Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

1963, WGUF/TUS 2«. 3 W íátszótér Gyárvároson Jó! sikerült a szezon végi kiárusítás 209 MILL1Ö FORINT ÉRTÉ­KŰ LEÉRTÉKELT CIKKET VETTEK MEG AZ ÁLLAMI KIS KERES KEBELEMBEN A Belkereskedelmi Miniszté­riumban előzetes adatok alap­ján értékelték az augusztus 6 —18 között megtartott szezon­végi kiárusítás eredményeit. A nem végleges adatokból is megállapították, hogy az álla­mi kiskereskedelemben 209 mii lió forint értékű leértékelt áru idénycikket vásároltak meg, a múltévi hasonló akcióban el­adott áruknak több mint a kétszeresét. A kiárusítás ide­jének és cikkeknek helyes meg választása, nem utolsó sorban pedig az augusztusi tartós ká­nikula is hozzájárult, hogy az akcióba bevont 383.5 millió fo­rint értékű árunak — a szö­vetkezeti kereskedelem forgal­mának nyers adatait Is bele­számítva — körülbelül 80 szá­zaléka fogyott el Az átlagot meghaladó for­galmat bonyolítottak le vidé­ken Borsod, Vas, Veszprém és Komárom megyében. • Ki lesz az első Béta-aknán a kongresszusi versenyben A mezőgazdaságban is kueskérdés a gép*ihasznáiás Miért üresek a traktornyergek? — Mi lesz a második műszakkal? A nemzeti kórusok arezzói versenyében masoük lett a debreceni Kodály-kórus Az olaszországi Arezzóban augusztus 26-án este fejeződött be a négynapos nemzetközi kórusverseny. A debreceni Ko­dály-kórus női kara a nemzeti műsorokból összeállított ver­senyágban — 35 kórus között — a második helyen végzett. A pécsi bőrgyár hatalmas festő és csiszoló műhe­lyét betölti a kefélő gépek do- hogása, a csiszológépek süvítő hangja és a fröcskölő gépek za­katolása. A műhely-csarnok egyik sar­kában dolgozik Bagi Barnabás- né szocialista női brigádja. A gépeli zúgása elnyomja az emberi szót, s egy csendesebb zugot keresünk, ahol elbeszél­gethetünk a brigád életéről, kongresszusi vállalásáról és az eddigi eredményeikről. Az- egyik ajtó féltetőre nyílik, ki­lépünk és helyet foglalunk egy pádon: Felettünk finoman szi­tál a bőrpor, olyan mintha áp- ró pelyhekben hullna a hó. — Mióta dolgozik együtt a brigád? — Én már 12 éve dolgozom a gyárban. 1960-ban kapta a gyár a kefélő gépet és tíz em­bert osztottak be mellé. így kerültem én is ide brigádve­zetőnek, A hozzám beosztott személyeket betanítottam, s a két esztendő alatt egészen ősz- szekovácsolódtunk. A múlt év augusztusában • határoztuk el, hogy augusztus 20-a tiszteleté­re mi is benevezünk a szocia­lista brigád versenybe. S et­től az időtől kezdve mintha egy kicsit más emberek len­nénk. Korábban sem volt a munkánkkal semmi próblétna, de az igazi kollektiv szellem, teak ekkor kezdett kialakulni A bányászalapi előkészületek egyáltalán nem szorították hát térbe a párt VIII. kongresszu­sának tiszteletére indult szo­cialista munkaversenyt, sőt a bányásznap előtt éppen arról beszélgetnek az akna dolgozói, hogy vajon melyik csapatok esélyesek a Központi Bizott­ság vensenyzásziajára. Itt vannak a nevek. Annyit még ei kell mondani, hogy a megyében elsőnek — sőt tal- lán az országban is — a Béta- aknai Papp Lajos fejtési bri­gádja kezdeményezte a párt­kongresszus tiszteletére elin­dult szocialista versenyt. A kongresszusi verseny a Béta­aknán április elseje óta folyik. A legutóbbi kiértékelések alap ján nagyjából kialakult a sor­rend ijs az egyes iniunkahe- lyeken. Munkaegységenként így áll a tabella: Frontfejtésben: Papp Lajos csapata, Türner Jenő és Werb Ádám csapata. Kamrafejtés­ben: Pfeifer Alajos, Dom And rás és Érsek József csapatai. Szénélővájásban: Lukács Fe­renc, Teiler József és Lovas Sándor csapatai. Feltárásban: Kandókor László és Sallós Gyógy csapa­tai állnak az élen. Természe­tesen több munkahely is tel­jes eséllyel pályázik még a kongresszusi versenyzászlóra, mint például a fenntartásnál dolgozó Baranyai, Kóbor és Fischer csapatok, a kutató­fúrásnál dolgozó Szombati bri­gád, a vasúsépítésnél lévő Vinczek brigád, a szállításnál Erdős és Várnagy brigádok, a 1 gépüzerruben pedig Miklóssi közöttünk. Életünk jelentős ré­szét töltjük itt a gyárban, s ar­ra törekedtünk, hogy itt is csa­ládias legyen a viszony közöt­tünk. Ismerjük egymás gond- ját-örömét, s ha valamilyen problémával egyénenként nem is tudunk megbirkózni — a kollektívánk a brigád vala­mennyi tagjának a segítségére van. Szépen keresünk, havonta megvan az ezerötszáz-ezerhat- száz forint. Lelkiismeretes munkánknak a jutalmát ez év februáriban nyertük el, amikor megkaptuk a szocialista brigád címet. Azt vállaltuk, hogy a havi teljesítményünk 101 szá­zalék felett lesz. A tíztagú bri­gád ezt a vállalását becsület­tel teljesítette, voltak hónapok, amikor a 104 százalékot is el­értük. . Az év elejétől fokozatosan egyre többen kapcsolódtak be­le nálunk is a gyárban a kong­resszusi versenymozgalomba. Az újságok is beszámolnak hétről hétre a kongresszusi ver seny nagyszerű eredményeiről. S akkor határoztuk el, hogy mi asszonyok sem elégszünk meg a szocialista brigád címmel, hanem erőnktől telhetőén hoz­zájárulunk a kongresszusi ver­seny sikeréhez. Ügy határoz­Fereite lakatos brigádja van versenyben a zászlóért. Ez a sorrend természetes«» csak a jelenlegi állapotot tükrözi. Mi lesz még a végleges értékelés­kor? Az a jövő titka, hiszen sok jól dolgozó és kiemelkedő eredményeket produkáló kol­lektíva van Béta-aknán. Dr. Hajóssy Ferenc, .a Me­teorológiai Intézet tájékoztatá­si osztályának vezetője az áriá­tok ezreit sűrítő térképek alap­ján elkészítette az idei tavasz és nyár csapadétomériegét. S ez a mérleg bizony kedvezőt­len. Egyrészt a szokásosnál lé­nyegesen kevesebb csapadé­kot kapott az ország, másrészt az esők elosztása igen egyen­lőtlen volt. A tájékoztatás sze­rint a január és a február csapadék hozama megközelítet­te a normális szintet, a már­ciusi a normálisnál valamivel bővebb volt, de az elhúzódott tél miatt közvetlen hasznát alig látta a növényzet. Az áp­rilisi csapadék alatta maradt az átlagnak, a Duna—Tisza köze egyes vidékein a szoká­sos mennyiségnek csak 20—25 százaléka hullott le. Az ország nagy részén száraz volt a má­jus is, az átlagos csapadék fe- íével-harmadával adós maradt. Az elosztás egyenetlenségére tunk, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt VIII. kongresz- szusának a tiszteletére havi teljesítményünket 103 száza­lékra teljesítjük. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a műszakjaink baleset- mentesek legyenek. Fokozot­tabban gondoskodunk a mun­kahelyünk tisztaságáról. Ez azért fontos, mert csak így. tudjuk elkerülni a világos bő­rök szennyeződését. Gondos munkát igényel az újfajta gyártmányaink, a marhahas- szél, amelyet korábban más részleg festett. A munkánk mi­nősége ellen eddig sem volt semmiféle reklamáció, s azt szeretnénk, ha a jövőben sem lenne. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a száz szá­zalék feletti vállalásunknak is eleget, tudunk tenni. Legutóbbi havi eredményünk is 104,6 szá­zalék volt. Termelési értekezle­teken már több íáben is megdi­csértek bennünket, szeretnénk igazán rászolgálni a bizalomra. Többnyire mind családos * asszonyok vagyunk, de arra törekszünk, hogy a csalá­di gondjaink mellett jusson idő a közös szórakozásra és műve­lődésre is. Együtt járunk rend­szeresen filmszínházba, vol­Felesleges hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaságban az őszi munkák — a mélyszántás, a talajelőkészítés, a vetés — milyen óriási jelentőségűek. Megyénkben az állami gaz­daságok által művelés alá vont szántóterület kb. 66 ezer ka- tasztrális hold, termelőszövet­kezeteink pedig 285 ezer hold szántóterülettel rendelkeznek. Ha ebhez hozzászámítjuk a szőlőket, kerteket, gyümölcsö­söket, akkor elmondhatjuk, hogy megyénkben kb. 400 hold földet kell a gépállomási, ál­lami gazdasági és termelőszö­vetkezeti erőgépekkel megmű vélnünk. A jelenlegi gépállo­mány ugyan nem kevés és a mezőgazdasági alapmunkákat már mindenhol géppel végzik, mégsem annyi a gépünk, hogy megengedhetjük magunknak az egy műszakban való mun­kavégzést MA GO CSŐN 15 ERŐGÉP ÁLL A mágocsi gépállomás nse; gyénk egyik legnagyobb gép­állomása. A sásdi járásban — egyedül lévén — szinte mono­polhelyzete van a talajműve­lési munkákban. A gépállo­más jó, vagy rossz munkáján tehát nagyon sok múlik. Ám mosf nincs arrój, szó, hogy a gépállomás dolgozói nem jól ■ látják el feladatukat, sőt, igye I keznek nagyon is. A gépállo­jellemző, hogy míg Vas és Za­la megye havi csapadékössze­ge elérte a 80—100 millimétert, Bács-Kiskun és Békés megyé­ben 20 milliméter körüli, vagy ennél is kevesebb eső esett. Júniusban mind a zivatarok száma, mind a csapadékmeny- nyiség az átlag alatt maradt, a kevés eső eloszlása is rend­kívül szeszélyes volt még az egyes vidékeken belül is. A júliusi csapadék-hozam az or­szág déli és nyugati megyéi­ben meghaladta ugyan az átla­got, az északi vidékek, vala­mint a tiszántúli megyék azon­ban kimaradtak az áztató esők bői. A június és július együt­tes csapadékmennyisége több vidéken az átlagosnak egy har­madát sem érte el. A két hó­nap alatt Somogy megye egyes vidékein 220—230 milliméter esett, ugyanakkor Gyöngyös és Tokaj vidéke csak 34, illetve 49 millimétert kapott Július 20- tól augusztus 17-ig számottevő mennyiségű csapadék nem volt Az augusztus 17-én érkezett tunk már kollektiven kirándul­ni Harkányban és a Mecseken. Egy alkalommal megtekintet­tük a szigetvári cipőgyárat és a konzervgyárat. Ügy tervez­zük, hogy az új színházi évad­ban színházi előadásokra is együtt jár el a brigád. Mind a tizen részt vettünk az idősze­rű politikai kérdések tanfolya­mán, s az idei évben ugyancsak erre a tanfolyamra jelentettük be részvételi szándékunkat. A brigád legfiatalabb tagja, a 18 éves Nagy Ferencné. — Hogyan érzi magát ebben a brigádban? — Sokat köszönhetek az asz- szonyoknak. A múlt év júniu­sában kerültem a brigádhoz, ők tanítottak meg dolgozni. Szeretek ebben a brigádban dolgozni, mert megvan az össz­hang közöttünk. Ez a gyár tu­lajdonképpen az életet jelen­tette nekem. Ugyanis itt dol­goztam már 15 éves korom óta, csak később megszakítottam a munkaviszonyomat. Az édes­anyám egyedül nevelt fel, ő itt portás ma is. Nagyon örültem, hogy a múlt évben ismét visz- szakerülhettem a gyárba, — kétszeres öröm számomra, hogy ilyen brigádban dolgoz­hatom. máson m u n ka eröliiánv miatt 15 gép áll. A hat da­rab lánctalpason kívül pedig nincs két műszakban dolgozó gép. A gépállomáson nem ke­vesebb, mint 88 traktoros „hiányzik”. Itt tehát nem arról van szó, hogy egy, vagy két műszakban menjenek a gépek, hanem arról, hogy örülhetnek, ha minden gép nyergébe tud­nak traktorost ültetni. Nagy Béla igazgató szerint naponta 20—30 ezer forint ér­tékű munkakiesést jelent ez. A népgazdaságnak pedig nem csak ezzel a kieséssel kell szá­molni, nemcsak a gépek amor­tizációjával, az elvégzett mun­ka után kapott munkabérrel (gépbérrel), hanem azzal az időveszteséggel is, amivel- az őszi nagy munkák hátramarad hatnak. Ez pedig feltétlenül meghaladja a napi 20—30 eagr forintot Am, nézzük újra „megyei szinten” a dolgokat!. Mi okoz­ta a munkaerő-kiesést, munka­erőhiányt? Milyen a gépkihasz nálás ebben az évben? Hátha csak Mágocson jelentkeznek ezek a problémák? Az egy átlagos traktoregy­ségre jutó teljesített traktor­munka (normálholdban) csak az állami' gazdaságoknál nőtt ebben az évben. Itt a tavalyi 369-cel szemben idén 378 volt. A gépállomásokon viszont 386­nagyobb zivatarfront az or­szág déli területem 2—5 milli­méter, a Dunántúl nyugati sze­gélyén 40 milliméter körüli csapadékot hozott. Ugyanez a zivatarfront 18-án Szeged kör­nyékén okozott 20—25 milli­méteres kiadós esőket, az észa­ki megyékből 2—10 milliméte­res szeszélyes eloszlású csapa­dékot jelentettek, ugyanakkor Kecskemét környéke és az egész Körösök-menti vidék szá ráz maradt. Az ország nagy területein azóta is szomjaznak a növények a hosszúra nyúlt szárazság miatt A legutóbbi napokban érkezett kisebb zi­vatarfrontok sem adtak szá­mottevő mennyiségű csapadé­kot. Az idei száraz nyár sok kö­vetkezményét érezték és érzik most is a mezők, de voltunk már „szárazabbak” is az utób­bi évtizedekben. A feljegyzé­sek szerint az ideinél is na­gyobb szárazság volt például 1917-ben, 1935-ben, majd 1947- ben és 1952-ben is. S zommer Anna, a brigád legidősebb tagja, 52 éves. — Én huszonhárom éve va­gyok a bőrgyárban, sok kol­lektívában, sokféle emberrel dolgoztam együtt. De ilyen megértést, ilyen segítőkészsé­get soha nem tapasztaltam. Há­rom műszakban dolgozunk, s nem könnyű összehangolni a munkaidő utáni közös progra­munkat. De mindnyájan érez­zük az együvétartozást. Azok a szálak, amelyek összefűznek bennünket itt a gyárkapun be­lül — akkor sem szakadnak meg, ha befejeztük a munkát és a gondolatainkat az otthoni problémák foglalják el. Eizler Jánosné, aki 1943 óta dolgozik a gyárban — elmond­ja. hogy egy-egy jelentősebb politikai esemény sem múlik el úgy, hogy a brigád azt ne érté­kelje, ne beszéljen róla. Leg­utóbb a szovjet űrpilóták nagy­szerű teljesítményén lelkesed­tek az asszonyok. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei közül különösen azt tartom na­gyon ésszerűnek és reálisnak, hogy az újabb beruházások, lé­tesítmények helyett elsősorban a'munka termelnVAnvségét keű emelni A gazdaságos termeié fokozásáért sokat tehetnek a szocialista brigádok is. (H, L> lói 291-re esett vissza egy át­lagos traktoregységre jutó trak tormunka. A szövetkezetekben 510-ról 406-ra. Pedig az átla­gos traktorállomány növeke­dett. Mig a gépállomásokon (az év első hat hónapjának számait véve alapul) egészem minimális, 1,3 százalékos csök­kenés van 1961-hez képest (több gépet átadtak a szövet­kezeteknek), addig a termelő- szövetkezetek 247,7 százalékkal több géppel rendelkeznek, mint múlt év hasonló idősza­kában. Az egy traktorra eső ledolgozott műszakok száma mutatja, hogy a gépkihaszná­lásra jobban kell ügyelni! Idán a gépállomások traktorai által teljesített ledolgozott műszak­szám a tavalyinak csak 74,6 százaléka, a termelőszövetke­zeteknél pedig mindössze 82,1 százalék. Az előbbiekben pe­dig láttuk, hogy a termelőszö­vetkezetek gépparkja óriási mértékben megnőtt. MI OKOZZA A GÉPEK kihasznAlatlansagat? Elsősorban a traktorosok hiá nya. Nem titok, hogy megyénk ben most azonnal nem keve­sebb, mint 750 traktorost tud­nánk foglalkoztatni, ha jelent­keznének. Természetesen ko­rántsem lenne helyes csak a traktorosok hiányára fogni a gépkihasználás gyengeségét. Van egyéb ok is, például a sásdi járás egyik termelőszö­vetkezetében mig a gépállo­más traktorai silóztak, addig a „saját Zetor” téglát fuvaro­zott. Ilyen esetek előfordulnak és ezekre jobban kell vigyázni. A gépkihasználás döntő oka azonban jelenleg a két mű­szak hiánya, a két műszak hiá nyának pedig a traktorosok hiánya. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEKBEN SINCS MINDENHOL TRAKTOROS A kaposszekcsői szövetkezet ben például egy vadonatúj uni verzáiis gép áll, mert nincs akit ráültessenek, sok helyen munkaeszközök hiányában áll az erőgép. A traktoroshiány a mai mértékkel mérve pedig nemhogy csökkenne, , hanem még fokozódik is, hiszen a szövetkezetek egyre több gé­pet kapnak. A múlton azonban kár el­mélkedni, inkább nézzük meg a jövőt! Szövetkezeteink célja, hogy kiépítsék az úgynevezett traktorlépcsőt. Mit jelent a traktorlépcsö fogalma? A trak­torlépcső nehéz, közepes és könnyű traktorokból áll. A ne­héz traktorok a mélyszántást, tárcsázást, valamint egyéb nehéz talajművelési munkáikat végzik, a középtraktorok a szállítást, vontatást, a könnyű traktorok a speciális növény- termesztési, kapálási, öntözési, permetezési feladatokat látják el. A traktorlépcső kiépítére elengedhetetlen gazdasági szűk ségszerűség, kételkedni sem lehet abban, hogy a fejlődés ide irányul. Ez viszont azt je­lenti, hogy egyre több és több szakemberre lesz szükség, aki érti kezelni ezeket a gépeket. Ma 750, az elkövetkezőkben talán több ezer géppel bánni tudó embert foglalkoztat majd Baranya mezőgazdasága. Itt az ideje, hogy ne csak a pápai traktoros-kiképzőre támaszkod junk. Most megindult a tobor­zás munkája, TANFOLYAMOK INDULNAK SZEPTEMBERBEN. A gépállomások egyhónapos „gyorskiképzést” nyújtanak a jelentkezőknek, hogy még idő­ben ráülhessenek a gépekre a vezetők. Nem egy helyen azon ban a jelentkezések körül ba­jok vannak. Némelyik' term IV szövetkezefben úgy gonrió!- kodnak: minek küldjünk trak­torosoknak fiatalokat, amilwr van még elég gépállomási szak ember, áld szívesen cseréli majd fel helyét, a szövetkezeti* megbízással. Ez egy nagyon helytelen álláspont. Minél több fiatalt iskolázzanak be. fejtse­nek ki propagandát „a trnk’o- roskéjfc»- mellett. Csűr várhatják szövetkezetei mi, hogy megfelelő mennyiségű traktoros lesz a földeken. Szüts István Egy brigád — a hatvan közül Kedvezőtlen az idei csapadékmérleg Egyenetlen volt az esők elosztása — Voltunk már „szárazabbak** is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents