Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
2 RlíT.tPl A 1962. AUGUSZTUS 2*. ' R párt kongresszusi irányelveiről iVftrmtlI István, a nagypelerdi termelőszövetkezet elnöke Megkezdjük állatállományunk nagyarányú fejlesztését igen bő termő, nem bántanak úgy a vadak. — Csak helyeselhetem a párt irányelveinek a termelő- szövetkezetek gépesítésére vonatkozó szakaszát is. Ma már csak a jól gépesített nagyüzem ben lehet egyre jobb eredményekkel gazdálkodni. Nekünk három saját erőgépünk van de kettő még nagyon elkelne, annak ellenére, hogy jó a kapcsolatunk a gépállomással. — Nagypeterden már tavaly sem volt kézi aratás, s az idén is minden szál gabonát géppel vágtunk le. Mégis látom meny nyivel jobb helyzetben vannak azok a környező tsz-ek. Nagy- dobsza, Szentdénes, Rózsafa — mert pont ilyenekkel vagyunk körülvéve — amelyekben már megtörtént a teljes gépesítés. Mi is erre törekszünk s én bízom abban, hogy rövidesen a mi tsz-üiikre is sor kerül. — A következő évben komoly mértékben kezdjük meg állatállományunk felfejlesztését. A takarmányalap meg lesz hozzá, hiszen a kukoricáink nagyon szépek. Most már csak az építkezésen múlik a szarvas marha állományunk fejlesztése. Azonban ez sem várat soká magára. Rövidesen megkezdjük egy legújabb típusú szarvasmarha istálló építését s akkor tehénállományunkat is felhozzuk legalább olyan szintre. amit a sertéstenyésztésben már elértünk. Hetest Illír élté, a Belvárosi Alt. Isk. helyettes igazgatója A nevelőkre is sok feladat hárul Érdekes színfolt tarkítja a bu dapesti utcákat.- A képen látható modernvonalú vitrines óra- a pécsi 'tereken és az új városrészekben is bizonyára jól mutatna... — Pártpnk kongresszusi irányelveit olvasva örömmel üdvözöltem a mezőgazdaság fejlesztésére .„vonatkozó irányelveket, mert azok pontról pontra megegyeznek a mi termelőszövetkezetünk célkitűzéseivel. Az egyik legfontosabb irányelvet a gabona termésátlagok növelését mi ebben az évben már a-.gyakorlatban is megvalósítottuk, s ezt a nagyhozamú intenzív búzafajták- termesztésének köszönhetjük. — Tíz éve dolgozom ebben a községben, de-nem emlékszem iiyen magas termésre, mint az idei. Két évvel ezelőtt, mikor azt mondtam a tagságnak, hogy fogunk mi még a nagy-1 peterdi határban 16 mázsás gabonatermést- is betakarítani, klnevéttek. Azokban a korábbi években Iriindig 10 mázsán alul -volt az átlaghozam. Tavaly már 12 mázsa volt, s az idén •— bár még nem fejeztük be a cséplést — 16 mázsán felül lesz. A búzák közül a szovjet Bözosztája 20 mázsás, az olasz Autonómia 20.6 mázsás termést hozott, de jól sikerült a magyar Fertődi búza is. Ez nemcsak a nagyhozamú búzáknak, hanem'a Jó őszi talajelőkészítésnek, műtrágyázás nak is. köszönhető. — Jövőre már '85 százalékban nagyhozamú intenzív búzát 'termelünk. Itt a nagype- terdi üzemegységben mind áz lesz. , a nyugotszenterzsébeti üzemegységben lesz a magyar búza., és a vadkáros részeken a szovjet erős toklászú Szko- loszpelka, melyet amellett hogy — Meggondolt, megfontolt, nyugodt hangon nyúl a Központi Bizottság kongresszusi irányelve a gazdasági kérdésekhez. így világos mindenki számára; hogy mit akarunk és mit. kel) tennünk. Úgy érzi az ember, amikor olvassa az irány elveket, hogy . nyugodtan lehet dolgozni, nem kell idegeskedni. mert amit célul tűz ki, az mind [reális alapokon nyugszik és feltétlenül megvalósítható. Én elsősorban a számok embere vagyok, az irányelvek jobbára szövegesen ismertetik a tennivalókat, de a szöveg mögött látom a milliókat, s a szövegből kicsendül, hogy azokat a milliókat úgy kell befektetni, úgy kell vele gazdálkodni, hogy termelésünk gazdaságos legyen. — Nagyon nagy örömmel tölt el engem is az a közvetlen hangnem., amellyel, a Központi Bizottság a kényesebb kérdésekhez is hozzányúlt. Azt mondóm, hogy így kell. s így a pártonkívüli emberek is bát- j rabban közelednek és segítenek céljaink megvalósításában. Állítom, hogy a pártoníkívüli műszakiakat is nagyon érdekli a Központi Bizottság kongresszusi -irányelve. Talán úgy is mondhatnám, hogy kicsit felrázza az embert, nemcsak a párttagokat, mindenkit. Ha így haladunk tovább, 'ilyen őszintén és nyiltan. akkor jó úton haladunk é» a- siker sem marad'el. —•' Az ipar terén nem túlzottak ’ az irányelvek követelményei. Igen sok még a rejtett tartalék, ahol segíteni lelet a gazdaságosságon. Én nagyon helyesnek tartom főleg azt a megállapítást, hogy a tervezési munkát alaposan meg kell javítani. Jó és gazdaságos termelést nem lehet el képzelni jó és korszerű tervezés nélkül. Ha azt akarjuk, hogy a termelés gazdaságossága napról napra emelkedjen, akkor az új beruházásoknak biztosítani kell a színvonalas GYAKORLOTT GYORS- ÉS GÉPIRÖNÖT azonnal felveszünk. Ba- ranya-Tolna megyei MÉH Vállalat; Pécs, Doktor Sándor «• H- 397 — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei közül különösen megragadott a falusi, tanyai iskolákat érintő rész. Bár eddig én még nem tanítottam falusi, tanyai iskolában, de az édesapám falusi tanító volt, magam is jártam falusi iskolába, s így tudom, hogy milyen eredményeket lehetett elérni a falusi és a városi iskolákban. Az irányelvek között szerepel többek között, hogy a kormányzatunk a még meglévő, nem szakosított iskolákat a szakosítechnikát, korszerűséget. Nálunk a mecseki szénbányákban legfontosabb feladat a gépesítés, az egy főre eső termelés emelése és a jól megalapozóit munkaszervezés. — Végeredményben ezek hozzák a gazdaságosságot, s ha e feladatokat rendesen elvégezzük, akkor a kongresszusi irányelvek szellemében dolgozunk. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szarka Árpád, a siklósi járási tanács elnökhelyettese, a megyei párt- és a megyed tanács végrehajtó bizottsága megbízásából július 6-tól 20-ig Bulgáriában tartózkodtak. A feladatuk volt; megismerkedni Bulgária vízgazdálkodásával. Mit tapasztaltak e két hét alatt? Először is nagy rokonszen- vet a magyar nép iránt. Egy példát erre. Kolorovgrádban jártak. Itt-tartózkodott hazánk nagy fia, Kossuth Lajos 1849 novemberétől 1850. február 18-ig. Múzeumot rendeztek itt be ennek emlékére, ök is szerették volna megnézni ezt a múzeumot, ha már itt járnak. A múzeum azonban be volt zárva. Egy idős néni sietett a segítségükre. Elmondta; az ő kertjén keresztül be lehet jutni a múzeumba. Így jutottak be. És ott, az idős néni olyan előadást tartott Kossuth Lajosról, hogy az egy magyar ide genvezetőnek is becsületére vált volna. Ez egy mellékes epizód volt csak, mert a fő cél mégis az öntözés, a víznyerési lehetőségek tanulmányozása volt. Bulgária éghajlata kontinentális jellegű. A lehullott csapadék mennyisége nem sokkal marad el a magyarországitól. Csak az a baj, hogy a csapadékhuMás egyenetlen, kedvezőtlen a növényi vegetáció szempontjából. A csapadék többsége ősszel, télen és kora tavasszal esik le. Áprilistól szeptemberig úgyszólván *«»m- mi csapadék nincs. tott általános iskolák színvonalára emeli, s a tanyai iskolások számára kiépíti a körzeti bentlakásos nevelőintézeteket. Megítélésem szerint ez igen komoly lépés lesz a város és a falu között lévő különbségek megszüntetésére. Mert igaz ugyan, hogy a tanterv egy volt eddig is a városi és a falusi iskolákban, de az osztatlan iskolákban nem lehetett eleget tenni a tantervi követelményeknek.: A tanulóknak any., nyi idejük nem volt a tanulásra, mint a városban, mert igen gyakori jelenség volt falu helyen, hogy a gyerekeket befogták valamilyen munkába. A másik fontos dolognak tartam a népművelés jelentőségének feltárását. Ma már nem elégséges, ha a falusi nevelő az iskolai munkája mellett szó rakoztató jellegű előadásokat, rendezvényeket szervez a kul- túrházban. Ezeknek az előadásoknak segíteni kell a szocialista együttélés szabályainak a kialakítását. A falvakban, községekben létrejött új közösségek társadalmi, politikai életének a kialakításában a nevelőkre is sok feladat hárul. Ilyen szeszélyes csapadékel- osztás mellett nem lehet biztonságosan termelni, nagy terméseket elérni és nem lehet tervszerűen gazdálkodni. Tehát szükség van az időjárás befolyásolásáig. Bulgáriában már a felszabadulás előtt is öntöztek, de ekkor még viszonylag kis területen. Mindössze 37 000 hektáron. A felszabadulás után nagy öntözési programot dolgoztak ki a bolgár elvtár- sak. És megindult a munka; gépek és emberek fogtak ösz- sze, hogy megbirkózzanak a természettel, amely sok közepes és nagy folyót is kiszárított. összefogott az egész nemzet. A munka eredménye, hogy ma már 720 000 hektárnyi területet öntöznek. A földművelésügyi minisztériumban külön öntözési osztály van és külön öntözési osztály van a megyei tanácsokon is, amelyeknek szin tén nagy szerepük van az öntözésben. Minden alkalmas területet kihasználnak víznyerésre. A nagyobb víztározókat eddig fele-fele alapon építették. A költségek felét az állam adta, a másik felét a termelőszövetkezet. Ez nagy megterhelés volt a termelőszövetkezeteknek annak ellenére, hogy erre az ötven százalékra hitelt is kaptak a termelőszövetkezetek. Most a termelőszövetkezeti hozzájárulást 20—50 százalékra csökkentik le A gátakat; földből, kőből és cementből építik. Hogy mennyire felhasználnak minden lehetőséget, azt bizonyítja a következő példa is; a vizet a tározóból úgv vezetik el. hogy fel- nyomatják 50—60 métere«» a hegyoldalba. Itt betonból épült Bővítik a harkányi Gyógyfürdő Kórházat A közelmúltban megkezdték a harkányi parkban lévő Gyógyfüsdő kórház bővítését. Csaknem tízmillió forintos költséggel négyszintes kórházi szárnyat építenek a meglévőhöz, amely mintegy 150 ágy elhelyezésére ad majd lehetőségek A nővérszobák, kezelő és irodahelyiség mellett konyha, étterem, váró és társalgó is épül, és az új teraszon napozhatnak majd a betegek. A bővítéssel megoldható lesz a korszerű betegszállítás és a mozgásszervi megbetegedésekkel nem kell a hidegben a fürdőkbe és a vizsgálatra gyalogolniuk az embereknek. A bővített hórház környékét korszerűen parkosítják, maka- dámburkolattal látják el a hoz zá vezető utat, és finom kaviccsal szórt sétautakat is létesítenek. A kórház mellett a tanács által biztosított területen kétlakásos szolgálati ikerházat építenek a kórház dolgozói részére. Komlón is bevezetik a lakások távfűtését 1964-ben Az illetékes főhatóságok határozatot hoztak arról, hogy Komlón az erőműből központilag biztosítják a jövőben, a többszintes lakótelepi létesítmények forróvíz távfűtését. Megvizsgálják majd azt is, milyen lehetőségek vannak a lakások melegvizi ellátására. Az 1963. évtől kezdődő lakásépítéseket már központi fűtésre tervezik. A második ötéves tervben előreláthatólag 600 lakás és a hozzátartozó közintézmények távfűtését oldják meg Komlón Az erőműn belüli távfűtést biztosító beruházás programja elkészült, és jóváhagyták. így a vezetékek lefektetésére és a távfűtés megépítésére 1964-ben sor kerül. — AZ 1959-ES első félévi forgalomhoz viszonyítva a televizióvásárlás 440, a mosógép 134,5, a hűtőszekrény 231,2, a porszívó 227,9, a parkettkefélő gép forgalma 153,9 százalékkal emelkedett Baranyában ez év első hat hónapjában. csatornákba kerül a víz, amelyek nemegyszer 50—60 kilométer hosszúak, 3—4 méter szé lesek és 2—2,5 méter mélyek. A sztambulinszki víztározóból például csak úgy tudják elvezetni a vizet, hogy az említett csatorna mintegy ötszáz méter hosszúságban a hegy alatt megy el. A vízhez nagyon nehezen jutnak, de meg kell mondani nagyon ügyesen is bánnak vele. Szófiától nem messze van az Iszker víztározó. Ebben a víztározóban nem kevesebb mint 673 millió köbméter víz van, 30 négyzetkilométer víztükörrel. Ebből a vízből 28 000 hektárt öntöznek. De van ezen a víztározón két erőmű is, amit a felduzzasztott víz hajt. A vizen sok szárnyast tartanak, a víztározóban sok a hal, alkalmas csónakázásra, sportolásra, és még arra is felhasználják, hogy javítsák vele Szófia vízellátását. \z öntözött területen nagyszerű eredmények születnek. A poralzsiki termelőszövetkezet például májusi mor- zsoltba átszámítva, 78 mázsa kukoricát takarított be hektáronként öntözéses gazdálkodás mellett úw. hogy hektáronként ipintegy 44—48 ezer tövet hagytak. A szviskasi állami gazdaságban öntözéses gazdálkodással negyven mázsa búzát, 90 mázsa rostkendert és ezer mázsa takarmányrépát termeltek hektáronként. De van egy másik jellemzője is az öntözéses gazdálkodásnak. — Amikor Földvári és Szarka elvtárs Bulgáriába indult, akkor nálunk 36 forintot kértek egv kilő Daradicsemért és 1.5— 2* forintot a paprika darab já— A HAZAFIAS NÉPFRONT közli, hogy Sziveri Kálmán országgyűlési képviselő augusztus 28-án fogadó órát tart Vásárosdombón. — AZ ELSŐ félévi 186 tonnával szemben, a második félévben 364 tonna baromfit kell szolgáltatniuk megyénk mezőgazdasági szektorainak. A 'termelőszövetkezetek mint egy 300 ezer baromfit fognak piacra vinni a közeli hónapokban. — A SZEZON VÉGI kiárusítás idején 70 százalékkal több árut adtak el az Állami Áruházban, mint a tavalyi év hasonló időszakában. ért. Szófiában meglepetés érte őket. Ha magyar pénzben számítják át a lévát, akkor kiderül; itt három forintért kapnak egy kiló paradicsomot és nyolc forintért egy kiló paprikát. Ez a példa is világosan mutatja, hogy bolgár barátaink e két cikket nemcsak korábban, de sokkal nagyobb mennyiségben is állítják elő. Mindezekből következik az, hogy Bulgáriában sok az olyan erős termelőszövetkezet, mint a gaszrailovói, amelyben Földvári elvtársék is jártak. Ez a termelőszövetkezet 10 000 hektáron gazdálkodik és a terület nyolcvan százalékát öntözik. Van egy kétezer holdas öntözéses őszibarackosuk is, mely7 nek termékét éppen ottjártuk- kor csomagolták. Úgy, mintáz olaszok a narancsot. A bulgáriai termelőszövetkezetek nagyok: 4—6 ezer hektárosak és feltűnően sok a termelőszövetkezetekben a jól képzett, agráregyetemet _ végzett szakember. Voltak például egy olyan hatezer hektáros termelőszövetkezetben, amelyben nem kevesebb mint tizenegy agrármérnök dolgozott. Igen sok jó tapasztalattal tért vissza Bulgáriából Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szarka Árpád a siklósi járási tanács elnökhelyettese. Most összegezik a tapasztalataikat és úgy tervezik, hogy hamarosan a megye szakemberei előtt számolnak be ezekről. Természetesen úgy, hogy mindjárt javaslatot is tesznek: a bulgáriai tsoasz- talatok alapján mit lehetne tenni Baranyában is az öntözéses gazdálkodás fellendítése érdekében. Szalai János — KÖNYVUJDONSÁGOK érkeztek a pécsi könyvesboltokba. Ismét megjelent Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regénye, valamint Victor Hugó drámái és Schiller balladái á Helikon díszkiadásában. Faulkner: Az ötég,cím# könyúért' kfvia a könyvesboltokba került még Raffay Ádám: A rháglyá című regénye, amely’óiondano Brúnótól szól" — A mezőgazdasági munkák gépesítése az év első felében 20 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Csupán a termelőszövetkezetek gépei több mint 51 ezer normálholddal nagyobb földterü letet műveltek meg,- mint tavaly. —MECSEKFALUN is meg indult a versengés a „Tiszta udvar, rendes ház” cím elnyeréséért. A község lakossága elhatározta, hogy ebben á mozgalomban versenyre hív jak ki a mánfaiakat. — A „VIGYÁZNI KELL, ENNYI AZ EGÉSZ” című zenés, táncos munkavédelmi kabarét négy alkalommal adták elő Pécsett. Két előadást a Ságvári művelődési házban tartottak csütörtökön, kettőt pedig a Zsolnay művelődési házban rendeztek meg pénteken. — TÖBB SZÁZ budapesti tölti a hét végét Pécsett. Á víkendezők különvonáttal érkeznek ma a városba. — VASÁRNAP ESTIG: tekinthető meg a Nagy Lajos Gimnáziumban a Baranya megyei Kisipari Szövetkezetek nagysikerű termékbemutató kiállítása. A bemutatott cikkek közül a Pécsi, Faipari és a Szigetvári Faipari, valamint a Pécsi Kossuth ”Ci’ pész KTSZ termékei arattak legtöbb elismerést. — HONVÉDELMI NAPOT rendez vasárnap Siklóson az MHS járási elnöksége. A délelőtt fél 9-kor kezdődő műsorban járási összetett honvédelmi verseny, repülő- és hajómodellező bemutató, terepgyorsasági motorkerékpárverseny, könnyűbúvár víz alá merülési bemutató szerepel. Este tűzijátékot és honvédelmi bált rendeznek. — A KOMLÖI városi tanács kisajátította a komlói Petőfi utca 2, 3, és 4. számú házakat, amelyeket a közeljövőben lebontanak. Helyükbe többszintes lakóházaikat építenek. &%Onntug JoüSSef, bányamérnök Fel kell tárnunk tartalékainkat Ahol az öntözés valósággá válik 1 4 i A
