Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

IMS. JŰNTUS IS. 5 A könyvek birodalmában Hogyan tart lépést a megyei könyvtár az olvasók egyre növekvő igényeivel Hétfőn szíirmapos a megyei könyvtár, a zárt ajtók mögött mégis lázas munka folyik. Felszólításokat írnak, könyve­ket készítenek elő bekötésre, statisztikát csinálnak és a töb­bi soron levő feladataikat vég­zik a könyvtár dolgozód. 85 000 KÖNYV Közel 85 000 kötet várja itt az olvasót, s miként a szám­adatok is mutatják, a kölcsön­zők élinek is a lehetőségekkel. Márciusban például 14 420, áp­rilisban 9157 könyvet kölcsö­nöztek ki. A tavalyi átlagfor­galom elérte a 135 000-t a be­iratkozott tagok száma közel 3000. — A megyei könyvtár álta­lános közművelési könyvtár, — tájékoztat dr. Csorba Győ­ző, a könyvtár helyettes veze­tője — szépirodalmi tevékeny­ségi körén túl, ellát bizonyos műszaki funkciókait is, persze, Rádió adó-vevő berendezéssel irányítják a gépkocsikat Szerelik az adótornyot A korszerű közlekedés a gépkocsik gyorsabb irányítását követeli meg. Az egyre növek­vő szállítási feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha a gépkocsik a rendelők Igényei­nek megfelelően a legrövidebb időn belül rendelkezésre áll­nak. Ehhez nyújt most segít­séget a 12-es AKÖV-nél fel­szerelésre kerülő adó-vevő­berendezés. A nagyadó Re­mény-pusztán lesz felszerelve, a vállalat központjában pedig már sezrelik az antennát. A vevőberendezések a járási székhelyeken, Mohácson, Sik­lóson, Szigetváron lesznek be­állítva. Az URH-készülékek segítségével gyorsan tudnak utasításokat adni a gépkocsik­nak és a viszfuvarokat is elő­nyösen tudják biztosítani. A gépkocsik jobb kihasználása, a kellő terhelés, a jobb irányí­tás, a költségeik csökkentését is maga után vonja. ez nem azt jelenti, hogy itt minden műszaki vonatkozású könyvhöz hozzá lehet jutni. Ez már a szakönyvtárak feladata. Nálunk az általános jelleg a főszempont. — A szépirodalmi művek közül minden magyarul meg­jelenő művet megvásárol a könyvtár? — Igen. A hazai, a szovjet, a népi demokratikus irodalom példányait, úgyszintén a hala­dó nyugati irodalom legjelen­tősebb alkotásait. Mindez ter­mészetesen nem vonatkozik a már több kiadást megért kö­tetekre. AZ IFJÚSÁGI IRODALOM A könyvtárnak 14 éven alu­li beiratkozott tagja nincs. Ennek ellenére vásárolnak ilyen korú fiatalok érdeklődési körét kielégítő könyveket, még mesekönyveket is — ab­ból a célból, hogy az ide be­iratkozott szülőknek a váloga­tásban segítségükre legyenek. Tizennégy éven felüli fiata­loknak szóló olvasmányok te­rén sajnos könyvkiadásunk is gyengén áll. Persze, egy 15— 16 éves fiatal már válogatással olvashat klasszikusokat is. Et­től függetlenül nem ártana, ha minél több fantasztikus-tudo­mányos regényhez és kalandos útleíráshoz lehetne hozzájutni. AMI AZ OLVASÖT ÉRDEKLI Nagy , általánosságban el­mondható, hogy az olvasók a szépirodalmi könyveket olvas­sák leginkább. Az új magyar irodalom fejlődését bizonyítja, hogy ma már egyenlő mérték­ben olvassák a klasszikusok­kal. Az érdeklődés középpont­jában az útleírások állnak, de nagyon sokan keresik a nép­szerű természettudományos műveket is. A fejlett pécsi ze­ned és képzőművészeti életnek megfelelően a művészeti köny­vek is nagy érdeklődésre tar­tanak számot. A megyei könyvtár olvasó­közönsége, meglepően széles skálát ölel fel. Tagjai között egyaránt megtalálható a se­gédmunkás, az adminisztrátor, az idős háziasszony, vagy a nyugalmazott professzor. Gyakran előfordul az is, hogy az olvasók tanácsért fordul­nak a könyvtárosokhoz. Régebben e feladatot az „Ol­vasószolgálat” látta el, most „műszaki csoport” irányítja ezt a munkát. A tanácsadás­sal kapcsolatos igények kiter­A fekete Irma és a szőke Marianna Két lány, — e fe­ketehajú Irtna és a szőke Marianna — amolyan „semmit­tevő” barátnők. Per sze ez a semmitte­vés elsősorban a munkára vonatko­zik. Egyikük sem dolgozik, — a pénzt más utakon szerzik. S nem is keveset. Hiába, kell a fod­rászra, a manikűrös re, az öltözködésre. Mert elegánsan jár­ni — azt szeretnek. A szórakozást, mind ketten kedvelik. „Hanyag eleganciá­val” ülnek a presz- szókban, éttermek­ben, lábukat kereszt be vetik, szoknyá­juk tenyérnyivel a térd fölé csúszva, jnéha órákon át vár nak, teljes közöm­bösséget színlelve. Pedig nagy „nyu­galmuk.” mögött minden szóra, min­den mozdulatra fel­figyelnek. Van már rutinjuk. Irmát 1961 ben lopásért 6 hő­napi felfüggesztett börtönre ítélték. A rendőrség már két­szer figyelmeztette azóta — „gyanús életmódja” miatt. Ismerkednek. Va- hM wíniflQ alvad e hálójukba. Később t aztán a hálóba ke- e veredett „hal" ver- j gődhet. Szalad a í rendőrségre, kéri < jegyzőkönyvbe fog- t lalni, hogy elloptak í tőle ennyit meg eny , nyit, lakásából elvit j tek ezt és ezt. A jegyzőkönyvek 1 — vaskos kötet — ’ mind megannyi fel- ‘ háborodott feljelen- < tés. „Harkányban el loptak tőlem 500 fo­rintot” — igy az egyik. „Sokat ittam ' és a két nő 1700 fo- • rintommal meglé­pett” — mondja a másik. A Mecsek cukrászda, a Panno- • nia bár, a Napsugár ■ az Üdülő bár, a Ked . vés cukrászda volt „várakozási he­lyük”. Azért volt, mert már a rendőr­ség számukra meg­felelőbb helyet ta­lált ... Az egyik férfi lakásáról közel 2500 forint értékű ruhaneműt vittek el. Valószínű, hogy a jövőben az illető is alaposabban meg' nézi, kit, illetve ki­ket hív lakására... Ha már valakit „megfogtak" — nem engedik „kezük” ltö zü\ Marianna „lá­togatóba” ment az egyik — nős — fér­fihez. Mig a férfi italért leszaladt, ad­dig a „hölgy” felöl­tözött a férfi felesé­gének ruhájába. „Ezeket elviszem, próbálj ellenkezni, vagy kiabálni ve­lem, az egész ház megtudja; hogy nő­ket fogadsz a laká­sodon a feleséged távollétében” — mondta fölényesen. „Feihajtókkal” is dolgoztak, akik ki­szimatolták, kinek van pénze és a két lányt bemutatták neki. „A férfiak fi­zették szórakozá­sainkat” — mond­ják. Kaphatók vol­tak autóval a Bala­tonra menni több napra, bárkit és bár mikor szórakoztatni — jó pénzért. Nem. amit a férfi „ön­ként” fizetett, az sohasem volt elég — ha lehetett, a pénztárcáját is el­lopták. Nem egy „el sejei fizetés” bánja a két lány ismerett- ségét. A bíróság tesz majd pontot az ügy végére. jednek a keresztrejtvények megfejtésével kapcsolatos kér­désektől a szakkatalógusig — mindenre. bővül a könyvtár A könyvtár udvarán fellel­hető kő- és téglahalmazok, deszkarakások jelzik, hogy a közelmúltban még nagyarányú építkezés folyt itt. — Évek óta terjeszkedünk. Legjelentősebb gyarapodásunk az új olvasóterem, egy rak­tárhelyiség és a könyvkötőmű­hely. Azonban a mintegy 20 000 kötetből álló idegen- nyelvű részlegünket, — hely­hiány miatt — egyelőre kény­telenek voltunk a Hazafias Népfront épületében elhelyezni. Olvasóközönségünk ilymódon szét van szakítva, ami jelentő­sen megnehezíti munkánkat — Egy kisebbméretű olva­sóteremre és kutatószobára is szükségünk 'lenne. Szó van arról, hogy megkapjuk a Szé­kesfehérvár utca sarkán levő szomszédos épületet. Ha ez si­kerül, megoldódna minden probléma. Ezek távlati tervek. Közelebbi gondjaink is van­nak. Az új olvasótermünk megnyitását kénytelenek va­gyunk késleltetni, mert a me­gyei tanácstól ez ideig nem si­került még ruhatáros! státust kapnunk. Szép, rendezett és maholnap minden igényt kielégítő intéz­mény lesz Pécsett a nagy be­ruházással korszerűsített me­gyei könyvtár. Gaigóczi Ferenc Mohácsi Jenő emiékunnep- síggel értek véget a mohácsi művelődési napok Mohácson május 20 és jú­nius 10 között képzőművészeti, népművészeti szakköri és fotó­művészeti kiállítások, irodalmi estek, szellemi vetélkedők, hangversenyek, értékes tudo­mányos előadások gazdag programjával művelődési na­pokat rendeztek. A művelődési napok legje­lentősebb és egyben befejező eseményére június 10-én, va­sárnap került sor, amikor Mo­hácsi Jenő költő- és műfor­dítóról, a Duna menti város mártírhalált szenvedett neves szülöttéről emlékeztek meg A vasárnapi emlékünnepsé- gen dr. Siptár Ernő, a pécsi pedagógiai főiskola adjunktu­sa ismertette Mohácsi Jenő életművét és adott elő szemel­vényeket belőle. Dr. Siptár Ernő 200 oldalas tanulmány­ban dolgozta fel Mohácsi Jenő életét. Előadását követőem az idén 10 éves mohácsi Bartók Béla Művelődési Házban Mo­hácsi Jenő klubavató ünnepsé­get tartottak, majd emléktáb­lával jelölték meg azt a — Szabadság út 28. sz. alatti há­zat — amelyben a neves iro­dalmár született. Avatóbeszé­det Sass László nyugdíjas új­ságíró, Mohácsi Jenő kortársa, barátja és rokona mondott és helyezte el egyben azt a ko­szorút, amelyet Mohácsi Jenő Budapesten élő, 95 éves édes­anyja küldött az emléktáblára. A városi tanács Mohács egyik rövidesen beépülő új utcáját is Mohácsi Jenőről, városunk szülöttéről nevezi el. RÓZSA FERENC Eredményes állatién vesztés a felsőmíndszenti tsz-ben ötven sertést adott át az Ä1- latforgalmi Vállalatnak a fel­sőmindszenti Ady Endre Ter­melőszövetkezet. Ezzel már most túlteljesítették első fél­évi sertésszállításd tervüket, ugyanis százhúsz állat helyett kettőszáztizet adták át a köz­ponti árukészlet részére. A járási tanácsnál is azt tartják, hogy a felsőrmndszen- ti szövetkezeti gazdaság a já­rás legjobb sertéstenyésztő ter­melőszövetkezete. 1962-ben négyszázkilencven hízott ser­tés szállítására kötöttek szer­ződést. Az öt községre kiter­jedő szövetkezeti gazdaság tag­jai azonban, tt núlyköveteimé- nyeket ig kiválóan teljesítik. A tegnap szállított sertések még csak tizenegy hónaposak, de átlagsúlyuk máris saázhu- saonöt kilogramm. Sót, most már arra is vállalkoztak, hogy tíz hónap alatt elérik a szer­ződésben megkívánt súlyha­tárt. Augusztusban hatvan ser­tést szállítanak, s ezek a jó­szágok már most meghaladták az egy mázsás súlyhatárt. Emiatt darabonként egy mázsa abrakot kapnak az Állatforgai- mi Vállalattól. A sertésen kívül szarvas- marha hizlalásával is foglal­koznak az Ady Endre Terme­lőszövetkezetben. Állatállomá­nyunk oiyan szép, hogy exportra viszik majd a hízott- bikákat és a hízott üszőket. Előreláthatólag szeptember­ben és decemberben adnak majd át külföldi szállításra öt- ven-ötven szarvasmarhát. Ezenkívül belső fogyasztásra is hizlalnak még kilencvenet. A Családi házak öröklakások leválasztható lakrészek, házrészek, házhelyek, egyéb ingatlanok adás vételét, la­káscseréket közvetítünk, fő bérleti lakásokat vásáro­lunk kijelölt vállalatok ré­szére. INKÖZ Pécs, Rákóczi út 39 b. — INKÖZ kiren­deltségünk: Mohács. 206 tagság jövedelmét különösen az exporthizlalásból szárma­zó jövedelem emeli. Neve a magyar munkás- mozgalom ősi harcait idézi. A legnehezebb évekét. A negyvenes évek elkeseredett küzdelmét a felbőszült fene­vaddá vált magyar és német fasiszták ellen. Amikor a kommunisták elleni hajtóva­dászat hajtóvadászatot ért. Amikor lebukni egyenlő volt a halállal. Hősöket és mártírokat ter­mő évek voltak azok. Hősünk volt és mártírrá lett Rózsa Ferenc elvtárs is. Rózsa Ferenc építészmérnö­ki diplomával érkezett el a munkásmozgalomhoz, a mun­kásosztály pártjához. Lehe­tett volna jómódban élő épí­tész. A Drezdában szerzett diploma és műszaki képzett­sége révén nyitva állhatott volna előtte a polgári karrier útja. De Rózsa Ferenc egy igazabb utat választott magá­nak. Sorsát a munkásosztály sorsával kötötte össze. Né­metországban nemcsak építé­szetet tanult. Mint kőműves, szocializmust is. Nemcsak ragyogó épületeket látott. Hanem égbekiáltó társadalmi igazságtalanságot Is. És nem­csak az építészet új útjairól gondolkodott a drezdai egye­temen, hanem az új, az igaz­ságos társadalom megterem­tésének, az igazságtalanság, a kizsákmányolok elleni harc útjairól is. A harmincas évek elején kapcsolódott be az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja munkájába. Tevé­kenysége széles körre terjedt. Egyik irányítója a pártsajtó­nak, a kommunista ifjúsági szervezetek összékötője. 1938- ban már a Központi Bizott­ság tagjaként utazott a párt külföldi bizottságához Párizs­ba. Schönherz Zoltánnal együtt fáradhatatlanul küzdött a nemzeti összefogás megte­remtéséért, ami egyetlen ütja lehetett volna az ország megmentésének. A háború kitörése Rózsa Ferencet is illegalitásba kényszerítette. Szinte mű­vészetté fejlesztette a konspi- rációs munkát. Ezért is tu­dunk róla olyan keveset. Feljegyzéseit, leveleit, röp- iratait megsemmisítette. Így kívánta a konspiráció sza­bálya. Rózsa Ferenc elvtárs egyik nagy műve a „Szabad Nép” volt. A párt központi lap, a kis sokszorosított újság, ame­lyet ezer veszély között szer­kesztett, nyomtatott és tér- ■ jesztett munkatársaival. A cím az ő gondolata volt. Som­mázta ez a cím a harc cél­ját, programját. Szabad nép­pé tenni a magyar népet... A Szabad Nép megjelenése és az újvidéki csendőrvé­rengzést leleplező röpirat megjelenése után azonban Horthy csak egy módon tud­ta Hitler további bizalmát a maga rothadt és bűnös ural­mának megszerezni. Féktelen hajszát indítottak a kommu­nisták és elsősorban a párt vezetői ellen. Akkor küldték ezerszámra a mozgó vesztő­helyekre a munkásmozgalom vezetőit, a szakszervezeti bi­zalmiakat, a „gyanús” balol­daliakat. A nagy letartóztatások egy­re közelebb kerültek a Köz­ponti Bizottsághoz. És egyik kapcsolat nem bizonyult eléggé állhatatosnak... Si­került Rózsa Ferencet is fog­lyul ejteni. A Hungária körúti And- rássy laktanyában kínozták halálra. Maga szabta meg az illegalitás legfőbb törvényét: „Ha elfognak, inkább vá­laszd a halált, minthogy áru­ló légy!” És Rózsa Ferenc megtartotta ezt a törvényt. Inkább a halált választotta. Vértanúhalált halt húsz év­vel ezelőtt, harminchat éves korában, egy igaz, boldog életért, amelynek ma élvezői vagyunk. K. P. Miért nem látunk Chaplin-filmeket? Budapesten a Báthori utcai házivetíitőben hetenként két- három alkalomai kerülnek az úgynevezett bemutató kópiák a Filmátvételi Bizottság elé. Néhány délelőfctön az újságíró is végignézte a filmeket, részt- vett a bizottság vitáiban. Ez a néhány délelőtt is elég volt ahhoz, hogy megállapíthassuk: nem könnyű az átvételi bizott­ság dolga, mert nagyon kevés jó fűmért találni. A wwriiAtogátó kfiafináág kö­rében elterjedt as a nézet, hogy sok nagyszerű filmalko­tás a magyar fi Vmátvevő saer- vefc miatt nem kerül a motele vetítővásznára. Egy hét statisztikája nem lehet elég meggyőző, de a bizottság tagjai több éves gyakorlatukra hivatkozva ál­lítják: sok nagyszerű filmről nem tudnak... — Van úgy, hogy három­négy hét alatt egyetlen, meg­vételre alkalmas filmet sem látunk — halljuk a filmkri­tikust ál. Tehát nem olyan irigylés reméltó a bizottság munkája, mint gondolnánk. Kivéve az olyan eseteket, mi- bor a nyugati filmgyártás va­lóban klasszikus alkotásait •nézhetik meg. Mert a Chaplin- filmeket például — és néhány haladószeltemű filmalkotást, csak a házivetítőben lehet lát­ni. Ezeket a filmeket ugyanis a nyugati gyártó, illetve for­galmazó cégek nem adják el a szocialista országoknak. — Ezeknek a filmeknek csak egy kópiája jut el hozzánk csere útján. De a közönség elé nem vihetjük — halljuk a filmesztétáitól. A Cfaaplin-műveb sorsáról például a filmek jogtulajdono­sa döntött így, a „Porgy and Bess”-t, vagy más haladó amerikai filmet az amerikai külügyminisztérium nem en­gedi eladni a szocialista or­szágoknak. Ez talán azért, tör­ténik így, mert maguk a nyu­gattal félnek attól, bogy a szo­cializmus országaiba küldjenek olyan filmeket, amelyekben a saját művészeik leplezik le a kapitalizmust, néha döbbene­tes erővel. — Ezekért a fii­megkért pedig még az eredeti eladási áruknál többet is aján­lottunk fel — hiába... —- Viszont kérés nélkül is adnák azokat á szirupos sze­relmi történeteket, amikből huszonnégy fér egy tucatba. De a korlátlanul gyártott gengszterfilmjeiket is megve­hetnénk. Természetesen nem várunk szocialista-realista al­kotásokat. Olyanokat sem vár­hatunk, amelyek a kapitaliz­must befeketítik. Az egyetlen követelményünk a nyugati filmektől, hogy olyan alkotá­sok legyenek, amelyekben szépség, emberség, művészet van. Amiket megnézve, egy kicsit jobb ember lesz a néző — mondja az átvételi bizott­ság egyik vezetője. Évente átlagosan 40—45 nyu-. gáti filmet láthatunk, s ezek természetesen % a termés legjavából kerülnek ki. A közönség egy részének az a téves elképzelé. se, hogy „nyugaton csak jó film készül” abból származik, hogy a nálunk bemutatott fii. mek nagy része valóban jó. Da a választék óriási: nyugaton átlagosain évente 2000 film ké­szül. Magyarország 4500 mozijának másik ellátási területe a szo­cialista országok filmtermése. Évente átlagosan 300 film ké­szül a népi demokráciákban. Ez a szám az előbbi 2000 mel­lé állítva mutatja: mennyivel kisebb e területen a válasz­ték. Évente körülbelül 100, a szocialista országokban készült filmet mutatunk be. Vállalatok! Kozületek! Figyelem! Asztalos üzemünkben vállalunk: asztalok szekrények állványok fapadok faládák üzletberendezések és egyéb asztalosipari termékek gyártását és javítását rövid határidőre, kifogástalan minőségben. Pécsi Vegyesipari Vállalat, Pécs, Irányi Dániel tér 9. 32304 V *»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents