Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-29 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .iíbM'MI liiiiiiiuuiiilluiHuiUiiiílUlliii írnníiiiünij wife IliiiuiJiJiiiiiJuliiiimuuiiilkuüiJu^iiiujiiliUliiiiiij m2. JÚNIUS 29. PÉNTEK NAh* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA XIX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 150. SZÁM EMBER ÉS GÉP Az aratás szó ma már más jelentést takar. Nem jelenik meg a szó mögött a bandagazda, a kaszás, a marokszedő, a tsz-elnök sem azt mondja már a határszemlén: kasza alá érett a gabona, hanem azt: kombájn alá érett, ezt meg aratógéppel lehet vágni. Megváltozott a szó jelentése, mert megváltoztatta az ember, aki évtizedeken, évszázadokon keresztfii izzadt és a legnehezebb munkának az aratást tar tóttá. Az ember helyett dolgoznak ma már a gépek. A me gye termelőszövetkezeteiben a gabona 74,8 százalékát géppel tudják már levágni. Gépállo- mási és termelőszövetkezeti géppel. A százötvenkét gépállomási aratógép mellett kétszáztizenhét termelőszövetkezeti aratógép is vágja majd a rendet, kévébe köti a termést. Háromszázhatvankilene aratógép és 155 kombájn nagy dolgokra képes. A számítások szerint 106.010 hold gabonát vághatnak le, ha a kombájnosok és az aratógép-kezelők teljesítik a tervet. A terv nem magas. Az elmúlt évben is többet teljesítettek annál, amit az idén beterveztek egy-egy gépre. A gépek kapacitását a kombájnosok és aratógép-kezelők versenye is növeli. Ha a kombájnok például 20—30 és az aratógépek is ugyanennyi holdat többet aratnak le, mint a tervezett, akkor ebben az évben a gabona nyolcvannégy százalékát géppel takaríthatjuk be. Nagy dolog lenne ez, hisz az elmúlt évben még csak a gabonák 64 százalékát arat- j ták gépekkel a termelőszövetkezetekben. Tavaly is volt verseny. És olyan eredmények születtek, mint Perzsa Jenőé, aki minden eddigi rekordot megdöntött, de rekordja nem volt hosszú életű. Néhány nap múlva jött a hír. az ország más részében ezt a rekordot is átadták a múltnak. Siklóson, Drávaszerdahelyen, Mecsekalján, Dinnyeberkiben és másutt már gépek járják a táblákat. Kévékben, renden gyülekezik a termés. Premier ez még, de hamarosan ellepik a földeket a kombájnok, arató gépek: kezdődik a nagyaratás. És ennek az aratásnak a fő alakja ebben az évben már sokkal jobban, mint az előbbiekben, nem a kaszás ember, hanem a kombájnon, aratógépet vontató traktoron ülő ember lesz. Tőlük függ minden. És ezt ők tudják is. A bólyi gépállomás körzetében például még el sem kezdődött az aratás, de a kombájnosok máris felajánlásokat tettek. Ki többet, ki kevesebbet, mindenki erejéhez mérten. De szinte mindenki túl akarja teljesíteni azt, amit a tervben kiszabtak rá. Folk József SZK 3-as kombájnnal dolgozik. Háromszázhúsz holdat kellene a terv szerint levágnia, de ő ötszázat vállalt. Buni István AC kombájnnal dolgozik. Öreg ma sina már, nem is adtak neki több tervet, mint 190 holdat. De Buni István azt mondta: én négyszázhatvanat teljesítek ve le. Az eddigi években is állta a szavát, miért ne állná ebben az évben is. Még csak itt-ott kezdődött el az aratás. Van, ahol jő, van, ahol rekord, van, ahol közepes, vagv éppen gyenge a termés. A mostoha időjárás ellenére nem vallottak szégyent a mezőgazdaságban dolgozók. És nem vallanak szégyent most, a betakarításkor sem. Jó útat, eredményes munkát fcombájnos és aratógépvezető givfáinM Három aratógép „eszi“ az őszi árpát Drávaszerdahelyen Csépelik a bíborherét Siklóson — Hatvan ember aratta a borsót Dunaszekcsőn VASUTASNAP ELŐTT Napiról napnt nehezebb felsorolni hol kezdődött meg az aratás, hiszen egymás után csaknem valamennyi közös gazdaságban akad mór munka a kézi kaszáknak, kombájnoknak, aratógépeknek, A drávaszerdahelyi termelőszövetkezetben három aratógép dolgozik az őszi árpában, de munkára kiész a négy kévekötő aratógép, és a végszóra, a napokban megérkezett az új kombájn is. Árpából 300 hold aratnivalé vár a gépekre, amelyet első nekigyürkő- zésre learatnak mielőtt beérik a búza:. A traktorosok szívesen tekintenek szét a határban a gépről. Duzzadnak a szemek, kövérek a kalászok holdanként legalább 13—14 mázsa árpa mutatkozik, meglesz «menynyit várnak. Pár nappal később érett be : árpa a szokásosnál, de nagyhamar utolérik magukat, hiszen sokat segítenek a gépek meg aztán munkára kész a 40 aratópár is, aildk 180—200 holdon, a völgyekben, domboldalakon vágják majd a gabonát, ahol nehezen győzné a gépBár még lábon áll valameny nyi árpa a dunaszekcsői határban, azért az aratás mégis megkezdődött. Naponta hatvanon vágták kézi kaszával a fajta borsót, amelyet 30 holdon vetőmagnak termelt a szövetkezet. Tegnap már ennek a gondját is letették, csak szikkad egy kicsit s már csépelhetnek isi Egy-két érlelő nap kell még az árpának, hogy aztán a jövő hét elején három aratógéppel, meg kézi erővel is nekiállhassanak. A harkányi és a terehegyi üzemegységben, a megyében elsők közt látott az őszi árpa aratáshoz a siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Termelő szövetkezet. Jói halad a munkával a két kombájn, amely mellett majd bárom aratógép » segít Tegnap Komlóra látogatott a szovjet küldöttség Tegnap, — június 28-án, csütörtökön — a koca reggeli órákban Komlóira utazott a Baranya megyében tartózkodó szovjet küldöttség. Szemjon Stefanik, Leonyid Stupnicldj és Grigorij Podo- lafc elvtársat a komlói p árthizottságon fogadták a város vezetői, akik rövid tájékoztatót adtak a város alapításának történetéből és fejlődéséről. A küldöttség tagjainak kérdéseire Dittrich József elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, dr. Simek Árpád eivtárs, a városi tanács v. b. elnöke és Rajnai József elvtárs, az Uj Komló című lap szerkesztője adott választ. A város fejlődéséről szerzett távozta tás után a küldöttség megtekintette a kökönyösi városrész lakótelepeit, az 1200 személyes, modem bányászszállót és a Zobák-aknát. Ebéd után a sikondai bány ászszanatóriumba látogattak, majd a sd- kondai csónakázó-tó megtekintése után visszautaztak Pécsre. A szovjet küldöttséget komlói, zobáki és sikondai útjukra elkísérte Palkó Sándor elvlárs, a Baranya megyei Tanács VB elnöke és Ambrus Jenő eivtárs, a pécsi városi pártbizottság első titkára. A jobb erőben lévő táblákon 16—17 mázsa árpa is meg terem majd, a 440 hold átlagában azonban nem lesz több 11—13 mázsánál az időjárás viszontagságai miatt. Idén már nem kell kapkodni az aratással, hiszen folyamatosan az árpa után érik be az olaszbúza, utána a szovjet és magyar. Biztosan győzik * gépek. Fűkaszával aratták a bíbor- herét, és most csépelik hetven holdról a magot. A környéken mindenütt kifagyott, vagy szórványosan kelt a bíborhere, nagy körültekintéssel kellett „megfogni” a kevés magot is, hiszen minden szem vetőmagra szükség van a jövő évi takarmány érdekében. Nagyváradi Gyula kocsimester és tolató brigádja a szocia- lista brigád címért küzd a Pécsi Főpályaudvaron. A tolató* csapat a tehervonatok menetrendszerűségénél 90 százalékot vállalt és vállalásukat 91 százalékra teljesítették. A személy- vonatok menetrendszerinti indítása is 95 százalékos, amihez a tolatő-csapat tagjainak munkája nagyban hozzájárult. A rrie- netrendszerűségnél elért ilyen szép eredmény mellett a kocsi tartózkodás is nagyon jó, 98,47 százalékos a brigádnál. A képen: Marton László tolatásvezető és Rab József szolgálatvezető váltóőr, a brigád tagjai munka közben. Itthon és hülfoldon OtDlsé szakaszához érkezeit a moszkvai leszerelési és kéke-viláikeogressziisi megelőző akció Útra készülnek a delegációk Itthon és külföldön utolsó szakaszához érkezett a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszust megelőző nagyszabású akció. Az Országos Béketanácsnál elmondották az MTI munkatársának: ml a helyzet Magyarországon és milyen hírek érkeznék a világ minden tájáróh •— Hazánkban naponta mintegy tíz-tizenöt helyen rendeznek békegyűléseket, barátsági esteket, amelyeken korunk nagy kérdéseiről beszélnek az előadók. Számtalan távirat, üzenet érkezik címünkre. — Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek foglalnak állást a béke, a leszerelés mellett, s küldik jókívánságaikat a békeszerető embermilliók képviselőinek. A városokban és falvakban igen sok ajándékot is készítettek, ezek a magyar Hazánkban tanulnak Az Orvostudományi Egyetem kollégiumának társalgójában ta- lákoztam velük. — Khangyi Cyalal gyap jashajú, csokoládébőrű, 23 éves fiatalember. Szudánból került Magyarországra. Mediniben érettségizett s a nyugdíjas postás fia akkor még álmodni sem merte, hogy tovább is tanulhat. Szudánban mind össze egy orvosi egye temet finanszíroz az állam és csak 30 főt vesznek fel évfolyamonként. Most éppen izgatott, a legnehezebb vizsgájára, fizika-szigorlatra készülőben találtam. Megkér, hogy végezzünk gyorsan, csak pár per «■* szánhat « beszél getésre. Félévkor jó rendű volt, és most év végén is van már egy filozófiai jelese. Hamdi Kaszávni jordániai. Amikor mo solyog, szinte vakít hibátlan fogsora. Kairóban érettségizett és társához hasonlóan ő is a prágai Világifjúsági Szövetségen keresztül jutott el hazánkba. — Nekem nehezebben megy a magyar nyelv — közli szerényen — tanulmányi eredményem is csak közepes. De emögött a közepes eredmény mögött is kemény munka van. Bizony nem könnyű elsőéves medikusnak lenni és közben még magyarul is tanulni. Nagyon szorgalmasak, átlag 8-rrrlO órát tanulnak naponta, ami érthető is, hiszen szá mukra itt a „nagy alkalom”. Jordániában egyetlen főiskola sincs. Mint ahogy Hamdi Kaszávni nagyon frappánsan mondja: — Király van, ama rikaiak és angolok. 1961. októberében került hazánkba. Hat hónapot a budapesti Zsombolya utcai magyar nyelvű előkészítőben tanultak és nem eredménytelenül, mert már szépen besszélik nyelvünket. Még gyér a szókincsük ugyan, de amit mondanak azt pontosan ejtik. Szabadidejükben újságot olvasnak, színházba, oziba járnak s meg 1. íznek mindent, — zsaic a külföldi filmek magyar szövegének olvasása közben keletkezik egy kis zavar. Túl gyors a tempó. Államunk önzetlenül támogatja a félgyarmati sorban élő népek fiait és segítséget nyújt továbbtanulásukhoz. Hamdi Kaszávni és Khangyi Gyalal havi 1250 forint állami támogatást kapnak ösztöndíj formájában. Tanáraik és diáktársaik szeretete és segítőkészsége övezi őket, tanulmányaik és magánéletük minden területén. Nekik pedig csak egyetlen vágyuk van, kiérdemelni a bizalmat és jó orvosként térni haza, hogy minden tudásuk kai elnyomott testvéreik szolgálatára á llhassanak. g. r. delegáció útipoggyászában kap nak majd helyet. Június 30-án a parlamentben összeül az országos békekonferencia. Ezer ember vesz részt ezen a jelentős eseményen, s népünk minden rétegének képviselői megválasztják a szovjet fővárosba utazó magyar küldöttséget, meghatározzák, hogy de legációnk a világ nem hivatalos parlamentjének fórumán milyen álláspontot képviseljen.-L Hazánkhoz hasonlóan a világ minden részében nagy készülődés előzi meg a moszkvai kongresszust. A legkülönbözőbb nemzeti békemozgtrl- rnak, ezekben a napokban állítják össze a Moszkvába utazó delegációkat, az útiköltségeket a legtöbb helyen gyűjtés útján, társadalmi hozzájárulásból teremtették elő. Általános gyakorlat, hogy egy országot egy küldöttség képvisel a szón jet fővárosban, amelyben helyet kapnak a legkülönbözőbb pártállású, világnézetű személyiségek, akik azonban egyetértenek a fö kérdésben, a béke, a leszerelés követelésében^ A termelőszövelk zeli akadémiákról tárgyalt a III megyei elnöksége A tanév mérlege: 30 tsz-akadémia, 388 előadás Június 28-án a TIT Baranya megyei elnöksége kibővített ülést tartott, melyen megvitatásra került az 1961—62-es tanévben rendezett tsz-akadé- mdák helyzete, feladatai, módszertani kérdései. Dr. Karlinger Gy. Tihamér egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a társulat egyik legfontosabb feladata segíteni a mezőgazdaságban folyó ismeretterjesztést. Meleg szavakkal emlékezett meg a társulat kitüntetettjeiről: Földvári János elvtársról, a megyei tanács elnökhelyetteséről, akit az országos központ részesített kitüntetésben, Tamási István és Zukovits Imre élvtársakról, akik szintén jó munkájuk elismeréséül kitüntetésben részesültek. A második napirendi pontként Földvári János, az agrár- tudományi szakosztály elnöke vitaindítót tartott. Földvári elvtárs a 10—15 előadásból álló termelőszövetkezeti akadémiák feladatairól beszélt. 1961—62-ben megyénkben már 30 tsz-akadémia működött és 388 előadást hallgatott mintegy 1052 ember. Az előadások szemléletessé tétele végett 189 hangos filmet, 24 diafilmet mutattak be a részvevőknek. Feladat: tovább növelni az akadémiák számát, emelni az előadások szakmai szánvonalát. Szakosított akadémiákra van szükség, hogy a dolgozó parasztok életéhez közelebb kerülve konkrét segítséget nyújtsanak részükre. A vitában felszólalók többsége állást foglalt az akadémiák fejlesztése mellett. Sok hasznos javaslat hangzott el a helyi értelmiség, a pedagógusok, az agronómusok, az állami gazdaság szakembereinek bevonásáról. A megyei tanács művelődésügyi osztálya részéről Lemle Géza, az előadások szemléletessé tételére hívta fel a jelenlevők figyelmét. Tanulmányi kirándulásokat, több gyakorlati bemutatót javasolt. Az elnökség vitazárójában megállapította, hogy nagyon hasznos volt a vita, a javaslatokat a következő tanévhez figyelembe veszik. A termelő szövetkezeti parasztság ismereteinek bővítése, gyarapítása ezután is egyike lesz a TIT előtt álló legfontosabb feladatoknak. I k
