Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

1362. Jtjíltrs ML mAPLÓ PÍ&OLIT3 ISTVÁN • * FÉNY ÉS ÁRNYÉK. MINDIG JELEN VAN a keresettség veszélye, ha a kritikus egy költő életútját — vagy csak egy kötetnyi gyűj­teményét is — néhány, lát­szólag eltalált idézettel akar­ja illusztrálni. Még veszélye­sebb ez akkor, ha olyan köl­tőről van szó, aki nagyjából egyetlen évtized alatt — fi­lozófiájában egy rendkívüli bonyolult és zavart idealista komplexumtól Leninig, köl­tészetében • pedig a csendes, magányos tépelödéstől az érett és tudatos magatartásig ju­tott el, és művészi ereje ké­pes átfogni és figyelni »nemze­dékek problémáját. Mégis vál­lalva a kockázatot — Páko- litz István Fény és árnyék című kötetéből — amely az id; i könyvnapra jelent meg — a Recitatrv utolsó négy sorát idézem. „...Nem félek, ki sokszor féltem, és amit kezdtem, bevégzem; s ha nem hiába lett légyen életem: az lesz az érdem.” Bár a korábbi esztendőkben született verseihez képest — elsősorban filozófiai tisztasá­ga a legszembetűnőbb, még­sem leheit az általános filozófiai, emberi és művészi fejlődést egymástól elválasztani. Szer­ves egy az egész — a költő, a filozófus' és ember —- egy­azon utat, egyazon távolságot tett meg. A Recitatív néhány sora is idézi a költő magatar­tását. Felelősség, céltudat, csendes de jóindulatú irónia, bizakodó derű — olyan költő hitvallása ez, aki hosszú esz­tendők töprengése, tapaszta­lata és keresése árán szaba­dult meg béklyóitól, aki érzi és tudja, hogy végérvényesen megtalálta a helyét — társa­dalomban és költészetben egy­aránt. AKI ISMERI a költő ko­rábban két kiadott gyűjte­ményét, annak számára Pá- kolitz István ilyen mértékű, mondhatni egyetemes költői fejlődése nem meglepő. Kö­vetkezésképpen adódik tehet­ségéből, filozófiai melységé­ből, magatartásából. Nem az ő tehetsége, nem a korábbi két gyűjteménye az oka an­nak, hogy a mai „hivatalos" magyar költészetben eddig meglehetősen a perifériára szorult, hanem a korábbi évek ben szinte „kötelező’’ — cte még ma is fellelhető — kriti­kai gyakorlat, amely elsősor­ban a kispolgári radikaliz­mussal rokon, mert mindezek az erények, amelyeket Páko- litz István a Fény és árnyék kötetében őszintén as olvasó elé tár — erények voltak ko­rábban is. Tulajdonképpen ebben fog­lalható össze Pákolitz István új kötetének lényege, ereje és jelentősége — vagyis: emberi és művészi felelősségérzete teljesedett, tehetsége érettebb és céltudatosabb. Természe­tesen ki lehetne térni Páko­litz István évtizedes költői út­jára más vonatkozásban is, és Kö?gadasági Technikumot végzett munkavállalót ke­res felvételre. Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepe. Pécs, Batthyány u. 2—4. 32352 t . újólag ki lehetne nyilatkoz­tatni, hogy érdekes, sajátos költői egyéniség, lehetne né­hány • újabb jelzőt is keresni más kritikusok jelzői mellé — de mindez csak szószaporítás lenne. Pákolitz István kötetét az ember már azzal a kíván­csisággal fogja kézbe: mennyi­vel jutott messzebbre, hol tart, mennyit és hogyan lát a világból? Erre pedig a Fény és árnyék kötetben nagyon őszinte, határozott és tiszta választ adott. ­A KÖTET SZERKESZTÉSE sajátos és a lehető legjobban tükrözi a költő évtizedes út­ját — korábbi kétségeivel mai belső rendjével együtt. Éppen ezért roppant nehéz valamiféle értékrendet felál­lítani a kötet fejezetei között — bár ez egyébként is mester kelt vállalkozás lerme. A ver­sek összessége adja a hatást, a versek egésze a bizonyíték arra, hogy Pákolitz István fel ismerte: „A jámbor ember költő nem lehet J" Nem lázadó egyéniség, in­kább .töprengő, filozofikus — csupán a Szobrász és a Békét! ciklusokban használ erőtelje­sebb, keményebb hangot, ezekben a versekben szólal meg bátrabb, magabiztosabb hangon. Művészete kétségkí­vül tisztultabb, stílusa is gaz­dagabb, formakészsége tiszta és egyszerű. Érzelmei fino­mak és érthetők — ami ma egyébként a magyar költé­szetben meglehetősen ritka ol vasóélmény. Tájversei eredetiek, egysze­rűek, mint maga az élet — amit a költő naponta figyel. Szerelmes versei rendkívül finomak, helyenként meg­döbbentően őszinték, szerel­mi lírája inkább csendes, .fi- lozófikus tűnődés, mint láza­dó nyugtalanság. Képei helyén ként nagyszerűek, mint pél­dául idézve a Meddő című vers két sorát: Topogsz, akár a bus, esett-leány / Ki Volt szerelme ablakán zörög, vagy az öregek című vers néhány sora: öregek, bölcsek: ülnek hallgatnak / Csontjukkal együtt nyikorog a pad, majd a befejező két sor: Mosolyuk: késő-alkonyi sugár / Kicsit még élet, kicsit már halál. MONDJÁK: MANAPSÁG nehéz a költő sorsa, de éppen Pákolitz István Fény és ár­nyék című kötete bizonyíthat­ja, hogy egy költő manapság — ha becsülettel, megfelelő tehetséggel megkeresi a mai külső és belső emberi viszony­latokat, e viszonylatok közöt­ti összefüggéseket, ha gondo­latisága és filozófiája tiszta és egyértelmű, ha őszinte — nagy utat járhat be. Ügy vélem, az út számottevő része még Pá­kolitz István előtt áll, és ép­pen ezért jelentős eseménye a Fény és árnyék megjelenése nemcsak a Dunántúl mai köl­tészetének, de a mai magyar lírának is. t Thiery Árpád ÉRETTSÉGI UTÁN Ki fanul tovább? — Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek? Készítsünk bevezetésképpen egy rövid statisztikát. A „Szé­chenyi István” főgimnázium­ban 122 fiatal érettségizik idén, ebből 108-an kívánnak továbbtanulni, a „Nagy La­jos” fiúgimnáziumban 141 érett növendék hagyja el az Is kola épületét és, mindössze hatan nem akadnak továbbta­nulni, a „Janus Pannonius” leánygimnáziumban 163 az érettségizettek ez évi létszá­ma, de máris 91 tanuló jelen­tette be továbbtanulási igé­nyét. A „Leówey Klára” leánygimnázium 224 érettsé­gizett hajadonjából pedig 145 akarja tudását tovább gyara­pítani. Ha ezt a rövid statisz­tikát összeadjuk, kiderül, hogy a pécsi gimnáziumok 650 érett fiatalt adnak az életnek, de ebből a 650 fiatalból is 479 tovább koptatja-.a különböző iskolák padjait. Mindössze Mai apróságok Egy társaságban Tcetten beszél­getnek, természetesen a harma­dikról, aki maga is jelen van, de jócskán felöntött már a garatra. — Kár ezéirt a I-azmérért, jó gyerek különben .. s — Igen, de sokszor részeg. ., — Erről az oldalról nem isme­rem. Igaz, ritkán találkozunk ve­le. de mondom, hogy jó gyerek­nek tartom. — Hát igen! Az alatt a rövid idő alatt, amíg józan, nehéz lenne rossznak lenni. Ha a cigányzenekar népizenekar akkor a eigánykerék Is nénikeréi? A család fiúgyereke négyesre állt magaviseletből. Szülei a lelké­re beszélnek, mire nagy fogadalom születik benne. — Holnaptól új magaviseletét kezdek — ígéri. Pár nap múlva magaviseletből új osztályzatot kap a gyerek. Ez­úttal kettest. Az új magaviseletét megkezdte, ehhez semmi kétség nem fér. Az anyagi érdekeltség hajtóere­jéről példázódnak és a sok pozitív eset mellett megemlítik a követke­zőt is: — Ez az X. jófcépességű ember, de anyagi érdekeltsége olyan ma­gasszintű, hogy csak szputnyjk pályával lehetne hozzávetőlegesen lemérni. Az utcán egy népes csoport áll és nagyhangon dicsekszenek, hogy látták a televízióban a labdarúgó világbajnokság bárom mérkőzését már. Egyik érdeklődő kérdezi: — Azt nem tudják, hogy a Ma­gyar Televízió mikor adja? — Ha jól megy, akkor a kővet­kező világ bajnokság előtt. Addig legalább kialakul a véleménye a ,.jó” magyar és külföldi filmek­ről. Jő, hogy lehet Tsfrssakmnát kap­ni. Ismerétemet is a boldogság mámora járta át. Vett tíz kilót, r— kisütötte. Találkoztam vele és ér­deklődöm. — Sikerült a házi zsírsütés? — Prímán Micsoda kajákat vá­gok be azóta: Egyik este zsíros- kenyeret eszem zöldhagymával. Másik este zöldhagymát zsirosüce- nyérrel. A harmadik este kenyeret hagymát és zsírt eszem. Alá car-e válogatok. Nem csodálkoztam rajta. Nagy ínyenc hírében állt mindig. * A kopaszok őrülnek, hogy mi}- landóban van a tupirozás divatja. Állítólag a jövőben nem lesz ak­kora különbség haj és haj-ajj kö­zött. K. *. 171 azoknak a tanulóknak a szá ma, akik nem kívánják to­vább folytatni tanulmányai­kat. Hova menjünk állásba ? Bizony az érettségi után na­gyon Sjok fiatalban, de főleg szülőben vetődik fel a kérdés: hová tudom gyermekemet el­helyezni, hogy munkát, ke­nyeret, megélhetést találjon Szentirányi Józsefné a „Leö- wey Klára” gimnázium igaz­gató helyettese szerint évente mindössze az összes végzett növendékek 3—5 százaiéivá jut nehezebben álláshoz, a többieket felveszik az állami vállalatok, intézmények. A „Nagy Lajos” fiúgimná­zium vezetője elmondta, hogy' annak a hat fiatalnak, akik nem kívánnak tovább tanulni már meg is van az állásuk, ök a politechnikai oktatás ke­retében annyira megszerették 1 a szakmát, hogy az Iparban akarnak elhelyezkedni. A gimnáziumból a Megyevillhez a Finommechanikai Vállalat­hoz, a DÉDÁSZ-hoz mennek, ahol felmutatva szakmai mi­nősítő vizsgájuk oklevelét, szívesen alkalmazzák a fiú­kat. A „Széchenyi István” fiú- gimnázium növendékei ked­vező ajánlatot kaptak a pos­tától. Húsz fiatalt kértek, aki­ket \ híradástechnikai ‘ műsze­résznek, tizenkettőt pedig há­lózatszerelőnek vesznek fel. Akik továbbtanulnak A „Leöwey Klára” leány­gimnázium növendékei közül sokan jelentkeztek a Kapos­vári és bajai felsőfokú tanító és óvónőképzőbe, a Pécsi Pe­dagógiai Főiskolára, a szegedi bölcsészkarra. Felvételi ké­relmet nyújtottak be a mű­egyetemre, az építészmérnöki a villamos- és gépészmérnöki karra. Többen ipari tanuló­nak mennek, főleg fodrászta­nulónak, kozmetikusoknak, laboratóriumokba, fotoműhe- lyekbe. Kettőt »baranyai ter­melőszövetkezet, egyeit a pécsi Állami Gazdaság iskoláz be. A többi gimnáziumokban érett növendékek is egyete­meken, főiskolákon folytat­ják tovább tanulmányaikat. A „Zrínyi Miklós” közgazdasági technikum végzős diákjai ke­reskedelmi vonalon, adnüniszt rációs munkakörben, egy ré­szük termelőszövetkezetben helyezkedik el. Az építőipari technikum érettségizettjeit ugyancsak „kész munka” vár­ja. Vonzóbbá tenni a gyakorlati pályákat A népgazdaság szakmunkás igénye az Országos Tervhiva­tal számításai szerint 1870-ig megkétszereződik. Ez azt je­lenti, hogy évenkint átlag 80—90 ezer új szakmunkásra lesz szükség. Az utánpótlás fő forrása a középiskolát vég­zett növendékek kell, hogy legyenek, mert ezt kívánja a műszaki színvonal növekedé­se, az automatizálás, iparunk világszínvonalra való emelé­se. A pécsi iparitanuló-iskolák évente nem tudnak annyi nö­vendéket kiképezni, hogy el­lássuk az üzemeket magas képzettségű szakmunkásokkal A gimnáziumokból azonban mégis nagyon kevés azoknak a száma, akik szakmunkások­ká akarnak válni. Arra lenne szükség, hogy az üzemek is vonzóbbá, érdekesebbé te­gyék a politechnikus fiúk előtt a munkát és olyan kö­rülményeket teremtsenek, ami kedvet ébreszt a fiatalok­ban. Nálunk ma nem probléma elhelyezkedni. Inkább prob­léma a foglalkozások közötti helyes arány betartása. A pe­dagógusoktól, de a szülőktől is függ, hogy a gyermekben milyen ambícióit ébresztenek. Jő szakmunkásnak lenni, bo­nyolult gépeket kezelni nehe­zebb, mint rossz orvosnak lenni. A társadalmi megbe­csülés formáló ereje biztosan kialakítja a helyes arányokat, de közösen össze kell fognunk ezért. Szüts István Jfíindig Delünk Dőli 25 éve halt hősi halált Zalka Háté Efuszonöt éve már, hogy a spanyolországi Huescá- nál, Madridtól északra, hősi halált halt egy legendáshírű szabadságharcos. Lukács tá­bornok. Zalka Máté. Vállalatunk gumivulkanizáló mütietytt ismét felfejlesztette Kedvező határidővel vállal­juk minden méretű gumi­abroncs és tömlő javítását és futózását Kisgépgyártó és Autó-motor Javító Vál­lalat Szigetvár. 349 I Alig múlt negyven éves, j amikor• a fasiszta gránátok j. halálra :sebezték. Fiatal volt. Élete mégis olyan gazdag ese­ményekben, alkotásokban, hogy párját ritkítja. Negyven­egy év alatt ő többet élt, cse­lekedett és alkotott, mint so­kan aggastyánkorukig. Mi a titka gazdag, és méltán mondhatjuk hősi életének? Zalka Máté forradalmár volt. A szó letfigazibb és leg­nemesebb értelmében. Szen­vedélyesen szerette az életet. De sohasem a csendes szem­lélődő ember módján, aki az élet szépségeit mintegy aján­dékként fogadja. Zalkában valami., roppant erejű tenni­vágyás és alkotókedv égett. Négy évtizednyi életén szinte átrohant, hajszolva önmagát, hogy minél többet tudjon ten­ni, alkotni, és önmagát minél teljesebben tudja odaadni egy nagy, magasztos ügy ér­dekében. Nem is élte: hanem csinálta ő az életét. Nyolc éves volt, amikor nagv elhatározással elindult Mandzsúriába, hogy részt ve­gyen az orosz—japán háború­ban. Talán ez az első útja volt az egyetlen, amelyik ku­darccal ért véget. Márama- rosszigeten megfogták és ha­zakerült a szülői házba, szi­gorú felügyelet alá. A szülök békés, nyugodt foglalkozást szántak a nyugtalan vérű fiú­nak. Ügyvédet szerettek volna belőle faragni. De ö hamar ráúnt a jogtanulásra. Álnéven színésznek állt és drámát írt. Petőfi útját akarta követni. Ugyan ki sejtette még akkor, hogy majd mennyi hasonlósá­got mutat fel később kettőjük élete... JT érnény László, ■ a Vitéz magyar huszár cimű drámáját 1914. június 98-án mutatta be egy vándor színtár­sulat. Ugyanaznap Stte meg Princip golyója Ferenc Fer- áínándot.;. Kitört a világhá­ború, az első. Zalka Máté nem lett drá­maíró. Más rangot tartogatott az ö számára a sort. önként jelentkezett kato­nának. Zászlósként szolgált az cAasz fronton. Megjárta Do bér dót. azután az orosz had­színtérre került, majd a szi­bériai hadifogság következett. Három hosszú tanulóév. Ez volt a háború első három éve Zalka Máté számára. Megta­nulta mi a háború valódi oka. Látta az egyszerű emberek százait és ezreit szenvedni és elpusztulni magasztos” cé­lok érdekében, a szent impe­rializmus ügyéért. Szibériá­ban megtanulta, hogyan lehet a fegyverek csövét úgy fprdi- tani, hogy az igazi ellenség felé nézzenek, hogy a néptö­megek milliói valódi céljaiért harcoljanak. Amikor 1917-ben győzött ** az októberi szocialista forradalom, Zalka már nem kalandokat, izgalmakat kere­ső fiatalember, hanem tuda­tos forradalmár. A bolsevik párt megbízásával járja a ha­difogolytáborokat. Magyar ez­redet szervez a Vörös Hadse­reg számára. Ezredparancs­nok lesz Mandzsúria határán. Ezrede nem egyszerűen harci alakulat. Iskolája is sok ma­gyar parasztnak és munkás­nak. És ö sem csupán parancs nők. Tanítója is sok igazságos élet után Vágyó magyar sze- gényemberne k. Ezredével végxghar cotta Szibériát, Ukrajnát, Krímet. Megmentette Szibéria vonatra rakott aranykincsét, ott volt Kijev bevételénél, a Wrangel megszállta perekopi erőd had­történeti csodaszámba menő ostrománál. Nevét a leghíre­sebb parancsnokok között is­merték mindenütt a szovjetek földjén. Az intervenció feletti győse lem után Törökországba ment Kemál Atatürk nemzeti füg­getlenségéért harcoló csapa­tai számára megszervezte a lovasságot. Kemény László ezredesként ismerték ott. Az ó vitézségét hirdeti « szmirnai emlékmű. Azon a helyen tün­tette ki Kemál pasa Szmirna elfoglalása után. A tőrök függetlenségi há­ború befejezése után második hazájába tér vissza. Egy ide­ig Moszkvában él. Furmanov- val, a hires Csapajev hadosz­tály egykori politikai biztosá­val köt meleg barátságot. Mindketten a polgárháború hőseinek irodalmi emlékmű­vét akarják megalkotni. üfalka mint író sem képes ^ nyugodt tempót , tarta­ni. ö a rohamok tempójában él. Egymásután születnek meg első elbeszélései. Hősei a Vö­rös Hadsereg magyar katonái. Katonák, akik orosz földön, vagy Ukrajnában harcolnak, de gondolatban a hazai földön járnak, hazai földet osztanak szét, és a magyar földbirto­kost űzik 'el, q. magyar pa­rasztot szabadítják meg év­százados nyomorából. írói szeme csakhamar észreveszi a közelgő háború veszélyét is, amit a nemzetközi méretek­ben szervezkedő ellenforrada­lom készít elő. Megírja a Do- berdó című regényét, amely­ben a háború előkészítőit lep­lezi le. A harmincas években kezdi meg nagy regény trilógiájá­nak az írását. Első kötetét „A bolygók visszatérnek” címmel befejezi, a második köteten dolgozik, és a harmadikat ter­vezi. A harmadik kötet Ma­gyarország felszabadításáról szólna. Ekkor kezdődik meg a spa­nyol nép élet-halál harca Francó és az őt támogató fa­siszta német—olasz csapatok ellen. Zalka Máté ismét leteszi a tollat. Madridba megy. Lu­kács Pál tábornokként isme­rik kitt. Nemzetköri dandárt szervez. Madridnál meghátrá­lásra kényszeríti • «dme felé törő Francó csapatokat, az­után ismét másutt emlegetik- Lukács tábornok nevét... Magyar zászlóalja is van. Sokszor ott van közöttük. Ra­jonganak érte. Lukács tábor­nok tudja a legtöbb magyar dalt. És ő tud a legtöbbet ar­ról, hogyan kell majd Ma­gyarországon is kivívni a sza­badságot. Hogyan kell majd földet osztani, megszervezni a munkáshatalmat. A magyarjai között bizo- •*rx nyara sokszor elérzéke- nyül a harcokban edzett, so­kat átélt tábornok. Hiszen ö mindig csak haza készült. Magyarországra. És hitt a ha- zatérésban. Hitt a felszabadu­lásban, úgy, ahogyan a triló­gia harmadik kötetében akar­ta megírni. De Hucscánál, Madridtól északra, 1937. június ll-cn hősi halált kait... Zalka Máté nem tudott ha­zatérni földet osztani. Nem tudott itt lenni, amikor any- nyira szeretett volna. Nem érhette meg a pillanatot, ami­kor Csepel és Újpest gyáraira vörös zászlókat tűznek. Nem jöhetett ott a felszabadítók első soraiban. De mégis itt volt köztünk. Azok a Nagy Istvánok verték az első mesgyekarókat a fel­osztott grófi földeken, akik vízben a perekopi erőd falai vele gázoltak a hideg tenger­vízben a perekovi erőd falai felé, azok a munkások vonták a vörös zászlókat a gyárak te tejére, akik a forró spanyol éjszakában Lukács tábornok­kal együtt álmodoztak egy felszabadult hazáról. 'Talán észre sem vesszük\ pedig mindig itt van Zalka Máté. Velünk örül. Szenvedélyesen tevékenyke­dik. Dalol a szőke Tiszáról, a földosztásról. Kipirulton be­szél a jövőről... A szivekben él. Kuruc?. Fii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents