Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
«62. ATTGÜSETÜS SS. HIAPIÓ 3 Az ij tanévre készülnek a szigetvári járásban A szigetvári járásban gyors ütemben készülnek a szeptemberben kezdődő iskolai évne. A legtöbb iskolában már befejeződtek vagy befejezéshez közelednek a nyári tatarozások és nagytakarítások. Az iskolák és községi tanácsok téli tüzelőről is gondoskodtak, az IFÉR.T Vállalat a megrendeléseknek megfelelően szállítja az iskolabútorokat, kísérleti eszközöket, térképeket és mást. A járási tanács 38 600 forintot költött csupán biológiai és fizikai szemléltető eszközökre. Az elmúlt tanévben még nyolc nevelői állást nem tudtak betölteni, személyi vagy pénzügyi fedezet hiánya miatt A hiányzó nevelők száma az idén már csökkent, bár néhány helyen — Vásárosbécen, Botykapeterden — még most is szükség lenne nevelőre A járási tanács az ilyen helyeken helyettesítéssel biztosítja az oktatás zavartalanságát. > Az 1961—62-es tanévben hat iskolai gyakorló műhely volt a járásban. Ebben a tanévben újabb műheiyefcet kívánnak létrehozni. A gyermekek oktatása mellett fejleszteni, bővíteni kívánják a felnőttoktatást is. Az időben kezdett szervezés eredményeként olyan községekben is indul esti tanfolyam, ahol eddig még nem működött dolgozók iskolája, például Merenye- Ceglédpuszitán, Nagypeterden és másutt. Az esti iskolákkal egy időben számos alapismereti tanfolyamot szerveznek a járásban, hogy a múlt szomorú maradványát, az analfabétizmust felszámolják. Pályaépítés - ^ pályamunkások nélkül Nagy teljesítményű villanydarut kap a MÁV — Könnyű gépkocsikkal járnak a pályamesterek — Ultrahangos műszerekkel vizsgálják a sinhibákat igen balesetveszélyes volt. A tehergépkocsik pótkocsikkal mintegy 15 tonna teher szállítására alkalmasak, s a kívánt helyre továbbíthatók. Az év végére vár a MÁV pécsi igazgatósága egy nagyteljesítményű villany darut Ed dig ugyanis kézi daruk voltak; A villanydaru segítségével egy szerre 36 méter hosszúságú sín mezőket tudnak beemelni. A pályamesterek munkájának megkönnyítésére, akik ed dig kézihaj tánnyal járták a pályát — állították be az ú. n. pályamesteri könnyű vágány- gépkocsikat A vágánygépkocsikba 250 köbcentis Pannónia motorok vannak beépítve. Jelenleg már 68 ilyen pályamesteri vágánygépkocsi fut az igazgatóság területén. A sínek állapotának a vizsgálatára, a sinhibák, repedések, hengerlés! hibák felfedésére szolgálnak az ultrahangos elektromos sín vizsgáló szerkezetek. A pécsi igazgatóság birtokában 2 ilyen sinvizsgáló szerkezet van. Másik fontos gépük, a Bereznay-féle vágánymérö- gép. Ezzel a vágánymérőgéppel évente két alkalommal lemérik a teljes vágány hálózatot Ez a műszer a pályatesten mutatkozó deform üódásókat —- fekszint Irány hajtást; nyomtáv méreteket grafikusan ábrázolja. A grafikonról pontosan leolvasható, hogy a vasút melyik szakaszának hányadik szelvényénél van hioásó- dás. A MÁV pályafenntartási részlegének fő feladata a fővonalak. korszerűsítése. A régi, hagyományos ül.ü- zös sínek helyett hézag nélküli síneket alakítanak ki fokozottabb mértékben. Jelenleg Simontornya és Pusz- taszabolcs között végeznek ilyen korszerűsítéseket. Ezek a sinszakaszok a korábbi fenntartási költségeknek csak h 40 százalékát igénylik, ezért gazdaságos így kiépíteni a vonalakat. A másik előnye pedig az, hogy sokkal kulturáltabb.; válik a közlekedés, mert a vonatkerekek döcögését teljesen megszüntetik az új élj i- rással. Nem kell attól sem tartani, hogy a nagy nyári melegben a sín tágulás miatt el- púposodik, mert ezt a tágulást különleges rögzítővel ellensúlyozzák, s meggátoljak terjeszkedésében a síneket. Simontornya és Dombóvár között kívánja először megvalósítani a MÁV a hézagmentes sínpályát. 1963-ban kerül sor u dombóvár—godisai vonal korszerűsítésére. (Hamar) A technika rohamos fejlődése forradalmasítja a pályaépítési és pályafenntartási munkálatokat is a MÁV-nál. Azo kát a munkafolyamatokat, amelyek az emberi erő maximális igénybevételét kívánták — ma már szinte teljesen gépek végzik. Az alépítményi munkák zöme földmunka, amelyet koráb ban kizárólag ké2i erővel végeztek. Ma már est a munkát földkitermelő gépek, kotrógépek, dömperek, illetve önürítős billenő teherautók végzik, az ember csak arra Íveli, hogy irányítsa a gépek«*. A földhányások, töltések tömítésére s különböző tömltő gépek, lánctalpas tömítő hengerek szolgál nak. Bégen a legnehezebb pályamunkák közé tartozott a zúzott kő rostálása. Ma már ezt a munkát is a rostálógépek végzik, sokkal tökéletesebben, mint a kézi munka volt A gépi munka a termelékenységet nagy mértékben növeli és jelentősen csökkenti a kivitelezési időtartamot Egy ilyen rostálógép 8 órai munkája 160 fizikai dolgozó munkáját teszi nélkülözhetővé. Nagy fejlődést jelen* a vágányéin elési munkánál, a régi vágányok felszedésénél, valamint az új vágányok lefektetésénél is a gépesítés. Korábban itt volt a legjobban igénybe véve az ember fizikai ereje, amikor a súlyos sinszaka- szokat kellett emelgetni. Igen fontos munkagép mind az építés, mind pedig a felújítási munkáknál az aláverőgép, amely teljesen megszüntette a kézi erővel történő krampácso- lást Egy aláverőgép 52 ember munkáját végzi el. Magyarországon a MÁV birtokában 10 aláverőgép és 5 rostálógép van, amelyeket természetesen a Pécsi Igazgatóság is igénybe vehet, ha a vágányépítési, vagy felújítási munkák ezt indokolttá teszik. A Pécsi MÁV Igazgatóságnak határozott célkitűzése, hogy mozgó pályafenntartási egységeket alakítson ki a telep állomásokon. Ezek a gépesített egységek el vannak látva agre Sátorokkal, kézi vibrátorokkal, villamos sínfűrészelővei, sínfúróval, talpfafúróval, síncsavar behajtóval és más egyéb fontos gépekkel. A gépesített egységek folyamatosan haladnak előre, s kijavított sínszakaszokat hagynak maguk mögött A szállítások megkönnyítésére 22 tehergépkocsit állítottak be. Eddig ugyanis a vasúti építkezésekhez szükséges anyagot szállító vasúti kocsikat kézzel tolták. Itt is nagyfokú fizikai erő kifejtésére volt szükség, s amellett a lejtős szakaszokon l/Sállíí-.wí * őrületén. ív* Már megérkeztek a kiállításra a Tiszántúlról a leendő „sztárok” — Na, ide állj, te marha! — ordított Finta Sándorra a kinyalt bajszú Radocsay Kázmér őrnagy úr és a nemzeti színű drapériával letakart asztal elé mutatott. Finta Sanyi odaállt. — Nem oktatta ki ezeket az apjuk kérlekalássan, buták ezek mind, mint a... — szólott imigyen okosan Tarcsay százados úr s aztán ő kiáltott, rá Sanyira durván. Egy tiszthelyettes szolgálat- készen haptákolt, vezényelt a sorozandó legényeknek: „Szájat kitátani!” „Nyelvet kinyújtani!” „Kezeket előre!” „Nadrágot, cipót le!” 1941-et mutatott a naptár. Soroztak. Igaza van. Józanul gondolkodik. 1962 augusztus végén vagyunk. Soroznak. A vasutas klub udvarán, árnyas gesztenyefák alatt nótaszó hallik. öregkatonák jönnek, beszélgetnek a katonaéletről. — Mi az a szakszolgálat'’ Csizmát kapunk vagy bakancsot? — Ki mosogat ebéd után a katonának? Törülközőt vigyünk, ha bevonulunk? Üs/.ó- kiképaés is lesz? Fürdönadrá- got vigvünk vagy kapunk? — Milyen a koszt? C iga rét1 tát mennyit kapunk? — Mekkora hajat növeszthetünk? Az öregkatona, — egy barátságos, nevetőképű szakasz- vezető — minden kérdésre válaszol. S azt is elmondja, hog” nagyon jó lesz, ha már most hozzászoknak a fegyelemhez és csak az beszél, aki szót kapott. Sok kellemetlenségtől kíméli meg magát az ember, ha fegyelmezett. Dél van. Pontosan tizenkét órakor ebédet kapnak a fiatalok. Soroznak a magyar néphadseregbe 1962 augusztusában. és a panaszokat s aztán javaslatot tesznek az állami szerveknek, hogy miképpen oldják meg a bevonuló fiatalember problémáit Volt olyan, akinek idős szülei támasz nélkül maradnak, ha ő bevonul, rajta kívül nincs más. aki eltartaná őket. Szociális segélyt javasoltak az idős szülőknek, a fiatalember pedig bevonulási segélyt kap a munkahelyének szakszervezeti bizottságától. Van, aki fiatal feleségét hagyja itthon, akinek munkát kellene szerezni, amíg ő katonai szolgálatot teljesít. Sokfajta probléma akad, s a szociális bizottság mindet alaposan megfontolja, keresi a megoldás, a segítés módját. Orvosi vizsgálat következik. A sorozó orvos emberi hangon, barátságosan beszél. Nagyon sok katonaköteles fiatalember elvonult már előtte. Mind elmondta panaszait, — ha éppen volt valami panasza — mosolyogva, félszegség nélkül állt a sorozó orvosi bizottság elé. ... Vékonydongájú legény jön ki az orvostól. — Na, öcsi, mi leszel? Búvár? Diétás kaját kapsz, mi? — tréfálkoznak vele, — Mil- csarek Lacival — a többiek. — Diétát kap persze. Feketekávét dinnyével — mondja valaki mögöttem s ezen jóízűen nevetnek. Azt mondják itt a többiek, hogy sok munkatársuk.önként jelentkezett. Korábban akarják letölteni a katonaidejüket, sőt tiszthelyettesi iskolára kívánkoznak. Kékesdi József villanyszerelő. Nagy tervei vannak. A gépipari érettségi után a bányához ment dolgozni, automatizálási szaktechnikus-képzőbe is járt. Felső fokon szerette volna továbbképezni magát Most mégis szívesen megy katonának. Azt reméli, hogy katonai szolgálata alatt is módja lesz tovább képeznie magát a szakmájában. — Menyasszonya van? — Nincs. Csak álmaim vannak. Udvarolok, nem mondom hogy nem, de jobb lesz, ha csalr néhány év múlva gondolok családalapításra — mondA kiállítás egyik érdekessége az NDK gyártmányú dupla csoroszlya-soros vetőgép. — Foglaljon helyet — mondja a csinos fiatalasszony — az írnok — Laki Zoltánnak, Kékesdi Józsefnek, Milcsarek Lászlónak és a többieknek sorba. Kéri a személyi igazolványukat, bejegyzi az adataikat, megkérdezi, van-e valamilyen szociális problémájuk. Innen, — akinek van valamilyen gondja, kérése, közölni valója, — a szociális bizottsághoz megy. A bizottságban ott ülnek a nőtanácsnak, a városi tanácsnak, a »kiegészítő parancsnokságnak a képvise- >loi. Meghallgatják a kérelmet Készülnek az OKISZ-pavilon ízléses tablói Gib János képriportja Egy héttel a nyitás előtt Egy hét múlva nyitja meg kapuit a 64. Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállítás 52 holdnyi területén 134 államit gazdaság, 559 termelőszövetkezet, különböző minisztériumok, főigazgatóságok, szervezetek és számos külföldi kiállító mutatja be termékeit mm i M . I II r MRMOWMIk Komló készül a bányásznapra — Megkoszorúzzák a hősi halált halt bányászok sírjait — Szombaton este lesznek az ünnepségek öze énként — Több mint 28 millió forintot fizetnek hűségjutalomra — Egésznapos kulturális és sportműsorok a városban Az egész város készül az idei — tizenkettedik — bányásznapra. Bár az idén nem lesz olyan látványos, kirakodó- vásárral egybekötött kavaikád, mint évekkel ezelőtt, azonban tartalmában sokká! értékesebb, kulturáltabb lesz a kóm- lóiak ünnepe. Kinőtték már azt az időt a komlói bányászok, hogy a bányásznap al- j kaiméval kiosztott hűségjuta- j lombé! azonnal a sátrakhoz I rohanjanak és vegyék, amit látnak. Persze a kereskedelmi ellátásra azért az idén sem lesz panasz, mert nemcsak ünnepek előtt, hanem állandóan nagy árukészlettel és bő választékkal várják a komlói boltok a vevőket. Az idei bányásznap programja két részre oszlik. Szeptember elsején délután öt órakor kezdődik azzal, hogy dísz- egyenruhás bányász küldöttség megkoszorúzza és virágokat helyez el a bányában hősi halált haltak sírjaira a régi és az új temetőben egyaránt — Ugyancsak szombaton este rendezik meg az üzemekben a bányásznapi ünnepségeket. Ez alkalommal méltatják a bánya szók harcait és a bányászélet régi, küzdelmes történetét Ezen az ünnepségeken nyújtják át az aknák dolgozóinak a kitüntetéseket és jutalmakat majd baráti beszélgetéssel, családi esttel zárják a szombat estét. Szeptember másodikén, vasárnap kultúr- és sportműsor szórakoztatja a város lakosságát. A sportműsorból kiemelkedik a Komlói Bányász és a Pécsi Dózsa NB I-es labdarúgó-csapatainak barátságos mérkőzése. A bányásznap alkalmával fizetik ki ez évbeli is a hűség- jutalmakat. A komlói bányászok _az idén kétmillió forinttal több hűségjutalmat kapnak. mint az elmúlt esztendőben. összesen 28 millió és 226 ezer forintot osztanak ki elsején a tröszt dolgozói között Az üzemekben már elkészült a nyereségrészesedés összegének személyenkénti számfejtése és azt kifüggesztették, hogy mindenki láthassa a sajátját és esetleges reklamációját még időben közölni tudja. A %'-nyásznap alkalmával több aknánál rendeznek munkás-paraszt találkozót. SOROZÁS
