Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

tW2. AÜGTTSZTOS i. 3 Baranya megye területén lé­vő ipari üzemek körülbelül 70 féle fontosabb terméket állí­tanak elő. Némely iparban mil­liárdos számok kerülnek a sta­tisztikai összefoglalóba egyet­len félév alapján. A megye ve­zető iparágában a feketeszén bányászatban például hat hó­nap alatt 1 millió 652 ezer ton­na szenet termeltek ki. Világí­tógázból 12 millió és 977 ezer köbmétert, péksüteményből 28 millió darabot, égetett téglából 46 és fél millió darabot, ciga­rettából pedig 1 milliárd és 352 millió darabot gyártottak az el­ső félévben, Hozzátartozik e nagy számokhoz; hógy e ter­mékekből senki sem panaszko­dott a hiányra, annyit vásárol­hatott, amennyit éppen kedve (és pénze) tartotta. Mi újság az export* „fronton“? Semmi jó. Általában lemara­dás van minden iparág terüle­tén, amely még az első negy ed­év „eredménye”, s azt a máso­dik negyed jó termelése sem tudta semlegesíteni. Például a Sopiana Gépgyár féléves ex- portkötelezettségének — ismert okokból — mindössze 48,4 szá­zalékát teljesítette. A számok azt mutatják, hogy az 1962-es esztendő első felében 95 mil­lió forint értékben gyártottak terméket a Baranya megyei üzemek exportra, s ez 15,8 szá­zalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakáé. A legjelentősebb exportcik­künk: a Szigetvári. Cipőgyár tűsarkú női cipői, a Pécsi Kesz­tyűgyár kézzel varrott kesztyűi, a Sopiana Gépgyár vákumos húskeverői és akármilyen fur­csának tűnik is, -a Pécsi Tej­üzem sajtja, amelyből a terve­zett mennyiségnél négyszer többet szállítottak külföldre, s még többet vihetnének, ha vol­na. A munkások átlagos havi keresete- Semmi okunk a panaszra, a Baranya megyei munkások ha­vi átlagos keresete 1835 forint volt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 2,1 százalékkal emel­kedett a kereset. Ez év első fe­lében a szocialista iparban dol­gozó munkások részére 444 mil­lió forint munkabért fizettek ki. A megye iparvállalatai és kisipari termelőszövetkezetei az első félévben 42 ezer 200 embert foglalkoztattak. Persze a megye dolgozóinak (munká­sainak és alkalmazottainak) a száma ennél jóval nagyobb, hi­szen csak kisiparosból 2145 működik a megye területén, A munkások átlagos havi ke­resetéhez még csak annyit, hogy nincsenek kirívó eltéré­sek az egyes iparágak között, mert 2 ezer forinton felüli át­lag csak a szénbányászatban dolgozóknál fordul elő. (A pé­csi és a komlói bányákban 2250 forint, a hidasi bányában 2086 forint.) Mire költöttük a fizetésünket ? Ismeretes, hogy a megye kis­kereskedelmének féléves for­galma 1 milliárd és 322 millió forint volt. Nagy területi elté­rés nincs a forgalomban, 'mert Pécsett 670 milliós forgalom bo nyolódott le. (Nem beszélve a vidéki vásárlókról!) A vásárlás megoszlása a kö­vetkező: élelmiszerre költöttük a vásárlásra szánt összegnek majdnem felét (49,8 százalékát), ruházatra 21 százalékát és ve­gyes iparcikkre 29 százalékát. Fél év alatt elfogyasztottunk 172 ezer mázsa kenyeret, 28 millió darab süteményt, 66 ezer 127 hektoliter tejet. 4 ezer 665 mázsa vajat, 8 ezer 615 má­zsa zsírt. 