Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

JfNIUS S. iHAPLŐ 5 LEVELEZŐINK Hiába bíztam volna ? Nemrég kerestük a becsületes megtalálót, aW esetleg kisfiam tás­kájának nyomár« vezetett, volna bennünket. Mim írtaim, nagy kár ért. bennünket fiam táskájának elvesztésével, amit nehezen tudunk pótolni. Sajnos, nem jelentkezett felhívásunkra senki, a táska meg­találója megfeledkezett emberba- rátl kötelességéről. Hiába bíztam volna, vagy még remélhetek? Tihanyi Mányás rokkant nyugdíjas, ötemetö u. S4/5. Az érdőben se szemeteljünk Most, hogy üt a tanév vége, tömegével mennek az iskolá­sok kirándulni, hogy kipihen­jék a tanév fáradalmait, és él­vezzék a mi gyönyörű Mecse­künk minden szépségét. A múlt héten pénteken is nagy sereg tanuló lepte el a mecseki mandulást és játszot­tak tanárok felügyelete mel­Csendes napok a Jelmezkölcsönzőben A kulturális seregszemlék lezajlásával csöndesebb napok köszöntöttek a jelmezköncson- zőre, Nincs már sorbanálLás, nem csörög szünet nélkül a te­lefon. Csák akkor van munka, ha egy-egy kuJtúrcsoport az évad sikeres darabjait újítja fel, vágj’ pedig egy irodalmi színpad új műsort mutat be. Ilyenkor aztán előkerülnek még a klasszikus korok nehéz bársony ruhái is. Az iskolai és óvodai rendezvényeken a mesék csodás világát vará­zsolják a színpadra a lenge tündér és parányi törpe ru­hák. De a forgalmat nemcsak «oek jelentik. Köztudomású, hogy nyáron zajlik le a legtöbb házasságkötés és a jelmezköl- esönzőnek nagyon szép esküvői ruhái vannak. Ezért sűrűn ke­resik fel — különösen május­ban, augusztusban az üzleteit a menyasszonyok és vőlegények Mikor lesz Üj-Mecsek alján távfűtés ? Pécs új városrészében több száz család várja az illetékesek hivatalos nyilatkozatát arra vo natkozóan, hogy mikorra vár­ható a távfűtés bevezetése. Vgyanis, ha a következő télen nem számíthatunk rá, besze­rezzük a téli tüzelőt. Ezt azon­ban item tesszük szívesen, mert sokunknak felesleges kiadást jelentene. H. B. Miéit nem mehetünk kirándulni ? A nyugotszenterzsébeti álta­lános iskolások június 15-én kirándulnak Mohácsra, azon­ban csak azok mehetnek ve­lük, akik a vasgyűjtésben is részt vettek. Mi kivettük ré­szünket a munkából, tanárunk is bizonyítja, mégis ki akar­nak zárni bennünket a kel­lemesnek ígérkező mohácsi ki­rándulásból. Igazságos ez? Barka József és Barka Dezső Ví. osztályos tanulók. Közben észrevétlenül rohan az idő és szeptember középén szü­ret beköszöntésekor a suhogó brokát szoknyák, búzavirágos párták, pitykés mellények ke­rülnek forgalomba. A szüret itt mindig az új évad kezdetét j elemű. Még csak annyit árulunk el, hogy az 1963. évi farsangra már most készül a vállalat. Kenyeres Erika 250 cm3-es lett. Kíváncsi voltam, ha el- j mennek, összeszedik-e az eldo- ‘ bott papírokat, hulladékokat? Nagyon szomorú látvány foga- , dott. Szemét, papír és letört j ágak — nyomukban. Ha már | a tanutóknak nem jut eszük- | be, hogy rendet hagyjanak ma i guk után — úgy a nevelőknek a kötelességük erre figyeimez tetmj őket. Egy természeibarál Klubot kaptak a sátor- heiy-bólyi állami gazdaság dolgozói A gazdaság KISZ-fiataljai és i szakszervezeti aktívák társadéin, munkával korszerű klubot létesí tettek ragyogó parkettel, szép be rendezéssel, gazdag könyvtárral. A gazdaság dolgozói közös TV- nézéseket, szellemi vetélkedők és klub játékok rendezését tervezik szép, új létesítményükben. KENYERES ERIKA PANNÓNIA motorkerékpá r, valamint normálméretű kerékpárok OTP hitellevélre is megvásárolhatók Járműbolt, Pécs, Rákóczi út 50. II. sz. bolt Pécs, Tolbnhln út 89 sz. 43. sz. bolt Vasas II. 47. sz. bott Pécs, Uj-Mcszes. 32298 SZERELIK A BORSÓCSÉPLŐT A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett a Szigetvári Konzervgyár részére egy új nagyteljesítményű borsócséplőgép. A több százezer forint értékű gépet nem a gyár­ban, hanem a borsóföldekhez közel a téglagyár mellett szerelik fel, így a szállítást is egy­szerűsítik. A géptől már csőik a borsószemeket kell a gyárba vinni. Az óránkint S—10 mázsa borsó cséplésére alkalmas gép a jövőhéten már üzemképes állapotban várja a le­kaszált termést. Foto: HUlebrand Rosszul végződött „brigádértekezlet“­Látogatás a Pécsi II. sz. Sebészeti Klinikán Fehér á gyak, az ágyakban betegek, kinek a karján, kinek a lábán gipszkötés. Egy külön kis osztályt kellett „berendez­ni” számukra a Il-es Sebésze­ti Klinikán. Akad itt a bal­eseteknek szinte minden kate­góriájából. Az egyik a Zetorrói esett le, a másikat motorke­rékpár ütötte el, mert figyel­metlenül ment át az úttesten, & harmadik a lovaskocsíról esett le, van aki a motorkerék­páron pótutasként utazott... De maradjunk mindjárt ennél az utóbbi esetnék Fiatalember, a bal lábán gipszkötés. Ihász Lászlónak hívják, csillés. Május 18 óta fekszik itt. Akkor történt, hogy ... De talán mondja el ő maga: — Csapatunk megnyert egy versenyt és ezt megünnepelni „brigádértekezletre” mentünk a cserkúti csárdába. Én mind­össze egy vagy két pohár bort ittam, inkább kártyázással töltöttük az Időt. Este 9 óra felé indultunk haza Kázsi La­jossal, az ő 125-ös motorkerék­párján. A 6-os főútvonalon a 204-es kilométerkőnél aztán nem tudom hogyan, hogy sem, leszaladtunk az útmenti árok­ba. Felbuktunk és... Mutat a lábára, — „ez lett a vége”. Ez bizony rossz vége. Leg­alább 6 hétig Ítéli a lábának gipszben lenni s utána még a további gyógyulási idő ... el­tart vagy fél évig. A motor Jóképű, bamahajú fiatalem­ber fekszik a másik ágyon. Vi­gyázatlansága majdnem az éle­tébe került, még viszonylag szerencsésnek mondható, hogy egy térdtöréssel „megúszta a dolgot”. Neve: Nyers Reísó. Megmentették egy anya életét Kétszázötven önzetlen ember­kórházban. Az asszonyka a selyemgyárban dolgozik, s szü­lés közben sok vért vesztett A véradó állomáson éppen aznap a TEMAFORG dolgozói adtak vért s így a megfelelő meny­nyi ségű állt rendelkezésre ah­hoz, hogy visszaadják a fia­talasszonyt az életnek. A selyemgyári asszony férje és édesapja amikor ezt megtud­ta, azonnal jelentkezett vér­adásra, de a selyemgyárból sajnos még eddig senki sem adott vért, holott lehet, hogy legközelebb ismét ennek az üzemmek egyik dolgozóját menü meg a másik üzem munkásainak önzetlen segíte- niakarása. — Általában az üzemek dol­gozói szívesen jönnek hozzánk. A falvak lakóiról is elmond­hatom ugyanezt — mondja dr. Kerekes Endre —. Ilyen kivé­telt nem is tudok többet em­líteni, mint a selyemszövő­gyár. Másutt is talán csak azért nincs több véradónk ed­dig, mert nem nagyon ismerik az állomást és a véradás je­lentőségét. Azért így is szaporodik az „aranyos1* véradók száma. Barátságos, fiatal orvos dr Kerekes Endre, a mohácsi kórház belgyógyásza. Még nincs narminc éves sem, de orvosi teendői mellett máris nagyon fontos feladatot lát el. Ö a mohácsi véradó állomás vezetője, Szemüvege sem tud­ja szeme csillogását elrejteni, amikor az önkéntes véradás­ról beszél. Csak akkor komo- rodik el kissé, amikor az állo­más elhelyezéséről érdeklő­dünk. — Bizony nem a legmegfele­lőbb a véradóállomás helyze­te. Itt a kórházban „társbér­letben” kell dolgoznunk — mondja — Nincs külön helyi­ségünk és jelenleg nincs arra sem mód. hogy másutt kaphas­sunk. Erről meggyőződtünk, hiszen a véradók kötelező vizsgálatát. a szemészeti szakrendelőben, a vérvételt pedig a gégészeten végzik el. így csak egy héten kétszer, kedden és szerdán dél­után van véradás, amikor a két rendelő már nem foglalt. Ennek ellenére a véradó állo­más igen szépen dolgozik. Tavaly márciusban állítöt- íák fel Mohácson a véradó állomást, de azóta már több mint hétszáz véradó fordult meg itt. Jelenleg kétszázötven véradója van az állomásnak s ők egytől-egyig önzetlenül, té­rítésmentesen adnak vért, ami­kor arra szükség van. Mohács­ról és a járás községeiből toborozták az önkéntes vér­adókat. Kerekes doktor egész télen járta a falvakat. Elő­adásokat tartott a véradásról, kérte a termelőszövetkezetek dolgozóit, hogy jöjjenek, segít­senek embertársaikon azzal, hogy jelentkeznek véradónak. A fiatal orvosnak is nagy ré­sze van abban, hogy a véradók nagyobb része — mintegy százhetven —, a járás közsé­geiből jelentkezett Különösen két falu. Somberek és Liptód lakói tettek ki magukért. Ter­mészetesen a mohácsi üzemek sem maradnak el. A gépgyárból mintegy 5® dolgozó ad rendszeresen vért. A TEMAFORG-nál is hasonló a helyzet. Éppen az utóbbi vállalat véradóinak köszönhető, hogy nemrég egy fiatal mama éle­tét sikerült megmenteni a „Aranyos véradóknak” neve­zik az állomáson azokat, akik­re mindig számíthatnak, akik többször is hajlandók vért ad­ni. Érdekes története van en­nek az elnevezésnek. A vér­adók kartonjait különböző szí­nű papírok rátűzésével jelölik meg, hogy könnyen megálla­píthassák melyikük mikor adott vért s mikor lehet ismét behívni véradásra. Nem kell külön keresgélni, hogy kinek a kartonján van három hónap­nál régebbi keletű véradás. A kis színes papírok mellett még egy arany vagy ezüst színű je­lölést is alkalmaanak, így let­tek a többszörös véradók „ara­nyos védadók”. A mohácsi véradók között már kettő van, aki véradó­jelvényt kapott. Egyikük a TE- MAFORG, a másikük pedig a gépgyár dolgozója. A véradó állomás havonta húsz liter vér vételére van be­rendezve, a múlt hónapban 22 liter vért vettek. A véradó ál­lomás jó munkája és az önzet­len emberek segítőkészsége alapján pedig biztosra vehető, hogy Mohácson még sok ember egészségét adják vissza az élet­mentő vérrel, Hiliebrand Lajos vezetőjének — aki ittasan ült Csepeljére — nem sérült meg, de a pótutasa fél esztendeig nem mehet dolgozni. Mi az eset tanulsága? — kérdem tőle. — Aki gépjárművet vezet, még egy pohárral se igyon — mondja —. Vagy az ital, vagy a motor, a kettő nem fér ösz- sze. Ezt most megtanultam egy életre... „Nyolc és fél hónapig volt gipszben a lábam..." foglalkozása: ipari tanuló, élet­kora: 18 év. Olvashatni le az ágy elején levő lapról. Itt fek­szik már 1961. augusztus 28. óta ... Miért? — Vonaton utaztam Bony- hádról Szászvárra, ugyanis én a szászvári ktsz-nél dolgozom, de Bonyhádon volt munkánk. Cigarettázni a két vagont ösz- szekötő hidra mentem. Ott füstölgettem s amikor eldob­tam a csikket, éppen egy ka­nyarhoz ért a vonat, én egyen­súlyomat veszítettem, nekies­tem a biztosító láncnak. A lánc azonban elszakadt, az üt­közőre zuhantam s az ütköző kidobott az 50 kilométeres se­bességgel haladó vagonok mel­lé... Nyolc és fél hónapig volt gipszben a lábam, de most már tudok járni. Tizenhárom milliméterrel lesz rövidebb a bal lába teljes gyógyulás után. Tudja ezt ő is. A fiatalember az ágy mellett levő kis asztalban keres vala­mit, aztán egy géztekercsből 2 forintnyi nagyságú csontot és kisebb csontszilánkot vesz elő. — A térdemből „operálták ki”, a balesetnél a térdem csaknem teljesen szétroncsoló- dott — mondja. Elővigyázatlan volt. — Az a tanácsom, hogy mások ne úgy utazzanak mint én. ne álljanak az összekötő hídra — mondja. Okulni a történtekből jobb, mint a kórházi ágyban emlé­kezni a saját hibákra... Garay Ferenc Foto: Erb Jénát „Brigádértekezletet” tartottunk...

Next

/
Thumbnails
Contents