Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

1962. SZEPTEMBER 7. |»Jj£inQ 3 Gyors ütőmben végzik a koraőszi munkákat a pécsi járásban 50 ezer tonna terményt kelt megmo/gatDi — Üt brigád.itozgaiom Megkezdik a vetést — A silózá*sal igyekezni kell Á pécsi járás termelőszövet- | kereteiben ez évben jobban I ment a munka, mint a korábbi J években. A jó gazdasági ered­mények mellett azonban ko-1 rántsem szabadultak meg • a j gondoktól. , A járás termelőszövetkezetei len még az ősz folyamán 501 •ezer tonna terményt kell meg- i . mozgatni. EH kell időben vé- i gezni a talajelőkészítést, el I kell vetni és be kell takarítani [ gazdag termést ígérő kuko­cát. A silózásról is jó lenne i ült időben beszélni és építeni j kellene egy-két fontos gaz- i .sági objektumot. Van tehát gond bőven és a i ó termés is számos problémát vet fel! Ilyenek például a szál-1 lítás, a góréépítés, raktározás, j A közvetlen megoldásra váró feladat viszont a talajelőkészí­tés, a szántás és a vetés. Ho­gyan állnak a pécsi járás ter­melőszövetkezetei ezekkel a munkákkal? Csupán az őszi árpa vetés- j területe 8 ezer hold lesz a já- j rásban. Az őszi árpa vetését I — ennek kell leghamarabb j földbe jutni — már a napok­ban megkezdik. Szentlőrinc, Szalánta, Szabadszentkirály földjei már várják a magot. Vannak szövetkezetek, ahol nagyon jól állnak a talajelő- j készítéssel, igy például Szálán tán már minden talpalatnyi töld meg van szántva, Belvárd j gyulán, Baksán, Lőrincen is jó i ütemben haladnak a koraőszi munkák. A szántásnál azon­ban nagy nehézségekkel kell megküzdeni, M5 traktoros I hiányzik. A probléma megol­dására két utat választottak, egyik a gyors traktoroskikép­zés, másik az új brigádmozga­lom. ÖT-HAT GÉPBŐL ÁLLÓ BRIGÁDOKAT SZERVEZTEK A járási tanács mezőgazda- sági osztálya és a gépállomás, a leggyengébb és a talajelő­készítési munkákban legjob­ban elmaradt szövetkezetek­ben veti be ezeket a brigádo­kat. Romonya, Bog ad , Hird, Aranyosgadány határában a brigádok jó munkája eredmé­nyeképpen már be is fejező­dött a szántás. Mi volt az elő­nyük ezeknek a brigádoknak? Elsősorban, hogy több gép tu­dott egy helyen üzemelni, eset­leges javításukat egyszerre le­hetett elvégezni, s nem utolsó sorban, hogy egy helyen nagy erővel felvonulva, gyorsan el lehetett végezni a talajelőké­szítést. Kozármislenyben pél­dául 5, ilyen brigádot szervez­tek, de a járásban összesen 15 brigád dölgozott és dolgozik most is. A munkaszervezésnek ezt a jó módszerét bátran ajánlhatjuk megyénk többi já­rásában is. NAGT ERŐFESZÍTÉSEKET TESZNEK A SILÓKUKORICA BETAKARÍTÁSÁRA Ä E5vetésű silókukorica be­takarítása jórészt befejező­dött. Bicsérden például 100, Pogányban 32, Szabadszentki­rályon 55 holdról vágták le a kitűnő takarmánynövényt. Saj nos az egész járásban a siló­nak valót nem tudják betaka­rítani. A járásban 2290 hold silókukorica várt levágásra, s ebből ezideig csak 50 százalé­kot takarítottak be télre. A já­rás 46 szövetkezetéből 14 he­lyen még most is folyik a szi- lázskészítés, nem egy helyen kézzel pótolják a gépi erőt. A napokban újabb silózógépek | érkezését várják és ez némi­leg enyhíti a munka szorítását. Várható azonban, hogy az ösz- szes silókukori.cát nem tudják levágni, így azokon a helye­ken, ahol szép a növény, meg­hagyják szemes érésre. Nem egy helyen olyan gazdag ter­més volt, olyan dúsan nőtt a silókukorica, hogy — mint Baksán — előbb le kellett hengerelni és a gép csak úgy tudta levágni. VEGYÉK IGÉNYBE A TEHERAUTÓKAT! Nem egy szövetkezetben lát­ni, hogy 45 lóerős gépekkel pótkocsikat vontatnak. Az erő- ; gépeket feleslegesen kötik le a í szállításokkal. Az autóközle­kedési vállalat a gépállomási- j hoz hasonló bérért teherautók kai is meg tudja oldani a fu- | varozást. Gabonabeszállítás­hoz, silókukorica szállításához és egyéb munkákhoz ne von­janak el erőgépeket. A pécsi járás termelőszövet­kezeteiben — mint látjuk — nagy erőfeszítéseket tesznek a tagok, hogy idejében elvégez­zék a betakarítás, a szántás, a vetés munkáit. 7> A kereskedelem dolgozóin múlik, hogy milyen lesz a swteményválaszték tegnap délelőtt megnyílt a pécsi sütőipari termékbemutató nyék és más termékeink java­része új. Ezeket a múltban is gyártotta már o sütőipar, de egyes boltok egyoldalú rende­lése következtében a közönség nagy része nem ismeri. A Pécsi Sütőipari Vállalat vezetői elmondották, hogy a jövőben kizárólag a kereske­delem dolgozóin múlik: milyen i lesz Pécsett a sütemény-válasz \ fék, megtalálja-e mindenki a j boltokban a számára legmeg- j felélőtíb sütőipari termékéket. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítást negyedmillió ember tekintette meg. Nyolcvan kü­lönvonat vitte eddig a vidéki látogatókat. Képünkön: a kiállítás esti panorámája Javul a garanciális javítószolgálat? Megoldódik az órák garanciális javítása — Marad még mego’dásra váró probléma Tegnap délután a pécsi vá­rosi tanácson a villamos ház­tartási készülékek, híradás- technikai cikkek, jármüvek és varrógépek javításának és ga­ranciális javításának helyzeté­vel kapcsolatban sajtótájékoz­tatót tartott a városi tanács vb kereskedelmi és ipari osztálya. A tájékoztatón megjelentek az érdekelt vállalatok vezetői akik ismertették — a feltett kérdésekre válaszolva — a fent említett cikkek javításával és garanciális javítással kapcso­latos problémáikat. A lakosság körében — a tv- tulajdonosok számának növe­kedésével — egyre többen ve­szik igénybe a GELKA segít­ségét. Ezzel kapcsolatosan megtudtuk, hogy minden ezer előfizetőre a vállalatnál egy műszerész jut és hogy a nyolc napos határidőn belül általá­ban el tudják végezni a szük­séges garanciális javításokat. A javítások helyszíni elvég­zését a vállalat délután 1 órá­tól 8 óráig tudja biztosítani. Probléma itt az, hogy a la­kosságból az érdekeltek nagy­része öt óra utánra kéri a ja­vítást. Az összes javítások 70 százalékát a helyszínen végzi el a GELKA. A külföldről érkezett elek­tromossági cikkek és háztartá­si robotgépekhez nincs elegen­dő alkatrész, így ezek javítása több időt vesz igénybe. A boltokból a vásárlók hiába kül dik a javítást végző vállalat­hoz ott nem mindig tudnak segíteni. Sok baj van a mosó­gépmotorokkal is. A havonta felmerülő 20—25 igény közül csupán 4—5-öt tudnak kielé­gíteni, amit szintén a gyártó vállalat terhére lehet írni. Végül egy-két újdonságról adunk számot, ami a tájékoz- í { tatón hangzott el. A Pécsi Ve­gyesipari Vállalat fogja a jö­vő hónaptól kezdve nemcsak a külföldi, hanem a hazai óra,i garanciális javítását elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem kell a garanciális időn belül javításra szoruló órákat Budapestre küldeni, mert a javítást Pécsett is elvégzik. — Hamarosan töltőtoll szaküzlet is létesül Pécsett, amely az árusítással együtt a garanciá­lis javításokat is elvégzi. Való­színűleg rövidesen sikerül meg oldani a propán-bután készü­lékek, valamint a villany- boylerek javításának kérdését is. így a tervek szerint a Pé­csi Gázszolgáltató Vállalat, il­letve a Villamosgépipari KTSZ fogja valószínűleg a jövőben elvégezni az ilyen javításokat, a körülményes és hosszú idői igénybe vevő budapesti javí­tások helyett. Sorok egy brigádvezető képe mellé H armincnégy éves volt 1943-ban, a frontot már megjárta és leszerelt. Ae elhe­lyezkedés nem volt gond ak­koriban. A Kokszmüvek ke­mencéihez került, a forró kam­rák közé.. — Milyen hely ez, Józsi bá­csi? — érdeklődött az egyik idősebb munkástól. — Én tíz éve itt vagyok. Ki­bírtam idáig. — Válaszolta szűkszavúan a kérdezett és megmutogatta sablonosán, hogy mi lesz a feladata az új munkásnak. Fucsek Antal furán érezte magát a szörnyű meleg kam­rák között. A torkát szoron­gatta a gáz, a szemét csípte a meleg füst és por. Maga elé morogta félhangosan, de úgy, hogy hallja a másik is. — Én nem húzok le annyit, az szent. Néhány év és itt se voltam. A másik nem válaszolt sem­mit. Valószínű, igaza lesz en­nek az új embernek, hiszen egy se ment a kamráktól még nyugdíjba, miért éppen ö ma­radna tovább, mint a többi, Idestova húsz év telt el a be­szélgetés óta. Az egy-két évből sokkal több ett, Fucsek Antal ma is ott van a Kokszművek kamráinál. Sőt, brigádja, a Gagarin brigád az üzem leg­jobb kollektívája, amely már a szocialista brigád címet is elnyerte. A markáns arcú, mély, ke­mény vonásu ember életének útja olyan, mintha „kerestük volna ’. Pedig nem, a véletlen hozott ősze Fucsek Antal bri­gádjával. A brigádvezető múltjáról csupán anyit, hogy hajdaná­ban a Draskovics grófék ura­dalmában cselédeskedtek a Dráva mindkét partján. Apja is ott summáskodott és ott kezdte tizenkét gyermeke is, amikor a négy elemit nagyne- hezen kijáratta velük. Az idős Fucsek gyorsan elhagyta népes családját, elég fiatalon sírba küldte az akkori élet. A gyere­kek szanaszéjjel szóródtak. Antal a pécsi téglagyárban tálát munkát, onnan vitték a frontra is. 1943-ban kopogta­tott a Kokszművek ajtaján. Most itt ülünk Bokor ulcai új családi házának szobájában és beszélgetünk a munkáról, az életről. Szenzációkról szó sincs, sőt mondhatom. hogy nagyon őszinte, lakkozás nél­küli tények kerülnek elő, A kis házzal kezdjük és a szocialista brigád problémáival fejezzük be. — Most jól élek. Régen azt re tudtam, milyen módon is kellene élni. Ami egy munkás- embernek kell. az nekem meg­van. A fiam. felnőtt, érettségi­zett, most Pesten katonatiszt. Razttjömtek « Ibis unokámmal és nekem az a legnagyobb örömöm... Czép itt minden. Kertes ^ családi házak, nagyok, tágasak. — Kölcsönnel fogtunk neki a háznak. Havonta 210 forintot törlesztünk, annyi, mint egy jó lakbér... — szól közbe a fe­leség. A brigád életére terelem a beszédet. Hogyan határozták el magukat, hogy a szocialista címért versenyeznek? Elnyer­ték a címet, de mások lettek-e? — Mindég bíztam a munka­társaimban. Tudtam, hogy ki­váló dolgozók, elismert embe­rek. Két évvel ezelőtt, amikor a szocialista brigádmozgalom már nagyban megindult, kér­tem a pártszervezetet, a szak­szervezetet, meg a vállalat ve­zetőségét, hogy járuljanak hozzá a mi versenyünkhöz. Hat hónap múlva el is értük a célt. Két brigád kezdte ve­lünk, később mind a négy ke- mencés brigád benevezett. Tartjuk a kezdeményezést, a Gagarin brigád még nem ma­radt le semmiben. Kivár egy kicsit, majd las­san, vontatottan beszél. Érző­dik, hogy mondaná, meg nem is. — Most bajok vannak egy kicsit a termelésben. A múlt héten raport volt az igazgató­nál. Ismerem az igazgatót, az csak akjcor hívja össze a tár­saságot, ha tényleg komoly az ügy. Nagy az önköltség. Mi er­re azt mondjuk, hogy rossz a keverés és a szénben van a hiba. Adjanak több cseh sze­net, akkor majd jobb lesz minden. Tudja, a cseh szén az nagyon jó orra, hagy « pécsi szenet lazítsa, de egy kutyaság van abban is, mi ugyan köny- nyen vagyunk, de az önköltség emelkedik. Ezért csípik le a cseh szenet. — Nézze, én ' megmondom őszintén, a keverésben is van hiba, de mindent arra se lehet kenni. Az a legkönnyebb az igaz, de magunkban is van egy kicsi. A jó kamrakezelőnek nem elég csak lecsöngetni, hogy milyen a kihozatal, ha­nem le is kell menni és meg­nézni, hogy milyen kokszot vettek ki és mennyit, aztán úgy kezelni a kamrát. Nem mind fényes ám, ami ragyog. A munkát jól el kell végezni, akkor aztán várhatunk jó ter­melést is, meg jobb fizetési is. Nem igaz? A brigád? Jó megy ott minden, csak hát most ezzel a termeléssel van a hiba, amig rend nem lesz, addig semmihez sem kezdünk. Egyéb ként mindenki tanulni fog ősz­re. Bittnernek az általános is­kola hiányzó osztályait kell le­rakni, a szakszervezeti bizal­miak a szakszervezeti oktatás­ra mennek, a többiek meg az időszerű kérdések tanfolya­mára. A társadalmi munkában egy szó sem érhet bennünket; 80 órát vállaltunk a gyárvá­rosi játszótér építésénél és 120- at végeztünk. A szellem is jó, közösen járunk kirándulni, né­ha színházba, moziba. A nyá­ron voltunk Mohácson, Har­kányban, de még az ősszel el­megyünk valahova. — Szóval minden rendben van? Semmi probléma? — Azt nem mondtam, hogy nem akad néha egy kis per­patvar. Nézze, seociatista bri­gád vagyunk, az igaz, változ­tunk is valamit, úgy élünk, mint egy nagy család. De an­nál nem jobban. Ismer olyan családot, ahol még nem volt semmi összekoccanás? Olyan nincs. így vagyunk mi is. Szo­cialista brigád vagyunk, de a bőrünkből nem bújtunk ki é&- még sokat kell fejlődni, fhogy igazán, belülről is elhagujuk a régit. Ez az igazság. / — Nemis olyan rérgen, va­lami viccel kezdődött az egész és a végén két timber össze- ugrott. Ilyet pefsze nem lehet megengedni. {összehívtam a brigádgyűlést éjs az egyiket két hetes próbaidőre kizártuk a brigádból. Hiába, nem lehet másképp. Fegyelemnek kell lenni. Hova is jutnánk anél­kül? Bizony, néha keménynek is kell lenni. Aztán én is úgy vagyok a finom szavakkal, mint kecske a késsel. Az én kevés iskolámmal nem tanul­tam a kérem szépent, meg a kérem alássant, csak úgy ma­gyarosan szoktam mondogatni. Ez se jó, az igaz. de hát mit csináljak? így élünk ott a kam rák körül. Az eltelt húsz évről kár is érdeklődni. Egyformán telt el majdnem minden nap. Hőség, gáz, karom, por, harc, pihe­nés és közben egy kis változás. Világ életében szorgalmas munkás volt, a Draskovicsnál is, a téglagyárban is, a katona­ságnál is. Csak éppen élni nem engedték. Most élek jól — mondta. S valahogy más a kol­lektíva is, még az összekocca­nások ellenére is más. Mert van közös cél, amelyért a Ga­garin brigád kis kollektívája küzd. CAZDAGH ISTVÁH t Tegnap délelőtt 9 ótfafoor ' megy érdeklődés közepette nyi­tották meg a Széchenyi tér egyik újonnan átalakított- üz­letében a Pécsi Sütőipari Vál­lalat és a Pécsi Elelmiszerkis- keresteedelms Váüatet közös bemutatóját, mely ma és hd- ’nap is megtokáothető még, A bemutató érdekessége, hogy az üvegvitrinekben és a kiraka­tokban elhelyezett sütemények a helyszínen megvásárolhatók, 'sót az ezredik vásárló - «* úgy mint tegnap délelőtt tíz óra tájban a szézótvenedik # ajándékot is kap. _ Mi lóitható a vitrinekben­Mindenekelőtt zsemle kif^ ’semlecipó, perec, soskaMX, fonottkalács, zsúrkenyer, saj­tos rúd, túróstáska, pozsonyi cifli és még tizenhétféle más ütemény és kenyerfeteeeg. Jjdonság a tetszetős formájú, savart sosrúd, a lekváros búk a (eddig csak túrós volt kap­ató) és a császárzsemle, mé­zét olv szépre sütöttek a be- íutató első napjan a pekek, ogv egyik legkapósabb snte- jénye lett a boltba áramló özönségnek. , Az előrelátó rendezésnek öszonhető, hogy a bemutatót Aeg tekintő boltvezetők meg- előlapokat kaptak a ké­zi azon felsorolva minden e; '< elhető sütemény nevet, árai, s egy telefonszámot, va- .ami't az ügyintéző nevet, akinéi újabb megrendelések es. ozölhetők. Molnár Károly elvtars, a városi tanács ipari osztályá­nak vezetője arról beszelt a megnyitón, hogy a Pécsi Sütő­ipari Vállalat a jelenleginél nagyobb igényeket is képes ki­elégíteni, tovább növelheti a - sütemények választékát, — amennyiben a kereskedelem és a közönség ezt kéri. Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Válla­lat igazgatója későbbi beszél­getés során aláhúzta./ ezt a • tényt. < — A bemutatóval szerettük volna felrázni kissé a boltve­zetőket. Tévedés lenne azt hin­ni, bogy a bemtrtatott sratené-

Next

/
Thumbnails
Contents