Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-09 / 185. szám
\ 19G2. AUGUSZTUS 9. tiAsn.0 EMBEREK — MÁMORBAN (4) Hajnali horgászok Ott csipog, fogják meg! — Nem múlik el nap, hogy ne kelljen ittas embert beszállítanunk — mondja a pécsi mentőállomás igazgatóhelyettes főorvosa. A mentőállomás naplójába napról napra minden esetet bejegyeznek. Egy-egy oldalon két, sőt három ,;alkoholos” esetet találunk. Statisztikai adataikból kiderül, hogy havonta 40— 50 esetben hívják ki a mentőket — részegekhez. Hol a rendőrség kéri segítségüket, hol pedig a járókelők bukkannak rá — legtöbbször éjjel — egy-egy összeesett emberre és értesítik őket telefonon. Rund rundot követ — Az esetek többségében megállapítható, hogy az össze- esés, a rosszulíét oka az alkohol — mondja a főorvos. Amikor a helyszínre érünk, az összeesett emberben nem egy' szer „régi ismerőst” találunk; Azt is meg kell mondani, hogy eléggé sok azoknak, a n 6 k n d k is a száma, akik „utasaink’ szoktak lenni. Megtörtént például, hogy valakit az utcáról kellett bevinni az ideg klinikára és elsősegélyben részesíteni. Alig fut be a mentőautó az állomáshelyére, amikor ismét cseng a telefon. Kéri, azonnal menjünk ki, mert rosszul lett, elájult valaki. Amikor odaérünk, megtudjuk: annak a családjánál vagyunk, akit az előbb vittünk be. Otthon értesültek az esetről, részleteit nem ismerik, csak annyit, hogy a férj összeesett. Ennek hallatára pedig otthon a feleség ájul el, mert nem tudja, mi történt a férjével. Általában az őszi hónapokban nő meg ugrásszerűen az alkoholos mérgezetté ég miatt beszállítottak száma és a május hónap Is a „kritikus” hónapok közé tartozik. De nincs szünet a többi hónapokban sem. —“‘A fizetések körüli napokat — mondja a főorvos — nri is níégérezzük. Nemrég például az egyííc legényotthonba hívtak ki bennünket. Sajnos már későn .;. Kezdődött a történet azzal, hogy néhányan iszogatni kezdtek. A kocsmában azután az egyik „rundot” követte a másik, már ahogy az ilyen esetekben szinte „hagyományos” és a társaság tagjai összeszólalkoztak. Az ittas emberek általában érzékenyebben viselkednek. Szó szót követte, hazafelé összeverekedtek. Közülük az egyik összeesett, a többiek aztán a verekedés végén megfogták az összeesett társukat és hazavitték,. lefektették. Mint mondották, egy pillanatra magához tért. Jól berúgott velünk együtt — gondolták és „majd Malussza magát” felkiáltással sorsára hagyták. Reggel azonban hiába ébresztették — nem kelt fel. Meghalt. Meghalt! — cseng a főorvos szava. S mindez miért? Mert sokan, amikor isznak „erős” embereknek képzelik magukat és elég a legkisebb „ok” ahhoz, hogy csattanjon a pofon, nem egyszer kés is kerül a kézbe.; i Gyomormosás — 50 Ft A mentőben az út nem egyszer az idegklinikára vezet. az idegkiinikáo — Eléggé jelentős az a munka, amit itt végzünk az alkoholos mérgezettek gyógyításával — mondja a Pécsi Idegklinika egyik orvosa. — Milyen rétegekből kerülnek ki a betegek? — Az ide került betegek egy nagyon jelentős száma abból a rétegből kerül ki, amelyik jól keres, de nincs meg a megfelelő kulturális igénye ahhoz, hogy pénzét hasznos dolgokra költse. A kocsma a szórakozásuk „teteje”. De az értelmiség köréből is vannak páciensek. Jó viszont az, hogy mind többen jelentkeznek alkohol elvonó kúrára. Annyian, hogy előjegyzéssel már decembernél tartunk, önként jönnek. — Méreg-e az alkohol? — Az alkohol kifejezetten mérgező hatással van az ideg- rendszerre. A részegség alkoholos mérgezettség. Ha a részegség ismétlődik, krónikus állapotot eredményez. A krónikus alkoholista pedig nem tud az italról lemondani, ismertető jele a vörös orr, duzzadt szemek, leromlott állapot. Az ilyen ember szellemileg tompa, ideges, szórakozott, könnyen ingerelhető. Ez az állapot egészen a delirium tremensig vezethet. Eseményeket lát, vélt emberekkel társalog, cigarettát kér tőlünk s nem egyszer verekszik, mert azt hiszi megtámadják, idegei szinte teljesen felmondták a szolgálatot Bementünk egy szobába. Csíkos ruhában egy beteg ül az ágyon. A karját figyeli. — Megfoglak... Ügy is megfoglak ... — ismételgeti monoton hangon. Legyet kerget, pedig én egyet sem látok, ö látja. Hirtelen tenyerével a karjára üt. — Megvagy — mondja, villan a szeme, aztán ujjait egyen ként kiegyenesíti, közel hajol tenyeréhez és figyeli a „legyet”. Aztán hirtelen felkiált: — Zümm! Elment! — és kapkodja a fejét jobbra-balra, nézi a plafont forog körbe, keresi a legyet. Ránk néz, szeme pupillája hol kitágul, hol összehúzódik. Az ágy felé fordul, karját kinyújtja és ujjával az ágy alá mutat — Ott csipog a csibe! Már veti is magát az ágy alá, négykézláb mászva hajtja, űzi a csirkét, amit „lát” és aminek „hallja” a csipogását is. — Itt csipog .: ; ott csipog . . I fogják meg! — mondja felénk fordulva. Nem tudom tovább nézni. Az ember szíve összeszorul. Ezt látni kell, ezek nek a tragédiáknak leírásához kevés a betű. Sokan kerülnek ide, de még hatványozottabb azoknak a száma, akik nem jutnak a klinikára, annyira nem részegednek le, hogy mentővel kelljen őket beszállítani, hanem otthon esnek az ágyba. Késő éjjel mennek haza, s másnap hiába keresik őket a munkahelyen. (Folytatása következik.) Garay Ferenc A szemtanú levele Károlyi Mihály Pécs díszpolgára voft — A részeg emberekkel sok e baj — mondja a főorvos. — Kötekedők, sokszor utolsó erejükkel igyekeznek ellenállni, hogy a mentőautóba tegyük. Amikor már az autóban vannak — meghunyászkodnak. Persze azt is el kell mondanom, hogy akit ittasság miatt szállítunk be a klinikára, annak meg kell fizetnie a szállítási költséget. Ha valami „különleges” kezelésre szorul azt is meg kell fizetnie. A gyomormosás körülbelül 50 forintba kerül. Ha több napig kell a klinikán feküdnie, azt is meg kell fizetni. A vizsgálati díj például 100 forint ... Ilyen esetben egy „mámoros éjszaka” alaposan zsebbe vág. Külön fejezetet érdemelne, de itt csak utalunk arra, hogy az öngyilkosok közül is sokan részegségükben követik el tettüket. Nemrég hívták ki a mentőket — egy emher a villanyoszlopra mászott és a magasfeszültséggel akarta magát megölni. Szerencsére sikerült Megmenteni.A Dunántúli Napló július 29-i számában háromhasábos cikkben Thiery Árpád ismertette Pécs városf díszpolgárait. A cikk olvasása után kénytelen voltam tollat ragadni, hogy eloszlassam az esetleges kételyeket Károlyi Mihály díszpolgár- ságával kapcsolatban. A cikkben ezt olvashatjuk: „Pontosan senki nem tudja, hogy Károlyi Mihályt 1947-ben megválasztották-e díszpolgárnak, de némely hiteles tanúk úgy vélik”; Kérem Károlyi Mihályt, a II. Magyar Köztársaság elnökét 1947. március 1-én ünnepélyes és díszes külsőségek között avatták Pécs város díszpolgárává. Az egykori hiteles feljegy zések, valamint hivatalos jelenlétem az ünnepség színhelyén tanúbizonyság arra, hogy az ünnepi külsőbe öltözött városháza bejáratánál dr. Botos István elvtárs, főispán, Ilku Pál elvtárs, a városi pártbizottság titkára (jelenleg a művelődésügyi miniszter) továbbá Laki István elvtárs, rendőralezredes, a rendőrkapitányság vezetője (jelenleg Baranya megye országgyűlési képviselője) fogadták Károlyi Mihályt. A közgyűlési terembe érve a vendégek és a nagyszámú megjelentek elfoglalták helyüket. A köz gyűlési határozatot dr. Boros István elvtárs olvasta fel, amely a következőképpen hang zott: Pécs város vezetősége elhatározta, hogy Károlyi Mihályt a II. Magyar Köztársaság elnökének, a demokráciának, a népi érdekekért vívott küzdelmeknek ezt a nagy harcosát 1947. március 1-én Pécs város díszpolgárává választja, hazánknak ezt a sokat szenvedett az igazságért és a népért folytatott küzdelmeknek elszánt bajnokát. Tizenöt év távlatából is jól emlékszem Károlyi Mihály szavaira, amelyeket az oklevél átvételekor mondott „Büszkeséggel őrzöm meg ezt az okmányt és ha valaki azt fogja mondani, hogy Magyar- ország nem tudott átalakulni, mindig erre fogok hivatkozni, mert nagy jelentőségű számom ra, hogy az ország egyik legkulturáltabb városa engem díszpolgárrá választott." Dallos Ferenc Száztizenkétezer hold tarlót kell megművelni Négyszáz gépállomást traktor végezhetne talajmunkát Húszezer hold tarlóvetés Az aratás gyakorlatilag befejeződött. Termelőszövetkezeteink gazdag kalászos termést takarítottak be. Bár a cséplőgépek még búgnak a szérűkön mégis előre kell nézni, gondolná kell a következő évre. az állatállomány takarmányának biztosítására, ezért meg kell gyorsítani a sorcxn- lévő nyári, talajmunkák ti temet. 112 000 kh. tarló szabadult fel megyeszerte, ennek a területnek a mai napig mintegy 55—38 százalékán végezték ei' á tarlóhántást. Pedig a tarlóhántás elmulasztása súlyos következményekkel járhat A főnövény lekerülése után a talaj közvetlen naphatásnak van kitéve. A meg nem hántott Öregek napközije Több fényképet láttam a harmincas évek rosszemlékű népkonyháiról. — Rosszul öltözött embereket, fiatalabb munkanélkülieket és magatehetetlen öregeket örökített meg a gép lencséje. Dideregve, kígyózó sorban álltak a gőzölgő kondér előtt, s a szakács merőkanala alá tartották kopott edényüket... Ez a régi és sivár hangulatot árasztó kép jutott eszembe, amikor az Ady Endre utca 24-ben az öregek napközijébe léptem. A látvány, amely fogadott, minden szónál ékesszólóbban mutatta, hogy milyen felmérhetetlen a kü’önbség a régi meg a mai bánásmód között. Nagy, teremnek is beillő helyiséget láttam. A szokatlanul alacsony meny- nyezet arra vallott, hogy régi házból nyerték, a közfalak eltávolításával. — Egyébként — ha az alacsony mennyezet nincs — akár egy modem házban is lehetett volna a terem. Korszerűen rendezték be. Modern, nylon- terítővel letakart bútorok, dísznövé- nyekj rádió; televízió és könyvállvány — minden volt itt, ami ilyen helyiségbe kívánkozik. A szekrények belseje különböző társasjátékokat rejtett magában, az asztalokon újságok és folyóiratok hevertek, mutatva, hogy a szellemi táplálékról sem feledkeztek meg. Amint a gondozónők elmondották, ebben a barátságos helyiségben pihennek és szórakoznak az öregek. Hatvan- hetvenen járnak be. Főként környék beliek és olyanok, akiknek senkijük sincs, vagy ha — esetleg — van is, nem törődnek velük. Mert ilyenek is akadnak — sajnos. Miközben beszélgettünk, szállingózni kezdtek az öregek. Délfelé járt az idő, s hatvanöt személy itt ebédel. — Nincs gőzölgő kondér és téli didergés: porcelántányé- rok vannak a terített asztalnál, külön tányér a leves és főzelék számára. Kedden karaláb- leves és lecsós szelet tarhonyával volt a menü. A vasárnapi ebéd gazdagabb. Ára? Régebben 10 fillért kértek egy adagért — jelképesen, most ezt a jelképes összeget is megszüntették. Azt a jegyet kel1 felmutatni, amit a II. kerületi tanács szociális osztálya utal ki, s az ebéd jóízűen elfogyasztható. Az ételt a Borostyán Étteremből hozzák. Az öregek általában elégedettek vele. A sok fejkendős mama — az öregek többsége ugyanis asszony — inkább az öregséggel összefüggő betegségekre panaszkodik. Lábfájás, szív, reuma, meg a kisebb-nagyobb betegségek regimentje, nem számítva az egyedüllétből származó kel lemetlenségeket. Azért vidámak is tudnak lenni. Azt mondják, délután háromtól este tízig is elszórakoznak a napközijükben. Olvasgatnak, vagy a gondozónő felolvasását hallgatják — ezt tartják jobbnak, — mert rossz a szemük — televíziót néznek és így tovább. Szép ez a napközi, s egyszer talán több ilyen napközink lesz a városokban, hiszen amit itt látunk, csak kezdetnek tekintjük. tarló struktúrája, meíy megannyi parányi hajszálcsővel átszőtt, a talaj nedvességét felszínre vezeti és párologtatja. Rosszul müveit talajon tarló- hántás elhanyagolása mellett a lehullott évi csapadéknak csupán 36—38 százalékát képes a kultúrnövény felhasználni, még jól elmünkéit talajon a csapadék 70 százalékát is felveszi és hasznosítja a növényzet. Nem elhanyagolandó a tarlóhántás miértje a talajhar* mat képződése szempontjából sem. Az idei évben hárított tarló talajlevegője nedvességgel telített, hűvösebb reggeleken a talajba harmatkicsapódás keletkezik, a talaj állandóan nyirkos és megfelelő ned vesség állapotú. A tarlóhán- tott talaj mélyebb szintű hőmérséklete 14—16 C fokkal alacsonyabb, mint a felszíni talajhőmérséklet, Tarlöhántás — gyomirtás, tartja a gazda-közmondás. A hántással tdlajba vitt gyom és kipergett gabonamagvak — lévén ezek többnyire egynyáriak — kikelnek és így a következő műveléssel mélyre fordítva tel jesen kitisztítjuk azokat. Elsősorban ezek a tények indokolják a tarlóhántás mielőbbi elvégzését. Aszerint, hogy a kalászos területeink, a jövőt illetően mi lesz a sorsa, végezhetünk azokon nyári mélyszántást, illetőleg tarlóhántást. Mindazon területeket, melyekbe majd csak következő évi tavaszi növényt vetünk, már most szántsuk mélyen, s a szántást zárjuk le. Nem kell félni attól, hogy ezek a területek a lehullott őszi és téli csapadék következményeként eliszapolódnak, vagy túlzottan kigyomosodnak, mindez csak előítélet. A nyáron mélyen szántott talaj következő év tavaszán egyszeri kultivátonozás- sal, vagy tárcsázással igen jól előkészíthető a vetés alá, az összes szántás után hullott csa padékot maradék nélkül raktározza és kitűnő szerkezetű lesz. A nyári mélyszántás minden ta/lajállapot mellett végezhető. A cél az. hogy minél mélyebben szántsuk meg talajainkat. Nem kell idegenkedni a 32 ernes vagy ennél mélyebb szántásitől sem. Lehetőleg előhán- tós ekével simítsunk. Figyeljünk arra, hogy a szántást vég zó eke helyesen legyen beállítva. A jól beállított eke ge- rendelye a talajfelszínnel mindig párhuzamosan halad és ha erre ügyelünk, bakhát és vakbarázda mentes, szép szántást végeznek a traktorosaink. A tsz-ek részére igen kedvezményes áron végzik a szántást a gépállomások. A szántás mélységétől függően 135—170 Ft-ért szántanak gépállomásaink egyegy kh. területet. A jelen csép- lési időszakban mintegy 400 gópállomási gép végezhetne a tsz-ek saját gépparkja mellett talajmunkát. Sajnos ezen géppark jelentős része még ma is más munkát végez, pedig a munka szorít. A mélyszántás mostani végzése az őszi munkacsúcs csökkentés szempontjából is igen lényeges. Eddig még egyetlen évben sem sikerült maradék nélkül befejezni a tsz-einknél az őszi mélyszántást az év végiére. Azokon a helyeken, melyek még az idén vetés alá kerülnek, vagy amelyeket trágyázzuk, a tarlóhántást maradék nélkül el kell végezni. Tartlóhántás eszköze lehetőleg tárcsa vagy diszktiller legyen. A jóminőségű tarlóhántás végzésének is alapvető feltétele a tarlóhántást végző gép helyes beállítása. A tárcsa vagy diszktiller élsíkja a haladás irányára 30—45 fokos szöget zárjon be. A tarlóhántás mélysége 6—* 12 cm. Ha ekével végezzük a tarióhántást, azt minden esetben sekélyen, maximum 12 cm mélységig engedjük le. Külön fel kell hívni a figyelmet a meghántott tarlók azonnali zárására. Ha nem zárjuk a tarlót fogassal vagy hengerrel, akkor a munkával éppen ellen kezű eredményt érünk el, mint ami a tarlóhántás célja, a talaj rögös lesz, kiszárad, struktúrája elromlik. A tartós szárazság esetén, igen nehezen művelhető. Szólni kell itta tarló vetések helyzetéről is. Tsz-eink nagy része takarmányozási gondokkal küzdött és küzd. Ennek ellenére a kérdést gyökeresen megoldó tarlóvetéssel nem fog* lalkoznak a tsz-ek kellő súly- lyal. A megyében mintegy 20 ezer kh. tarlóvetést kellett volna elvégezni, ennek valamivel több mint a fele kész. Pedig az időben elvetett tarlónapraforgók és egyéb növények igen szépek. Hasznát látják majd ezeknek azok a tsz-ek. akik a tarlóvetésxe kellő gondot fordítottak. A talajmunkákat végző pépeink tökéletes kihasználása csak két műszakban lehetséges. Jelenleg a gépállomásokon még csak 65 kétműszakos gép dó!* gozik, gyökeresen változtatni keil ezen a helyzeten. A tsz- eknek 480 embert kell biztosítani ahhoz, hogy a saját és a gépállomás! gépekre a két műszak meg legyen szervizve, s biztbsítható legyen a gépek éjjel-nappali termelése. A most soron lévő munkák üteme ezt kívánja. Álló Miklós a gépállomások megyei főagronómusa V
