Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
1962. JÚLIUS 18. lUAPLO 5 Egy vizsgálat tanulságai Milyen hibákat tárt fel a megyei Népi Ellenőrző Bizottság a sütőipari termékek választékáról? ' A megyei NEB 42 ellenőre csaknem 80 napos vizsgálattal felmérte: miként látja el a megye lakosságát a sü’őipar termékeivel. A június 18 es július 4 között végzett vizsgálat számos eredményről ad képet, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amelyek gátoljak a lakosság jobb áruellátását. A megye lakosságának ellátását öt sütőipári vállalat végzi. A Pécsi Sütőipari Vállalat Pécs területére dolgozik s megállapítható, hogy a jelentkező igényeket általában kielégíti. A 3. sz. üzem rekonstrukciós munkáinak befejezésével lényeges javulás várható a város ellátásában nemcsak meny- nyiségi, hanem az egyre jobban sürgető minőségi igények kielégítése terén is. A Dél-Ba- ranya megyei Sütőipari Vállalatra nehéz feladat hárul: három járás igényeit kell kielégítenie, 155 községbe szállít. Magánkisiparosoktól átvett „kisüzemi” kemencék állnak csak rendelkezésére s ezek gátlói mind a mennyiség növelésének, mind a minőség alaposabb javításának. A Komlói Élelmiszeripari Vállalat •— Komlót és a Sásdi járást látja el — kapacitása eléggé kicsi s ezért sokszor késve szállítja áruját a területre. A Szigetvári Sütőipari Vállalat két járás ellátásáról gondoskodik, de jelentős mennyiséget szállít a siklósi járásba is. Egységei korszerűtlenek, a termékek választékossága szegényes. A Mohácsi Sütőipari Vállalat központi telepe választékdúsan termel, de kapacitása mindösz- sze 60 százalékban kihasznált. A vizsgálat megállapítja: a sütőipar jelenlegi szervezettsége kenyérféleségekben kielégíti a megye igényeit, de a péksütemény-ellátás megjavításáért számos hiányosságot kell kiküszöbölni. A hiányosságok megszüntetését csak a sütőipari vállalatok és a kereskedelmi szervek szorosabb együttműködése eredményezheti. Különösen érvényes ez a péksüteményekre vonatkoztatva, bár tény az, hogy a Szigetvári Sütőipari Vállalat kivételével a sütőipari vállalatok már az elmúlt évben is igyekeztek a finom pékáruk választékát bővíteni: a pécsi 24, a dél-baranyai 14, a komlói 17, a mohácsi 26, a szigetvári vállalat pedig 11 féle választékkal áll a fogyasztók rendelkezésére. Arra, hogy az ipar mennyire igyekszik az igények kielégítésére, jellemző példa a Pécsi Sütőipari Vállalat, amely kis mennyiségeket is hajlandó szállítani, például a Nádor Szállónak naponta szállít 25 kiló fehérkenyeret, 60 zsemlét, 30 kiflit, 10 darab kis- mákos süteményt. A vállalat törekvéseinek természetesen gátat szab a kereskedelem igénye, amely mintegy 90 százalékban csak a hagyományos (zsemle, kifli) süteményeket igényli. A vidéki sütőipari vállalatok csaknem mindenütt Kilencvenezer forint megtakarítás a lakosságnak 1097 esetben végeztek javító szolgálatot a pécsváradi járásban a földművesszövetkezetek segítségével. Az így összeszedett , javításra szoruló holmiért a helyszínre mentek a ktsz- ek megbízottai. Ezzel kilencvenezer forintot takarítottak meg a járás lakosságának. — Ugyanis ennyibe került volna az 1097 javítás miatt megtett út költsége, közepes körülmények alapulvételével. Különösen nagy forgalmat bonyolítottak le Máriakéménden, Eilenden és Fazekasbodán. kezdeményezően lépnek fel a választék bővítéséért, de a kereskedelem nem igényli (!). A Dél-Baranya megyei Sütőipari Vállalat 1962-ben újabb ötféle süteménnyel bővítette termelését, de sem a kereskedelem, sem a vendéglátóipar ezekből nem rendelt. A Komlói Élelmiszeripari Vállalat ez év májusától 14 féle süteménnyel bővítette termelését, de a kereskedelem viszolyog a rendeléstől... tannak oij^an árufajták, amelyeknek termelésétől viszont a sütőipar idegenkedik. A főtt perec kedvelt sütemény, igénylik is — az ipar azonban egy-két kivétellel (Mohács, Szigetvár) nem termeli. A szállítás meglehetősen problematikus, a szállítást nem a legjobban szervezték meg. Harkányban például a kórház részére szállít az ipar, de a szomszédos Baranya Szálló nem kapja meg a megrendelt sütőipari terméket. Villányba a Mohácsi Sütőipari Vállalat szállítóeszközei sokszor nagy késéssel érkeznek s ezért a körzethez tartozó községek csak késő délután kapnak kenyeret. A késedelmes szállítás pedig károsan hat a kereskedelmi egységek forgalmára. Szólni kell a szállítás korszerűtlenségéről is, ami kedvezőtlen hatással van a minőségit s nem felel meg az egészség ügyi követelményeknek sem. A sütőipar — sokszor kényszerűségből — olyan helyeken is szekérrel szállítja árujáj, ahol gépkocsik is megfelelően közlekedhetnek. Emiatt aztán a kenyér lapos, deformálódott, a kifli összenyomott, a perec törött. Kémesre és Magyarbolyba például kibéleletlen, lőcsös szekerekkel szállít a vállalat. Villányban egy kiselejtezett vasládás talicskán szállítják az árut a helyi boltba. A fogyasztók pedig élvezhető árut kívánnak. Ebben is csak a sütőipar és a kereskedelem együttes munkája segíthet. Legtöbb helyen azonban — sajnos —, a kereskedelem helytelenül értelmezi a kereskedelem és az ipar jó kapcsolatát és még akkor sem él a szállítási szerződésben biztosított jogaival, amikor a mulasztás a sütőipar részéről szembetűnő. A Mohácsi járási NEB A fenti cím örökérvényű követelménye a mozdonyvezetőnek. Éppen úgy, mint a gépkocsivezetőnek a kocsi farára festett háromszavas, kurta figyelmeztetés: „Vezess baleset nélkül”. Miégis, ha rangsorolni lehetne e két intelmet, feltétlenül a mozdonyvezetőké lenne a súlyosabb, a felelősségteljesebb elsőség. Győri Kiss István szolgáltatta ehhez a tanúbizonyságot, amelynek hitelességéhez aligha férhet kétség. Harminchat éve szolgálja a vasütat, ebből huszanhetet „tengelyen” töltött el. Győri Kiss István a „vezértengely” parancsnoka, több mint negyedszázadon át vezette biztonsággal a teher, a személy szerelvényeket röpítő négyhuszonnégyeseket, három- huszonnégyeseket. Egy taxi, napi húsz fordulóval is legfeljebb 80 embert szállít, s a távolsági busz,, a megállapítása szerint a kenyér minősége a községek nagy részében kifogásolható. A kereskedelem pedig nem kifogásolja ezt. Vajszlón a vizsgálat során olyan kiflit és szegedi vá- gottat találtak, amelyet nem szabad forgalomba hozni. A bolt ennek ellenére átvette az árut, nem kifogásolta, nem kötbérezte. Nem helyeselhető ez a „kéz kezet mos” elv, mert ennek a fogyasztó érzi a kárát. A választékosabb áruellátást a vendéglátóipar is elősegítheti ■ A vizsgálat tapasztalata szerint Baranyában a vendéglátó vállalatok csaknem figyelmen kívül hagyják azt a miniszteri utasítást, amely intézkedik a kötelező választéktartásról. A vendéglátó egységek sokszor „manipulálnak” és inkább a saját termelésű termékek értékesítésére törekszenek, ez pedig számos esetben ellentétes a fogyasztóközönség érdekeivel. Ennek következménye aztán, hogy az ital mellé sokszor semmiféle sütemény nem kapható, vagy pedig csak drága, saját készítményű áru. A komlói Fekete Gyémánt étteremben csak időnként kapható zsemle, ezzel szemben a fogyasztónak a következőket ajánlják: pogácsa 0,95 fillér, ajánlják: pogácsa 95 fillér, kakaós palacsinta 3,15, farsangi fánk 3,75, mákos rétes 4,05 forint. Mohácson még a kirándulóhelyeken sem hoz forgalomba a vendéglátás péksüteményt. Harkányban az ellenőrzés idején a Bányász étteremben csak pogácsa volt kapható, a Nemzeti étteremben pedig semmiféle áru! A Népi Ellenőrző Bizottság nemcsak megvizsgálta a sütőipar problémáját, hanem a hiányosságok megszüntetéséért számos javaslatot is tett. Az érdekelt gazdasági vezetők és szakemberek megvitatták az észrevételeket, javaslatokat és elhatározták — javítanak a hibákon. A fogyasztóközönség pedig reméli, hogy az a 15 pontból álló határozati iava«- lat, amit megvitattak, elfogadtak, hamarosan érezteti majd hatását és bővül majd a megyében a péksütemények választéka — minősége. • Garay Ferenc Szemed a pályán legyen... maga néhány fordulójával ennek két-háromszorosát produkálja. A gyorsvonat, a személy vonat? Egy oda-vissza úttal 1400—1600 embert, kész kis had sereget szállít. S ha ezt beszorozzuk az év háromszázhatvan öt napjával, kiderül, hogy egyetlen vonat Pécs lakosságának több mint a háromszorosát kocsikáztatja meg Pécs— Budapest között. Tehát, ami a balesetmentes utat, a „személy biztonságot” jelenti, feltétlenül a mozdonyvezetőé az elsőbbség. És a „vagyonbiztonság”? Egy 424-es mozdony értéke meghaladja a három és félmillió forintot, egy-egy kocsi forintértéke is túl van a félmillión. A többit bízzuk az olvasóra. Számítsa ki, milyen érméket őriz a mozdonyvezető, amikor személykocsiból 10—15, teherkocsiból 35—40 darab képez egy szerelvényt, Szinte egy városrészt lehetne felépíteni ebből az összegből. Ha pedig mind a kettőt, a személy- és vagyonbiztonságot vesszük ala pul, úgy hisszük, senki sem vállalná a forintosítást. Persze egy pillanatra se higgyük, hogy Győri Kiss István egyszer is utánanézett e furcsa számadásnak, csak mosolygott, amikor számokkal próbáltam kifejezni a felelősségét. — Mi másfajta számokkal dolgozunk — mondotta. — A lelkiismeret, a hivatástudat egyenleteivel, s itt nem szabad sem fel, sem lefelé kerekíteni a számokat, „fillérnyi” pontossággal kell pászolrú mindennek. _ . . A vajszlói határban jával számolva bizony szép pénz. De keres a felesege is. Tavaly például huszonnyolcezer forintot kaptak ketten. És tizenhétezer forintot egyben zárszámadáskor. Jó érzés volt ennyi pénzt egyszerre a kézbe i tartani, — Most is rendszeresen kapunk előleget. Havonta húsz forintot. Bizony egy kicsit szurkoltunk. amíg nem jött az eső Már nem nagyon bíztunk abban, hogy meglesz a betervezett jövedelem. De az eső mindent rendbe hozott. Most megnézheti a hatarunkat. Azt hiszem, magának is az lesz a véleménye: nem kell sen ki előtt szégyenkeznünk ... A tehenek nyugtalankodnak. Délre jár már az idő. Indulnak az istálló felé. Tamás Ignác is fogja az egylábú -.ékét, elkiáltja magát, és elindul a jószágok után az istálló felé. Lassan bandukolnak a tehenek. Huszonnyolc marha legel az istállótól nem messze. Kutya híján ember kerüli körül a csordát, összetereli. Egyik kezében bot. a másikban valami furcsa alkalmatosság. * — Szék is, meg hajtásra is alkalmas! — mutatja az egylábú széket Tamás Ignác, a vájsz lói Zöld Mező tehenésze. A lába dorongfából van, az ülőkéje meg gyalulatlan deszka. — Praktikus alkotmány. Amíg a tehenek legelésznek, ő erről a székről vigyáz és gyönyörködik. Tizenárom éve termelöszövet kezeti tag Tamás Ignác. Büszkén mondja, hogy ő még Lo- sonczi Pállal, a jelenlegi földművelésügyi miniszterrel kezd te el a közöst. Igaz, hogy Lo- sonczi Pál jónéhány kilométerrel odébb volt, mint ő, de azért értekezleteken, no meg agitációs . munkán mindig találkoztak. Később elkerült Sorpogy megyéből, átjött Baranyába, de itt is tsz-tag lett. Most a vajszlói Zöld Mezőben dolgozik. Azt mondja: harminc hat munkaegységet tud szerezni havonta és ez ötven forintNegyedszer permetezik a szőlőket a baranyai lankákon A baranyai lankákon, ahol mintegy 17 000 holdon zöldellnek a szőlők, veszélyt mutatnak a peronoszpóra-jelző állomások. A csapadékkal váltakozó meleg időjárás igen kedvez a fertőzésnek. A szőlőre most a legveszedelmesebb a peronoszpóra. A szemek általában sörétnagyságúak, a korai fajtáknál pedig már a borsó nagyságát is elérik, s ilyenkor különösen fogékonyak a peronoszpóra fertőzésére. A megye három nagy borvidékén — a Villány—siklósi, a pécsi és a mohácsi dombokon — éppen ezért harmadszor, sőt sok helyütt negyedszer permetezik a szőlőket. Az idén új védekezőszereket is használnak a szőlősgazdák: így például a jól bevált Vitigrant és a Thiovi- toL A legnagyobb baranyai „sző lősgazda” — a Villány-Siklósi Állami Gazdaság — a védekezésben is példát mutat a szövetkezeti és az egyéni gazdáknak. Az ezer holdnyi szőlő védelmét külön erre a célra szervezett, összesen 180 tagú és gépekkel jól felszerelt, védekező-brigád látja el. A brigád kombinált védekezést alkalmaz: a permetezést összekapcsolja ’ rézkénes porozással, s így nemcsak a peronoszpóra, hanem a lisztharmat veszélyét is elhárítják. A baranyai szőlők általában szépek, jó a fürtképződés a tőkéken. — Mivel megkapták — ha igyen- Jőtlen elosztásban is — a szoka sós csapadék- és hőmennyiséget, sehol sem mutatkozik szembetűnő elmaradás a fejlettsegükben más évei? hasonló időszakához képest. EHenärzik a idmives- szövetkezeteh munkáját Jövő héten nagyszabású ellen őrzést tartanak a megye összes földművesszövetkezeténél A MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának irányítása alatt megvizsgálják a szövetkezeti demokrácia alapvető követe’- ményeinek betartását, így az igazgatóságok és a felügyeio yiZOttságOX l. tülönös gondot fordítanak a felvásárlási munkára. Felmérik a tojás és baromfi ?.tvételének munkáját, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás helyzetét Ezen belül megvizsgálják a szedés és a szállítás megszervezését is. Ellenőrzik, hogy megfelelő-e a lakosság alapvető élelmiszerrel való ellátása, a raktárhelyzet, az üdítő ital mennyisége. Különös tekintettel ellenőrzik a kenyérszállítás, továbbá a mezőgazdasági szeráru és a mozgóárusítás ütemét. Áramszünet Áramszünet lesz folyó hó 18-án* szerdán 8—12 óráig nagyfeszültségű hálózat átépítése miatt az alábbi területen: Szigeti út 137. és 136. sz. házaktól nyugatra, Tiborc u. 63—64-től nyugatra, Málna u, Meggyfa u, Egres u, Mária d ilő, Szőlészeti Kutató Intézet, Magyar- ürögi út, Rácváros egész területe* Baj mi dűlő, Mária, Horgas dűlők* Alsóhegy, Vízügyi Igazgatóság* Pataca egész területe. Sohasem számolt utána, hogy a 27 év alatt hány millió embert, hány ezer szerelvényt szállított, de pontosan nyilvántartja: — huszonhét év alatt egyetlenegyszer sem volt „fek- vemaradásom”, — amit úgy kell értelmezni, hogy a mozdonyát egyszer sem kapták szolgálatképtelenségen. Ez lenne hát a harmadik forgalom, az „üzembiztonság”, amely alapköve az imént említett másik kettőnél?. — Életcélnak kell tekinteni a szakmát — mondja. — Mert ha könnyebbnek, kisebb valaminek tekinti az ember, az sok kai súlyosabb egy elrontott csa ládi életnél. Nem tagadja, goltak azért „meleg percei” is, amikor nem a szakmai biztonságérzés, hanem a lélekjelenlét mentett meg életeket, értékeket. Mint ötvennyolcban Abaligefen, ahol a váltókezelő és a forgalmista hibájából beleszaladt egy négyhuszonnégyesbe. — A váltó állásáról vettem észre, hogy baj van, be is vágtam a féket, de á mozdony és a rákapcsolt szerelvény súlya, lendülete, legalább húsz méternyi távolságot igényelt volna a megálláshoz. A fűtőm ijedtében ki akart ugrani, alig volt időm, hogy visszarántsam. Ha leugrik, az életét is elvesztheti. Szerencsére az összeütközés sem volt olyan súlyos, hogy életveszéllyel, vagy sérüléssel járt volna. Egy valamire mindennél szívesebben emlékezik, pedig az az emlék éppen üzembiztonsági hibákhoz kapcsolódik. Elég régi história, még 1954-ben történt. A mozdonyon kiolvadt az egyik főanya, ami szaknyelven annyit jelent, hogy üzemképtelenné vált, be kell vontatni a legközelebbi állomásra és más mozdonyt kell akasztani a szerelvény elé. Ez pedig behoz hatatlan késéssel járt volna, arról nem is beszélve, hogy az ellenvonatok egész sorát „elverik”, késésre kárhoztatják. — Szabálytalanságot követtem el, nem tehettem mást. Az egyik fűtőt a „keretre” ültettem és Pusztaszabolcstól Pestig kenegette a kiolvadt anyát, Majdnem fegyelmi lett a vége, a külsős mozdonyfelvigyá- zó jóvoltából. Feljelentették a vasutas szakszervezetnél, ahol úgy látszik mégsem vették olyan tragikusan a dolgot. Különösen, amikor azt is megtudták, hogy a „vissza-útat” is így akarta megoldani. — A Pécsi Fűtőház becsületét alcartam megmenteni. Ott hozzák helyre a hibát, ne csú- foskodjunk kölcsönmozdony- nyal. Persze nem engedték meg a „fordulót”, ellenben a két fűtővel együtt, — mert azokat is felhivatták, — dicséretet kaptunk a merész vállalkozásért és a dicséret mellé egy gépkocsit, meg 300 forintot, hogy körülnézhessünk Budapesten. Nem csoda hát, hogy Győri Kiss István a szokásosnál gyor sabban halad előre az előléptetésben. Amíg 1935-től a felszabadulásig órabéres mozdonyvezetői, ma.id műszaki se gédtiszti rozettáig i%ent az elő léptetése, ma már elérte azt a rendfokozatot, amit mozdonyvezető elérhet. 1946-ban főmozdonyvezető lett, és 1951- ben műszaki vezető főellenőr. Kitüntetései között három szta hanovista jelvény, egy „Kiváló vasutas” jelvény, illetve oklevél dokumentálja szorgalmát, hivatásszeretetét. Néhány hete pedig a XII. vasutasnapon kormánykitüntetést kapott a Parlamentben. Díszes oklevelet és érdemérmet a „Szociális ta munkáért” címmel, a vasútnál eltöltött „kiváló szolgálataiért”. Hat esztendőt kell még szolgálnia a nyugdíjig, noha 49 éves, de a mozdonyon öt évvel előrehozták a nyugdíj-jogosult ságot. Amikor megkérdezem, hogy ennyi rengeteg hivatalos utazás után ő maga szeret-e utazni, kicsit értelmetlenül néz rám. — Sohasem volt még csömöröm sem az egyiktől, sem a másiktól. Minden utazásom új és új benyomás. El kell hinni neki, hiszen úgy beszél a hivatalos útról, mint a turista az élményeiről. — Nem tudja azt a „civil”, mit jelent hajnalonként, éjszakánként mozdonyra szállni. A mozdony hálás ahhoz, aki szereti, és a mozdony beszélni is tud, csak érteni kell a nyelvét. A hangja, a zsongása, minden zöreje, moccanása mond valamit. Az utolsó csapszegtöl a vezérlőműig, minden kis alkatrész jelez, megnyugtat, vagy figyelmeztet. Szóval szeretem a mozdonyt, — szeretjük egymást... — sgy. — á 1
