Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

«► r me. .tüsjtds a. Wapló Legszebb élményem a VÍT-ről Mondja el legszebb élményét a VIT-ről! — Ezzel a kéréssel fordultam a berlini, bukaresti, varsói, moszkvai és bécsi világ ifjúsági találkozók öt résztve­vőjéhez. Nehéz kérdés ez. Mert nincs legszebb élmény. Élmények tengere van, s egyik szebb a másiknál. Amit mondani fog­nak, csak egy epizód a sok-sok szép emlék közül. Ami, go home ! — Én az 1951-es berlini VIT ről beszélek — kezdte vissza­emlékezését Svábszky Antal. A keleti és nyugati övezet ha­tárán, a Walter Ulbricht sta­dionban tartottuk a megnyitó ünnepséget. Már elhangzottak a köszöntő beszédek, már felvonultak a sok-sok nép fiai, amikor ame­rikai helikopter jelent meg a- v sta'dion felett. Ott lebegett fe­lettünk, az volt a szándéka, hogy megzavar ja az ünnepséget. Szelet vetett és vihart aratott! Még életemben nem láttam ilyet: Mintha csak vezényszóra történt volna: a sok tízezer fia tál felállt és megfogta egymás kezét. Tízezer és tízezer össze fogott ököl meredt az amerikai helikopter felé, tízezer és tíz­ezer torok énekelte a Német­országban annyira népszerű dalt: Go home, ami, ami, go home! Amerikaiak menjetek haza’ Összebaráti óztunk a dán fiúval — Én az 1953-as bukaresti VIT-en vettem részt — mond­ja Csanalosi Sándorné, a váró s' tanács szakfelügyelője, akit akkor még Német Teréznek hívtak. — Az egyik napon el­mentünk egy hangversenyte­rembe, ahol a különböző népek fiai adtak kultúrműsort. Nyurga, szőke dán fiúk ül­tek előttünk, az egyiknek na­gyon szép, halványsárga VIT- kendő volt a nyakában. A fesz­tiválok szokásos nyelvén, kéz- zel-lábbal mutogatva magya­ráztam neki, hogy a kendőt szívesen elcserélném vele. A dán fiú mosolyogva válaszolta, hogy nem adhatja oda, mert valami oknál fogva — nem ér tettem miért — nagyon kedves neki. De nincs baj: felírja a címemet, s ha hazaér Dániá­ba, küldeni fog egy ugyanilyen kendőt nekem. Ágoston téri iskola igazgatója. — Akkor voltam először kül­földön. Különösen egy kép ragadott meg. A megnyitó ünnepség után Varsó legszebb épülete, a vagy harminc emeletes Tudo­mány és Kultúra Palotája elé vonultunk. Daloltunk és tán­coltunk, turbános indiaiak és nagy sombrerójú mexikóiak, fehérarcú szoknyás skótok és szénfekete nigériai lányok ölel keztek össze egymással. Sohasem felejtem el ezt a napot. Előttünk a Tudomány és Kultúra csodálatos palotája, meg Varsó legszebb utcája, a nehéz és fáradságos munkával újjáépített pompás Marsai-, kowska, a másik oldalon pe- őig egy romos épület. Nagy romépület, amit emlékeztető­nek hagytak meg a varsóiak. A romépület mellé hatalmas táblát állítottak a lengyelek. Nagy bombát festettek rá, és sok nyelven odaírták: nem. A nyakkendőjét adta oda Drazsba! — Az 1959-ek bécsi VIT egyik napján szovjet gálaestet tartottak a téli sportstadion­ban — mondja Wégner Ferenc, a Pécsi Bőrgyár KISZ-titkára. — Szovjet kultúregyüttesek léptek fel. Nagy volt az érdek­lődés és a várakozás, nagy tö­meg gyűlt össze a stadion be­járatánál, schillinget nyújtot­tak felénk, hogy adjuk oda a belépésre jogosító jegyeket. Két olajfekete bőrű, göndör­hajú néger fiú mellé kerültem. A gálaest programját ismer­tető műsorfüzet volt a kezük­ben. A füzetet a szovjet címer rajzával ékesítették. Az egyik néger fiatal a szá­jához emelte és megcsókolta a szovjet címert. Olyan áhítattal, amilyent még nem láttam. — Druzsba! — mondta a né­ger fiú, amikor észrevette, hogy nézem. — Druzsba! Barátság! — vá­laszoltam vissza. Ezt a szót ismételgettük egy­más után. Többet nem tudtunk beszélni, mégis: az egyetlen szóval is megértettük egymást, pedig azt sem tudtam róluk, hogy Afrika melyik országából kerültek Bécsbe. Magyar* László Szegedi harsona szó Megkezdőnek a szabadtéri játékok SZEGED a vendégek tízez­reit várja az ország minden részéből, baráti államokból és nyugati országokból, hogy meg­ajándékozza őket szabadtéri színpadának kivételes művé­szi élményével. Hetek, hónapok óta készült a nagy alföldi vá­ros erre a kulturális fesztivál­ra. Kőművesek, útépítők, ker­tészek, festők csinosították az utcákat, házsorokat, tereket, s mindenekelőtt a hatalmas dóm teret, ahol esténként 7500 néző gyönyörködhet a szabadtéri já­tékok idei programjában. Szombaton este felzúgott az ünnepi harsonaszó, a játékok szignálja: „ ... Szeged hírős város ...”, azután elhangzott az üdvözlés, a megnyitó be­széd, majd a hagyományokhoz híven Erkel muzsikája csen­dült fel, a Bánk bán örökszép melódiái, s a téren áhítattal hallgatta az ország minden részéből összesereglett hétezer nyi érdeklődő a legjobb ma­gyar énekeseket, csodálta a színpadon mozgó hatalmas tö­meget, az előadás nagy jelene­teit és intim kettőseit így kezdődtek az idei szegedi ünnepi hetek... A folytatás? Ma este már az idei év első be­mutatójának tapsolhat a kö­zönség: Kodály Háry János c. daljátékának, melynek mese­szerűsége különösen jó adott­ságokat rejt magában szabad­téri előadásra. De lesz más szenzációja is a szegedi nyár­nak Ilyen hatalmas színpadon, ilyen nagy közönség előtt elő­ször szerepel a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, s három kiváló külföldi vendég- művész lép majd fel Verdi operájában, az Aidában, mely tömeghatásában messze felül­múlja az eddigi szegedi elő­adásokat is, ugyanis több mint ezer szereplő népesíti be egy- egy nagy tömegjelenetnél a színpadot. Nem maradt ki az idei programból a szabadtéri bemutató óta ugyancsak töme­geket vonzó Madách-mű, Az ember tragédiája sem, s egy Július 21-én Erkel Ferenc: Bánk bán című operájával megkezdődtek a szegedi szabadtéri játékok. Rendező M:kó András. Címszereplő Simándy József. — Jelenet az I. felvo­násból. estén önálló műsorral szerepel majd a Magyar Állami Népi Együttes is. A PROGRAM egymagában természetesen nem minden. Művészek kellenek hozzá, akik ilyen hatalmas fórumon mél­tón képviselik a magyar szín­házművészet csúcsait, és tech­nikai feltételek is, melyek csor­bítatlanná teszik a művészi élményt a hatalmas tér leg­hátsó ülőhelyén is. Úgy gon­doljuk, egyikkel sem lesz baj, mert Szegeden a nyáron a ma­gyar énekesek és színészek leg­jobbjai vonulnak fel, közöttük tizenkilenc Kossuth-díjas, öt kiváló művész és tizenkét ér­demes művész, összesen négy­ezerötszáz szereplője lesz idén a szegedi játékoknak, s ez a szám azt bizonyítja, hogy év­ről évre egyre jobban kihasz­nálják Szegeden a hatalmas tér adottságait. A rendezők között megemlíthetjük Major Tamást, Mikó Andrást és Bé­kés Andrást, akik egyaránt be­Riportfilm Baranyáról Valóban: alig értem haza, csomagot hozott a posta Dá­niából. Éppen olyan halvány- sárga, szép kendő volt benne, mint amilyent a nyakában lát­tam. Mondanom sem kell, én is válaszoltam neki. Bár csak tíz percig beszéltünk Bukarest­ben, a levelezésből barátság lett. Daloltunk és táncoltunk Varsóban ■— Számomra nagyon emlé­kezetes az 1955-ös varsói VIT — mondja Pusztai Józsefe az — Az 1957-es moszkvai VIT után a magyarok egyik cso­portja elutazott Volgográdba — kezdte visszaemlékezését dr. Tényi Jenő, aki ma az egyetem crvosfcari pártbizottságának tit kára. — Volgográdban a Ma­mája Kurgát is meglátogattuk. Mamája Kurgán. Szinte fo­galom ez a világon! Iszonyú harcok voltak itt a második világháború idején. Itt minden talpalatnyi helyet vér öntözött Sok katonasír van Mamája Kurgánon, mi is virágot tet­tünk az egyikre. Miközben a síroknál álltunk, odajött hoz­zánk egy középkorú, egysze­rűen öltözött férfi és megkér­dezte, hogy milyen nemzetisé­giek vagyunk. — Magyarok? — kérdezte. — Az én bátyám a magyaror­szági harcok idején esett