Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

mJlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ij ||b^[ «m M m*jem m liiiiiniiniiiMlHIIiHUillliuniiliiiiiiíliliiniiiiiiiili CSÜTÖRTÖK | NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAP.'A XIX. ÉVFOLYAM, ABA: 50 FILLÉR I0T. SZÁM ÓVJUK AZ EMBERT! M! a jobb: kimerültén gépre ölni egy tízórás műszak után., folytatni a munkát még tíz óra hosszáig és balesetet szenved­ni, vagy két műszakban dol­gozni, pihenten és épségben maradni? — így tett* tel a kérdést as SZMT munkavé­delmi felügyelője, meg a ME- DOSZ munkásvédelmi előadó­ja, amikor a nagy nyári me­zőgazdasági munkák idején újabb balesetekkel találkoztak. Kozármislenyben májusban halálos baleset fordult elő a gépállomáson. Egy traktoros virtuskodásból a rosszabb úton közlekedett, pedig a jó úton is mehetett volna. Felfordult a gép maga alá temette, meg­halt. Pedig csak öt perccel tett volna hosszabb a menetidő a jó úton. Az illető munkavédelmi vizs­gát tett megkapta róla a bizo­nyítványt is, mégsem tartotta be, amit tanult! A Bólyi Gépállomás trak­torosa 48 órát ült a gépen egy­folytában. s máné a munka hő­sét ünnepelték. Pedig ez nem követendő példa. Amit feltétle­nül követni kell, az a kétmű- szakos munkarend a mezőgaz­dasági gépeken is, úgy, mint az iparban. Untig elég 10—IS órát ülni a traktoron, tízórás munkanapot ledolgozni a kom­bájnéul vagy az arató©őppe!. Kimerítő munka ez, nagyon fárasztó. Ha ennél többet tel­jesít egy traktoros vagy egy kombájnvezető, tönkremegy az egészsége, s nagyon könnyen előfordulhat a baleset Minden vezető állású dolgo­zó — Igazgató, főmérnök, fö- agronómus — vizsgát tett az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságán a munkásvédel­mi előírásokból. A mezőgazda- sági munkásvédelem általános óvorendszabályait kitűnően is­merik, ezt a vizsgák bebizonyí­tották. Sőt a vezetésük ala ren­delt dolgozók te kitűnően meg­ismerték ezeket a szabályokat ők te levizsgáztak belőlük. Sajnos, maguk a dolgozok sem veszik mindig komolyan a műn kásvédelmi szabályokat ma­guk is hajlandók indokolatla­nul túlórázni: 16, 20, 30, sőt 48 órát te eltölteni munkában. Kimerülnek, elalszanak munka közben, a gép alá kerülnek, s aztán már késő a bánat Ennek megértetése érdekében szerve­zik a munkásvédelmi őrsége­ket. Csak most már a* terme a fontos, hogy ? megválasztott munkásvédelmi örök minde­nütt működjenek tel Az idén eddig elszenvedett halálos bal­esetek' mind elkerülhetők let­tek volna, ha a munkásvédel­mi őrök figyelmeztető szavait megfogadták volna, illetve ha a munkásvédelmi őrségek erő­teljesebben, határozottabban léptek volna feL A termelőszövetkezeteknek az idén sokkal több aratógépük van, mint tavaly volt, •— ezzel asámelnia kell minden tsz-ve­aetőnek. Az állami gazdaságok­nak sokkal több kombájnjuk van ezzel te számolniok keű. Fokozottabban kell ellenőriz­niük a gépek előírásszerű mű­ködtetését Gondolatok kell arra. hogy az emberi élet és testi épség többet ér két vagy három műszak összekapcsolá­sánál, egy-egy kiemelkedő tel­jesítménynél és jó keresetű ÖL Szervezzék meg a munkát a gépeken két műszakban, ellen­őrizzék a védő alkatrészek használatát ne tűrjék meg, hogy a. kombájnon a védőbe­rendezéseket ne használják! ▲ Pécsi Állami Gazdaság szakszervezeti titkára öröm­mel mondja, hogy a gazdaság­ban az idén még komolyabb baleset nem fordult elő, mert a munkásvédelmi őrség jól működik és a dolgozók te fe­gyelmezettek. A Görösgali Ál­lami Gazdaságot is dicsérik, mert ott különösen jól sikerült a brigádvezetők és üzemegy­ségvezetők baleseti & munkás- védelmi vizsgája. Hasonló mó­don dolgoznak a Zengőaljai Állami Gazdaság munkásvé­delmi őrségei te. Naplóval te d vannak látva, •— pon­tosan vezetik azt, de a felvilá­gosító munkára is gondot for­dítanak, sőt büntetésre te ja­vaslatot tesznek, Ka már n meggyőző szó nem használ. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának négy munkásvé­delmi felügy elője most a határt járja- Szigorúan büntetnek te ott, ahol erre szükség van, mert pz jogukban áll. De köte­lességük is, hogy megbüntes­sék azokat, akik akár felelőt­lenségből akár hanyagságból vagy akár a kereset megduplá­zása végett elfeledkeznek a védelmi előírásokról. Kinn van a gazdaságokban és a földeken az SZMT 21 ta­gú munkásvédelmi bizottsága is, ugyanezzel a feladattal. A MEDOSZ 8 tagú bizottsága is ellenőrzi a nyári nagy munkák idején az előírások betartását. Ezenkívül azonban még az te nagyon jó lenne, ha a rend­őrség éber figyelemmel kísérné a falusi italboltok udvarára beálló traktorosokat meg az italboltok előtt megálló kom­bájnokat te. Mert egyes trak­torosokat nem a gépen fognak megtalálni, az ilyenekre viszont ráfér néhány nyomatékosabb figyelmeztető szó. Az UTOS traktorra sokan nem szivesen-szerelik fel a lég­féket, nem tudni milyen okból, pedig a légfék hiánya is sok balesetet okozhat. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a tsz-ek aratógépem a védők fel vannak szerelve, a gépállomá­sokén viszont nincsenek. Ez is tűrhetetlen állapot. Túl sok baleset eddig nem volt. Ha a munkásvédelmi őr­ségek ezután még jobban el­látják feladatukat és a felelős vezetők komolyabban veszik a havi gépszemléket is, mint ed­dig — és részt vesznek azokon •— akkor ezután még kevesebb lesz a baj. Tartalomból; Klubhelyiség minden községben A vzüMk Csalód« naptó Hét közben Átutazott Budapesten a moszkvai leszerelési és béke-vitágkongresszusrőH hazatérőben az olasz békedelegáció egy csoportja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tolnai Gábor író fogadta. A küldöttség rövid magyarországi tartózkodása alatt megtekintette Budapest nevezetességeit. Képünkön az olasz békeharcosok a Ferihegyi repülőtéren. Középen Cig- cono Callandrone, az Olasz Béketanács titkára. II búzamezőkről jelentjük A legjobb kéxi aratók vágják a búmát Görcvönyben Éjjel-nappal ssántanak Smalántán Az árpaaratás gondját már letették a görcsönyi Uj Már­cius Termelőszövetkezet tagjai. Jól fizetett az idén az árpa, 14 —IS mázsát adott átlagosan. Kövérek a szemek, szép ter­mést ígér a magyar búza is, amelynek aratásában csak­nem az egész falu részt vesz. A két aratógép mellett a tá­la 25 legjobb kád kaszása vágja a rendet. Amint felszikkadt a harmat, már suhognak a kaszák és csak a sötétedés viszi haza őket, ha előbb közbe nem szól a zivatar. Legkevesebb ISO em­ber mindennap kint van a határban, hiszen a kévehor­dás maga 30—40 munkaerőt igényel. így aztán a nagy do­logidőben a nagyobb fiúk, csa­ládtagok segítsége is elkel. — Minden kapálnivaló négyszög­ölet kétszer jártak már be a kapásasszonyok, s a borsóka­szálás meg a szarvaskerep magfogása ts munkát jelent Amint összehúzták a szalmát, a gép már a tarlón zúg, amely helyén napraforgó, esalamádé, meg borsós keverék ad takar­mányt az ósszeL Tavaly ilyenkor 130 ember aratott a pogányi termelőszö­vetkezet határában. Most az egy