Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? Í98É CTGOBZTOS 28. | KEDD ) NAPLÓ A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XEE. ÉVFOLYAM, ÄRA: 98 FILLÉR 288. SZÁM Nyílik a mezőgazdasági kiállítás! Állandóan változik a néhány nap múlva megnyíló országos mezőgazdasági kiállítás terü­letének képe: ahol kora reg­gel még földhányások voltak, delre már virágoskert díszük, a csupasz területekre gépek kerülnek szép sorjába, a pavi­lonokban friss a festékszag, s az istállókba bekötötték az első állatokat. Készülődik a vendéglátóipar is, hogy ermi- innivalóval bőségesen elláthas­sa a látogatókat. A telefonok is egyre sűrűb­ben csengnek: szállásigényeik­kel jelentkeznek a vidéki cso­portok, a közönségszervezők pedig jegyeket kérnek. Ez nem is csoda, hiszen a kiállítás rendezői napi 10—14 forintért szállást, a vasút 500 fős cso­portok utazása esetén 50 szá­zalékos vasúti kedvezményt biztosít a kiállításra érkezők­nek. Az elővételi jegyek pedig olcsóbbak, mintha a helyszí­nen váltanák. Nemcsak a csinos környezet­ről, a vendégek mintaszerű ellátásáról gondoskodnak a ki­állítás szervezői, arról is, hogy sok hasznos tapasztalatot sze­rezzenek a Pestre utazók. A termelőszövetkezetek vezetői, tagjai számára bizonyára na­gyon érdekes lesz az üzem- szer vezesi pavilon: jól bevált munka- és üzemszervezési ta­pasztalatokkal ismerkedhetnek meg itt a látogatók. Sőt: a gaz­dálkodást* korszerűsítésén, szakosításán fáradoaó szövet­kezeti vezetők is segítséget kaphatnak e pavilonban, hi­szen korszerű eszközökkel mu­tatják itt be két különböző tí­pusú termelőszövetkezet, a karcagi Lenin és a zalavári Uj Idők üzem- és munkaszervezé­sét Két nagy állami gazdaság, a sátorhely-bólyi és u balaton- boglári. — kertészeti jellegű gazdasag — munkasezrvezését is itt láthatják a vendégek. E pavilonban üzemszervezési ta­pasztalatcseréket jjendeznek, s véleménycserére is bőven lesz alkalom. Az újítók, a munka tökéle­tesítésén fáradozók számára bizonyára nagyon érdekes lesz a mezőgazdasági jellegű újítá­sok és találmányok megtekin­tése. Számos gépet, eszközt láthatnak itt, olyanokat, ame- ; lyekkel a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és in­tézmények dolgozói akarják olcsóbbá termelékenyebbé ten ni a munkát. Megismerkedhet- ; nek egy répamag-koptató gép- pel, a makói Kossuth Termelő szövetkezet tagjai által készí­tett hagymamüvelő-géppel, az i iregszemcsei kombinált kuko- : rica-bab-vetőgéppel, láthatják ( a csőkutas öntözést és sok egyebet. A látogatók között, ' akik megtekintik az újítások > és találmányok kiállítását, bi- ; zonyára sokan kapnak kedvet, j biztatást arra, hogy gépek, egy szerűbb eszközök szerkeszté­sével könnyebbé, olcsóbbá te- ! gyek munkájukat. _ s Az építészeti kiállítás első- , sorban a termelőszövetkeze- tek állattenyésztésének szako- ' sításához kíván segítséget nyuj <■ tani, hiszen itt láthatók azok i az új és régi épületekből át- j alakított ólak, istállók, ame- __ lyekben kevés munkaráfordí- - tás sál nagy számú állatot lehet s elhelyezni, illetve gondozni, a Itt lesznek láthatók azok a , munkát, könnyítő egyszerű eszközök — takarmány- és * lyágyia«r/áltifai tanCffjfc Ä 3KB&1 * A mezőgazdaságban is kulcskérdés a gépkibasználás Jtz éuc taháudhők Sógornők Amerikából Egy hét más mramágutakom Július végéig közel 110 ezer forintos kongresszusi felajánlás ukat teljesítetlek a 12. Autó- közlekedési Vállalat jármű karbantartó osztályának dolgozói. Ebből á legszebb eredménye­ket az akkumulátor javítók, hű.tőmühelyesek és a felújítók érték el 50, 20 illetve 17 ezer forintos teljesítésükkel. A képen Ujszászi József hűtős, aki egyébként többszörös újító egy Ikarus 30-as hűtőjét javítja. Vénás-rakétát lőttek fel ___ w a z Egyesült Államokban, de csaknem egymillió kilométerrel kerüli el a Vénást sók a Venusí, s adatokat gyűjt­senek felszínéről és légköréről. A tudósok egy hét múlva próbálják kiigazítani a Mari­ner-2 pályáját, amikorra an­nak adatait már a legnagyobb pontossággal ismerik, s így tudják, milyen tolóerőt kell ki­fejtenie a segédmotornak. A Venus-rakéta berendezése: jól működnek és jelzéseket továb­bítanak a földre. Újabb fasiszta merényletek Franciaországban Párizs. A francia rendőrség ötödik napja nyomoz a de Gaulle el­len elkövetett merénylet tette­sei után. Eddig csak a iperény- lők által használt három gép­kocsit találták meg. Az autók­ban géppuskák voltak, ezekből adták le a sortüzet de G sulié­ra és kíséretére. A „Nemzeti Ellenállási Bi­zottság" ás az OAS a francia lapok szerkesztőségeihez inté­zett levélben megerősítette, hogy a köztársasági elnök elle­sd merényletet á titkos-hadse­reg szervezetei követték el. „Az áruló de Ganlle-t ma vagy holnap leütjük, mint egy ve­szett kutyát” — hangoztatja a levél, amelyet a francia nem­zetgyűlés hivatalos borítékjá­ban kézbesítettek a címzettek­nek. Hasonló szövegű röplapo­kat szórtak szét szombaton a Mint a Reuter és az AP je lenti, hétfőn reggel — magyal idő szerint 7.53 óraikor — Ve nus-rakétát lőttek fel az Egye sült Államok cape-canaveral- támaszpontjáróL A 30 métei hosszú Atlas-Agena típusú két­lépcsős rakéta arannyal és ezüsttel burkolt 202 kilogram­mos mesterséges bolygót röpí­tett a Venus irányába. A ra­kéta második lépcsője 115 mér­föld magasságban indította út­jára a mesterséges bolygót óránként 41 360 kilométeres se­bességgel. Néhány órával a második amerikai Vemus-rakéta felbo­csátása után Cape Canaveral­ban az Amerikád Űrhajózási Hivatal szakértői közölték, hogy a Mariner-2-t pályájára vivő Atlasz-Agena rakéta mintegy 50 másodpercig tartó üzemzavara következtében — ekkor a hajtómű tül nagy se­bességeit fejtett M — a Mari- ner-2 jelenlegi pályája csak­nem egymillió kilométerrel ke­rti® eä a Venrust. A szakértők abban reménykednek, hogy a 291 millió kilométeres, több- hónapos ért első hetének vé­gén a mesterséges bolygóba épített kiserejű rakétamotor se­gítségével sikerűi helyesbíteni a Mariner-2 pályáját. Mint is­meretes a kísérlet célja az, hogy 16 000 — de legalább 40 ezer kakim éterre megközelít­párizsi utcákon és áruházak­ban. Az utóbbi napokban a fasisz­ta delta-csoportok fokoztak te­vékenységüket Franciaország-, ban. Párizs utcáin több gépko­csit gyújtottak fel, a főváros közelében, Eagnyban kifosztot­ták a csendőrlaktanya fegyver- raktárát, Nanfces-ban és Tar- bes-ban bombamerényleteit kö­vettek él a Francia Kommunis­ta Párt székháza ellen. Caute- rets délfranciaországi fürdőhe­lyen nagy megdöbbenést kel­tett egy 200 főnyi tisztnöven­dék csoport garázdálkodása. A fasiszta érzelmű tisztjelöltek katonai autóikon érkeztek a vá­rosba, a Francia—Algéria jel­szavát kiáltozva bántalmazták a fürdő személyzetét és vendé­geit. köztük Felső-Volta nagy­követét. MegMdöN a nemzetközi matematika- oktatási tanácskozás Hétfőn nyitották meg ünne­pélyesen a Technika Házában a nemzetközi középiskolai ma­tematika-oktatási tanácsko­zást, amelyet — az UNESCO . támogatásával — az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a Bolyai János Matematikai Társulat rendez. A részvevő­ket — 15 ország küldötteit, köztük neves tudósokat,. taná­rokat, oktatási szakembereket, a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Magyar Tudományos Akadémia, s a Bolyai János Matematikai Társulat képvise­lőit — dr. Jöború Magda, az UNESCO Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke köszöntöt­te. Ezután dr. Bencédy József, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának ve­zetője, majd az UNESCO pá­rizsi központjának képvisele­tében A. Hunwald, á termé­szettudományi tantervek szak­értője mondott' beszédet. Az ünnepélyes megnyitást követően a nemzetközi tanács­kozás részvevői megkezdték munkájukat. Két hét alatt há­rom témát vitatnak meg: a középiskolai matematika tan­anyag, az oktatásban' alkalma­zott módszerek, valamint a ta­nárképzés és továbbképzés problémáit lyek még a legtöbb termelt szövetkezet istállóiból hiányc naik, de amit bizonyára hams rosan be akarnak szerezni. E pavilonban rendszerese található néhány tervező, épi tesz: ők szaki el világos ftássa állnak az építkezők, illetve ét tem akaró szövetkezetek vezt tőinek, tagjainak rendelkezi sére. Az Erdészeti ESígazgatósá az idei kiállitáscio első sorba azt mutatja be a látogatóknál hogyan segítik az erdőgazda ságok a termelőszövetkezetek« építkezéshez való szériává szénaszárító állványokká Ezen túl, megismerhetik az é deklődők az erdőtelepítései • fásítások hasznát, s azt, mi lyen segítségeit kaphatnak termelőszövetkezetek ilyenirá nyú munkájukhoz az erdőgaz daságoktőL A kiállítás felhívj a figyelmet az erdei mellék tér mékefe gyűjtésének a fon toss gára: kevesen tudják ugyani! hogy az elmúlt három év alat 25 milliárd forintot kaptak termelőszövetkezetek a begyü tött melléktermékekért Országszerte fokozódik a öntözési kedv, s ennek egysze rü magyarázata az, hogy a m .aszályos jellegű vidékeink« csak öntözéssel számíthatunl megbízható terméseredménye] re, s ezek hozama többszörös annak, amit száraz gazdálko dóssal elérhetünk. Éppen ezer nagy érdeklődésre tart számb a vízgazdálkodási kiállítás. It nemcsak a különböző öntözés módok lényegéről, hasznossá­gáról, a bevált víztárolók mű ködéséről, a fala vízellátásá­nak korszerű megszervezésérő tájékozódhatnak az érdeklő dók, hanem as^ól is, hogy a; ország különböző részein mi­lyen nagy munka folyt és fo­lyik az öntözés fejlesztéséért Kérdéseikre itt is választ kap­hatnak a látogati*. Érdekesnek ígérkezik a nerr zetköri kérnizálási bemutató amely a hazai eredmények mellett a Szovjetunió, Bulgá­ria, Románia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztár­saság vegyészeti iparának fej­lődését, az e területe*» kiala­kult összefogás eredményéi mutatja be. Hogy a vegyészei mit jelent a mezőgazdaság szá mára, azt talán felesleges te említem, hiszen a mezőgazda­ság dolgozói naponta találkoz­nak ezen ipar termékeivel. Ezeket impozáns kiállításban, s remélhetően sok tanulsággal szemlélhetik meg a kiállítás látogatói. Lehetetlen dolog felsorolni azt a sok érdekes, tanulságos látnivalót, ami az idei kiállítá­son a látogatókat várja. Szól­ni kellene az új élelmiszeripa­ri gépekről, a szocialista orszá gok és nyugati cégek gépeiről, a könnyűipari pavilonról — ahol a szép termékek mellett azt te megtudhatjuk, milyen nyersanyagokat vár és milyen minőségben az ipar a mező- gazdaságtól, — a mezőgazda- sági fényképkiállitásról. a lo­vasbemutatóról, a szabadtéri színpad .műsoráról, a szakelő­adásokról, a SZÖVOSZ által rendezendő író—olvasó talál­kozókról. Erre azonban termé­szetesen nincs mód. A 64. or­szágos mezőgazdasági kiállítás annyi érdekességgel, látnivaló­val, élménnyel várja látoga­tóit, hogy ant nem letesd — tetei i A Vili. kongresszusra készülnek a kaposszekcsői VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben 1959 decemberében, épp VII. pártkongresszus ülésével egyidőben alakult meg Kapos- szekcsőn a termelőszövetkezet, mely ennek tiszteletére a VII, Pártkongresszus nevet vette fel. A termelőszövetkezet eddi­gi működése tehát a két kong­resszus között eltelt időszakra esik, s a harmadik évforduló megünneplésével egyidőben készülnek, mint annyi más tsz- ben a párt VIII. kongresszu­sára is. Egy gazdaságnál nem a név a fontos, hanem a gazdálko­dás mondhatná valaki s ez így is van. De bizonyos esetekben a név is sokat kifejez. A sik­lósi Magyar—Bolgár Testvéri­ség Tsz-nek például már a ne­ve is Utal arra, hogy ez a tsz egy bolgár termelőszövetke­zettel tart baráti kapcsolatot. A -név tehát kötelez s így van ez a kaiposszekcsőiek esetéiben is. Akik ott az alakuló köz­gyűlésen ezt a nevet adták az új szövetkezetnek, azok most úgy érzik, hogy a közelgő Vili. pártkongresszus egy kissé az 6 munkájukat is értékeli majd. Érthető tehát, hogy a kapos- szekcsői tsz csatlakozott az el­rnSfe köBote. »«nó©0CH tea kane­resszusi versenyfelhívásálhoe. — Tavasszal mikor a ver- senyvállalást tettük még elke­serítő volt a határunk képe. A rossz és kései tavasz miatt gyengék voltak a gabonáink, s a kapások sem fejlődtek. Az eső is késett. Mégis több ter­mést vállaltunk, mert úgy éreztük, ha mindent megte­szünk akármilyen rossz is az időjárás az eredmény nem ma­radhat el. — így vélekedik most utólag Lenti Imre aki a szövetkezet párttitkára és egy ben agronómusa az akkori el­szántságukról aminek helyes­ségét azóta igazolták az ered­mények. Hiszen lám nemso­kára megjött az eső s milyen jó, hogy megadtak minden munkát a földnek, hiszen most nem remélt magas terméssel fizet értük a határ. — Még soha nem volt ilyen szép a határunk. Az idén még a Berek is terem. A Beret a legrosszabb dűlőnk amely em­beremlékezet óta alig adta meg a bele vetett mag árát. A falu öregei azt mondták a Berket csak tavasszal szabad szánta­ni, tavaly hallgattunk rájuk és a bereki kukorica mind ki­sült, alig adott 6 mázsát hold­ja. As «saséi aztán less ami lesz mondván megszán tettük s lám most a tervezett 6 má­zsa helyett 10—12 mázsás nap­raforgó termést szedhetünk le. Ezért mondom én, hogy nem­csak a jóra fordult időjárás miatt értük el a magas termé­seket, legalább annyit jelent az is, hogy a tavalyihoz ke pest lényegesen több munkát adtunk a földnek. A kukori­cát is kétszer kapáltuk meg kézzel a harmadik gazoló ka­pálás volt. Június közepén pe­dig holdanként 75 kiló műtrá­gyát szórtunk ki a kukoricára erre rájött az eső s most a ta­valyi 6 mázsás terméssel és a kongresszusi versenyben vál­lalt 18 mázsával szemben 22— 23 mázsa szemes termést vá­runk. S ez nemcsak Lenti Imre vé­leménye. A kaposszekcsői ha­tár valóban szép. A kongresz- szus tiszteletére indított mun­kaverseny nemcsak a kapálás­ban de a széna betakarításban, kertészetben és minden mun­kában éreztette hatását. A tsz tagjai a korábbi rossz időjárás miatt nem vesztették el kedvű két A vállalás teljesítése be­csületbeli dolog s a szekcsőiek most is csak jól jártak, hogy állták a szavukat. .Vállalták, a többtermelést s mindenből tnbi bet termelnek, mint amennyit vállaltak. 100 holdanként 275 mássa kenyérgabonát, 100 má­zsa burgonyát, 30 mázsa nap­raforgót, 583 mázsa cukorré­pát, 36 mázsa babot, 100 hold­ra 37—38 darab hízottsertést, 5 darab vágómarhát és a ter­vezett 300-zal szemben 600 da­rab baromfit, 7000-nél több to­jást értékesítenek s ezzel min­denben magasan túlteljesítik kongresszusi vállalásukat, —• mely pár hónappal ezelőtt még szinte lehetetlennek látszott. A jól végzett munka lehe­tővé teszi a lehetetlent is, ez beigazolódott Köposszekcsőn. S hogy érdemes volt jól dogoz- ni azt a jövedelem alakulása is megmutatja, amely az ala­kuló év óta fokozatosan emel­kedik. Tavaly az aszályos év ellenére 28 forint volt a mun­kaegység értéke, s most pilla­natnyilag 35 forintnál tarta­nak; A három év mérlege te­hát nem szégyellni való, mert ha nem is tettek szert országos hírre, ha nem is műveltek cso­dákat, de fokozatosan kemény munkával jól megalapozták a gazdaságukat, nem hoztak szé­gyent a nevükre. «!!■ Rné , t *

Next

/
Thumbnails
Contents