Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

ma. SZEPTEMBER *. KTÄPK.0 7 A siklósi járásban minden traktor szánt A jövő héten végeznek a csép léssel — Nagy gond a süózás Több tsz-ben már elvetették a bíborberét Most egyszerre szakadt a termelőszövetkezetekre a be­takarítás és a jövő évi termés előkészítésének a gondja. így van ez Magyarhertelenden, de így van ez másutt is. Ebben a termelőszövetkezetben még csé pelnek, az asszonyok a mag­kender közül válogatják a vi­rágos kendert, de vágni kelle­ne a sarját is. Még egy-két nap és vége a cséplésnek. Ak­kor már jobban jut idő min­denre. 1400 vagon gabona Ami üres területük volt, azt mind felszántották. Azt mond­ják, volt amikor egyszerre tíz traktor is szántott. Tanultak a tavalyi példából. Tavaly például egy szántásba kellett, hogy vessenek. Min­denük a gyűrűsihenger volt. Három&zor-négyszer járatták ezzel a földet vetés előtt, de még így sem tudtak rámenni vetőgépped, akkorák voltak a hantok. Kézzel vetették el mindent. Igaz, az időjárás is közbeszólt, de a tavalyi rossz magágynak is köszönhető, hogy búzából például még a terve­zettet sem érték ed, de nem tér meltek őszi árpából sem any- nyit, amennyit a tervük edőír. Idén jó lesz a magágy. Úgy tér \ezik, hegy kalászost elsősor­ban cukorrépa, napraforgó és kis mennyiségben kukorica után vetnek, de lesz olyan te­rületben is kalászos, amelyben idén is az volt. A siklósi járásban is miég a cséplésisel birkóznak. Tavaly igaz, hogy készek lettek au­gusztus 20-ra a csépléssel, de az is igaz, hogy akkor nem volt olyan nagy termésük, mint az idén. Tavaly összesen 845 vagon gabonát csépeltek el a járás termelőszövetkeze­tei, idén pedig azonos géppark kai mintegy 1300—1400 vagon­nal csépelnek el. Ez a magya­rázaté annak, hogy lemarad­tak egy kicsit. A járásiak vé­leménye szerint azonban még így is szeptember 8—9-re ké­szek lesznek ezzel a munkával. Segítenek egymásnak A járásban mindent elkövet nek annak érdekében, hogy minél több szilázst készítsenek a termelőszövetkezetek. Van­nak termelőszövetkezetek, mint például a siklósi, a sza­vai, a kémesi, a villányköves- di, amely már a fővetésű silók ról letette a gondot. A járás­ban a fővetésű silók mintegy hatvan százalékát lesilózták és 10 000 köbméter szilázst készí­tettek eddig. A silózást „aka­dályozza” a jó termés is. Ilyen silókukorica-termés még nem volt a sild ősi járásban. A vil­lányi termelőszövetkezetben például az eddig lesílózott ku­korica holdanként! átlagtermé­se 250 mázsa, de Beremenden volt olyan 25 holdas tábla, amely 300 mázsánál is többet termett. A nagy termés tönkre te^zi a gépeket. Nem csoda, ha a magyarbólyi termelőszövetke­zetben felháborodottan mesél­ték: az Orkánt Magyarorszá­gon gyártják és mégsem lehet hozzá alkatrészt kapni. A ter­melőszövetkezet agronómusa kénytelen volt motorra ülni és elmenni a gyárba, Törökszent- mifclósra, egy olyan kis fogas­kerékért, amit a zsebében el­hozhatott Ebben a járásban már az aratás idején is kisegítették egymást a termelőszövetkeze- 1 tek. A járási tanácsnak bizony I nincs könnyű feladata. Meg- j szűntek a gépállomások, a gé­pek a tsz-ek tulajdonában van nak átirányítani csak a terme­lőszövetkezetek beleegyezésé­vel lehet a gépeket Meg kell győzni a tsz-eket. A munká­ban elöljáró termélőszövetke- ; zetek segítenek. \ szavaiak I például átadják a silókombájnt! j Turonynak, a diósviszlóiak j I azért, mert az aratásban segí­tett a drávaszerdahelyi terme­lőszövetkezet, most visszasegí­tenek sálókambájtmal, a nagy- tótfalusiak, miután ők végez­tek a silózással, átadták a gg- pet a kisharsányiaknak. Szép, dicséretre méltó cselekedetek eaek. Nyújtott műszak A járásban most minden traktor vetőszántást végez. Ké­szítik a talajt a vetésre. Álta­lában nyújtott műszakban dol­goznak a gépek, de vannak he­lyek, mint például a drávaszer dahelyi termelőszövetkezet, ahol nemcsak a DT-ék de az UTOS-ok is szántanak éjjel. A járásban elvetették eddi?' a ter­vezett bíborhere-mennyiség 60 százalékát. Gordisán, Kovács- hidán és Villánykövesden már teljesen készek a bíborhere vetésével. Nem a termelőszövetkezete- I ken múlott az sem, hogy eddig : nem vetettek egyetlen hold repcét sem. Későn, csak most érkezett meg a vetőmag és így csak a jövő héten kezdhetik a vetését. Ugyancsak a jövő hé­ten kezdik meg a takarmány- keverék vetését is a termelő- szövetkezetek. A járás termelőszövetkeze­teiben jó termést igér a kuko­rica is. Ez is gonddal jár. A termelőszövetkezetek 11000 köbméter tárolóhellyel rendel­keznek és tizenhatezerre lenne szükség. Nem kevesebb, mint ötezer köbméter kukorica el­helyezéséről kell gondoskod­tok a termelőszövetkezetek­nek. Még nem kezdték el a gó- rék építését. A kukoricatörés egy-kettőre itt lesz és akkor már késő lesz hozzákezdeni ehhez a munkához. Tanévnyitók A Petőfi utcai általános iskola tanévnyitó ünnepélyét «September S-án. hétfőn délután 5 órakor tartja. * A Szi®eti úti ált. iskola tanév­nyitó ünnepélye szeptember 3-án, hétfőn délután fél 6 órakor lesz. A karénekeseik fél 5 órára jelen­jenek meg. A Gyárvárosi Ált. Iskola tanév­nyitó ünnepélyét hétfőn, szeptem­ber 3-án délután 5 órakor tarja. * A Mii. M. 300. ss. iparitanuló­intézet tanévnyitóját az alábbi napokon reggel 8 órai kezdettel tartja az iskola udvarán: I. éve­sek részére szeptember í-án, n. évesek részére szeptember 7-én, m. évesek részére szeptember 8-án. Felhívjuk az intézet tanulóit, hogy a tanévnyitón feltétlenül és pontosan jelenjenek meg. A ta­nulók szüleit a tanévnyitóra sze­retettel meghívják. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem értesíti hallgatóit, hogy az 1962—63. tanév ünnepélyes meg­nyitója szeptember 8-án 11 órakor lesz. Az oktatás 10-én kezdődik. A kongresszusi verseny kezdeményezői Baranyai iskolák a takarékossági verseny első helyezettjei A tanév kezdetén adja ki a takarékpénztár múlt tanévben megrendezett országos takarék versenyben legjobb eredményt elért iskolákban a pénzjutal­makat, okleveleket, valamint a vándorzászlókat. Baranya megyében 4 iskolát részesítenek jutalomban, köz­tük a Cséti Ottó Bányaipari Technikumot, amely már a harmadik évben tartja orszá­gos viszonylatban az első he­lyezést. Ünnepélyes keretekben véglegesen megkapják a már két éve náluk lévő vándor­zászlót, valamint pénzjutalom­ban is részesülnek. A Bánya­ipari Technikum takarékos diákjai egyenként átlagosan 423 forintot helyeztek betét­könyvbe. Az általános iskolák közötti verseny első helyezettje a Va­sas Il-i általános iskola. Első Ízben nyerte el a vándorzászlót az egy tanulóra eső 344 forin­tos átlageredményével. Ezen­kívül oklevéllel jutalmazták a köblényi és a szalatnaiki álta­lános iskolát. Az országos értékelésen kí­vül a járások legtakarékosabb iskoláit is meejutalmazzák el­ismerő oklevéllel számszerint 21-et. MŰSZAK VÁLTÁS van e Béta-aknán. Az aknatorony tetején gyorsan forog a kötél- tárcsa. Emberek jönnek-men- nefc. Csillék csattannak egy- máshoz. Villognak a kis lám­pák, epők sárgás, a másik fe­hér fényű. A kasból kilépő emberek mélyet szippantanák a „napon”, tágul a tüdejük. Akik lefelé igyekeznék, azok a cigarettából szippantanak mé­lyet s azután suhan velük a kas fél kilométert, le a föld gyomrába. Papp Lajosék libasarban jön nek a kas felé. Elöl a csapat- vezető, aztán a vájárok, a se­gédvájárok és a csillések. — Rang szerint mint a katonák. Az akna előtt „oszoljt” vezé- nyel a brigádvezető. Nem kell bemutatkozni egymásnak, ré­gi ismerősök vagyunk. Alig­hogy beszélgetni kezdünk, ki­lép a kasból Schuller Kálmán harmadveaető vájár, s mögöt­te jönnek a többiek. Szántó István, Kalmár Antal, Simon Ernő és Bank József. — Hogy áll a front? Kezdte­tek új sávot? — kérdési Papp Lajos Schultert «— Kezdtünk, csak folytasd. Öt fejfát csináltunk, faanyag fan, a szalag is jó. Lehet nyomni Lajostkám. — Mennyi volt a kvantum? — Tizenegy csille. —■■ Többet nem lehetett? — elégedetlenkedik hamiskás mo­sollyal. —• Ez mindig kevesli — for­dul felém Schuller. Mondd, mennyi lenne élég? — Olyan szám nincs pajtás, — válaszolja Papp. Figyelem az arcát, de ez esetben az ugratásnak semmi jele. Nem ismerek „plafont”. Két évvel ezelőtt a frontfejté­sekben, a meredek helyeken 2 —3 csille volt műszakonként az egy főre jutó átlag. Most ti­zenegy. AZ ŐRSÉGVÁLTÁSNAK vége, Schullerék a fürdőbe mennek Mi maradunk a kas i mellett és beszélgetünk. Kö­rülvesznek Papp Lajosék. I — Hogy is kezdődött? — kérdem — Papp Lajostól, — Már nem is emlékszem pontosan. Azt tudom, hogy a rivális Pfeiffer Alajos vájár­ral beszélgettünk először a pártkongresszusról, amikor a Központi Bizottság közleménye megjelent. A munkaverseny elég gyenge volt, pangott az élet. Mondom a komámnak, hogy kellene valamit tenni, így jutottunk arra az elhatá­rozásra, hogy versenyt kezde­ményezünk a VIII. kongresz- szus tiszteletére. Másnap meg­beszéltem a brigáddal, minden ki egyetértett a javaslattal. A többit már tudja, hisz másnap írt róla, hogy mi voltunk az elsők. — S milyenek az eredmé­nyek? — Mit mondjak? Hallotta Schultert, tizenegy csillét ter­meltek délelőtt. Tegnap is annyi volt. — Hogy csinálják? — Preciz meló van és kész. Persze a hét óra az nálunk kereken hétszer hatvan perc. A gárda ismeri egymás gon­dolatát is. Látja, ugyanazok vannak itt, akik két-három év­vel ezelőtt is itt voltak. Ami­kor leszáll« nk, adjuk a fát, fogjuk a gépet és az berreg végig, amíg a műszak tart. A műszakiaktól is megkapunk minden segítséget. — Nem kivételeznek önök­kel? Jobb munkahely és így tovább. Érti? fejtésben dolgozunk? Hetven­nyolcvan fokos a dőlése. Néha azt se tudja az ember, hogy melyik a fekü és melyik a fe­dő réteg, mert szinte átfordul a telep. Érteni kell az itteni munkát, s nem lehet az se. hogy csak egy dolgozzon ren­desen. Még ellenkezek egy kérdés­sel. — Ezek a kimagasló erednié nyék tarthatók-e huzamosabb időn keresztül? Elfogy-e az erő műszak végére? — Nem mondom fizikum is keli hozza, de azért nem ké­szül ki az ember. Úgy néztek ki a Schullerék. mint akik ki­vannak? Egy példát mondok; négy-öt éve versenyben va­gyunk. többször elnyertük a szocialista brigád címet ál’r.n- dóak elsők vagyunk a tern"’ s ben, de baleset, vagv ehhez hasonló dolog még nem volt. Mindnyájan jó egészségben va gyünk és jó erőben is. I KÉT ÉVVEL EZELŐTT Jár- ; lam a brigádnál utoljára, ak- ; kor elmondta mindenki a ter- j vét, hogy mit akar vásárolni, ' mire gyűjti a pénzét. Meet ,sor I ra kérdezgetem őket. Kezdjük j Papp Lajossal! Tíz éve, tizenhat éves ko- ! rában került Szombathelyről a komlói vájártanulóiskolába. A kökönyösi városnegyedben egy szép kétszobás lakásban lakik. Két gyermeke van, a felesége nem dolgozik. A la­kás teljes egészében be van bútorozva két hónappal ez­előtt vettek egy személygép­kocsit 64 ezer forintért. Most televíziót vesznek, de anyagi gondok nincsenek a vásár’ás­sál, hiszen Papp Lajosnak 9600. forint a hűségjutalma. Nézzük a többieket! Bajkó Ignác vájár az elmúlt két év I alatt házat vett OTP részletre, í most törleszti havi 500 forin- ! tönként. Van két gyermeke, szépen berendezett lakása, mo­torkerékpárja. Barbarics Ist­ván vájár Kenderföldön kapott kétszobás lakást, felesége nem dolgozik, két gyermeke van. a lakás rendesen be van bútoroz va, televízió, háztartási gépek és így tovább. Barbarics most autóra gyűjti a pénzt, a mos­tani hűségjutalom is a taka­rékba kerül. Fichter Jakab se­gédvájár motorkerékpárt és televíziót vett az elmúlt, két év során. Vérh Rezső segéd­vájár házat vett Szászváron és egy fillérrel sem tartozik, aho­gyan mondja minden ki van tisztázva. Egy gyermeke van és jelenleg motorkerékpárt akar vásárolni. kát élik. Amíg a hazulról ho­zott pénz kitart, mégcsak tűr­hető a magatartásuk, de pén­zük fogytán, esetleg éhesen, álmatlanul követelőzőkké, szemtelenekké válnak. A gát­lástalanság pedig nem jó ta­nácsadó .... Fel kellene mérni az arra il­letékes társadalmi és hatósági „í^-rveknek, hogy nálunk, a mi speciális viszonyaink között, ahol olyan olcsó a vonatjegy, oly sok alkalom van szervezett, normális keretek között törté­nő országjárásra, megengedhe­tő-e, egyáltalán szükség van-e az autóstoppra. Ha nincs, ak­kor pedig tiltsák be! A margitszi­geti szigetnéző mikróbusz min­tájára, most Ba latonfüreden is megindult a mikróbusz-já- rat. Az ügyes, fürge kis jószág kiválóan alkalmas arra, hogy a nyári melegben is kényelmes körülményeket biztosítson az üdülőtelep nevezetességeinek megtekintéséhez, rövid lélegze­tű kirándulások lebonyolításá­hoz. Hallom, hogy Pécs is kap e&y városnéző reprezentatív nagy Ikaruszt. Városunk nagy kiterjedését tekintve nagyon is szükség lesz rá, azonban ettől függetlenül, mégis javasolnám, hogy az idegenforgalmat irá­nyító illetékesek vizsgálják meg egy ilyen több kis kocsiból álló városnéző mikróbusz-sze- relvény beszerzésének lehető­ségeit. A felnőttek is szíve­sebben, — mert kényelmeseb­ben utaznának benne. A fiata­labb korosztály pedig egyene­sen rajongana érte. Ne feled­jük el, hogy a Pécsre látogató turisták nagyobb többsége, út­törő és középiskolás. Ez eset­ben tehát nem a Balaton-part illetékesei, hanem a pécsieken a sor. nekünk kell követni a a Balaton-parti jó példát. m - A borhétről iíP vagy jót vagy semmit. Mégis, nem árt felhív­ni a figyelmet arra, hogy év­ről évre csökken a felhozatal, a sátrak száma és jócskán a minőség is. Ugyanezt tapasztal­tuk Lellén, ahol a tavalyi ti­zennégy sátor ellenében idén mindössze egyetlen egy pavilon szerénykedett az Alkotmány napon megnyílt ünnepi héten. BADACSONY Visszatérve Badacsonyra csak az elismerés hangján beszélhe­tünk a hajóállomás bejáratánál felépített modem vonalú Tá­tika presszóról. Szupermodern vonalai ellenére, igen jól bele­illeszkedik Badacsony csodála­tos panorámájába, kulturált, nívós ellátást, szórakozást nyújt odasereglő vendégeknek. Az a bizonyos „de” itt abban jelentkezik, hogy a modem épületcsodához elfelejtettek szeméttárolót tervezni. Így a legnagyobb idegenforgalom ide jén is valóságos szeméthegyek tomyosodtak fel az épület mel­lett. Ráadásul az egész strand­fürdő területén fekszik. Bűz, piszok, fertőző rovarhad ... Egyáltalán nem méltó dolog ez egy Európa-hírű üdülőhelyhez. Sürgősen meg kell szabádíta- ni Badacsonyt ettől a szégyen­folttól. Nem ártana persze, ha a tervezők is megkapják az őket joggal megillető fejmo­sást A helyi szo­kásokat nem is­merő jámbor idegen el sem tudja képzelni, hogy miért áü olyan hosszú sor reggeltől estig a leilei móló bejáratánál. Csak, ha közelebb megy és orrát meg csapja a frissen sült keszeg il­lata, akkor érti meg a sorban- állókat és rendszerint maga is közéjük áll. így van ez egyéb­ként Fonyódon, Siófokon is. Általános gond, hogy a Bala­ton- partján magánszemélynek jóformán lehetetlen friss hal­hoz jutni. Az üdülőkben is legfeljebb csak egyszer jut hal­hoz az üdülősereg. Tudjuk jól, hogy sok a közület, hogy ex­port is van, — de azért időn­ként lehetővé kellene tenni a magánszemélyeknek is, hogy az üzletekben halat vásárol­hassanak. (Csak úgy zárójelben említeném, hogy ezt Mohácson is örömmel fogadnák a város lakói és az ott üdülő vendé­gek.) Ismételten elnézést kérek ezekért a kákán is csomót ke­reső megjegyzésekért. Nemcsak jogunk, de kötelességünk is a Balaton-part nívóját megőriz­ni, sőt minden lehető eszközzel állandóan emelni. Nemzeti kincsünkről van szó. -.. Vasvári Ferenc — Ugyan. Régebben kamra- fejtésben dolgoztunk. Ott is az első helyen állt a brigád. Vol­tak frontfejtéseik is, de nem valami nagy kapacitással, a kamrással sem lehetett gazda­ságosan kijönni a meredek dő­lésű telepekben. Talán két éve határozta el az üzemvezető­ség, hogy a legmeredekebb te­lepékben is frontfejtést csiná­lunk. Minket tettek oda. így vagyunk most ebben. A jövő héten megint új munkahelyet kapunk. Mondom, hogv az ösz- 'szeszokás, a jó munkaszerve­zés, és az kell, hogy akarja­nak is az emberek dolgozni. Nem rajtam múlik egyedül. A többiek bólogatnak Bar­barics István mgeszólál: — Tudja milyen meredek Legtöbbet a brigád ,,benja- minja” Lovasa Imre foglalkoz­tatja a kollektívát, ö a „ki­húzó fiú”, mivel még nem nő­sült meg. Az igaz, hogy 24 évével ő a legfiatalabb is, 9 van még ideje a nősülésre. Két éve szerelt le, de azóta vett egy motorkerékpárt és segíti szüleit anyagilag. Laczkó Már­ton segédvájár nem volt ott a „vallatásnál”, tárnái mondták el, hogy házat é£motorkerék­párt vett az elmúlt két esz­tendő adatt. GYORSAN ELSZALADT az idő, be kellett fejezni a beszél­getést. Pörögni kezdett, a kö­téltárcsa, s Papp Lajosék el­indultak a „frontra”. Gazdach István

Next

/
Thumbnails
Contents