Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

SZEPTEMBER 29. NAPLÓ 3 Ä pártértefcezJet résztvevői dr. Karönger professzor elvtárs -V felszólalását hallgatják, _ A mesőgasdaságtan tanárai Nő as érdeklődés a mezőgazdaságtan iránt — Gyakorlóterület kell a főiskolának Pah» kevés a fiatal, Ter­melőszövetkezeteink többségé­ben magas az átlagos életkor, van olyan hely, ahol ötven év körül jár. „Elmenekültek a fia­talok a tsz elől” — mondják sokan, pedig nem is volt ez menekülés, inkább az iparoso­dás törvényszerű hatása. Az iparban .nagyobb fantáziát.” látnak a fiatalok, mint a mező gazdaságban. Mérnöknek pél­dául sokkal többen jelentkez­tek, mint agronómusnak. Az utóbbi egy-két évben azonban már változott a hely­zet. Mind többen mennek isko Iájuk végeztével vissza a fal­vakba, mind többen jelentkez­nek a mezőgazdasági iskolák­ba. Persze még korántsem mondhatjuk, hogy elég már a visszaáramlók száma, fis ép­pen ezért válik rendkívül, érdé késsé a Pécsi Tanárképző Fő­iskola mezőgazdasági tanszéké nek tevékenysége, 30 jelentkező A mezőgazdasági tanszék 1960 óta működik a tanárkép­ző főiskolán. Az innen kikerü­r S pSif Központi BSzoífeSgS- ttak kongresszusi tézisei leszö­gezik, hogy a felsőfokú oktatás intézményeinek feladata min­denekelőtt elérni, hogy á kép­zésben alkosson egységet az oktató-, tudományos- és neve­lőmunka, az egyetemek és fő­iskolák váljanak a kommunis­ta szakembemevelés bázisaivá. Mit tettek eddig e célok ér­cekében a Pécsi Orvostudomá nyi Egyetemen, milyen ered­ményeket mutathatnak fel az egyetem oktatói és dolgozód, milyen feladatok várnak meg­valósításra, hová kell a leg­főbb figyelmet fondítanii hol kell a legtöbb erőt latbavetaL Ernőd tanácskozott pénteken délután az orvostudományi , égy étéin r^rt®ftéRfeS51«te. A jjájtértekezleteü mintegy feszegess .kerültek a tanács­kozás elé a'véleshétiyék; gon­dolatok. A párt-végrehajtó bi­zottság alapos és sok részletre kiterjedő beszámolója- dr. Té- nyi Jenő titkár előadásában, a vita során felszólalók gondodat . teil hozzászólásai egyaránt ár­tól tanúskodtak, hogy a párt­értekezletre jól felkészültek az orvosegyetem kommunistái. Egy több órás értekezlet minden részletét egy rövid be­számoló kenetében visszaadni ' megoldhatatlan dolog. Marad tehát a lehetőség: a lehető leg- sürítettebb módon a leglénye- gesebb vonásokat kiemelni. Dr. Cholnoky László rektor élvtárs mondta felszólalásá­ban, a fő feladat, hogy min­denki hozzáadja a saját javas­latát az irányelvekhez, ezzel “ járuljon hozzá az országos po­litika kialakításához. Hogyan lehet tökéletesebbé tenni az egyetemi oktatást? Ismét Cholnoky réktez elv- társat idézzük: A tanszékeken fceH az okta­tási reformot megoldani. Ál­landóan reformálni keli az ok­tatást. Keresni és tanulni kell az újat, és bátran szakítani a /égivéL, ha az elavult. Szívvel, lélekkel lehet csak eredménye­ket elérni — az oktatási, a ne­velési. a gyógyító és tudomá­nyos 'munkában egyaránt, ez a siker kulcsa. __ Tudományos kutatás freue®, egy egyetem sem tudja hallga­tóinak az élő tudományt átad­ni. Mi szükséges a jobb tudo­mányé« kutatómunkához? Sok minden. Kincset érő berende­zések, anyagi áldozat És a kulcs, ami a legfőbb tényező. Fiatal, lelkes emberekre van szükség — mondta az egyetem rektora. — A huszas években az egyetem hírnevét fiatal em­berek alapozták meg. Nagyon nagyon igaza volt Cholnoky rektor elvtársnak, amikor arról beszélt, hogy az egyetem jövő­je szempontjából döntő, hogy helyes mértékben vonják be a fiatalokat a tudományos és ok­tató munkába, helyesen ötvöz­zék az idősebb tudósok kincset érő tapasztalatát és tudását a .fiatalok lelkesedésével. Dr. Kétyi Mihály adjunktus *s erről beszélt, ha áttételesen te Kevés a jó oktatófilm ■— mondta. — De most segítenek jteeo._A rminrobiológiai-intézet­ben sajSfkfezft&8 Wktatőfilmet forgatnak. íme a példa: sok lelkes fiatalra ezért van szük­ség _s Bőven esett sző az ügyn ere­zett nehéz kérdésekről is. A klinikák zsúfoltságáról, amely a megyei kórház megszűntével továbbra is nő és komolyan akadályozza a klinikák oktató­munkáját és az ott dolgozó or­vosok tudományos kutatómun­káját, és nem felel meg a kor­szerű betegellátás követelmé­nyeinek sem. Dr. Kariinger professzor a traumás betegek komplex kezelésének jelentő­ségéről szólt. Egy ilyen osztály felállításával csaknem felére csökkenne a traumás betegek gyógyulásának az ideje. _ Dr. Bartha Imre professzor a kli­nikák orvoslétszáma felemelé­sének a szükségességére éjit jó- néhány egyéb, igen fontos ten­nivalóra hívta fel a figyelmet. A beszámolóban kiemeltein kapott helyet a megállapítás: az egyetemnek kommunista szakembereket kell nevelnie. Mii jelenít a kifejezés: kom­munista szakember? Dr. Don- hoffer Szilárd professzor elv- társ tette fel ezt a kérdést és mondta el rá a nagyon meg­szívlelendő feleletet is. A kom­munista szakember mond ta nem egyszerűen azt jelenti, hogy kiváló szakképzettségű ember. A kommunista jelző­nek egy magasabb erkölcsi tu­lajdonságokkal rendelkező, ki­válóan képzett szakembert kell jelölnie. De, hogy kommunis­ta szakemberekké, kommunis­ta orvosokká váljanak a pécsi egyetem hallgatói, ahhoz nem elég csupán a professzorok és oktatók munkája, A hallgató­ság kötelességtudatát is javí­tani kell. Csak egész évi ki­tartó tanulás eredményezhet kitűnő eredményeket. A vizsga időszakra leszűkített lázas haj­rá tanulás csak látszatered- ményeket hozhat. És nagyon igazat kell adná Donhoffer professzor elvtársnak abban is, hogy aki nem akar megfeszí­tett munkával eljutni odáig, hogy kommunista orvos le­gyen, még idejében, ha más nem segít, eL kell tanácsolni az egyetemről. Megszívlelendő gcmdofetofc De feltétlenül érdemes kiegé­szíteni őket azokkal, amiről Tényt János és Kovács Meny­hért elvtáms, a kollégium igaz­gatója beszélt. Kimutathatóan jobb a kollégisták tanulmányi eredménye a kari átlagnál. Hatékonyabb a koűégimrtban a KTSZ munkája is, az egész kollektíva igen pozitívan se­gíti elő a jobb tanulmányi eredményeket; Akik ott ültek az orvostu­dományi egyetem pártértékez- letén bizonyára valamennyien arra gondoltak, hogy ez az ér­tekezlet igen jó kiindulópont­jává válhat az elkövetkezendő hónapok és évek eredmények­ben gazdag munkájának. A gondosan szerkesztett beszá­moló, a hozzászólások is szinte Í •valamennyiess •» talán __ Mset így mondani » hosszőfejára­daságábam. A szakemberek most kétféle módot dolgoztak ki a víznyerésre. A Duna és a Dráva melletti síkságon csőkutakat fúrnak. Jelenleg 43 csőkút működük már a két nagy folyó mentén. A Mecsek vidékén völgyzáró gátakkal fogják majd fel a patakok vi­zét. Az első két tározót Bel- várdgyulán és Mágocson épí­tik meg. Ebben az évben 4400 hold részesült mesterséges esőkben. 1963-ban előreláthatóan meg­háromszorozódik a megye ön­tözött területe. A termelőszö­vetkezetekben újabb 113 öntö­zőberendezést helyeznek üzem be a jövő tavasszal. A gépek kezeléséhez szükséges gépésze­ket még az Ő6Z, illetve a tél folyaméin kiképezik és mellet­tük 230 szövetkezeti gazda végzi majd el az öntöző szak­munkás tanfolyamok Ló általános iskolai tanárok a két kötelező szaktantárgy mel­lé még egy harmadikat válasz tanak. Ez a harmadik tantárgy a mezőgazdaságtan, aminek ismereteit a mezőgazdasági tanszéken sajátítják el. Harma dik tárgy választása kötelező ugyan, de nem kötelező, hogy éppen a mezőgazdaságtant vá­lasszák a hallgatók. Mégis az évfolyamokat nézve láthatjuk: negyedikesek 29-en, harmadi­kosok 27-en, másodikosok 46(1)- an és elsősök 50-en vannak, bár csak helyhiányban nincse­nek még többen. Pedig a me­zőgazdaságtan nehéz tantárgy. A fiatalok itt növénytermesz­téssel, állattenyésztéssel, kerté­szettel, üzemszervezéssel ismer ked nek még és kötelező szak­mai gyakorlatokon vesznek részt nagyobb üzemekben. Nyáron egyhónapos, vagy kéthetes szakmai gyakorlatuk alkalmából éppen úgy dolgoz­nak a gazdaságokban, mint bármely más mezőgazdasági szakmunkás. megszerette'síi a mezőgazdaságot Mi a célja a mezögazdaság- tant tanító tanárok képzésé­nek? A tanárképzőről kikerülő növendékek értenek a legújabb üzemszervezési módokhoz, a vegyszerek használatához, a gépesítéshez, a talajművelés­hez. De az egész nagyüzemi mezőgazdasághoz. Kifogástalan és korszerű felkészítésük azért fontos, mert a vidéki iskolák­ban ök tanítják a fiatalokat a nagyüzemi mezőgazdálkodásra, ők szerettetik meg a mezőgaz­daságot. Márpedig nem tud kacajt fakasztani az a varázs­ló, akinek szeméből könnyek folynak. Nem tudja megszeret­tetni a mezőgazdaságot az a tanár, aki nem készül fel ala­posan az életre, a tanításra. Gyakori ókertek haszna A tanárképző „mezőgazdá­szai” falun gyakorlókertet hoz­nak majd létre, ezeknek veze­tésére készülnek fel. A már ko rábbam létrehozott dunaszek- csöi nagyon jól példázza, mi­lyen hasznos tud lenni a kör­nyék mezőgazdaságára az ilyen gyakorlókért. A legjobb gyü­mölcsöket termő fákat kísérle­tezik ki, a vidékük számára leg jobb zöldségfajtákat. Ezzel so­kat használnak a környék ler- i melőszövetkezeteinek. De hasz­nos volt azért is a gyakorló­kért, mert a gyerekek megsze­rették a mezőgazdaságot és egy évben egyszerre kilencen je­lentkeztek csak ebből az egy iskolából mezőgazdasági tech­nikumba. A pécsi tanárképzőről négy éven belül kikerülő 152 tanár gyakorlóiskolákat, kerteket fog létrehozni, ahol további hasz­nos munka folyik és további jelen tkezőkket gyarapodjak majd a technikumok is. Mit kellene még ieom? A pécsi tanárképző mez-Uaz dasági tanszékének égé ien szüksége lenne egy gyaiurlo területre. Csupán 5—6 hóidra, ahol elvégezhetnék különböző kísérleteiket, ahol szemleletes­sé tehetnék az elméleti okta­tást. Eddig csak vendégségbe jártak hol a Kertészeti Válla­lat szigeti tanyájára, hol saját 200 négyszögöles kis kertjük­ben figyelték a növények ej- tődését. Ez a helyzet azonoun tarthatatlan. A szegediek pe dául már korábban felismertek a gyakorlóiskola jelentőseget és a tanács biztosított számuk­ra területet. Egerben, a Gáruo- nyi-kertet bocsátották a rnetó­gazdaság tan-tanárok rendé me­zesére. A tanárképző gyakorin kertjének létesítésére a Pénz­ügyminisztérium 300 ezer co- rintot biztosított. Reméljük. -» városi tanács hozzásegíti óke1, hogy Pécsett is megoldják e problémát. Szüts István KRESZ-verseny A Baranya megyei Balesettó- deLmj Tanács szeptember reggel 9 órai kezdettel Pécs va­ros útvonalain motorosok, autó­sok, hivatásos és nem hivatás»» gépjárművezetők részére KREaZ versenyt rendez, indulás a 4b-as térről. Nevezési díj — nincs. A , verseny I., EL, Hl. helyezettjei gépjármünemenkéni értékes dí­jazásban részesüínék és ezenkívül a KRESZ-verseny minden részt­vevője oklevelet kap. A Baleset­védelmi Tanát?» kéri a vállalato­kat, magán-gépjárművezetőket, hogy minél nagyobb számban ve gyenek részt a tanulságos ver­senyen, hogy ezzel is segítsék elő a balesetmentes közlekedési. A Magyar Autóklub pécsi cső portja kéri tagjait, hogy szeptem bér 30-án, vasárnap reggel fél S órakor kezdődő KRESZ-verse­nyen a 48-as téren minél nagyobb szám bán jelenjenek meg. Közli még, hogy október 1-én, hétfőn este fél 8 órakor a Pécsi Nemzeli Színházban tartandó előadásra jegyek még korlátolt számban kaphatók a Filharmóniánál KIVÁLÓ IFJÚ MÉRNÖK Tavaly tavasszál jelent meg a SZOT Elnökségének és a KISZ Központi Bizott­ságának a felhívása, hogy a fiatal mérnökök és techni­kusok kapcsolódjanak be egy újszerű egyént versenybe, amelynek eredményeképpen elnyerhetik a ^Kiváló Ifjú Mérnök* és a ^Civáló Ifjú Technikus** oklevelet. Bara­nyából is sokan jelentkezteti, s nemrég egy fiatal mérnök meg is kapta a SZOT Elnök­ségének és a KISZ Központi Bizottságának díszes okleve­lét Most ttt ütünk egymással szemben a pécsbányatelepi Széchenyi-alcnán. Morvái Ádám bányamérnökön kék köpeny van, az asztalán pauszpapír. Félre teszi mun­káját és válaszol kérdéseim­re. " s Amikor megjelent a f&­hivás, alaposan tanulmá­nyoztam, s ha nem is vol­tam éppen a legfiatalabb, megtettem a vállalásomat. Ugyanis az előírások szerint a mérnököknél 35, a techni­kusoknál pedig 30 éves élet­kor a határ. Gondoltam ma­gamban, én csak 31 éves va­gyok, benevezhetek a küzde­lembe, * az egy éves gyakor­lat i— amelyet a feltétel meg­szab — nálam nyolcszorosán megvan. Kezembe veszem a felhí­vást, nézegetem a szöveget, hogy milyen feltételeket kel­lett teljesíteni. Az első pont szerint tevékenyen segíteni kell az üzem termelékenysé­gének emelését, az önköltség csökkentését, valamint a termékek minőségének a ja­vítását. Ez olyan globális” megfogalmazás, de alatta részletesen és konkrétan fel vannak tüntetve a tenniva­lók, öt pontba foglalva. Az első szerint egy év alatt egy újítást vagy ésszerűsítést keü benyújtani. n Ez « feltétel kétszere­sen is teljesítve van, mivel két újítást nyújtottam be — mondja Morvái elvtárs — s azokat el is fogadták. Egyik újításom a műfőte alkalma­zásával foglalkozik az ont- lasztásos fejtésű vastag szén- telepekre alkalmazva. Ja­vaslatom szerint a nádpallót mésztej és cementkeverék­ben kell megúsztatni. Az újítás bevezetése előnyös, hiszen így meggátolhatjuk a felső omladék összekevert- I dését a tiszta szénnel. A má- ] sife újításnál tagja voltam egy kollektívának, s közösen dol­goztuk ki a vastag szenü meredek dőlésű telepek gépi lefejtésének technológiáját. Ceruzámmal a következő pontokra mutatok, s Morvái Adóm mindegyiknél elsorol­ja, hogyan teljesítette azo­kat. A második követelmény csoport szerint „... gyara­pítsa szakmai ismereteit és tudását adja tovább.” Most végzek a bánya közgazdasági mérnöki tago­zaton, s megszerzem újabb diplomámat. Mindent nem is tudok hirtelenjében felsorol­ni, de néhányat elmondok: vezettem a vájártovábbkép­ző tanfolyamot, a TIT-nek előadója vagyok és a Bá­nyász Akadémia sorozatban rendszeresen tartok előadá­sokat, egy orvos barátommal közösen irtunk egy szakcik­ket, amely folyóiratban is megjelent.., Mutatom a harmadik fel- adatcsoportot, amely a poli­tikai oktatásban váló rész­vételt ltja elő. — Mit mondjak? Szeminá­riumvezető vagyok az alap­szervezetnél. Tényleg, mit is mondjon? Ha csak az újabb egyetemi tanulását nézzük, már ott is részt vesz ideológiai oktatás­ban, hiszen politikai gazda­ságtant is tanul. Honnan van ennyi energiája, hogyan bír­ja ezt a sok munkát? Ugyan­is sok-sok pont, amelyet majd minden területen túl­teljesített, csak elenyésző tö­redéke annak, amit tesz. — Csinálom =* adja a vá­laszt egyetlen szóban, majd egy újabb cigaretta után megtoldja. — A szabadidőm fele tanulással telik el. Per­sze az oklevél megszerzésé­ben nagy segítséget nyújtott a kollektíva és azok a bányá­szok, akik a szénben dolgoz­nak és elképzeléseimtől soha nem idegenkedtek. Nem is a magam kedvéért kapcsolód­tam be a részükre meghirde­tett egyéni versenybe, hisz a legöregebb cimbora vagyok itt, szeretném, ha a többiek is velem tartanának. Vajon egy jól képzett, ki- lenc-tíz éves gyakorlattal rendelkező mérnöknek je­lent-e egyáltalán valamit az az oklevél? Meg is kérdem Horvai Adómtól, akinek édesapja a komlói bányában 37 évet húzott le egyfolytá­ban egy üzemben. — Most volt a születésna­pom és eljött hozzánk az édesapám. Mutattam neki az oklevelet. Nem szólt semmit, de én olvastam a szeméből... Hogy is mondjam? Nem tet­tem a szekrény aljára, sokai nézegetem otthon. Értékes oklevél, amelyc a SZOT Elnöksége és a KIS.’ Központi Bizottsága küldő el Horvai Adómnak, az üz. vezetősége az oklevél mellé 500 forint pénzjutalmai adott. Az oklevél tehát mer van, s hogy tovább nőié’ tekintélye, értéke, kövest a példát Horvai Ádám >nu katársai, a többi fiatal mér­nökök és technikusok is! GAZDÁGH ISTVÁN A második ötéves terv során Baranya is belép az ország „vizes” megyéinek a sorába. Ezzel a vidék szövetkezeti-pa­rasztsága újabb nagy lépést tesz előre a belterjes gazdál­kodás útján. 1965-ben — a ter­vek szerint — már mintegy harmincezer hold kertészetet, szántót, szőlőt, rétet és legelőt öntöznek a közös gazdaságok. Óriási fejlődést jelent ez, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy 1959-ben még a másfél száz holdat sem érte el az öntözött terület nagysá­ga a megyében. Baranya nem bővelkedik ön­tözésre alkalmas vizekben. A Duna és a Dráva csupán a megye szélét érinti, a mecseki patakok pedig éppen az öntö­zés időszakában a legvízsze- gényebbak. Ez volt az oka annak, hogy egészen a leg­utóbbi időkig nem terjedt el az öntözés a vidék mezógaz~ Baranya is belép a „vizes64 megyék sorába Az ötéves terv végén már 30000 holdat öntöznek a termelőszövetkezetek M feladatokat tűztek U az orvosegyetem párttagjai elé. Tennivaló? Bőven van. Tag­lalta őket a beszámoló és rész­letesen beszélt róluk Szeni- istványi Gyulámé etvtársnó, a Pécs váróéi Pártbizottság agil prop, osztályvezetője is felszólalása során. Meg kell még vívni • harcot egy sor hátrahúzó nézettel szemben, jobbról is, balról is. Vitában le kell szántóim a ma még bizonyos befolyással rendel­kező nyugati társadalomfilozó­fiai szemléletekkel. Az őszinte, nyílt légkör szánté kívánja a vitáikat, ahol tisztulhatnak a nézetek, ahonnét fittes áramok indulhatnak vel a klinikákra, a laboratóriumokba, tantermek­be. A Pécsi Orvostudományi Egyetem kommunistáinak párt értekezlete megmutatta, hogy az utat, amelyen haladni kell, jól látják az egyetem kommu­nistád. És talán nem vitás senki előtt, hogy a jövőt ille­tően ez a legfontosabb, «.«sr -sj. Kuruc* Pál Az egyetem neveljen kommunista szakembereket Tanácskozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem pártértekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents