Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

fast. .Tfismss t ivaplA 5 A pécsi nemzetközi fotószalonról JÓS felkészültek a nyári munkákra a gépállomások ISMÉT EGY FOTOKIÄLLI­TÄSSAL lett gazdagabb Pécs eseménydús élete. Az öt éves Mecseki Fotokluib több olyan külföldi fotoklubot hívott meg hazai fotokiubokkal együtt, az évfordulót ünneplő kiállítására melyeknek korábbi kiállításain sikerrel szerepeltek már a pé­csi fotokíliub tagjai. A nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi fotószalonnak az adja meg az érdekességét, vál­tozatosságát és ízét, hogy a ki­állított képeket nem zsűrizték. A meghívott klubok maguk döntötték el, hogy milyen ké­peket küldenek’ a kiállításra. Csupán az egy kflu-b által küld­hető képek számát határozták meg. (Egy klub 20 képet küld­hetett!) így teljesen érintetle­nül kitárulkozik a szemlélő előtt egy egész klub szemléle­te, törekvése, kifejezés módja, technikai félkészültsége is. A KONZERVATIVIZMUS és a legmodemabb törekvés szélsősége között szinte vala­mennyi stílus megtalálható a képekben. Ezt tovább szélesíti a különböző technikai megol­dások felsorakoztatása is. De nemcsak, formájában, kifeje­zés módjában, de tartalmában is ilyen változatos a képanyag. Mély emberábrázolás, formák­kal hatná akaró esetlegességeik, gondos pedantériával rende­zett csendéletek, hangulatot ébresztő impressziók kötik le hol hosszabb, hol rövidebb időre a látogatók figyelmét. Nem kevés azoknak a képek­nek a száma sem, melyek mély nyomot hagynak a nézőkben, foglalkoztatják őket a kiállítás után is. Helyes volt e kiállítás megrendezése. Módot ad min­denkinek arra, hogy maga gyö ződjék meg egyes elképzelé­sek értékéről, helyességéről. A különböző törekvések össze­hasonlításának lehetősége pe­dig vitákat dönthet el egyes képek hasznára, vagy kárára. HA KLUBONKÉNT elemez­zük a kiállított képeket, vitat­hatatlanul a legjobbak közé kell sorolnunk a bécsi és a leverkusenii Agfa foíöklub kol­lekcióit. Az első momochróm- ban, az utóbbi színesben olyan új utakon és olyan magas technikai színvonalon mozog, ami a legigényesebb fotóst is megkap, kielégít E képek előtt időznek a kiállítást láto­gatói leghosszaibban, de előt­tük folynak le a csoportos lá­togatók vitái is leginkább. Miben rejlik sikerük titka, melyek azok a problémák, me­lyek velük kapcsolatban a vi­tákat elindítják? TARTALMUK MEM »3, de egyéni kifej ezésroótí jukkái cső dáÜaitot és találgatást kiváltó technikai eljárásukkal olyan erős esztétikai élményt emó­ciót idéznek elő a nézőkben, amit más kollekció nehezen tud elérni Alaposabb elemzés alapján mégis azt kell monda­ni. hogy a képek hatóereje nem csak a kifejezési mód különlegességében, újszerűsé­gében van. A hatást a művészi tartalom és művészi forma tu­datosan megalkotott olyan erő teljes egységével érik el, ami kizárólag művészek készsége. Mondanivalójukhoz tudatosan kerestek meg azt a legalkalma­sabb kifejezési formát, amely a legmagasabb fokon, a leg­nagyobb intenzitássafl tudja közvetíteni mindazt, amit a szerző akart. A DÉDÁSZ Pécsi Üzletigaz gatósága felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat, valamint segéőfiHkásakat Ntesi munkához, szeptember 30-ig. Jelentke­zés: Pécs, légszeszgyár u. 13 sz. Munkaügyi osztályon 600 SZEMBETŰNŐ ELLENTÉ­TE a fentieknek az angol edin- bourgi fotoklub képanyaga. — Porosnak, pókhálósnak érez­zük a konzervativizmusukkal tüntető képeket. Ürességüket, tartalmi fogyatékosságaikat még az a kínos aprólékosság és gondosság sem tudja elta­karni, amellyel készítették őket. A gardonkázó férfi és a fiatal lány „portréja” seimmilt- rnondó látlelet, anatómiai re­produkció. Nem közöl semmit a fényképezett ember egyéni­ségéről, jelleméről. A fények játéka, a képszerkesztése fe­gyelmezettsége öncélú szépte­vés csupán. A képek láttán akaratlanul is meghökkeniink. A tévedésre rádöbbent ember fanyarságával vagyunjk kény­telenek megállapitani, hogy nem is olyan régen nekünk is az ilyen „szép képek” voltak az ideáljaink. Ez a szemlélet irányította tekintetünket, ami­kor a fényképezőgépet ke­zünkbe vettük, vagy fényké­pet néztünk. Akaratlanul is felsóhajtunk: de jó, hogy mind ezt magunk mögött hagytuk már. Változatossága dicséri a bor- deauxi, bukaresti és varsói képanyagot Mindegyik kollek­cióban számos kép utal arra a kutatásra, mely a klubok éle­tét, — az újabb, a modernebb megvalósítása érdekében — pezsgésben tartja. A MAGYAR FOTOKLUBOK képanyaga-.a témát tekintve szőkébb körben mozog sajnos a külföldieknél. Nem egy ké­pen találkozunk még mindig a konvencionálissal, az eset­legessel. — Ezek a negatívu­mok azonban semmivel sem jelentkeznek nagyobb mérték­ben, náluk, mint a kiállított kollekciók legtöbbjénél. A tar­talmi egyszerűség azonban ko­ránt sem jelenít alárendelt sze­repet Vannak a magyar ké­pek között szép számmal olya­nok, melyek értéküknél fog­va a legjobbak közé tartoznak. A mondanivalójuk mélysége, őszintesége nem kas mértékben van hatással a kiállítás látoga­tóira. A miskolci Berde Béla: Tárlaton, a váci Nagy Zoltán: Csók című képe jó példa erre. A fogyatékosságok is felszín­re kerülnek az ilyen sereg­szemlén. A gondosan elemző kiállítási átoga-tó a végső véle­mény kialakítása sarán aka­ratlanul ás keresi magyaráza­tát annak, hogy egyes foto- klubok képanyaga miért nem tudta felkelteni figyelmét Az elemzés pedig felfedi az érdek­telenség okát: tartalmi és ká- fejezésbels szegénység. így van az ember az Esslingeni és a Genovai fotoldubok képanya­gával. Egy-két kiemelkedő kép ellenére sem tudott a kollek­ció maradandóan hatni. így értékelhetjük a magyar fotó- klubok közül Sopron és Sze­ged képanyagát is. A KIÄLLITÄS első al­kalom arra, hogy a Mecseki Fotoklub kollekcióját más fo- toklubok anyagával összeha­sonlíthassuk. Ez az összehason iítás a Mecseki Fotoklub mun­kásságát dicséri. Bár nem le­het a kollekcióról azt monda­ni, hogy a legjobb, mégis az élenjárók közé kefl! sorolni képeiket Ezt a megtisztelő helyet látásmódjuk újszerű­ségével, modernségükkel és egyéni kifejezésmódjukkal ér­ték eL Technikai téren azon­ban van még csiszolni való­juk, ha egy erős nemzetközi viszonylatban megerősíteni kí­vánják az eddig kivívott meg­becsülést. Tanulságos volt e kiállítás fotósoknak és fényképeket ked­velőknek egyaránt. A Mecseki Fotoklub tagjainak elemző ér­tékelések alapján kell levon­ni a szakmai tapasztalatokat hogy annak alapján a további úton célratörőbben haladhas­sanak. A város amatőréinek pedig fel kell figyelni arra a sok ötletre, mely a kiállítás során eléjük tárul Az ötletek bátorítást kell, hogy adjanak számukra. A KlALLITASRÖL MA­RADT összbenyomás alapján elmondható: A Mecseki Fotó- klub dicséretes munkát vég­zett a kiállítás megrendezésé­vel — s vele sok új hívet to­borzott a fényképezésnek. íz­léses katalógusával méltóan fogja a meghívott országok klubjaiban hirdetni Pécs fo­tókul túráját. Bebizonyította a kiállítással, hogy külföldön is megérdemelten vívta ki mind magának, mint városának az elismerésit Halász Rezső. Virágzik a búza A megye déli szövetkezetei­ben megkezdődött a búza- virágzás. A villányi Oj Alkot­mány Tsz határában egyszerre virágzik a magyar, szovjet, olasz és francia búza. Nyolc fajta hazai és intenzív kül­földi búzát termel a tsz. Az előzetes becslések szerint a tsz átlagtermése 15 mázsa lesz. A külföldi búzák közül a szovjet Bezosztája az cfiasz San Pastóre és a francia Mag­daléna fajtákból 30 mázsán fe­lüli termésre számítanak. Az első gépszemlék tapasztalatai — Javult az anyagellatas Lesz elegendő szalmalehúzó a kombájnok után Jól vizsgáztak a villányi gépá llomás kijavított kombájnjai a szemlebizottság előtt. Május 30-án megkezdődtek a gépállomások nyári, előké­születi gépszemléi. A hét vé­géig a palotaibozsoki, bólyi, 6ellyei, vajszlói és villányi gépállomáson tartották meg a szemléket, s a jövő hét elején a többi gépállomásra is sor kerül Lelkiismeretes felkészülés Pénteken este a szemlebi­zottságok megbeszélésre ültek össze Villányban. Ángyán Ist­ván megyei főmérnököt, a szemlebizottság egyik tagját kérdeztük meg, mi a véle­ménye az eddigi gépszemlék- XŐ4. — Az első öt szemle tapasz­talatai szerint a gépállomások lelkiismeretesen felkészültek a nyári munkákra. Ez egyben a saját tapasztalatom is. Az ara­tó- és cséplőgépeket szinte mindenütt kifogástalanul ki­javították, a kombájnoknál fordult elő csupán néhány ap­róbb hiba, melyet a szemle- bizottság észrevett. A mad vajszlói szemlén is a kombáj­nok szabályozójával volt prob­léma, ezenkívül a Ok—3-as kombájnoknál az elektronikus részek bekapcsolását elhanya­golták. Ezeket a szemlén nap­fényre került hibákat a gép­állomások az aratás megkez­déséig kijavítják —- Az idei felkészülés nesn csak lelkiismeretes, de igen lelkes is volt. Amire még nem igen volt példa, egyes gépál­lomások vezetői eljöttek a szomszédos gépállomások szemléire, hogy ott megfigye­léseket végezzenek. A má gó­céi ak például ott voltak Sely- lyén, holott Mágocson még csak a jövő héten tesz meg­tartva a gépszesnle. Ez is art mutatja, hogy minden gépál­lomás alaposan ki akart tenni magáért. Villányban és Vajsz- lón, de Sellyén' is még az épületeket is kifestették, par­kosítottak. egyszóval a gépek rendbehozása mellett a gépál­lomás környékét is széppé va­rázsolták. Majd az aratásban dűl cl — Az alapos felkészülést lehetővé tette, hogy a javitá- sok idején a tavalyinál jóval kevesebb anyagbeszerzési probléma merült íeL Áltálá­ban jobb volt az anyag- és alkatrész, ellátás B így az anyaghiány nem késleltette a javítást. A szembeötlő hibák természetesen kijöttek a szem­léken, a felkészülés azonban mégis az aratásban dől el vég­leg, amikor a munka, az igény- bevétel a rejtettebb hibákat is kihozza. Az eflrnúlt évben he­lyemként még problémát oko­zott a szaknalehúaó hiánya. Az eddigi szemlék art mutat­ják. hogy a gépállomások most a kombájnokhoz megfelelő számú szalmalehúzót készí­tettek. — A gépek kijavításán túl a szakmai felkészülés is folya­matban van. Minden gépállo­máson 10 napos tanfolyamot szerveztek, ahol az új CK-as kombájnok kezelésére oktatják ki a legjobb kombájnvezetö­ket. A KlSZ-fiatalob érdemei« Ernyedt eüvfcáimtól, a villányi szemlebizottság elnökétől a villányi gépállomás felkészülé­séről érdeklődtünk. — A villányi gépszemle si­keres volt és art mutatja, hogy a tavasai munkákban élenjáró villányi gépállomás a nyári szezonra is jól felkészült. Kü­lönösen kiemlném a gépállo­mása KISZ-fia tatokat, akik társadalmi munkában végez­ték el a gépállomás környé­kének parkosítását, sőt egy szép szökőkutat is készítettek. Ezen a szemlén 10 termelő- szövetkezet képviseltette ma­gát. Eljöttek megnézni, hogy a kombájnok, cséplők és aratógépek üzemképesen vár­ják e az aratást. A jövő hét elején megkezdik a gépek szét­osztását a járás szövetkezetei között, a villányi gépállomást pedig gépjavító üzemmé szer­vezik át. (Rné) Aki dfopta a „feltámadás"-t is Hova tűnt a Pécsi Ipari Kiállítás vendégkönyve ? — Amit szeme meglátott, keze nem hagyta ott — Veszedelmes tolvajt tartóztatlak le AZ UTÓBBI 10 ÉVBEN Pécsett a „lopások? bűnügyi kategóriájában ehhez hasonló eset nem volt. Nem úgyneve­zett „kisstílű” tolvajról van szó, aki egy nagyobb „érvá­gást* csinált, hanem egy kö­vetkezetes és a szó legszoro­sabb értelmében vett alapos munkát végző „szarkáról". Azaz még a szarkánál is rosz- szabb természete volt, hiszen köztudomású, hogy a szarka leginkább csak a csillogó hol­mival repül eL Mózes Márta asszisztensnő pedig — az ügy főszereplője — nem csak csil­logó mikroszkópokat gyűjtött, hanem kevésbé fényes dolgo­kat is, mint például: kitömött mátyásmadarat. SzenvedélySől lopott. Az elmeszakértői vizs­gálat nem találta korlátoltan beszámithatónak! Na ie menjünk sorjába már csak annál is inkább, mert az ellopott tárgyak lajstroma nem kevesebb mint 766. sor­számmal végződik. MÓZES MÁRTA beosztott asszisztensnői munkakörben dolgozott orvosok mellett. Lá­togatták a pécsi iskolákat, óvodákat. Munkakörénél fog­va sok helyre volt bejáratos és amit szeme megpillantott, keze nem hagyta ott. A me­gyei főügyészségnek ugyan­csak körültekintő munkát kellett végeznie, amíg tevé­kenységét feltérképezte. A la­kásán talált lopott holmik fel­sorolásáról készült fcimutatás- gan a legkülönbözőbb tárgyak találhatók meg. A Kertvárosi Általános Iskolából földgöm­böt, a Közgazdasági Techni­kumból kovácsolt vasvirágtar­tót, a belvárosi iskolából a „Jó munka jutalmául” zász­lót lopott. De nem vetette meg az asztalitenisz hálótartót sem, elvitte a gyerekjátékokat — mint példáid a kávésuk fü­tyülő pipát — de szőnyege­ket, függönyöket ts előszere­tettel gyűjtögetett. Ezt a gyűj­tögető szenvedélyét 1958-tól folytatta. Pécsett 1959. X. 29— XI. 8. között Ipari Kiállítást rendeztek. Mózes Márta ter­mészetesen ezt az alklmat sem szalajtotta el. Az első látogató volt a kiállításon és innen a vendégkönyvet lopta el. Még egyetlen bejegyzés sem volt benne. A könyvet a lakásán megtalíltáJc. A könyveket kü­lönben is nagy előszeretettel vette pártfogásba. Nem keve­sebb mint 600 könyvet lopott el az iskolai könyvtárakból. Egy esetről így vall: „Éppen könyvtáróra volt a Közgazdasági Technikumban, ezt láttam t így szereztem róla tudomást, hogy hol van­nak a könyvek. Megfigyeltem, hogy a könyvtárnak milyen kulcsa van, másnapra hoztam hozzá hasonlót és kinyitottam a könyvtárat.. .” HONNAN SZERZETT KUL­CSOT? Valóságos kulcsgyűjte­ménye volt. Lakásán 164 da­rab különböző nagyságú, faj­tájú kulcsot találtak. Még gép­kocsihoz való slusszkulcsot is. Képzelhetni annak az autótu­lajdonosnak az örömét, akinek kocsijából Mózes Márta ki­szállva magával vitte a slussz­kulcsot. Ismerve képességeit, még örülhet az illető, hogy az autóját meghajgyta ... Ami a könyveket illett, ezt mondja: „A könyvek eltulajdonítá­sára főleg az késhetett, hogy nagyon szerettem olvasni...” Jól néznénk ki, ha minden könyvszerető ember így sze­rezné be olvasnivalóját... Lopási szenvedélyére jellem­ző az egyik orvosnak a vallo­mása. „Mózes Márta nálam is dol­gozott mint asszisztensnő. Egyik alkalommal levélfelbon­táshoz kést kért tőlem. En egy ajándékba kapott kést ad­tam át neki, ami többé nem került vissza hozzám” „Vízkereszt vagy amit akar­tok" — minden szerepel a la­kásán megtalált lopott holmik lajstromában. A 715. tétel pél­dául — ruha nélküli néger baba. A 716. tétel pedig — kaucsuk néger baba ruhá- b an. A 726. tétel „fém pipa”. Járt az Evangélikus Egy­házközség irodájában is, ahonnan például ellopta a „Van feltámadás” című köny­vet. Na de ez még mind sem­mi, akad a lopott dolgok kö­zött elképesztőbb holmi is. Lakásán töbek között találtak kitömött görényt, harkályt, mókust, mátyásmadarat, bag­lyot, vörösbegyet, törpepapa­gájt. Az iskolák állattani szer­táraiból szedegette össze. Hogy miért? Vallomásában erre is pontos válaszd ad: „A TIT keretében rendezett áTlatpreparálási tanfolyamat elvégeztem, Így vágyam tá­madt arra, hogy preparált &l- latgyűjteményem legyen.. ” MAS TANFOLAMOT sze­rencsére nem végzett... De tanfolyam nélkül is azért szépen haladt „egyebeké’ lopásában „1957 elején — mint vallja — a Béta-alcnai orvosi rendelőben dolgoztam, felada­tom a leltározás rali...* Ugyancsak „szépen” leltáro­zott. Orvosi műszereket, fecs­kendőket, fogókat vitt el. Igaz, ezek a holmik is leltárba ke­rültek — most — a megtalált lopott holmik leltárába .. Kik a károsultak? A felso­rolásban Pécs csaknem min- den iskolája szerepel: a kert­városi, szigeti utcai, belvá­rosi általános iskola, a Pécsi Közgazdasági Technikum, a Pedagógiai Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneiskola, a Pécsi Városi Eszperantó Szakkör ... hosszú lenne mind felsorolni. Sőt még a megyei börtön is. Könyvek, függönyök, mikrosz­kópok, asztalterítők, porcelán-- figurák, diafilmek... és még íz egyik tétel példáid: 9 a'v- rab fütyülő vízipipa. Törté­nelmi szemléltető fénpkepek- bői :4 darabot találtak a laká­sán... Nem kevesebb mint 45 ezer forint értékű tárgyakat lopott a társadalmi tulajdonból. A megyei főügyészség most állít­ja össze a végleges leltárt. Ügyében a bíróság ítélkezik majd. VSGRE LEBUKOTT. ön­kéntelenül írógépemre tolak­szik a kérdés: nem hiányzott ez iskoláknak ez ellopott hol­mi? Néhány iskola kivételével ugyanis nem jelentették a to­posokat. Figyelmeztető ez az eset: még nagyobb gonddal óv­juk a társadalmi tulajdont. Garay Ferenc f I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents