Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

' 1962. JÜLIUS 13. ftSjm.6 5 LEVELEZŐINK Szennyes helyen keressünk gyógyulást? A Rákóczi úti orvosi váró­ban sokan várakoztunk azon a napon is, amikorra az én előjegyzéseim szólt. Nekem iszappakolást rendeltek. Jú­nius 19-én, reggel 8 órakor érkeztem a városi íürdő iszap pakoló helyiségébe, Az első kezelés után arra az elhatá­rozásra jutottam, hogy ezen a helyen nem keresek többé gyógyulást. Az iszapoló lepe­dőket — miután a sarat le­rázzák róluk — egy vödör vízbe mártják majd a radiá­toron szárítják meg. A kö­vetkező betegeket ezekbe a szennyes, piszkosszínű lepe­dőkbe csavarják. A masszí­rozó ágy gumitakarója ugyan csak ragadt a piszoktól. Ha­sonló a helyzet a medence fürdőnél is. A víz gyakran olyan büdös, hogy a betegek képtelenek megfürödni ben­ne. Valamit tenni kéne a hi­bák megszüntetéséért — a betegek gyógyításáért. Szőke Anna Ifjúsági nap Illoeshán A kis, 400 lakost számláló község szinte teljes létszám­ban megjelent az ifjúsági na­pon július elsején. Már dél­előtt elkezdődött a program. Kézilabda, és röplabda mér­kőzések voltak a község és a határőrök csapatai között. A környező községek lakóinak többsége is átjött az ifjúsági nap ünnepségeire. Délután Lajkó József elvtárs nyitotta meg az ünnepséget a művelődési otthoniban, beszélt a határőrség és a lakosság kapcsolatainak elmélyüléséről, szoros barátságukról, köszön­tötte azokat, akik a szomszéd községekből megjelentek. A műsorban a helyi színjátszó­kon kívül a károlymajori és a lapáncsai vendégek is fel­léptek. Zsúfolásig megtelt a nagy, új művelődési otthon. Szovjet katonaválogatott mér­kőzött ezután a helyi labda­rúgókkal, amelyet a helyiek nyertek 7:2 arányban. A nap már régen lebukott a hegyek mögött, amikor még mindig vidáman táncolt a négy község fiatalsága a határőrség zenekarának kitűnő zenéjére. Gelencsér János, Siklós. A regenyei tsz szociális bizottsága Regényén az Uj Tavasz Tsz- ben van egy héttagú szociális nőbizottság. Ez a nőbizottság minden dicséretet megérdemel azért, mert őszinte szeretettel foglalkozik a tsz munkájából kiöregedett dolgozókkal. Válaszolnak az illetékesek: Hétvégi menettérti jegy Harkányba A két héttel ezelőtti „Levele­zőink írják” című rovatunkban Vértesi Zoltán levelezőnk kérelem­mel fordult a Pécsi Vasútigazga- tósághoz. Levelében a Pécs—Har­kány közötti utazási dijat, to­vábbá a hétvégi zsúfoltságot sé­relmezte. A MÁV vezetősége a kö­vetkezőkben válaszolt: — A harminchárom százalékos mérsékelt áru hétvégi menettérti jegyek Pécs—Harkány fürdő vi­szonylatában egész éven át vált­hatók. Ez a kedvezmény pénte­ken, illetőleg az általános munka­szüneti napot megelőző hétköz­napon U órától a munkaszüneti napokat követő első munkanap 12 órájáig érvényes. Kormányzatunk ezt a nagymérvű kedvezményt a dolgozók hétvégi pihenésének elő­segítésére nyújtja. Kiterjesztése a hét többi napjaira ellenkezne a kedvezmény céljával, illetve ren­deltetésével. Tájékoztatásul közöl­jük, hogy a fentiekkel azonos 33 százalékos menettérti jegykedvez­ményt egész éven át, annak min­den napján igénybe vehetik a dolgozók Harkányba, — üdülő és gyógyhely címén. Egyben közlöm, hogy a levél­író menetdíj összegszerűségével kapcsolatos adatai tévesek. A 31 —40 kilométeres övezetben fekvő Harkányfürdő állomásna Pécsről egy darab 33 százalékos kedvez­ményű hétvégi menettérti jegy, illetve mérsékelt áru menetjegy, az üdülő és gyógyhelyekre utazók részére a személyvonat II. osz­tályán 14 forintba kerül. A teljes áru jegy ugyanerre az útBa azo­nos vonatnemen és kocsiosztályon 20,80 forint, míg Budapestre a tel­jes áru személyvonat II. kocsi­osztályú menettérti jegy ára 108,40 forint. TÖTH JANOS a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője Meglátogatják az öregeket, feljegyzik kívánságaikat és gondjaikat, tanácsokat adnak, ha kell, anyagi segítségeit is kieszközölnek számukra. El­lenőrzik, nem maradit-e ki valamelyik idős volt tsz-tag a nyugdíjazásra javasoltak kö­zül, s azt is, hogy a szociális alapot az előírásoknak megfe­lelően használják-e fel a tsz- ben. Az asszonyok fontos felada­tuknak tartják a most meg­nyílt idénynapköziotthon se­gítését és ellenőrzését. A kö­zös munkában is szorgalma­sak, buzdítják a jó munkára azokat, akiknek szükségük van még biztatásra. A regenyeiek régi vágya volt a kultúrház. Most az is megépül, s a nők a társadalmi munkából is ki­veszik a részüket. Hornyik János Hol a jeges? Sok velem együtt érző családdal együtt örömmel ol­vastam a Dunántúli Napló­ban, hogy magánszemélyek, családok számára is újból megkezdik a jégárusítást. Az öröm azonban korai volt. — Ugyanis a jégárusításra kije­lölt üzletek a centrumban vannak és így a déli város­rész lakói nem jutnak jég­hez. Mi akadálya lenne an­nak, ha ebben a városrész­ben, mondjuk a Kolozsvár utcai vagy a Doktor Sándor utcai hentesüzletben is áru­sítsanak jeget? Ha már nem lehetséges, hogy házhoz szállítsák (bár ez sem lenne ráfizetéses) ak­kor jelöljék ki végre az er­re alkalmas üzleteket. Re­méljük, hogy e kérésünk közmegelégedésre elintézést nyer. Horváth József Pécs, Semmelweis u. 34. VidracsaVádot ejtettek foglyul Zengőalján Cuclisüvegből szoptatják az egyhetes vidracsemeiéket a Mecseki Állatkertben A Zengőaljai Állami Gazda­ság halastavait évek óta há­borgatta egy öreg vidrapár. A falánk ragadozók az elmúlt télen is jelentős kárt okoztak a halállományban. A gazdaság halászai hasztalanul kutatták a vidrák rejtekhelyét, nem si­került felfedezni. Most a ha­lastavak közelében kaszáló emberek a magas sás között rábukkantak a vidrafészekre, benne három kis kölyökre. Andocsi Ferenc halászmester, aki mellesleg nagy vidrava­dász is, órákig ült lesben pus­kájával a fészek közelében, míg végül is sikerült lelőnie a megtermett anyavidrát. Az alig egyhetes, még vak vidracsemetéket az állami gazdaság dolgozói vették gond­jaikba, majd felajánlották a Mecseki Áliatkerhnek. Az állatkert szakemberei öröm­mel fogadták az ajándékot, mert foglyulejtet vidrakölyök a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Mivel még sohasem neveltek kis vidrát, gondozá­suk bizonyos mértékig kísér­letnek is számít: sikerül-e mesterséges körülmények kö­zött életbentartani a csemeté­ket? Napközben két-három óránként szoptatják őket egy cuclisüvegből és az állatkák jól táplálkoznak. Tágas, ké­nyelmes szállásuk van: egy rongyokkal kibélelt — papír­kosárban. Gyorsjárat — utaslétszám — jegytípus Komlói levelezőnk a buszjára­tokra emelt panaszt, egyik hoz­zánk beküldött leplében. Az alábbiakban a 12-es számit Autó- közlekedési Vállalat válaszát tol­mácsoljuk. A Pécs—Komló közötti közle­kedő gyorsjárat megállítását a 48-as térnél nem tartjuk szüksé­gesnek, illetve indokoltnak, mert ebben az esetben veszít a tjyors- járatt jellegéből. A távolsági járatok városon belüli megállá­sai csak lassítják a forgalmat, ugyanakkor a PKV pontosan ezt a helyi forgalmat van hivatva elvégezni. De a forgalombiztor- sági okok figyelßmb évé tele is szükséges — ahogy azt a közel­múltban küldött levelünk is tar­talmazta — ugyanis a pécs— komlói forgalom lebonyolítására szükség szerint indítjuk az autó­buszokat. Az utazási igény előzetes be­jelentését minden esetben tudo- másuivesszük és azt a lehetősé­gek figyelembevétele mellett el­fogadjuk. A panasszal kapcso­latosan meg kell említeni, hogy a feltüntetett szállítható utas­létszámban a tetőterhelés is ben­ne szerepel, tehát, ha tetőterhe­lés van, akkor a szállítható utas­létszám ennek megfelelően csök­ken. A javasolt jegytípus bevezeté­se nem lehetséges, mivel az csak bonyolítaná a kapcsolatos munkálatokat. Különben is min­den változtatáshoz kormány és Automata Tóth Jánosáé bőrgyári dolgo­zó panaszos levelére a követke­ző választ adta a Pécsi Közle­kedési Vállalat vezetősége: A Bem utca munkálatainak befejeztével annál a gyakorlati­lag bevált menetrendnél maradt a vállalatunk, amely a járatok pontos lebonyolítását biztosítja. Amíg nem volt szétválasztva a 33, 34. 35, 3« és a 37-es számú vonalunk, a járatok a vasúti so­rompó okozta kiesések miatt képtelenek voltak a menetren­det betartani. így vált szüksé­gessé, hogy a Széchenyi téri (központi) irányítással mind a Mecsek, mind a Bálics, Donátusi járatok zökkenőmentesen közle- ' kedjenek. Ez az intézkedés le­hetővé tette, bogy a közeljö­vőben a Kcrtváro«—-Széchenyi té­ri vonalrész Is automata rend­szerrel legytm megoldva az utasszállítás, a gyorsabb, kultu­ráltabb közlekedési eszközök se­gítségével. Pécsi KfiaUltfHlétt Vállalat. árhatósági engedély szükséges. Ami pedig a menetdíj visszatérí­tést illeti, az nemcsak a MAV- nál, az AKÖV-nél is ismert fo­galom, természetesen meghatá­rozott kereteken belül. LAKI PÁL 12. sz. Autóközlekedési Vállalat szakosztályvezetője. Védjük a fákat! Az utóbbi időben sajnálattal látom, hogy a Hunyadi és Su- rányi úton, de a város más helyén is, ahol az úttest és a járda között hársfák vannak, virágok szedése közben az ágakat letördelik — a fákat úgy megrongálják, hogy rossz rájuk nézni.# Köztudomású, hogy városunk levegője szeny- nyezett, ezért különös gondot kelle fordítani növényzetünk megvédéséért. Valami rend­szabályt kéne foganatosítani a fákat rongálok ellen. Jankó András Pécs, Közép-Csoronika dűlő 6. Védekezzünk a szőlőlisztharmat ellen! Körülbelül egy évszázada annak, hogy a szőlőliszthar- maitot Amerikából Európába hurcolták. Még a múlt század végéig a legtöbb szőlőter­mesztő országban elterjedt és kártételével majdnem minden évben csökkenti a szőlősgaz­dák jövedelmét. Tünetei A liszthanrmait — vagy aho­gyan igen sok termesztő ne vezi: az Odium — a tőke zöld részeinek, így a hajtásnak, a levélnek, a virágzatnak és a zöld bogyónak a felületén a bőrszövet sejtjeiből élősködik. Kora nyáron, ahogy a levegő hőmérsékletre jobban felme­legszik, a szőlőben járva fel­tűnik, hogy a levelek széle jellemzően felfelé vagy lefelé pöndörödik. Ha ilyen levelet közelebbről megtekintünk, a színén vagy a fonákán fehé­res-szürke bevonatot talá­lunk, amelynek sajátságos penész-szaga van. Tüzetesebb vizsgálódás után azt is észre­vehetjük, hogy a bevonatot nemcsak a leveleken, hanem a hajtáson, a fürtön is meg­találjuk.. A termesztők a szőlő két legveszedelmesebb gombabe­Nem török fürdőt találtak a Munkácsy utcában A Dunántúli Napló július 12-i számában néhánysoros közlést olvashattunk, amely szerint a Megyei Rendelőinté­zet nyugati meghosszabbítását szolgáló alapásásoknál egykori török fürdő kupolás termeit tárták fel. Mivel városunk történelmi emlékei iránt ál­landóan nagy az édeklődés, és az ezekkel kapcsolatos meg­jegyzések, mélyen rögzítőd­nek a lakosság tudatába, szükséges, hogy egykorú autentikus források és ja Pécsi Állami Levéltár dokumentu­mai alapján az érdekes lelet részleteit ismertessük. Melyek azok a sorozatos té­nyek, amelyek bizonyítják, hogy jelen esetben nem lehet török fürdőről beszélnünk? Evűia Cselebi török utazó pécsi tartózkodása alapján ír­ta, hogy Pécsnek „fürdője há­rom van". A három török für­dő helyét és sorsát pontosan ismerjük. A központi fürdő (Khászim pasáé) a mai bíró­ság épülete telkén volt, és an­nak romjait csak 1786-ban ár­verésen adta el a város a Pet- rovszky családnak. A Népfür­dő (Ferhád pasáé) a mai Kos­suth Tajos és Zetkin Klára ut­ca sarkán álló kétemeletes lakóház helyén volt, és szin­tén a XVIII. század végén ke­rült árverés útján a Schuszter család birtokába, ahol aztán felépítették a Nap szállót. A harmadik török fürdő (a Memmrri pasáé) a mai Stoma- tológia közelében volt, á Sal- lai és Véradi Antal utca sar­kán. A XIX. század elején még állt, a szabadságharc előtt azonban lebontották életveszélyes volta miatt. A telken épült később a sarkon álló eklektikus ház, amelyet a Sey-család építtetett. Semmi­féle egykorú forrás nem be­szél negyedik török fürdőről, sőt, Eszterházy, aki 1664 ja­nuárjában császári sereggel bevonult Pécsre, a Mars Hun- garici c. művében tévesen így ír: „Falakon belől két fürdő is van márvány padozattal, ércből készített kutakkal és kristály ablakokkal". A mai Munkácsy utca a -tö­rök alatt nem volt kiépítve, Itt templom sem volt, amit egykorú török rézkarcokon el­lenőrizhetünk, már pedig a fürdő az izláim liturgiájának szerves tartozéka. Az első te­lekfelosztást csak a XVIII. század elején hajtották vég­re, és azt a telket, amelyen most a munkálatok folynak, Thanyi György megyei esküdt kapta meg. (1772. évi telek­könyv. Nr. 179.). A család ide építtette jelentős házát, amely­ről 1733-ban reverzálist adott. (Pécsi Állami Levéltár 1733. Nr. 10.), A háza alatt építtette ki azokat a boltozatos pince­helyiségeket, amelyet most tö­rök fürdőnek véltek. A fala­zás, kötőanyag első látásra XVIII. századi. Ezt a XVIII. századi házat nem régen bon­tották le, de amíg állt, jártunk benne, az alatta levő pince- helyiséget ismertük, felmér­tük, annak deli és északi le­járatán keresztül közleked­tünk a harmincas évek végén. Egy-egy pánceboltív egy-egy lakóhelyiség terhelését vitte, a a főfalak a boltívek falain nyugodtak. A pincerendszer boltozata ma az utcatérszínt alatt egy méterrel mélyebben fekszik, tehát, ismerve a -tö­rök fürdők méretett, a feltárt boltozat legalább tíz méterrel feküdnék a feltételezett für­dőkupolák alatt. Egyébként a városban sehol sem engedtek építkezést legalább egy év­századig ott, ahol török épü­letek (templom, fürdő, stb.) maradványai voltak. Ami a föld „szappanossá­gát” illeti, semmi összefüggés­ben nem állhat egy /török íür­dő létével, mégha tegyük fel, ilyen is állott volna itt, mivel a török által használt meszes lúgsó a talaj chémiai reakció­ja folytán teljesen elenyészik rövidebb idő alatt is, mint az azóta eltelt közel háromszáz év után. Tény az, hogy most a XX. századiban a telek északi részén állt szárnyépületben állandó mosás folyt, amikor is a levezető csatorna repedése folytán a víz a talajba eresz­kedett. Ez is siettette a hátsó épület lebontásét. A Fürdő utca nevének sincs kapcsolata a hellyel. A város hivatalos felkérésére 1777-ben Duplattre mérnök elkészítette a város települési térképét, amikor az éppen akkor kié­pülni kezdődő utcát Irgalmas­ság utcájának nevezték. A Fürdő utca nevet csak ké­sőbb kapta, amikor az első Engel-fürdő működni kezdett, mi vel ez « kis utca egyenesen a fürdőhöz vezetett. JTörös Márt-on tegségét gyakran összetévesz­tik, pedig a peronoszpóra és a lisztharmat között fejlődés és kártétel tekintetében lénye­ges különbség van. Amíg a peronoszpóra myceliuma a növény belsejében fejlődik, s ezért nem férhetünk hozzá, addig a lisztharmaté a leve­lek és a bogyók felszínén ma­rad, s a növényrész belsejébe csak szívókéit bocsátja, megtámadott leveleken és haj tűsökön szürke, később meg bámuló foltok jelentkeznek. A bogyó héja a lisztharmat pe nészszálai alatt megbámul s elszárad. A fiatal bogyó egészséges belső része tovább növekedik, az elhalt bőrszövet azonban nem tudja követni növekedését és felreped. A lisztharmatos fürt könnyen felismerhető a megrepedt bo­gyóhéjról. Az ilyen bogyónak a magvai is kilátszanak. A megtámadott bogyó nedves időben elrothad, száraz idő­ben pedig elszárad. A már ki­fejlődött bogyó héja nem re­ped meg, de érésben elmarad és könnyen rothad. Megelőző védekezés A lisztharmat életéhez in kább melegre mint nedvesség­re van szükség. Legkedvezőbb a 25—30 C-fokos hőmérséklet, Bizonyos nedvességet azonban a lisztharmat is megkíván. A Hsztharmat-gcmba konidiu mának csírázásához azonban nem feltétlenül szükséges víz­csepp, elegendő nedves leve­gő is. Tapasztalataink alapján meggyőződésünk, hogy a liszt­harmat ellen lehet hatásosan védekezni. A kérdés az, ho­gyan, mikor és mivel védekez­zünk, hogy munkánk ered­ménnyel járjon. Annyi bizo­nyos, hogy a régi, gyógyító védekezési mód ma már az esetek többségében hatástalan. Ha akkor kezdjük el a véde­kezést, amikor a zöldrészek — különösen a fürtök — már fertőzöttek, akkor legtöbbször sikertelen a védekezés. A liszt­harmait ellen is akkor tudunk hatásosan küzdeni, ha a vé­dekezésit megelőzően, preven­tive végezzük. Ez azit jelenti, hogy a védőszert vigyük rá a tőke zöld részeire, mielőtt a betegség fellépne. A védőszerek közül többek között kipróbáltuk a Sulfarolit, a Sulfexet, a Cosant és a Thiovitot. Mindegyik szer a használati utasításnak megfe­lelő koncentrációban, a pero­noszpóra elleni védőszerekbe (Bordóilé, Vitigran, Ortho- cid) keverve, hatásos védő­szemek bizonyult. Ezeket a szereket vízben oldva, illetve elkeverve is jó eredménnyel felhasználhatjuk védekezésre. A vemtillál/t kénpor a tőke zöld részeire porozva szintén hatásosnak bizonyult. Itt meg kell jegyezni, hogy ha nem eléggé finomszemcséjű a kén­por, akkor rosszul tapad. Ilyenkor a jobb tapadás eléré­se céljából csak nagyobb har­matban, vagy pedig közvetle­nül a permetezés után célsze­rű porozni, amikoris a nedves tőkerészekre jól rátapad a kénpor. Amennyiben lehetsé­ges, a déli forróságban ne porozzunk, mert olyankor gyorsan sok kéndioxid kelet­kezik és megperzseli a tőkét. Az évi menetrend A lisztharmat elleni véde­kezés évi menetrendje nagy mértékben függ az időjárás­tól, a termőhelytől, sőt, a faj­tától is. Eddig tapasztalataink szerint a következő védekezé­si módokkal hatásos növény- védelmet biztosíthatunk: A peronoszpóra elleni védő­szerhez, lisztharmat elleni vé­dekezés céljából, minden eset­ben kéntartalmú szert is ke­verjünk. Erre a célra kitűnő szernek tartjuk az újabban forgalomba hozott Thiovit-ot 0,3—0.5 százalékos koncent­rációban. Megfigyeléseink szerint csak permetezéssel igen gyakran nem érhetünk el teljes védel­met. Ezért a virágzás után, a zöld bogyó növekedése idején — különösen, ha csapadékos az időjárás — rézkén porral, venitillált kénporral többször porozni kell. Több évben azt tapasztaltuk, hogy védekezé­sünk akkor a legeredménye­sebb, ha a permetezést és a porozást együttesen alkalmaz­zuk. Előfordul, hogy az előzök szerint elvégzett, kombinált védekezés sem nyújt teljes vé­delmet. Ilyenkor válik szüksé­gessé a virágzás után két peronoszpóra-ellend védekezés között tisztáin vízben oldott Thiovit-ot, ugyancsak 0,3—0,5 százalékos töménységben, a lombozatra és a fürtre juttat­ni. Ha szükségesnek látszik, akkor ezt a permetezést a pe­ronoszpóra elleni védekezés befejezése után is (augusz­tusban) meg kell ismételni. A kritikus idő A lisztharmat-fertőzés leg­kritikusabb ideje általában a virágzástól július hónap vé­géig tart. Ebben az időszak­ban minden másnap vizsgál­juk meg szőlőnket, hogy a megelőző védekezés ellenére fellépő elterjedését megakadá­lyozzuk. A tőkéket tüzetesen nézzük meg, és szükség esetén azonnal cselekedjünk. Hogy az adott esetben milyen védeke­zési módot alkalmazzunk és hányszor, azt nagy körülte­kintéssel határozzuk meg. Mindig a leghatásosabb és a legolcsóbb megoldásit válasz- szűk. A zsendülés után általá­ban már nem előnyös kén­porozni, mert a mustba jutó kéntől a bor kellemetlen kén­hidrogén szagot kap. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyetlen szer és a keze­lések sokasága sem bizonyul hatásosnak, ha a védekezést elnagyoljuk és nem végzünk lelkiismeretes munkát. Dr. Diófási L? H tudományos kutal^ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents