Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-24 / 197. szám
i ■ AUGUSZTUS ü MAPIÓ A párt kongresszusi irányelveiről Párttagok es partonkívuliek egyaránt nagy érdeklődéssel olvassak a part Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Az őszinte szó és nyílt beszéd, az ország előtt álló feladatok pontos megfogalmazása minden társadalmi réteg érdeklődését felkeltette. A párt tagjai, munkások, szakszervezeti vezetők nyilatkoznak munkatársainknak as irányelvek egy-egy részletéről. Közreadjuk véleményüket s liórünk mindenkit, hasonló módon mondja el, — s ha kedve van, írja meg lapunknak, — szívesen közöljük gondolatait. Horváth Lajos, m Orrtts Egészségügyi Dolgosé)! Szakszervezetének Baranya megyei titkára: Mióta hírül adták, hogy novemberben pártkongresszus lesz, vártam az irányelveket. „Tézisekét” vártam, — ezt tr/óktuk meg, s most azt látom, hogy nem „tézisek”, nem rövid megállapítások, hanem elemző és összefoglaló irányelvek jelentek meg,-Örömmel látom, hogy nincsen«*; benne a régi értelemben vett nagy szenzációk, hanem a VII. kongresszuson elfogadott irányvonal következetes érvényesülésének biztosításáról van szó. Különösen a szakszervezetek szerepének nö- •elésérffl szóló feladatok ragadták meg a figyelmemért;. Valóiban szükséges, hogy növekedjék . a szakszervezetek szelepe s gazdasági feladatok megoldásában. A nwmkásmoz- geiom tapasztalatai igazítják hogy' a' szakszervezeteik meg tudják oldani a munkajogi és társadalombiztosítási feladatokat is. nemcsak a szociális és lepltúrális ügyeltet. Mégis, úgy özem, hogy szűkszavúan van az irányelvekben megfogalmazva ez a rész, bővebben kell majd kifejteni. Biztos vagyok benne, hogy a kongresszuson a módszerek és lármák is kidolgozásra kerül- ijék. Ügy értem ezt, hogy azt is meg kell majd világitavi, kogg konkrétan miben, müven területen és hogyan lehet megvalósítani a szakszervezetek hatáskörének bővítését. 'A szakszervezetek önáJlósá- aétfrak kérdése ma már nem "vérdés, szerintem soíckal in- 'íább az a kérdés, hogy mikép- \ pen élhetnének jobban ezzel ásí-önállósággal. Legalábbis az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet baranyai tapasztalatai eat mutatják. Hogy világosabb I legyen, mii értek ezalatt, man- ' dóRegy példát. [ Áz a baj nálunk, hogy igen J | fontos egészségügyi létesítmé- j nyék megtelve zésébe, telepíté- | sebe, elhelyezésébe és felépí- [ Lésébe a szakszervezeti vezető t «tervek nemigen szóltak bele. f Nem 'közölték a;véleményüket. Ha volt is erre kísérlet, akkor i-erri tudták érvényesíteni elképzeléseiket mindig. Most azonban nagyon hasznos ritka esetről számolhatok vonóerők korsaeaúsítése, a rakodás teljes gépesítése, a biztosító berendezések szélesebb alkalmazása érdekében. — Örömmel vettem tudomásul szakember-utánpótlásunkkal kapcsolatban azt a tényt, hogy mérnök-hallgatóinkat az egyetem megkezdése előtt egykét évi gyakorlati munkára kötelezzük. Idén nyáron tizenhárom, negyedéves mérnökhallgató végzett igazgatóságunkon gyakorlati munkák. Nem mondom, közülük többen produkáltak olyan teljesítményt, melyek öreg mérnökök becsületére válnának, mégis az a véleményünk, hogy ugyanezek a fiúk másként látnának egyetemi éveik után munkához, ha némi gyakorlati tudásra tehettek volna szert az egyetemi tananyag elsajátítása előtt. — Ugyanakkor üdvözölni kell aast a tényt is, hogy a dolgozó emberek előtt még szélesebbre tárják, az iskolák és felsőfokú | tanintézetek kapuit. Ha valóban fejlődést akarunk elérni a gazdasági élet területein, akkor elsősorban a tanulást kell megfognunk. Nem közölhetek szám adatokat arra vonatkozóan, hogy hányán dolgoznak a pécsi vasú (igazgatóság területén. Annyit azonban elárulhatok, hogy az összes létszámnak csak mintegy negyed százalékát éri el a mérnöki diplomával rendelkezők száma. Mondanom sem kell, hogy továbbfejlődésünk szempontjából milyen kedvező volna, ha előnyösebben alakulna az igazgatóság diplomásainak száma. E téren is vonnak tehát feladataink. Új gépek érkeztek a lezőgazdasági Kiállításra Készül a Vízügyi Főigazgatóság makettje, amely a falu korszerű vízellátását mutatja be Jelentős lehűlést hozott az új zivatarfront A Meteorológiai Intézet központi előrejelző “osztályán elmondották, hogy szerdán <1 Dunántúl nyugati. megyéiben, összesen tíz helyen volt kisebb zivatar vagy futóeső, a lehullott csapadék mennyisége átlagosan alig haladta meg aa egy millimétert, A megélénkülő szél és az ország többi vi dékét borító erős felhőzet hatására a meleg jelentősen csők kent. Ugyanakkor az Alföldön és a keleti megyékben még mindig 28—30 fokos volt a meleg. Pénteken előreláthatólag 23 —27 fok között marad a nappali hőmérséklet, a szói ányos zivataroktól számottevő csapadékot egyelőre nem remélhetünk. 1 „ Több mint háromezer új teleionigénylő Elavult a pécsi távbeszélő-központ — Bővíteni keli a városban a postahálózatot — Mikorra készül el a új-mccsekaljai posta? Ma már Baranya megye valamennyi községe, illetve lakóit helye be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba. Pécsett a távbeszélő és postai forgalom kétszerese a felszabadulás élőt tinek. Havonta mintegy 950 000 helyi és mintegy 100 Oflfl távolsági beszélgetést folytatnak. Ezt a forgalmat azonban továbbra is a régi épületekben és berendezésekkel bonyolítják le. Pécsett 3 távbeszélő-központ működik, a három befogadó- képessége 5510. Ezen csak néUfcák, terek parkosításáyal készül Szigetvár a Zrínyi-ünnepségekre | be. A pécsi orvosegyetemi épít- ! kezesek tervezésébe már beleszóltunk. A tervíárgyaláson is részt vettünk, meghallgatták a szakszervezeti szervek javaslatait és figyelembe is vették. Ez nagyon jó dolog, s arra kell majd törekednünk, hogy meghonosítsuk ezt a gyakorlatot. Az irányelvekből kicsendül az értelmiség fokozott megbecsülése. A Politikai Bizottság határozatainak megfelelően tovább kell majd törekednünk arra, hogy az orvosi rendtartás valamennyi előírása megvalósuljon. A maradéktalan és hatékony végrehaj tásra kell törekedni minden szakszervezeti vezetőnek és egészségügyi dolgozónak. Nagyobb lehetőségek lesznek erre ezek után, úgy vélem, mert az értelmiség önbizalma — és ezen belül az orvosoké és egészségügyi dolgozóké is! —■ nagyon megnőtt Az önbizalom. a gyógyító, a tudományos kutató munka fellendüléséhez fog vezetné. Tóth János, • MÁT pécsi igazgatósága®»! vesetöje — Mar a kongresszus» irányelvek első olvasásakor megragadott, hogy gazdasági építőmunkánkban az eddiginél is sokkal nagyobb ütemű fejlődés következik be, s hogy a fejlődésből nem marad ki a mi területünk, a közlekedés sem. Igazán öröm töltött el, hogy az ipar, építőipar és mezőgazdaság utóm a közlekedés néz legnagyobb perspektívák elé. — Ügy látom, hogy az irányelveit megvalósításának útjában nálunk semmi sem áll és körültekintőbb, lelkiismeretesebb munkával még az irányelvekben megszabott feladatok végrehajtásán túl is sokat tehetünk a közlekedés fejlesztéséért. Kétirányú fejlődésre gondolok. Az egyik: ésszerűbb munkaszervezés, például állomások összevonása; egészségesebb munkamegosztás a vasút és a közúti közlekedés között a fuvarozásban: újabb síktolatá- si, kocsírendezósi módszerek bevezetése, mely igazgatóságunk területén már korábban megkezdődött. A fejlődés másik irányához sok pénz kell. ezért mi az előbbit szorgalmazzuk. Ugyanakkor mindent megteszünk majd például a Az 1966-os nagy történelmi évfordulóra a szigetváriak már most készülnek. A községi és a járási tanácsnak az a terve, hogy erre az időre városiassá tegyék Szigetvárt Már elkészültek a tervek a Zárda utca, Flórián köz, Rókus köz rendezésére. A Zrínyi tér mellett játszóteret létesítenek'. Készül a várhoz vezető út és az Almás híd terve Megjavítják a Basa utcát, a Kárpátok, a Szulimán és a Hoboli utat. Az utcák egy része bitumenes, más része pedig aszfaltozott lesz. Az útépítések, illetve javítások mintegy ötmillió forintba kerülnek. A Műemléki Felügyelőség és az Idegenforgalmi Hivatal beruházásából most fejeződik be a dzsámi restaurálása. Ebben az évben befejezik a vár belső restaurálását is. A vár belső térségének a parkosítására a Kertészeti Fő- iskola diplomatervezetet készíttet A vár környékének a parkosítására pedig a Kertészeti Főiskola tanári kara készít tervet. — Nemcsak király, nemcsak tpejn, hanem szabad is... — Szabadszentkirály! Tudja-s, hogy honnan kapta nevét a község? Még Zsigmond király adományozta, mert hogy ez nemes község volt... . Vörös Kálmán traktoros lila színű zsírt pumpál a gép szü- gyéb. s közben fel sem nézve me-éli a. falu történetét. — Biztos, hogy Zsigmond v,olt — mondja Táncos János brigád vezető,. — mert kutya- tjórök bizonyítják. Négy kutyatárNemrég még meg- VfT. i da elveszett. Arra írta Z jjjn-.ond. a nemességet. Zsig n:!<td tudniillik Siklóson volt bö;>önben, s amikor elszökött, it.. Szentkirályon, ahol most a 'termelőszövetkezet kertészete v£\ ott vert tanyát. Ott búj- k.-'" Amikor ő lett a király, r arán csői ta, hogy Szentkirály adót nem fizet. — Nem lehetett akkor rossz dolog' ebbeh a faluban élni! — Tehetős falu volt ez kérem a régi rezsimből isi.. — büszkéül Vörös Kálmán és Bu- kovics János szerelő. — így igaz, meg kell mondani. Innen annyi tenyészállat, bika marha, sertés elment... Volt is itt patika emberdoktor, üzlet, nem kellett senkinek más falut keresnie, ha „ügye” volt. — Még csendőrök is voltak — ragasztja hozzá a tapaszt Hánik Sándor. ; rt* A rosseb ette volna meg ők zok is voltak. . íiál -’ez .'is hozzátartózik a Bientklrályi igazsághoz. Falusi iparosok j A falu végén elkerített rész j van, kikopott, szürkére tapo- ! sott fűvel, a íüvön egy kombájn, két aratógép, két traktor és egyéb gazdasági eszköz. Az épület csúcsfedelű, csak éppen a mennyezetet verték ki belül. Ez hát a szerelőműhely. A‘ fenti „di-^uta” itt folyik a tsz-iparosoi: meg köztem. Az iparosok — jelenleg két szerelő: Bukovics és Ha- nik — és egy kis jóakarattal Vörös , Kálmán és Sebes Kálmán traktorosok, a gépekre fordítják a szót. amit különösképpen azért nem kell, mert akinek szeme van, láthatja: Itt rendben mennek a dolgok. A gépek nagyon tiszták, szinte meglepően karbantartottak. Ipari üzemnek sem válna szégyenére. Az okát kutatom. — Keresztély majd elmagya rázza, — nevetnek — jó beszédű embes1. Az udvar felől köpcös férfi gurul befelé, Sors Keresztély gépészeti brigádvezető. — Mintha sajátjuk volna... higgye el az elvtárs ... mintha sajátjuk volna. Szombaton csak a legszükségesebb gépek dolgoznak, általános karbantartás folyik. Nem is költünk annyit a gépekre, mint a szom szédaink... Baksán