Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

1982. JULIUS 28. MAPld 3 Hogyan basznának fel a beruházási hiteleket az első félévben? Nagy lemaradás a pécsi lakásépítkezéseknél — Fél kapacitással dolgozik a panelüzeni — Meglepően jó eredmények a mezőgazdaságban I 2 A második ötéves terv meg­kezdése előtt párt- és kor- jjfnányszervek fontos intézke- _ Mesékét hoztak a beruházások “gazdaságos felhasználására és a tervezett beruházások határ- ■ időben történő befejezésére •* Az elmúlt évben ezek az intéz­kedések már éreztették hatá­sukat és elsősorban ennek tulajdonítható, hogy amíg 1959-ben a beruházási hitelek felhasználása a megyében 88,1 százalék volt, 1961-ben már 96,5 százalék. Ha <; a* elmúlt év eredményei­nek tükrében vizsgáljuk 1962. I. félévének , tervteljesítését, a beruházási I hiteleknél, akkor a fenti szá- í mókát íígyelembevéve előre­haladásról nem lehet beszél­ni. Az I. félév tervteljesítésé­nél azonban figyelembe kell venni a rendkívül rossz idő­járást, amely az első negyed- ! évben — elsősorban az építke­zéseket — nagyon akadályoz­ta. Tekintettel arra, hogy a féléves pénzügyi tervteljesí­tést értékeljük, a II. negyed­évi építőipari termelés még az I. félév végén mint pénzügyi megvalósulás nem jelentkezik, az időarányos pénzügyi telje­sítés az építkezésnél 20—22 százalékkal alacsonyabb, mint a műszaki tervteljesítés. Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján a féléves pénzügyi terv- teljesítés 25—26 százalék. — Ezeknek tükrében vizsgáljuk megyénk beruházásainak I. félévi pénzügyi tervteljesíté­sét, azt látjuk, hogy globáli­san a pénzügyi megvalósulás 21,4 százalék. Tehát 4—5 szá­zalékkal" alacsonyabb az elmúlt évek átlagánál. A népgazdasági ágazatok vizs gálata nérhi tájékoztartást ad arra vonatkozólag, hogy mely ágazatban van elsősorban le­maradás. Az ipán beruházá­sok felhasználása 21,7 száza­lék. Itt az időjárás következ­tében a bányászati beruházá­soknál nem tudtak olyan mér­tékben előrehaladni, mint az tervezve volt. Ugyanilyen okok nál fogva nagyobb lemaradás van a ..Stassa” födémelemgyár munkálatoknál, a Kokszmüvek és a Porcelángyár bővítésénél. Jelentős lemaradás mutatko­zik az Áramszolgáltató Válla­lat beruházásainál. kapcsolatos beruházások fél­éves értékelése 22 százalékos megvalósulást mutat. Itt na­gyobb lemaradás csak a Köz­úti Igazgatóság székházépíté­sénél van. A kereskedelmi beruházá­soknál legrosszabb a felhasz­nálás, mindössze 9,4 százalék. A rossz teljesítést a RÖVIKÖT raktár építésénél mutatkozó lemaradás okozza. Az egészségügy és oktatás területén a lemaradás szintén jelentős, mert a felhasználás csak 15,1 százalék, ami azt je­lenti, hogy a megyei átlagnál is több mint 6 százalékkal ala­csonyabb. Egészen gyenge a tervtelje­sítés a komlói kórház építésé­nél, továbbá a 400 ágyas kli­nika, a pécsváradi 8 tantermes iskola, a pedagógiai főiskola 16 tantermes gyakorló iskolájánál és kollégiumának beruházá­sainál. A iatfásépitkezések elmúlt évi nagyon jó tervtel­jesítése után azt reméltük, hogy ez évben sem lesz fenn­akadás ezen a területen. Az I. félév 18,5 százalékos teljesíté­se azonban azt mutatja, hogy a lakásépítés a korábbi évek rossz példáját fogja megismé­telni. Addig, amíg a komlói la­kások építése tervszerűen megy, a pécsi lakásépítkezé­sek ez évi terve a jelenlegi ütem mellett nem fog. megva­lósulni. A lemaradást első­sorban a bolgárkerti lakások tervezett ütemének be nem tartása idézi elő. Ennek oka pedig az, hogy nem áll ren­delkezésre megfelelő, panel­építkezéshez szükséges terv­dokumentáció. Ezért is tör­tént meg az, hogy a panelgyár ez évi kapacitása még 50 szá zalékban sincs kihasználva. A beruházási hitelek felhasz nálásánál mutatkozó lemara­dást az anyagi—műszaki mu­tatók vizsgálatai is visszatük­rözik és egyben megmutatják hogy a lemaradás milyen te­rületen van. A 21,4 százalékos globális teljesítéssel szemben az építés jellegű beruházások­nál csak 16,1 százalékos fel- használás van, míg a gépeknél közel 30 százalékos a felhasz­nálás. A tervezésnél és a be rendezések szállításánál pedig mindössze csak 15,5^ Százalék A* építőipar nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az I. negyedévi jelentős lemaradást behozza. Amennyi­ben tervhiány vagy a rendkí­vül rossz időjárás nem fogja munkájukat akadályozni, az elmúlt évi 99,1 százalékos terv­teljesítést még el lehet érni. Dr. Németh Lajos időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: ma derült, meleg idő, mérsékelt, változó irányú szél. Holnap az or­szág nyugati felében kisebb felhő- átvonulások lesznek eső nélkül. Mérsékelt déli, délnyugati szél. A meleg fokozódik. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 13- 17, legmagasabb nappali hőmérsék­let holnap 28—32 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt, vál­tozó irányú szél, derült idő. a hő­mérséklet napnyugtakor 23, hajnal- j ban 17 fok körül lesz, Egymásután érkeznek a je­lentések a termelőszövetkeze­tekből: befejezték az aratást, megkezdték a cséplést. Szerdán a pécsváradi járásból a követ­kezőt jelentették: a járás terü­letén a kalászosok 85 százalé­kát már learatták és több köz­ségben, mint például Mária,- kéménden, Mecseknádasdon, Kékesdcn és Nagypallon már be is fejezték a kalászosok ara­tását. Ezekben a községekben most teljes erővel hozzálátnak a behordáshoz és a cséplésbez. A siklósi járásból is jelen­tetlek. A kovácshidai Egyetér­tés Termelőszövetkezet szer­dán végzett a kalászosok ara­tásával. Az aratást saját gé­pekkel és kézzel végezték, — Host ebben a termelőszövet- ezetben a behordás és a esép- lés folyik. A termelőszövetke­zet két aratógépvezetője, Zsí­ros János, aki 285 holdat és Sáfrány László, aki 265 holdat vágott le a saját termelőszö­vetkezetében, most a diósvisz- lói termelőszövetkezetbe ment segíteni. A termelőszövetkezet­ben jónak Ígérkezik a búzák átlagtermése. Az eddigi csép- lési adatok szerint külföldi bú­zából 20, magyar búzából pe­dig 16 mázsa az átlagtermés. A villánykövesdi Uj Élet Termelőszövetkezetben is már az aratás végén járnak. — Az erők nagy részét már a behor­dáshoz és a cséplésbez csopor­tosították át. Diplomáciai iratok Magyar- ország külpolitikájához Uj sorozatot indít a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intéze­te. Több esztendős kutatás eredményeként hat kötetben közrebocsátják a második vi­lágháború előzményeire és történetére vonatkozó ma­gyar diplomáciai okmányo­kat. Az Akadémia Kiadó gon- lozásában, Zsigmond László -zerkesztésében megjelenő sorozat első kötete — a Ber­lin—Róma-tengely kialaku­lása és Ausztria annexiója 1936—1938 — már a boltok­ban van. Látogatás a Pécsi Gőzmalomban / Mit tud a Rajkai-féle búzaszeletelőgép — Hogyan készül a liszt? 310 mázsa őrlemény naponta — Melyik bűzafajta a legjobb? Mindig is érdekes, sőt ro­mantikus mesterség volt a molnárok mestersége. Renge­teg történet, csattanó® anek­doták, víg és bánatos nótáik fémjelzik e mesterséget. Ma már nem születnek olyan jó­ízű történetek, mint valamikor régen, de ennek is megvan a maga oka. Múzeális érték lett a hajdani vízimalomból, sőt a híres dorozsmai szélmalom is a turisták szemlélődésére áll a falu szélén. A modern Toldi sem dobálózhat malomkövek­kel, mert azt is kiszorította a henger, sőt ha ilyen gyorsan halad a technika fejlődése még a hengerek is ej tűnnek egyszer. Ilyen fajta konstrukció a 1 Rajkai-féle búzaszeletelőgép, PEREG A SZEM A mezőgazdasági beruházások a legjobb féléves teljesítést ér­ték el, mert közel 30 százalék a pénzügyi megvalósulás. Ez elsősorban annak tulajdonít­ható, hogy az állami gazdasá­gok nagy erőfeszítéseket tesz­nek saját építési részlegeik fel­állítására és beruházásaik több ségét saját vállalkozásban bo­nyolítják le. A közlekedéssel A MEKÉNYESI HATÁR­BAN a dombtetőn, ott, ahon­nan már átlátni Tolna megye legközelebbi községére, Len­gyelre, az aranysárgára érett búzában két kévekötő arató­gép kergeti egymást körbe- körbe a tábla szélén. A vitor­lák szaporán hajtogatják a vá góasztalra a búzaszálak újabb és újabb ezreit, a gép egyen­letes közökben löki ki az össze kdtözött kévéket. Lírai kép a nagyüzemi búza termelésről. De felemelem az egyik súlyos kévét, s búzasze­mek hullanak belőle a földre. Oda, ahol máris rengeteg szem hever. Akkor verődött ki az érett kalászokból, mikor a gép kilökte a kévét. Netasokára jönnek a kereszt rakok és összehordják a kévé­ket. Útjukat majd újabb el­hullott gabonaszemek sárga sávja jelzi. A kereszteket sze­kerekre rakják. Ismét marék szám marad helyükön a mag. De minek is soroljam? Mire Meddig marad a gyümölcsön a növényvédőszer? Biológiai kísérletek a „szedési naptár“ megállapítására A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődésével a gyü­mölcsösöket mind többször és mind hatékonyabb vegy­szerekkel permetezik, hogy a termést megvédjék a kár­tevőktől A szedést természete­sen csak meghatározott idő után az utolsó permetezést kö­vetően szabad megkezdeni. A vegyszerek utóhatását azon­ban még nem ismerik ponto­san, s ezért, a mérgezések le­hetőségének biztonságos elke­rülése végett, a várakozási időt a szükségesnél hosszabbra ál­lapították meg. Ez viszont gaz­daságilag káros, mert így a gyümölcs csak később, esetleg már túléretten kerülhet piacra. A felesleges biztonsági idő kiküszöbölésére most újszerű kísérletek kezdődtek a mező-. t gazdasági minőségvizsgáló in­tézetben. Mivel a gyümölcsön egészen kismennyiségű, mil- liomodrésznyi hatóanyagot kell kimutatni, s erre a kémiai mód szerek nem alkalmasak, bioló­giai eljáráshoz folyamodtak. A vegyszerrel kezelt gyümölcsöt a permetezés után különböző időszakokban muslincákkal etetik. A muslinca a vegyszerek iránt egyik legérzékenyebb élőlény, rajta tehát pontosan meg lehet állapítani, mennyi ideig marad a gyümölcsön mér gező hatású anyag. Többszörös kísérlet-sorozatok után állít­ják össze azt a „naptárt”, mely pontosan megmondja, hogy mennyi idő alatt, múlik el a permetezőszer mérgező hatá­sa, vagyis hogy az utolsó per­metezés után mikor kezdhetik e! a gyürcolcsszedest. cséplésre kerül sor, az itt-ott kipergő, elhulló búza kitesz holdanként egy zsákot is. Ezen a negyvenholdas táblán, ame­lyiken olyan szépen kergető- zik a két aratógép, összesen 40 zsákot. Erre még mindig azt mond­hatjuk, hogy bajnak baj, de nem sokat lehet tenni ellene. Minden szem búzát nem lehet felcsipegetni, valamennyi szem veszteség szinte elkerülhetet­len. Mekényes túlsó oldalán azon ban, a halastó környékén száz hold másfajta búza érett be. Nincs szúrós „bajusza”, mint a dombtetőn aratott búzának. A kalásza tar, a fát ja neve: Autonómia. Ezzel az olasz eredetű búza­fajtával idén először volt dol­ga a mekényesi Biztos Jövő termelőszövetkezetnek. Száz holdnyit vetettek belőle, a ha­lastó völgyének északnyugat­ra néző oldalán. Az „Autonómia” beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ti­zenkét mázsás termésátlagot terveztek belőle holdanként, de „szemre” is sokkal többet mutat. Szétmorzsolok találom ra egy kalászt és körülbelül ötven szemet számolok meg a tenyeremen. Valamennyi szé­pen fejlett, kövér, súlyos bú­zaszem. De morzsolni is alig kell ezt a kalászt, szinte maga tói ugrik ki belőle a mag. Éppen ez a baj. Amikor el­vetették, nem számoltak elég­gé ennek a búzafajtának a természetével. Azzal, hogy gyorsan, szánté egyik napról a másikra érik be, s akkor az­tán azonnal neki kell menni a kombájnnal, különben kipereg a szem, s hiába a nagy ter­més, a zsákokba mégis keve­sebb kerül. MINTEGY 2« HOLDNYI terület olyan meredek, hogy kombájnnal nem is lehet le­aratni. S a többit sem kom­bájnnal, hanem kévekötő ara­tógéppel kezdték vágni. Két napig aratott a gép. Akkor abbahagyta. A kidobott ké­vékből olyan bőségesen per­gett a szem. hogy sűrűbben jutott belőle a földre, mint ve téskor. Keresztekbe hordták a kévéket, s a keresztek ott állnak még a búzaföldön, de máris elveszett annyi szem, — amennyi elég lett volna ugyan ekkora terület bevetéséhez. Sziveri Kálmán, aki a mágó- csi termelőszövetkezet vezeté­se mellett a mekényesi „Biz­tos Jövő Tsz-ben is vállalta az elnökséget, intézkedett, hogy szerdára kombájnok jöjje­nek, s a még lábon álló 55 holdnyi Autonómiát azok aras sák le. A további szemveszte­séget csak így lehet csökkente­ni. A kombájnokra vár a már keresztberakott kévék elcsép- lése is. A meredek oldalba ve tett mintegy húsz holdnyi bú­zát azonban kaszával kény­telenek • aratni a mekényesiek, s ez hozzáértők szerint csupán ezen a húsz holdon legalább negyven mázsás szemvesztesé­get jelent. Most már természetesen alig lehet egyebet tenni, mint gyors intézkedésekkel, óvatos kezeléssel megmenteni a búzá­ból annyit, amennyit lehet, hi szén nemcsak a mekényesi tér melőszövetkezeti tagoknak, ha nem mindenkinek az az érde­ke, hogy a megtermelt búza e) is jusson a malmokba, liszt és kenyér legyen belőle, ne a tarlón csírázzék ki haszontala­nul vagy madarak, egerek, hör csögök eledele legyen. NAGYHÓZAMU búzafajtá­kat azonban ezután is, sőt mind nagyobb területen fo­gunk termelni. Nemcsak Me- kényesen, hanem más közsé­gekben is. Ezért nem árt a mekényesi esetből is levonni azt a tanulságot, hogy ezeket a búzafajtákat kialakításuk so­rán olyan tulajdonságokkal igyekeztek nemesítőik felruház ni, amelyek elsősorban a nagy­üzemi, gépi betakarításkor ér­vényesítik kedvező hatásukat. Ezek a búzák a kombájn-ara­tás követelményeinek felelnek meg legjobban. Nem . szabad ezeket — mint Mekényesen tették — kombájnnal hozzá­férhetetlen területre vetni, s ha beértek, szinte percnyi ké­sedelem nélkül meg kell kez­deni az aratásukat. A meké­nyesiek ezt idérr saját kárukon tanulták meg, m. f. amely néhány éve igen nagy sikert aratott világszerte, ami­kor bemutatták a brüsszeli világkiállításán. Megkérdeztem a Pécsi Gőzmalom vezetőjé­től, hogy mit tud az a szelete­lőgép V Elmondta, hogy náluk ugyan nincs Rajkai-féle gép, de a siklósi malomiban van. Nagyjából ismeri a gép műkö­dését: — A búza&zem két végiét vágja le, ahol legtöbb a kor­patartalom, s így elvégzi az első őrlési folyamatot. A szem középső része tovább mégy a 2-es és a 3-as töretre, majd ezután találkozik újból a le­vágott szem két vége a köze­pével a 4-es töretnél és együtt halad a további folyamatokon. E kis kitérés után kövessük a búza útját, s nézzük meg, hogyan is készül a liszt. Egy mondatban is meg lehet felel­ni a kérdésié: megőrlik a bú­zát és kész. Ez igaz, csak még­sem ilyen egyszerű az egész. Igen hosszú utat tesz meg a búza. amig"belő!o liszt lesz és a zsákok lecsúsznak a teher­autók platójára, vagy kilós csomagolásban eljutnak a fű- szerüzleték pultjaira. A Pécsi Gőzmalomba vagontételekben érkezik a búza. A vagonból gépi lapátolással kerül a garatba. (Egy ember egy óra alatt 150 mázsa búsét irányít a garathoz.) A garat­ból aztán megkezdi a búza hosszú vándorútját. Először az előtisztító berendezésbe kerül. Itt megtisztítják a nagyobb hulladékanyagtól, a kövektől, a babszemnél nagyobb más hulladék tóL A következő állomás, ahova ugyancsak csővezetéken auto­matikusan jut el a búza, a raktársziló. Itt történák a kop­tatás, amely lényegében már az őrlési folyamat első fázi­sa. A szilóraktárból automa­tikus mérlegre folyik a búza, amely egy-egy kiöntésre 30 kilogrammot adagol, s továb­bit a taráiba, amely ugyan­csak tisztítóberendezés, csak nem vibrálással működik, ha­nem rázással. Itt történük a búza finom tisztítása, itt már mágnes is található, amely a vasdanabokat, tűket és egye­beket kiszedi. A finom tisztítás után trKVr (konfcolyazó) következik. Ez a berendezés olyan, mint egy méhkas, A búzaszemek mind lejebb jutnak a hengerek kö­zött, a fényes simafelületű kon koly és bükkönymagvak pedig belekerülnek a fészkekbe és Ezer kép Világszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a 2. Interpressz fotókiállítás iránt, amelyet jú­lius 31-én nyitnak meg Buda­pesten a Kereskedelmi Kama­ra Váci utcai minta termében. A zsűri már megkezdte a képanyag kiválogatását. A be­küldött, mintegy ezer kép kö­zül a legjobb 400 felvételt mutatja be a kiállítás. A Nem­zetközi Újságíró Szervezet 500 dollárt ajánlott fel első díj­ként. Ezenkívül számos érté­kes díjat tűztek ki különválasztódnak. A gyom- magvakkal együtt nagymeny- nyiségfi törött búzaszemek :S „a külön útra” vándorolnak, de nincs különösebb baj. mert az egész egy centrifuga rend­szerbe kerül, ahol a símafétü- letű gyommagvak kivágódnak és a törött búzaszemek külön tartályba gyűlnek össze. (A konkoly és bükkönymagokból takarmánykorpa készül.) A megtisztított búzaszemek ezután a mosógépbe kerülnek. A vízzel telt medencében csi­gás orsó forgatja és tolja elő­re a búzát, majd egy nagy- sebességű centrifuga röpíti fel a szemekét, amikor bizonyos száradás is történik. A mosó­ból a nagy pihentető tartá­lyokba kerül a búza, ahol „pi­hen” és a mosás utáni duz­zadás, héjpuhulás történik. A i héjpuhulásra igen nagy szük- ' ség van, mert egyéb esetben beletöme a héj rész is az őrle­ménybe. így nem történik meg mert a héj puha, a szem kö­zepe pedig kemény. ^ A „pihentetőbői” a hámozó, súroló és kefelő berendezés alá kerülnek a szemek. Első fázis­ként egy dörzskővel bélelt dob alakú hengerben történik a koptatás, ahol a búza héja is lekerül bizonyos mértékig, a csírátlanítást is elvégzik. A másik részben kefék tisztítják, súrolják, fényesítik a szeme­keit. Ez volt 3. búza utolsó „előkészületi állomása”. Az őrlés útja a hengerrésze­ken halad tovább. Hat töret hengeren keresztül, majd az ott nyert darák a daragépeken át megtisztulva kerülnek a si­ma hengerszékekbe. A töret és a síma hengersoron átfutott őrlemények egy-egy keverő­kamrába kerülnek, s aztán le­het a zsák száját tartani. Ér­dekességként még megem üt­hető az úgynevezett korpa­centrifuga, amely még utolsó mozzanatként kiválasztja a lisztnek alkalmas részt. Azt is megkérdeztem, hogy mikor leszszép és jó liszt ? Azt mondta a malom vezető­je, hogy mennél tölbb dara lesz őrlés közben, annáL szebb és jobb lisztet ad a búza. — Gyönge az a búza, mely az első síma hengernél csak csöpög. Ha sok dara kerül az első sima hengerre, akkor tó a búza. Ha kevés a dara, kevés a nullás liszt. — Melyik búza a legjobb? Magyar bűzafajta még az újak között nem jött. — Bólyból hoztak Bezosz- téja fajtát. Az éppen olyan jó, mint a magyar, igein ’ól „viselkedik”, megfelel a sütő­ipari értéke és még több nul­lást ad mint a magyar. Az olasz büza&jtákat csak kever­ve lehet használni, mert tisz­tán abból nem lehetne rétest sütni, — válaszolja a malom­vezető. Végére érünk a búza útjá­nak. A csomagolában fürge asszonykezek mérik a finom­lisztet, egy ldlós zacskókba. — Naponta Pécs lakossága egy vagon finomlisztet vásárol meg. A malomban egy rum alatt. — Írét műszakban — 310 mázsa lisztet őrölnek. Gazda gh István A \ Befejezték az aratást!

Next

/
Thumbnails
Contents