Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

1962. SZEPTEMBER 1«.

MlvPiO

J

•»

Ünnep után a Pécsi Bőrgyárban

Határozott intézkedések az adósság felszámolására Két műhelyt átszerveznek — U) jellegű disznóbőrök

A cím, a nemrég lezajlott, emlékezetes évfordulóra, a gyár 200 éves jubileumára utal, noha nem erről beszélgettem el Bérei Pál elvtárssai, a bőrgyár igazgatójával. Inkább az ünnep utáni gondokról, tennivalókról, amelyek már kevésbé ünnepi, inkább nagyon is prózai, nagyon is hétköznapi gondok.

1300 000 forint adósságuk

maradt az első félévi tervteljesítésből. Erről beszélgettünk. Miből származott, behozható-e. A jelentős lemaradás ellenére sem pesszimista a gyár igazgatója.

— A féléves mérleg ismeretében részletesen elemeztük a hibák és az ebből származó lemaradás okait, — mondotta.

— Éppen ezért nem is szépítem a dolgot. Megmondom úgy, ahogy van, elsősorban a vezetés színvonalában kerestük és találtuk a hibát. A nem eléggé összehangolt vezetés, aztán a gyár részlegvezetőinek egyás munkája, feladata iránti érdeklődésének nem kielégítő színvonala és természetesen egy sor objektív tényező is közrejátszott a gyenge tervteljesítésben, illetve ab ban, hogy bruttó nyersbőrköltségeink növekedtek.

Ami a gyár részlegvezetőinek egymás közötti kapcsolatát illeti, ha valahol, akkor 'tt a bőriparban rendkívül fontos a harmonikus együttműködés. U gyár is az egyik műhelyben törtéiő technológiai változás,

— tekintve, hogy kémiai folya maiokról va nszó, — messzemenően kihat a másik műhely munkájára. Ezért kell tehát az eddigieknél is jobban megismerni és számontartani egymás munkáját. A bruttó nyersbőr-költségek nem kielégítő alakulásának persze objektív okai is vannak.

Például népgazdasági okokból kifolyólag úgynevezett nehéz marhanyersbőröket dolgozunk fel, s ugyanakkor a cipőipar vékony, kemény árura tart igényt. Ez pedig azzal jár, hogy a már kicserzett nyakakat, hasszéleket a kívánt vastagságra le kell faragni. Márpedig a faragás és az ebből származó hulladék, effektiv veszteség, ami a nyersből árát lényegesen emeli. A nehézbőrök ily módon történő fel- használása azért népgazdasági érdek, mert sikerült megoldani vele a cipőre alkalmas felsőbőrök, illetve boxfélesé- gek gyártását, ez pedig lényegesen csökkenti az importot.

Itt ütközik azután össze

a vállalati érdek

a népgazdasági érdekkel. Ugyanis a már említett nehéz marhanyersbőrök fokozott fel- használása okozta nagyobbrészt a több mint egymillió forintos eredménykiesést, ugyanakkor népgazdasági szintű számítások szerint, közel 280 ezer dollár import megtakarítás származik a fentebb említett felhasználás folytán.;

Igen sok problémájuk van a; minőségi szortírozással is. Va- < lahogy úgy néz ki, hogy a bőr- ! gyárak és a cipőgyárak szem- | ben állanak egymással. Ez ab- j ból származik, hogy a cipő- < gyárak, — érthetően, — igye- keznek anyagköltségeiket csökj kenteni, ez pedig csak úgy le- < hetséges, ha olcsóbban vásá-! rolják a bőrt. A követkéz-! mény? Magától értetődő, hogy j emiatt állandó szortiment vi-< ták származnak a gyártók és < a felhasználó vállalat között, mivel a gyár partnerei lehetőség szerint azon iparkodnak, hogy minél alacsonyabb szór- í timentben vegyék át az árut. i Mit lehet ellene tenni? Úgy- S szólván semmit, miután a szór í timentet (osztályozást) nem le-5 hét milliméterekben kifejezni. <

A tervteljesítésben sok za-1 art okoz az is, hogy a tervi Jőszakában szinte napirenden) »annak a különböző tervvál-i toztatások, elsősorban az ex-! port rendelések teljesíthetőségei érdekében. Ez maga után vont

egy sereg anyag- és készletgazdálkodási problémát, mivel import-vegyianyag rendelésüket a tervidőszakhoz viszonyít va négy hónappal előbb keli benyújtaniok. Viszont arra vonatkozólag, hogy a tervidőszak ban mit kell gyártaniok (színenként, fajtánként, vastagságonként), ahhoz az egyetlen támpont az elmúlt tervidőszakok gyakorlati tapasztalata, he lyesebben a következtetések, amelyek viszont nem egyszer lényeges eltéréseket, melléfogásokat eredményeznek.

\ készletgazdálkodással

kapcsolatban feltétlenül orvoslásra vár a gépalkatrész-ellátás problémája is. A gyárnak igen sok fajta gépe van, s szinte valamennyi más-más gyártmányú. Hibásodás esetén néha megoldhatatlannak tűnő gondjaik származnak belőle. Ezért nagyonis esedékessé vált, hogy a bőriparnak legalább egy központi gépalkatrész-raktára legyen, mint amilyet legutóbb a lipcsei kiállításon látott a gyár igazgatója.

Bérei Pál elvtárs a feladatok ról szólva elmondotta:

— A már említett komoly lemaradás törlesztésére, s végső fokon a felszámolására, tervet dolgoztunk ki. Csak számokban kifejezve már most a

III. negyedévben 15 000 négyzetméter, s a IV. negyedév folyamán kilencezer négyzetméter marhabox-lemaradást pótolunk, s ha egy mód van rá, ebből a cikkből túlteljesítést is produkálunk. Ennek érdekében először is rendszeresebbé, alaposabbá, elemzőbbé kell ten nünk az egyes gyárrészlegek önelszámolását is, hogy ily módon a gyár részlegvezetői hatékonyabban, operatívabban vezethessék termelőegységeiket. A már meglévő üzemeink jobb és tervszerűbb kihasználásával tovább növeljük a termelékenységet és ezzel együtt a termelés szánvonalát is. Például a mai marhabox-kikészí- ő üzemünk kinőtte már a r

Elkészült a világ legkisebb EKG készüléke

Katona Sándor, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának munkatársa elkészítette a világ legkisebb EKG készülékét, amely 18x16x9 cm, súlya tokkal és tartozékokkal együtt 1,90 kg. A készülék a hálózati áramtól függetlenül működik két zseblámpaelemmel és így különösen alkalmas lesz a vidéki orvosoknak. A két zsebl ámpae! erranel működő EKG készülék elemcsere nélkül 250—300 szívvizsgálatra

képes. A gép kazettájában 5 méter 35 mm-es perforált vagy perforálatlan papírszalag fér el, amelyre 20 felvételt lehet készíteni. A készülék ára az eddigi legolcsóbb EKG készülékeknek kb. egyharmada. — Katona Sándor most készíti a készülékhez az 5x10 cm. nagyságú hívótankot, amelyben világosban is elhelyezhető a kardiográf és egy perc alatt előhívódik, fixálódik.

rti

Űj mosószer a Habmosópor

Uj, kiváló minőségű mosószer jelent meg a közelmúltban a háztartási boltokban. A Habmosópor lényegesen 'nagyobb mosóaktív tartalommal rendelkezik, mint a közkedvelt Papid. Másik előnye, hogy optikai fehérítőt is tartalmaz, amely a ruha kékítését fe ss- legessé teszi. Az új mosószerből egyelőre 10 tonnát karért a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat.

A jövő hónapban várják egy másik új mosószer, az U,lra mosópaszta érkezését, ame: vet polietilén zacskóba csom?ic,o'va árusítanak majd. Az U.ira paszta egészen más anyagból készült mint a közkedvelt U t- ra mosogatópor és kiválóan alkalmas ruhamosásra.

Idojárás:eleiitP8

Várható időjárás péntek esti*: további lehűlés, több helyen, toként az ország déli felében eső: néhány helyen zivatar. Elénk, helyenként erős északi szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet »—13, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 15—20 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: élénk, időnként erős északi szél. Felhős idő, valószínűleg újabb átvonuló esővel, a hőmérséklet napnyugtakor 15, hajnalban 12 fok körül lesz.

Tíz percre a várostól

ALIG INDUL KI a vonat a pécsi állomásról, még jóformán bele sem lendült a sebességbe, már lassítania kell, mert az első megálló, Pellérd következik. Alig tíz perc menetidő. Tíz perc, mely meghatározza egy falu életét.

Pécs vonzása erősebb, mint a mágnesé. A pellérdi ember szeret büszkélkedni azzal, hogy a falut rövidesen a megye- székhelyhez csatolják, külváros lesz. S valóban az utóbbi években a pellérdi emberek váro- siasodni kezdtek. A falu új műutat kapott, s ma már hirtelenjében a tanácselnök sem tudná összeszámolni, hogy hány házban van televízió. A

I háját, ugyanakkor a sertés bőrkikészítő-műhely is alkalmas az átalakításra. A feladat tehált az, hogy e két műhelyt megcseréljük, átszervezzük, méghozzá olyan módon, hogy közben kiesésünk se legyen a termelésben. Ez az átszervezés egyben alapja lesz a további perspektivikus feladatoknak. Ugyanis, ha a II. ötéves terv folyamán nem is, de később egy automatizált, futószalagos, nagykapacitású felsőbőr-kiké- szitő-műhelyt tervezünk. Ez szorosan összefügg a II. ötéves terv során épülő új, nagy krő- mos-műhelyünk megszervezésével is, teljes összhangban a jelenlegi tennivalókkal. Azonban mindenekelőtt új jellegű disznóbőrök gyártásának kísér létezésére kerül sor elsősorban hazai és exportcélokra. Uj pré- selésű marhaboxok gyártását tervezzük olyanformán, hogy az más mintát, más karaktert adjon a bőrnek, vagyis a bőr esztétikus megjelenése a még nagyobb igényeket is kielégíthesse.

S ha mindezekhez hozzátesz- szük, hogy már most

az ősz folyamán

negyvenegy dolgozójuk tanul a bőripari technikumban, s ezen felül művezetői továbbképző tanfolyamuk indul, magunk is igy véljük, nem lesz akadálya az adósság törlesztésének. Nem lesz, mert a bőrgyáriak elérik azt, hogy a gyár tás különböző posztjain álló parancsnokok a szakmai tudás mellett közgazdasági szemlélettel is rendelkeznek majd az ! iskolák, tanfolyamok elvégzése után. S ahogy Bérei elvtárs elmondotta, tovább folytatják a már jól bevált rendszer szerinti állásidő-elemzéseket, s ezzel, valamint a már folyamatban lévő műszakszervezéssel nemcsak a lemaradás behozására lesznek képesek, hanem arra a bizonyos többletre is, amit az év végére ígértek.

— s gy —

Pécsre járó diákok és fiatal szakmunkások úgy öltöznek, mint a városiak, hét végén mo torral járnak vikendre, télen pedig a városban szórakoznak. Csak a szerda és a szombat reggel, amikor az asszonyok hatalmas, tömött kosarakkal a fejükön hosszú sorokban indulnak el a városi piac felé, csak ez árulja el. hogy Pellérd lényegében falu nagy határral, bőven termő földekkel.

S PELLÉRDEN termelőszövetkezet is működik. De csak úgy mellesleg, mert azzal dicsekedni igazául nem lehetett. Ha egy pellérditől megkérdeztük, miért ilyen gyenge ez a tsz, csak intett, „kevés a munkás és aki van. az sem dolgozik”. És ezzel el volt intézve minden.

Aztán jött az egyesülés s ennek a forgószele felkavarta az évek óta lerakódott port, feloldotta a fásultságot Szeptember elsejétől gyökeres változások történtek. Pellérddel egyesült Gyód, Keszü, Ara- nyosgadány, egyszerre 6000 hol das lett a gazdaság. Most már nem lehet csak úgy kézlegyintéssel elintézni a tsz-t, beszélni kell róla, mint ahogy beszélnek is az emberek.

Romvári Ferenc a megyei ta nács mezőgazdasági osztályáról jött ide elnöknek, ö már akkor tudta, amit a pellérdiek még nem, hogy az a tíz perc a várostól, amilyen hátrányt, annyi előnyt is jelent. És attól a naptól, hogy kitette székhelyét Pellérdre, mást sem tesz mint azon fáradozik, hogy előnyt kovácsoljon a hátrányból. Mikor felkerestük, éppen a pellérdi főmajorban tűzte ki az épületek helyét. Elmondta, hogy az egyesüléskor a négy tsz-ből három dotált volt s a negyedik is csak amolyan közepes gazdaság. Alig van állat. Péllérden például 26 tehén van. itt ahol valamikor kétezer volt. Itt nem is elölről kell kezdeni, hanem még élőbbről, az elrontottból kell jót kialakítani. Mikor megkérdeztük, mik a tervei, ezt mondta:

— A pellérdi munkaerőhelyzet közismert. Kevés az ember, ezért ha korszerű nagyüzemi gazdálkodást akarunk létrehozni, akkor gépesíteni és kemizálni kell. Olcsó és korszerű istállókat kell építeni és azokat feltölteni állatokkal. — Pécs közelsége óriási előny, hisz nem tudunk annyi árut termelni, amit a város fel ne

Békaemberek között

Életmentés a Balatonon — Mit rejteget az Angyalforrás?

A horgász türelmesen üldögélt a vízparton, de soha nem fogott halat. A bosszúság és a kíváncsiság hajtotta Várkonyi Károlyt, hogy egyszer megnézze, mit rejt a sima víztükör, hogyan zajlik az élet a folyókban. Igaz, többé sohasem horgászott, de azóta bejárta Magyarország valamennyi említésre méltó vizét, és négy évvel ezelőtt ő szervezte meg Pécsett az ország első könnyűbúvár szakosztályát.

Azóta minden szabad idejét elveszi a búvárkodás. A vizeket járni, kutatni, kifürkészni titkaikat — sport, szenvedély, szórakozás. Víz, víz és halak mindenütt a fényképeken, az elmúlt négy év munkájából. Olyan egyformának tűnik mindegyik az idegennek, de akik együtt járták végig a vizeket, hosz- szú történeteket mesélhetnének valamennyiről.

Nehéz pontosan meghatározni, milyen is legyen a jó könnyűbúvár. Egészséges szervezet, erős testalkat kell hozzá, mert a béka- embernek jól és kitartóan kell úszni. Csak az tud igazán megbarátkozni a vízzel, aki nem irtózik a víz alatti élőlényektől sem. Jó ha kéznél van eay kis bátorság, hiszen minden ismeretlen, idegen, sok váratlan dolog történhet.

Azt mondják, nehéz lenne eldönteni, melyik tábor volt a legérdekesebb.

— Tatabányán megfúrták a vizvédő réteget — meséli a szakosztálvezető — és Tatán ekkor teljesen eltűnt a Kékforrás tó. Ahol gejzírként tört fel azelőtt a forrás

vize, öt méterrel süllyedt a vízszint. Az Angyalforrás nyílásán leereszkedtünk és kristálytiszta vízzel töltött termeket találtunk, amelyből járatok vezettek a Kékforrás tó felé. Nem tudjuk, melyik elágazás járható, de két hét múlva edzőtáborba indulunk és felkutatjuk, mit rejteget az Angyalforrás, megkeressük, ha lehet a két forrás közti összekötő járatot.

Egyre több eset mutatja azt, milyen nagy szükség van a könnyűbúvárokra. A balatoni edzőtábor alkalmával a programban a Balaton átúszása is szerepelt. Gumimatraccal a mély vízbe sodródott egy gyerek, lecsúszott róla, s a közelben tartózkodó könnyűbúvár az utolsó pillanatban mentette meg a víz- befulladástól. Ugyancsak a mély vízbe sodródott a labdával egy fiatalember és eltűnt. Sajnos, a partnernője csak háromnegyed óra múlva jelentette az esetet, amikor a könnyűbúvárok segítségét kérték az ottlevők. A vizet felkavarták a fürdő- zők és a nagyerejű szél, alig láttak vár centire.

— Valóságos hínárerdőbe keveredtünk — mondja Várkonyi Károly. — A nyálkás zöld növény körülvett, bennünket.. mint env sűrű kukoricatábla. Tőrünkkel vágtunk utat maaunknak a sűrűben, s igy sikerült megtalálnunk az eltűnt fiatalember holttestét.

Birm.erre iártak. mindenütt akadt munkájuk, min dig tettek valami hasznosat.

— Bajánál egy háborúból visszamaradt egész láda aknát találtunk m Dunában.

Meleg perceket éltünk át, míg sikerült kihozni a korhadt ládát, hogy szét ne essen, és elhárítottuk a veszélyt, nehogy később szerencsétlenséget okozzon.

Az idősebb könnyűbúvárok azt mondják, olyan érdekes a tavakban, folyókban járni, hogy gyakran elbámészkodik az ember, el is felejti, hol van. Tatán a kristályforrástól nyugatra egy lavórnyi nagyságú víztükrön ereszkedtek le egy földalatti tóba, amelyet egy forrás vájt magának. A tavat a pécsi könnyűbúvárok fedezték fel, ők jártak ott először. A tatai tavakban régi ismerősök várják őket. Már harmadik éve jelölnek meg egy kedves kis teknősbékát, de ismerik már az érdekes vízinövényeket, halakat, siklókat, vízipatkányokat is. Nem félnek tőlük.

Állandóan úsznak, edzenek. A szakosztályvezető elmondta, hogy egy héttel ezelőtt 22 kilométer folyamúszást tartottak a Dunán, Bajától egészen Mohácsig. Hideg volt a víz, s bizony előfordul máskor is, hogy megfáznak. A múltkoriban 10 kilós súllyal 24 méter mélyre merült készülék nélkül Várkonyi Károly s a nagy nyomástól beszakadt a bal dobhártyája. Ez a sport nem tűri a fecyelmetlensé- aet. s a tanulóvénzt mindenkinek meg kell fizetnie.

Érdekes, férfias sport, a könnyűbúvárkodás hasznos időtöltés. Keresik, kutatják a csend világát, az ismeretlent. s egy lépéssel ők is előbbre viszik az embert a természet megismerésében.

WesztI Mártr.

— A SZ ALANT AT Hunyadi Tsz tagjai vállalták, hogy a Vili. pártkonaresszus 'ir.zte- letére az őszi munkákat már október 20-ig, az őszi mélyszántást pedig december 20-ig befejezik.

venne. Tíz perc alatt minden frissen beér a városba. Szeretnénk kialakítani egy igazi városellátó gazdaságot, s ezt az elmúlt hetekben meg is kezdtük,

MA, AMIKOR gombamód nőnek a nagygazdaságok, la- lán fei sem tűnik, hogy Pei- lérd is felzárkózik. Pedig Pei- iérddel hamarosan számolni kell. Óriási ütemben inóu t meg a tsz-ben a gépesítés. Már a tizedik erőgépet járatják oe és minden géphez új traktorost küldtek el iskolára. A napokban a pellérdi tsz közel egymillió forintért vásárolt az AGROKER-től gépeket. Romvári Ferenc elmondotta, hogy a felszíni munkát és a szállítást már ebben az évben gépesítik, jövőre pedig szeretnék teljesen gépesíteni a ga- bonaaratásrt. A most folyó silózást is saját gépeikkel végzik és a közeli hetekben 1600 hold kalászost fognak elvetni csaknem saját erőből.

A gépek pótolják a hiányzó emberek munkáját, s a pellérdi tsz az őszi előkészítési munkákkal máris élen jár. Már a tavaszi kapálásoktól sem félnek, a 600 hold kukoricából 400 holdon elvégzi a „kapálást” a Hungazin. Az építkezés is megindult közel egymillió forint beruházással építenek korszerű istállókat a pellérdi főmajorban s jövőre már 600 szarvasmarhájuk lesz, 1000 hízott sertést és 200 vágómarhát értékesítenek. A már az idén is jól működő és exportra szá’- lító kis kertészetet jövőre 100 holdra növelik, már az öntöző berendezést is beszerezték s a víztároló építését is a naposban kezdik meg. Uj gépkarbantartó is épül, modern gépszínek. A tsz építő brigádjának még sohasem akadt ennyi munkája. Istállókat alakítanak át mind a négy faluban, új irodházaf építenek, víztornyot, mert a majort közművesítik.

ILYEN GYORS ÜTEMBEN

nem épült még nagy gazdaság a megyében. S ez a lendület, ekkora iram nem maradt hatás nélkül arra a 750 tagra

sem. akinek épül, alakul ez a gazdaság, akik az új nagyüzem gazdái. Megindult a „bevándorlás” a tsz-be. Traktorosok, szerelők, iparosok és mezőgazdászok jelentkeznek. Itt akarnak élni. tíz percre a várostól ebben a most alakuló modem nagygazdaságban. S a pellér- diek, ha a tsz-ről kérdezik őket, már nem legyin'anek. — Különös adottságainál fogva kincsesbánva PeP<&r/i melynek feltárása megtörtén*. f 'őst már csak a tsz tagjain múlik, hogyan aknázzák ki a ma *uk és a nagyközösség számára.

— Rtló. —■

*

4