Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-16 / 139. szám
»63. JÜNIUS IS. NAPLÓ 3 Sikeres kísérletek a komlói 111-as aknán Üzemeink, vállalataink előtt! soha sem volt enyire elsőrendű feladat a termelékenység növelése, minit napjainkban. Az egyre növekvő igények kielégítésére, eddig is komoly mértékű gépii beruházások, felújítások, új technológiák, újítások százai és ezred segítették üzemeinket a többtermelésre és ezzel párhuzamosan az igények fokozottabb kielégítésére. Különösen vonatkozik ez szénbányáinkra, az ipari vérkeringés centrumaira, hiszem nélkülük aligha teljesítené tervét egyetlen üzemünk is. Igen figyelemreméltó e példák közül is a komlóiak, helyesebben a komlói III-as akna műszaki gárdájának legutóbbi eredménye, a hosszúfúrólyukas robbantásos jövesztés kísérleteivel. Miből indultak ki. Az idei tervfeladatotoból, amelyek előírják, hogy összözemi szinten 1330 kilogramm szenet kéE naponta termelniük. Ez a gyakorlatban azt jeleníti, hegy ebben a teljesítményben benne foglaltatik a tröszt valamennyi dolgozója, beleértve a külszíni munkásokat, a gépészeket, a szerelőket, még az admániszt- rátoroikat is, tehát, fejtési teljesítmény tervüket 3703 káló- gramm napi termeléssel kell biztosítaniuk, amely összüze- mi teljesítményben 106,1 százaléka, fejtési teljesítményben pedig 104,4 százaléka az 1961. évi tervnek. Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy az idei tervteljesítéshez jelentősen növelni keH. a fejtések teljesítményét Ezzel kapcsolatiban a problémák önmagufctól jelentkeztek. Például a feteőszámti koncentráció megindításával a vastagabb széntelepek pajzsos leművelését csak akkor kezdhetik meg, ha a vékony (ke- ménysaenű) fedőtelepet már leművefflék. Illetve akkor, ha e telepek leművelését annyira meggyorsították, hogy a pajzsok egymás utáni telepítése kiesés nélkül végrehajtható. Ehhez viszont a fedőtelep fejtési sebességét kell meggyorsítaniuk. E követelményeiknek az eddig alkalmazott hagyományos lefejtési mód már nem felel meg, tehát más megoldást kellett keresői egy eddiginél korszerűbb fejtési mód kialakítására, elsősorban pedig a célnak legjobban megfelelő jöveszjtésd mód kidolgozására, alkalmazására. A kísérletek eddig két irányban folynak. Az egyik a gépi jövesztés megoldása (szénfűrész, rammgerét, . szénimaró, stb.) a másik a robbantásos jövesztés kidolgozása korszerű fúrólyuk telepítéssel. A bányászatban a robbantást már a XVIII. század elején alkalmazták jövesztésne, s egészen természetes, hogy azóta nagy mértékben fejlődött a fúrástechmika s korszerűbb A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a M. játékhétre 4 333 453 lottószelvény érkezett, s így egy-egy nyeröosz- tályra 1 ea 294 forint jut. Hajdúszoboszlón a szabadtéri színpadon megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 2,14, 36/42, 76 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelentése szerint a 24. heti lottószelvények értékelése során öt találatos szelvényt találtak. A szerencsés nyertes a nagy nyeremény re jogosító találatot a 6 473 916 számú szelvénnyel érte el. A szelvényen név és cím nem szerepel. Mielőtt elteszi «M. ruháját, gondoskodjék altnak szakszeri vegytisztitásáról, amit a PATYOLAT 2 hét alatt elvégez. Keresse fefl a Patyolat Atwetröhelyeit. 367 lett a robbantás technikája is. Tulajdonképpen régen ismert és általánosan alkalmazott mód a fejtésekben a robbantásos jövesztés. Ezt a módot mindenütt alkalmazzák, ahol a robbantás szükséges, és ahol a biztonságot figyelemtoevéve, jöveszteni produkálni lehet vele. A komlói III-as aknán ez a mód nem vált be, s nem is volt biztonságos. Az új kísérlethez nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió, Lengyelország és a más államokban is alkalmazott fúrólyukas robbantásos jövesztések sikere, amelyet a komlód sajátos viszonyokhoz kellett átdolgozniuk. A kísérlet elkezdése, a homlokkal párhuzamos dőlésmenti hosszú fúrólyukak telepítése, tövises utakon vezetett sikerre, de megérte a fáradságot. A kísértet eredménnyel járt,* s ma már az üzem többi sikereihez sorolható. A hosszú fúrólyuk (öt méteres) megfúrása szovjet gyártmányú fúrófcaite- páesokkal és spirál Z-őlű fúró- szárrsű történik. A kísérteteket a 7-es, a 7/a és a 14-es telepi fejtésekben alkalmazzák, « a ennek alapján ma már, a III-as és az I-es szánt közötti 7-es teäepi fejtésben IS—20 méter hosszban robbantással jöveszffik a szenet. A kísérletet folytató csapatnál érdemes megnézni a teljesítmény adatait k Amíg például áprilisban kézi jövesztés- sel (csak eme volt mód) személyenként 3,15 csille volt. a teljesítmény, május 25-ig a hosz- szűfúrólyukas robbantásos jö- vesztéssefl. 4,2 csilOéne emelkedett az egyfőre eső napi teljesítmény. Ez a módszer nemcsak a termelékenység növekedését segíti elő, hanem vele együtt lényegesen megkönnyíti a fejtési dolgozók fizikai munkáját is, mivel a robbantás után a szán- homloknak csupán 10 százalékát kell kézi erővel leműveümi, hogy a végleges biztosítás megtörténjen. Ezen felül a sűrített tevegő felihasználása is komoly mértékben csökken, ami újabb megtakarítást jelent a megtermelt szén önköltségében. A további feladat ezek után már a fúrási idő lerövidítése s ezzel egyidejűleg a lefúrt lyukak hosszának fokozása lesz, hogy ezáltal is elérhető legyen a napi egypásztás előrehaladás. Az akna vezetői bíznak abban, hogy a tröszt által megrendelt szovjet fúrókalsa- pácsok megérkezése, a fejtési dolgozók gyakorlottsága, a nagyobb tóttá tmenn yiségű robbanóanyag biztosítása (s ezzel együtt a töltési idő csökkentése) lehetővé team számukra a megkezdett út folytatását a nagyszerű cél elérését. — agy — Ráronszortnára teljesítette Kidéig export- tervét a Baranya megyei Tejipari Vállalat Az ideig mintegy 15 vagon sajtót exportált a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Ezzel mintegy háromszorosára teljesítette export tervét. Legnagyobb mennyiséget a 90 centis átmérőjű, átlagosan 80 kilós súlyú ementáli sajtkariikákból szállították, főként Belgiumba, Nyugat-Németországiba, Ausztriába, az NDK-ba és Egyiptomba. A pécsi aajtpincéban jelenleg mintegy 5 vagon különféle sajt érlelődik, köztük a külföldön kedvelt juhtejből készült kaska val sajtok. Az érdekes zamatú, sós ízű juhsajtból legtöbbnyire Szíria, Görögország és Egyiptom vásárol. ■4*4 A helikoni aranyérmes iskolák karbálja Kedves hagyománnyá kezd válni, hogy a keszthelyi Helikonon arany vagy ezüst érmet szerzett iskolák ének- és zenekarai ún. karbált rendeznek, amelyen az idén a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum, a Janus Pannonius és Leőwey Leánygimnázium, a Nagy Lajos és a Széchenyi Fiúgimnázium aranyérmes kórusai, illetve zenekarai jelentek meg. A Zrínyi Miklós Közgazda- sági Technikum volt az idén a vendéglátó gazda, anafc örömére, hogy sikerült elhozniuk a helikoni vándorserleget. A vendégek sorában Lengyel József, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója, dr. Marosy Lászlóné, a Belker. Minisztérium szakfelügyelője, Gábriel József, a városi műv. osztály vezetője, a pécsi középiskolák igiazgiatói és karnagyai voltak. A vidám rész előtt komoly mű sorszámok hangzottak eL Bevezetőként dr. Máttyus László igazgató ismertette a helikoni játékok történetét 1817-től napjainkig, majd az egyesített énekkarok szebbnél szebb énekszámokkal szerepeltek. Kedves ünneplésben részesítették TiUai Aurél főiskolai adjunktust, a négy tételes kis- kórus-szvit szerzőjét, Ivasivka Mátyás karnagyot és itt ünnepelték Tigelmarm Annái is, a Közgazdasági Technikum IV. o. tanulóját, aki belkereskedelmi könyvvitelből az országos középiskolai tanulmányi versenyen a II. díjat szerezte meg. A komoly rész után az intézet tánczenekara fújta a. „talpaié” valót. Táncra perdültek a fiatalok, akik aranyérmekkel gyarapították iskolájuk jóhírnevét. (T. I.) Kínai porcelánkiállítás Pécsett A Műcsarnok, a Kultúrteapcsolatok Intézete és a Janus Pannonius Múzeum rendezésében modem kínai porcelánja - állítás nyílik vasárnap Pécsett a Káptalan utca 2. szám alatt, a Zsolnay-múzeum épületében. Vasárnap Szentlőrincen, a labdarúgó-pályán rendezik meg a megyei tűzoltó-versenyt, amelyen mintegy 680 állami és önkéntes tűzoltó vesz részt. A képen az előkészületeket láthatjuk a nagy versenyre, amelynek fő mondanivalója: olaj és transzformátor tűz eloltása lesz. A verseny igen magas színvonalúnak és látványosnak ígérkezik. A társadalmi tulajdon védelme nem kampányfeladat Ankét a megye építőiparának társadalmi tulajdonvédelméről Tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Bizottsága és a Megyei Rendőr- kapitányság amkétot rendezett a főkapitányság klubjában. A meghívottak az építőipari vállalatok társadalmi tulajdon védelméről tanácskoztak. A vitaindító beszámolót Juhász András eivtárs, a Megyei Rendőrkapitányság társadalmi tulajdon védedimi osztályának vezetője tartotta. — A társadalmi tulajdon védelme ma már egyre inkább társadalmi alapokra helyezkedik — mondotta többek között. Mind jobban és jobban háttérbe szorul az a nézet is, hogy a társadalmi tulajdon védelme csupán a lopások megakadályozását és megelőzését jelenti. Juhász elvttárs beszámolójában részletesen ismertette a± elkövetett bűncselekmények megoszlását. Az építőipar területén 1960-ban hetven társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnügy történt. A kár 173 ezer forintnyi. 1961-ben 89 esetben volt bűnvádi eljárás és az ezek által okozott kár l 360 109 forint volt. Idén az első negyedévben 18 bűn- cselekménnyel 24 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Az. építőipari vállalatok közül a Baranya megyei Építőipari Vállalat és a Komlói Állami Építőipari Vállalat tette a legtöbb bűnvádi feljelentést. A két vállalatnál összesen 70 eset fordult élő és ebből 34 ízben indult eljárás. A keletkezett kár összesen 175 ezer forint s ebből mintegy 100 ezernyi térült csak meg. A beszámoló után többen felszólaltak. Egyik felszólaló éLmandotta: nem lehet sablonszerűén kezelni a társadalmi tulajdon védelmének ügyét, hiszen az nagyon sokrétű. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon védelme nem kampányfeladat s állandó rendszeres munkát igényel. Többen a helytelen tervezést hozták fel példának, mint olyant, amelyik a legtöbb kárt okozza a társadalmi tulajdonban. Például a Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsőjénél a helytelen tervezés miatt 850 ezer forint kár keletkezett, mert a már kész épületben újra fel kellett bontani a padozatot, hogy a különböző vezetékeket, csöveket elhelyezhessék. A felszólalások után Juhász elvtárs összefoglalta az ankéten elhangzottakat s megállapította, hogy az építőiparban a társadalmi tulajdon védelme egyre kedvezőbb. Bizakodás Székelyszabaron SZOKNYÁK* ÉS HANGOK kavalkádja uralja a domboldalt. Sokszínű szoknya, sokszínű beszéd. Az egyik székelye- sen beszél, a másik németül magyaráz, a harmadik baranyai tájszólásban. Sokszínű, de egyaítoaratú asszonynép. Kukoricát kapálnak. — Ezt á részt teljesítményben kapáljuk! — mondja az egyik, mire a másik: — Bezzeg, ahol lehetett volna teljesíteni egységet, azt órabérben adták ki. Egy tizedért egy órára... Tavaly ilyenkor még jóformán alig kapáltak valamit. Gazos földbe vetették a kukoricát és azt meg is lehetett nézni. Az idén tiszta volt a föld vetéskor és tiszta most is. Az első kapálást már be is fejezték, kezdhetik a másodikat. Azt mondják: egy hét alatt végeznek a második kapálással is. Tavaly is dolgoztak ők, és mégis azt beszélték róluk szerte a járásban: a szókélyszaba- ri asszonyok nem dolgoztak. Ez fájt nekik. Nem rajtuk múlott, hogy kevés tett a kucori- ea. — Az elnök sem sókat tehetett róla. Más kérem tizenöt holdon gazdálkodni, meg más egy egész község határán. Nem értett hozzá és enmk a levét mi ittuk meg... — mondja az egyik asszony. i— Most új elnökünk van, meg agranámusunk is — teszi hozzá a másik —. Ök jól szervezik a munkát. — De azért hiba most is van — egészíti ki az előbbit a harmadik —. Látja kérem, én nem kaptam rétet. Pedig nekem is van tehenem. — Mondd csak úgy, ahogy történt! — biztatja vagy hatvan asszony —. Mondd azt, hogy te is kaptál, de visszaadtad. — Igazuk van. Visszaadtam, mert rosszat húztam. Mert úgy húztuk ki: kinék melyik rét jusson. AZ ASSZONYOK letelepszenek. Előkerülnek a kosarak: a szalvétából túróval! telt csésze bukik elő, a másik fa- sírozattat tesz a fehér szalvétára, a harmadik sonkát eszik hagymával. Nem messze van a község. Negyedóra alatt hazaérnének, de nem mennek, mint ahogy nem menték egyéni korukban sem. Reggel héttől este hatig dolgoznák és még az ebédet is kint fogyasztják el. — Ez az év jól kezdődött — magyarázzák evés közben —. Jól szervezd a munkát az elnökünk, meg az agronómu- sunk. Bízunk bennük. Mondtuk mi is: beagitáltak, azt mondták, jó lesz és még nem volt jó. A görcsönydöbokaiak, meg a kisnyárádiak látja nem panaszkodnak. Ott még most is tele vannak a górék kukoricával ... Mindezt nem egy mondja, hanem mint mozaikkockából a kép, úgy tevődik össze ez is. Egyik is mond valamit, a másik is. Persze, mondanak ők olyanokat is, hogy nincs nő a vezetőségben és amikor megkérdem, ki tehet erről, afckor ha nehezen is, de elismerik: a nők. Az egyik azt kifogásolja: tsz-tag, a férje Pécsett dolgozik. Ha otthon ülne és nem dolgozna a közösben, akkor a férje után megcsináltathatná a fogát. De mivel ő is dolgozik, ő is fizeti az SZTK-t, elesik ettől a kedvezménytől Hát igazságos ez? EZEKTŐL MÉG megy a munka. Sőt, ügy dolgoznak most itt az emberek, mint még soha. Az új elnök, Róth Károly, aki a Sátorhelyi—Bólyi Alternd Gazdaság erdőfűi üzemegységét vezette még a műit évben. Pál Ferenc agro- nómus, aki a kölkedd tsz-ből jött át Székeiyszabarra: oda- állt az emberek elé és azt mondta: „Aszályos az év. Nem lesz elég szálastakarmány. Munkaegységre nem lehet osztani szénát Minden téhenes tsz-tag kap egy hold rétet. Az első kaszálás harmados, a sarjú meg feles. Rendben? Hogy rendben? A réteket ellepték az emberek. Az egyiket megszólítom. Nem tsz-tag. Péter Orbánnak hívják, Pécsett az építőknél dolgozik, csak kivett most két nap szabadságot, hogy lekaszálja a félesége jussát. — Én nem dolgozom a közösben, de ahogy a feleségemtől, meg a többiektől tudom, most jobban megy minden. Az asszony most is kapálni van. Besegítenek a családtagok is. Én és még jónéhányan, akik iparban dolgozunk, eljövünk aratni is. Hogy miben látom a javulást? Nézze, az elnök most tapasztalt ember, jól szervezd a munkát. Tőle nem messze is kaszálnak. Marx Ádám bácsi takarmányt«. ö a közös állatainak kaszál. Nyélre állítja a kaszát és úgy válaszol. — Kétségtelen, most jobban megy — mondja —, de majd meglátjuk év végén ... EZ A „MAJD” IS végighúzódik a beszélgetéseken. Sokan mondják itt Székelyszabaron: a tavalyi év rossz volt, több mint másiféiszázezer forint volt a mérleghiány, az államitól 236 ezer forint támogatást kaptak. Ebből fedezték a hiány egy részét. De kihúzott mellel hozá teszik ehhez azt is: nekik még az idén nem volt sorban- áüásuk a banknál. Ez pedig azt jelenti, hogy eddig minden rendben van, még a termelő- szövetkezet pénzügye is. Az állatoknál is kezd rendbejönni a dolog. Februárban még másfél liter volt az istállóátlaguk, most meg hét liter. Százötven hízott sertést elszállítottak már a termelőszövetkezetből, ötvenet hamarosan megint visznek és újabb százat adnak el az államnak decemberben. Ennyi á tervük, de ők a tervet ötven darabbal meg szeretnék fejelni. Baromfiból is többet akarnak adni a tervezettnél, még hozzá tizenöt mázsával. Igaz, hogy 43 hízott marhát akartak értékesíteni, 500 kilós súlyban és csak 33 van hízóban. Nem aggódnak. A hízóba állított marhák idősebbek, erősebbek, többet nyomnak majd a mázsán. A 33 szarvasmarhát úgy hizlalják meg, hogy az elérje a negyvenhárom betervezett súlyát... A BIZAKODÁS, az igazi munka éve az idei Szókely- szabaron. Mindenki, de különösen az asszonyok jól dolgoznak, őket dicséri a határ. Bíznak abban: az idei év sokkal jobb lesz, mint amilyen a tavalyi volt, különösen, ha eső is lesz. Csodákat nem várnak. Tudják, hogy.az elmúlt év kihat erre az évre is, de hisznek benne; munkájuk eredménye nem .marad el. Hisznek és dolgoznak. Ahol ez a kettő párosul, mint ahogy párosul Székelyszabaron — ott nem csalatkozhatnak a tagok. Szalad János
