Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

*982. JÜNITJS 23. 234 millió forintos beruházás a Komlói Szénbányászati Trösztnél Mit valósítottak meg az eddigi beruházásokból?— Száz új lakóépület, nagyméretű feltárások Zobákon Az elmúlt esztendőben a Komlói Szénbányászati Tröszt beruházási tervét 117,2 száza­lékra teljesítette. 1961-ben — a .taintegy tíz évvel ezelőtt meg kérdett Kossuth-akna, III-as akna, Béta-akna és Anna-akna —j Zobák kivételével — befe­jezést nyert. Az idei és a jövő­beni beruházások az üzemek kapacitásának megtartására éfe élettartamuk bővítésére szol J Az idei évben Zobák-akna fejlesztésére, lakóházainak építésére, vala­mint aknamélyítésre közel 135 millió forintot fordít a Komlói Szénbányászati Tröszt. Tovább mélyítik a szállítóaknákat, s új vágatokat létesítenek. Már befejeződött az I-es és Il-es szinti aknarakodó építése. — Most van folyamatban a n. szinti mozdonyszín, a szivaty- tyúkamra és a centrális lég­akna szívómotorok építése. Az y'I-es szinti fedővágaton pedig I folyik a nagyméretű feltárás. A tröszt saját vállalkozás­sal 43 millió forintot fordít Zobák-akna korszerűsítésére, kibővítésére. Ennek az összeg nek jelentős részét a vágaöd- hajtás, valamint a vasútépí­tés alkotja. Nagy beruházások­kal folynak a külszíni építke­zések. Elkészült a transzformá­tor állomás. Még ebben az év­ben befejezik az üzem ivóvíz vezetékének építését. Folyik az irodák és a fürdő építése, amelyek a tervek szerint a jö­vő év végére készülnek eL — Megkezdték a percenként 13 ezer köbméter teljesítményű ventillátor alapjainak építé­sét és szerelését Zobákon több mint nyolcmillió forintot for­dítanak importgépek beszerzé­sére. Ebben az évben elkészül 100 lakóház alapozása, amely mintegy négymillió forintba ke rül. Új trafó, csillejavító­műhely Kossuth-aknán Koesuth-akna fejlesztésére ugyancsak jelentős összeget fordítanak ebben az évben. Kö­zel tízmillió forint értékben folytatják a VIII. szint további feltárását. Csille javító műhelyt létesítenek, külföldről páncél­kaparó gépeket vásárolnak. — Befejeződött a 35/6 kv teljesít­ményű trafó építése, folyamat­ban van a szerelése is. Befejezés előtt az akna- rakodó III-as aknán, A III-as aknai beruházások­nál első helyen kell említeni a bányászati mélyépítést. Az I-es szinti aknarakodó építése befejezés előtt áll, az I. szinti feltáróvágatokon pedig folyik a feltárás. Béta-akna keleti aknáján júliusban elkészül a vezérléce­zés. Brandt-koronás megoldású lesz, mint az István-aknai. Ez­zel jelentősen növelik a kas mozgási sebességét. Ilyen vezér lécezést készítenek Zobák-ak- ■nán is. Elkezdődött a IV. szin­ti szénbunker építése. A lám- pakamra és a szalagalagút meg A közepesnél jobb őszi­baracktermés ígérkezik a pécsi járásban Bár a késői tavasz miatt ké­sőbb érik be a gyümölcs, a Me­csek lejtőin, a pécsi termelők előreláthatólag már a jövő hé­ten szállítanak Mayflower faj­tájú korai barackból. Utána érik a még mindig meglehető­sen apró Amsdem is. A zama­tos Ford és Chanpion barac­kokból valószínűleg csak a jö vő hónap közepén, végén jut jelentős mennyiség a fogyasz­tókhoz. A szakemberek becslé­se szerint a tavalyinál jobb, ki­váló baracktermés ígérkezik az idén, amelyből 25 vagonra már kötöttek is értékesítési szerző­dést a termelők. A finom táj­jellegű franciabarackból mint­egy 35 vagonnal kíván felvásá­rolni a MÉK ebben az évben megyénkbe#» j építésével lényegében befeje­ződik Béta-aknán a külszíni rekonstrukció, s megkezdik a derítő bővítését és a csatorná­zást. Az idei Anna-aknai építke­zések lényegében azt a célt szolgálják, hogy megteremt­sék a kapcsolatot Kossuth-ak- nával. Jelentős még ennél az aknánál a belföldi gépberende­zés és szerelés, valamint a szi­likózis elleni fokozott védeke­zés megteremtése. Rövidesen elkészül az új fürdő Szászváron. Szászváron ebben az évben közel 11 millió forintos beru­házást valósítanak meg, amely­nek jelentős részét az építke­zések alkotják. Nagy feladat itt az aknamélyítés. A főbb munkálatokkal elkészültek az új fürdő építésénél, amelyet a tervek szerint év végére tel­jesen befejeznek. Folyamatban van a szennyvízderítő építése, valamint a Béke-alcnai szállító­gép motorjának beszerzése. Az altáró és a külszíni épít­kezések több min'í 13 millió fo­rintot tesznek ki. Az összeg na­gyobb felét rtt isi az építkezé­sek, a kisebbik feléit pedig bel­földi és külföldi gépek beruhá­zásai alkotják. Az építés fő ré­szét, az 1200 f<5s legényszálló megépítése alkotja. Az előző évi beruházá­sok az idei beruházásokkal együttesen azt :sz eredményt ad ják, hogy Bébi-aknán 126 va- gonos napi termelésről 140 va­gonra emelkedik a termelés, III-as aknán 126 vagonos napi termelésről ugyancsak 140 va­gonra emelkedik. A jelek azon­ban azt mulatják, hogy ennél többet is tudnak termelni. An­na-akna termelését 53 vagonra tervezték, die már meet 57 va­gon a napi termelése. Zobák- akna pedig' 1964. januárjával napi 150 vagonos termeléssel lép be. Aratás előtti gondok, örömök A múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága előtt Az országgyűlés Külügyi Bi­zottsága pénteken Kiss Károly elnöküetóvel ütést tartott. Az ülésen Púja Frigyes külügy- mimszterhelyefctes tájékoztatta a képviselőket a külügyi tárca 1961. évi költségvetésének végrehajtásáról. A vitában fel­szólalt Barcs Sándor, Hegyi Gyula, Kiss Károly és Saafea- site Árpád képviselő. A kül­ügyi bizottság a jelentést egy­hangúlag elfogadta. * Az országgyűlés Honvédel­mi Bizottsága Egri Gyula el­nökletével a honvédelmi tárca múlt évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg. Résztvett az ülé­sen dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alefaöke. La­katos Béla vezérőrnagy, .hon­védelmi miniszterhelyettes be­Francia költő előadása Magyarországról Párizs. (MTI): Jacques Gau- cheron francia költő, aki nem­régiben Magyarországon járt, csütörtökön előadást tartott a párizsi Magyar Intézetben. Nagy elismeréssel beszélt ha­zánkban szerzett élményeiről. számolója után vita követke­zett, amelyben felszólalt Bajfcai Károly, Berencsi Mihály, Dap- sj Károly, Gazsó Sándor, Ke­leti Ferenc, Richter József, Szabó Gusztáv és Varga Ga­barite képviselő. A honvédelmi bizottság az 1961. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést egy­hangúlag elfogadta. A KÉSÉI KITAVASZOD AS a mezőn mindenütt meglátszik. Tavaly ilyenkor már suhogtak a kaszák, aratógép motollák szedték kévékbe a termést A siklósi és sellyei járásban igaz szőkül már az őszi árpa, de az aratás még itt is várat magá­ra. Nagy öröm az aratás, de nagy gond is. Termelőszövetke­zeti vezetők járják a táblákat: morzsolgatják a kalászokat, becslik a várható termést A siklósi járás termelőszövet kezeteiben jó termés Ígérke­zik, sok helyütt a tervezett­nél is többet csépelnek el majd egy-egy holdról. a sásdi járásban viszont jóné- hány termelőszövetkezet a ter­vezett alatt lesz. Itt vannak olyan búzák is — olasz búzák — amelyeknek olyan alacsony a szára, hogy géppel nem is lehet vágni. A kilátások ösz- szességében véve nem rosszak. Egy parasztember mondta a következőket: „Aratáskor, csép léskor a rossz szervezés, a kap­kodás felér annyi veszteséggel, mint egy jégverés.” Igaza van. Kerüljük él ezt a felesleges, magunkokozta jégverést”. A GABONÁK DÖNTŐ több­ségét gép állomási és termelő­szövetkezeti aratógépekkel, kombájnokkal vágjuk le. Apró kérdésnek