Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
1982. JÚNIUS 28. i^mó BPQJtETAPI BC1X KPAtfí ejtHA/TTECW A központi Lenin Múzeumban BIAbti/K XKPAlHA Opraa JlbsiBCbKoro oőKowy ta MicbKKOMy KoMyeiicTHHHoi n aprít yfcpaffra» ofriaenoi ra MtabKoí Paa AenyraTia TpyanuiHx / DCtdoes előtárlak! ^Diága máglyát (Barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt irányitá- ' savai, a szocialista tábor valamennyi népével szoros barátságban és együttműködésben határozott léptekkel haladnak a kommunizmus felé vezető lenini úton. A Vilna Ukraina olvasói testvérien örülnek az önök munkasikereinek, boldog életének és kulturális sikereinek, amelyekről világosan beszámoltak újságunk hasábjain a Dunántúli Napié munkatársai, A Ivovi terület dolgozói szívből arra törekednek, hogy elmélyítsék barátságunkat és megerősítsék a testvéri kapcsolatot. A népeink közötti megbonthatatlan barátság az Önök és a mi sikereink záloga a közös célnak a megvalósításában, a kommunista társadalom felépítésében. Fogadják legforróbb üdvözletünket és a szocializmus építésében kiváló sikereket kívánunk. A VILNA UKRAJNA SZERKESZTŐSÉGE A mi megyénk A ivovi terület a Szovjet Ukrajna legfiatalabb megyéje. 1939. december 4-én hozták létre, aurakor Nyugat-Ukrajna egyesült Szovjet Ukrajnával. A köztársaság nyugati részén terül el a Ivovi terület a Nyugati Bug fensíkján. A megye területének egy része a Keleti-Kárpátok között található. Területe 21,8 ezer négyzet- kilométer és 32 járás tartozik hozzá. A megye székhelye Lvov, Ukrajna egyik legismertebb sárosa, a maga hatalmas iparáig és kulturális köz- pontjavaí^I/vovon kívül a megye VárosaiT 'még: Drogobics, Sztrij, Boriszlav, Nyikolajev, Zolocsev, Szokal, Bródi és az utóbbi években fejlődött bányászvárossá Krasznograd. A Ívovi terület igen gazdag ásványi kincsekben. Itt nagymennyiségben található kőszén, kőolaj, gáz és tőzeg. Gazdagsága megmutatkozik építőanyagban is: mész, téglaégetésére alkalmas agyag gipsz is található a megyében. Területén sok a folyóvíz, amelyek jelentős vízienergia tartalékot jelentenek. A fő víziót a Dnyeszter és a nyugati Bug, a mellékfolyóikkal. A Ivovi terület a sűrűn lakott megyékhez tartozik. A megyében 2 millió 107 ezer 800 ember ól. A szovjet hatalom éveiben a Ívovi terület az élenjáró szoIciaMsta mezőgazdaság megyé- ' je lett. Itt 402 kolhoz és 13 szovhoz található, amelyet felszereltek a legkorszerűbb technikával. Az összes munkának több mint 90 százalékát gépek végzik. Az utóbbi években a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok munkásai jelentős sikereket értek el a hús és a tejtermelés növelésében, a kukoricahozamok emelésében, a cukorrépa és a len termésének fokozásában. Egész Ukrajnára dicsőséget hoztak a mezőgazdaságnak olyan élen j árói, mint Olga Pa- szeka, a legfelsőbb tanács küldötte, a szocialista munka hőse, Anna Tyihonyuk, a legfelsőbb tanács tagja, fejőnő, Jaroszláv Csíz, Pantdejmon Sás, Anasztázia Nagaesevszka- ja, a szocialista munka hősei, sertéstenyésztők, Anasztázia Gyemkovics kukoricatermelő és Gavril Csolavin traktoros. A Ivovi területen sok olyan kolhoz van, amelyik mintagazdaságot üzemeltet. így például a KaHnyinröl elnevezett szövetkezetben, ahol Petr Grigorjevies Olissuk, a szocialista munka hőse az elnök, a múlt évben 100 hektárral több minit 100 mázsa húst és 400 mázsa tejet termeltek, A kollektiv munka növelése biztosítja a jobb megélhetést is a szövetkezeti tagok számára. A mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekért 1960- •ban a Ívovi területet Lenin Érdemrenddel tüntették ki. A Progressz Cipőgyárban Tehetséges modell tervezők és konstruktőrök dolgoznak a Progressz elnevezésű Ivovi részlegnél. Gyönyörű cipőket terveznek Alek- szandr Vetter, Ja- roszlava Lotockája. Max Zeigelsiffer tér vezők. Ők hárman dolgozták ki a gyermek, a női és a férfi cipők, a szandálok fazonjait, amelyekből a cipőgyár naponta 14 000 párat bocsát ki. Ha a Progressz Cipőgyár készítményei pontosan lábra szabottak, akkor ez Nina Ivanova, Szte- fán Kozenko, Tamara Duka és Mari jana Futya modell- konstrüktőr érdemét dicséri, akik kidolgozták a terve zök által elkészített új modellek termelési technológiáját a különböző lábméretek szerint. A közeli években 200 modellt dolgoztak ki. A divat jelenleg a hegyesorrú cipő. A női cipők műanyagsarkot kapnak, amelynek magassá- 5 centiméter lesz. A központi Lenin Múzeum intézetéhez új tab lók érkeztek, amelyek a Szovjetunióban a szocializmus felépítésének lenini tervét mutat ják be. A képen: a múzeum egyik terme, ahol az új tablókat bemutatták. Űttörőtábor — Koresztov mellett Az egyik júniusi estén a Keleti-Kárpátok festőd vidékén, Koresztov falu közelében hatalmas tábortüzet gyújtottak. A 43-as számú Ivovi iskola úttörői készítették a tábortüzet a túristatábor megnyitása alkalmából, amelyet maguk építettek Szkoleszkij körzetben. A tábor évről évre szebb, kényelmesebb lesz. A sátorok helyén az utóbbi időben íur- nérlemezből épített házacskák nőttek, de megépítették a 100 személyes étkezdét, a könyvtárat is. Megtalálható itt a sportpálya, a tus, a rádióközpont és a mozi... A tábort villannyal is felszerelték. Érdekesen és vidáman töltik él az időt az iskolások. Kirándulásokat szerveznek a Kárpátok magaslataira, halásznak a hegyi patakokban, gyümölcsöt, gomibát gyűjtenek. Csaknem mindennap versenyeket rendeznek valamelyik sportágban, hogy elnyerjék a táborelsőséget. Hanem a vidámság és a szórakozás mellett a munkának is megvan a maga ideje. A tábor munkarendjében szerepel hasznos segítség a szomszédos kolhoz földjein. A pajtások segítenek a len, a kukorica és a burgonyaföldek megművelésében. A turistatáborban mindenki szorgalmas. A gyerekek mindent maguk csinálnak, fát vágnak, segítenek a szakácsnak, az ebédet elkészíteni, edényeiket maguk mossák és a tábor területét takarítják. „Légy tettrekész” felhívást magukévá tették és minden nap felsorakoznak a táborban és a táborparancsnoknak válaszolva harsogják: mindig tettrekészek vagyunk. A gytrban tanu'nak a koihoztagúk Ezek a munkások nincsenek bejegyezve a személyzeti osztályon, a névjegyzékben sem szerepelnek, de mégis valamennyiük lelkiismeretesen es pontosan elvégzi a rájuk kiszabott munkát, ök a Tarasz, Szevcsenko Szövetkezet tagjai, akik azért jöttek a Ívovi autóbusz-gyárba, hogy szakmát szerezzenek. Szívélyesen fogadták a falusi dolgozókat a buszgyáriak. A tanuláshoz jó feltételeket biztosítottak a számukra. A termelési gyakorlatot a legjobb mesterektől és brigádvezetőktől sajátítják él. Alig egy hónap alatt a gyárban húsz asztalost, villanyszerelőt és lakatost képeztek ki. A szövetkezeti tagok közül sokan más Ívovi gyárban tanulnak, de megtalálhatók a drogobicsi, sztrijad és a borisz- lavi gyárakban is. „Kezdődik" az életrajz Korszerű technikával támogatják a szocialista mezőgazdaságot. A harkovi traktorgyár kollektívája közel egymillió lánctalpas és kerek es traktort bocsát ki. A képen már a második V. " mSlia imktof I—ftpma. a, g®á& mémmm, Tavaszi hajnalra ébredt a falu. Az ablakon át friss szellő érkezik, a levegő megtelt orgonaillattal, a kertek, a fiatal levelek és a fű illatával, Anasztázia Danyilovna óva tosam megérinti Szófia vállát. — Kelj fel, lányom, itt a munka ideje. Hány tavasz elmúlt azóta! Úgy tűnik, mintha Szófia csak éppen most hagyta volna el az iskolát. Tíz év alatt annyira hozzánőttek a könyvek, a füzetek és most már nincsenek szétszórva az asztalon, és a tintafoltok is lassan lekoptak róla. A lányka munkába jár, felnőtt Szófia a mama öröme és büszkesége lett. Kifejlődött, sokat tanult és hálásan segíti munkában édesanyját .Szívesen felváltja a növendék jószágok mellett, ahol a szövetkezet megszervezésének első napjától szüntelenül dolgozik Anasztázia Bojkó. Olyan észrevétlenül elmúlt mindez. Minden nap, amikor a munkából hazatért, elmesélte: mi történt a szövetkezetben. Idővel ideges lett: összeveszett a fejőnőkkel, akik nem kellően gondozták a növendékjószágokat. Szófia sohasem kételkedett abban, hogy anyjának nincs igaza. Már gyermekkorában megtanulta az anyjától: nem szabad soha rosszul dolgozni. Most felnőtt, és eljárogatott az anyjához, aki munka közben, mint valamf mesét mondta el neki: :— A növendék, kislányom, ugyanúgy enni akar, mint az ember. Látod, hogy bőg és Az anya kinyújtotta a kezét és a kisborjú pofáját oda dugta hozzá. Szófiának nagyon megtetszett a növen- dékistáliló amikor anyja a falakat és a boxokat kifestette. Minden tiszta, szép és a borjúk mennyire kezesek. Átölelte anyját és a fülébe súgta: — Ha megnövök, ugyan ott dolgozom, ahol te. Később Szófia felváltotta édesanyját a munkában. Korán reggel siet az istállóhoz és szénát rak a jászolba, amig kitisztítja a helyiséget és a növendékek esznek. Amikor a fejőnők megfejik a teheneket, megitatja a borjúkat tejjel. Mindezt úgy cselekszi, ahogy a mama tanította. Ha szénát adnak a tej után, akkor a borjúk már nem ennének olyan étvágy- gyal. így, cseppenként adta át az édesanyja lányának gazdag tapasztalatait. Most már Szófia Bojkó önállóan dolgozik, a legjobb növendékgondozó a kolhozban. Felelős munkát bíztak rá, azokat a borjukat neveli, gondozza, amelyekből a tehénállományt fog ják feltölteni Reggelenként Szófia végigszalad az istállóhoz vezető ösvényen. Odahaza édesanyja várja. És amikor a kislány a munkából hazatér, fel tétlen elmeséli anyjának mindazt, ami az istállóban történt. Ilyen egyenes úton jutott eí a kolhoz istállójához Vera Bojkó, a másik növendékgondozó is. Az istállóban idős édesanyját váltotta fel, A cStÉgzése «tán a kolhozban dolgozott. A két testvér komszomolista, Mi- hajlina és Olga Kotik, mint fejőnő. Valamint Jekaterina Szalamaha, a barátnőjük. A lányok elmehettek volna tovább tanulni, aztán másképp gondolták a dolgot. És ha végiggondoljuk rövid életrajzukat, rögtön kitűnik, hogy nem véletlenül döntöttek így. Folytatták azt az utat, amelyet szüleik megkezditek. Olgát és Mihajlinát örökre a kolhozhoz kötötte az anyai vér. Igen, igen. Éppen így történt. Az édesanyját, aki a kolhoz aktív szervezője volt, a banditák megölték, akik az ukrán burzsoá nacionalisták soraiból kerültek ki. Ez tizenöt évvel ezelőtt történt. A gyerekek felnőttek és a kolhozba jöttek, hogy a szülők nyomdokain haladjanak. Felelősségteljes helyet foglaltak el a termelésiben. Olga Mihajlina és Jekaterina kinevelték a maguk teheneit és maguk is fejték őket. A fejőnők tudják, hogy mennyire nem könnyű dolog ez, de a lányok leküzdötték- a nehézségeket. Munkájuk kezenyomán a kolhozban létrejött a tehenészet. Nem mindennapos a fejőnők kollektívája sem ebben a részlegben. Egyszóval: a tehenészet komszomolistákból áll. A szövetkezetibe új tagság jött és magával hozta a saját energiáját, erejét. Ennek eredményeképpen az Ukrajna kolhoz kiváló eredményeket tud felmutatni az állatién jtosztésben, m.
