Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

r 1963. JÚLIÜS a. wj\pí6 Harmincnyolc százalékkal nőtt Baranya exportja A* első félévi exporttermelés problémáiról Épül a Patyolat új telepe Külkereskedelmi kapcsola­totok bővülése következtében mind nagyobb azoknak a ter­mékeknek a mennyisége, amellyel a nemzetközi piacon megjelenünk. Üzemeink ter­melésének egyre növekvő há­nyada kerül kivitelre. Például, ] a Baranya megyei ipari vál­lalatok 1961-ben 38 százalék­kal termeltek többet exportra, mint az élőz» évben. Az 1962. I. félévi export­termelés! előirányzatok telje­sítése során azonban üzeme­inknél több probléma adó­dott. Ezekkel megoldatlansá­guk miatt indokolt e cikk ke­retében is foglalkozni, A Pécsi Kesztyűgyár X. félévi exporMérvéit meny- nyiségben 98 .százalékra, érték­ben 104 százalékra teljesítette. A nyugati kivitelre készülő kesztyűkből mintegy 5000 párral maradtak el. Ennék el­lenére valamivel már kedve­zőbb a helyzet az exportfel­adatok teljesítésében, mint az év elején, miután a korábbi termelési és szállítási lema­radást részben sikerült több létszám foglalkoztatásával és túlórázással megszüntetni. A folyamatos termelést aka­dályozza, hogy a megszigorí­tott minőségi követelmények mellett a jelentősen megnöve­ld edett termelés műszaki irá­nyítását riem sikerült a szük­séghez képest megoldani. Fő­leg a programozás és gyártás- előkészítés terén vannak még tennivalók. Helyeselhető a gyár vezetőségének az a cél­kitűzése, hogy az exportter­melés és kiszállítás tervszerű­vé tétele érdekében teendő in­tézkedésekre 10 000 Ft célpré­miumot tűzött ki. Sok gondot őkoz az export­terv teljesítésénél a géppel •varrott kesztyűk iránti keres­let növekedése. Míg az elmúlt évben az export kesztyűknek 22 százaléka volt géppel var­rott, ez az arány ebben az. év­ben 37 százalékra nőtt. A gép- kapacitás itt rendelkezésre áll, azonban azt gyakorlott munka­erők hiánya miatt nem tudták eddig megfelelően kihasznál­ni. A problémák megoldása érdekében az ipari tanulók egy részét is a gépi varrodába irányították és igyekeznek a jövőben többoldalúbb képzett­séggel rendelkező varrónőket betanítani. A termelés ütemességét gá­tolja a siklósi üzemrész ala­csony teljesítménye. A szabók és varrónők teljesítménye itt 70—75 százalék körül mozog. A szabászok gyengébb teljesít­ménye miatt rendszeresen Pécsről kénytelenek ellátni a varrodai részlegei, szabott kesztyűkkel. A Szigetvári Cipőgyár sem tudta a félévi export-ter­vét teljesíteni és lemaradása mintegy 10 százalékos. A le­maradás ókai között elsősor­ban a minőségi hiányosságok a legjellemzőbbek. Ezért lénye­gesen nagyobb biztonsági tar­talékot kénytelenek tartani. íEz a megengedett 11 százalék helyett főleg az év elején 50— 60 - zúzalékot is elérte!) A magas biztonsági tartalék miatt többszöri utángyártás felborította a programszerinti termelést és emiatt szervezett- lenség és kapkodás is előfor­dult. Az egyes üzemekben a nem folyamatos termelés miatt .helyenként belső munkanélkü­liség keletkezett .és az üzem­részek kapacitásának kihasz­nálása nem egyenletes. (Pl a 1 űződé, felsőrészüzem, stb.). Ezekben a műhelyekben gya­koriak az állásidők is. Például 1961. IV. negyedévében az 1 főre eső állásidő 5,97 órát tett ki, addig 1962. I. negyedévében ez az arány 11,22 órára növe­kedett. Sok ba.it okoz az is, hogy a gyárnál szakmunkás- hiánv van, miután a szakmun­kások aránya alig éri el a 20 százalékot. A gyár vezetősége erélyes intézkedésekkel igyekszik ren­det teremteni. Az említett hi­bái- megszán tetősére részletes intézkedési tagost készítettek. Az exporttervek teljesítését premizálás bevezetésével, egyes munkaműveletek gépe­sítésével, létszám átcsoporto­sítással, a műszakok egyenle­tes tei-helésének megszervezé­sével kívánják biztosítani. Bi­zonyos javulás az év kezdeté­től máris tapasztalható, azon­ban a hibák teljes felszámolá­sa érdekében a jelenleginél lényegesen nagyobb fordulatra van szükség. A jelentősebb exportra ter­melő vállalataink közül válto­zatlanul a Sopiana Gépgyárban adódnak a legsúlyosabb prob­lémák. Ezek nem mai kele­tűek, hiba ott van azonban, hogy a szükséges intézkedések megtételét, amelyek nagyrészt üzemen kívüli tényezőktől függnek, nem tapasztaljuk. Az 1962, I. félévi exportterv tetijesítése kb. 45 százalék kö­rül alakult. Nem került ki­szállításira az I. félévi tervben szereplő 19 univerzális hús- automata gépből 18 db, ezen kívül 45 darab hüstöditő gép, 10 db dagasztó csésze, 10 db elosztó tartály, siib. nem ké­szült el, amelynek értéke együttesen kötael 10 millió fo­rintot tesz ki. A legnagyobb lemaradás a folyamatos hűs- töltő gépeknél és az univer­zális húsautomata gépeknél tapasztalható, amelyeket a tervdokumentáció késedelmes megküldése és a különböző konstrukciós hiányosságok miatt nem tudtak legyártani. A KOMPLEX Külkereske­delmi Vállalat nem hajlandó átvenni a szerződésileg le­kötött gépeket, miután a mi­nőségi ellenőrzést végző MERT jegyzőkönyvében a tervdokumentáció szerint ké­szített, gépeket nem tartja megfelelően működőképesnek. Ebben a tekintetben az üzem felelőssége lényegesen kisebb és elsősorban azok a szervek követték el a súlyos hibákat, amelyek a nem megfelelő és többször módosított terveket adták. Miután ez a probléma nem mai keletű es erre külön­böző vizsgálatok során (Népi Ellenőrzés, Bank, stb.) az ille­tékesek figyelmét már több­ször felhívták, 'ismételten fel­vetődik a tervezők felelőssé­gének kérdése. Az exporttervek teljesítése szoros kapcsolatban van a külkereskedelem tervszerű munkájával. Ameny- nyiben az exportra kerülő ter­mékeket az üzemek nem tud­ják határidőben leszállítani, az export ellenértékeképpen kapott deviza is késve áll ren­delkezésünkre, s ez befolyá­solhatja az ipar importanyag- dlátását is, de mindezen túl­menően rossz hatással lehet az ország fizetési mérlegére. Ezért szükséges, hogy az üze­mek pártszervezetei, vezető kollektívái tegyenek erőfeszí­téseket, hogy az év második felében az ex por t bér veket tel­jesíthessék és ahol indokolt, sürgessék a felsőbb szervek intézkedéseit. Továbbá, szük­séges volna az is, hogy az üzemi pártszervezetek és szak- szervezeteik a széles körben kibontakozó kongresszusi munkaverseny célkitűzései közé az e x por tf el ad a tok tel­jesítését is beiktassák és a dolgozóikat e feladatok megol­dására mozgósítsák. Dr. Nagy József A Tüzér utca déli részén épül a Baranya megyei Patyolat Vállalat új telepe. A 28 millió forintos költséggel épülő telep jövő év őszére készül él teljesen, idén pedig 6 millió forint értéket építenek be. Női munkacsapatok a kongresszusi versenyben Kiszisták és idősebb szakmunkások felajánlásai A Vili. pártkongresszust mind nagyobb érdeklődéssel várja az ország közvéleménye. Ahogyan közeledünk a kong­resszus megnyitásának napjá­hoz úgy fokozódik a párt tisz­teletére indult munkaverse­nyek lendülete. ., Az ifjúság és a nők sorai­ban is őszinte lelkesedés bon­takozott ki. Eminek a bizonyí­tékai az alábbi versenyfel­hívások. A siklósi járás fiataljai A siklósi járásban a bere- rnendi tsz KISZ-szervezet járt Biztató a b Az eső megoldotta a takarmányproblémát — Szervezés és gépesítés dolga a betakarítás Beszélgetés a szabadszentkirályi tsz vezetőivel A tartósnak mutatkozó eső­zés épp az őszi árpa aratás kezdetén érkezett megyénkbe, felidézve az elmúlt esős aratá­sok minden kellemetlen emlé­két. Mi lesz, ha újra csapadé­kos lesz a július, ha néhány napsütéses árában úgy .kel aiz eső elöl lelopni a tábláikról a gabonát, hogy aztán hosszú szárítási eljárások után veszte­ség nélkül a biztonságos mag­tárba kerüljön Ezekről az ag­gasztó kérdésekről beszélget­tünk Katona Sándor agronó- mussal és Tóth Gyula főköny­velővel, a szentkirályi tsz ve­zetőivel. A szentkirályi határban is vagy 35 hold árpát már kévék­ben talált az eső, Katona Sán­dor azonban egyáltalán nem tartja súlyosnak a helyzetet. — Az árpát így is úgyis szá- rogatni kéne, hisz kezdeti viasz érésben vágtuk, így nem okoz sok többlet munkát a megázás. Sőt, ez az eső nekünk nagyon jól jött, hisz agycsapásra meg­oldotta tekarm álproblémáin­kat. Az 50 hold fővetásű siló- kukoricánkat így most meg­hagyhatjuk szemesnek hisz a másodvetések most már bizto­san sikerülnek. Az őszi keve­rékek után 30 hóid silókukori­cát már elvetettünk, ami rész­ben ki is kelt, s még vetünk tarlóba 120 hóidat. Ha valami­kor érdemes volt másod vetés­sel kísérletezni, most érdemes. Épp a napákban palán táztunk el 8 hold takarmánykáposztát, ami most szépen megered. Ha az eső eláll, még 10 holdöt kipalántázunk. Nem hagyunk üresen tarlót, hisz megszánta­ni úgyis meg kelt. a vetőmagot meg nem szabad sajnálni. A tavaszi szárazság, a kis lucerna meg rétiszénahozam miatt már előre féltünk a téltől, de most kissé fellélegeztünk. Épn hétfőn vágtuk le a fetüivetett árpát s most az esőre szépen asegüsÄ majd a lucerna A rét sarjától is sokat várunk s így kicsit könnyebben nézünk elébe a télnek. Tóth Gyulát, aki egy hónap­pal ezelőtt még a pécsi gaz­daságban dolgozott könyvelő létére épp úgy foglalkoztatják a termelési problémák, mint a szakvezetőket. Sűrűn járja ma ga is a határt s így a vélemé­nyét is teljes értékűnek fogad­hatjuk el. Ö azt mondja: — Nem félünk az esőtől, még ha tartós is marad. Sze­rintem csak szervezés és gé­pesítés kérdése az egész. Az esős aratás nyitja hirtelen és rövid idő alatt nagy erőket megmozgatni. Nekünk kilenc erőgépünk van — egyet most cserébe adunk Kökénynek egy aratógépért. így most két ara- tógéppel és egy kombájnnal állunk készenlétben. Kézzel nem aratunk, de ha mégis kell, ha az eső megkuszálja a ga­bonát, 26 kaszásunk arra is készenlétben áll. — A gabonát aiz eső elől azonnal fedél alá hordhatjuk. Három régi istállót alakítot­tunk át magtárrá, illetve szári tó helyiséggé. Akkora kom- bájnszérünk van. hogy nem egy, de három kombájnt is kiszolgálna. Fészer alá vittük a saját cséplőgépünket is — most vásároltuk használtan a gépállomástól — amellyel a kombájn gabonát tisztítjuk. Hétfőn a cséplést is megkezd­jük két cséplőgéppel. Annyi tárolóhelyünk persze nincs, hogy minden gabonát tárol­junk, ezért ahogy csépelünk, Úgy adjuk el a tagoknak a fej­adagot vagy szükségletet. Ter­mészetesen. minderiká pénzért vásárolhatja meg. Havonta 22 forint előleget fizetünk mun­kaegységként, tehát a tagok meg tudják vásárolni a szüfk­I séglétüket. Egyébként most értékeltük a féléves tervet s a munkaegység értéke június 30-án 38,30 ínrinfb «olt, porit annyi, mint a tervezett. * Katona Sándor a várható tér méssel is elégedett, — Mi nem vagyunk búza vetőmagszaparitó tsz. A napok ban azonban itt jártak a Ve­tőmagfelügyelőség szakembe­rei s annyira jónak találták a szovjet búzánkat, hogy kije­lölték vétőmagfogásra. Ez a 120 holdas Bezosztája táblánk 17 mázsás átlagtermést mutat, szép. kiegyenlített s ha vető­magként értékesítjük. 15 forint felárat kapunk érte mázsán­ként. A szentkirályiak Mlát nem félnek az esőtől és mindent megtesznek, hogy a maguk ja­vára fordítsák előnyeit és ki­küszöböljék az esetleges hát­rányát. Rné éilen a verseny kezdeményezé­sében. Felhívásukban, amelyet a járás összes termelőszövet­kezeti KISZ szervezetéhez meg küldtek, többek között ezt mondják: „Vállaljuk, hogy a pártkong­resszus tisztetetóre az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba jelentkezettek 75 százaléka maradéktalanul teljesíti a négy követélményt — munkában, művelődésben, tanulásban, sportban ez év végéig vállalt feladatainkat 100 százalékig teljesítjük. A termelési, ver­senymozgalmakban külön-kü- lön vállalt munkát mindenütt hiánytalanul elvégezzük, a tár­sadalmi munkában vállalt kö­telességeinket ugyancsak.” A beremendiek felhívása ez­után a KISZ-en kívüli fiatalo­kat is csatlakozásra szólítja fel. A siklósi járási KlSZ-bizott- ság a kongresszusi verseny résztvevőinek jutalmazására versenyzászlót alapított. A ver seny első helyezett KISZ szer­vezete elnyeri a zászlót és hoz­zá a négyezer fanint értékű jutalom tárgyaíkat,. A második helyezett ifjúsági aJsipszerve- zet 3000 forint értékű jutalom- tárgyat kap, a harmadik pedig 2000 forint értékű tárgyjuta­lomban részesül. Az ifjúsági szövetség alap- szervezetei taggyűléseken tár­gyalták meg a felhívást és sor­ban jelentették be csatlakozá­sukat. Pécs vár ad, Szebény, Máriakémóad asszonyai Hírt kaptunk arról is, hogy a pécsváradi Dózsa Tsz női munkacsapatai szántén értékes munkavállalást jelentettek be a pártkongresszus tiszteletére. Illa Jánosné, Czukar Péter- né, Farkas Nándomé és Bö- röcz Petemé munkacsapatai Szép kezdeményezés Pécsváradon Minden kőműves két házat épít „Építs gyorsan, olcsón mi­nél több családi lakóházat” — talán így lehetne jellemezni azt a kezdeményezést, amelyet a Pécsváradi Kisipari Szövet­kezet tagsága és dolgozói a 15 éves lakásépítési program ér­dekében tesznek. Az 1962. évre vállait 32-ből két hónap alatt 20 lakóház építése kezdődött meg. Ezek egy része már teljesen elké­szült, másrészük tető alatt van;, hetet pedig jelenleg falaznak. Az eredményes munkát gon­dos szervezés előzte meg. A szövetkezet vezetősége szerző­dést kötött a munkákra, majd brigádokra bontotta, hogy min denki előre tudja, hogy ebben az évben milyen Mádat el­végzése vár rá. A hrigádter- vet termelési értekezleten tár­gyalták meg. Elhatározták, hogy minden brigád november 7-re 5—6 lakó házat elkészít és brigádonként még 1—1 lakóházat tető alá hoznak az ősz folyamán. Ez­zel valóra válna a szövetkezet terve, hogy az egyéb közületi munkák melüetit kőművesenként (ipari tanulókat is beleszámít­va) egy év alatt két lakóház készüljön eh További terve a szövetkezet­nek, hogy az 1963. évi lakó­ház építkezésekre már ez év október végéig szerződést kös­sön. így a szükséges anyagok előre beszerezhetők. Ltscs täjbs hívták ki egymást versenyre a nő vény termesztésben. Vállal Iák, hogy fejenként két és fél hold kukoricát műveinek meg, csapatonként pedig, .— köteles ségeiken felül — négyezer öl- nyi babot. Szakmai előadások­ra jelentkeztek és társadalmi munkát is vállaltak az új is­kola építésénél. A véméndi termelőszövetke­zet szebényi üzemegységében harminc mázsa holdanként! átlagtermés betakarítására tét tek felajánlást az asszonyok. (A kukoricát őszi törési sú'y- ban számítva.) Itt is a női munkacsapatok hívták ki egy­mást versenyre. A vezetőség a versenyben résztvevők jutalmazására 3000 forint pénzjutalmat is kitű­zött a prémiumon felül. A leg­jobb eredményt elérő női mun kacsapat 1000 forint jutalmat kap. A második 800, a harma­dik pedig 600 forint jutalom­ban részesül. A negyedik hely­re került csapat 400 forintot, az ötödik 200 forintot kap ju­talmul. Máriakéménden is négy munkacsapat tett felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. — Kukoricából hóldanként 18 000 tőszámot hagytak s ilyen mó­don túl akarják teljesíteni a májusi morzsoJjtban számított, 16 mázsám tervezett átlagter­mést. Vállalták, hogy cukor­répából holdamként 150 má­zsás termést takarítanak be és a szőlőben is vállaltak mun­kát, kötelességeiken felül. A PIK öt mnnbása A Pécsi Ingatiiamkezelő Vál­lalat öt dolgozója is verseny­be indult, hogy a pártkong­resszus tiszteletére elérjék a szocialista brigád címet. Mező- fi István, Sasvári Frigyes, Du­dás Antal, Szabó K. Imre, Katona László — üvegesek és festők brigádja — szocialista munkaszerződést kötötték a vállalat vezetőségével. A brigád azt vállalta, hogy havi tervét 115 Sizázalékra tel­jesíti, kiváló minőségben, s ha vonta 12 óra társadalmi mun­ka elvégzését is kitűzték céluL Szakmai előadások meghallga­tását és politikai továbbkép­zésüket is vállalták a szociális ta munkabrigád-szerződésben. Rögzítették, hogy aki a műn- ■ kafegyelmet rontja, kizárják a brigádból. A brigád üveges tagjai vállalták, hogy havonta hét négyzetméternyi, bontás­ból származó ablaküveget has:? n álnak fel a javító és karban- .tairtó munkánál. Az, É. M. Pécsi Épiilet- anyagfuvarocsó Vállalat Pécs, Megyeri út 50. felvesz lakatosokat Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. 384S0 J

Next

/
Thumbnails
Contents