Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

NAPLÓ 1963. AUGUSZTUS 35. Tájékoztató a párt szövetségi politikájáról A SZÖVOSZ kezdeményezé­se alapján a Baranya megyei MÉSZÖV igazgatósága meg­szervezte a megye földműves- szövetkezeti gazdasági, vala­mint szakszervezeti furtkciö- nárlusainak tájékoztatóját a „Párt szövetségi politikájáról”. Rapai Gyula elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei bizottsá­gának első titkára adta meg tegnap ezt a tájékoztatást, me­lyen részt vett Papp János elv tám, az MSZMP Baranya me*' gyái bizottságának titkára, va­lamint Zlmoriyi Béla elvtárs, a SZÖVÖSZ pénzügyi főosztár lyénak vezetője is. A járási tanács dísztermében össze­gyűlt 150 főnyi, hallgatóság előtt Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke nyitotta meg á tanács­kozást. Rapai Gyula elvtáns ezután Válaszolt; a feltett 31 konzultációs kérdésre. Magyar gépldállítáfc nyílt Moszkvában Kádár Miklós, a moszkvai magyar nagykövetség kereske­delmi tanácsosa pénteken ün­nepélyesen megnyitotta a ma­gyar kereskedelmi, vendéglá­tóipari s háztartási gépújdonsá­gok kiállítását, A megjelen­tek nagy elismeréssel nyilat­koztak a Transelektro Külke­reskedelmi Vállalat által ex­portált magyar termékekről. A% irányelvek tükrében Gazdasági égitőmunkánkről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvej gazdasági építőmunkénk eddi­gi eredményeit és feladatait ismertetik. Készülünk a páit kongresszusára és számadást végzünk: az irányelvek szám­adása, amelyet a Központi Bi­zottság népünk elé tárt, min­denféleképp megnyugtató és felemelő. Egy mondatban ki­fejezve; népgazdaságunk fej­lődése egyenesdrányü, terveink teljesen reálisak. Mit tettünk eddig? Az el­múlt VII. kongresszus óta je­lentős gazdasági eredményeket értünk, el. Hároméves tervün­ket minden tekihtetben teljesí­tettük, illetve túlteljesítettük. Szocialista iparunk a tervezett 22 százalékkal szemben há­rom év alatt 40 százalékkal növelte a termelést. Iparunk belső szerkezetében egészséges fejlődés ment végbe, nőtt a nehézipar részaránya, ezen be­lül a gépiparé és a vegyiparé emelkedett jelentősen. A gép-, iparon belül is leggyorsabban az erősáramú gépgyártás, a híradástechnika és a műszer­ipar, a vegyiparban a gyógy­szeripar termelése emelkedett. Ékes példa iparunk egészsé­ges fejlődésére, hogy az elmúlt hároméves tervben a termelés 12 százalékkal emelkedett, s ebben a termelékenység ját­szotta a fő szerepet. Orvosok a bányában Érdekes orvos-bányász talál­kozó zajlott le tegnap a Szé- chenyi-aknán. A pártszerve­zet, a szakszervezeti bizottság és az üzem vezetője meghív­ták Pécs város egészségügyé­nek vezetőit, látogassanak él a bányászok közé,, nézzék meg hogyan és milyen körülmé­nyek között dolgoznak. lenn a 'föld alatt. Dr. Hal József városi főor­vos dr. Breila István rendelő­intézeti igazgató, dr. Ratkóczi Károly KÖJÁL igazgató és dr. Háber József szakfőorvos, dr Nikolav Lászlóval, az egész­ségügyi pártalapszervezet tit­kárával járta végig a föld alatti munkahelyek egy részét Kirsching János elvtáns, a bányaüzem vezetője leszállás előtt részletes tájékoztatót tar­tott az orvosoknak a bányá­szok egészségvédelmének meg­szervezéséről, a balesetelhárí­tási és biztonsági rendszabá­lyok betartásáról, a balesetvé­delmi eszközök használatáról A vendéglek az üzemvezető szakszerű kalauzolása mellett a helyszínen figyelték meg a bányászok munkáját és tájé­kozódtak a bányamunka viszo­nyairól a Széchenyi-aknári. A bánya járás után — a jé fürdőtől felfrissülve — baráti beszélgetés keretében vitatták meg a látottakat, s a bányá­szok egészségügyi ellátásának kérdéseit, a bányaegészségügyi szolgálat átszervezésének mó­dozatait. Vendégek és vendéglátók egyafánt szükségesnek tartják hogy a jövőben hasonló láto­gatásokat szervezzenek. Meg­állapodtak abban, hogy ilyen jellegű bányajárásra és beszél­getésre ezek után rendszeresen sort kerítenek. Hogyan tovább? Melyek gazdasági épitőmunkánk leg­fontosabb feladatai? Ilyen nyíl godt és ilyen megfontolt vá­laszt talán még sohasem kap­tunk, mint most a kongresszu­si irányelvek kapcsán. Az élőt tünk álló feladatok gondos elemzése biztos utat mutat minden gazdasági vezetőnek és minden dolgozónak. „A kő­vetkező években az ország gaz daságí tevékenységének közép­pontjában, a második ötéves terv teljesítése és gazdasági céljainkkal összhangban álló túlteljesítése áll... Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve: a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az ön költség csökkentése”. Világos a feladat; gazdaságo san kell termelnünk! ..Előre­haladásunknak csakis ez az egyetlen járható útja. Többet és jobbat akarunk adni dolgo­zó népünknek, azt akarjuk, hogy mindenki megelégedett körülmények között éljen és állandóan emelkedjen az élet- színvonal. E célunkat csakis akkor tudjuk, megvalósítani, ha gazdaságosabban terme­lünk. Szocialista társadalmi rendet építünk, népünk élletét magasabb színvonalra akarjuk emelni. A versenyben nem sza bad megállnunk; olcsóbban és magasabb termelékenységgel kell termékeinket előállítani. „Az o ’célunk, hogy tovább javítsuk a népgazdaság szerke­zetét; magas műszaki színvo­nalon korszerű gyártmányokat állítsunk elő és növeljük a termelés, az export, a beruhá­zások gazdaságosságát; ter­veinket az anyagi, pénzügyi és munkaerő-források takarékos felhasználásával hajtsuk, vég­re, hogy minimális ráfordítá­sokkal maximális eredménye két érjünk el. Jó munkával el kell érnünk, hogy a második ötéves tervben az ipari terme­lést legalább kétharmad rész­ben ú munkatermelékenység fokozása útján növeljük ,... Arra törekszünk, hogy maxi­málisan növeljük a nemzeti jövedelmet, a felhalmozás és a fogyasztás arányait pedig — az ország mindenkori belső és külső helyzetét figyelembe vé­ve — úgy alakítjuk, hogy rend szeresen emelkedjen az élet- színvonal, és megvalósítsuk a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat is". Az irányelvek nem kinyilat­koztatásokat rögzítenek, azt L vázolják, hogyan, milyen mó­don lehet célkitűzéseinket va­lóra váltani. Egyik ilyen fon­tos figyelmeztetés és tanács, hogy küzdeni kell a szocialista építés sikereivel jelentkező ön hitteég és önelégültség ellen, mert ezek a fejlődés kerékkö­tői, A Vezetők önteltsége ellen a legjobb módszer a dolgozók széleskörű bevonása a gazdasá­gi vezetésbe. Nagyobb teret kell, hogy kapjanak a dolgozók a terme­lésben és az irányításban, vál­jon valóra maradéktalanul a dolgozók alkotó kezdeménye­zése. Gazdasági előrehaladásunk­nak másik sarkalatos problé­mája a nemzetközi együttmű­ködés. „Minél sokoldalúbb és hatékonyabb a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­dése, annál gyorsabban építjük fél a szocializmust és a kom­munizmust, annál gyorsabban nyeri meg a szocialista világ­rendszer a kapitalizmussal fo lyó gazdasági versenyt”. — rögzítik az irányelvek. Első­rendű feladatunk az, hogy KGST keretein belül hangol­juk össze terveinket, hogy ez­zel elkerüljük a párhuzamos kapacitások kialakítását, s a .. jövőben fokozottan vegyünk részt a különféle közös vállal­kozásokban. Világosan megmondja a Köz ponti. Bizottság kongresszusi irányelve, hogy a termelékeny ség és a gazdaságosság foko­zásának egyik fő eszköze a technika és a technológia fej lesztése, a gyártmányok kor­szerűsítése, az ipar ágazatai arányainak további javítása. Baranya megye iparos megye, több vállalatunk terméke kül­földön kerül a vásárlóközönség elé. Ahhoz pedig, hogy megáll­juk helyünket a külső piaco­kon — de'a belsőn Is — az kell, hogy termékeink minő­ségét és gazdaságosságát a fej­lett országok színvonalához mérjük. Éppen ezért a gazda­ságtalan, elavult termékek elő állítása helyett arra kell töre­kedni és berendezkedni, hogy a korszerű, gazdaságos, a roha­mosan fejlődő technika köve­telményeinek megfelelő és minden igényt kielégítő ter­mékeket gyártsunk. Nagy segítséget jelent gaz­dasági életünk minden dolgo­zójának a párt kongresszusi irányelve. Nemcsak a nagy munkák idejére ad támpontot, hanem a mindennapi munká­ban is óriási segítséget jelent. 1IHM1U JHJ| lillllllll Műcmvoa szemléltelő eszközök Az Iskolai Taneszközök Gyárában fokozottan áttérnek a műanyag szemléltető eszközök gyártására. Az idén már 65 féle sokszorosan nagyított szemléltető eszközt gyártanak műanyagból. Zelenák Gabriella kétszikű szár metszetének makettjét készíti kétszázötvenszeres nagyításban. A TIT SZABADEGYETEM NYELVISKOLÁJÁN minden nap (szombat kivételé­vel) du. 3—8-ig folynak a be- lratáscik. Be lehet iratkozni az orosz, német, angol, francia és olasz nyelvekre, kezdő, haladó és társalgási fokon. A tandíj heti két órás foglalkozással egész félévre 100 Ft, kétszer kétórás foglalkozássá 200 Ft, Kellő számú jelentkező esetén külön gyermekcsoport is. Be­iratkozás a Szabadegyetem Titkárságán: Janus Pannonius utca 11. 1. env. *T „Baranyai utakon“ címmel közlekedési híradó jelenik meg A Baranya megyei Közleke­dési, Balesetelhárítási Tanács propaganda csoportja közleke­dési híradót jelentet meg szep­tember elején „Baranyai uta­kon” címmel. A szerkesztő bi­zottságban a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság, a bíró­ság, ügyészség, a Hazafias Nép­front, a KPM Autóközlekedési Tanintézete, az Állami Biztosí­tó, a 12. AKÖV és az OTP közlekedési szakemberei dol­goznak. A helybeli, sajátos közleke­dési problémák mellett, a hír­adó különösen a gyermekbal­esetek megelőzésével kapcsola­tos teendőkkel és a baleseti statisztika ismertetésével fog­lalkozik. Természetesen helyt adnak a közlekedési visszássá­goknak is, de a híradó egyik fő. feladata az új KRESZ is­mertetése lesz. A szerkesztő bizottság módot ad arra a to­vábbiakban," hogy a gépjármű- vezetők, utasok, és mindenki, aki szívén viseli a balesetmen­tes közlekédést, hangot adhas­son véleményének, elképzelé­seinek. A loltó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása sze­rint a miskolci szabadtéri szín pádon megtartott 34. • heti lot­tósorsoláson az alábbi nyerő­számokat húzták ki: 3, 9, 55, 64, 74 A szálántai silóerdőben... Szándékosan használtam a címben ezt a kifejezést: erdő, mert a szalántai termelőszö­vetkezet silókukoricája minden eddig látottat felülmúl. Nem­csak két méteres magasságá­val, haragoszöld sűrűségével, gyomtalanságával, a szárakon nőtt jókora kukoricacsöveivel, hanem azzal is, amit a szövet­kezet szorgalmas parasztjai ezzel a silónövénnyel véghez visznek. A dolog úgy kezdődött — mint Kerner Adám, a termelő- szövetkezet elnöke meséli —, hogy a szövetkezet 320 szarvas- marhájának téli takarmányo­zása miatt 56 hold silókukori­cát vetettek Németi község határában. (Szalánta, Németi és Bósta lakói ugyanis egy ter­melőszövetkezetben keresik a boldogulást.) Kerner Ádám el­nök, Bors Ferenc párttítkdr és a vezetőség többi tagja kiszá­mította, hogy a szarvasmarhák takarmányozásához 160 vagon silóra lesé szükség. Az 56 hold silókukorica termésétől vár­ták, hogy o kellő takarmány­mennyiséget előteremtse a szö­vetkezet számára. — Ha már ötvenhat hold földet mégtiszteltünk a takar- mdnytermesztéssel, akkor az jő is legyen — mondta az elnök — és amikor kibújt a silókuko­rica a földből, holdanként más­fél kiló Dtkonlrttal ovomtala- nitottdk a szép fejlődést mu­tató növényt. A föld minden holdjára egy mázsa véti sót is kiszórtak, azonfelül kétszer mennorhnnuósitották. fellazí­tották a talajt. A föld pedig nem Ivnk.as buksza, amibe tő­iül rakják n pénzt s alul kl- *potyog, a silókukorica meghá­lálta a vegyszert, a munkát, s hatalmasra nőve olyan gondot okozott, hogy főhetett a veze­tőség feje Szalántán. — Majd géppel levágatjuk — vélekedtek többen a tagok közül, de az elnök hiába ment gép után, nem kapott. Ha ka­pott volna is, ki tudja, elbírt volna-e törés nélkül a kubai cukornádhoz hasonló rengeteg­gel? — Nem baj, el bírunk vele mi magunk — mondja a Né­meti határban Tanadzsi Tade brigádvezető. — Az egész ter­melőszövetkezet összefogott, hogy megmentsük az értékes takarmányt. A naptól perzselt dombtetőn berreg a silózógép, már egy egész kis hegyet aprított fel. A silóhegy tetején öten-hatan állnak, szép rendbe rakják az Összevágott takarmányt. Egy mélyre ásott gödör már meg­telt, de aligha lesz elegendő a másik. — Kétszáz mázsa termett egy holdon, életemben nem lát­tam ilyet — szúrja egy pilla­natra a földbe villáját Krizslcs István. — Tizenhárom holdam volt még egyéniben, én nem készítettem soha silót, de lit­tam már máshol is. A miénk most nagyon szépen sikerült. — Lesß mit enni a marhák­nak — bizonygatja Ferencz Mihály. — Tavaly húsz napig Móztunk, mégsem volt ennyi takarmányunk, most három napja gyűrjük a munkát és alig győzzük hová tenni. Na­ponta 900 mázsát rakunk el. — Mint a pálinkának, a jó kis .pálinkának, olyan szaga van — nyúl o silóba Tanadzsi és kihúz egy marékkal. — Sza­golják csak meg .. Beföldel­jük, hagyjuk pihenni, aztán ja­nuárban kibontjuk... Ügy eszi majd ezt a jószág ... szinte él­vezet rágondolni is... — Hogyan tudják levágni, arra lennék már nagyon kí­váncsi?! — Kalapot le az asszonyok előtt — mondja a brigádveze­tő —, azok még rajtunk is túl­tesznek most. Jöjjenek, meg­mutatom. N Jó kilométerre, egy lágyan ívelő völgyben már látszik a silókukorica. Tanadzsi beleáll, de nem látszik ki belőle, sőt még feldugott kezefeje sem. Felkaptatunk egy magaslatra, majd onnan ismét völgybe ereszkedünk. Innen már látni lehet az asszonyokat, akik sarlóval vágják az erősszárú növényt. — Kegyetlenül nehéz mun­kát végeznek, mégis naponta nény holdat levágnak — ma­gyarázza Tanadzsi Tade. — Sajnos, igy kell megmente­nünk a drága takarmányt. Az asszonyok azonban a ne­héz munka dacára sem veszí­tették el kedvüket. Hárman meguünk le hozzájuk s a kö­szönés után, míg jegyzetfüzete­met keresgélem, már megcsíp­nek: — Álljon be közénk, pró­bálja ki. nehezebb-e a toll, mint a sarlói — Mint egy szép. sudár le­gény, olyan ez a siló — mond­ja nevetve özvegy Sztanics Ist­vánná, s rákapja a választ nyombans ■' — Ölelgetheti is egész nap eleget. — Mondja, mit is tehettünk volna, ha már a férfiak nem szereztek gépet. Negyvenen be­lefutunk. Én háromszázhúsz ölet is levágok egy nap alatt... Hogy mikor kezdtük? ... Teg­nap öt órakor reggel és aztán, estig, ma is hét óráig vágjuk... — Másfél munkaegységet ka­punk érte naponta — mondja Szeverínacz Jánosné. — Aki pénzt akar keresni, ide jöjjön. — Csak legalább egy kis sört küldött volha az elnök — szó­lal meg valaki a tábla belse­jéből. — Majd ha lesz sok pénz, lesz sör is — vágja rá egy má­sik. — Tavaly még a fele asz- szony sem dolgozott. Ma már kétszázan vannak a mezőn. Szedik a dohányt, vágják a silót! A sor végén idősebb asszony hajol sarlójára, Majorácz Má­tyásáé. — Hatvan éves vagyok, de levágok annyit, mint a töb­biek — egyenesedik ki egy pil­lanatra. — Segíteni kell, ösz- szefogni és akkor megy a mun­ka. Ilyen siló még nem volt a határban. Kár lenne tönkre­hagyni. A vezetőcég is megte­szi a magáét, mi sem hagyhat­juk cserben őket... Sok-sok nap telik el és jó párszor sarlóik a hold is az égen, mire lefogy a nagy tábla silókukorica vágása. Ám ha sokat is kell dolgozni most a nyáron és gép híján kézzel kell learatni a dúsan nőtt nö­vényt, télen annál nagyobb lesz az öröm, amikor a jószá­goknak bőven tudnak adni en­nivalót. Megyénk többi szö­vetkezetei is példát vehetnek róluk! SZÜTS ISTVÁN — DÓZSA—DOROG mér­kőzés jegyei elővételben kap* hatók Színházzal szemben, a Belvárosi Étterem előtt, va­sárnap délig. — CSÜTÖRTÖKÖN ESTE nyolc óra előtt néhány perc­cel az ÉPFU Megyeri úti te­lepére hívták a tűzoltókat. Fáy Bálint segédmunkás egy három és fél tonnás teher­gépkocsi üzemanyagtartályát hegesztette. A tartály félig volt üzemanyaggal és a he­gesztés során felrobbant. Fáy Bálint I. és 11. fokú égési sebeket szenvedett, az anyagi kár mintegy tízezer forint. — A LIBRESSZÓBAN és a Magyar írók Könyvesboltjá­ban tegnap Haraszti Pál ké­peit állították ki. A festő a kiállítás anyagának nagy ré­szét ezen a nyáron Szent­endrén festette. Telt sem tUfa... Rosszul aludtam az éjsza­ka. Talán a nagy melegtől. Korán felkeltem és mi­előtt munkahelyemre indul­tam volna, sétáltam egy ke­veset a városban. A Rákóczi úton egy mama azon fára­dozott, miképpen nevelhetné csöpp leányát. A pici, mint az eleven hétördög, egyik járdaszegélyről a másikra libbent és közben nagyokat kacarászott. Élvezte, hogy most már szabadon járhat a gépszörnyek között. A mama türelme fogytán volt. Féltette a Ms ördögöt, ámbár mindig a nyomában volt. Egyre közelebb kerültem a kis vadáéhoz és magamban mindjobban szimpatizáltam a kicsivel. , Jól esett látni ezt a csu­pa öröm, csupa élet gyere­ket. Ám amint közel kerül­tünk egymáshoz, mint a de­rült égből a villámcsapás, úgy csattant a mama, most már ellentmondást nem tűrő figyelmeztetése, • — Ha nem leszel jó, ez­zel a bácsival vitetlek el.. És rám erőszakolt egy mosolyt. Na szép! Velem ijesztik meg a gyereket. Ez a nap is jól kezdődött i <

Next

/
Thumbnails
Contents