Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
2 IHAPLÖ 1962. AUGUSZTUS 8. Hetvenhét autót sorsolnak ki vasárnap Balatontüreden A gépkocsi nyereménybetétkönyvek ötödik sorsolását augusztus 12-én, vasárnap délelőtt tíz órakor Balatonftireden rendezi az Országos Takarékpénztár. A húzáson az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt tízezer és ötezer forintos betétkönyvek vesznek részt. A tízezer forintos betétkönyvek között ötvenhat, az ötezer forintos könyvek tulajdonosai között pedig huszonegy autót sorsolnak ki. A húzáson tehát összesen hetvenhét autó: Skoda, Trabant, Hil- man, Simca, Renault, Moszkvics, Wartburg és Zasztawa gépkocsi talál majd gazdára. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szerda estig: északnyugat felől csökken a meleg. Felhősebb idő esőkkel, zivatarokkal. Élénk déli, délnyugati, később elsősorban a Dunántúlon erős nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—19 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 22—26 fok között, A tnö'zsqói néptnuvclíti tauci Előadói munkaközösség — Tsz-akadémia — Szellemi vetélkedő A gazdasági és közigazgatási körzetek kialakításával párhuzamosan ez évben megkezdtük a népművelési körzetek megszervezését Is. Évek munkája, tapasztalata kell ahhoz, hogy a népművelési szakigazgatás feladatait körzeti rendszerben old hassuk meg, azonban már az első esztendő is olyan lehetőségeket kínál az egy körzetbe tartozó községek kulturális együttműködéséhez, amelyeket vétek volna parlagon hagyni. A körzeti együttműködés már korábban is hozott szép eredményeket; helyenként jól dolgoztak a TIT körzeti előadói munkaközösségei; másutt a vendégszereplések gazdagították a kisebb községek művelődési alkalmait; a kulturális szemle körzeti bemutatói is értékes eredményekkel zárultak; itt-ott meglátogatták egymást a szomszédos falvak klubtagjai, Húsz méter magas obeliszket emelnek Sellyén a felszabadító szovjet hősök emlékére. Az obellszk lábánál márványba vésik a felszabadítók dicséretét. Az új obeliszk megyénk egyik legszebb felszabadulási emlékműve lesz vagy éppen a termelőszövetkezetek munkáját tanulmányozták közős kirándulásokon. A népművelési körzetek kialakításával az eddig szórványosan jelentkező kezdeményezéseket, közösen elért eredményeket szeretnénk általánossá tenni. Nemrégen a mozsgói körzet néhány népművelőjével beszélgettünk az együttműködés lehetőségeiről, feladatairól. Életrevaló javaslatok sora hangzott el akkor, s azóta munkatervvé értek az értékes elképzelések. Milyen alapelvekre épült a mozsgói művelődési ház munkaterve, s milyen közös feladatok megoldásán fáradoznak a körzeti központ: Mozsgó és a körzetbe tartozó: Csertő, Szuli- mán és Almáskeres ztúr népművelői? Megállapodtak abban — nagyon helyesen' —, hogy az ismeretterjesztésben lehetséges és szükséges elsősorban az együttműködés. A körzet nevelői, az orvos és védőnő, agro- nómus, állatorvos, tsz- és tanácselnökök alkotják a körzet előadói munkaközösségét. Ügy tervezik, hogy minden községben 10 előadásból álló sorozatot tartanak, vonzó témákból, gazdag szemléltetéssel. Péteri Ferenc, almáskeresztúri nevelő „Bolygórendszerünk” címmel csillagászati távcsővel szemléltetett előadást tart a körzet négy községében. Modenszieder János „A mikroszkóp csodavilágát” ismerteti. Mozsgó és környéke történetéről szóló előadás megtartására Vargha Károly főiskolai tanárt kérik meg: előadásához a műkedvelő csoportok adnak helyi népművészeti anyagot. Zentat József szulimáni nevelő „Mit olvassunk” c. előadását irodalmi színpadi bemutató szemlélteti. Lőrincz József csertői tsz el- fiök: „Miért fizethettünk rendszeresen előleget?” címmel tart előadást. Több más gazdasági, földrajzi, egészségügyi, nevelési előadás szerepel a programban filmvetítéssel. Egy közös kirándulást is terveztek a szigetvári mesterséges takarmányt készítő üzembe. Mozsgón tsz-akadémia és három mezőgazdasági jellegű szakkör kezdi meg munkáját. Az egyik (kertészeti és szőlészeti) felváltva Csertőn és Mozsgón tartja foglalkozásait. Valamennyin résztvesz a körzet községeiből is néhány termelőszövetkezeti tag. A központi művelődési otthon a Pécsi Nemzeti Színház 4 tájelőadását köti le. Azt tervezik, hogy a körzet községei ia SOSO bérletet vásárolnak, s megtekintik mind a négy előadást. Érdekes és változatos a műkedvelő csoportok és klubok együttműködése. Négy komplex műsorra meghívják a mozs góiak a szomszédos falvak lakóit. Egy alkalommal a körzet műkedvelői adnak ugyanott közös műsort Valamennyi község műkedvelő csoportjai előadják műsorukat a körzet mindegyik községében. Körzeti szellemi vetélkedőn az egye« községek 5 fős csapatai mérik össze tudásukat a körzet központjában. Mozsgó klubtagjai vidám szellemi vetélkedővel ellátogatnak Csertőre. A gyermekfoglalkoztatások részvevőt körzeti ifjúsági napon „Tavaszi vasárnapon” találkoznak. Azt is elhatározták, hogy közös társadalmi vezetőség tárgyalja meg az összehangolás szempontjából az egyes községek munkatervedt. A közös vezetőségben 2—2 tag képviselné a körzet községeit. Az 1962 63-as népművelési évadban három alkalommal vitatnák meg közös népművelési problémáikat. Munkájuk bizonyára nagy segítséget jelent a körzet kulturális igényeinek kielégítéséhez. Figyelemre méltó az a tervük is, hogy népművelési ágazatonként a legjártasabb népművelőket megbízzák azzal, hogy a körzet minden községében nyújtsanak módszertani segítséget a művelődési otthonoknak. Ezek hát főbb vonalakban a körzet tervei, a közös munka tervei. Valóra válthatók a körzeti tervek? Azt hiszem, következetes, lelkes munkával: igen. A siker záloga az, hogy minden népművelő lelkiismeretesen oldja meg vállalt feladatát; a körzet valamennyi községe érezzen felelősséget a közös célok megvalósításáért; s a tanácsok, ter- melőszövekezetek, a párt- és tömegszervezetek sokoldalúan — erkölcsileg és anyagilag — támogassák a közös erőfeszítéseket. A mozsgói körzet terveihez hasonlók minden népművelési körzetben megvalósíthatók, ha feltárják az együttműködés lehetőségeit, megteremtik feltételeit. A körzeti közös munkától a népművelés újabb fellendülését várjuk, s reméljük, hogy nem csalódunk. Lemle Géza A Pécsi Közlekedési vílUlat értesíti az utazóközönséget, hogy a 34-as jelzésű Zsolnay gyár—Málom autóbuszvonalon augusztus 4-tól — szerdától — kezdődően Zsolnay gyártól 19.00: ée Malomból 19.30 órai Indulással új autóbuszjáratot helyez forgalomba. GERLÉK Nehéz lenne már a pécsi Széchenyi teret galambok nélkül elképzelni. Ezek már a térhez tartoznak és városunk egyik színfoltja. Ez már mindenki által megszokott, és ezért a pécsi lüké, ha megáll a megyei tanács épülete előtt, vagy ízemben vele a tér túlsó oldalán, reflexszeru en a járda széléhez közel, vagf i* te rét körülölelő kerítésen helyezkedik el, nehogy városunk színfoltjai a galambok egyéb foltot ejtsenek a fejére vagy ruházatára. Ezidóig Pécsett főleg csak itt állt fenn ez a nemkívánt találkozás, az egyébként szelíd és kedves galambok kai. De amióta nagyon elszaporodtak a balkáni gerlék azóta városunk különböző pontjain is hasonló veszély fenyegeti a gyanútlan sétálót vagy pihenni vágyót. EgyK ilyen pontja városunknak a többi között a Belvárosi Étterem kerthelyisége, ahová befészkelték magukat a vadgerlék. — És ha nem is élet- veszélyes, de nem tanácsos a nagyon szép kerthelyiség fái alatt helyetfog- lalni. Mert a fák kő zött élő gerlék nemcsak búgnak, de egyéb életfunkciót is végeznek, amiről az asztalokon és a székeken látható jelek tanúskodnak. Így érthető, hogy aki már egyszer saját bőrén vagy ruházatán tapasztalta, hogy nemcsak a fák koronája és a csillagos ég van a feje fölött, nem ül a fák alá, mert a fák nemcsak hűst Ígérnek. Ezért jó volna, ha nemcsak a napsütéses részekre tennének védőernyőket, hanem a fák alá is, hogy az ott ülők is védve legyenek és zavartalanul tudják élvezni a kerthelyiségek által nyújtott szórakozást és pihenést. • — Pef. — — NAGY a turistaforgalom a megyében. Legtöbben a sik lósi és a szigetvári várat keresik fel. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal turistaszállói és szállásai szép tember végéig foglaltak. — KEDVEZMÉNYES feltételekkel ingajáratot szervez a MALÉV az Alkotmány ünnepére Budapestre. A résztvevőket IL—14-es repülőgéppel augusztus 18-án, szombaton délután fé] hatkor szállítanák a fővárosba, visszaérkezés 21-én, reggel 7 óraikor lesz. Az utazás költsége 40 százalékos kedvezménnyel — oda-vissza 140 forint. Megérett a görögdinnye Dél-Baranyában megérett a görögdinnye, megelőzve a hires hevesi dinnyét. A sárgadinnye már jó ideje élvezhető és most a drávamenti homokon — a vájsz- lói Zöld Mező Tsz-ben — megkezdték az édessé ízesedett görögdinnye szedését is. A vajszlói szövetkezeti gazdák valóságos specialistái a korai dinnyeter- mesztétnek. Az idei nyáron 11 holdon szüretelnek dinnyét és a földeken jó termés ráutatkozik. A görögdinnyék között például nem ritkák a hat-nyolc kilósak sem. A Zöld Mező Tsz rövidesen útnak indítja az első szállítmányokat Pécsre és Komlóra. A baranyai dinnyekertészek összesen több mint 250 holdon termelik ezt az ízletes, kedvelt gyümölcsöt. A szakemberek 23—24 000 mázsa görög- és sárgadinnyére számítanak a megyében. KI NE EMLÉKEZNE Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regényének arra a rendkívül izgalmas részére, amikor a törökök alagutat fúrnak a vár alá, hogy a védőket belülről támadhassák meg. Egerben a törökök által vájt föld alatti járatok jórészt ma Is megvannak, és nem kevesen csodálják alagútásó technikájukat. Az egri alagutak azonban eltörpülhetnek a pécsiek mellett. Igaz, hogy ezek nem kifejezetten alagutak, csak pincék, de sokszáz méteres já- lataik ámulatba ejtik a szemlélőt. Város alatt város — csak ennyit írhatok róla, pedig mindössze egy töredékét láttam a Felső-Malom utcában. Ambrus Istvánnal, a Geodéziai Vállalat osztályvezető mérnökével indultunk az útra. A pincejárás lényegesen könnyebb, mint a bánya, vagy a cseppkőbarlang, rejtélye mégis lenyűgöző. Felszerelésünk egy-egy zseblámpa volt és egy vékony, 6ö- tétszínű munkakabát, mely később kevésnek bizonyult. A Felső-Malom utca 19-es számú ház ajtaján csengettünk be először. Kérésünkre kinyitották a pince vasajtaját, mi pedig lebotorkáltunk a lépcsőkön. Ez a pince három szintes, azaz három emelet mélyen húzódik a föld alatt. A hőNégy óra Pécs alatt mérséklet 8—10 fok, ami a rek kenő hőség után kibírhatatlanul hidegnek tűnt. Az első szint még mutatja itt a hasz- náltságot, de a második már arról árulkgdik, hogy nagyon régen nem használták. Legszebb mégis a harmadik, ahol szoba magasságú téglával boltozott terem fogad. Oldalágai az utca alá nyúlnak, mintégy II méter mélységben. A nyolcvan—száz méter hosszú pince oldalágai részben beomlottak, részben befalazták őket. — Itt van a kút — mondja Ambrus István, — és oldalt világit lámpájával. A vékony fénycsóva kutatva száll aló a mélybe. A homokkőbe vájt kút alján nagy mélységben víztükör csillog. A rejtélyes kút vize nagyon jő, a feltáráskor megízlelték a vállalat szakemberei. Ki tudja, milyen régen nem ivott ebből senki. A vízszint maga négy méter. Az embernek akaratlanul is a Beszterce ostroma című ölm jut az eszébe, ott tüntettek el nyomtalanul embereket. Vajon ez a titkos kút milyen sötét titkokat rejtegethet? Amikor a föld alatti labirintust bejárjuk és kimegyünk a napfényre, majdnem elesünk mindketten. Lent 8 fok, kint a napon 45 a hőmérséklet A 73 éves özvegy Öllé István- nétól érdeklődöm a ház és a pince múltja felől. — 1819-ben renoválták a házat és hozták a mai állapotába — mondja az őszhajú néni. — A dédapám mesélte, hogy itt bőrcserzést végeztek Ezek az épületek a „TÍMÁR” házhoz hasonló rendeltetéssel készültek. Valamikor Erret Edéé volt. Van vagy 300 éves, ha nem több. A pincét nem használta senki, legalábbis mióta én élek. A MÁSODIK ÁLLOMÁS a Felső-Malom utca 3-as számú ház pincéje. Ez „csak" 2 emelet mély, de méretei minden elképzelést felülmúlnak. Felkattintjuk a zseblámpákat és leereszkedünk. — Háromszáz személyt befogadó óvóhely volt egyik részében — magyarázza a kísérőm. — A város összes zöldségáruja elférne talán itt. A második „emelet”-nél valóban óriási teremsorra búkká nunk. Magassága 4—5 méter lehet. Mint egy ódon templom olyan hatalmas. A nagy csarnokból kétfelé ágazik a pince. Ez már alacsonyabb, sok helyen boltozás nélküli, a homok kőből kivájt részekkel. Elfalazott, beomlott részel mutatják, hogy itt sok száz évvel ezelőtt messzire nyúló pince- rendszer volt. — Valamikor régen az épületben gőzfürdő is volt — mondja már a felszállásunk után Fűzi Gyuláné. — A pincét valószínű még a törökök építhették. — Kocsma is volt itt, —■ avatkozik a beszédbe egy idősebb férfi. — 1921-ben mesélte nekem egy parádéskocsis, hogy a pécsváradi földbirtokos itt szokott mulatni. — A pince egy részében bort tároltak. Hogy mennyi férhetett itt el? ... A fél országnak elég lenne. Utoljára a Kossuth Lajos utca 56 számú ház pincéjébe kopogunk le. A kriptasötétben lábunk kiálló kőbe ütközik. Ambrus mérnök világít én lehajolok megnézni. A kő elmozdul helyéről. Bevilágítunk a mélyedésbe, itt is egy föld alatti kútra bukkantunk. A kővel kirakó.'; kút alján a sötétzöld vizben levegőbuborékok szállnak a magasba. Pipál a kút, valahol talán alul újabb üregek vannak. Az ódon házról a lakók nem tűdnek mondani semmit. Ez i még talán abban a korban épülhetett, amikor még a bos- nyákok a Búza téri híres régi kúthoz hajtották le marháikat. A hatalmas kapun vasgombú csengő. Vajon kik is húzhatták meg ezt először, bebocsátást kérve. A pincék titkai is már a feledés homályába merültek. — Amikor felmértük az egész pincerendszert, akkor derült ki, hogy a Felső-Malom utca, a Kossuth Lajos utca és az Irányi Dániel tér közötti háztömbök alatt kb. 5—6 ezer méter hosszúságú pincejárat van — magyarázza a térképet nézve Ambrus István. PÉCS nemcsak a régiségeknek, a műemlékeiknek, hanem úgy látszik, a pincék városa is. Város a város alatt — írtam a riport elején. Valóban az em bér nem is hinné, mit őriz a sok kis régi ház, és a föld, melyen állnak. A múltra kell emlékezni, ha az ember a nyirkos helyeken, az elhagyatott föld alatti üregekben jár, de felvetődik rögtön annak a gondolata is, miért nem hasznosítjuk kellően Pécs érdekes adottságát. Mennyi lakható épületet lehetne mentesíteni anyagok tárolása alól, ha Pécsett teljes egészében felmérnénk a régi borok otthonát és megfelelő átalakítással használhatóvá tennénk?! Szüts István — UJITÖHÖNAPOT rendeztek júliusban a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál. A vállalat dolgozói 11 újítást nyújtottak be egy hónap alatt, ezek közül kilencet már bevezettek. — TEGNAP reggel öt órakor megcsodálhatták a mohácsiak a Szovjetuniótól vásárolt szárnyas hajót, mely rövid mohácsi tartózkodás után folytatta útját Budapestre. A „Rakéta” elnevezésű szárnyashajó a vízből kiemelkedve, alig két óra leforgása alatt teszi meg a Mohács—Budapest közötti távot. — MEGSZŰNTEK az áram ingadozások Kökönyög keleti felében, ahol új transrfarmá- tor állomást épített a DÉ- DASZ. A trafó üzembehelye- aésével az áramfészül tség „csúcsidőben” is meghaladja a 215 voltot. — ORSZÁGOS kutyakiállítást is törzskönyvezést rendez augusztus 20-án, a mecseki állatkert előtti sétányon a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Baranya megyei csoportja. A bírálatokat délelőtt 10 órakor kezdik. — BEFEJEZŐDTEK a felújítási munkálatok a Pécsi Tudományegyetem jogász kol légiumában. Szeptemberben szebb, barátságosabb otthonba térhetnek vissza a joghallgatók. — SVÉDORSZÁGBA exportál különleges méretű cse mege uborkát a szabadszent- királyi, kozármislenyi és bak sai termelőszövetkezet. Ezekben a tsz-ekben főként a vékony, hosszútestü, Svédországban kedvelt Eileger-fajta uborkát termelik. — 1962 ELSŐ FELÉBEN 275-tel nőtt a telefonelőfizetők száma Baranyában. Jelen leg 9683 távbeszélő előfizető van a megyében, ebből több mint ötezer pécsi. — A MÚLT HÉTEN 5 napos tapasztalatcserére utazott Miskolcra a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat 6 tagú KISZ-csoportja, hogy eleget tegyenek a márciusban itt járt miskolci Ingatlankezelők meghívásának. A tapasztalat cseréről több hasznos módszerrel tértek haza hétfőn, amelyeket nálunk is meghonosítanak. Sárgabarack-magot 1,44 Ft-ért átveszi a MÉH Vállalót a megye valamennyi telephelyén A