fölvonu’- tunk. járási szemle volt, néztek is a lakók! Elől ment a Malvin, fa. — Kicsoda? — A Malvin, mi csak így hívjuk az RS—09-est, utána a kilenc erőgép. Kérdezték is, hogy mit csinálunk mi ezeknek a gépeknek. Nálunk csak kombájn aratott, egyéb munkára nem kértük a gépállomást. mindent magunk végeztünk. Géphiba miatt kiesés nem volt. így ahogy an mondom, akár hiszi, akár nem. Bukovics, igaz ez? — Gépállomáson voltam tizenkét évig, esztergályozás, lakatosmunka, nekem egyre megy — válaszolja a szerelő. — Hanik Komlón tanult és neki sem kell a szomszédba menni, hogy mi baja a gépnek. Traktorosaink a legjobbak. Nem engedik, hogy a kis hibából nagyobb legyen. — Van már villany- és láng- hegesztőnk, csiszológépünk, vettünk egy kovácsfelszerelést, mert a kovács is ide fog költözni, szeretnénk egy eszterga- padot és akkor minden munkát mi házilag elvégzünk — mondja a kis helyiségben körülnézve Sors Keresztély. — És a fizetés elég a szerelőknek? — Munkaegységben kapjuk, pers» az órabérünket átszámítva — közli Ha-nik Sándor. — Ezernyolcra, kétezerre fel tudunk menni. Ezért a pózért 'szívesen dolgozunk. Minek maaaénk a városba?... < — A többiek is ilyen jól keresnek itt Szentkirályon? Bedugtam a vasat a tízbe, kiváncsi vagyok rákoppintanák, vagy leöntik a „minden meneget elvtárs” szokásos vizével. — Nézze kérem — szói először Vörös Kálmán — hatvanban lépett be az egész falu Itt módos emberek laktak Ha megkérdez egy hatvanéves bá csit, nem fogja azt mondani, hujujj, de jó, hogy egyesültünk, mert ő már a rosszra nem igen emlékszik. De itt a száznyolcvan család a kétezer kataszteri földön, jól megél. Van egy harminchat holdas kertészetünk, ezt öntözzük, de ebből 100 hold lesz nemsokára. Vaiv kettőszázötven férőhelyes hizlaldánk, negyvenes fiaz tatónk, a száz férőhelyes istállót most téliesítjük. gabonánk húsz vagonnal termett több, mint a tervezett, harmincnyolc forintot kiosszuk egységenként. Mi kell még? Magyaráznak, beszélgetnek, vitatkoznak. Szerelők, traktorosok, de jobban tudják a szövetkezet tervszámait, akár az agronómus (nem akarom megsérteni, biztos ő is jól tadja). Gépeik ragyognak a tisztaságtól és ha még azt is mondanák, hogy ez a tsz nem az enyém, csak munkát ad nekem, akkor is árulkodna a gép, hogy mindezt már igenis sajátjuknak érzik. Szüís István mileg segít a közei jövőben Uj- Mecsekalján megnyitandó 500- as kapacitású, kézi kezelésű mellékközpon t. Gyökeres megoldást csak az hozhatna, ha egy új, legalább 8000 kapacitású központot létesítenének. Ez annál is iskább indokolt lenne, mert eddig több mint háromezer azoknak a telefon- igénylőknek a száma, akiknek a posta nem tudja a kérelmüket teljesíteni. A jelenlegi telefonközpont 31 éve van üzemben. A kábelek, a szigetelések elöregedtek, a kapcsológépek is annyira elkoptak, hogy az üzemzavarok megszaporodtak. A központ egyike a legrégibb, legelavul- tabb központoknak Magyarországon. Gyakran előfordul, hogy nem kapnak hozzá pótalkatrészeket, mert ehhez a központhoz már nem gyártanak alkatrészekét A kapcsoló összekötő áramköre darabszámra sem elegendő a rohamosan megnőtt igények kielégítésére, s ebből adódik, hogy a telefonálóknak gyakran percekig kell várni a búgóhangra, de gyakran előfordul az is, hogy a kapcsolás nem történik meg. A helyi távbeszélőhálózat korszerűsítése és bővítése nem volt olyan ütemű, mint az új városrészek építése. így történt meg, hogy Uj-Mecsekal- ján, a déli városrészeken, a Megyeri úti ipari telepen a minimális igényeket sem tudták kielégíteni. A Post a vezéri gazga tóság és a Tervhivatal előirányozta Pécs távközlési helyzetének gyökeres megjavítását. Tervezték egy 8000 kapacitású korszerű automataközpont, egy helyközi központ, egy új erősítő állomás és távíróközpont, valamint a szükséges épületek meg építését. Előirányozták Pécs város egész területére kiterjedő külső távbeszélő hálózat korszerűsítését. Mindezt a második ötéves tervben valósították volna meg. Ezek a beruházások azonban közben módosultak, a posta részére szánt összeget átcsoportosították más, fontosabb népgazdasági létesítmények miatt, s a pécsi korszerűsítést törölték a második ötéves terv programFogászok vándorgyűlése Debrecenben Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete fogorvos szakcsoportjának megbízásúját a debreceni orvostudományi egyetem stomatológiai kli- tikája rendezi a fogászok idei vándorgyűlését. Csütörtökön öbb mint 150 fogász részvéteivel megkezdődött a ludomá- íyos tanácskozás. Az idei vándorgyűlésnek külföldi vendé- ;ei is vannak: a Szovjetunióiéi. a Német Demokratikus áözlá,'saságból és Lengyelor- zágból. jából. Tekintve azonban, hogy a pécsi távközlési helyzet igen kedvezőtlenül befolyásolja az •egész Dunántúl és Budápést távbeszélő forgalmát is, a Postaigazgatóság és a Tervhivatal májusban megvizsgálta, miként lehetne a híradástechnikai fejlesztési munkálatokat legkésőbb 1964-ben megindítani, hogy az automata központ legkésőbb 1967 közepére üzembe kerülhessen. — Most azon dolgoznak, hogy a második ötéves tervben mint terven felüli munkát megkezdhessék a pécsi korszerű aí téz c. Az eddigi tervek szerin. a jövő esztendőben a meszes: he lyi hálózatot építsék meg. valamint vállalatok hozzájárulásával a Megyeri úti ipartelep hálózatát. Tervükben szerepel még a mecseki irány távbeszélő hálózatának a bővítése, tekintettel, hogy itt épül a tü- dőszanatórium, több turistaház. Hitelkeretet azonban még nem kaptak ennek megvalósítására. Súlyos problémák vannak postahivatalok tekintetében is Pécseit. A. pécsi postahivatalok többségükben mind korszerűtlenek, a jelenlegi forgalom lebonyolítására szinte kép teleinek. Talán a városi tanácsnak is tulajdonítható, hogy a déli városrészen nincs postahivatal, s a lakosság kénytelen kilométereket meglenni, mig elér a legközelebbi postahivatalba. A lakosság szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy a déli városrészben mielőbb létesítsenek egy postahivatalt. A kishivatalok korszerűsítését a Postaigazgatóság tervbe vette, de ehhez még az szükséges, hogy a városi tanács .s támogassa őket. Pécsett legsúlyosabb a helyzet az I. számú postahivatalnál, amely ezelőtt 56 évvel épült, s a postaszolgálat kielégítésére korántsem alkalmas. Nehéz a helyeztük a kézbesítőknek, kik egészségtelen, kicsiny helyiségekbe vannak kényszerítve. Tíz évvel ezelőtt alig voltak 40—50-en, ma pedig 114-én dolgoznak itt, s még bővíteni kellene a kézbesítő- szolgálatot, de hely hiánya miatt ezt nem tudjál-: megtenni. A múlt év harmadik negyed évében kellett volna átadn: a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak az úi-mec'élt aljai postaépületet. Ez az épület azonban még módig nincsen készen. A po«ta több ízben is tárgyalt a vállalattal, több határidőt is rögzítettek, de az Építőipari Vállalat eddig egyetlenegyszer sem tartotta be. Jelenleg is teljesen bizonytalan az új-mecs"v- aljai postaépület átadása. Pedig a mintegy 15 ezen* lakó«’! új városrész postai szolgálatát a jelenlegi szükséghivatal nem képes ellátni. ü (Hamar) r í I
