Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
Bte, SZEPTEMBER Zt, Les*-c Pa társon művelődési teremi1 Tulajdonképpen volt Pala- csőn művelődési terem, és azt lehetne mondani, hogy ma is van. Ez azonban legfeljebb csak a „papírformának” felel meg. Patacson lényében nincs helyisége a kultúrának, amiből magától adódik a következtetés: Patacson el vannak zárva az emberek a művelődés, szórakozás lehetőségétől. Miért van ez így és hogyan lehetséges, hogy így ixm? Azelőtt a patacsi művelődési terem igen leromlott állapotban volt, állandóan vezető-válságokkal küzdött és minden szempontból rendbehozatalra szorult. A pécsi városi tanács népművelési csoportja felmérte erőit és arra a következtetésre jutott, hogy saját anyagi ereje nem elég ehhez. Megállapodást kötöttek tehát a patacsi Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezettel ez év februárjában. A szerződésben az áll, hogy a népművelési csoport kötelezi magát arra, hogy havi tiszteletdíjas vezetőről gondoskodik, a termelőszövetkezet pedig arra, hogy rendbehozza és fenntartja a termet. A művelődési terem ezzel tehát a tsz kezelésébe került és várta jobb sorsát. Időközben a III. kerületi tanács is felajánlotta segítségét a régóta vajúdó probléma megoldásához. Megszavazott 50 ezer forintot a terem rendbehozására. Mindez azonban cseppet sem vitte előbbre a terem ügyét. Minden nagyszerűnek, reménytkeltőnek látszott: Kovács Antal tervező vállalta a tervek társadalmi munkában történő elkészítését, a III. kerületi tanács megszavazta az 50 ezer forintot, a termelőszövetkezet pedig adta volna az építkezéshez szükséges embereket. Az egészből azonban mindmáig nem lett semmi. Először: vezető még mindig nincs, mert Hegedűs János tanító vállalná ugyan a meg bizatást, de egyelőre Pellérd- röl jár be Patacsra tanítani, esti elfoglaltságot így aztán nem vehet a nyakába. A kerületi tanács azok után, hogy megszavazta az 50 ezer forintot, nem tett semmit. Ki tudja, mi lesz az 50 ezer forint sorsa? A kerületi tanács építési csoportjának már gondoskodnia kellett volna az összeg felhasználásáról. De különösen viselkedett a termelőszövetkezet is ebben a rettentő nagy munkát-fá- radtságot igazán nem igénylő dologban, A szerződésben vállalt kötelezettségeit egyszerűen nem tartotta be, amikor február óta a művelődési terem rendbehozataláért semmit sem tett, embert nem biztosított az építkezéshez, mindig a soron következő gazdasági munkára hivatkozva, sőt a nyáron terményraktárnak használta a jobb sorsra érdemes kultúrhelyiséget. Vajon, végül hát, lesz-e Patacson művelődési terem, vagy sem? Rosszul tette volna a városi tanács, amikor átadta a tsz-nek a termet, gondolván, hogy a saját dolgozóiról van szó, gondozni fogja, törődni fog vele? Hogyan lehet, hogy a kerületi tanács nem szorgalmazza a megszavazott összeg felhasználását? S vajon miért törődik a Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezet ilyen keveset a kultúrával? Mert igaz, a tsz tagjai más sál voltak a nyári hónapokban elfoglalva és bizonyára kevés idejük jutott erre a problémára a tsz-vezetőknek is. De arra is gondolni kellett volna, hogy nemsokára itt a tél, az olvasás, a tv- nezes, színjátszás, sakkozás, vitatkozás és előadások ideje, s a teremkérdés elhanyagolása miatt mindehhez az idén sem fognak hozzájutni a patacsiak. Újra elvesszen egy esztendő? Talán még nem késő a hiba helyrehozásához. (H. B.i Seprííiizen! a Isii*«!! tsz-ben Tizenháromezer seprűt kötnek Hirden — Százezer forint tiszta bevétel Héttőre elkészül ! i'm, Sárgul már a cirok a hirdi határban. Szakálla meghajol a tömött szemek súlya alatt. Pedig a mag ezúttal nem is fontos, azt úgyis a jószág eszi meg. Hanem a szakáll! Az aranysárga, selyemfényű, hajlékony szakáll! Ebből lesz a cirokseprő, mely mostanában oly ritkán kínálja magát a boltokban. Magyarán hiánycikk. Bizony a Szegedi Seprűgyár messze van, meg amúgysem győzi kielégíteni a hazai és exportigényeket. Sok seprűt igényelnek a gyárak, üzemek is. így aztán hónapok is eltelnek, míg egy-egy szállítmány seprű megérkezik a pécsi boltokba. Ezért csak üdvözölni lehet a hirdi Béke Völgye Tsz vállalkozását, amely már a múlt esztendőben beindította és az idén tovább fejlesztette seprűüzemét Tavaly csak úgy próba szerencseként fogtak bele, mondván, ha befut nyerünk, ha nem, abbahagyjuk. S hét holdon elvetették a cirokmagot. ősszel aztán, mikor a kötést megkezdték, úgy elárasztották őket a megrendelők, üzemek, bányák, a Köztisztasági Vállalat no meg a házi- aszonyok, hogy a 70 mázsa szakáll még kevésnek is bizonyult. 6000 nagy és 800 kis seprűt gyártottak, meglehetősen primitív körülmények között, mégis 70 000 forint tiszta bevételük lett Nem számítva a cirokmagot, amit az állatok húsbevételük. Arra még csak gondolni sem lehet, hogy az áru nem kél el. A PIK már jóelő- re megrendelt a tsz-nél 6000 se, rűt, ezre. elvisz a bánya, még a budapesti Akkumulátor és Szárazelemgyár is igényt tart a hirdiek gyártmányára. S a hirdi határban már tavában tart a cirokszüret. Harminc hirdi asszonynak és néhány fürge kezű férfinak egész éven át munkát ad a cirok, nyáron a kapálás, októbertől januárig pedig benn az üzemben a kötés. Kitanulták a seprükötést s a seprűüzem, bár csak kisegítő üzemág, ebben az évben is 6 forinttal növeli az egy munkaegység értékét a Béke Völgye Tsz-ben. — Rné — Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen kevés esővel. Mérsékelt, időnként élénkebb délkeleti, keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában öt—kilenc fok között, a mélyebb fekvésű helyeken öt fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 16—20 fok között, ként értékesítettek, akár a legkiválóbb takarmányárpát. A ■szakáll mellett 6 mázsa magot is begyűjtötték holdanként, sül a ciroktáblán maradt szárat is feltakarmányozták Hát nem furcsa, hogy egy ilyen sokhasznú növényt, mint a seprűcirok a hirdieken kívül talán csak két tsz termel a megyében?! Vagy talán nem is ismerik?! Hirden sem volt hagyománya a seprű cirok-termelésnek, hát mé« a seprűkötésnek. A tsz vállalkozó szellemű vezetői messzire mentek el ezért a „mesterségért”. A Somogy megyei Potony községben minden második c- ’ád érti a seprűkötést. Maguk gyártják a nyeleket is és évtizedeken át kicsiszolódott fogásokkal, boszorkányos fürgeséggel fésülik a szakállt, kötik a seprőt, Dob- rovodszky József, a hirdi tsz einöke elhozta az egyik családot Hirdre, hogy a tsz tagjait is megtanítsák erre. A tsz szemfüles, ezermester bognárja, Deixler József az egyik potonyi családnál leste el a nyélkészítés módját és hazatérve azon melegében megszerkesztette az egyszerű gépet, amely villannyal működik s naponta többszáz nyelet legyárt. Eddig 2 forintért vették a nyél darabját, most Deixler József műhelyében 1 forintért állítják elő. Nemsokára egy szakállfésülő gépet is üzembe helyeznek, s mivel sürgetnek a megrendelők, október 1-én indulhat a próbaüzem. Komplettebb üzemet el sem lehet képzelni. A hirdiek maguk állítják elő a nyersanyagot és maguk értékesítik késztermékeiket. A cirok a tavalyinál szebb termést igér. Tíz hold szakáll hozamából 12 000 —13 000 darab seprűt köthetnek, s dr. Tunyog András, tsz főkönyvelő kalkulációja sze- 1 rint 100 000 forint lesz a tiszta Hétfőre forgalomkész állapotba kerül a Rákóczi út újjáépített szakasza a Bem utcától a Zsolnay szoborig. Az aszfaltútépítők szerint az átadást csak egy váratlan eső késleltetheti. Erb János felvétele Küzdelem az analfabétizmus maradványai ellen Alapismereti tanfolyamok — Megakadályozzák az írástudatlanság esetleges újratermelődését Ismerjük a múlt bűneit, valamennyien tudjuk, hogy vannak még analfabéták. Mégis meglepődtünk az 1960-as nép- számlálás után. Kiderült ugyanis, hogy a megye lakosságának 4,6 százaléka még mindig nem tud írni és olvasni. Az analfabéták száma a legkevésbé iparosodott seliyei járásban a legmagasabb, a lakosság 7 százaléka. Elszomorító adatok. És hogy nem ok nélkül vádoljuk a múl tat, az a seliyei járás további adataiból is kiderül. E szerint: a járás 1923 írástudatlanjának többsége elhagyta az ötvenedik évét. Olyan emberekről van tehát szó, akiknek jóval a A siklósi utcák szépítője Egy barcelonai rendőr szolgálat közben észrevett egy fiatal nőt, aki anélkül, hogy akár egy pillantást is vetett volna az üzletek kirakataira sietve elhaladt két nagy divatáruház, négy kalap üzlet és egy fodrász üzlet előtt. Ez gyanúsnak tűnt a rendőr előtt. „Egy nő, aki érzéketlenül halad el ilyen kirakatok mellett, furcsa. Valami nincs rendben.” — gondolta. Követte a nőt, alaposan szemügyre vette és rájött, hogy női ruhába öltözőt férfivel van dől ga. Igazoltatta, kiderült, hogy „a nő” szökött fegyenc, aki álruhában próbál menekülni. A rendőr kétségkívül jól ismerte a gyengébb nemet. Valóban hihetetlennek látszik, hogy egy nő — különösen ha fiatal — az érdeklődés legcsekélyebb jele nélkül haladjon el egy kirakatsor előtt. Ám, ha nem is ugyan ilyen mértékben, a szép kirakat egyre in kább vonzza a férfi tekinteteket is. Ezért nem mindegy milyen üzlet tükre, a kirakat. A színek harmonikus ösz- sze válogatása, az áruk művészi elrendezése, a megkapó de koráció rendkívül fej lesz the ti a nézők esztétikai érzékét. A siklósi kirakatok több sége ilyen. Esténként járókelők népes csoportjai gyönyörködnek a fényben úszó üzletek előtt, s ha egy-egy eredeti ötletet fedeznek fel, másnap gratulálnak, a rendezőnek. A siklósi utcák mestere Békési János 37 éves és 17 éve dolgozik a szakmában. Csak ez évben már negyedszer nyerte el a megyei tanács első díját. Most is éppen az egyik üzlet belső vitrinjét rendezgeti, néhány percig azonban szívesen válaszol a szakma „titkaira” vonatkozó kérdésekre. — Minden kirakatrendezőnek van valami kedvenc fogása, az enyém a meglepő, esetleg feltűnő „tekintetfogó”. — Mi az a tekintetfogó? — Ez a legfontosabb, valami megkapó tárgy, dekoráció, amely a néző tekintetét a kirakatra vonzza. Legtöbbször egy szép grafika. Ma már szinte minden lehet tekintetfogó. — Például egy vázában elhelyezett gyönyörű csokor virág, vagy egy szobor, esetleg szőlő, gyümölcs, csendélet. Természetesen az sem jó, ha a tekintetfogó túlságosan leköti a figyelmet. Ezért első pillantásra érezhetőnek kell lennie és az árut úgy kell elrendezni körülötte, hogy a néző szemét egyik darabról a másikra vezesse. — Mit tart a legfontosabbnak? Sablonosnak hangzik, de ebben a szakmában is csak az tud boldogulni aki nagyon szereti. Sok ötlet, fantázia kell hozzá. Ezenkívül nagy jelentőséget tulajdonítok a színeknek. Legjobban szeretem a csati, barna, zöld és sárga színeket. Sokan talán nem is sejtik, hogy minden évszaknak meg vannak a színei. Tavasszal főleg a zöld, nyáron a vörös és a fehér, ősszel a barna, zöld és sárga, télen a fehér és a kék. A sötét kirakatokat nem szeretem. Feketét csak akkor alkalmazok, ha valami szép darabot, mondjuk egy sárga pulóvert ki akarok emelni. Nekem nagyon tetszik az egy színből álló kirakat, de ha alkalmam van „ez az árutól függ” szívesen csinálok egy szín több árnyalatából összeállítást. Például a világos homokszíntől a rozsdabarnáig. — Van-e még valami általános szabály, melyet a kirakatrendezőnek be kell tartani? — Van. Legalább havonta egyszer át kell rendezni a Ittra- katokat. Nekem 38 ki rakatom won a belső vitrineket is beleértve, s Igyekszem, hogy a fontosabbakra 3 hetenként sor kerüljön. A legfontosabb feladatok közé tartozik még az idényszerűség és a világítás. Nálunk ugyanis mindig egy hónappal előbb kezdődik a szezon, mint a valósánban. Ősszel sohasem hiányozhatnak a kiró hatokból az iskolaszerek, nyáron a strand cikkek, báli szezonban az illatszerek, tavasszal a kerékpár, és motorkerékpár alakatrészek. — Az előbb említette a világítást is. — Bármilyen is a világító test, úgy kell elhelyezni, hogy a vevő az árut a nappalihoz hasonló fényben lássa. Vigyázni kell a fényekre is. Nem sza bad például sárga pulóvert kék fénnyel világítani, mert akkor zöldnek látszik. Nem is gondolnánk hogy egy kirakatrendezőnek egy kicsit festőművésznek, rajzolónak, asztalosnak, kárpitosnak és áruszakértőnek is kell lennie. Valamikor az Í910-es évek elején amikor Budapesten megkezdték munkájukat az első kirakat- rendezők, Lyka Károly, a híres művészet történész így emlékezett meg róluk. „Meg jelenteik az utoa művé szei s munkájuk nyomán szépülnek Budapest utcái”. A vidéki utcák művészei sokáig várattak magukra, valójában csak néhány éve kezdtünk művészi színvonalon rendezni. Jóleső érzés, hogy j viszonylag rövid idő alatt a siklósihoz hasonló, megkapóan ízléses kirakatok hívják fel magukra a figyelmet szerte a me gyében. PAPAI PIROSKA felszabadul ás előtt kellett volna iskolába jármok. Az analfabétizmus és a cigánykérdés Az írástudatlanság szorosan összefügg a cigánykérdéssel. A megye járásai közül a Sellyéiben legmagasabb a cigány nemzetiségű lakosság arányszáma, s ebben a járásban legtöbb az analfabéta is. Gilván- fán például a lakosság 83,ö százaléka írástudatlan, s a cigány nemzetiségűek számaránya ebben a faluban 57 százalék. Hasonlókat írhatnánk Bo gádmindszentről, Révfaluról, Gyöngyösmellékről és Piskórói is. A sellyei járási tanács művelődésügyi osztálya nem gondolt arra, hogy náluk 7 százalék az analfabéták számaránya. Ezért csak négy olyan alapismereti tanfolyamot szerveztek a múlt év szeptemberében, amely írásra, olvasásra és számolásra tanítja a felnőtteket. Ez év januárjában jelent meg a Statisztikai Hivatal köz leménye az analfabétákról. A közlemény Sellyén 13 megdöbbenést okozott. A meglepetést gyors cselekvőkészség váltotta fel. Jellemző a művelődésügyi osztály eltökéltségére, hogy alig néhány héttel a közlemény megjelente után, hároméves tervet dolgozott ki az analfabétizmus felszámolására, és nyomban utána — még min dig 1962. januárjában — újabb öt alapismereti tanfolyamot szervezett a legkritikusabb köz ségekben. A tanfolyamok vezetését képzett pedagógusokra bízták. Közölték velük, hogy az előléptetésnél, jutalmazásnál az analfabétizmus megszüntetéséért folyó harcban szerzett érdemek kiemelkedő szerepet fognak játszani. A kilenc alapismereti tanfolyamon már 108 embert tanítottak meg írni és olvasni. Még a gyengébb tanulók is eljutottak a szótagolva olvasásig. A művelődésügyi osztály főként az 50 éven aluliak tanulását szorgalmazza. Természetesen az 50 éven felüliek jelentkezését is szívesen fogadja, de tanulásra szólító agitá- ciót nem fejt ki közöttük, mert erejét a fiatalabbakra koncentrálja. A törekvés helyes. A cigánykérdés gyökeres megoldása a lényeg Mivel az analfabétizmus, meg a cigánykérdés elválaszthatatlan egymástól, magától értetődő, hogy az analfabétizmust csak a cigánykérdés meg Oldásával lehet felszámolni. A megoldás lényege: l. alkalmi keresetforrás helyett állandó, biztos jövedelmű munkához kell juttatni a cigány nemzetiségű eket. A sellyei ju- í lási tanács már több intézke- elést tett ennek céljából, s azt tervezi, hogy a járás területén található valamennyi vál lalat vezetőit (állami gazdaság, erdőgazdaság, fűztelep, stb.) összehívja a probléma rendezésére. 2. A rigánylakosságot ki kell telepíteni az erdőkből. Meg kell szüntetni a zárt kolóniarendszereket. A községi tanácsok házhelyekkel, az OTP pedig építési kölcsönökkel siessen a cigányok segítségére. Ennek a törekvésnek is szép ered ményei vannak már Piskón, Luzsokon, Zádorban és másutt. Az ilyen megoldás a cigánylakosság életmódjának gyökeres megváltoztatását eredményezi, s kihúzza az írástudatlanság lába alól a talajt. Napközik a cigány- gyerekek számára Bár az előbbiek képezik mindennek az alapját, speciális intézkedéseket is kell tenni az analfabétizmus ellen. így is történik. Ennek iskola példája az a két napközi otthon is, amelyet a járás két le® nagyobb cigánylakta községében, Gilvánfán és Bogádmind- szenten rendeznek be. Oka: az iskolaköteles cigánygyermekek alig tudtak magyarul. Hóná- pok teltek el, mire a magyar nyelvet elsajátították, s mig ők ezzel bíbelődtek, a nem cigány származású gyermekek előrehaladtak a tanulásban. A cigánygyermekek tehát már az első osztályban nagy helyzeti hátránnyal indultak, s ezt a hátrányt hosszú évek alatt sem tudták behozni. A két napközi arra szolgál, hogy a cigánygyer mekek már iskolaköteles koruk előtt megtanuljanak magyarul. Nem lesz újratermelődés A művelődésügyi osztály az analfabétizmus újratermelődésének megakadályozását tartia a legfontosabbnak. Érthető is, hiszen hiába szerveznénk alap ismereti tanfolyamokat az idősebb írástudatlanok számára, ha az analfabéták csoportja alulról, az iskolakötelezettség elmulasztása miatt újratermelődnének. Szigorú intézkedéseket hoznak az iskolákból kimaradók ellen. Természetesen az újraterme lődés elleni harcban sem az adminisztratív intézkedéseken van a hangsúly. Itt is a meggyőzésé a döntő szó, s különösen a szülői munkaközösségeit tői várnak sokat. Bógádmind- szenten például a cigány szülői munkaközösségi tagok harcolnak a leglelkesebben az analfabétizmus ellen. A szülői munkaközösség elnökével, meg a körzeti tanácstaggal összefogva felkeresik a cigánylakta házakat és eredményes agitá- ciót fejtenek ki a fl’^rekek iskoláztatása céljából. Magyar Eászlú <
