Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
1982. JULIUS 28. MAPld 3 Hogyan basznának fel a beruházási hiteleket az első félévben? Nagy lemaradás a pécsi lakásépítkezéseknél — Fél kapacitással dolgozik a panelüzeni — Meglepően jó eredmények a mezőgazdaságban I 2 A második ötéves terv megkezdése előtt párt- és kor- jjfnányszervek fontos intézke- _ Mesékét hoztak a beruházások “gazdaságos felhasználására és a tervezett beruházások határ- ■ időben történő befejezésére •* Az elmúlt évben ezek az intézkedések már éreztették hatásukat és elsősorban ennek tulajdonítható, hogy amíg 1959-ben a beruházási hitelek felhasználása a megyében 88,1 százalék volt, 1961-ben már 96,5 százalék. Ha <; a* elmúlt év eredményeinek tükrében vizsgáljuk 1962. I. félévének , tervteljesítését, a beruházási I hiteleknél, akkor a fenti szá- í mókát íígyelembevéve előrehaladásról nem lehet beszélni. Az I. félév tervteljesítésénél azonban figyelembe kell venni a rendkívül rossz időjárást, amely az első negyed- ! évben — elsősorban az építkezéseket — nagyon akadályozta. Tekintettel arra, hogy a féléves pénzügyi tervteljesítést értékeljük, a II. negyedévi építőipari termelés még az I. félév végén mint pénzügyi megvalósulás nem jelentkezik, az időarányos pénzügyi teljesítés az építkezésnél 20—22 százalékkal alacsonyabb, mint a műszaki tervteljesítés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a féléves pénzügyi terv- teljesítés 25—26 százalék. — Ezeknek tükrében vizsgáljuk megyénk beruházásainak I. félévi pénzügyi tervteljesítését, azt látjuk, hogy globálisan a pénzügyi megvalósulás 21,4 százalék. Tehát 4—5 százalékkal" alacsonyabb az elmúlt évek átlagánál. A népgazdasági ágazatok vizs gálata nérhi tájékoztartást ad arra vonatkozólag, hogy mely ágazatban van elsősorban lemaradás. Az ipán beruházások felhasználása 21,7 százalék. Itt az időjárás következtében a bányászati beruházásoknál nem tudtak olyan mértékben előrehaladni, mint az tervezve volt. Ugyanilyen okok nál fogva nagyobb lemaradás van a ..Stassa” födémelemgyár munkálatoknál, a Kokszmüvek és a Porcelángyár bővítésénél. Jelentős lemaradás mutatkozik az Áramszolgáltató Vállalat beruházásainál. kapcsolatos beruházások féléves értékelése 22 százalékos megvalósulást mutat. Itt nagyobb lemaradás csak a Közúti Igazgatóság székházépítésénél van. A kereskedelmi beruházásoknál legrosszabb a felhasználás, mindössze 9,4 százalék. A rossz teljesítést a RÖVIKÖT raktár építésénél mutatkozó lemaradás okozza. Az egészségügy és oktatás területén a lemaradás szintén jelentős, mert a felhasználás csak 15,1 százalék, ami azt jelenti, hogy a megyei átlagnál is több mint 6 százalékkal alacsonyabb. Egészen gyenge a tervteljesítés a komlói kórház építésénél, továbbá a 400 ágyas klinika, a pécsváradi 8 tantermes iskola, a pedagógiai főiskola 16 tantermes gyakorló iskolájánál és kollégiumának beruházásainál. A iatfásépitkezések elmúlt évi nagyon jó tervteljesítése után azt reméltük, hogy ez évben sem lesz fennakadás ezen a területen. Az I. félév 18,5 százalékos teljesítése azonban azt mutatja, hogy a lakásépítés a korábbi évek rossz példáját fogja megismételni. Addig, amíg a komlói lakások építése tervszerűen megy, a pécsi lakásépítkezések ez évi terve a jelenlegi ütem mellett nem fog. megvalósulni. A lemaradást elsősorban a bolgárkerti lakások tervezett ütemének be nem tartása idézi elő. Ennek oka pedig az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő, panelépítkezéshez szükséges tervdokumentáció. Ezért is történt meg az, hogy a panelgyár ez évi kapacitása még 50 szá zalékban sincs kihasználva. A beruházási hitelek felhasz nálásánál mutatkozó lemaradást az anyagi—műszaki mutatók vizsgálatai is visszatükrözik és egyben megmutatják hogy a lemaradás milyen területen van. A 21,4 százalékos globális teljesítéssel szemben az építés jellegű beruházásoknál csak 16,1 százalékos fel- használás van, míg a gépeknél közel 30 százalékos a felhasználás. A tervezésnél és a be rendezések szállításánál pedig mindössze csak 15,5^ Százalék A* építőipar nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az I. negyedévi jelentős lemaradást behozza. Amennyiben tervhiány vagy a rendkívül rossz időjárás nem fogja munkájukat akadályozni, az elmúlt évi 99,1 százalékos tervteljesítést még el lehet érni. Dr. Németh Lajos időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: ma derült, meleg idő, mérsékelt, változó irányú szél. Holnap az ország nyugati felében kisebb felhő- átvonulások lesznek eső nélkül. Mérsékelt déli, délnyugati szél. A meleg fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13- 17, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 28—32 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt, változó irányú szél, derült idő. a hőmérséklet napnyugtakor 23, hajnal- j ban 17 fok körül lesz, Egymásután érkeznek a jelentések a termelőszövetkezetekből: befejezték az aratást, megkezdték a cséplést. Szerdán a pécsváradi járásból a következőt jelentették: a járás területén a kalászosok 85 százalékát már learatták és több községben, mint például Mária,- kéménden, Mecseknádasdon, Kékesdcn és Nagypallon már be is fejezték a kalászosok aratását. Ezekben a községekben most teljes erővel hozzálátnak a behordáshoz és a cséplésbez. A siklósi járásból is jelentetlek. A kovácshidai Egyetértés Termelőszövetkezet szerdán végzett a kalászosok aratásával. Az aratást saját gépekkel és kézzel végezték, — Host ebben a termelőszövet- ezetben a behordás és a esép- lés folyik. A termelőszövetkezet két aratógépvezetője, Zsíros János, aki 285 holdat és Sáfrány László, aki 265 holdat vágott le a saját termelőszövetkezetében, most a diósvisz- lói termelőszövetkezetbe ment segíteni. A termelőszövetkezetben jónak Ígérkezik a búzák átlagtermése. Az eddigi csép- lési adatok szerint külföldi búzából 20, magyar búzából pedig 16 mázsa az átlagtermés. A villánykövesdi Uj Élet Termelőszövetkezetben is már az aratás végén járnak. — Az erők nagy részét már a behordáshoz és a cséplésbez csoportosították át. Diplomáciai iratok Magyar- ország külpolitikájához Uj sorozatot indít a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. Több esztendős kutatás eredményeként hat kötetben közrebocsátják a második világháború előzményeire és történetére vonatkozó magyar diplomáciai okmányokat. Az Akadémia Kiadó gon- lozásában, Zsigmond László -zerkesztésében megjelenő sorozat első kötete — a Berlin—Róma-tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936—1938 — már a boltokban van. Látogatás a Pécsi Gőzmalomban / Mit tud a Rajkai-féle búzaszeletelőgép — Hogyan készül a liszt? 310 mázsa őrlemény naponta — Melyik bűzafajta a legjobb? Mindig is érdekes, sőt romantikus mesterség volt a molnárok mestersége. Rengeteg történet, csattanó® anekdoták, víg és bánatos nótáik fémjelzik e mesterséget. Ma már nem születnek olyan jóízű történetek, mint valamikor régen, de ennek is megvan a maga oka. Múzeális érték lett a hajdani vízimalomból, sőt a híres dorozsmai szélmalom is a turisták szemlélődésére áll a falu szélén. A modern Toldi sem dobálózhat malomkövekkel, mert azt is kiszorította a henger, sőt ha ilyen gyorsan halad a technika fejlődése még a hengerek is ej tűnnek egyszer. Ilyen fajta konstrukció a 1 Rajkai-féle búzaszeletelőgép, PEREG A SZEM A mezőgazdasági beruházások a legjobb féléves teljesítést érték el, mert közel 30 százalék a pénzügyi megvalósulás. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az állami gazdaságok nagy erőfeszítéseket tesznek saját építési részlegeik felállítására és beruházásaik több ségét saját vállalkozásban bonyolítják le. A közlekedéssel A MEKÉNYESI HATÁRBAN a dombtetőn, ott, ahonnan már átlátni Tolna megye legközelebbi községére, Lengyelre, az aranysárgára érett búzában két kévekötő aratógép kergeti egymást körbe- körbe a tábla szélén. A vitorlák szaporán hajtogatják a vá góasztalra a búzaszálak újabb és újabb ezreit, a gép egyenletes közökben löki ki az össze kdtözött kévéket. Lírai kép a nagyüzemi búza termelésről. De felemelem az egyik súlyos kévét, s búzaszemek hullanak belőle a földre. Oda, ahol máris rengeteg szem hever. Akkor verődött ki az érett kalászokból, mikor a gép kilökte a kévét. Netasokára jönnek a kereszt rakok és összehordják a kévéket. Útjukat majd újabb elhullott gabonaszemek sárga sávja jelzi. A kereszteket szekerekre rakják. Ismét marék szám marad helyükön a mag. De minek is soroljam? Mire Meddig marad a gyümölcsön a növényvédőszer? Biológiai kísérletek a „szedési naptár“ megállapítására A korszerű nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével a gyümölcsösöket mind többször és mind hatékonyabb vegyszerekkel permetezik, hogy a termést megvédjék a kártevőktől A szedést természetesen csak meghatározott idő után az utolsó permetezést követően szabad megkezdeni. A vegyszerek utóhatását azonban még nem ismerik pontosan, s ezért, a mérgezések lehetőségének biztonságos elkerülése végett, a várakozási időt a szükségesnél hosszabbra állapították meg. Ez viszont gazdaságilag káros, mert így a gyümölcs csak később, esetleg már túléretten kerülhet piacra. A felesleges biztonsági idő kiküszöbölésére most újszerű kísérletek kezdődtek a mező-. t gazdasági minőségvizsgáló intézetben. Mivel a gyümölcsön egészen kismennyiségű, mil- liomodrésznyi hatóanyagot kell kimutatni, s erre a kémiai mód szerek nem alkalmasak, biológiai eljáráshoz folyamodtak. A vegyszerrel kezelt gyümölcsöt a permetezés után különböző időszakokban muslincákkal etetik. A muslinca a vegyszerek iránt egyik legérzékenyebb élőlény, rajta tehát pontosan meg lehet állapítani, mennyi ideig marad a gyümölcsön mér gező hatású anyag. Többszörös kísérlet-sorozatok után állítják össze azt a „naptárt”, mely pontosan megmondja, hogy mennyi idő alatt, múlik el a permetezőszer mérgező hatása, vagyis hogy az utolsó permetezés után mikor kezdhetik e! a gyürcolcsszedest. cséplésre kerül sor, az itt-ott kipergő, elhulló búza kitesz holdanként egy zsákot is. Ezen a negyvenholdas táblán, amelyiken olyan szépen kergető- zik a két aratógép, összesen 40 zsákot. Erre még mindig azt mondhatjuk, hogy bajnak baj, de nem sokat lehet tenni ellene. Minden szem búzát nem lehet felcsipegetni, valamennyi szem veszteség szinte elkerülhetetlen. Mekényes túlsó oldalán azon ban, a halastó környékén száz hold másfajta búza érett be. Nincs szúrós „bajusza”, mint a dombtetőn aratott búzának. A kalásza tar, a fát ja neve: Autonómia. Ezzel az olasz eredetű búzafajtával idén először volt dolga a mekényesi Biztos Jövő termelőszövetkezetnek. Száz holdnyit vetettek belőle, a halastó völgyének északnyugatra néző oldalán. Az „Autonómia” beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Tizenkét mázsás termésátlagot terveztek belőle holdanként, de „szemre” is sokkal többet mutat. Szétmorzsolok találom ra egy kalászt és körülbelül ötven szemet számolok meg a tenyeremen. Valamennyi szépen fejlett, kövér, súlyos búzaszem. De morzsolni is alig kell ezt a kalászt, szinte maga tói ugrik ki belőle a mag. Éppen ez a baj. Amikor elvetették, nem számoltak eléggé ennek a búzafajtának a természetével. Azzal, hogy gyorsan, szánté egyik napról a másikra érik be, s akkor aztán azonnal neki kell menni a kombájnnal, különben kipereg a szem, s hiába a nagy termés, a zsákokba mégis kevesebb kerül. MINTEGY 2« HOLDNYI terület olyan meredek, hogy kombájnnal nem is lehet learatni. S a többit sem kombájnnal, hanem kévekötő aratógéppel kezdték vágni. Két napig aratott a gép. Akkor abbahagyta. A kidobott kévékből olyan bőségesen pergett a szem. hogy sűrűbben jutott belőle a földre, mint ve téskor. Keresztekbe hordták a kévéket, s a keresztek ott állnak még a búzaföldön, de máris elveszett annyi szem, — amennyi elég lett volna ugyan ekkora terület bevetéséhez. Sziveri Kálmán, aki a mágó- csi termelőszövetkezet vezetése mellett a mekényesi „Biztos Jövő Tsz-ben is vállalta az elnökséget, intézkedett, hogy szerdára kombájnok jöjjenek, s a még lábon álló 55 holdnyi Autonómiát azok aras sák le. A további szemveszteséget csak így lehet csökkenteni. A kombájnokra vár a már keresztberakott kévék elcsép- lése is. A meredek oldalba ve tett mintegy húsz holdnyi búzát azonban kaszával kénytelenek • aratni a mekényesiek, s ez hozzáértők szerint csupán ezen a húsz holdon legalább negyven mázsás szemveszteséget jelent. Most már természetesen alig lehet egyebet tenni, mint gyors intézkedésekkel, óvatos kezeléssel megmenteni a búzából annyit, amennyit lehet, hi szén nemcsak a mekényesi tér melőszövetkezeti tagoknak, ha nem mindenkinek az az érdeke, hogy a megtermelt búza e) is jusson a malmokba, liszt és kenyér legyen belőle, ne a tarlón csírázzék ki haszontalanul vagy madarak, egerek, hör csögök eledele legyen. NAGYHÓZAMU búzafajtákat azonban ezután is, sőt mind nagyobb területen fogunk termelni. Nemcsak Me- kényesen, hanem más községekben is. Ezért nem árt a mekényesi esetből is levonni azt a tanulságot, hogy ezeket a búzafajtákat kialakításuk során olyan tulajdonságokkal igyekeztek nemesítőik felruház ni, amelyek elsősorban a nagyüzemi, gépi betakarításkor érvényesítik kedvező hatásukat. Ezek a búzák a kombájn-aratás követelményeinek felelnek meg legjobban. Nem . szabad ezeket — mint Mekényesen tették — kombájnnal hozzáférhetetlen területre vetni, s ha beértek, szinte percnyi késedelem nélkül meg kell kezdeni az aratásukat. A mekényesiek ezt idérr saját kárukon tanulták meg, m. f. amely néhány éve igen nagy sikert aratott világszerte, amikor bemutatták a brüsszeli világkiállításán. Megkérdeztem a Pécsi Gőzmalom vezetőjétől, hogy mit tud az a szeletelőgép V Elmondta, hogy náluk ugyan nincs Rajkai-féle gép, de a siklósi malomiban van. Nagyjából ismeri a gép működését: — A búza&zem két végiét vágja le, ahol legtöbb a korpatartalom, s így elvégzi az első őrlési folyamatot. A szem középső része tovább mégy a 2-es és a 3-as töretre, majd ezután találkozik újból a levágott szem két vége a közepével a 4-es töretnél és együtt halad a további folyamatokon. E kis kitérés után kövessük a búza útját, s nézzük meg, hogyan is készül a liszt. Egy mondatban is meg lehet felelni a kérdésié: megőrlik a búzát és kész. Ez igaz, csak mégsem ilyen egyszerű az egész. Igen hosszú utat tesz meg a búza. amig"belő!o liszt lesz és a zsákok lecsúsznak a teherautók platójára, vagy kilós csomagolásban eljutnak a fű- szerüzleték pultjaira. A Pécsi Gőzmalomba vagontételekben érkezik a búza. A vagonból gépi lapátolással kerül a garatba. (Egy ember egy óra alatt 150 mázsa búsét irányít a garathoz.) A garatból aztán megkezdi a búza hosszú vándorútját. Először az előtisztító berendezésbe kerül. Itt megtisztítják a nagyobb hulladékanyagtól, a kövektől, a babszemnél nagyobb más hulladék tóL A következő állomás, ahova ugyancsak csővezetéken automatikusan jut el a búza, a raktársziló. Itt történák a koptatás, amely lényegében már az őrlési folyamat első fázisa. A szilóraktárból automatikus mérlegre folyik a búza, amely egy-egy kiöntésre 30 kilogrammot adagol, s továbbit a taráiba, amely ugyancsak tisztítóberendezés, csak nem vibrálással működik, hanem rázással. Itt történük a búza finom tisztítása, itt már mágnes is található, amely a vasdanabokat, tűket és egyebeket kiszedi. A finom tisztítás után trKVr (konfcolyazó) következik. Ez a berendezés olyan, mint egy méhkas, A búzaszemek mind lejebb jutnak a hengerek között, a fényes simafelületű kon koly és bükkönymagvak pedig belekerülnek a fészkekbe és Ezer kép Világszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a 2. Interpressz fotókiállítás iránt, amelyet július 31-én nyitnak meg Budapesten a Kereskedelmi Kamara Váci utcai minta termében. A zsűri már megkezdte a képanyag kiválogatását. A beküldött, mintegy ezer kép közül a legjobb 400 felvételt mutatja be a kiállítás. A Nemzetközi Újságíró Szervezet 500 dollárt ajánlott fel első díjként. Ezenkívül számos értékes díjat tűztek ki különválasztódnak. A gyom- magvakkal együtt nagymeny- nyiségfi törött búzaszemek :S „a külön útra” vándorolnak, de nincs különösebb baj. mert az egész egy centrifuga rendszerbe kerül, ahol a símafétü- letű gyommagvak kivágódnak és a törött búzaszemek külön tartályba gyűlnek össze. (A konkoly és bükkönymagokból takarmánykorpa készül.) A megtisztított búzaszemek ezután a mosógépbe kerülnek. A vízzel telt medencében csigás orsó forgatja és tolja előre a búzát, majd egy nagy- sebességű centrifuga röpíti fel a szemekét, amikor bizonyos száradás is történik. A mosóból a nagy pihentető tartályokba kerül a búza, ahol „pihen” és a mosás utáni duzzadás, héjpuhulás történik. A i héjpuhulásra igen nagy szük- ' ség van, mert egyéb esetben beletöme a héj rész is az őrleménybe. így nem történik meg mert a héj puha, a szem közepe pedig kemény. ^ A „pihentetőbői” a hámozó, súroló és kefelő berendezés alá kerülnek a szemek. Első fázisként egy dörzskővel bélelt dob alakú hengerben történik a koptatás, ahol a búza héja is lekerül bizonyos mértékig, a csírátlanítást is elvégzik. A másik részben kefék tisztítják, súrolják, fényesítik a szemekeit. Ez volt 3. búza utolsó „előkészületi állomása”. Az őrlés útja a hengerrészeken halad tovább. Hat töret hengeren keresztül, majd az ott nyert darák a daragépeken át megtisztulva kerülnek a sima hengerszékekbe. A töret és a síma hengersoron átfutott őrlemények egy-egy keverőkamrába kerülnek, s aztán lehet a zsák száját tartani. Érdekességként még megem üthető az úgynevezett korpacentrifuga, amely még utolsó mozzanatként kiválasztja a lisztnek alkalmas részt. Azt is megkérdeztem, hogy mikor leszszép és jó liszt ? Azt mondta a malom vezetője, hogy mennél tölbb dara lesz őrlés közben, annáL szebb és jobb lisztet ad a búza. — Gyönge az a búza, mely az első síma hengernél csak csöpög. Ha sok dara kerül az első sima hengerre, akkor tó a búza. Ha kevés a dara, kevés a nullás liszt. — Melyik búza a legjobb? Magyar bűzafajta még az újak között nem jött. — Bólyból hoztak Bezosz- téja fajtát. Az éppen olyan jó, mint a magyar, igein ’ól „viselkedik”, megfelel a sütőipari értéke és még több nullást ad mint a magyar. Az olasz büza&jtákat csak keverve lehet használni, mert tisztán abból nem lehetne rétest sütni, — válaszolja a malomvezető. Végére érünk a búza útjának. A csomagolában fürge asszonykezek mérik a finomlisztet, egy ldlós zacskókba. — Naponta Pécs lakossága egy vagon finomlisztet vásárol meg. A malomban egy rum alatt. — Írét műszakban — 310 mázsa lisztet őrölnek. Gazda gh István A \ Befejezték az aratást!