kombájn és két aratógép kiszolgálásán 25—30 tag vesz részt mindössze. Azt mondják, az aratás sikere ma már csak a munkaszervezés és időjárás összhangján múlik. Kétmene­tes az aratás, először rendre vágják a gabonát, aztán gyűj­tik össze. A saját erőből épített kom- bájnszérün tisztítják a ma­got, s a vontatók, meg a te­herautó folyamatosan szál­lítja a búzát és árpát a Ter- ményforgalmi Vállalat rak­tárába. Azt tervezik Pogányban, hogy július 25-re mind a 650 holdat learatják és augusztus 10-ig végeznek a csépléssel Dicséret illeti jó munkájukért Dragovácz Miklós és Radios Mihály tsz-traktorosokat, akik hajnaltól estig dolgoznak, s ez idáig már mindketten 120 holij kalászost vágtak le nehéz, dombos terepen. Minden kapásrs&vényt köb- szer, a cukorrépát háromszor kapálták meg a pogányi asz- szonyok. ám még mindig szűk ség van a kapára. Sok munkát ad a zöldség, sárgarépa, do­hány, uborka, gyógynövények, s a káposzta palántázás és bor­si ócséplés is most volt idő­szerű. Két kombájn vágja az olasz búzát a szalántai határban, ahol' tavaly még 250-en arat­tak. A gép segft. fgy jot IdS a kapálások befejezésére. 100-nál kevesebb kapást rit­kán találni a kukoricafölde­ken, meg a kertészetben. É’> demes is körülnézni a határ­ban, talán még sohasem volt ilyen gondozott. Rekordter­mést várnak kukoricából. A lánctalpas traktor éjjel-nappnl a tarlót szántja, az UTOS-ok éjjel a tarlón dolgoznak, nap­pal pedig gabonát szállítanak. Minden percüket kihasználják. A magyar országgyűlés küldöttsége Kirgiziában A ma gyár országgyűlési képviselők Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével szer­dán látogatásit tett Turabdj Kulatovnál, Kirgizia Legfel­ső Tanácsának elnökénél. Kutatóv ismertette a ma­gyar vendégekkel Kirgizia népgazdaságának és kultúrá­jának fejlődését, a kirgiz Legfelső Tanács és a helyi ta­nácsok munkáját. Átalakítják a pécsi bányák lámpakamráit 4000 fejlámpa érkezik Lengyelországból Automatikus töltőpadok a lámpakamrákbaii ÖqkiszoJgáló rendszernek lesznek az üzemek kamrái A péea bányákban jelenleg használatos bányászl&mpák oly annyira régiék, hogy az euró­pai bányákban már évtizedek­kel ezelőtt „nyugdíjba” kerül­tek a kézilámpák és áttértek a sókkal modernebb és célsze­rűbb fejlámpákra. Évek óta tartó huzavona után végre eb­ben az esztendőben megoldó­dik a régi' probléma és a pé­csi szénbányászok részére új fejlámpák érkeznek Lengyel- országból. A tervek szerint összesen 4000 lámpa érkezik még a har­madik negyedévben, s vele együtt, 12 automatikus töltő- pád. Az újfajta lámpákkal va­ló ellátás a bányaüzemek ve­A dél üaiá'z&a a fyopáb utcában Ismerősömtől kap­tam meg címét, ha érdekeset akarok lát­ni menjek fel hozzá: Hadnagy József nyug díjas. Gyopár utca 19. „Valahol a Havi templom környékén van ez az utca” — tette hozzá A nyaktörös utakon ide-oda járva, két óráig kerestem a há­zat: sötét este lett, mire megtaláltam, de fáradságomat bőven pótolta Hadnagy Jó­zsef gyűjteménye. A MÉH Vállalat volt dolgozója kedves szenvedélynek hódol. Kaktuszokat gyűjt. Rövid ideig ültünk csak a szobában, a kertbe siettünk. A meredek út melletti ház déli oldalán már gyűjteményének szép darabjai pompáztak. — Ez itt az Aust- rocylindropurítia Vés tita — mutatott egy fátyolos szőrrel borí­tott í magas növényre — amott a Rhipsalis Cassytha. Több millió évvel ezelőtt a kré­ta korban kialakult növények. Ó . .-. ez is szép, igen... negy­ven, ötven virágot hoz. De menjünk ta­lán lejjebb, az üveg­házhoz. Hadnagy József egy szerű munkásember volt egész életében, nem nagyon volt módja tanulni. A la- , tin neveket, a bioló­giai szakkifejezése­ket mégis úgy sorol­ja, mint egy profesz- szor. — Kedveskéim .. . mutassátok magato­kat — leheli az üveg­re és felnyitja a ha­talmas „akvárium” fe delét. A borsónagy- sögú kaktuszoktól a méteresig minden faj ta található itt. Vi­rágaik tűzfényűek, némelyiknek teste mintha ezüst fátyollal volna burkolva. A kert többi részében is a sárga kavicsok között kaktuszok pom páznak. Mintha Afri­kában, vagy Dél- Amerikában járna az ember. — Ez Argentinéból való... Cléistocactus Strausii . . a másik Paraguay bőt. Adok belőle a botanikus kertnek is, a Pedagó­giai Főiskolára. Sze­retném gyarapítani gyűjteményemet. —- Hogy mióta foglalko­zom kaktuszgyüjtés- sel? Hat éve. Igen, csak hat éve. Sok szakkönyvet beszerez tem, elolvastam. — Megtanultam a nevü­ket. Tetszik látni mindegyik mellett ott a neve. Másképpen nem hiteles a gyűjte­mény. Persze akad olyan is, ami csak nekem van meg. Rit­ka példányok. Télen felforgatom a lakást. Mindenhol kaktusz van... Szeretnénk most megalakítani a TIT-en belül a szak­osztályt, mert többen is gyűjtjük Pécsett Itt kedvező nekik a klíma, szeretik ezt a várost, a köveket. Lámpájával ide- oda lépeget, magya­ráz, óvatosan megsí- mogatja a „Königin der Nacht”-ot az Éj Királynőjét, mely csak ilyenkor virág­zik, Felesége azt mond­ja: minden felesle-, ges pénzét kaktuszok ra költi. Amikor már elbúcsúzom és az ut­ca aljáról visszané­zek, a sötét kertben még mindig látok egy szentjánosbogárkát villogni. Ha lefekszik akkor is biztosan kaktuszaira gondol. SZÜTS ISTVÁN zetőire is fecsnoiy tetódatokát ró, mert a .régi. lampakanirá- kát át kell alakítani. A1 tr.űs^*- Id tervek készülnek,. sőt. ,a pécsbányateüepi Széchényi-ak­na Lámpa kamrájának . terve már el is, készült és hamaro­san megkezdik az . átalaki tájsi.-. Érdekes lesz a lámpák és: a menekülőkészülékek elhelye­zésének rendje, mert a régeb­bi .kiosztásos” rendszer- he­lyett, most önkiszolgáló rend­szerűvé építik át a kamrákat. Az első helyiségben a mene­külő készülékeket helyezik el* majd a következőben lesznek a töltőpadok, amely a fejlám­pák elhelyezésére, illetve táro­lásába is szolgál. A két helyi­ség után a teremből kivezető előtérben történik a készülé­kek ellenőrzése és a márka- cédulák leadása. A lengyel gyártmányú auto­matikus töltőpadok lényege a következő: a műszakról érke­ző bányász a lámpáját a töltő­készülék egyik kampójára akasztja (egy pádon 102 lámpa fér él), s a lámpa ott önmagá­tól, automatikusan feltoltődik, s a kívánt feszültség után ki­kapcsol a készülék. Ugyanak­kor régebben több dolgozó az­zal foglalkozott, hogy a leadptt kézilámpák felső részéi; lecsa­varta, majd , megmosta és a töltőkészülékre helyezte, feltől tés után pedig újból, össgeszer reite ‘ a lámpát & a helyéré akasztotta. Természetesen mű­szakkezdés előtt a kamra dol­gozóinak kellett kikeresni a lámpákat. ' . ! A Széchenyi-akna ú j lámpa­kamrája igen kényelmes és korszerű tesz, megfelelő helyet biztosítottak arra az esetre , is, hogy később még újabb töltő­padokat helyezhessenek el.: A két helyiségben és az előtér­ben 58 fénycső biztosit nap­pala világosságot. Az új lámpákra igen nagy szükség van, s remélhetőleg a fejlámpák használatbavétele után csökkenni fog a balese­tek száma és emelkedni fog a termelékenység. 1

Next

/
Thumbnails
Contents