Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

»63. JÜNIUS IS. NAPLÓ 3 Sikeres kísérletek a komlói 111-as aknán Üzemeink, vállalataink előtt! soha sem volt enyire elsőren­dű feladat a termelékenység növelése, minit napjainkban. Az egyre növekvő igények ki­elégítésére, eddig is komoly mértékű gépii beruházások, fel­újítások, új technológiák, újí­tások százai és ezred segítették üzemeinket a többtermelésre és ezzel párhuzamosan az igé­nyek fokozottabb kielégítésére. Különösen vonatkozik ez szén­bányáinkra, az ipari vérkerin­gés centrumaira, hiszem nél­külük aligha teljesítené tervét egyetlen üzemünk is. Igen figyelemreméltó e pél­dák közül is a komlóiak, he­lyesebben a komlói III-as akna műszaki gárdájának legutóbbi eredménye, a hosszúfúrólyukas robbantásos jövesztés kísérle­teivel. Miből indultak ki. Az idei tervfeladatotoból, amelyek előírják, hogy összözemi szinten 1330 kilogramm szenet kéE na­ponta termelniük. Ez a gyakor­latban azt jeleníti, hegy ebben a teljesítményben benne fog­laltatik a tröszt valamennyi dolgozója, beleértve a külszíni munkásokat, a gépészeket, a szerelőket, még az admániszt- rátoroikat is, tehát, fejtési tel­jesítmény tervüket 3703 káló- gramm napi termeléssel kell biztosítaniuk, amely összüze- mi teljesítményben 106,1 szá­zaléka, fejtési teljesítményben pedig 104,4 százaléka az 1961. évi tervnek. Ezek a számok te­hát azt mutatják, hogy az idei tervteljesítéshez jelentősen növelni keH. a fejtések telje­sítményét Ezzel kapcsolatiban a prob­lémák önmagufctól jelentkez­tek. Például a feteőszámti kon­centráció megindításával a vastagabb széntelepek pajzsos leművelését csak akkor kezd­hetik meg, ha a vékony (ke- ménysaenű) fedőtelepet már leművefflék. Illetve akkor, ha e telepek leművelését annyira meggyorsították, hogy a paj­zsok egymás utáni telepítése kiesés nélkül végrehajtható. Ehhez viszont a fedőtelep fej­tési sebességét kell meggyorsí­taniuk. E követelményeiknek az ed­dig alkalmazott hagyományos lefejtési mód már nem felel meg, tehát más megoldást kellett keresői egy eddiginél korszerűbb fej­tési mód kialakítására, első­sorban pedig a célnak legjob­ban megfelelő jöveszjtésd mód kidolgozására, alkalmazására. A kísérletek eddig két irány­ban folynak. Az egyik a gépi jövesztés megoldása (szénfű­rész, rammgerét, . szénimaró, stb.) a másik a robbantásos jövesztés kidolgozása korszerű fúrólyuk telepítéssel. A bányászatban a robban­tást már a XVIII. század ele­jén alkalmazták jövesztésne, s egészen természetes, hogy az­óta nagy mértékben fejlődött a fúrástechmika s korszerűbb A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a M. játékhétre 4 333 453 lottószelvény érkezett, s így egy-egy nyeröosz- tályra 1 ea 294 forint jut. Hajdú­szoboszlón a szabadtéri színpadon megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 2,14, 36/42, 76 A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság jelentése szerint a 24. heti lottószelvények értékelése során öt találatos szelvényt találtak. A sze­rencsés nyertes a nagy nyeremény re jogosító találatot a 6 473 916 szá­mú szelvénnyel érte el. A szelvé­nyen név és cím nem szerepel. Mielőtt elteszi «M. ruháját, gondoskodjék altnak szakszeri vegytisztitásáról, amit a PATYOLAT 2 hét alatt elvégez. Keresse fefl a Patyolat Atwetröhelyeit. 367 lett a robbantás technikája is. Tulajdonképpen régen ismert és általánosan alkalmazott mód a fejtésekben a robban­tásos jövesztés. Ezt a módot mindenütt alkalmazzák, ahol a robbantás szükséges, és ahol a biztonságot figyelemtoevéve, jöveszteni produkálni lehet ve­le. A komlói III-as aknán ez a mód nem vált be, s nem is volt biztonságos. Az új kísér­lethez nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió, Lengyelország és a más államokban is alkal­mazott fúrólyukas robbantásos jövesztések sikere, amelyet a komlód sajátos viszonyokhoz kellett átdolgozniuk. A kísérlet elkezdése, a hom­lokkal párhuzamos dőlésmenti hosszú fúrólyukak telepítése, tövises utakon vezetett siker­re, de megérte a fáradságot. A kísértet eredménnyel járt,* s ma már az üzem többi sike­reihez sorolható. A hosszú fú­rólyuk (öt méteres) megfúrása szovjet gyártmányú fúrófcaite- páesokkal és spirál Z-őlű fúró- szárrsű történik. A kísérteteket a 7-es, a 7/a és a 14-es telepi fejtésekben alkalmazzák, « a ennek alapján ma már, a III-as és az I-es szánt közötti 7-es teäepi fejtésben IS—20 méter hosszban robbantással jöveszffik a szenet. A kísérletet folytató csapat­nál érdemes megnézni a telje­sítmény adatait k Amíg pél­dául áprilisban kézi jövesztés- sel (csak eme volt mód) szemé­lyenként 3,15 csille volt. a tel­jesítmény, május 25-ig a hosz- szűfúrólyukas robbantásos jö- vesztéssefl. 4,2 csilOéne emelke­dett az egyfőre eső napi telje­sítmény. Ez a módszer nem­csak a termelékenység növe­kedését segíti elő, hanem ve­le együtt lényegesen megkönnyíti a fejtési dolgozók fizikai munkáját is, mivel a robbantás után a szán- homloknak csupán 10 százalé­kát kell kézi erővel leműveümi, hogy a végleges biztosítás megtörténjen. Ezen felül a sű­rített tevegő felihasználása is komoly mértékben csökken, ami újabb megtakarítást je­lent a megtermelt szén ön­költségében. A további feladat ezek után már a fúrási idő lerövidítése s ezzel egyidejűleg a lefúrt lyukak hosszának fokozása lesz, hogy ezáltal is elérhető legyen a napi egypásztás előre­haladás. Az akna vezetői bíz­nak abban, hogy a tröszt által megrendelt szovjet fúrókalsa- pácsok megérkezése, a fejtési dolgozók gyakorlottsága, a na­gyobb tóttá tmenn yiségű rob­banóanyag biztosítása (s ezzel együtt a töltési idő csökkenté­se) lehetővé team számukra a megkezdett út folytatását a nagyszerű cél elérését. — agy — Ráronszortnára teljesítette Kidéig export- tervét a Baranya megyei Tejipari Vállalat Az ideig mintegy 15 vagon sajtót exportált a Baranya me­gyei Tejipari Vállalat. Ezzel mintegy háromszorosára telje­sítette export tervét. Legna­gyobb mennyiséget a 90 centis átmérőjű, átlagosan 80 kilós súlyú ementáli sajtkariikákból szállították, főként Belgium­ba, Nyugat-Németországiba, Ausztriába, az NDK-ba és Egyiptomba. A pécsi aajtpincéban jelen­leg mintegy 5 vagon különféle sajt érlelődik, köztük a kül­földön kedvelt juhtejből ké­szült kaska val sajtok. Az ér­dekes zamatú, sós ízű juhsajt­ból legtöbbnyire Szíria, Görög­ország és Egyiptom vásárol. ■4*4 A helikoni aranyérmes iskolák karbálja Kedves hagyománnyá kezd válni, hogy a keszthelyi Heli­konon arany vagy ezüst érmet szerzett iskolák ének- és ze­nekarai ún. karbált rendeznek, amelyen az idén a Zrínyi Mik­lós Közgazdasági Technikum, a Janus Pannonius és Leőwey Leánygimnázium, a Nagy La­jos és a Széchenyi Fiúgimná­zium aranyérmes kórusai, il­letve zenekarai jelentek meg. A Zrínyi Miklós Közgazda- sági Technikum volt az idén a vendéglátó gazda, anafc örö­mére, hogy sikerült elhozniuk a helikoni vándorserleget. A vendégek sorában Lengyel Jó­zsef, a Művelődésügyi Minisz­térium főelőadója, dr. Marosy Lászlóné, a Belker. Miniszté­rium szakfelügyelője, Gábriel József, a városi műv. osztály vezetője, a pécsi középiskolák igiazgiatói és karnagyai voltak. A vidám rész előtt komoly mű sorszámok hangzottak eL Bevezetőként dr. Máttyus László igazgató ismertette a helikoni játékok történetét 1817-től napjainkig, majd az egyesített énekkarok szebbnél szebb énekszámokkal szerepel­tek. Kedves ünneplésben részesí­tették TiUai Aurél főiskolai adjunktust, a négy tételes kis- kórus-szvit szerzőjét, Ivasivka Mátyás karnagyot és itt ünne­pelték Tigelmarm Annái is, a Közgazdasági Technikum IV. o. tanulóját, aki belkereskedel­mi könyvvitelből az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen a II. díjat szerezte meg. A komoly rész után az inté­zet tánczenekara fújta a. „talp­aié” valót. Táncra perdültek a fiatalok, akik aranyérmekkel gyarapították iskolájuk jóhír­nevét. (T. I.) Kínai porcelán­kiállítás Pécsett A Műcsarnok, a Kultúrteap­csolatok Intézete és a Janus Pannonius Múzeum rendezésé­ben modem kínai porcelánja - állítás nyílik vasárnap Pécsett a Káptalan utca 2. szám alatt, a Zsolnay-múzeum épületében. Vasárnap Szentlőrincen, a labdarúgó-pályán rendezik meg a megyei tűzoltó-versenyt, amelyen mintegy 680 állami és önkéntes tűzoltó vesz részt. A képen az előkészületeket lát­hatjuk a nagy versenyre, amelynek fő mondanivalója: olaj és transzformátor tűz eloltása lesz. A verseny igen magas színvonalúnak és látványosnak ígérkezik. A társadalmi tulajdon védelme nem kampányfeladat Ankét a megye építőiparának társadalmi tulajdonvédelméről Tegnap a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei Bi­zottsága és a Megyei Rendőr- kapitányság amkétot rendezett a főkapitányság klubjában. A meghívottak az építőipari vál­lalatok társadalmi tulajdon védelméről tanácskoztak. A vitaindító beszámolót Juhász András eivtárs, a Megyei Rendőrkapitányság társadalmi tulajdon védedimi osztályának vezetője tartotta. — A társadalmi tulajdon védelme ma már egyre inkább társadalmi alapokra helyezke­dik — mondotta többek között. Mind jobban és jobban háttér­be szorul az a nézet is, hogy a társadalmi tulajdon védelme csupán a lopások megakadá­lyozását és megelőzését jelen­ti. Juhász elvttárs beszámolójá­ban részletesen ismertette a± elkövetett bűncselekmények megoszlását. Az építőipar terü­letén 1960-ban hetven társa­dalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűnügy történt. A kár 173 ezer forintnyi. 1961-ben 89 esetben volt bűnvádi el­járás és az ezek által okozott kár l 360 109 forint volt. Idén az első negyedévben 18 bűn- cselekménnyel 24 ezer forint­tal károsították meg a társa­dalmi tulajdont. Az. építőipari vállalatok közül a Baranya megyei Építőipari Vállalat és a Komlói Állami Építőipari Vállalat tette a legtöbb bűnvá­di feljelentést. A két vállalat­nál összesen 70 eset fordult élő és ebből 34 ízben indult eljá­rás. A keletkezett kár összesen 175 ezer forint s ebből mint­egy 100 ezernyi térült csak meg. A beszámoló után többen felszólaltak. Egyik felszólaló éLmandotta: nem lehet sablon­szerűén kezelni a társadalmi tulajdon védelmének ügyét, hiszen az nagyon sokrétű. Hangsúlyozta, hogy a társa­dalmi tulajdon védelme nem kampányfeladat s állandó rendszeres munkát igényel. Többen a helytelen tervezést hozták fel példának, mint olyant, amelyik a legtöbb kárt okozza a társadalmi tulajdon­ban. Például a Mohácsi Fa­rostlemezgyár második lépcső­jénél a helytelen tervezés miatt 850 ezer forint kár ke­letkezett, mert a már kész épületben újra fel kellett bon­tani a padozatot, hogy a kü­lönböző vezetékeket, csöveket elhelyezhessék. A felszólalások után Juhász elvtárs összefoglalta az anké­ten elhangzottakat s megálla­pította, hogy az építőiparban a társadalmi tulajdon védelme egyre kedvezőbb. Bizakodás Székelyszabaron SZOKNYÁK* ÉS HANGOK kavalkádja uralja a dombol­dalt. Sokszínű szoknya, sokszí­nű beszéd. Az egyik székelye- sen beszél, a másik németül magyaráz, a harmadik bara­nyai tájszólásban. Sokszínű, de egyaítoaratú asszonynép. Kukoricát kapálnak. — Ezt á részt teljesítmény­ben kapáljuk! — mondja az egyik, mire a másik: — Bezzeg, ahol lehetett vol­na teljesíteni egységet, azt órabérben adták ki. Egy ti­zedért egy órára... Tavaly ilyenkor még jófor­mán alig kapáltak valamit. Gazos földbe vetették a ku­koricát és azt meg is lehetett nézni. Az idén tiszta volt a föld vetéskor és tiszta most is. Az első kapálást már be is fe­jezték, kezdhetik a másodikat. Azt mondják: egy hét alatt vé­geznek a második kapálással is. Tavaly is dolgoztak ők, és mégis azt beszélték róluk szer­te a járásban: a szókélyszaba- ri asszonyok nem dolgoztak. Ez fájt nekik. Nem rajtuk mú­lott, hogy kevés tett a kucori- ea. — Az elnök sem sókat tehe­tett róla. Más kérem tizenöt holdon gazdálkodni, meg más egy egész község határán. Nem értett hozzá és enmk a levét mi ittuk meg... — mondja az egyik asszony. i— Most új elnökünk van, meg agranámusunk is — teszi hozzá a másik —. Ök jól szer­vezik a munkát. — De azért hiba most is van — egészíti ki az előbbit a har­madik —. Látja kérem, én nem kaptam rétet. Pedig ne­kem is van tehenem. — Mondd csak úgy, ahogy történt! — biztatja vagy hat­van asszony —. Mondd azt, hogy te is kaptál, de vissza­adtad. — Igazuk van. Visszaadtam, mert rosszat húztam. Mert úgy húztuk ki: kinék melyik rét jusson. AZ ASSZONYOK letelep­szenek. Előkerülnek a kosarak: a szalvétából túróval! telt csésze bukik elő, a másik fa- sírozattat tesz a fehér szalvé­tára, a harmadik sonkát eszik hagymával. Nem messze van a község. Negyedóra alatt ha­zaérnének, de nem mennek, mint ahogy nem menték egyé­ni korukban sem. Reggel hét­től este hatig dolgoznák és még az ebédet is kint fogyaszt­ják el. — Ez az év jól kezdődött — magyarázzák evés közben —. Jól szervezd a munkát az el­nökünk, meg az agronómu- sunk. Bízunk bennük. Mond­tuk mi is: beagitáltak, azt mondták, jó lesz és még nem volt jó. A görcsönydöbokaiak, meg a kisnyárádiak látja nem panaszkodnak. Ott még most is tele vannak a górék kuko­ricával ... Mindezt nem egy mondja, hanem mint mozaikkockából a kép, úgy tevődik össze ez is. Egyik is mond valamit, a másik is. Persze, mondanak ők olyanokat is, hogy nincs nő a vezetőségben és amikor meg­kérdem, ki tehet erről, afckor ha nehezen is, de elismerik: a nők. Az egyik azt kifogásolja: tsz-tag, a férje Pécsett dolgo­zik. Ha otthon ülne és nem dolgozna a közösben, akkor a férje után megcsináltathatná a fogát. De mivel ő is dolgo­zik, ő is fizeti az SZTK-t, el­esik ettől a kedvezménytől Hát igazságos ez? EZEKTŐL MÉG megy a munka. Sőt, ügy dolgoznak most itt az emberek, mint még soha. Az új elnök, Róth Ká­roly, aki a Sátorhelyi—Bólyi Alternd Gazdaság erdőfűi üzemegységét vezette még a műit évben. Pál Ferenc agro- nómus, aki a kölkedd tsz-ből jött át Székeiyszabarra: oda- állt az emberek elé és azt mondta: „Aszályos az év. Nem lesz elég szálastakarmány. Munkaegységre nem lehet osz­tani szénát Minden téhenes tsz-tag kap egy hold rétet. Az első kaszálás harmados, a sarjú meg feles. Rendben? Hogy rendben? A réteket ellepték az embe­rek. Az egyiket megszólítom. Nem tsz-tag. Péter Orbánnak hívják, Pécsett az építőknél dolgozik, csak kivett most két nap szabadságot, hogy leka­szálja a félesége jussát. — Én nem dolgozom a kö­zösben, de ahogy a feleségem­től, meg a többiektől tudom, most jobban megy minden. Az asszony most is kapálni van. Besegítenek a családtagok is. Én és még jónéhányan, akik iparban dolgozunk, eljövünk aratni is. Hogy miben látom a javulást? Nézze, az elnök most tapasztalt ember, jól szervezd a munkát. Tőle nem messze is kaszál­nak. Marx Ádám bácsi takar­mányt«. ö a közös állatainak kaszál. Nyélre állítja a kaszát és úgy válaszol. — Kétségtelen, most jobban megy — mondja —, de majd meglátjuk év végén ... EZ A „MAJD” IS végighú­zódik a beszélgetéseken. Sokan mondják itt Székelyszabaron: a tavalyi év rossz volt, több mint másiféiszázezer forint volt a mérleghiány, az államitól 236 ezer forint támogatást kap­tak. Ebből fedezték a hiány egy részét. De kihúzott mellel hozá teszik ehhez azt is: nekik még az idén nem volt sorban- áüásuk a banknál. Ez pedig azt jelenti, hogy eddig minden rendben van, még a termelő- szövetkezet pénzügye is. Az állatoknál is kezd rendbejönni a dolog. Februárban még más­fél liter volt az istállóátlaguk, most meg hét liter. Százötven hízott sertést elszállítottak már a termelőszövetkezetből, ötvenet hamarosan megint visznek és újabb százat adnak el az államnak decemberben. Ennyi á tervük, de ők a tervet ötven darabbal meg szeretnék fejelni. Baromfiból is többet akarnak adni a tervezettnél, még hozzá tizenöt mázsával. Igaz, hogy 43 hízott marhát akartak értékesíteni, 500 kilós súlyban és csak 33 van hízó­ban. Nem aggódnak. A hízóba állított marhák idősebbek, erő­sebbek, többet nyomnak majd a mázsán. A 33 szarvasmarhát úgy hizlalják meg, hogy az el­érje a negyvenhárom beter­vezett súlyát... A BIZAKODÁS, az igazi munka éve az idei Szókely- szabaron. Mindenki, de külö­nösen az asszonyok jól dolgoz­nak, őket dicséri a határ. Bíz­nak abban: az idei év sokkal jobb lesz, mint amilyen a ta­valyi volt, különösen, ha eső is lesz. Csodákat nem várnak. Tudják, hogy.az elmúlt év ki­hat erre az évre is, de hisznek benne; munkájuk eredménye nem .marad el. Hisznek és dolgoznak. Ahol ez a kettő pá­rosul, mint ahogy párosul Szé­kelyszabaron — ott nem csa­latkozhatnak a tagok. Szalad János

Next

/
Thumbnails
Contents