Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
' CMS. SZEPTEMBER 28. NAPLÓ 3 Bemutató a Szőlészeti Kutató Intéseiben A legújabb pécsi kísérleti eredmények — 225 millió forinttal lehet növelni a baranyai szőlők hozamát A Szülészeti Kutató Intézet pécsi telepe a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szakemberei részére bemutatót tartott A bemutatóra a termelőszövetkezeti elnökök, állami gazdasági szakemberek mel lett a legismertebb Mecsek- vidéki szőlőtermelők is eljöttek. Az érdeklődők nem csalódtak, a kutatóintézet által bemutatott kísérleti eredmények felülmúlták a várakozást. A bemutató a szentrrrikSósi telepen kezdődött, ahol dr. Diófási Lajos, a termesztéstechnikái kísérletek legújabb eredményeit ismertette, Milyen kísérletek folynak a telepen ? A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepe 60 katasztráhs holdnyi területen fekszik. Egyik legérdekesebb darabja a szén tmiklósá rész, ahol 1753 óta folyik szőlőművelés. A területet 1945 után államosították és az addigi szőlőterület minden tőkéjét kivágták, majd újjal pótolták. Az idén az augusztusi nagy meleg sem tudta pótolni június, július hűvösségét és a csapadék sem volt kellően elosztva a hónapokra, így a szőlőtermés csák közepes lesz. A must minősége sem a legjobb, a Szürkebarátnak 20.5-del a legnagyobb a mustfoka. A fürt hozamok közepesek, kivéve az új tőkeműveiéses területet, ahol sokkal magasabbak, mint a hagyományos módon művel- tfcknél. Gayot és Moser A ,pécsi telepen tíz éve folytatnak kísérleteket a Guyot- féle tókeművelésseL Ezek alap ján a telep joggal tanácsolhatja, hogy ezt kell megyeszerte elterjeszteni. Míg az idén például a hagyományos bak- műveléssel egy tőkén 13 fürt szőlő volt, 40 dekás súlyban, addig a Guyot-művéléses területen egy tőkén 28 fürt, 1,20 kg súlyú terméssel. A különbség óriási. A termésmennyiség növekedése holdanként 8—10 mázsa, a Cirfandlinál 15—20 mázsa is lehet. Megyénkben 15 ezer hold szólő van. Ha min denhol elterjesztenénk a Guyot-művelési módot, akkor évenként 225 millió forinttal több értékű szőlőnk teremne. Megyénkben már nem egy helyen ezzel a módszerrel folytatják a szőlőművelést A villányi Uj Alkotmány Tsz-ben például holdanként 50 mázsás termésre számítanak. A Móser-féle tőkeművelési mód lényege a széles sortávolság és az 1,20 cm-es tőketávolság. Katasztrális holdanként a szokásos 5000 helyett 1500-ra csökkent a tőkeszám. Ahhoz, hogy egy holdról a szokásos termést betakaríthassuk, 3 kg. szőlőt kell tőkénként megtermelni. Ez nem nehéz az új módszerrel. Ausztriában például a szőlőtelepftések 90 százalékát már a Móser-féle magasra felhúzott tőkeformával telepítik. Előnye: gyors szüret, gyors metszés, kevés fertőzési lehetőség, nem kell kötözni, traktorral művelhető. Munkabér-megtakarítás csak kötözésnél 500 forint holdanként. A 6zéles sorok között cukorborsót lehet termeszteni, ami különösen a nagyharsányi vidéken rendkívül kedvező. Trágyázás és vegyszeres gyomirtás A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének vezetői felhívták a figyelmet arra is, hogy az elsőéves telepítéseket trágyázni kell ahhoz, hogy gyorsan termőre forduljanak a szőlők. A műtrágyázás is nagyon fontos. A vegyszeres gyomirtás legkülönbözőbb hatásait is bemutatták a vendégeknek, valamint a lisztharmat elleni védekezés kísérleteit. Mint ismeretes, a lisztharmat súlyos károkat okozott megyénkben 1959 óta. A védekezés nem nehéz ellene, Tiovit és kénpor segít a szőlőkön. A gyomirtásra a kutatók különösen az Or- tocid nevezetű vegyszert ajánlották, melynek vegetáció-ki- nyújtó hatása is van. Új fajták A máriai telepen Németh Márton telepvezető a nemesítés és a fajkutatás legújabb eredményeit ismertette, majd' be is mutatta az új fajtákat A vendégek megtekintették azt a 250 fajta szőlőt, amivel itt kísérleteket folytatnak. A legjobb fajtákat kiadják a termelésbe. Az érdekes bemutató után Hartl Ferenc mérnök a szüret megszervezéséről és a must korszerű kezeléséről tartott tájékoztatót Mint mondotta, _a borízlés megváltozott A közön ség a nehéz borok helyett a könnyebb, illatos, zamatos és friss bárókat keresi. Nekünk Baranya megyében is az a feladatunk, hogy ezeket az igényeket kielégítsük. Fontos, hogy teljesérésben szüreteljenek. Fő dolog a tisztaság, a helyes ké- nezés, derítés, a szüret jó megszervezése. A pneumatikus pré sek alkalmazásával 1.5 százalékkal növelhető a kihozaital, tehát állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink nem járnak rosszul, ha beszerzik az új rendszerű préseket A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének 1962. évi bemutatója sok hasznos tanáccsal szolgált a szakemberek számárai _____ ~ ts — Az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepén dolgozó Kr&csáné brigádja felajánlást tett a kongresszus tiszteletére. Napi teljesítményük 105 százalék és két óra társadalmi munka. tíKtóber 4-fin nyeremény betétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyve.' 1962. harmadik negyedévi so solását október 4-én délutáj fél hat órai kezdettel tart ják Hajdúböszörményben, ; Petőfi művelődési házban.— A sorsoláson mindazok r betétkönyvek részt vesznek amelyeket legkésőbb szép tember 29-ig váltottak. Minden ezer betétkónyvrí 25 nyereményt sorsolnak ki: egyet kétszáz százalékos, egyet száz százalékos, kettői ötven százalékos, huszonegyei pedig 25 százalékos nyereménnyel. A nyereménvek kiszámításának alapjául 3 betét könyvben elhelyezett negyedévi átlagbetét szolgál. Megkezdte tanácskozását i Múzeumi Igazgatói Tanács Bevált a baranyai kezdeményezés — Ugrásszerűen nőtt a múzeumok látogatottsága Az országos múzeumok főigazgatóiból és a megyei múzeumi szervezetek vezető igazgatóiból álló Múzeumi Igazgatói Tanács tegnap, szeptember 27-én megkezdte tanácskozását Pécsett, a Városi Művelődési Ház nagytermében Részt vett I az értekezlet első napján dr. üt Kommws közűit A uúmtóterület megoulúsa társadalmi vektorok uarint *?62MÁJVS3i roo% roox f95?.0fC£M8£/?3r. '■/ocMt/srA szettro» összese-/!/ Hadnagy László miniszterhelyettes is, valamint a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetői. Az értekezlet megnyitó beszédét Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyet- tese tartotta. A tegnapi tanácskozás’ napirendjén a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe való átadásának tapasztalatai és a múzeumok ezzel kapcsolatos feladatai szerepeltek. Nagy Gyula elvtárs ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a Baranya megyében született kezdeményezés bevált, a kísérlet igazolta azt a meggyőződést, hogy a tanácsok eléggé érettek ilyen feladat ellátásához. A múzeumok tanácsi kezelésbe vétele több szempontból is előnyös. Elsősorban talán a gazdasági feltételek kielégítőbb biztosítása szól az új rendszer mellett. Baranyában 1958-ban még 612 ezer forint volt a múzeumok évi költségvetése, az idén azonban már 1 millió 890 ezer forint. Nagy Gyula elvtárs bevezetője után dr. Liptai Ervin főosztályvezető számolt be az országos tapasztalatokról. Ebben az évben, július 1-én kerültek végleg a megyei tanácsok igazgatása alá a vidéki múzeumok, Sárospatakot, Vi- segrádot, Monokot és Esztergomot kivéve. Már ez a néhány hónap is adott tap .falatokat arra nézve, hogy a baranyai kezdeményezés országos átvétele helyes volt. A megyei tanácsok zöme jól látja a múzeumok jelentőségét, helyet a kulturális-népművelő munkában. A tanácsok és a múzeumok együttműködésének első erőpróbája a mindenütt megrendezésre kerülő múzeumi hetek előkészítése volt, amely általánosan sikerültnek mondható. A gazdasági lehetőségek most nagyobbak, az érintett múzeumok jövő évi költségvetése kb. 30 millió lesz, sokkal tu L ó, mint azelőtt volt. A múzeumok feladatait sorolva, az előadó felhívta a figyelmet a helytörténeti és a legújabbkori történeti témákra, amelyekkel még meglehetősen keveset foglalkoznak a múzeumok. Elmondotta azt is, hogy legfőbb feladat színvonalas állandó kiállítások rendezése, valamint színes, érdekes időszaki kiállítások összeállítása, s ez utóbbiaknak kivitele községekbe, üzemekbe, művelődési házakba is. Igen szép feladat egy múzeumhoz értő és múzeumot kedvelő törzsgárdának a kialakítása, amely például a honismereti mozgalom keretében eredményesen megvalósítható. A múzeumok aktíváit meg kell tanítani az alapfogalmakra, fel kell használni segítségüket, nem pedig visszariadni attól, hogy esetenként okoztak már károkat szakmai ismeretek hiányában az ásatásoknál vagy az Inálló gyűjtéseknél. Ami a múzeumok munkatársainak egyéb népművelési tevékenységét illeti, dr. Liptai Ervin ismét a baranyai példát említette: az itteni muzeológusok ugyanis vállalták, hogy havonta egy-egy előadást tartanak a megye községeiben Ilymódon három év múlva nem lesz olyan falu Baranyában, ahová a múzeum még nem jutott el. Ilyen önként vállalt munka nemcsak nagyon hasznos, hanem a múzeum tekintélyét, hatókörét, az iránta való érdeklődést és szeretetet is nagy mértékben növeli. Mindez azt bizonyítja, hogy a múzeumok tanácsi kezelésbe való átadása nem rótt a tudományos-népművelő munkától idegen, túlságosan nehéz vagy szokatlan feladatokat a múzeumokra, hanem csak 'riab'- lehetőségeket teremtett. Ra;- tuk áll, hogy ezek a lehetőségek értékes valósággá váljanak — ezekkel a gondoi átokkal fejezte be előadását dr. Liptai Ervin. Ezután vita következett, amelyben sok tapasztalatot vetetek egybe a múzeumok ki' 1 döttei. Délután valamennyi résztvevő Siklósra utazptt, ahol megtekintették a múzéu- moti Fiatalos gondok, gondos fiatalok AZ ÓRA KEZDETEN megkértem az osztályfőnököt, hogy három tanulót engedjen el, szeretnék velük beszélgetni. Így ismerkedtem meg T rész Henrik, Kremsberger Márta és Albert Béla ipari tanulókkal. A három fiatal élete sok mindenben megegyezik: egyazon mesterséget, a rádió- és televízióműszerész szakmát tanulják, gimnáziumban érett ségiztek és a legszebb életkorban vannak, IS—20 évesek. Henrik nyugodt, csendes természetű. Egyszerű szürke ruhában, precízen megkötött nyakkendővel inkább könyvelőre hasonlít mynt műszerész tanulóra. A jeles érettségi bizonyítvány, a csendes és nyugodt természet mögött meghatározott életcélok húzódnak. Márta magas, sudár termetű, hosszú haja majd a derekáig omlik. Mandula- vágású szeméből vidámság sugárzik. Egy hangulatos tánc délután sok twisttel, egy kedvelt regény, vagy egy jó film, s természetesen az új szakma titokzatos rejtélyeinek megismerése rózsaszínbe burkolja a múltat és jövőt. Béla élete — húsz éves kora ellenére — a legváltozatosabb és igen regényes. Közel tíz országban járt, beszéli az arab nyelvet, érti az angolt. Édesapja ismert labdarúgó edző. Vele járta külföldet, de maga is tehetséges labdarúgó a Komlói Bányász tartalék csapatában. Közepes rendűén érettségizett. Mellőztem a nőknek kijáró elsőbbséget és a „jobbkéz szabály” alapján Trész Henriktől érdeklődtem először, hogyan került a rádió- és tele- vizióműszerész szakmába? A fiú megfontoltan és nyugodtan válaszol. — Baján végeztem a német nyelvű gimnáziumban. Valamikor volt olyan elképzelésem, ohgy tanár leszek, de később ez a tervem elkopott. Jól beszélem a német nyelvet, t úgy érzem, ez előnyös akár műszaki, akár kereskedelmi téren nézzük a televízió „frontot”. Eltökélt szándékom, hogy a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után tovább tanulok műszaki egyetemen. A SZAKMÁBAN töltött első hetek benyomása felől faggatom. Milyen volt az első nap, az első munka, hői dolgozik, ki a mestere? ír- Nem emlékszem pontosan az első napra, de egyáltalán nem volt szokatlan vagy furcsa. A Vegyesipari Vállalatnál vagyok és Menáth Lajos a mesterem. Igen nagytudású szakember, sokat tanulunk tőle, gondosan magyaráz. Az első munkámra emlékszem, egy vasalót adtak a kezembe, a betétet kellett kicserélni. Csillámos lapocskák voltak és nem sikerült elsőre a munka, a jelzőlámpa érintkezést mutatott. Persze ma ■már könnyebben megy. ! Az első kérdésem Mártához is ugyanaz volt, de bővebb és részletesebb választ kapok. Ugylátszik a nők már tizennyolc éves korukban is beszédesebbek —* A Leöweyben végeztem közepes rendűén — mondja. A szüleim úgy tervezték, hogy orvos, vagy pedagógus leszek. Nekem is tetszett volna valamelyik pálya, talán a magyarszakos tanári, de amikor érettségiztem, láttam, hogy továbbtanulásra nem elegendő a bizonyítványom. Gyógyszerész technikusnak jelentkeztem, de nem sikerült a felvételi. ' Egy-két hónapig nem mentem sehova. Egyszer elvittük rossz rádiónkat megjavítani, s én csak néztem, hogy micsoda tudás kell ahhoz, hogy azt a „süket dobozt” újra megszólaltassák. Akkor tetszett meg a rádiós szakma. Anya nagyon ragaszkodott a gyógyszerésztechnikusi szakmához, apa viszont nem ellenkezett. Ketten már egyetértettünk és győztünk... ■— AZ ELSŐ MUNKÁM? — tűnődik és felnéz a meny- nyezetre nagy szemével. Rögtön „fejjel mentem a falnak", egy tv-t hoztak és a fókusz potenció métert kellett kicserélni. Sikerült is. Igaz, hogy mesterem Kovács bácsi segítségével. Én kisiparosnál tanulom a szakmámat, de éppen olyan jó helyem van, mintha állami vállalatnál lennék. — Délelőtt nyolctól egyig ét délután háromtól hatig dolgozom, az pontosan nyolc óra. Még csak annyit, hogy a fizikának és a matematikának nagy hasznát veszem. Bélával először egy kerülőt teszünk Damaszkuszba, Kairóba, Becsbe, Rómába, Athénbe és még néhány fővárosba, ahol már megfordult. Szóba kerül a damaszkuszi középiskola is, ahol a gazdag emberek gyerekei tanulnak és basáskodnak tanáraik felett, akiknek állása éppen a szülőktől függ. Béla két évvel később végzett a középiskolában, mint társai, mivel nem tartózkodott idehaza. — Valamikor minden vágyam az volt, hogy állatorvos leszek. Talán azért, mert nagyon szeretem az állatokat. Aztán kimentem a szüléimhez, majd visszajöttünk. Sokfelé jártam, sokmindent láttam. A tanulásból is kiestem. Közepes eredménnyel érettségiztem a komlói gimnázium ban. Apám mondta, hogy ezzel a bizonyítvánnyal úgyse vesznek fel egyetemre, válaszszák valamilyen szakmát. — Tetszett a rádió- és televíziós mesterség és sikerült a Komlói Helyiipari Vállataihoz kerülnöm. — S hogy tetszik a mesterség? — Igen nagytudású mesterünk van. Pordán Jánosnak hívják, mi szeretjük és becsüljük. Én is egy potenció métert cseréltem első napon. s nem volt semmi hiba vele. Terveim? Szeretnék később tovább tanulni a Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakán. Úgy gondolom, hogy itt a szakmai ismeret és a nyelvismeret is fontos lesz. Talán sikerül egy külker, vállalatnál elhelyezkedni. Persze sokkal komolyabban veszem a tanulást, mint eddig. HOSSZASAN elbeszélgettünk még a legkülönbözőbb problémákról, az öltözködésről, a táncról, az érettségizettek „íróasztal igényeiről”, a katonai szolgálatról és a politikai helyzetről. Magam is voltam ipari tanuló valamikor, igaz, hogy akkor csak, egyszerűen tancmcnak vagy inasnak tituláltak. Nem is említem azt az életet előttük, talán el sem hinnék. Ok mást tartanak természetesnek. Azt, hogy Mártának hat pár cipője van és nem is tudja pontosan mennyi ruhája, hogy a nyáron két Mietet töltött a Balatonon, hogy Henrik három hétig az NDK-ban nyaralt és természetesnek veszi, hogy később mérnöki diplomával dolgozzon a szakmájában, hogy Béla a szakma és több idegen nyelv tudásával a tarsolyában külkereskedelmi szakember legyen. A három érettségizett ipari tanuló nem valami kiválasztott „minta” akinél minden stimmel, hiszen a véletlen hozott össze velük a 24 fős osztályból másokat is kiválaszthattam volna, mert ismerni senkit sem ismertem közülük. GAZDAGH ISTVÁN V