látszik, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutat­ják: helyes arra is felhívni a fi gyeimet, hogy minden termelő- szövetkezetben vizsgálják meg melyik táblát aratja majd kom bájn, melyiket aratógép és me­lyik vár kézi kaszára. Sok bősz szúságot, géptörést okozott min den évben az, hogy a táblák­hoz vezető dűlőutakat nem hozták rendbe, a hidak állapo­tával sem törődtek. A gépi ara­tás mellett gondolni kell az kézi aratásra is. Ilyen, szinte 20 Öntözőberendezést vásároltak az első félévben a megye termelőszövetkezetei A termelőszövetkezeti kerté­szetek nagyarányú fejlesztése, szükségessé tette, hogy egyre nagyobb területet öntözzenek megyénkben, minél több bérén dezést vásároljanak. Sajnos a kereskedelem nem győzi azon­nal kielégíteni az igiáriyeket, de a folyamatos szállítással bizto­sítottak berendezést ,ahol a leg nagyobb szükség volt rá. Az el­ső félévben tervezett 9 darab MA—90-es komplett berende­zéssel szemben, 13-at már megkaptak a közös gazdaságok TL—400-as öntözőberendezés­ből 3, TLM 2500-asból pedig két darab érkezett Baranyába. Érkezett 2 darab MA—90-es berendezés is, amelyhez azon­ban hiányzik a csatlakozó idom Bár darábszámra kevesebb érkezett a tervezettnél, az ön­töző kapacitást túlteljesítették, s az új gépek már öntöznek is a siklósi, csikóstöttösi, felső- szentmártoni, mohácsi és ké- mesi tsz-ben. 29 őzbakot lőttek ki a német vadászok Baranyában május elején kezdődött meg az őzbak kilö- véses vadászat. Májusban ét júniusban a vajszlói rezervá­tumban 9, a sellyeiben 20 selejt és golyó érett őzbakot lőttek ki a megyénkben tartózkodó kül­földi vadászok. Július végéig befejeződik az őzbak szezon, addig még 15 őzbakot selejtez­nek ki az Erdőgazdaság rezer­vátumaiban. minden .termelőszövetkezetben lesz az idén. Ha most nem szervezzük meg az aratópárokat, akkor később ebből csak kapkodás, a kapkodásból pedig veszte­ség lesz. Az elmúlt években több ter­melőszövetkezetben átalakítot­ták gabanaaratásra a lóvonta- tású fűkaszákat. Ekek is jól se­gítették az aratást Ha jók vol­tak egy-két évvel ezelőtt, az idén is sokat segíthetnek ezek a gépek. Ilyenkor aratás előtt sok min dent el kell dönteni. Az idén például kevés a szálastakar­mány. Az aszály erre is kiha­tott. Villányban és másutt már most gondoskodnak ennek pót­lásáról. A kiesést legjobban tarlóvetéssel pótolhatjuk. A közmondást itt úgy lehetne megváltoztatni: „Aki gyorsan ad, kétszer ad” helyett: „Aki gyorsan cselekszik, az jó ter­mést érhet el”. Bizony itt nagy szükség van a gyorsaságra, amelyhez hozzátartozik a szer­vezettség is. Általában a tapasztalatok szerint minden évben az őszi árpa és a búza aratása közöt­ti időben szokott eső lenni Ha nem is sok, de esik. Ha ezt az esőt a termelőszövet­kezetek ki tndják használni, akkor nyert ügyük van. A lehetőség adva van. És ezt csak úgy tudják kihasználni, ha már most eldöntik: ebbe az őszi árpa táblába tarlóvetés lesz. ISzt persze nem elég el­dönteni: hozzá is kell készülni, így kell szervezni az aratást, a talajmunkát végző gépek munkáját, a behordást, a szal- maíehúzást... A BEHORDÁS IS nagy probléma. Nagyobb az aratás­nál is. Élvről évre visszatérő jelenség az, hogy a traktorok kénytelenek a kereszteket ke­rülgetni. A sásdi járásban pél­dául több, mint 19 000 holdról kell behordani a termést an­nak ellenére^ hogy a gépállo­mási és termelőszövetkezeti kombájnok is 2700 holdról ta­karítják be a termést. A járá­siak hatszáz lófogattal számol­nak és még így , is, ha ezek a fogatok minden nap mennek, nem kevesebb, mint tizennégy nap alatt mindössze 16 800 hold ról tudnák behordani a kévé­ket Ez a példa is világosan mu tatja: minden olyan termelő­szövetkezeti és gépállomási gépre szükség van a behordás- nál, amit az adott időszakban másra nem használnak. És, ahol szükségét látják, helyes, ha igénybe veszik a TEFU ko­csijait sőt segítséget kérnek a patronáló vállalattól is. Bizony még a múlt évben sok olyan termelőszövetkezet volt ahol panaszkodtak: nincs mit az állatok alá tenni, ugyan akkor a kombájn szalmával, amikor ezzel törődni kellett volna — nem törődtek, ott r&> hadt el kint a földön. — A gabonák szalmája gyenge, te­hát nagyon meg kell becsülni minden szál szalmát. A kom bájn szalmát is, ami évek óta mostoha gyerek a termelő­szövetkezetekben. A gépállomásokat köteleztek mindenütt arra, hogy készítse nek szalmalehúzókat A gép­állomásiak azonban hiába vi­szik ki a szalmalehúzókat ha a termelőszövetkezet nem bizto­sít ezekhez embert. Mint mon dani szokták: itt kettőn áll a vásár, a termelőszövetkezeten és a gépállomáson. Több termelőszövetkezetben tapasztalni, hogy még mindig azon vitatkoznak: saját cséplő csapattal, vagy idegennel csé­peljenek. Ez a vita veszélyes, sok kárt okozhat a termelőszo vetkezeteknek, a népgazda­ságnak. Elzárt az lenne a he­lyes, ha a termelőszövetkeze­tek most már rövid időn be­lül éld öntenék: kik lesznek a cséplőgépek mellett idegenek, vagy termelőszövetkezeti ta­gok. TÁV ALT TÖBB TÜZESE* volt csépléskor. Ezek a tüzek rendszerint azért keletkeztek, mert az illetékesek molesztá- 1 ásnak, paragrafus rágásnak nevezték a tűzoltóság munká­ját Tettek is, nem is valamit annak érdekében, hogy ne ke­letkezhessen tűz, de amit tet­tek az sem volt előírásszerű. Nagy öröm az aratás, oe nagy gcmd is. Néhány gondot említettünk most meg, de ha ezeket a termelőszövetke­zetekben jól megoldják, akkor az idei aratásban, cséplésben több lesz az öröm, mint a gond. Szalai János Jól szerepelt a Mecseki Erdőgazdaság a trófea kiállításon A Mecseki Erdőgazdaság is részt vett Budapesten a Vaj- dah umy ad varban megrendezett, országos trófea kiállításon. A kiállítás célja ezúttal a helyes és rossz vadselejtezés bemuta tása volt. Az elsőnek kijáró serleget ezúttal is a Visegrádi Állami Vadgazdaság hozta el Gemenc elől. A Mecseki Erdő gazdaság is jól szerepelt a kiál­lításon. Pécsről 19 őz és 21 szarvas trófeát küldtek fel, s ebből csak 3 trófea volt hely­telen selejtezés eredménye. Ez az eredmény is mutatja, hogy a Mecseki Erdőgazdaságban, helyes úton halad a vadgaz­dálkodás, megfelelő szakérte­lemmel és gonddal történik meg évről évre a vadselejte­zés. A DVNASZEKCSÖI TA­NÁCS elnökével, Vörös József­fel megyünk a falu görbe út­jain Újváros felé. Utunkat friss földhányás kiséri, kérész tülszeli a kis patakot is. A jár­da szélén, szabályos távolság­ra egymástól nyomókaros ku­tak sorakoznak. — Ezeknek sincs sok pers­pektívájuk — jegyzi meg az elnök. Pedig mennyit dolgoztak, míg végre elkészültek... A földhányás éppen ezekkel s kutakkal van kapcsolatban, mert alatta húzódik a törpe vízmű vízvezetékcsöve, s szál­lítja az ivóvizet most már nem csak a falu közepén álló há­zakba, hanem az Újvárosba is. •— Csupán az árokásás, be­temetés százezer forintba ke­rült volna — tájékoztat Vörös elvtárs. De nem került annyiba. — Azért nem, mert akinek háza előtt visz a vezeték, vállalta a megfelelő hosszúságú árok elkészítését. Csakhogy a veze­ték nem mindenütt házak előtt halad. A község és Újváros között terül el az Ötemető, s annak a lakóit érthetően sem­miféle rábeszéléssel nem lehe­tett mozgósítani. A vízvezeték meghosszabbítása éppen ezért itt, az Ötemető előtti szaká­mon Makadt, Kutak — pétepektíva Mikiül — Megpróbáljuk azokkal, akik az ügyben érdekeltek, az újvárosiakkal — mondta az el­nök. — Abból se lesz semmi... legyintettek néhányon, A TANÁCSELNÖK, a titkár, meg a tanács néhány tagja felkereste az újvárosiakat. El­mondták, miről van szó, miért akadt el a vizvezetéképités. — Kérték, vállalják él ez a sza­kaszt társadalmi munkában. Es az újvárosiak rácáfoltak a pesszimistákra. Bogdán János, Petrovics József, Sárközi Sán­dor, Sárközi János, Sárközt Gusztáv, Petrovics Sándor, Ba­logh Sándor, Balogh Antal és a többiek vállalták a munkát, hozzáláttak, megcsinálták. El­osztották egymás között úgy, hogy mindenkire körülbelül egyforma szakasz jusson, s ha­marosan lefektették a csövet a frissen ásott árokba, egészen Újvárosig. A munka résztvevői közül Petrovics Sándort találjuk meg Éppen házat épít egy kőműves vezetésével és rokonai segít­ségével. — Nem volt sok egyszerre a termelőszöveticezetbe» ül dák gozni, saját házat ts építem, meg társadalmi munkát is vál­lalni? — Hát bizony meg kétlett fogni... — feleli. „Megfogtákf’ és volt is ered-. ménye. A termelőszövetkezet­ben elvégezték a kukorica má­sodik kapálását is. Ezzel és egyéb növényápolási munkával Petrovics Sándor havi 35—37 munkaegységet szerzett eddig. A házépítés is halad, bár a szoba, konyhás kis házhoz az alapozást meglehetősen túlmé­retezték. És hogy gyorsabban haladjon, abban segít a már egészen a házukig elérő víz­vezeték. A nyomókaros kút cső vére gumi- és vascsövekből mintegy húszméteres hosszab­bítást ügyeskedett össze és ez­zel megoldotta a habarcskészí­tés gondjait PETROVICS SÁNDOR tehát kézzelfoghatóan élvezi máris a társadalmi munka eredményét, hiszen anélkül; messziről kel­lett volna vödrökben hordani a vizet a házépítéshez. — Később, majd ahogyan pénzünk lesz rá — mondja — bővíteni is akarom a házal, meg a vizet is szeretném be­Szükség is lesz rá, hiszen a család máris négytagú. A társadalmi munka másik résztvevőjének, Sárközi Gusz­távnak a felesége és gfferekei vannak csak otthon. Az asz- szony szívélyesen vezet be ben­nünket a lakásba. — Csakhogy nagy rendetlen­ség van ám benn, igazán szé- gyelem — mondja útközben. Ezt persze nem kell komo­lyan venni. Igaz, az ágyak még vetetlenelc, mert a kertben sürgősebb volt a munka, egyéb ként tiszta a lakás, s a pöt­tömnyi Guszti gyerek mindjárt hangversenyt is rögtönöz tisz­teletünkre a „Mozart’ lemez­játszó rádión. SÁRKÖZIEKNEK kerekes kút van az udvarukban. Meg­kérdezem, miért érezték mégis szükségét a vízvezetéknek, hogy segítettek az árokásás­ban. — Nem jó annak a vize — feleli az asszony — egészség­telen. Ha esik az eső, a domb­oldalról lefolyik, beszivárog az esővíz, magával hozza a szeny- nyet is... Sárköziék is a termelőszö­vetkezet tagjai. A háztáji kert- bot tízezer tő paprikájuk van. Tövenként egy forint bevételt remélnek, de talán több is lesz. Kell is, mert a régi házukat eladták és másikat, nagyobbat vettek. A különbözet huszon­ötezer forint. Ezért bizony ala­posan meg kell dolgozni, hogy átköltözhessenek. Dolgos, életrevaló nép él itt a dunaszekcsői Újvárosban. — Fejlődni akar, boldogulni, és éppen ezért volt könnyű meg­nyerni őket a közös érdekekért végzett munkára. A jó munka eredményekért ott sorakoznak most a nyomó­karos kutak az út szélén. — Egészséges, jó ivóvizet ad a törpevízmű, nem olyant, mint a kerekeskutak szennyezett vi­ze. De alig készültek el, máris elavultnak tekinthetjük őket. — Számításunk szerint né­hány éven belül a házak het­ven százalékába bevezetik a vizet — mondja Vörös elvtár., a tanácselnök, ezzel magya­rázva, hogy miért nincs „pers­pektívájuk” ezeknek a kutak­nak. MINDEHHEZ csak annyit kell még hozzátennem, hogy ha valaki a nevekből nem jött volna rá eddig — a dunaszek­csői Újváros cigányok lakta részén jártunk... MÉSZÁROS FERENCI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents