Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? iliiifmwíi—íim mm; A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 59 FILLÉR 155. SííÁM. Az országgyűlés befejezte tanácskozását : Jóváhagyták as 1961. évi költségvetés felhasználásáról szóló törvényt Az országgyűlés szerdán folytatta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvény- javaslat tárgyalását. Az ülésen réeztvett Apró Antal, Biszlett Bé­la, Kiss Károly, Marosán György, ár. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czine- ge Lajos és Szirmai István, a Politilcai Bizott­ság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, ár. Doleschatt Frigyes, Incze Jenő, Kossá Ist­ván, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, Losoncéi Pál, Tausz János, dr. Trautmann Rezső mi­niszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja. Losonezi Pál földművelésügyi miniszter felszólalása — Nyers élvtárs beszámoló­jában foglalkozott a mezőgaz­daság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között a föld­művelésügyi miniszter. — Meg állapításaival egyetértek. En­gedjék meg, tisztelt képviselő­társaim, hogy részben kiegé­szítsem Nyers elvtárs megál­lapításait, részben pedig a me­zőgazdaság jelenlegi állapotá­ról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mező gazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőn­ket e feladat sikeres megoldá­sára összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság a múlt ér ben elsősorban a kedvezőt­len időjárás miatt nem telje­sítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az ered­ményeket talán agy tudnám érzékeltetni, hogy az 1981. évi körülményeket egy korábbi év vei hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csa­padékeloszlás ellenére a szá­razság milyen súlyos karokat okozott a mezőgazdasági ter­melésben. A mezőgazdaságban akkor- még túlnyomóan kis­■ I paraszti gazdaságok uralkod- ] • í ttk és az alacsony technikai | ■ | színvonalú kisparaszti gazda-! ■ Ságok nem tudták mérsékelni j a természeti tényezők káros hatását. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés 1952 ben az előző évinek 76 száza­lékára esett vissza és különö­sen súlyos volt a veszteség a növénytermelésben. Ezzel szemben 1961-ben a lég kedvezőtlenebb természeti kö­rülmények ellenére is, a mező- gazdasági termelés szintje , az előző évihez hasonlóan ala­kult. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellené­re te nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százai lékkai, az állattenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. A régebben alakult, jól gazdálkodó termelőszövetkeze­tek többségében is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizo­nyítja, hogy a már kialakult nagyüzemek jobban tudják az időjárás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdasá­gok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években A kukorictttermelesben a mélyművelés kiterjesztése, a hibridvetőmag széleskörű al­kalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukorica termésátlagát, méghozzá min­den nagyobb beruházás nélkül. A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett be­takarítása miatt igen jelentős takarmányérték, elsősorban fe­hérje megy veszendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egy­re szélesebb körben alkalmaz­zák az egyszerű ágasokon tör­ténő szénaszántási eljárást. A burgonyaellátás megoldá­sának kedvező előjele, hogy a termelőszövetkezetekben a ter­veikben előírt burgonyát — a vetőburgonya-ellátásban jelent, kező nehézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetet­tek a tervezettnél. Az évek óta fennálló étkezési babhiány megszüntetésére ko­moly erőfeszítéseket tettünk. Lényegesen nagyobb területen vetettek köztesbabot, mint a korábib években. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetek kezdeményezésére az ország számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott ku­korica-területeket köztesbab­bal vetették be. A tagokat ér­dekeltté tették a babtermelés- ben és ha az időjárás kedvező lesz, minden reményünk meg­van rá, hogy az idén a babel­látás javulni fog. A szocialista nagyüzemek­ben ebben az évben A Baranya megyei Építőipari Vállalat mélyépítő részlege építi Vj-Mecsekalján a távfűtő-vezeték földalatti szakaszának betonágyát. A vezeték egy része a műúttdt a távfűtő köz­pontig már teljesen elkészült. . Foto: Erb. Megyei művelődésügyi értekezlet Pécsett folytatódott a meeőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi terü­letről nagyobb értéket adó nö­vényféleségek vetésterülete, bővült az öntözéses gazdálko­dás, emelkedett a műtrágya- felhasználás. Az állattenyésztés is belter­jes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivi­zálás befejezését követő évben az állatállomány szinte vala­mennyi állattenyésztési ágban nőtt. A mezőgazdasági üzemek nek az időjárás okozta nehéz­ségek leküzdésében komoly se gitséget jelentett az állam tá­mogatása. Például ismeretes, hogy az elmúlt évi gyengébb takarmánytermelés miatt a megnövekedett állatállomány átteleltetése meglehetősen nagy gondot és problémát je­lentett. A különböző takar­mány-akciók során mintegy 35 ezer vagon import abraktakar­mányt használtak fel a termelő szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. így sikerült a megnövekedőt* ál­latállományt nagy obb veszte seg nélkül átteleltetni és a hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére is ked­vezően alakult a vágóállat cs az állati termékek felvásár­lása. 1962. május végéig 22 százalék­kal több vágóállatot vásárol­tunk fel, mint az előző év ha­sonló időszakában. Összességében tehát a mező- fcazdasaft szocialista átszervg; zése a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is, már az átszervezés befejezését követő első évben jelentős eredménye két hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövet­kezetek iránt, ami a jobb mun kában jutott kifejezésre és ez a bizalom napjainkban is to­vább növekszik. Mi a helyzet jelenleg a me­zőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a kenyér gabona-termelést. A múlt évi­nél alacsonyabb gabonaterme­léssel számolhatunk. Az inten­zív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a ked vezőtlen őszi és tavaszi időjá­rás ellenére legalább 3—4 má­zsával nagyobb termést Ígér­nek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 holdon vetet tünk ilyen búzát és ez kedve­zően befolyásolja az összter­melést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az inten zív búzafajták vetésterületének arányát. Ez év őszén 1 000 000 —1 100 000 kát. holdon vetünk e búzafajtákból. összességében növeljük a takarmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehér­jetartalmú takarmánynövé­nyek termelés;'' ............. _ A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása érde­kében terjednek a korszerű zöldségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatásos, a korai és az öntözéses zöldségtermesz tés. E munka eredménye a zöldségállátás javulásában már kezdi éreztetni hatását, A* átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségiek és különböző akadalyozo ténye­zők ellenére — növekedett az ország állatállománya, s a számbeli gyarapodás mel­lett fokozódott, a vágóállat és állati termékek termelése is. Megalapozottabbá vált a ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztése. Sikerűit elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése mel­lettit a háztáji gazdaságok állat­állománya sem esett vissza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítanunk. SzarvaernarhaaMomaaiyuinfe minőségének javítása céljából, s egyben közegészségügyi ér­dekből megkezdtük a szarvas- marhaállomány gümőkórtól való mentesítéséit. Ezt a mun­kát fokozatosam végezzük. Az első guanók órmemtes területe­ket Győr-Sopron, Vas, Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd a mentesítést 10 év alatt, az ország egész területén befe­jezzük. E program végrehajtá­sához az állam nagy támoga­tást nyújt. A sertéstenyésztés és hizla­lás jót fejlődik cs a sertéste- nyészlcsi kedv is megfelelő. Tegnap Pécsett a Nevelők Házában a járasd tanácsok mű­velődésügyi osztályainak veze­tői, a járási pártbizottságok agitációs propaganda osztályai­nak vezetői részére egésznapos értekezletet tartottak. A meg beszélésen résztvett Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács v. b, elnökhelyettese, Csendes Lajos elvtárs a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztályá­nak vezetője is. A megyei értekezlet előadó­ja Berni cs Ferenc elvtárs a megyei tanács művelődésügyi osztályának mb. vezetője volt. Bemics eivtárs részletes tájékoztatójában elemezte a múlt iskolai év tapasztalatait. Beszélt az iskola igazgatók és nevelők munkájáról. Töb bek között megemlítette, hogy főleg az igazgatók túlterheltségét kell enyhíteni, meid így juthat csak elegendő idejük az iskolájuk jó vezeté­sére. Az értekezlet összehívásá­nak célja a következő tanév előkészítése volt. Az eddigi gyakorlattal eltérően nem az iskola év kezdete előtt, hanem már most a tanév végeztével került erre sor. Ez annyiból is kedvező, hogy a pedagógusok­ban, az oktatással foglalkozók­ban és az irányító szervek ve­zetőiben még sokkal élénkeb- bék a tapasztalatok s ezeket jól feihaszBálhatják a követ­kező tanév előkészítésénél is. A tegnap tartott megyei érte­kezlet után járásonként is ren­deznek hasonlókat mée a szün­idő elején. Gimnázium Sellyén, általános iskola Vasason Számos új iskola építését kezdik meg az idén Baranyában (Folytatás a oldalon) A Baranya megyed Tanácsi Tervező Iroda az idén több iskola tervét készíti el, ame­lyek legtöbbjének építése még ebben az évben megkezdődik. Vasas I-re 6 tantermes ál­talános iskolát terveznék, m * Üzemeink féléves számadása s [ miatt történt, ami jóval túl­lépte számításaikat. A félévre betervezett forinttervük mégis elérte a 100 százalékot, miután mindkét üzemükben fokozato­san rátértek a kárpitozott bú­torgyártásra. így az 1680 da­rabban előírt rekamié gyártá­si tervüket 1722 darabra telje­sítették. Fotelből 3360 darabot jelölt meg a féléves terv, ame­lyet 68 darabbal teljesítettek tói, amíg a 672Ó darabra elő­írt kárpitozott székgyártási tér vüket 6885 darabra teljesítet­ték. Első féléves tervteljesítésük- höz nagyban hozzájárult a _gé- piibeiru házás időben történő megvalósítása is. Közel félmillió forintos be­ruházással új henger-csiszo­lót, egy páros körfűrészt sze­reitek fel, közben befejezték az új fürdő, illetve öltöző épí­tését is. A II. félévben vár meg valósításra egy új teher­felvonó építése, de sor kerül egy kb. 800 ezer forint értékű porelszívó berendezés szerelé­si munkálataira is. BEREMENDI CEMENTGYÁR Főprofiljukat képező féléves cemen fgyártási tervüket 102, Átléptük a félév küszöbét s ha minden üzemünk nem is tud még részletes adatokat nyújtani az elmúlt hat hónap eredményeiről mindenütt ki­alakult egy általános kép: mit teljesítettünk, mivel marad­tunk adósak. A teljességhez rengeteg — a tervtel. jesítéssel kapcsolatos mutatót kell feliil- bíbálái ahhoz, hogy a termelé­kenységről, az Önköltségről és egy sor más fontos adatról vi­lágos értékelést kapjunk. Nagy- számadás ez, Íriszen nagyrészt a féléves eredmények döntik el, hogy a hátralévő hat hó­napban zökkenőkkel, vagy anél kül haladnak-e üzemeink az évvégi szigorú vizsgáik felé. íme két ilyen számadás vidé­ki üzemeinkből. MOHÁCSI bütorgyár A részletes, mindenre kiter­jedő értékelés nincs még meg a félévről, de annál többet mond néhány honikrét adatuk a tervteljesítésröl. Például kombimáltszekrényből 750 da­rabot kellett volna a félév vé­géig elkészíteniük, azonban 50 darabba! adósak maradtak. A lemaradás a tavaszi betegsé­giből «.dódé tétezamkiesés klinker tervüket 101,3, amíg mésztenmelési tervüket csak 96,7 százalékra teljesítették. Ha a sizázaJókokat konkréten is illusztráljuk, akkor kiderül, hogy cementből közel ezer Ion mával gyártottak többet az elő­irányzottnál, amíg 40 940 ton­nás klinker tervüket is 575 tonnával szárnyalták túl az el­ső félévben. 161 tonnás itíész- gyártási lemaradásuk szén- problémák miatt történt. A Veszprémi Szénbányászati Tröszt hibájából a szénszál­lítása elcsúszásokon túl a rossz minőségű szén is hozzájárult a lemaradáshoz. önköltségcsökkentési tervük ben több mint félmillió fo­rmt megtakarítást értek el, nagyrészt villamosén ergia és a fajlagos kalória felhaszná­lásban történt takarékosko­dással. E megtakarításokhoz pluszként számít még saját szisztémájú malomtölfési eljá­rásuk. mellyel maidén eddi­ginél kevesebb őrlőtestet hasz­nálnak fel. S ezzel, az őrlőtest megtakarítással újabb és ez- ideig még ki nem számított önköltséget javítanak meg, amellyel tovább emelkedik, faj lagoe őrlési teljesítményük as. részben falú j itassa!, részben bővítéssel. Az új emeletes szárnyba helyezik ei a tanter­meket, a regiben pedig a szer­táraikat, irodákat és az 50 sze­mélyt befogadó napközi ott­hont. A festői környezetben el­helyezett iskola építése hama­rosan elkezdődik, s szeretnék j még idén befejezni. Ha teljes egészében nem is sikerül a felépítése, azért a tanítás megkezdődhet benne. A két és félmillió forintos költséggel megépülő iskola Vasas I-en megszűnteti egyelőre az isko- lagóndokat. Tovább bővül a siklósi' gim­názium: két tanteremmel és egy új tornateremmel, 2 mil­lió 200 ezer forint ráfordítás­sal. Idén csak 660 ezer forint­nyit építenek tél belőle. • a fennmaradó részt 1963 első fe­lében fejezik be. A tanterme­ket emeletráépítéssel valósít­ják meg, a tornaterem a hoz­zátartozó öltözővel, szertárral, valamint orvosi rendelővel összekötő „nyakkal” kapcsoló­dik az épülethez. Folyamatban van a sellyei gimnázium tervezése is, amely­nek építését még az idén meg­kezdik. Az új, 8 tantermes is­kolát az újonnan rendezett részbe (amely jelenleg még szántóföldi modem környezet­ben építik fel. kétmillió fo­rintos beruházással. A szesitlőrinci 8 tantermes általános iskola építése maid csak a jövő évben kezdődik, az újonnan rendezett részbe a Deák és a Széchenyi utca ke­reszteződésénél a felépülő nar­kós új házak közölt. Az énftéi a tervek szerint jövőre feje1 zö<ük bg. 4 > tovább növekszik a zöldségfélék területe

Next

/
Thumbnails
Contents