el... Nagyon kényelmetlenül érez­tük magunkat, de csakhamar megnyugodtunk, mert az isme­retlen férfi szavában nem volt szemrehányás. Éreztük, hogy tudja: nem mi vagyunk azért a hibásak. Nagyon összemelegedtünk a rövid idő alatt. Amikor búcsú­zásra került sor, az ismeretlen férfi keresgélni kezdett a zse­bében. Úgy látszik nem szá­mított a találkozásra, mert semmit sem talált, amit ne­künk adhatott volna. Végül a nyakkendőjéhez nyúlt: kioldot ta és határozott mozdulatokkal átnyújtotta. LEJÁRT a munkaidő a Baranya megyei tanácson. Mindenki hazafelé készülődik, csak a ,.filmklub” tagjai ma­radnak. Több mint fél éve minden pérAeken összejönnek, megbeszélik a további teendő­ket és sokszor késő estig kí­sérleteznek. Az ősszel alakult meg a fika klub. Az alapítógárdáiban né­gyen voltak: dr. Cserous Jó­zsef, dr. Berta János, Lux Ot­tó és Vértes Tibor. Elhatároz­ták, hogy rendszeresen foglal­koznak a filmezéssel, ami hasznos is, szórakoztató is. — Csak éppen hiányoztak a szűk séges gépek, anyag, felszerelés. Mégis hamarosan tizenhatra szaporodott a filmklub tagjai­nak létszáma. A Baranya me­gyei Tanács, a sellyei tanács, a Moziüzemd Vállalat valamint a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa támogatták a munkát, s nemsokára korsze­rű filmfelvevő gép birtokába jutottak. Mutatják a kis raktárát, ahol sorjában elhelyezték a szépen megszaporodott gépe­ket, filmtekercseket, kazettá­kat. akkumulátort. Az új film- félvevőgép most készül Maxim János tervei szerint. A felsze­relés nagy részét maguk ké­szítik, tervezik. Ma éppen egyik kísérletü­ket próbálják ki. A kis szoba asztalán mag­netofon összekapcsolva hang­szóróval, vetítőgéppel. — Dr. Csernus József és dr. Schmidt Antal figyeli aprólékos gond­dal a szerkezetet. — Indulhatok? — Igen! Feszült csend. Megszólal a zene, s hirtelen felerősödik. — Sikerült! — mondja dr. Csernus, aztán elmagyarázza, hogy délután egy órakor még szanaszét hevert itt az asztalon a régi pícup, gramofon hang­doboz, a lombfűrészéi és egy kiselejtezett résoptika. Hogy ■ mihez kellenek? Nem tudtak szerezni hangkamerát, amely szükséges a hang filmrevitelé- nél, ezért maguk próbáltak egyet szerkeszteni, s elgondo­lásuk gyakorlati bizonyítására szerelték össze az említett da­rabokból a kísérleti „hang- kamerát.’« ■— Jól működik, csak „vág­ja” még a magas hangot — mondja dr. Schmidt — Igaz, zavaxóak a különféle fények is, de befedéssel valamint elek ironikus magashangkiemelő- vel könnyen kiküszöbölhető ez a hiba. Első filmünket más augusztusban láthatja, a kö­zönség. AZT TERVEZIK, hogy éven te négy tízperces xiportfilmet készítenek a megye életéből, filmszalagra viszik a kiemel­kedő eseményeket, a dolgozók munkás hétköznapjait, s be­mutatják a Moziüzemi Válla­lat segítségével a megye összes mozijában. Az első film anya­ga már nagyrészt megvan, azonkívül a cigányok életét, körülményeit megörökítő do- kumentűimből is elkészült né­hány jelenet Baranyát ke- resztmetszetszerüen bemutató harminc perces taisfilm elké­szítését is tervezik, valamint az öntözéses gazdálkodásról is terveznek egy 30 perces oktató filmet — Egyelőle még lassan megy a munka, ki kell tapasztalnunk minden csinját-binját Most már a filmezés közben jelent­kező műszaki hibák sem okoz­nak problémát, gyorsan rend­behozzuk, — maradja Vértes Tibor. Ahhoz képest, hogy mind­annyian amatőrök, s szakköny vekből sajátítják el a filmezést eredményeik nagyszerűek, s biztatók. Legtöbbjük szenvedé­lyes fényképész. A filmelőhí- vást, összevágást, forgatókönyv írást, szereléseket otthon vég­zik szabadidejükben és min- í den pénteken összejönnek ta­pasztalataikat kicserélni, a fel­adatokat megosztani. A „FILMKLUB” távolabbi tervei szerint arra törekszik, hogy a megye amatőr filme­seit, mint a komlói, sellyei és az MHS filmeseket bevonják a munkába, s összpontosított erővel rendszeresen mind több ripartfilmet készítsenek Bara­nya megye életéről; Időjárás jelen tea Várható időjárás vasárnap estig: ma kevés felhő, száraz Idő. Mérsé­kelt, helyenként élénk déli szél. Holnap nyugat felől érkező felhő- átvonulások, több helyen. főként északon és nyugaton záporeső, zi­vatar. Megélénkülő északnyugatira forduló szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 14—18, várható legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap: keleten 28—31, nyugaton: 24—23 fok között. Előre­jelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt, a Balaton északi felében Időnként megélén­külő déli saséi. Kevés felhő, eső nél­kül. A hőmérséklet napnyugtakor 2S, hajnalban 13 fok körül lesz. bizonyították már zárt szín­házban és a szabadtéri játéko­kon is, hogy avatott mesterei a rendezésnek. A művészeti élet kiválóságai közül Szege­den szerepel a nyáron Simán­dy József, Mátyás Mária, Fo­dor János, Szabó Miklós, Lend- vai Andor, Rosier Endre, Ma- leczky Oszkár, Lakatos Gab­riella, Kun Zsuzsa, Fülöp Vik­tor, hogy csak a legismerteb­beket említsük. A külföldi énekkultúrát Luigi Ottolini olasz, Zenaida Pally román, és Margaret Tynes amerikai éne­kes képviseli. Az idei szezonra tovább tö­kéletesítették a tér hangosítá­sát, mely egyedülálló megoldá­sokkal képviseli a lehető ma­ximális tökéletességet. Újra szerelték az egész hangosító apparátust, fölszerelték a hang­késleltető berendezést, amely biztosítja, hogy a székek alait elhelyezett háromezer hang­szóróból a közönség a színpadi cselekménnyel pontosan egy idpben kapja a hangot a néző­tér minden pontján. Az eddi­ginél is nagyobbra építették a színpadot, a Háry János és az Aida tömegeinek megfelelően és forgórészt építettek be, mely meggyorsítja a monumentális díszletek váltását. Tökéletese­dett tavaly óta a világosítás is, akár a színpadi fényerőre, akár a világítástechnikájára gondolunk. SZEGED körülbelül százezer vendéget hiv az ismert harso­naszóval, s egy-egy hétvégi já­téknapra három-négyezer em­bert vár az ország minden ré­széből, valamennyi városából és falujából. Hívja és várja Szeged a pécsi és környékbeli bányászokat, üzemi munkáso­kat, termelőszövetkezeti pa­rasztokat is, akik a játékok ed­digi három esztendejében is messzemenően pártfogplták a szegedi kezdeményezést, lelkes híveivé váltak a szabadtéri já­tékoknak, és kedves, maradan­dó élményekkel utaztak haza a szabadtéri játékokról és az ezer más örömet kínáló Sze­gedről. Simon István Negyven klub működik Pécseit A művelődési intézmények klubjai kellemes környezetben sokoldalú szórakozást nyújta­nak. Pécsett tíz ifjúsági, nyolc területi, tíz üzemi, négy egyéb klub működik. A művelődési intézményeken belül hat klu­bot szerveztek. Nincs azonban még mindenütt kialakulva a helyes program, sokszor túl­zsúfolják. Meghatározott programot kell szervezni az érdeklődésnek megfelelő foglalkozásokkal. A városi Művelődési Ház ifjúsá­gi klubja szervezett hiúnkét végez. Természettudományos előadásokat tartanak filmve­títéssel egybekötve, élmény­beszámolókat, fejtörőket, kiá­llításokat rendeznek. Az idén négyszer voltak tanulmányi kiránduláson, meglátogattak 9 üzemet, illetve tudományos in­tézetet és közös színház-, mo­zilátogatásokat szerveztek. — Televízió, rádió, játékok, 23 újság és folyóirat, valamint 200 kötetes könyvtár áll a fia­talok rendelkezésére. Azon­kívül táncrendezvények is vol­tak az úgynevezett táncklubok keretében. A munkásklubokban több­nyire tömegszervezeti munka folyik, de irodalmi esteket, nők akadémiája sorozatot és irodai mi fejtörőket is rendeznek. Az Alajos utcai munkásklubbara például rendszeresen találkoz­nak a Ili. kerület művészet i 1 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents