Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

' CMS. SZEPTEMBER 28. NAPLÓ 3 Bemutató a Szőlészeti Kutató Intéseiben A legújabb pécsi kísérleti eredmények — 225 millió forinttal lehet növelni a baranyai szőlők hozamát A Szülészeti Kutató Intézet pécsi telepe a termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok szakemberei részére bemuta­tót tartott A bemutatóra a ter­melőszövetkezeti elnökök, álla­mi gazdasági szakemberek mel lett a legismertebb Mecsek- vidéki szőlőtermelők is eljöt­tek. Az érdeklődők nem csa­lódtak, a kutatóintézet által bemutatott kísérleti eredmé­nyek felülmúlták a várako­zást. A bemutató a szentrrrikSósi telepen kezdődött, ahol dr. Diófási Lajos, a termesztés­technikái kísérletek legújabb eredményeit ismertette, Milyen kísérletek folynak a telepen ? A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepe 60 katasztráhs holdnyi területen fekszik. Egyik legérdekesebb darabja a szén tmiklósá rész, ahol 1753 óta folyik szőlőművelés. A te­rületet 1945 után államosítot­ták és az addigi szőlőterület minden tőkéjét kivágták, majd újjal pótolták. Az idén az augusztusi nagy meleg sem tudta pótolni jú­nius, július hűvösségét és a csapadék sem volt kellően el­osztva a hónapokra, így a sző­lőtermés csák közepes lesz. A must minősége sem a legjobb, a Szürkebarátnak 20.5-del a legnagyobb a mustfoka. A fürt hozamok közepesek, kivéve az új tőkeműveiéses területet, ahol sokkal magasabbak, mint a hagyományos módon művel- tfcknél. Gayot és Moser A ,pécsi telepen tíz éve foly­tatnak kísérleteket a Guyot- féle tókeművelésseL Ezek alap ján a telep joggal tanácsolhat­ja, hogy ezt kell megyeszerte elterjeszteni. Míg az idén pél­dául a hagyományos bak- műveléssel egy tőkén 13 fürt szőlő volt, 40 dekás súlyban, addig a Guyot-művéléses terü­leten egy tőkén 28 fürt, 1,20 kg súlyú terméssel. A különb­ség óriási. A termésmennyiség növekedése holdanként 8—10 mázsa, a Cirfandlinál 15—20 mázsa is lehet. Megyénkben 15 ezer hold szólő van. Ha min denhol elterjesztenénk a Guyot-művelési módot, akkor évenként 225 millió forinttal több értékű szőlőnk teremne. Megyénkben már nem egy he­lyen ezzel a módszerrel foly­tatják a szőlőművelést A vil­lányi Uj Alkotmány Tsz-ben például holdanként 50 mázsás termésre számítanak. A Móser-féle tőkeművelési mód lényege a széles sortávol­ság és az 1,20 cm-es tőketávol­ság. Katasztrális holdanként a szokásos 5000 helyett 1500-ra csökkent a tőkeszám. Ahhoz, hogy egy holdról a szokásos termést betakaríthassuk, 3 kg. szőlőt kell tőkénként megter­melni. Ez nem nehéz az új módszerrel. Ausztriában pél­dául a szőlőtelepftések 90 szá­zalékát már a Móser-féle ma­gasra felhúzott tőkeformával telepítik. Előnye: gyors szüret, gyors metszés, kevés fertőzési lehetőség, nem kell kötözni, traktorral művelhető. Munka­bér-megtakarítás csak kötözés­nél 500 forint holdanként. A 6zéles sorok között cukorbor­sót lehet termeszteni, ami kü­lönösen a nagyharsányi vidé­ken rendkívül kedvező. Trágyázás és vegyszeres gyomirtás A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének vezetői felhív­ták a figyelmet arra is, hogy az elsőéves telepítéseket trá­gyázni kell ahhoz, hogy gyor­san termőre forduljanak a szőlők. A műtrágyázás is na­gyon fontos. A vegyszeres gyomirtás leg­különbözőbb hatásait is bemu­tatták a vendégeknek, vala­mint a lisztharmat elleni vé­dekezés kísérleteit. Mint isme­retes, a lisztharmat súlyos ká­rokat okozott megyénkben 1959 óta. A védekezés nem ne­héz ellene, Tiovit és kénpor segít a szőlőkön. A gyomirtás­ra a kutatók különösen az Or- tocid nevezetű vegyszert aján­lották, melynek vegetáció-ki- nyújtó hatása is van. Új fajták A máriai telepen Németh Márton telepvezető a nemesí­tés és a fajkutatás legújabb eredményeit ismertette, majd' be is mutatta az új fajtákat A vendégek megtekintették azt a 250 fajta szőlőt, amivel itt kísérleteket folytatnak. A leg­jobb fajtákat kiadják a terme­lésbe. Az érdekes bemutató után Hartl Ferenc mérnök a szüret megszervezéséről és a must korszerű kezeléséről tartott tá­jékoztatót Mint mondotta, _a borízlés megváltozott A közön ség a nehéz borok helyett a könnyebb, illatos, zamatos és friss bárókat keresi. Nekünk Baranya megyében is az a fel­adatunk, hogy ezeket az igénye­ket kielégítsük. Fontos, hogy teljesérésben szüreteljenek. Fő dolog a tisztaság, a helyes ké- nezés, derítés, a szüret jó meg­szervezése. A pneumatikus pré sek alkalmazásával 1.5 száza­lékkal növelhető a kihozaital, tehát állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink nem járnak rosszul, ha beszerzik az új rendszerű préseket A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének 1962. évi be­mutatója sok hasznos tanáccsal szolgált a szakemberek szá­márai _____ ~ ts — Az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepén dolgozó Kr&csáné brigádja felajánlást tett a kongresszus tiszteletére. Napi tel­jesítményük 105 százalék és két óra társadalmi munka. tíKtóber 4-fin nyeremény betétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyve.' 1962. harmadik negyedévi so solását október 4-én délutáj fél hat órai kezdettel tart ják Hajdúböszörményben, ; Petőfi művelődési házban.— A sorsoláson mindazok r betétkönyvek részt vesznek amelyeket legkésőbb szép tember 29-ig váltottak. Minden ezer betétkónyvrí 25 nyereményt sorsolnak ki: egyet kétszáz százalékos, egyet száz százalékos, kettői ötven százalékos, huszonegyei pedig 25 százalékos nyere­ménnyel. A nyereménvek ki­számításának alapjául 3 betét könyvben elhelyezett negyed­évi átlagbetét szolgál. Megkezdte tanácskozását i Múzeumi Igazgatói Tanács Bevált a baranyai kezdeményezés — Ugrásszerűen nőtt a múzeumok látogatottsága Az országos múzeumok fő­igazgatóiból és a megyei mú­zeumi szervezetek vezető igaz­gatóiból álló Múzeumi Igazga­tói Tanács tegnap, szeptember 27-én megkezdte tanácskozását Pécsett, a Városi Művelődési Ház nagytermében Részt vett I az értekezlet első napján dr. üt Kommws közűit A uúmtóterület megoulúsa társadalmi vektorok uarint *?62MÁJVS3i roo% roox f95?.0fC£M8£/?3r. '■/ocMt/srA szettro» összese-/!/ Hadnagy László miniszterhe­lyettes is, valamint a Művelő­désügyi Minisztérium múzeu­mi főosztályának vezetői. Az értekezlet megnyitó be­szédét Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyet- tese tartotta. A tegnapi tanács­kozás’ napirendjén a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe való átadásának tapasztalatai és a múzeumok ezzel kapcso­latos feladatai szerepeltek. Nagy Gyula elvtárs ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy a Baranya megyében született kezdeményezés bevált, a kísérlet igazolta azt a meggyőződést, hogy a tanácsok eléggé érettek ilyen feladat ellátásához. A múzeumok tanácsi kezelésbe vétele több szempontból is elő­nyös. Elsősorban talán a gaz­dasági feltételek kielégítőbb biztosítása szól az új rendszer mellett. Baranyában 1958-ban még 612 ezer forint volt a mú­zeumok évi költségvetése, az idén azonban már 1 millió 890 ezer forint. Nagy Gyula elvtárs beveze­tője után dr. Liptai Ervin fő­osztályvezető számolt be az or­szágos tapasztalatokról. Ebben az évben, július 1-én kerültek végleg a megyei ta­nácsok igazgatása alá a vidéki múzeumok, Sárospatakot, Vi- segrádot, Monokot és Eszter­gomot kivéve. Már ez a né­hány hónap is adott tap .fa­latokat arra nézve, hogy a ba­ranyai kezdeményezés országos átvétele helyes volt. A megyei tanácsok zöme jól látja a mú­zeumok jelentőségét, helyet a kulturális-népművelő munká­ban. A tanácsok és a múzeu­mok együttműködésének első erőpróbája a mindenütt meg­rendezésre kerülő múzeumi hetek előkészítése volt, amely általá­nosan sikerültnek mondható. A gazdasági lehetőségek most nagyobbak, az érintett múzeu­mok jövő évi költségvetése kb. 30 millió lesz, sokkal tu L ó, mint azelőtt volt. A múzeumok feladatait so­rolva, az előadó felhívta a fi­gyelmet a helytörténeti és a legújabbkori történeti témák­ra, amelyekkel még meglehe­tősen keveset foglalkoznak a múzeumok. Elmondotta azt is, hogy legfőbb feladat színvona­las állandó kiállítások rende­zése, valamint színes, érdekes időszaki kiállítások összeállí­tása, s ez utóbbiaknak kivitele községekbe, üzemekbe, műve­lődési házakba is. Igen szép feladat egy múzeumhoz értő és múzeumot kedvelő törzsgárdá­nak a kialakítása, amely pél­dául a honismereti mozgalom keretében eredményesen meg­valósítható. A múzeumok ak­tíváit meg kell tanítani az alapfogalmakra, fel kell hasz­nálni segítségüket, nem pedig visszariadni attól, hogy eseten­ként okoztak már károkat szakmai ismeretek hiányában az ásatásoknál vagy az Inálló gyűjtéseknél. Ami a múzeu­mok munkatársainak egyéb népművelési tevékenységét il­leti, dr. Liptai Ervin ismét a baranyai példát említette: az itteni muzeológusok ugyanis vállalták, hogy havonta egy-egy előadást tartanak a megye községeiben Ilymódon három év múlva nem lesz olyan falu Baranyá­ban, ahová a múzeum még nem jutott el. Ilyen önként vállalt munka nemcsak na­gyon hasznos, hanem a mú­zeum tekintélyét, hatókörét, az iránta való érdeklődést és szeretetet is nagy mértékben növeli. Mindez azt bizonyítja, hogy a múzeumok tanácsi kezelésbe való átadása nem rótt a tudo­mányos-népművelő munkától idegen, túlságosan nehéz vagy szokatlan feladatokat a mú­zeumokra, hanem csak 'riab'- lehetőségeket teremtett. Ra;- tuk áll, hogy ezek a lehetősé­gek értékes valósággá válja­nak — ezekkel a gondoi átok­kal fejezte be előadását dr. Liptai Ervin. Ezután vita következett, amelyben sok tapasztalatot ve­tetek egybe a múzeumok ki' 1 döttei. Délután valamennyi résztvevő Siklósra utazptt, ahol megtekintették a múzéu- moti Fiatalos gondok, gondos fiatalok AZ ÓRA KEZDETEN meg­kértem az osztályfőnököt, hogy három tanulót engedjen el, szeretnék velük beszélget­ni. Így ismerkedtem meg T rész Henrik, Kremsberger Márta és Albert Béla ipari tanulókkal. A három fiatal élete sok mindenben megegyezik: egy­azon mesterséget, a rádió- és televízióműszerész szakmát tanulják, gimnáziumban érett ségiztek és a legszebb élet­korban vannak, IS—20 éve­sek. Henrik nyugodt, csendes természetű. Egyszerű szürke ruhában, precízen megkötött nyakkendővel inkább könyve­lőre hasonlít mynt műszerész tanulóra. A jeles érettségi bi­zonyítvány, a csendes és nyu­godt természet mögött meg­határozott életcélok húzód­nak. Márta magas, sudár terme­tű, hosszú haja majd a derekáig omlik. Mandula- vágású szeméből vidámság sugárzik. Egy hangulatos tánc délután sok twisttel, egy ked­velt regény, vagy egy jó film, s természetesen az új szakma titokzatos rejtélyeinek meg­ismerése rózsaszínbe burkolja a múltat és jövőt. Béla élete — húsz éves ko­ra ellenére — a legváltozato­sabb és igen regényes. Közel tíz országban járt, beszéli az arab nyelvet, érti az angolt. Édesapja ismert labdarúgó edző. Vele járta külföldet, de maga is tehetséges labdarúgó a Komlói Bányász tartalék csapatában. Közepes rendűén érettségizett. Mellőztem a nőknek kijáró elsőbbséget és a „jobbkéz sza­bály” alapján Trész Henrik­től érdeklődtem először, ho­gyan került a rádió- és tele- vizióműszerész szakmába? A fiú megfontoltan és nyugod­tan válaszol. — Baján végeztem a német nyelvű gimnáziumban. Vala­mikor volt olyan elképzelé­sem, ohgy tanár leszek, de később ez a tervem elkopott. Jól beszélem a német nyel­vet, t úgy érzem, ez előnyös akár műszaki, akár kereske­delmi téren nézzük a televí­zió „frontot”. Eltökélt szán­dékom, hogy a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után tovább tanulok műszaki egyetemen. A SZAKMÁBAN töltött el­ső hetek benyomása felől fag­gatom. Milyen volt az első nap, az első munka, hői dol­gozik, ki a mestere? ír- Nem emlékszem ponto­san az első napra, de egyál­talán nem volt szokatlan vagy furcsa. A Vegyesipari Válla­latnál vagyok és Menáth La­jos a mesterem. Igen nagy­tudású szakember, sokat ta­nulunk tőle, gondosan magya­ráz. Az első munkámra em­lékszem, egy vasalót adtak a kezembe, a betétet kellett ki­cserélni. Csillámos lapocskák voltak és nem sikerült elsőre a munka, a jelzőlámpa érint­kezést mutatott. Persze ma ■már könnyebben megy. ! Az első kérdésem Mártához is ugyanaz volt, de bővebb és részletesebb választ kapok. Ugylátszik a nők már tizen­nyolc éves korukban is beszé­desebbek —* A Leöweyben végeztem közepes rendűén — mondja. A szüleim úgy tervezték, hogy orvos, vagy pedagógus leszek. Nekem is tetszett volna va­lamelyik pálya, talán a ma­gyarszakos tanári, de amikor érettségiztem, láttam, hogy továbbtanulásra nem elegen­dő a bizonyítványom. Gyógy­szerész technikusnak jelent­keztem, de nem sikerült a felvételi. ' Egy-két hónapig nem mentem sehova. Egyszer elvittük rossz rádiónkat meg­javítani, s én csak néztem, hogy micsoda tudás kell ah­hoz, hogy azt a „süket do­bozt” újra megszólaltassák. Akkor tetszett meg a rádiós szakma. Anya nagyon ragasz­kodott a gyógyszerésztech­nikusi szakmához, apa viszont nem ellenkezett. Ketten már egyetértettünk és győztünk... ■— AZ ELSŐ MUNKÁM? — tűnődik és felnéz a meny- nyezetre nagy szemével. Rög­tön „fejjel mentem a falnak", egy tv-t hoztak és a fókusz potenció métert kellett kicse­rélni. Sikerült is. Igaz, hogy mesterem Kovács bácsi se­gítségével. Én kisiparosnál ta­nulom a szakmámat, de éppen olyan jó helyem van, mintha állami vállalatnál lennék. — Délelőtt nyolctól egyig ét délután háromtól hatig dol­gozom, az pontosan nyolc óra. Még csak annyit, hogy a fi­zikának és a matematikának nagy hasznát veszem. Bélával először egy kerü­lőt teszünk Damaszkuszba, Kairóba, Becsbe, Rómába, Athénbe és még néhány fő­városba, ahol már megfor­dult. Szóba kerül a damasz­kuszi középiskola is, ahol a gazdag emberek gyerekei ta­nulnak és basáskodnak taná­raik felett, akiknek állása ép­pen a szülőktől függ. Béla két évvel később végzett a középiskolában, mint társai, mivel nem tartózkodott ide­haza. — Valamikor minden vá­gyam az volt, hogy állator­vos leszek. Talán azért, mert nagyon szeretem az állatokat. Aztán kimentem a szüléim­hez, majd visszajöttünk. Sok­felé jártam, sokmindent lát­tam. A tanulásból is kiestem. Közepes eredménnyel érett­ségiztem a komlói gimnázium ban. Apám mondta, hogy ez­zel a bizonyítvánnyal úgyse vesznek fel egyetemre, válasz­szák valamilyen szakmát. — Tetszett a rádió- és televí­ziós mesterség és sikerült a Komlói Helyiipari Vállatai­hoz kerülnöm. — S hogy tetszik a mester­ség? — Igen nagytudású meste­rünk van. Pordán Jánosnak hívják, mi szeretjük és be­csüljük. Én is egy potenció métert cseréltem első napon. s nem volt semmi hiba vele. Terveim? Szeretnék később tovább tanulni a Közgazdasá­gi Egyetem külkereskedelmi szakán. Úgy gondolom, hogy itt a szakmai ismeret és a nyelvismeret is fontos lesz. Talán sikerül egy külker, vál­lalatnál elhelyezkedni. Per­sze sokkal komolyabban ve­szem a tanulást, mint eddig. HOSSZASAN elbeszélget­tünk még a legkülönbözőbb problémákról, az öltözködés­ről, a táncról, az érettségi­zettek „íróasztal igényeiről”, a katonai szolgálatról és a politikai helyzetről. Magam is voltam ipari tanuló valami­kor, igaz, hogy akkor csak, egyszerűen tancmcnak vagy inasnak tituláltak. Nem is említem azt az életet előt­tük, talán el sem hinnék. Ok mást tartanak természetes­nek. Azt, hogy Mártának hat pár cipője van és nem is tud­ja pontosan mennyi ruhája, hogy a nyáron két Mietet töl­tött a Balatonon, hogy Hen­rik három hétig az NDK-ban nyaralt és természetesnek veszi, hogy később mérnöki diplomával dolgozzon a szak­májában, hogy Béla a szakma és több idegen nyelv tudá­sával a tarsolyában külkeres­kedelmi szakember legyen. A három érettségizett ipari tanuló nem valami kiválasz­tott „minta” akinél min­den stimmel, hiszen a vélet­len hozott össze velük a 24 fős osztályból másokat is ki­választhattam volna, mert ismerni senkit sem ismertem közülük. GAZDAGH ISTVÁN V

Next

/
Thumbnails
Contents