Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

NAPLÓ 5 Latex-eljárás a szénbányákban Secoma fúrókocsi Csökkenti t s. tbáayatfiiek számít K. «gátelásönköltségét S» « munkaigényt Ezt az eljárást Csehszlová­kiában kísérletezték ki a tűa- gátak, légreteszek, légajtók és áthidalások tartós, légmentes szigetelésére. Az eljárás be­vezetése csökkenti a bánya- tüzek számát és nagyban hoz­zájárul a bányák biztonságá­hoz, emeli a produktív telje­sítményt, csökkenti az ön­költséget a gátolásoknál, mert a Latexeljárás gyors és kisebb a munkaigé­nye, minit az eddig szoká­sos agyaggal vagy homok­kal való tömítésé, ezenkívül alig van utólagos pótmunka a szigetelésnél. A csehszlovák Latex neve Svit—Latex és azonos a szovjet Coxpen—Latex-szal, vagy az amerikai Neopren— - Latex-szel. Alapanyaga a klo- ropren-kaucsuk műanyag. A Latex-anyagot folyékony ál­lapotban a tömítendő felület­re porlasztó készülékkel per­metezik. A lerakodás után közvetlenül képződik a légát- nemeresztó film. Helyesen akkor járnak el, ha először csalt leheletnyi vékonyságú , Latex-réteget permeteznek az egész gátfelületre, amely jobban tapad az alapra és csak ezután nyitják meg jobban a csapot. A permete­zést felülről lefelé kell eszkö­zölni. hogy a víz jobban le­folyhasson. A rápermetezett anyag három nap alatt tel­jesen vízmentes lesz. Bár­mily anyagra permetezhető a Latex, de követelmény, hogy az anyag száraz legyen és durva, valamint portól mentes. Ha üvegre vagy fémre kell Latexet elhelyez­ni, akkor ragadós alátét­anyag közbehelyezése szük­séges. (Például gyantakezelés vagy permetezés szükséges., amely szilrádan köt össze a kloropren-kaucsukkal,) A Latex-réteg tartósan vég a bányabeli tüzek tovaterje­désétől. A kísérletek során feljegyezték: volt olyan tűz- gát is, amely három éven at tökéletesen szigetelt, a Latex réteg még épp volt. Ha a gá­takat teljesen töretlen, ép kőzetbe építjük, úgy elma­radhat a gátszék kiképzése, mert a Latex kőzetre, kő­szénre egyformán jól tapad. Portalanítás szempontjából helyes, ha a kérdéses gátat vagy kőzetet két-három nap­pal a kezelés előtt vízzel ala­posan leöblítjük. A Latex nagy előnye a bányatüzeknél mutatkozik; nem szükséges a veszélyeztetett helyek közelé­ben gátanyagot, betomidom- követ, agyagot tárolni, elég egy pár deszka és drótfonat, ami komoly esetben könnyen és gyorsan a színhelyre szál-1 lítható. A vágat tengelyére merőlegesen felerősítik a1 deszkákat, azokra és a vágat falára ráfeszítik a dróthálót, azt bepermetezik Latex-szel, és egy óra alatt a gát már üzemképes. A faanyagot_ is megvédi a rothadástól, úgy- " hogy az ácsolt vágatok bőví­tési költsége is csökkenthető. Érdekességként megjegyez­Szállító „hernyó" Igen érdekes szállítási be- rendezés az úgynevezett „hernyó”, amely olyan, mint­ha egy egész vonatszerel­vény lenne összekapcsolva. Rendes méretű bányabeli síneken mozog, illetve arra állítható. A lemeztagos „szál­lító hernyó” főleg a tömeges szállításoknál hasznos és igen alkalmas. Kern csupán a szén bányákban hasznaiható, ha­nem érc- vagy egyéb bányák­ban is, ahol a készlet töme­gesen jön. A „hernyó” bármilyen hosz- szúságban összeszerelhető és óriási előnye, hogy a hat mé­teres sugarú kanyarokban is jól működik. Szállítási kapa­citása nagy, üzemeltetése gaz daságos, elsősorban hosszú útvonalakon érdemes üzemel­tetni. Élettartama nagy, üzembiztonsága megbízható, jóval előnyösebb a csillék­nél. Vontatása lehetséges akár mozdonnyal, akár kö­téllel. A pécsi és a komlói saéabanyakban a koncentrált Marótárcsás fejtőgépek A közepes keménységű szén­telepekben a szovjet gyárt­mányú marótárcsás fejtő­gép igen nagy teljesítménye­ket produkál. Előnye ennek a fejtőgépnek, hogy eléggé dőlt telepekben is üzemeltet­hető, hiszen 25 fokos dőlésű telepekben még nagyszerűen működik. A gép vánidorsínen (tábori vándorsín) halad elő­re és vitlával vontatható . működtetése sűrített levegő- j vei történik. Érdekesség, s talán itt a I mecseki szénmedencében na­gyon lényeges kérdés a fej-1 tések gépesítésében a külön-1 féle szénfűrészek és gyaluk j alkalmazása. Azokban a bá- i nyaüzemekben, ahol sok a I vékony és a meredek telep — a mecseki medencében kü­lönösképpen sok — nagyon jól beváltak a német gyárt- j mányú fejtőfűrészek. Valami- j kor a vékony telepeket egy­szerűen elhagyták, mert igen ; körülményes volt a lefejté- , sük. Vagypedig mint a német országi szénbányákban, a bá­nya vezetője kiválogatta a sovány és alacsony termetű embereket és azokat irányí­totta a vékony telepek lefei- tésére. Természetesen így >» nagyon drága volt az ilyen szenek kitermelése, mivel ez esetben is megfelelő biztosí­tást kellett beépíteni. A fűré­szek és gyaluk üzemeltetése csakis úgy gazdaságos, ha ott biztosítást nem kell készíte­ni. A vasasi bányaüzemben biztató kísérletek történtek a szénfűrésszel való jó vesz­tésre, amelynek eredménye­képpen jelentős gazdasági eredményeket értek el. Acélbiztosítású fejtések hidraulikus tárnokkal Az utóbbi időben egyre jobban elterjed a fejtések fémtámokkal való biztosítá­sa a mecseki szénmedencé­ben is aminek eredménye jelentős megtakarítás. A tárnok szerelése gyors, tetemes időt takarítanak ösz- szeszerelésével, súlya nem nagy. A hidraulikus tám a kivárni magasságra állítható, nem kell különösképpen ma­gasnyomású folyadék a veze­tékébe, mert a szelepek a leg­kisebb nyomásra működnek. A támot beállítják az acél- süvegek alá a fejtési pász- tákba és a szükséges nyomás alatti folyadék vezetésével emelik vagy süllyesztik a kí­vánt magasságra. A hidra­ulikus tám teherbírása 42 tonna. A fémtámok igen könnyen visszarabolhatók, vagyis veszteség nincs. Ami­kor a fejtés előrehalad, a le­fejtett pasztában a támot ki­szerelik és előre viszik a fej­tési homlokhoz, ahol a ro»~ véles folyik. zük, hogy a czwikaul Kari Marx művekben történt bá­nyaszerencsétlenségnél a cseh szlovák bányamentők (akik között ott volt a két feltaláló is) hathatós segítséget nyúj­tottak a Latex-eljárással. Különösképpen a követke-! ző területeken érdemes a La- : tex-eljárást alkalmazni: az ! összes tűzgátakat, ahol át- i húzó áram lehetséges, La- j tex-szel kell szigetelni, így í biztonságosan elfojtható a bányatűz, és annak újból való feléledése teljesen ki­küszöbölődik. Érdemes a lég­veszteség elkerülése és csök­kentése szempontjából az ösz- szes légajtókat Latex-szel tö- míteni, ezáltal a fejtések több friss áramot kapnak. Az ideiglenes tűzgátakat drót hálóra permetezett Latex-szel kell készíteni, ezáltal a men­tőkészülék alatt dolgozó bá­nyamentők munkája köny- nyebbé válik, és a gátépítés ideje jelentősen lerövidül. A régi, omlasztott tej tések vagy kézitömedékelésű fejté­sek elgátolása a felső és az alsó gurítóban Latex-szigete- léssel ajánlatos, mivel így jobb lesz a fejtés áthúzó lég­árama, és az öngyulladás ve­szélye csökken. A felsorolta­kon kívül még rengeteg al­kalmazási lehetősége van a Latex-eljárásnak, érdemes vele bányászati szakembere­inknek behatóbban foglal-. kozni. i j | Igen elmés ez a nagytér-1 jedelmű hidraulikus szerke­zetű fúrókocsi, amelynek fran | cia gyártói a „JUMBO" j nevet adták. A furókocsi nagyszelvényű vágatokban használható, de nemcsakI szénbányákban, hanem olyan | ércbányákban is, ahol az érc j jövesztését robbantással vég­zik. Természetesen csak szin- j tes telepekben üzemeltethető, s legfeljebb 5 fokos dőlésig, j A „JUMBO” fúrókocsi ele­jén négy fúróberendezés van elhelyezve és mind a négy j fúró egyszerre működik, el- | mozdulás egyáltalán nincsen, j a fúrók az irányt jól tartják i A magas szelvényekben a felső lyukak fúrása is köny- nyen elvégezhető, mert a fú­rókocsit hidraulikus beren­dezése a megfelelő magas­ságba emeli. Még annyi meg­jegyzést a „JUMBO’-hoz, hogy ez esetben négy fúró­lyuk készítéséhez egy ember elegendő, míg a régifajta egyes fúrónál legalább két ember munkájára van szük­ség. Automatikus aknarakodó Körülbelül ilyennek klp- - zeli el az ember a modern bányaüzem aknarakodási munkáit. ' A kép elején az akna ajta­ja Látszik, amely rácsos ki­képzésű. A kép jobboldalán egy modern vonalú irányító- fülke van, amelynek műszer­asztalánál egy ember ül, vagy ha úgy tetszik áll. Ö irányítja egyedül az aknaházi szállí­tást. rakodást azzal az „erő­feszítéssel”, hogy a szükséges gombokat nyomogatja. Hogyan működik? Amikor a kasok felernek az akna­házig. egy gombnyomásra az ajtók szétnyílnak, a csillefo­gók leereszkednek és a teli csillék kigördülnek a kasból Az ajtók automatikusan be­záródnak. A csillék megin­dulnak a pályán és az autó- 1 mai;kus csillefordítóban áll­nak meg. A fordító ugyan- csí '- távirányítással műkö­dik egy félfordulatot tesz., kiüríti a csille tartalmát. A szenet vagy a meddőt az alat­ta kiképzett bunkerba önti, amelyből kaparószalag vábbítja a szállítóberende­zésre, a szállítóberendezés (szalag) pedig a megfelelő helyre viszi a terméket. Ez­után újabb félfordulat követ­kezik és a fordítóból a csille megkezdi útját a kasba. Meg­kerüli az aknát, fogasrend­szer magasabb szintre továb­bítja és aztán a csille begör­dül a kasba. Indulhat vissza a mélybe, hogy újabb fordu­lóval felszínre szállítsa a föld kincsét. Ilyen automatikus aknara­kodó a komlói Zobák-aknán épül. sőt már a meddő ki­szállítását üzemszerűen vég­zi. Egy ember irányítja és egy munkás végzi a menet­közben! felülegyeletet, ameny nyiben szükséges, segítséget nyújt. munkahelyek számának sza­porodásával főként a főszál­lítóvágatokban érdemes len­ne használni.

Next

/
Thumbnails
Contents