Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

2 ftlAPLÖ 1962« JŰNTÜS 1 ? Három megye főagronómusainak tanácskozása Pécsett* Regionális tanácskozást tar­tottak tegnap délelőtt Pécsett Baranya, Tolna és Somogy me­gye járási és megyed főagronó- musai. A megbeszélésen Baj­csy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesz­tési Főigazgatóságának helyet­tes vezetője ismertette a ta- karmánytermesztés időszerű feladatait. Elmondotta, hogy a kedve­zőtlen időjárás következtében az, évelő pillangós takar­mányok, valamint a rétek nem adnak elegendő mennyiségű takarmányt az idén. Szükséges tehát, hogy vetett takarmá­nyokkal pótolják ezt a hiányt. Elsősorban az a teendő, hogy a már elvetett takar­mányokat úgy ápolják, gon­dozzák, hogy ezek a lehető legnagyobb tömegű takar­mányt adják. A silózásra ve­tett kukoricát például sür­gősen meg kell kapálni, le­hetőleg kétszer is. így mintegy 30—40 százalék­kal nagyobb termést érhetnek el, mintha a gyamok elszapo­rodnak és elszívják a táplá­lékot, a nedvességet a növény­től. Ezenkívül azonban szükség van arra is, hogy a mostaná­ban letakarított őszi takar­mánykeverékek és a nemsoká­ra letakar ításra kerülő ősziár­pa után másodnövénykénit ves­Belépett az ezredik tag a bólyi takarékszövetkezetbe Tegnap délelőtt nyomta le a bólyi takarékszövetkezet ki­lincsét, hogy részjegyet vált­son. Nem is bánta meg, mert így lett belőle „reprezentá­ciós vendég. Kétszáz forintos betétkönyvet adtak a kezébe. Ajándéknak, A bólyi takarék- szövetkezet ugyanis elsőként érte el Báranyában az ezres taglétszámot Tavaly 351 munkaegységet írtak Tok Illés javéra, negy­ven forintjával számolva. Most a növénytermelő munkacso­port tagja és autót akar ven­ni. Nagy a forgalom a bólyi ta­karékszövetkezetben« Május­ban 260 ezer forint kölcsönt adtak ki Bolyban, s ebből 200 ezret bútorra vittek. Húsz ci­gánycsalád kért pénzt érré a célra, s nagy becsülettel fi­zetik ki a havi részleteket. — Pedig 1958-ban még külső se­gítségre szorult a bólyi taka­rékszövetkezet. De 1961-ben már 30 ezer forint nyereség­gel zárták le az évet. Az ala­kuláskor 219 tag egyesült, hogy a kölcsönös segítség élve alap­ján egymást támogassa. Azóta a megye legnagyobb falusi bankjává lettek, náluk van a legtöbb betét Tok Illés köz­tük az ezredik. (Földessy) KAPÁLÓK NAPOK ÓTA HIDEG SZEL süvölt Mohács-szigetén. A nagy árvíz óta még soha nem volt ilyen hideg a június, de nem voltak ilyen gondozottak a sziget földjei sem. A terebé­lyes homorúdi határban gon­dozott napraforgó, kukorica és ricinus táblákon akad meg a szem. A Homorúd felé vezető út baloldalán, egy rövid, de an­nál szélesebb krumplitáblá­ban 35—40 kapás hajladozik. Középütt a fiatalabbak már egészen közel járnak az úthoz, a széleken le-leszakadva egy-egy idősebb asszony, férfi. Leghátul, fázósan a fülére hú­zott kalappal, kimért mozdu­latokkal rójja a sort Balog Iginác. S mire a fiatalok lete­lepednek az út szélén, akikorra ő is 'kiér. — Ezt írja be az újságba — csattan nevetve egy fiatalasz- szony hangja. — Náci bácsi 83 éves múlott s még velünk ka­pál. De ott volt a tüsökirtás­nál, meg a kukoricában is, mindenütt BALOG IGNÁC hasznos tagja a kollektívának. Az ő és még sok nyugdíjas társa odaadó munkájának is köszön­hető, hogy a Kossuth Tsz táb­lái szinte gyommentesek. A kukorica első kézi kapálását már két hete befejezték, meg- töltögettók a burgonyát, meg­kapálták a ricinust, a napra­forgót. Úgyszólván minden tag teljesítette vállalását. — Nem a gyomokkal van bajunk, hanem az időjárással — szólal meg újra az előbbi fiatalasszony, fázósan össze­húzva a kiskabátot. A többiek is rákontrázmk. Tavaly aszály volt az igaz, de a kukorica szereti a meleget és ősszel kaptunk is jócskán kukoricát. Most azonban ebben a hideg­ben nem fejlődik a növény, hiába tiszta a föld, ha a kuko­rica csak senyved a hidegben. — Még fagyok is jöhetnek, meg jég — toldja meg valaki. — Az ellen biztosítva va­gyunk — felel rá a másik. — Az időjárás ellen a veze­tőség sem tehet semmit, meg mi sem. Az a fontos, hogy megtegyük amit tehetünk, meggondozzuk ezeket a földe­ket Még az idő is jobbra for­dulhat és nem árt. ha a meleg meg az eső tisztán találja a földet. A KAPÁLOK SZEDELÖD­KÖDNEK. Náci bácsi is elolt­ja a cigarettavéget, új sorra áll. Széles sávon fogják át a burgonyaföldeit a tsz-tagok, be­dolgozók, fialtalak és nyugdí­jasok, valamennyien homorú- diák. Minden kapavágással új tápot adnak a reménynek. A nagy képem y ős televízió­hoz, amit kiváló őszi munká­jukért a kormánytól kaptak jutalmul, már az antenna is megérkezett s épül az új iroda, ahol majd felállítják. S A HOMORUDIAK ha mostani szorgalmukért nem is kapnak még egy televíziót, ju­talmul övék a legnagyobb kincs, a jól végzett munká­val járó elégedettség és hit a boldogulásban. _______ T THUE&Y. A0?PÄ®S senefc nagyhozamú- nagy táp­erejű takarmányokat Továbbá arra is sort kell keríteni, hogy ősszel is vessenek el jelentős területeket zölditakaignármyal, őszi repcét rozzsal, spenótot, takarmánykáposztát stb. Növelni kell tehát az ősszel vetendő és a legkorábban | etethető takarmányok terü­letének nagyságát is. Mind­ezek az intézkedések lehető­vé teszik, hogy elkerüljük azokat a takarmányozási nehézségeket, amelyek a múlt télen előfordultak. Tórmeg Sándor, a tamási és Takács Kálmán, a mohácsi já­rás főagronómusai hozzászó­lásukban elmondották, hogy az iregszemcséi kísérleti kutató- intézet szakemberei megálla­pítása szerint a 8—10 levelűre fejlődött napraforgó jóval több fehérjét tartalmaz, mint a lucerna. Ezért érdemes má­sodnövényként, az őszi takar­mánykeverékek után napra­forgót termeszteni. Mégpedig 30—40 kilót vessenek belőle egy-egy holdra, hogy nagy tö­megű takarmány fejlődjön be­lőle. Ezenkívül a gyors te­nyészidejű kukorica is nagyon megfelel nagy tömeget adó takarmánynövénynek ősziárpa után is. A Dráva már április óta „hűl lámzik": hol emelkedik, hol süllyed a víz szintje. Ezen a héten viszont hirtelen áradni kezdett. Drávaszabolcsnál két nap alatt mintegy másfél mé­tert emelkedett. Jelenleg 440 cm magas itt a vízállás. Csupán 20 centiméteren múlik, hogy nem önti el a környező földeket. A vízügyi szolgálat állandóan figyelemmel kíséri a vízállást s ha szükséges, azonnal elrendelik az árzizvédelmi kétsztiltséget. Foto: Hillebrand az Hétgyermekes cigánycsaládnak fizette ki tegnap OTP a 21. játékhét egyik uégytalálatos nyereményét — MA DÉLELŐTT fél 10- kor kezdődik a pécsi járási tanács nagytermében az ál­lattenyésztési szakemberek ankét ja, amelyen dr. Bajor Ferenc, az FM seriéstenyész- tési osztályának vezetője tart előadást. — „KIRÁNDULÁSOK HE­TET” rendezték meg Kölke- den, az elmúlt héten, amikor az iskolások Szeged és Pécs környékére látogattak, a nő­tanács nyolcvan asszonnyal utazott Harkányba, a tsz ve­zetősége pedig Bólyba és Szajkra ment tapasztalat- szerzés céljából. — ZÖLDSÉGÁRUSITÓ pa­vilont állított fel Hirden a lakosság kérésére a MÉK. A pavilon június 1-től sikerrel tölti be feladatát a községben — KÉT HÉT ÓTA üzemel Szabadszentkirályon az Uj Elet termelőszövetkezet esőz- tető berendezése, mely 25 holdnyi zöldségterület rend­szeres öntözését végzi. — PÉNTEKEN délelőtt a megyei KISZ bizottságon megbeszélést tartanak az or­szágos munkaversenyben részt vevő termelőszövetke­zeti KISZ-fiatalak. (21.) Simon Antal a deszkaágyon könyököl. Barna gombtalan ingben, melléről kilátszik a deresedő szőr, a szájában félig égett cigaretta lóg. Széles, la­pos keze van — ahogyan Tö­rök András emlékezett — ásí­tó kerek feje, és a két szeme között egy szemölcs. Igen. ö az. Megismeri. Röviden biccent és moso­lyog. — Ha nem szembe fújt vol­na az úton, azt hiszem, segí­tett volna nyargalná — mond­ja az öreg barátságosan és ap­ró mozdulatokkal toporog, mintha havat rázna a bakan­csáról. Simon elrendezi a dereka körül a félrecsúszott dunyhát, széles, lapát tenyerével meg­csapkodja benne a tollat. A lábát illedelmesen behúzza az ágy széléről, és a vendégnék helyet mutat a széken. — Húzd közelebb. Az öreg megfogja a székeit, de a nő — aki eddig az ajtó­ból bámulta a hosszú, csontos idegent — megelőzi. Szíves, gyors mozdulattal, a köténye sarkával letörli a széket. Török András hálásan pislog — most minden jel vagy szó, ami barátságos — nagyon fon­tos a számára. Ez a néhány kedves, előzékeny pillanat is nagyon kellett. Simon Antal mellére szalad a cigarettafüst, kivörösödve köhög, majd könnyed repülő mozdulatot rajzol a levegőbe és nevet. — Hát persze, te nem ismer red az asszonyt. Amikor egy­szer ittjártál, 6 a lányunknál volt Halápon. Az öreg a nő felé biccent, és végigméri. Erős, zömök nő — kemény lehet a húsa. Fia­talabb, mint a férfi. Fürge és nyugtalan a szeme, keskeny és vértelen a szája, mintha az ajkait mindig a fogai közé szorítaná; Simon az ágy alá dobja a cigarettát, azután restelkedve széttárja a kezét. — Itt vagyunk a konyhában éjjel-nappal, azért látod ezt a nagy rendetlenséget.., de így kevesebb tüzelő fogy. Ketten meg elférünk... Igaz? .., — mondja némi szégyenkezéssel, és erős, fehér fogakkal nevet; Az öreg megrezzen. '— Hogyne... hogyne ... Pedig nem is vette észre a rendetlenséget Amióta bélé- kett — csak a kőművest nézi, csak a kőművest látja, az asz- szonyra is csak futó pillan­tást vetett. A másáik férfi felágaskodik az ágyban.. A tekintete a szekrény tetején kutat, majd az asszony után szól. aki már a konyhaajtó kilincsét fogja. — Hova mész Teri? Az asszony visszafordul. — Adok enni' a jószágoknak. ' — Szedd le előbb a szek­rényről a pálinkásüveget. Va­lamennyi még van az alján •.; Jó egy kis szíverősítő ebben a kutya hidegben... Igaz? — és az öreghez fordul. Török András megint fel­rezzen, tiltakozóan rázza a ke­zét és a gyomrára mutat. — Nekem most nem lehet. Simon szánakozva nézi az öreget, majd hányát dől ez ágyon, .mert arra gondol, hogy a szeme könnyen elárulhatja. — Aha... Hallottam a múlt kor, hogy beteg vagy — mond­ja csendesen. Török András figyelmesen, óvatosan követi a másik apró, alig észrevehető mozdulatait, mellének hullámzását. Szeret­ne a homloka mögé látni, de a tekintete mindig és mindig erőtlenül visszahanyatlik. Szo­morúan ingatja a fejét.' — Kórházban is feküdtem. — Gyomor? — Az. — Fekély? — Volt. A bicegő kőműves. — aki­nek egy régi baleset miatt két centimétert lefűrészeltek a ta­polcai kórházban a lábából — bólint Tudja, hogy milyen a kórház, és tudja, hogy ilyen­kor másról kell beszélni. Le­zárta a gondolatait. Tekintetét az öregre fordítja. Az arcált nézá, a hosszú, hideg ráncokat — és ő is a másik gondolatai­ból szeretne olvasni. A keményszájú asszony — mintha megérezte volna, hogy a két férfi között felesleges — tisztessógtudóan és észre­vétlen csöndben kimegy a konyhából. Az öreg mintha csak erre várt volna — mert percek óta az asszony finom motozására figyelt — közelebb húzza az ágyhoz a széket. — Komoly ügyben jöttem. A másiknak egy pillanatra nyitva marad a szája. Igen. Valamit már az előbb is ér­zett. Valami kimondhatatlant — amióta Török András várat lanul belépett az ajtón. Mert furcsa és imbolygó az öreg szeme — azt se tudni, hogy bosszus-e vagy ünnepélyes. Megnyúlt, szegletesebb. mint volt, és valami hiányzik róla. Vagy több van rajta, mint volt. (Folytatása. következik.) — A HOMORUDI és vil­lányi gépállomáson megkezd­ték az erő- és munkagépek szétosztását. Július végéig mindkét gépállomást javító üzemmé szervezik át. A gép­állomások június 30-ig kija­vítva adják át gépeiket « környező termelőszövetkeze­teknek. KORSZERŰ KISÁLLATTENYÉSZTÉST kívánnak folytatni a hidasi ifjúsági szövetkezet tagjai. Idén 40 500 forintos költséggel kisálla ttenyésztő .kombiná­tot” létesítenek, mellyel 200 naposcsibe, 25 nyúl, két ser­tés és nagyszámú galamb korszerű elhelyezését oldják meg Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt már az elmúlt évben megtermelték. — ÖREGEK NAPJAT ren­deztek Szederkényben, a hely beli művelődési otthonban. Az idős szederkényi lakoso­kat a tanács, a helyi párt- szervezet, a nőtanács, a Ha­zafias Népfront, valamint a kis úttörők köszöntötték. Az ünnepség végén megvendé­gelték az összehívott örege* két. — ZÁRÓHANGVERSENYT rendeznek június 9-én este 0 órai kezdettel a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban a Bányász Szakszervezet és a TIT közös rendezésében meg­tartott hányászakadém ia so» rozatok hallgatói részére. A hangversenyt a Liszt és Bar­tók évforduló megünneplésé­vel kötik össze. Helyreigazítás helyett... Június 5-i számunkban adtunk hírt arról, hogy a Baranya meeve területén lévő — tehát a komlói, mohácsi, szigetvári, siklósi közép­iskolákban az ^-.én 285 tanuló érett ségizik. Tegnap meglehetősen gúnyos ha a gú, névtelen levelet hozott a posta, amelyben ismeretlen „Jóakaróink” kioktattak bennünket arról, hogy téves adatot közöltünk. Szerintük Baranya megyében sokkalta töb­ben érettségiznek egy év alatt, hisz csupán a pécsi Leőwey Gimnázium­ban 239 végzős növendék tanul. Bírálatukat — bár első hallásra igaznak tűnik —, sajnos nem tudjuk elfogadni. Nem mi, hanem névte­len bírálóink tévedtek. Pécs ugyan is megyei jogú város és mint ilyen semmilyen formában nem tartozik a Baranya megyei Tanács hatáskö­rébe. Külön tanácsa, közigazgatása, tanügyi hatóságai, intézményei van nak. semmiféle tervben. Kimutatás­ban, statisztikai nyilvántartásban nem szokták együtt hozni a pé<*«;i és baranyai adatokat. Ha ige-' ak­kor külön megjelölik, hogy össze­sített adatokról van szó. Úgy érez­zük, hogy a szóbanforgó adat köz­lésével senkit sem „tévesztettütak” meg, nem váltunk „méltatlanná” olvasóink bizalmára. Csodálko­zunk. hogy ezt bárki ts feltételezd rólunk... Alig akadt bol­dogabb ember teg­nap Palkó Mihály pécsszabolcsi vájár­nál és feleségénél. Délelőtt tíz órára voltak hivatalosak az OTP Kossuth La jós utcai irodájába, de ők már jóval előbb elindultak, a mire a meghívás­nak eleget tettek, már bejárták a fél várost, félretétettek a bútorházban egy háló- és egy konyha berendezést, sőt azt is megnézték, hogy kapható-e mosógép, van-e a boltokban szép fajta, fehér ágy nemű. Sem Palkó Mi­hály, sem felesége, ■ nem voltak megille­, tödöttek, de elbiza- kodottak sem a rit­■ ka szerencsétől. Mió ' ta megtudták, hogy . négytalálatos lett a , lottószelvényük, . amit a férj egy ak- k kor nagyonis hiány- 1 zó kiló kenyér árán , vett, komoly, meg- l fontolt tervezgetés- s be kezdett a család. - ,Igy született meg a , döntés, hogy a ko- l pott kendőbe kötött c pénzkötegböl bútor, / takaró, ágynemű, i mosógép, centrifu- t ga, meg sok cipő és I sok ruha lesz. Sőt a , gondos mama a sok i lány közül legalább I a nagyobbak „stafi- rungjának” alapjait is szeretné megvet- , ni. Palkó Mihály és felesége nagyonis tudják, hogy a köny nyen jött pénz, könnyen vész el. Ezért úgy határoz­tak, hogy segítsen nekik vigyázni a szerencsével jött pénzre a posta is. Ezzel be is fejezhet­nénk Palkó Mihá­ly ékről szóló tudó­sításunkat. Dé ide kívánkozik még az is, hogy a boldog házaspár nemcsak az anyagiakat te­kintve akarnak pél- lamutatóan gondos­kodni gyermekeik jövőjéről: az apa 41 ívével újból beirat­kozik az iskolába és a gyerekek is kivé­tel nélkül tanulnak. (HARSANYl) H 1 IE BC ÁRAD A DRÁVA

Next

/
Thumbnails
Contents