Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-16 / 191. szám

hiaplö 1962. AUGUSZTUS 1«. II megye tanácsi gazdaságának else fél évi tervteljesítéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap a 'megyei ta­nács vb termében ülést tar­tott. A vb napirendjén szere­pelt többek között a megye tanácsi gazdaságának első fél­évi tervteljesítéséről szóló je­lentés mégtángyalása is. A je­lentésből kitűnt, hogy az év első felében a tanácsi ipar csak 92,4 százalékra tel­jesítette tervét. A Szigetvári Kisgépgyártó, az Autómotórjavító Vállalat, a Mohácsi Bútorgyár és a Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat ki­vételével valamennyi elmaradt terve teljesítésében. A Mohá­csi Gépgyár 80.1, az Építő­anyagipari ES 93,1. a Siklósi Faipari Vállalat 89,4. a Kom­lói Helyiipari Vállalat 93,4, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat pedig 90,6 százalékra teljesí­tette első félévi tervét. Á jelentés és a vita elemez­te azokat, az okokat, amelyek miatt a lemaradás jelentke­zett. A Mohácsi Gépgyárban például jelentős hatással volt a termelékenység csökkené­sére a munkásállomány nagy fluktuációja. Például 1961-ben munkába lépett 191 fő. kilé­pett 107 fő. A műszaki dolgo­zóknak csak a SS százaléka rendelkezik az előírt szakké­pesítéssel. A vállalatnál a 2. és 3. műszakban nincs felelős művezető. Műszaki normákat néni alkalmaznak, hanem a normáikat a keresetek alakulá­sához igazítják. A jelentés beszámol az élel­miszeripar helyzetéről is. A sü­tőiparban 0,7 százalékos a le­maradás. Tény azonban, hogy például a kenyérféleségekből az el­múlt év hasonló Időszakához viszonyítva 1,9 százalékos volt a növekedés, viszont 'a süteményféleségek­ből 2,3 százalékos volt a csök­Lassú, fokozatos lehűlés kezdődik K Meteorológiai Intézet. Központi Előrejelző, illetve Távpiognózis Osztályán közölték, hogy csütörtó- tön az ország nyugati ,, vidékein ;rőe borulás kezdődik. Elsősorban itt, de szórványosan az ország nas vidékein is lesznek záporok, zivatarok. A hőség lassan, foko­zatosan csökken. Az Aliöldőn, fő­ég a keleti megyékben azonban orvabb tart a 35—36 fokos tik­kasztó meleg. kenés. A sütőipari vállalatok sütemény tervüket nem telje­sítették, mert — mint a jelen­tés megállapítja — a finom fe­hér kenyér termelésének nö­vekedése bizonyos mértékben a sütemények iránti kereslet csökkenésével járt. Az élelmi- szeripari vállalatok jövedelme­zőségi előirányzatukat együtte­sen teljesítették. A 6,2 millió forint előirányzattal szemben 6,5 millió forint nyereséggel zártak az első félévben. Á glo­bális eredményen belül azon­ban nem lehet szó nélkül hagy ni azt sem. hogy például a Szesz- és Szik vízi,pari Vállalat a tervezett nyereségnek mint­egy kétszeresével maradt el. A jelentés részleteiben tár­gyalta az építőipari és egyéb vállalatok első félévi tervtelje­sítését is. A Moziüzemi Válla­lat is az elmaradók között van: a mozilátogatők száma az el­múlt év hasonló időszakához képest 15,3 százalékkal csök­kent, amit tel jesen nem magya ráz meg az a tény. hogy a me­gyében az 1960. január Írd 2872 darab televíziós készülék­kel szemben ez év július 30-ig 12 995 készülők van. Az anyaggazdálkodás, a beru házás, a felújítások és még számos, a terv teljesítését be­folyásoló tényezők alapos vizs­gálatát tárták a jelentéskészí- tők a vb elé, A végrehajtó bizottság tag­jai a vita során elemezték a lemaradás okait. Kárpáti Fe­renc elvtárs a megyei' pártbi­zottság ipari osztályának veze­tője többek között elmondotta, hogy a műszaki fejlesztés ezek nél a vállalatoknál nem volt céltudatos, de a létszámgazdál­kodásban is több hibát vétet­tek. A lakosság felé a. szolgál­tatás még mindig'-nem' kielé­gítő, bár javulás van. Horváth Lajos elvtárs a megyei tanács vb .elnökhelyettese felszólalá­sában a "műszaki- szervezettség hiányéról és a, művezetők utál? pótlásáról beszélt. Több hozzá­szólás után Palkó Sándor elv­társ a* megyei tanács vb elnö­ke . megállapította, hogy a Je­lentés elemző módon igyekszik nemcsak a hiányosságokat re­gisztrálni, hanem a kijavítás útját is megállapítani. Ezután Palkó elvtárs a jelentkező hi­bákat elemezve a tanácsi ipari vállalatok .vezetésének hiányát is említette,, bírálta a megyei tanács, ipari osztályát is. Az önállóság nemcsak önálló Ságot, hanem nagyobb fele­lősséget is jelent — mondotta és felkérte a ve­zetőket, hogy alkotó módon lássák el munkájukat, kezde­ményezzenek, kísérletezzenek. A vita után a vb tagjai ha­tározatot fogadtak el többek között arról, hogy javasolják: a Mohácsi Gépgyárat — amely eddig tanácsi vállalat volt — vegye át a Kohó- és Gépipari Minisztérium. A többi hatá­rozat a munka jobb megszer- vezésével, az elmaradás behozá savai foglalkozott, A végre­hajtó bizottság ezután a taná­csi vállalatok munka versenyét tárgyalta meg, majd egyéb na­pirendi pontok megbeszélése után befejezte ülését. Újabb árait, ütés Tegnap a kora délutáni órákban Pécsszabolcsra hívták a mentőket a Wes­selényi utca 15-be, Csizma­dia Gyula nyugdíjas bá­nyászhoz. Csizmadia Gyu­la bevallása szerint meg akarta szüntetni a rádió bosszantó recsegését, ezért a fali konnektor szerelésé hez kezdett. A szerelést kő­lapon mezítláb állva, fémnyélú késsel kezdte. — Folytatni azonban már nem tudta, mert lakolnia kellett óvatlanságáért: amikor a konnektorhoz nyúlt, áram­ütés érte. Az ütéstől elvá­gódott, s a helyszínre siető méntők az l. sz. Sebészeti Klinikára szállították. Csíz madia Gyula balesete rosz- szabbul is végződhetett vol na. Példája így is fokozott óvatosságrá, nagyobb körül tekintésre int mindenkit. Beszámoltak küldetésük teljesítéséről a Vili. VIT Baranya megyei küldöttei Tegnap délután három óra­kor Pécsett, a KISZ megyei bizottsága tanácstermében jöttek össze a VIII. Világifjú­sági Találkozón résztvett ba­ranyai küldöttek, hogy beszá­moljanak élményeikről. A párt és az ifjúsági szö­vetség megyei vezetői, töb­bek között Földes Andrásné elvtársnő, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága osztá'y vezetője és Kupka Sándor elvtárs a KISZ megyed , bi­zottságának titkára — vet­tek részt a küldöttek beszá­moló értekezletén.' Meghall­gatta a beszámolót Pákolitz István elvtára, az írószövetség megyei titkára is. Kupka Sándor elvtárs nyi­totta meg az összej oyetel t, megköszönte a " küldötteknek, hogy méltóképpen képvisel­ték hazánk és Baranya me­gye ifjúságát ezen a nagyje­lentőségű nemzetközi talál* kozón. . Papp Lajos,. Tóth János, Gyarmathi Erzsébet, Czé- gény József és Csorba Tivadar elvtárs küldöttek arról tá­jékoztatták a résztvevőket, — hogy a VIT eseményei újabb bizonyítékát adták a háborúi ellenes küzdelemben össze­forrott fiatalok egységének az egész világon. Csorba Tiva­dar elvtárs hangsúlyozta, hogy á provokátorok elszigetelőd­tek, a közvélemény s a finn lakosság hangulata pedig egy­re jobban felmelegedett a ma­gyar küldöttek iránt. A disz- szidens magyarok, akik a ma­gyar fiatalság nevében akar­tak fellépni, és felszólalni, le­járatták magukat. Hiába fo­lyamodtak raffinélt, finom, csalogató módszerektől kezd­ve a legdurvább provokációk­ig, verekedésekig, nem értek célt, nem tudták megzavarni a világifjúsági találkozót. Mesztegnyei Imre elvtáns, aki turistaként utazott Helsin­kibe a Szovjetunión át, a szov jet ifjúság forró lelkesedésé­ről és a szívélyes fogadtatás­ról számolt be. Czégény József elvtárs, a kubai fiatalok nagy sikeréről számolt be, Papp Lajos elv­társ pedig elmondta, hogyan fogadta őket két finn család, otthonában. A beszámoló végén Földes Andrásné elvtársnő, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­sága osztályvezetője mondott köszönetét a fiataloknak kül­detésük kiváló teljesítéséért Kupka Sándor elvtárs ja­vaslatára megállapodtak ab­ban, hogy az ifjúsági építőtá­borokban, és a KISZ egyete­mi ifjúsági vezetőképző tábo­raiban élménybeszámolókat tartanak. Az első ilyen beszá mólót Csorba Tivadar elv­társ tartja ma délután a bi- kali építőtáborban. I riiriiTÄ jjjjaiH« Mill 15? EK PllPűlKníi imiiiiiiilliiillllilllll Jó jövedelmet biztosít a bogdásal Egyetértés Termelőszövet­kezetnek a sertéshizlalás. Idén 180 sertés hizlalására szerződ­tek, de ezt a számot 51-el túl teljesitik. A szerződéses hizla­lásból közel fél millió forint bevétele lesz a tsz-nek. A ké­pen: Pelikán Pál sertésgondozó friss vízzel kínálja „nővén* dékeit”. — A HARKÁNYI FÜR­DŐK közötti tisztasági ver­senyt az llona-fürdő dolgo­zói nyerték meg a 11. ne­gyedben. Kiváló munkáju­kért versenyzászlót és pénz­jutalmat kaptak. — SZEPTEMBER 21-én kerül sor a Pécsi Nemzeti Színház évadnyitó előadásá­ra. A színház Kálmán Imre: Bajadér című operettjét mu tatja be. — ÜNNEPI TANÁCS ÜLÉST TART a városi ta­nács augusztus 18-án dél­előtt. Az-ünnepi beszédet dr. Pilaszanovich Imre, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöke mondja. A tanácsülésen értékelik a „Havonta egy napot Pé­csért”-mozgalom eredmé­nyeit és megjutalmazzák a mozgalomban kitűnteket. (4) Mindez már elmúlt. Utána még nagyobb izgal­mak következtek. 1959 márciusában az „öreg üzemben” —, mert a három éve átadott gyáregységet már így becézik —, megkezdték a próbákat. Az amyagjáratáat. Ismerték a vezetékeket, mint­ha a tenyerük lett volna, még­is gyakorlatlanok voltak. A munkások java része három hónappal korábban még csak kívülről látott gyárat. Vízzel próbáltak. Papp Ferenc áll, várja a ha­tást. És egyszer valaki kétség- beesetten. kiabál: — Folyik a víz! Folyik a víz! A fiatal mérnöknek földbe gyökerezett a lába. Víz? Hon-, nan folyhat a víz, hiszen az 6 számításai szerint egy csepp víznek se szabad folyni. Es akkor már térdig jártak a víz­ben. Fél-az emeletre, le az. emeletről, csupa izgalom. k<> meny küzdelem a kudarccá# — és másnapra már csak az izomláz idézte a nagy „víz­csata” emlékét. összefűzi a karját. Ha a nyu­galom és a kiegyensúlyozott­ság példáját kellene megkeres­nem, hlrtelenében aligha talál­nék megfelelőbbét, mint ő. Pedig mennyi izgalom van, mennyi lázas töprengés és bol­dog sóhaj a harmincegy éves fiatalember mögött? Nagyon sok. — Elmondjam a legizgalma­sabbat? — kérdezi. — Mondja. — 1950 április elsején. Az előtte való napokban már min­denki boldog volt: elsején át­adjuk az első lépcsőt Bennem egyszerre uralkodott a boldog­ság és a kétség. Újra és újrg magam elé idéztem azokat a pillanatokat, amikor az első lemezt az igazgató elvtárs a kezébe vette, megszagolta és körülnézett. A nagy csendben boldogan-sóhajtott: „Ha hiszi­tek,-ha nem, ennek illata van. Ez az igazi,;.” Es a kétségek? Hogy a dísz- hemutatón, elsején minden a legpontosabban sikerüljön. Hi­szen ez volt az én első, nagy vizsgám. Komplikált gyár, a villanyszerelők még azt sem tudták, ha baj van, hova nyúl­janak ... Jönnek a felettesek, a vendégek ... Nem tudom el­mondani, hogy milyen nagy iz­galom volt, azt át kell élni. És amikor átadtuk a vendégeknek a helyszínen gyártott kis fa­rostlemezeket, rajta a felírás­sal — „A farostlemezgyár első terméke” —, amikor a kezemet rázták, amikor az elismerő sza­vakat hallottam, nem volt ná­lam boldogabb ember a vilá­gon. De nyugodtabb se... * ... Egyetlen gondolatom volt: először építsük meg az üze­met, akkor majd bebizonyít­juk a Mshitüeknek, hogy iga­zunk van. Nehézen ment. Na­gyon sok álmatlan éjszaka, na­gyon sok harc várt ránk. Köz­bejött az ellenforradalom. A mi vállalatunknál józanok ma­radtak az emberek, mindenki tudta, hogy mi a kötelessége, és nem maradtunk tétlen. Jött a Mr: elindították külföldről az egvik gépszillitmánímvkat. De hol van? Annyit tudtak, hogy átlépte a magyar határt. Űt- rakeltünk a nagy zűrzavarban, Felosztottuk magunk között a területet, Napokig buikáltiink az állomásokon, teherpálya­udvarokon a vagonok között, míg HAroion és Pusztaszabol- eson megtaláltuk a gépeket. Örsénél szerveztünk. nehogy valaki kirakia. megrongálja a drága berendezést. És azután a nagy csata a mohácsi Béke-étteremben? Nem volt még megfelelő mű­szaki kivitelezési tervünk, de itt már ástak, dolgoztak. Sür­gettük a terveket, de a munkát megkezdtük a kiviteli tervek megérkezése előtt. Sokan- óva­toskodtak. — Te Mihály, megbolondul­tál? Neked gyereked van! Ezt nem lehet csinálni, amíg nincs jóváhagyás. Bezárnak, ha dol­goztatsz .,. Egy alkalommal lejött egy nagy bizottság Pestről. Nekünk itt helyünk még nem volt. a mohácsi Béke-étteremben ren­deztük meg az értekezletet. Voltunk vagy negyvenen. Sok vád ért, sok aggodalmaskodás. Végül is meguntam a nagy­részt értelmetlen szószaporí­tást és felálltam. — Tehát akkor állítsam le a munkát ? A bizottság szinte egy em­berként hátratolta a széket, mindenki maga elé tartotta a kezét. — Nekünk ehhez semmi kö­zünk, Fáy elvtárs.... — Én leállítom a munkát, ha most kimegyünk a telepre, felvesszük a jegyzőkönyvet, és beleírjuk, hogy kinek az utasí­tására hagytuk abba ... Néma csend következett. — Másnap Délcdny Vilmos oda­jött hozzám, — Most mit csinálunk? — Folytatjuk a munkát — mondtam —, mert amit csiná­lunk, az helyes. Az idő minket igazol majd ... És egyre gyarapodtunk, de gyarapodott a gond is. Meg­érkeztek a német szerelők is, munkásokat kellett melléjük szerezni. De honnan? A mező- gazdaságból. Mindenre meg kellett őket tanítani, még gyak­ran arra is, hogy a szociális létesítményeket miként kell használni. Az emberekkel a legnehe­zebb bánni. A gépek engedel­mesek, a műszaki embernek elég egy rajz, elég a kapcsoló- tábla, és a gép pontosan mű­ködik, ahogy kell. De az em­ber? Az első hónapokban gyak­ran csak összeszorítottam a fo­gam. Hatkor kezdődött a munka­idő, többen hétre jöttek, nem is egyszer. Ha az igazgató rá­juk szólt, rendszerint megsér­tődtek, legyintettek. — Ne mérgelődjön az elv­társi Ha mi később jöttünk egy órával, majd későbben is me­gyünk ugyanannyival. Rendes emberek vagyunk mi, tudjuk, hogy mi a tisztesség ... Az egyik munkást, akivel gyakran volt baj, kitették a fatérre, dolgozzon önállóan. Talán a becsület erősebb lesz benne, mint a lustaság és a fegyelmezetlenség. A műveze­tő másfél óra múlva gyanút­lanul meglátogatja, a mi em­berünk pedig hanyattfekve al­szik a napon, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dol­ga. A müvezeft rákiált: — Mit csinál maga itt? (Folytatjuk.) Thiery Árpád — A PÉCSI balettkar Eck Imre vezetésével ma délelőtt indul Nyugat-Németországba. NSZK-beli műsorukon az el­múlt évadban Pécsett nagy sikerrel bemutatott müved szerepelnek. — ÚJABB LAKÓHÁZ fel­vonulási munkáit kezdték meg Uj-Mecsekalján a .félig kész áruház mellett. A két- szárnyas épület földszintjén kereskedelmi létesítménye­ket helyeznek el. A három- és hatemeletes szárnyban több mint ötven lakás lesz. — A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága fel­hívja a város lakosságát, az üzemek, vállalatok, intéz­mények vezetőit, hogy az al­kotmány ünnepének tiszte­letére lobogózzák fel a la­kóházakat és középületeket. — A BARANYA MEGYEI TIT 87 országjárást szerve­zett az elmúlt művelődési évadban 3486 részvevővel. Az ez idő alatt rendezett négy kiállításnak 5500 láto­gatója volt. — MÁR AZ ELSŐ ÉVBEN 4000 kiló tejet termeltek a Svájcból importált szimentáli tehenek a gerdei Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Szépen fejlődnek a már Gerdén rVng- rajött szimentáli borjak :s. Ezek alkotják majd a Dunán­túl valamennyi nagyüzemének „svájci” tény észanyagát. — MEGKEZDTÉK A SZI­GETVÁRI KONZERVGYÁR­BAN a paradicsom tartósítását. Tekintettel a jó paradicsom­termésre, ebben az évben a tavalyinák lényegesen több pa­radicsomot konzervál a gyár. — AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLL A­LATNÁL nagy a tanulási kedv. Az 1962—83-as tanévre tízen jelentkeztek gépipari techni­kumba a felnőtt dolgozók kö­zül. Rajtuk kívül 27-en járnak ősztói kezdve különböző sz"k- középiskolákba. Ezek számira előkészítő tanfoUiamot szervez­tek a vállalatnál. — TANÁCSTAGOK FOGA­DÓÓRÁI: III. kerület: Augus­tus 16-án délután 5 órakor Ha­lász Rezsőné, Petőfi u. ált is­kola. Baka János Bare—vflh*- gvűjtő Vállalat. Doktor Sánd i- utca 33. szám. — MUNKÁS-PARASZT TA­LÁLKOZÓVAL «.ervhektuatt alkotmánv-napi ünneneáoét rendeznek augusztus l8-?n a Pécsi Víz- és Csatornám’": nél. Az ünnensé^en az íw«—, által nátronéit ^töttösi t«*.’-«i- '^rVH'.ciácf fs rés^ o osT+iák ki a r£°i ko* zött a törzsgárda-jelvényekot, j t

Next

/
Thumbnails
Contents