Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

í 2 HIAPLÖ t-,v 1962. AUGUSZTUS & 1 Egy kilométeres gázvezetéket fektetnek le a második félévben Termelési tanácskozás a Pécsi Gázműveknél Hazaérkezett a lengyel panamenti küldöttség A Czeslaw Wycheehnek, a SZEJM elnökének vezetésével hazánkban járt lengyel parla­menti küldöttség, nyolcnapos magyarországi tartózkodása után, csütörtökön hazautazott a Lengyel Népköztársaságba. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Vass Ist­vánná, az országgyűlés alel- nöke, Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes, Szilágyi De­zső, a Magyar Népköztársaság jelenleg idehaza tartózkodó varsói nagykövete, az ország­gyűlés tisztikarának több tag­ja és országgyűlési képviselők búcsúztatták. Ott volt a bú­csúztatáson Henryk Grochul- ski, budapesti lengyel nagy­követ és a nagykövetség több tagja. Tegnap délután telt ház előtt tartották meg a Pécsi Gazszol­gáltató Vállalat első félévi ter­melési tanácskozását. Az igaz­gató távollétében Benkovics József műszaki vezető számolt be a vállalat eredményeiről, ezt megelőzően búcsúztatta Havasi Mihályt, aki sok évi nehéz, fizikai munka után nyu­galomba vonult. A vállalat idei, első félévi mérlege — melyet a felettes hatóság jóváhagyott —, ked­vező adatokat tartalmaz. A vállalat a teljes termelési ter­vét 104 százalékra teljesítettel Az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva ez az ered­mény 11 százalékos növekedést mutat. Az új fogyasztók száma 7,5 százalékkal emelkedett . az elfogyasztott gáz 19 száza­lékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A hálózati veszteség is némi csökkenést mutat. A vállalat dolgozói teljesen befejezték a Porcelángyár—Gázművek kö­zötti második távvezetéket, fel­újították a Bem és Sallai utcák vezetékét, új vezetéket fektet­tek le a Doktor Sándor utcá­ban és a nyugati városrészben befejezéséhez közeledik az MTH új gázvezetéke. Megemelt tervét 20 száza­lékkal túlteljesítette a mérő- javító műhely.. A készülékja­vítók az előirányzott feladatu­kat teljesítették, csak a minő­ségi munkájuk terén akad né­mi hiányosság. A TMK -mű­hely a 10 000 köbméteres gáz­tároló fűtési vezetékének meg­építésénél tűnt ki gyors és jó munkájával. Kívánni valót hagyott maga után a baleset- és munkavé­delem. Nem volt ugyan vissza­esés ezen a téren, de javulás sem tapasztalható. Az elkövetkező feladatok kö­zött szerepel a hálózati veszte­ség további csökkentése, a mi,- nőségi munka növelése, ötszáz új fogyasztó bekapcsolása a hálózatba. Az építési részleg a Rákóczi úton 500, a Damjanich utcá­ban 120, a Citrom utcában 200 és a Kandó utcai új épít­kezéseknél 150 folyóméter vezetéket fektet le a máso­dik félévben, Ritkáin látunk argentin fil­met, ezért fokozott várakozás­sal ülünk be a mozi nézőte­rére. Növeli -kíváncsiságunkat egy sok évvel ellőtt. Játo.tt dél amerikai film, a Zavarosan folynak á vizek című alkotás is, amely mély realizmusával, akkor még újszerűnek ható. témájával, megrázó képeivel tűnt ki. A rendező, Lucas Demare folytatja a régi realista hagyo­mányokat. A film elején kietlen, ko­pár tájat' látunk, indiánokkal, lámákkal és örökösen fújó széllel. A filmkockák patagó- fiiai tájat idéznek elénk. (Kár, hogy a színek helyenként túl élénkek!) Ezt' követik az uta­zás és az aratás kepei. Az éh­ség csontkezétől meg az erő­szaktól űzött indiánok az északi meleg vidékek sárga poklába (cukomádültetvények) meg zöld. poklába (őserdők) vonulnák robotolni. A film ar­ra ad választ, hogy ez az ál­latias robotba hajszolt és ezerszeresen kizsarolt indián­munkacsoport hogyan jut el a nyűt lázadásig. A történetet egy fiatal indiánpár halk lí­rával megformált, és a mán­denhatónak látszó kényurak ál tál meggyalázott szerelme te­szi teljessé. Bár találkoztunk már a zöld pokol páriáinak és nyers kényurainak harcával (erről szólt a Zavarosan folynak a vizek című, illetve egy mexi­kói film is), a film cselekmé­nye mindannyiunkat magával ragad, osztatlan érdeklődéssel és rokonszenwel figyeljük a páriák lassú ébredését. Azo­kat az embereket, akik a film megnyerő orvoshőse szerint igen szelíd természetűek (a film ik erről győz meg bennün­ket), következésképp ' egyha­mar nem jutnak el a nyílt lázadás . gondolatáig. Sok idő rtiúlik el eddig amíg fenyege­tésre emelik nádvágó késüket, és g hálállal. sem törődve szem beszállnak az elnyomókkal és megalázóiakkal. Amint a nézők feszült fi­gyelme, és a lázadás idején felhangzó egyöntetű tetszésmo­raja tanúsítja, a rendező hatá­sos művészi eszközökkel tolmá csolja mondanivalóját. A cse­lekménysort sikerül a drámai feszültség szolgálatába állíta­nia, csak az első aratás befe­jezése után érezzük, hogy a feszültség ereje megtörik kis­sé. Uj motívumok beiktatásá­val, az aratás 'képeinek tömö­rített megismétlésével, illetve az erdőirtás ábrázolásval — (amely a cukornád aratása után élénkítően hat) sikerül túljutniok a pillanatnyi meg­torpanáson. Ezután már nyílt és egyenes út vezet w láza­dásig. Noha a lázadás nem haladja meg az első ösztönös munkás- megmozdulások színvonalát (még a szervezkedés legalacso nyab színvonalú formái sin­csenek meg az indián munká­sok között), a film hősei mégis lázadnak, s bukásukban is meg sejtetik velünk, hogy egyszer' majd ütni fog az ő órájuk is. A film, amely gondosan kom ponált cselekménysorozata mellett szinte szociografikus hűséggel mutatja be az argen­tínai indiánok mindenapi éle­tét, szokásait és lelkialkatát, zenéjében is alkalmazkodik az indián népi hagyományokhoz. Szokatlanul mértéktartó, töb­bet bíz a puszta vizuális ha­tásra, mint az európai filmek többségénél szokás. k» MAGYAR továbbá a nyugati városrész­ben a „G”-tömb építkezés kül­ső vezetékét is megépítik. A TMK-műhely megkezdte a vállalat telephelyén lévő 4500 köbméteres gáztároló javítási munkálatait, melyet még eb­ben a hónapban szeretnének befejezni. A munkaverseny szépen ha­lad. Eddig a dolgozók 54 szá­zaléka tett felajánlást, de ez a szám napról napra emelkedik. A vállalat vezetője a munka­versenyben kitűnt dolgozókat augusztus 20-án és október 7- én külön jutalomban részesíti. A szocialista brigádmozgalom­ba az elmúlt negyedév folya­mán két új brigád kapcsoló­dott be. A beindulás nehézsé­geit a párt- és KISZ-szervezet segíti elhárítani. A hozzászólások közül Va­das László szerelési csoportve­zető felszólalása emelkedett „ki, aki felhívta, a dolgozók fi­gyelmét arra, hogy necsak műszakilag végezze­nek tökéletes munkát, ha­nem esztétikailag is. Amennyiben ezen a téren a jö­vőben is hiányosságok lesznek, úgy a munkát kénytelen lesz újból elvégeztetni. Felhívta a figyelmet a fogyasztókkal szem ben taúsítandó helyes maga­tartásra is, mert, mint mon­dotta, ezen keresztül ítélik meg a vállalatot. llllllllllll III Hl III IlllllllllllllllHIIIII A második negyedévben he yették üzembe a Pannónia Söryy-ir pa- lackfejtőjében a svéd gyártmányú 15 hl óránkénti kapacitású pasi* törizáló bei endezést. A pasztörizálást régen meleg vízfürdős eljárás­sal végezték, ahol igen nagy volt a palackok törési százaléka és a velejáró sörelfolyds . — TIZENNYOLC mázsás holdankénti termésátlagot ért el távaszi árpából 26 holdon a nagytótfalusi termelőszö­vetkezet. — JÖVÖ HETEN helyezik üzembe Mohácson a tizenkét kádas tisztasági fürdőt, ame­lyet 1 millió 600 ezer forint költséggel építettek: — ÚGYNEVEZETT árnyék mentes műtőlámpát kapott az I. Sebészeti Klinika. A lám­pa használatával könnyebbé válik a műtősebészek mun­kája. — EMELETES művelődési házat építenek Beremenden: A háromnegyedmillió forin­,, tos beruházással készülő mű­velődési házat rövidesen bir­tokukba vehetik a beremen- diek. — LEBONTOTTAK az élet veszélyesnek nyilvánított Te­réz utca 19-es számú házat. A városi tanács gondoskodik róla, hogy a helyén támadt „foghíjjat” legkésőbb jövőre beépítsék. A tervek szerint több emeletes lakóházat emel nek a telken. — SZOMBATTÓL már tel­jes egészében az Uj-Mecsek- aljáról irányítják az Uj-Me- csekalja és Fehérhegy közötti uatóbuszforgalmat. Az új vá­rosrész korszerű autóbuszál­lomásáról indulnak ezután a 10-es és 20-as járatok, s a későbbiek során ez lesz több más autóbuszjárat végállo­mása is. — NEMRÉG kerültek for­galomba a Pécsi Porcelán­gyár színes feketés csészéi, de a gyárban újabb kísérlet folyik máz alatti színezésű mokkáskészlettel. Az új kész­let egészen modem formájú lesz, s előreláthatólag jövő tavasszal kerül az üzletekbe. — TEGNAP délelőtt három napos mun kára-.' Baranyába érkezett a Magyar Filmhíra­dó, melynek munkatársai önálló híradófilmet készítem nek a földművesszövetkeze­tek és a kisipari szövetkeze­tek szolgáltató tevékenységé­ről. — TIZENHAT tantermes gimnázium építését kezdik meg idén Komlón. A gim­názium építésével egyidőben diákotthont is létesítenek. V. A tó négy kilométernyire csillogott tőlünk. A postaautóbusszal jártam ki, amit magamban csak „vén tehénnek” becéztem, mert sár­ga volt, és a kanyarok előtt el-elbődült. Az út a Lieser mel lett kanyargóit. Szeszélyesen, ahogy a tajtékos folyó kíván­ta. Sajnos, egyetlen alkalom­mal se láttam a habján kaja­kokat, pedig nemzetközi ver­senyeket is rendeznek itt meg felelő „felügyelet” mellett. — Mentők, katonaság minden versenyre kivonul. Gyakori a borulás és az ügyetlennek nincs kegyelem: tépnek, mar­nak, zúznak a vizalatti kőfo­gak. Legfantasztikusabb ka­nyarja közel van a tóból ki­folyó patak torkolatához. Itt sodrásának teljes erejével ne­kiront a szemközti sziklának és a habzó víz harsogva tör tó jobbra. A szikla nem is függő­Pál József r AUSZTRIAI NAPLÓ leges, előredőlve nyúlik har­minc méter magasra a folyó fölé. Teteje lapos és a másik partról könnyen megközelíthe­tő. Gyakran láttam szerelme­seket üldögélni a víz felett. S hogy milyen a Millstät­ter See? Néha olyan, mintha kékí- tőt oldottak volna fel kristály- tiszta forrásvízben. S ilyenkor nem tudod, hogy a tó tükrözá-e Vissza az eget vagy az ég a tó színét. Néha meg sötét és zöld. Akár a fenyőerdőkön a felhők árnyéka. Ha a Hochgosch olda Iából nézed, akkor nagy tükör­lap. Csak tótágast állnak ben­ne Seeboflen és Millstatt há­zai meg a Millstätter Alpe két ezren felüli havas csúcsa. Ha közelről, a partjáról nézed, — nincs is színe a víznek. Arany- 1 «^‘homokot látsz a fenéken. — De másfél méterrel beljebb fé­lelmetes sötétlilára vált az arany és hátad beleborzong, mert tudod, hogy ott folytató­dik a kinti zeg-zúgos szikla­hasadékok, szakadékok vilá­ga és ha a feneket keresnéd, nem bírnád tüdővel. A déli partja lankás. Olyan­forma hegyek szegélyezik, mint a Mecsek. Ezen az olda­lon alig van település. Csak szétszórtan pár villa, paraszt- gazdaság tarkállik tó a fenyők rengetegéből. Az északi oldalon két na­gyobb fürdőhely is van, See- boden és Millstatt. És három kisebb, Pesenthein, Dellach, Döbriach. Dellachtól Döbriach felé a Hohewand oldalába ka­paszkodik fel az út. De na­gyon szűk és tekergő. Ha ka­nyarban találkozik két na­gyobb kocsi, az egyiknek visz- sza kell hátrálnia, míg a má­sik át nem tud bújni a kanya­ron. És lent, majdnem függő­leges oldalú meredély alján, kétszáz méterrel alattad, ott ring a tó. Testét menetrend- szerű hajójárat sebzi fel és vi­torlások pillézik fehérre. De még a közepe táján is látni felfújt gumimatracokat. így lehet igazán kitárulkozni le­vegőnek, fénynek. Ha valaki megkérdezte vol­na tőlem, hogy hol töltenék ei szívesebben két hetet, gon­dolkodás nélkül a lakatlanab­bik partot választottam volna. A nyugatnémetek viszont Millstattot és Seebodent özön- lik el. Gondolom, a posta sze­zon idején csak váltott mű­szakban tudja ellátni felada­tát. Ilyen mennyiségű képes­lapot nem olyan egyszerű le­pecsételni. Millstattban van egy nagyon szép kastély. Nem tudom, ki volt a tulajdonosa valamikor. De ma hivatalok, magánlaká­sok és egy hotel csúfítja. Ami­kor belső udvarán mentem ke­resztül, hogy megnézzem a ro­mán stílusban épült templo­mot, mely a kastély szomszéd­ságában áll, csoportosulásra lettem figyelmes. Nem, itt nem emlékholmikat árusítot­tak. Másra vártak itt az em­berek, meglepő türelemmel. Hatalmas és vén hársfa tere­bélyesedett az udvar közepén. Ez elé állt oda a Mutti két gyermekével és a papa elkat- tintotta fényképezőgépének zárját. Aztán a papa állt oda a két gyerekkel és a Mutti kat­tintott. Aztán elmentek szé­pen és jött a következő. A fa elé állt az einzige Frau és a lovag kattintott. Majd a lovag állt a fa elé és az einzige Frau fényképezett. És így tovább és így tovább. És p vén hárs mosolyogta az embereket. Micsoda különlegessége van ennek a kastélyban levő ho­telnek! Egy valódi, igazi japán szo­ba. Osztrák módra elképzel­ve és berendezve. S milyen szerencse, hogy japánok nem járnak Millsitattba üdülni. Mi­re elvetődik ide egy is, addig­ra úgyis átrendezik. Esetleg Tschikoschok szobája fogadja majd a vendéget: ágason bog­rács, bőgatyába bújtatott ár valányhajas pincérek és mes­tergerendában fokos. Mert hát a vendéget valamivel be is kell csalogatni. Lementem a tó mellé a sé­tányra. A strandolok kacagá­sa ide hallatszott. Pár hor­gász áztatta zsinórját. Távo­labb két hattyú úszkált és már kinyíltak a lótuszok. Az öreg, akit figyeltem, ma­gához invitált; — Jöjjön nyugodtan köze­lebb, úgysem kap a hal. Leg­alább elbeszélgetünk. És rövidesen együtt moso­lyogtunk a szomszédos „pac- cerokon.” — A múltkor — mesélte — ide jön mellém egy amerikai. Vadonatúj felszereléssel. An­golul lefetyelt valamit. Muta­tom, hogy cseresznyével hor­gászok. Erre lepakolja holmi” ját és itthagy. Rövidesen ion ám vissza és hoz egy nagy üveg rumosmeggyet. Azt tű­zött a horgára. De később a meggyről a rumot leitta. Cserébe elmondtam gross- glockneri élményeimet. — És tudja, — folytattam most nagyon sokat gondolok a Gloeknerre. Nem is hegy az, hanem óriási medve. Medve, amit az emberek láncra ver­tek és most pénzért mutogat­ják. — Igaza van — dörmögött maga elé, majd felém fordult — Olvasta, hogy az orvosok sztrájkolni akarnak? — Kik? — kérdeztem meg­lepődve. — Az orvosok. Keveslik a keresetet — és megtoldotta még pár szóval, amit nem ér­tettem. Később se tudtam n.eg, hogy mit mondott. Hiá­nyoznak e szavak szótáraim­ból. Arról is beszélt, hogy a rendőrség is sztrájkra készül és a közalkalmazottak is moz­golódnak. Meg arról, hogy a lakosságot a rádió épp a na­pokban nyugtatta meg, hogy a schillinggel nem lesz semmi baj. Beszélgettünk még egy rö­vid ideig, majd elbúcsúztam és lesétáltam a strandra. Nagyon sokan fürödtek már. Felka­paszkodtam az ugrótorony csú­csára és beleültem a csúszdá­ba. Nagyot csobbanva értem vízbe. Kiúsztam és gumimat­racot béreltem. Ráfeküdtem és tóeveztem messze a tóra. (Folytat) uki 1 i ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Film Film Fi lm Film '■■■■■■■■■■■■■■■■■■.■■■■■a ]L A Z A I> A. S . Argentin film

Next

/
Thumbnails
Contents