Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-07 / 157. szám
fctres * TSapiö A mohácsi járás teljesítették féléves tervüket Harminc forintot ér a munkaegység — Dunaszekcső 339 hízott sertést, Bár 28 mázsa pecsenyekacsát adott el A termelőszövetkezeti gazda »ágokban is június 30-ával zárult az első félév. A mohácsi járási tanács és járási bank i napokban értékelte a tsz-ek első félévi gazdálkodásának eredményeit.' A felmérések alapján kiderül, hogy a járás termelőszövetkezetei — egykét tsz kivételével — teljesítették első félévi értékesítési, illetve bevételi tervüket. Ez az eredmény annál is ör- vendetesebb, mivé! az idei tavaszon a tervteljesítés feltételei nem voltak a legkedvezőbbek. A száraz, hűvös időjárás különösen a kertészetekben okozott nagy kiesést. Az újburgonya jelentkezését késleltették és termését csökkentették a már jusi fagyok. A kései kitavaszodás 2—3 héttel tolta ki a primőráruk megjelenésének időpontját. így az első félévre tér vezett kertészeti bevételek a vártnál alacsonyabbak, hisz a zöldségfélék zöme sokkal inkább, mint más években, most a második félévben jelentkezik. A kertészetből szármázó kieséseket a terven felüli állatértékesítésekkel pótolták a szövetkezetek. így történt ez a duuaszekcsői Egyetértés Tsz- ben is. A tsz a kedvezőtlen idő járás és az öntözőberendezések késlekedése miatt a tervezett 338 000 forinttal szemben csak 55 000 forint kertészeti bevételhez jutott az első félévben. Tavaly már júniusban volt pri korai karfiolja a tsz-nek, most meg csak a második félévben jelenhet meg ezekkel az árukkal, a piacon. Ezt az élső félévi kiesést azonban ellensúlyozták az állatértékesítésekkel. Az elmúlt évben a duna- szekcsői tsz elegendő takarmányt tartalékolt, s nem szorult abrak-kölcsönre. A helyes takarmánygazdálkodásnak köszönhető, hogy‘első félévi hiz- lalási tervüket mindenben túlteljesítették. Az első félévre tervezett 200 hízottsertés-érté- kesítéssel szemben június 30-ig 339 hízót értékesítettek magas súlyban, ami a bevételüket 653 000 forintra emelte. Ez az eredmény is azt mutatja, hogy a tavalyi tervlemaradás, nagy számú sertéselhullás után végre rendet tett sertésfarmján á tsz. A félévi hízómarha-értékesítési tervüket 25- tel teljesítették túL Gyapjúból a tervezett 8,3 mázsával szemben 13,81 mázsát értékesítettek. A járási szervek felmérése szerint az Egyetértés Tsz munkaegység értéke a tervezett 33,76 forinttal szemben 35,16 forintra emelkedhet az év végére. A bári Uj Elet Tsz-ben is csupán gyapjúból és hízó marhából volt némi bevételcsökke nés, mivel a szűkös takarmányozási viszonyok mellett az állatokat nem tudták kellő súlyra felhizlalni. Félévi hízott sertés-tervüket a báriak 100 százalékra teljesítették, s 28 mázsa pecsenyekacsát adtak le mőr-paradicsomja, paprikája,1 terven felül. Ujburgonyából és Rendkívüli harcsajárás a Dunán A mohácsi halászok rendkívüli méretű harcsajórást figyeltek meg a magyar Duna legdélibb szakaszán. A Petőfi Halászati Szövetkezet tagjai június több mint öt ingzsa harcsát fogtak, köztük több hatalmas példányt. Az eddigi zsákmányban volt egy 53 kilós, egy 43 kilós, egy 23 kilós, egy 22 kilós és sok 10— 20 kilós hal. Érdekes, hogy a harcsák zömét nem hálókkal, hanem — a magas vízállás miatt — varsákkal kerítették kézre. Az agytik varsába egyetlen éjszaka hét nagy harcsa ^vonult be”. összsúlyuk 61 kilogramm valtt. Ilyen szép zsákmányra a legöregebb mohácsi halász sem emlékezik. Ebben az évben már perion- varsákat használnak a szövetkezet tagjai és csupán ennek köszö/ihették, hogy a nagyerejü halak nem tudták szétszakítani á hálót. A mohácsi halászok természetesen igen örülnek a szokat liánul élénk harcsa jár ásnak, mivel ez a legértékesebb halfajta. Az év első félében ösz- szesen 12 mázsa harcsát fogtak a szövetkezet tagjai, ugyan annyit, mint az előző években januártól decemberig. Ilyen gazdag harcsa-zsákmány legutoljára 1955-ben volt a Mo- j hács alatti vizen, azt megelő- i zően pedig 1947-ben. zöldborsóból is túlteljesítették tervüket. A bári tsz-ben már a második esztendeje pénzbeni részesedés van, minden hónap 15-én fizetnek. Ez év első hat hónapjában 592 000 forintot fizettek ki a tagoknak, ennyit is terveztek. Az első félévi eredmények már sokat lemérnek a gazdálkodásból. A mohácsi járás tsz- eiriek átlag munkaegysége a tervezetthez képest nem mutat csökkenést, valamivel 30 fölött van, illetve a félévi eredmények és a második félév ■ tervezett bevételei alapján ennyi várható. Legszilárdabb most félévkor is a bólyi tsz a maga 40 forintjával. Dunaszek csőn, Somberekén, Lippón a tervhez képest emelkedés várható az év végére, Dunafalván azonban igen nagy fokú a csökkenés. Ebben a tsz-ben az első félév végén közel 3 millió forintos bevétel-kiesést állapítottak meg. A járás tsz-einek zöme azon ban becsülettel teljesítette már az első félévi tervét, S reménykedve nézhetnek a kővetkező félév elé. Két jelentős újítás Vasason Föld alatti fadarabológép — Automatikus nyitó- és zárószerkezet Egy modern, nagy kapacitású fejtő- és jövesztőgép nyilván érdekesebb „téma” lenne. De az élet nemcsak nagy dolgokból áll, sőt, az apró, kis események vannak többségben. így van ez a munkahelyi korszerűsítésekkel, újításokkal is. A nagyobb, kiemelkedőbb találmány alapjaiban változtatja meg egy-egy iparág termelési technológiáját. A kicsik csak „faragcsálnak” a régin. Viszont sok apró újítás, korsze rüsítés összeadva mindjárt más képet mutat, s azon a munkahelyen. ahol bevezetik és hasznosítják, egészen nagy horderejű. Ilyen az a két újítás is, amelyet a vasasi bányaüzemben nemrégiben megvalósítottak. Az egyik egy fadarabológép, amelyet a föld alatti munkahelyeken használhatnak. Egervári Henrik idős bányalakatos konstrukciója. Régebben a megszűnt bányavágatokból és fejtésekből visszarabolt fákat a napszintre szállították, ott kiválogatták, a még használható darabokat megfelelő méretekre szabdalták, ami viszont használhatatlan volt, azt illetményfaként a bányászok kapták meg apró darabokra vágva. A napszinten lévő fűrészgépet villanymotor hajtotta a föld alatt legfeljebb kézi fűrésszel lehetett fát darabolni. Egervári Henrik olyan fűrészberendezést szerkesztett, j amely sűrítettlevegő meghaj- ' tással működik; a legfontosabb, hogy a bányafát nem kell kiszállítani a napszintre, s ezzel rengeteg időt és szállítási kapacitást takarítanak meg. Az újból felhasználásra kerülő fákat nem kell visszaszállítani, hiszen ott marad lent a föld alatti vágatokban. Az egyszerű, de mégis igen jelentős újítást a vasasi bányá ban elfogadták és be is vezették. A napokban Vasasra látogatnak a többi pécsi bányaüzemek vezetői és megtekintik az új fadaraboló-gépet, hogy hasznosítani tudják saját üzemeikben. A másik újítás is egyszerű. A bányamezőkben egyre több koncentrált fejtés alakul ki. A kitermelt szén gyűjtése és szál lítása is a „nagyüzemesedés” felé halad. Egy vagy több szinten fejtett szenet központi töltőállomásokon tárolják, s a csille-szerelvények egy helyről szállítják az aknához. A töltő- -------------Sz óvá tesszük Riporterünk amatőrmérése alapján a csúcsforgaZmt időszakban öt perc alatt 32 gépjármű halad át a Megyeri út és a Mártírok útja kereszteződésén. Ugyanakkor ezen a helyen semmiféle tábla nem jelzi az egyik, vagy másik útvonal felsőbbrendűségét, illetve alsóbbrendűségét. Jó lenne még idejében elhelyezni a jelzőtáblát, mielőtt egy súlyos baleset figyelm estetne annak hiányára. állomások vagy bunkerek garatrendszere eddig kézierővel működött, ami nehézkes is volt és komoly fizikai erőt igó nyelt az ott lévő dolgozóktól. Kraft Ferenc bányalakatos automatikus nyitó- és zárószer kezetet készített a töltőgaratox ra. A vasasi bányában körülbelül egy hónapja vezettek be ás a gyakorlat mindenben igazolta létjogosultságát, sőt ma már a vasasi bányában minden egyes töltőgarat automatikus nyitó- és zárószerkezettel van felszerelve. Ezt a szerkezetet is megtekintik a többi bányaüzemekből és ahol központi bunkerből szállítják a szenet, olt felszerelik a töltógaratra. Az újítók azt mondják, hogy nem olyan „nagy dolog” egyik megvalósított szerkezet sem. Valóban „világméretekben’ nem nagy, de a töltőgaratnál dolgozóknak és az üzemnek mégis csak az. Rendszeresebbé, olcsóbbá és könnyebbé teszi sok ember munkáját, (G.) Mi épül a Mecseken? Szeptemberre elkészül a turistaszálló — Augusztus 20-án megindul a forgalom az úttörővasúton A kedvezőtlen, esős időjárás ellenére is hatalmas iramú munkát végeznek a Komlói Építőipari Vállalat Mecseken dolgozó építésvezetőségei. A brigádok egymással versenyezve dolgoznák a létesítmények határidőre történő elkészítéséért. Szorgalmuknak meg is van az eredménye, mert a Me esek déli lejtőjén lévő volt Franciaborozó helyén, gyönyö- fű, terméskőből készült, korszerű turistaszálló emelkedett ki a földből. Az új létesítmény építését 1960-ban kezdték el. de utótervezés miatt egy évet szünetelt a munka. Előreláthatólag 1962. szeptember 30-ra átadják rendeltetésének az épületet, melynek külső és belső vakolását 1—2 héten belül elvégzik s utána már csak a festés marad vissza. Tehát az eddigiek szerint a munka határidőre történő befejezésének minden feltétele biztosítva van. Tekintettel arra, hogy a létesülő szálloda hegyoldalban van, fokozottabb munkát köve telt elsősorban az építőanyagok. helyszínre szállítása, már annál is inkább, mivel az épüket legnagyobb része terméskőből készült A munkához szükséges 870 tonna terméskövet részben a Mecseken, másrészt pedig távolabbi kőbá nyából fejtették ki. Viszont a terméskőből készült épület tar tós, és már az első pillanatban is impozáns képet nyújt. Az új szálló öt szinten két emelettel épül. A tizenkilenc 2 és 3 ágyas, déli fekvésű szobájából Pécs és környékének festői képében gyönyörködhetnek a turisták. A szobákban mosdó, s emeletenként férfi és női zuhanyozó szolgálja a vendégek kényelmét. A 21 méter hosszúságú hatalmas üvegfalú társalgó szintén déli fekvésű. Az északi oldalon folyosók és mellékhelyiségek vannak. A hétmillió-ötszázezer forintos ■költséggel épülő turistaszálló 92 vendég fogadására lesz alkalmas. A turistaszállóhoz légvonalban közel, szintén a Mecsek déli oldalán lévő Nyúl-tetőn épül a korszerű. 300 ágyas tbc szanatórium, amely természeti adottságai folytán Európa egyik legideálisabb elhelyezésű szanatóriuma lesz. A munkát 1961. április 28-án kezdték meg, és a terv szerint 1963. szeptember 30-án át is adják rendeltetésének. Itt szintén déli fekvésű 4 ágyas szobákban helyezik el a betegeket. A háromemeletes épülethez 11 katasztráhs hold park tartozik, mely télen, nyáron a betegek rendelkezésére áll.. A munka itt is jó ütemben halad, s annak ellenére, hogy az építkezés kezdetén nehézséget okozott, hogy nyolcezer köbméter követ kellett kifejteni, mégis ez év harmadik negyedében minden falazási, vakolási munkát befejeznek ami után már csak a szakipari munkát kell elvégezni. Tehát minden remény megvan arra, hogy a 28 millió forintos költséggel épülő, s a tüdőbetegek és orvosok által már régvárt sízanatórium haláridőre mindenképpen elkészül. A legfiatalabbak számára is közölhetünk kedvező hírt a Mecsekről, mert jó ütemben halad az úttörővasút építése. A tavaszi kdvezőtlen időjárás késleltette a munkát, de annak ellenére, már mintegy hatszáz méteres szakaszon elvégezték a féltölitóst. és a sínpálya is rövidesen Pécsre érkezik. A mecseki úttörővasút előreláthatólag augusztus 20-ra elkészül, tehát már az idei nyá ron saját vasútjukon utazhatnak a pécsi, illetve baranyai, pajtások. Schmidt Attila A lottó nyerőszámai: A 27. játékhétre 4 325 566 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra 1622 087,25 forint jut. A kihúzott számok a következők: 30, 47, 67, 70, 75 „Iparos község" AZ IDÉZŐJELET el tehetett volna hagyná, mert Mecsekná- dasdra inkább iüflák az iparos mintsem a termelőszövetkezeti jelző. Az volt régen is, s az ma is. Az ott élő kádároknak és kőfaragóknak országos hírük volt valamikor; messzi vidékre jártak a vásárokra, boroshordóikkal, dézsáikkal, Baj táraikkal és más készítményekkel. A kőfaragók szintén olyan híresek voltak, mint a kádárok, ma is szívesen keresik őket a szakma különböző területein. A statisztika szerint a régi 450 ház közül minden másodikon ott volt a mesterséget jelző tábla. A faluban 72 änglüö kádármester és majdnem annyi kőfaragómester dolgozott, s természetesen más szakmák is megfelelő arányban képviseltették magukat. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kádár és kőfara- gómesterek egy része nem sajátmaga készítette termékét, hanem segédekkel dolgoztatott, ő maga pedig a vásárokat látogatta és földjén gazdálkodott. Némelyik nem is igen értette a szakmát, mert az ipart úgy örökölte apjától, vagy nagyapjától. Ettől függetlenül mégis érdemes közelebbről megnézni, mi lett a hajdani híres mecseknádasdi iparral? Változott a szakma profilja; nem kell már annyi boroshordó, nincsenek olyan emlékezetes vásárok, mint valamikor Baján, Jánoshalmán és Kiskunmajsán voltak, dézsából is, sajtárból is kevesebb fogy azóta. A kőfaragók sem készítenek annyi szépen ki cifrázott síremléket és sírkeresztet mint régebben. Bár akad még e területeken is rendelés, de azt akár két-három mester is el tudná készíteni. A drága hordódongák ott állnak glédában a klsz udvarán, nem igen kell megbolygatni a rakást. Inkább készítenek melegágyakat a kertészeteknek, néha javításokat a pincegazdaságoknak, vagy a Kőbányai Sörgyár rossz söröshordóit foltozgatják. A legtöbb kádársegéd vagy régi mester „átképezte” magát asztalosnak, mert sokkal jobban keresik a kombináltbútorokat, mint a hordókat. A kőfaragók „gépesítették” az ipart, s fő profiljuk a cementlap gyártás. Síremlék alig akad, legutóbb rendeltek egy szép nagyot, 15 ezer forint értékben, de ez már olyan ritkaságszámba ment, hogy hónapokig arról beszéltek a faluban. A kőfaragók közül legtöbben kőművesek lettek, vagy elmentek más vállalatokhoz, ahol kamatoztatni lehet híres és szép mesterségüket. A jelenlegi helyzet közelebbről nézve, mégsem aggasztó, mert a szövetkezetbe tömörült iparosok megtalálták számításukat és ami ezzel párhuzamos, a népgazdaság is. Tíz évig két ktsz volt a faluban, a kádár- és a vegyesipari. Két évvel ezelőtt egyesültek, s most vegyesipari néven 12 részleggel szolgálják a falu és a környező települések lakóit. Legjelentősebb részlegek: az asztalos, a kőműves és a kádár szakmunkásoké. Mit csinálnak és hogyan állnak a lakosság szolgálatában a ktsz részlegei? Több helyi lakóval is beszélgettünk, de egy sem panaszkodott. Amire csak szükségünk van, megtalálják a ktsz-bee, illetve akár új holmit, akár javítanivalót helyben d tudják intézni. Egy adatot csupán a ktsz első negyedévi termelési értékéről: 1 millió és 774 ezer forint volt a forgalom, a kész termékek és a javítások értéke. A mecseknádasdi KTSZ egyes részlegei Hidason és őbányán is ellátják a lakosság szükségleteit. A környező falvakban úgy oldják meg az ellátási, hogy á helyi föfLdm ű vessző vetkezeti boltok vezetői átveszik a javításra szoruló holmit, s a ktsz a kijavítás után visszaszállítja a boltokba. Egy hétnél hosszabb határidők alig, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A ktsz építő részlegének ez ideig 1,6 millió forintos értékben van megrendelése. Zömmel családi házak. Csupán Mecsetenádasdon hetet építenek ebben az esztendőben. Rengeteg a javítás és az épü- letfelúj itás, a régi házak homlokzatát majdnem mindenki újra cserélteti, szupernóvája megoldással, ami drága ugyan, de tartós és szép. Ugyancsak jellemző példa a női fodrászrészleg forgalma: csupán egy hónap alatt (áprilisban) 18 ezer forint volt a bevétel, ugyanakkor a cipészrészleg javítási forgalma alig említésre méltó. A ktsz elhelyezése talán legjobb a megyében. Épületeik tágasak, kényelmesek és korszerűek. Mindennek megvan a maga helye, a szövetkezet 157 tagja nyugodt körülmények között végezheti munkáját. A részlegek műhelyeit az elmúlt években építették, illetve korszerűsítették. A munkafolyamaitok nagyrésze gépesítve van; a kádárrészlegnél gatterfűrész, az asztalos- részlegnél pedig pontosan úgy van minden berendezve, mint egy korszerű bútorgyárban. E két részlegnek összesen 25—26 féle gépje van. Két probléma akadt mindössze, amely elsősorban a lakosság problémája. Nincs megoldva a női szabó részleg (mivel ilyen részleg nincs is) és a motorjavító részleg ügye. A motorjavításról mindössze annyit, hogy éppen ideje már valamit előremenni e téren, mert a motorok és autók egyre szaporodnak, s ha valamelyik meghibásodik, akkor Pécsváradra kell bevantatni. A motorok javítása hamarosan megkezdődik Mecseknádasdon is, sőt, még egy benzintöltő- állomás is épül, de a nőd szabó részleg egyhamar nem kezdi meg a szolgáltatást, aminek Okát elsősorban a varra- tási díjakban keld keresni. A LAKOSSÁG ellátása tehát zökkenőmentesnek mondható ebben az iparos községben és környékén. Kérdés, hogyan élnek a hajdani mesterek és segédek az új közösségben, a ktsz-ben? E téren sem lehet panasz. A múlt évi átlagkereset meghaladta az 1500 forintot, a szövetkezet vagyona pedig néhány forint híján kétmillió. A régi mesterembereket nem számítva (hisz valamennyinek háza és földje volt, illetve van is) a volt nincstelen segédek életnívója jelentősen megváltozott A ktsz nyolc dolgozója épített az elmúlt években új házat, köztük Frey József és Frey György kádársegéd, Arnold Ferenc és Gungl István pedig házat vásárolt. Olyan adatokat, hogy kinek van motorja, televíziója, mosógépe, új bútora nem volt érdemes feljegyezni, hiszen ajkkor a fél falu felkerülne erre a listára. {G, I.)