28 ezer mázsa húst, s naponta egy vagon finomlisz­tet. Feltűnően kevés textilfélesé­get vásároltunk, viszont annál több vegyesiparcikket. Az iparcikkek vásárlását elősegí­tette a hitelakció, amely meg­háromszorozódott az elmúlt félévben. Rádióból például ke­vesebb fogy, mint televízióból: az első hat hónapban 3177 rá­diót vásároltak a megyében, televízióból pedig 3423 darabot, s így közel 13 ezer televíziós előfizető van Baranyában. Még egy két érdekesség: mosógép­ből 4084 darabot, hűtőszek­rényből 690 darabot, motorke­rékpárból 1019 darabot, por­szívóból 979 darabot és sze­mélygépkocsiból (újakat) 251 darabot vásároltak a megye lakói. Mikorra fejeződik be a pécsi házak tatarozása ? Ez a legfogasabb kérdés a statisztikai jelentésben. Néz­zük csak a tényeket és a szá­mokat. Ekkora összeget soha nem költöttünk a város csino­sítására, mint ebben az esz­tendőben; összesen 43 millió forint. 1953 január elsejétől 1961 december végéig összesen 287 lakóházat részesítettek Pé­csett teljes felújításban, s ez évente 32 lakóépületet jelent De vegyük az utolsó három év átlagát, amely évente 45 lakó­épület, altikor pontosan 37 évre van szükség, hogy minden rá­szoruló házat felújítsanak. (Ilyenformán sose lasz kész, mert 37 év után lehet elölről kezdeni.) Pécsett a FIK által kezelt házak nagyrésze elavult (két­harmada 1900 előtt épült), ame lyek szinte kivétel nélkül fel­újításra szorulnak. Ha a P1K által kezelt házak számából le­vonjuk az újonnan épülteket és a már felújítottakat, akkor kö­rülbelül 1200 lakóház vár fel­újításra. Miért kevés a mozit átogató ? Baranya megyében és Pécsett a mozik előadásainak és láto­gatóinak a száma 1960-ig ál­landóan emelkedett. A látoga­tók száma 1960-ban volt a leg­magasabb, amikor is megha­ladta a 6 millió 200 ezer fő*. A Moziüzemi Vállalat ezt a lá­togatottságot elsősorban az elő­adások számának állandó nö­velésével élle eL 1961-ben azon ban hiába növelték tovább az előadások számát, a látogatók száma állandóan csökkent, s ess év első felében egy előadásra csak 104 látogató jutott, ami azt jelenti, hogy a mozik ki­használtsága 54 százalékos volt. Sok a televízió? Vagy rosz- szak a filmek? Mind a kettő­ben van valami igazság. A te­levízió előfizetők száma 13 ezer körül van, s tény, hogy amikor a televízió műsort sugároz, ak­kor kevesebb a mozilátogató is. Megkétszereződött a Pécsi Faipari KTSZ könyvespolc-forgalma Az utóbbi Időben fellendült a Pécsi Faipari KTSZ egyedi bútorforgalma. Az egyedi meg­rendelők kivétel nélkül korsze­rű bútordarabokat igényelnek a szövetkezettől, s még csak mutatóban sem akad egy sem, aki hálóberendezést rendelne. Bár a kombinált szekrények divatja neon múlt még el, egy­re többen keresik a kimondot­tan korszerű, mai kislakások berendezésére alkalmas kis bú­tordarabokat. Az elmúlt hóna­pokban egyéb bútordarabok mellett sokan rendeltek televí­ziós szekrényt, vagy asztalt, de legnagyobb forgalmat mégis könyvszekrényekből és polcok­ból bonyolítottak le. A köny­vespolcok gyártását tavaly kezdték meg nagyobb ütem­ben, akkor 140-et készítettek. Idén már az első félévben any- nyi könyvespolc fogyott el, mint a tavalyi egész évi terme­lés volt. . Nagymosás a Duna-parton Erb János felvétele Ülést tartott a megyei NEB A megyei Népi Ellenőrzés! Bizottság tegnap a városi ta­nács v. b. termében ülést tar­tott. Napirenden szerepelt an­nak a jelentésnek a megvitatá­sa, amelyet 9 népi ellenőr 54 napi vizsgálat tapasztala ai alapján terjesztett elő a megye állami gazdaságainak állatte­nyésztéséről. A népi ellenőrök 1961. és az 1962. év első negyedévének tapasztalataiból készült össze­sített jelentése részletesen fog laikozott az állami gazdaságok tehenészetével, sertéstartásá­val, juhászatával. A vizsgálat megállapította, hogy a megye állami gazdasá­gainak állattartási helyzetét kielégítőnek tartja és az 1962. évi feladatok mggvalósítés-hoz szükséges előfeltételek az el­múlt évhez képest kedvezőb­bek. Lesz helye a kukoricának Három tsz-elnök nyilatkozik Nagy Károly, a bodai termelőszövetkezet elnöke — Mi tizenhárom mázsa májusi morzsoltat terveztünk be holdankint. Száznegyven­nyolc hold kukoricánk van és örömmel mondhatom: ennek holdankénti átlaga, ha min­den jól megy, eléri a 18 má­zsát is. öt mázsával terem több holdankint, mint ameny- nyire számítottunk. A több tér més természetesen azt jelen­ti, hogy többet is tartaléko­lunk. Górénk viszont kevés van. De segítünk magunkon Fa oszlopokat verünk le a földbe, ezt körülkerítjük drót- I fonattal. így építünk egy öt [ vagonos górét, amit aztán szál j mával vagy kukoricaszárral fedünk be. — Az idén végre megoldj Ezernyolcszáz vagon szén a TÜZÉP-telepeken Több lesz a darabos szén, szárazabb a fa Egy-eigy család csak má­zsákban számolja a télre szük­séges fát meg szenet, sok-sok ezer család már vonatszerel­vényszám vásárolja a tüzelőt. Baranya megyében az elmúlt évben 54 742 tonna szenet, 35 322 tonna brikettet, 742 ton­na kokszot, 13 747 tonna fát vásárolt a lakosság, együtte­sen több mint 36 millió forint értékben. Ebből Pécs 60 száza­lékkal részesedett. A pécsi lakosság többsége — vállalati dolgozó lévén — szakszervezeti utalvánnyal ju­tott tüzelőhöz. Több mint 25 ezer utalványt adtak ki az el­múlt évben. A falusi lakos­ság zöme ma is utalvány nél­kül vásárol, bár itt is mind­jobban tért hódítanak az új formák. Lényege: a termelő­szövetkezetek egy tételben ve­szik meg a falu tüzelőjét, s a szenet előlegezik a tsz tagsá­gának. Amint Tóth András elviére, a TÜZÉP igazgatója közölte, az idén sem lesz ok aggodalom ra a tüzelő ellátást illetően. — Általában 1200 vagon szokott leírná a szénkészlet, most 1800 vagon van a TÜZÉP-telepeken (ebben nincs benne az a szén, amit közvetlenül a bányaüzem ad ki, például az iszapszén). A táróit famennyiség 572 va­gon, a korábbi években szoká­sos 250—300 vagonos készlettel szemben. A nagyobb fakészlet abban érezteti előnyös hatását, hogy a lakosság szárazabb fá­hoz juthat, mint az elmúlt év­ben. Mennyiségben nem adnak ki több fát agy-egy utalványra a szokásosnál. Mivel erdősze- I gény ország vagyunk, a jövő- 1 ben ki ragaszkodni fognak a fa és szén 14,2:85.8 százalékos arányához. Érdekes, hogy az iszapszén — amely eddig is a legked­veltebb tüzelőanyag volt Pé­csett — népszerűsége tovább fokozódott a városban. Öt-hat­ezer tonna iszapszenet adnak el havonta a lakosságnak, ami arra mutat, hogy nagy mér­tékben túlszárnyalják a tavalyi 24 ezer tonnás évi mennyi­séget. Pécsváradon. Szigetvá­ron és környékén a hidasi bri­kettet veszik a legszívesebben. Az elmúlt évben több panasz hangzott el az iránt, hogy az iszapszén nedvesebb, vagy szá­razabb a kívántnál. Amint a TÜZÉP-nél közölték, az iszap­szén nedvességtartalma lénye­gében az időjárás függvénye, hiszen az iszapszéntavak a sza bad ég alatt terülnek el. Je­lenleg ideális nedvességtartal­mú iszapszenet lehet vásárolni a városiban. Tavaly a nagymányoki bri­kett minőségét is kifogásolták. A vásárlók egyik része poro­sabbnak tartotta a megenged­hetőnél. A TÜZÉP-nél elmon­dották, hogy a jogos panaszt továbbították az illetékesek­hez. Maga a minisztérium is beavatkozott, minek eredmé- nyér$ a brikett minősége lé­nyegesen javult. Különösebb panasz azóta sem hangzott él, s remélhető, így lesz a jövőben is. A nagy­mányoki brikettből — keresett Pécsett — egyébként még nem sikerül maximálisan kielégíte­ni az igényeket, a gyár ter- melvényót azonnal megvásá­rolják. Mint ismert, á TÜZÉP ta­valy két megrendelő irodát lé­tesített Pécsett. A megrende­lő irodák, as új fuvarozási rendszer — a 12-es AKÖV ko­csijai szállítják a tüzelőt — rövid idő alatt népszerűvé vál­tak. Ezért az idén — a pécsi­hez hasonlóan — Mohácson is létrehoztak egy ilyen irodát, beleértve a házhoz szállítás al­kalmazását is. Végül még egy hír, amely-1 nek minden bizonnyal örülni fognak a pécsiek: javult a da­rabos szén aránya. Tavaly az összmennyiséghez viszonyítva csak 6—7 százalékot tett ki, az idén pedig elérte a 18—20 szá­zalékot. A pécsi szén tehát nem olyan poros, mint koráb­ban volt. . összesen 500 köbméter szilá- zsunk lesz kukoricaszárból. Amit nem silózunk le, azt pe­dig hagyományos módon etet­jük majd meg áz állatokkal. Feliinger József, az egerági termelőszövetkezet elnöke * — Lényegesen jobb ez az év, mint a tavalyi volt. Tavaly pé) dául 50 hold kukoricát szántot­tak ki a termelőszövetkezetünk ben. Csak azért, mert ezt a területet nem kapálták meg. Idén nincs kapálatlan kuko­rica terület. Pedig négyszáz hold kukoricánk van és min­denki nagyon örül, hogy lé­nyegesen több kukoricánk lesz, mint amennyit betervez­tünk. Mi tizennégy mázsás májusi morzsolttal számoltunk „Füstöl'1 a kender a határban Az idén 22 géppel aratják a kendert a baranyai tsz-ék „Füstöl” a kender a dél-ba­ranyai táblákon. A kenderek érett virágporát szertehordja a szél, és a távolból úgy tűnik ilyenkor, mintha füstölnének a sárgás-zöld vetések. A „füst” jelzi mindig, hogy meg lehet, illetve meg kell kezdeni a ken­der aratását. A Mecsek—Duna —Dráva közti síkságon — a „kenderövezet”-ben — mintegy 2400 holdon termett ez a fon­tos rostnövény. A múlt héten a villányi Űj Alkotmány Tsz-ben, a megye legnagyobb kendertermelö gaz­daságában, meg is kezdődött a több mint száz hold rostnö­vény aratása. Egyelőre csak próbaképpen és abból a célból, hogy az összegyűlt szövetkezeti gazdáknak bemutassák a ken­deraratás helyes módszerét, ezesi a héten aztán sorra mán­kéba állnak a kenderarató gé­pek a megye egész területén. A gépállomások 22 szovjet gyárt­mányú kenderarató géppel se­gítik a közös gazdaságokat eb­ben a nagy munkában. Egy-egy gép naponta — a talajtól és a kendertől függően — öt-tíz holdról takarítja be a termést. Aránylag szép a kender: ma­gasságuk általában eléri a más­fél métert. A júniusvégi nagy esőzés — a szakemberek véle­ménye szerint — „a huszonne­gyedik órában érkezett” és a kenderterület hetven százalé­kán döntően tudta befolyásol­ni a terméseredményt. Ily mó­don a korábbi gyenge termés­kilátásokkal szemben most közepes eredmény várható a kendertermelő közös gazdasá­gokban mést mutat. Ha csak ennyi lesz, akkor is mintegy negy­ven vagonnal többet kell be­takarítanunk, mint amennyire eredetileg számítottunk. Ta­valy építettünk egy tíz vago­nos górét. Egyszerű megol­dással. Cövekeket vertünk i® és drótfonattal kerítettük kö­rül. Ez a góré nagyon megfe­lelt a célnak. Most újabb tíz vagonos ilyen górét építünk. De még ez sem lesz elég. Mgg egy tíz vagonos górét építünk, mert úgy tervezzük, hogy a 40 vagon többlettermés felét tar­talékoljuk a közös részére, a másik feléből pedig a tagok kapnak. — Ha megfelelő gépeket ka­punk, akkor a kukoricaszárat mind lesilózzuk. Kitűnő ta­karmány lesz ebből, ügy ter­vezzük, hogy a tagoknak is silózynk. Mindenki kap a műn kaegység arányában két-há- rom vontató kukoricaszár silót, amit otthon eltarthat az álla­toknak. Kékes József, a mozsgói tsz elnökhelyettese — Kétszáznyolcvan hold kukoricánk van. Mi egy kicsit bőven terveztünk. Féltünk is, amikor szárazság volt. Min­denki arra gondolt: hogyan lesz meg a tizenhat mázsa morzsolt kukorica holdankint. Ugyanis ennyit terveztünk. De aztán helyrejöttek á ku­koricák. Most már látjuk: több lesz a termés a tervezed nél. Különösen akkor lesz ió, ha még a hét végén, jövő hét elején legalább öt milliméter esőt kap. Ahogy számolgattuk nálunk is szükség lenne legalább egy 10 vagonos góréra. A.rí :- szem mi is a legolcsóbt re-í oldást választjuk majd: a ge­rendás, drótfonattal körülvett góré építését. és ahogy elnézzük a kukori­cáinkat, már most 32—34 má­zsás holdankénti csöves ‘er­Még csépelnek, silóznak, szántanak, de egy-kettőre itt van a kapások betakarításának ideje is. Kapásokból pedig az idén jó termés Ígérkezik. Jobb, mint amennyire eredetileg a termelőszövetkezetek számítottak. A több termés több gon­dot, több tárolóhelyet is jelent. Ezekről beszélgettünk három termelőszövetkezet elnökével. dik a takarmány problémánk is. Az eredetileg betervezett 35 hold helyett 72 hold tarlóba vetettünk másodnövényt. Ez lényegesen segít a takarmány­probléma megoldásában. De segít a kukoricaszár is. Ná­lunk is volt kiesés szálastakar­mányból. Most a szálas kiesést kukoricaszárból készült siló­val is pótolhatjuk. Mi úgy ha­tároztunk, hogy a kukoricaszár felét odaadjuk a tagoknak, le­gyen a háztájiban is takar­mány, a másik feléből silót ké szítünk répafejjel keverve. — Mit mond a 46,5 millió égetett tégla — Mennyi volt a* átlagos kereset ? — Tatarozás 37 éven keresztül — 1,3 milliárd cigaretta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents