Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
tatst. JÜKTDS ZL NJUPLÖ 3 Családi ház — lakás — ember I A lakhely az emberi élet velejárója. A technika és a kulturális éleit fejlődését előidéző és megvalósító embernek — miközben új találmányok, alkotások sorozatával mindjobban tökéletesíti környezetét — a jobb, kényelmesebb életkörülmények utáni vágya is egyre fokozódik. Az ember által megfogalmazott és megtestesített társadalmi pozíciót kifejeződni látjuk az építési törekvésekben is. Ezért örvendetes, hogy a városunkat övező csodálatos profilú hegyoldalon, vagy a dél felé húzódó tág lapban szinte törvényszerű rendben nőnek a családi házak. De amilyen örvendetes ez az emberi építési törekvés, annyira kiábrándító sokszor — egy-két esettől eltekintve — a produktumok külső és belső megjelenése. Építőik valami merev meggyőződéibe élve, szívósan alkalmazza a század- forduló utáni ízléstelen fővárosi „pafflérstlliust”, s asz új korszerű, mai csatétikájú megjelenítésnek csak igen zsenge és lassú jeliért láthatjuk. Nem beszélve a belsőkről, magáról a lakásról, melynek alaprajzi elrendezése, berendezése, belső igényessége, messze elmarad az egyébként objektív kvfl- túrálódást jól érzékelő ember igényességétől. Ezért kell erről beszólnánk mv. alábbi pár mondatban, noha a téma előadássorozatokat megérdemelne. Az egyén kialakulására; fejlődésére és munkájára nem közömbös* hogy élete folyamán miikor s milyen lakhelye volt, illetve van. S ha az egyéni életben a lakás ilyen jelentőséggel bír, akikor társadalmi jelentősége még hatalmasabb. Mert a lakás a pihenés, az önművelés helye, az egyéni kultúra kerete. A családalapítás és gyermeknevelés alapfeltétele. Az általános, különleges és egyéni igények bárfsa. A korszerű lakóház és lakás mindig őszinte kifejezője a koreszmének, az ember fogalmáról alkotott felfogásnak. Súlyos építészeti problémánk a vidéki családi ház. Az e téren jelentkező kirívó kultúrá- latlansáigoit nem elég pusztán esztítikai kérdésként kezelni, túszán a „csak” ilyen mértékű mérése volt legfőbb akadálya annak, hogy e területen a rendezés végül is komolyabban megindulhasson. Ugyanakkor a mutatkozó esztétikai tarzje- ] enségleket sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen az ártatlannak látszó rossz-ízlésnek messzemenő következményed lehetnek gazdasági vonatkozásban is. Ez az egész népművelés hátbatámadását jelentheti. Az építtetők ellen leggyakoribb vád az, hogy hiányos ízlés és kultóráltság következtében nem tudják megválasztani azt az épületformát, amely megfelel változott életmódjuknak és ngyanakkor korszerű városképet ad. Az igények megfogalrnazatLansá- gát az országban járva, sajnos, léptein -nyomon tapasztalhatjuk, de azt, hogy az emberek új. korszerűbb lakásfanma iránti igénye jogos, vitatni még akkor sem lehet, ha ez az igény kialakulatlan, vagy sok esetben formalisztikus. Az igény divat szerű jellegét legjobban bizonyítja, hogy sokszor a realitásom túlmenő Jé- nvegesen nagyobb költséggel „igényes” külsőt alakítanak ki a belső kialakítás rovására, így jönnek létre a tévesen értelmezett polgári lakóházat mimelő, vakoiatú, eszlingerd redőnyös, tornyos paloták, felesleges légterekkel, gazdaságtalan, drága szerkezetekkel. Ez a folyamat a történelmi változásokat ismerők számára nem meglepő. A külsőségek utánzása minden korválítás jellemző tünete az első periódusban. Persze, az elmúlt kor hibája, hanyagsága máaitt az emberek ezzel a problémával magukra maradtaik. Nem lehet eléggé intenzíven napirenden tartani e kérdést, amely szorosan összefügg — a kult.úráló- dást szinte törvényszerűvé tevő jelenkor és társadatom — mic lÉrSadaütEft fsüoí't és esztétikát követelő probdé- májávaA Vegyük szaros revízió alá a produkálandókait, ne fogadjunk el szokványos, megrögzött „tévstílusokat”, értsük meg az e téren jelentkező szükségszerű újait, mint ahogyan megértjük az élet más jük az igényeket reálisan, párhuzamba állítva a mindennapi élettel, a praktikummal saját egyéniségünk fejlesztésével. Ne bízzuk igényeinket hiányos kultúrájú ,^szaktekintélyekre” — saját tájékozatlanságunkkal nyugtatva magunkat — hanem az ezen túlmenő jogos igényességünkkel, hacsak ösztönös is, keressük a korszerűbb megvalósításokat úgy k€Eső, nitnt belső kialakításban. Néhány szót a hmatri lakásról; Az életforma, a társadalmi és gazdasági körülmények változása, a technika fejlődése, afearva-ákaraitlaij a régi igényeket, szokásokat újakkal, csere® feL A mai ember feleslegesnek érrf otthonában az „ünnepi helyiségeket”. Közülük azonban még sokan a régi környezetben, anyáink, nagyanyátok lakásában nőttek fel, a a gyermekkor óta látott, megszokott berendezést egész életükre önkéntelen és tudattak» példának tekintik. Pedig a lakásberendezés nem ismer priori fettételeket. Amíg a régi lakásoknál — általában — az alaprajzi szép, s geometrikus rend megteremtése volt az irányadó, addig a mait elsősorban a célszerűség és a tényleges szükséglet alakítja. Ésszerű, rövid közlekedési utak a berendezés között, a kapcsolódó helyiségek logika® sorrendje, az azonos értékű lakótérre való törekvés legyen a döntő. A helyes alaprajzból, a helyiségek ésszerű méretezéséből és csoportosításából, a gondosan tervezeti, jól kivitetezett, könnyű mozgatható és fix bútorok egymáshoz való helyes viszonyából, a formák és színek összhangjából alakul ki a modem lakás új esztétikája. A modern ember kevés tárgyal rendezi be otthonát. Az egyéniséget az elrendezés szemlélete tárja feL Ez mutatja meg az önálló kiválasztó és ílbétetelkabó képességet, a helyes arányokat; és egyensúlyt ismerő készséget és azt a műveli érzékenységei, amit lafcni- élnáiudásnak nevezünk. A mai berendezés tudatosan és okosan használja a színeket, mint egyik fontos környezet és hangulaitalakító tényezőit. A modem bútor nem műtárgy, hanem használati tárgy. A kellő kultúrával berendezett modem lakás nem zárja ki a régebbi antik darabok jó beffltesztését. A „komplett” garnitúra nem cél. Korszerűtlen, kötött, nehézkes, nem préfctSkus. Az igényeknek megfelelő egyedi darabok helyes megválasztása és kapcsolása a döntő. A berendezés nem statikus, tehát változtatható. Az átrendezés új élményt biztosíthat. összegezve: a modem lakás- berendezés az egyes bútorok, használati tárgyak a képző- és iparművészeti alkotások darabonkénti gondos őesaeválogatá- sávafl az antik és modern tárgyak harmóniájával, a változtatható és alakítható berendezés jellegével nem követ előírásokat, stílusirányokat vagy eleve kimondott szabályokat. Az egyes alkotóetemékből a gondolkodó, tárgyakat s viliágat helyesen éribéfceftő egyéniség alakítja fd a lakás képét, s mintegy »az egész egyéni kultúra kereteként a lakóház képét te. Szerdahelyi Károly építészmérnök „Megbeszéljük műsorunkat a közönséggel“ Kik jöonek a Pécsi Nemzeti Színházhoz az áj évadban ? Színészház létesül — Űj bemutatók Beszélgetés a színház igazgatói irodájában Mint lapunkban már megírtuk, a Pécsi Nemzed Színház igazgatója Katona Ferenc, már Budapesten a Petőfi Színházban dolgozik. Itt Pécset; az igazgatód szobában már Nógrádi Róbert elvtárs nagy munka lendülettel tevékenykedik, szer ződéseket ír alá, színészekkel tárgyai, a műsortervvel kapcsolatos problémákat intézi. Ebben a „lázas hangulatban” kértük meg: szakítson időt egy kás beszélgetésre a színházról, az új művészekről, a színház előtt álló feladatokról. Nógrádi elvtáns Moszkvában végezte el a Színművészeti Fő iskolát, később a szolnoki színháznak lett főrendezője, majd a Jókai Színház rendezője és most... ra, elmondjuk a közönségnek műsortervünket. Mi a közönségért vagyunk, igényének kielégítéséért, kulturális fejlődéséért mi is felelősnek érezzük magunkat. Nagy örömünkre szolgál, hogy mind a városi pártbizottság, mind a tanács nagy szeretettel fogla'kozik problémáinkkal és segít azok megoldásában. Színészház is létesül Pécsett Felépítik a vízügyi szolgálat országos rádióhálózatát a Duna és a Tisza mentén Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán délután vízügyi híradástechnikád gyakorlatot rendezett az újpesti Du- na-ágban és a Felsógöd—Vác folyószakaszom. Ez az első alkalom, hogy az árvízvédelmi szervek saját ultrarövidhullámú készülékei segítségével szervezték meg a vízi, szárazföldi és légi árvédelmi egységek híradástechnikai gyakoris tót. Az árvédekezés hírszolgálatának fejlesztésére az idén újabb 11 parti rádióállomást rendeznek be és a hajózó út jel zéseit kezelő u-u r,v.>hniók is kapnak két rádiót. A Duna mentén 35—40 kilométerenként 224 méter magas antenna-tornyot építenek, amelynek: segítségével a gépkocsival oda szállított adó-vevő berendezés hagy távolságra ed tudja juttatni jelzéseit. Ebben az évben 21 ilyen antennatornyot állítanak fél, sőt egy központi magaslati antennát is elhelyeznek a Hármashatórhegyen. Jövő évben a Tisza-menti területiek hírösszeköttetésének nagyobb arányú fejlesztésére is sor kerül és a második ötéves terv végéig -kialakítják a vízügy köz ponti rádióiirápyításának egységes hálózatát. gondoskodásuk eredményeképpen. Szeretném a jövőben majd igénybe vermi, illetve kérni a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is a segítségét a közönségszervezői hálózat kiépítésében. Gondolunk arra, hogy létrehozzuk a Pécsi Színház baráti körét. Együtt a közönséggel — ez tevékenységünk legfontosabb vezérfonala. — Bizonyára vannak már elgondolások a műsortervvel kap esolatban, ha hallhatnánk ezekről is, — Természetesen vannak el gondolásaink, sőt néhány kőnk rétumot is elmondhatok, a végleges műsorterv azonban még nem alakult kL Meg kell említenem a sokat vitatott operettkérdést Ez a műfaj szerte a világon a nézők millióinak érdeklődését váltotta és váltja ki. Nagy múltja és nagy jövője van. Ami a jövőt illett, természetesen az íróktól és a komponistáktól függ Mi nem csak egy-két régebbi operettet akarunk eljátszani majd, hanem újaikkal is kísérletezni. Tárgyalunk Vincze Ottóval, Eehár Györggyel és jó operetteket akarunk előadni. Operett műsortervünk sem végleges, egy már azonban biztosnak mondható: a jövő évadot Kálmán Imre: Bajaid ér című operettjével nyitjuk meg. Ami a prózát illett; az a törekvésűnk, hogy a prózában nagyvonalú, cselekményes műveket mutassunk be, számos ősbemutatót is tervezünk. Színre hozunk olyan darabokat, amelyek Moszkva, Pária, New-Yohk és még sok más város színpadain is sikereket artfcak. Új magyar darabok bemutatását >s tervezzük. Vadósrinsü két kSassrftoust Is eljátszunk, — egy régebbi Molnár-művet és egy szovjet színdarabot, de ezek mellett egy modem francia és egy modern amerikai mű is szerepel elgondolásainkban. Az operettekéin kívül 7—8 prózai bemutató, az operák közül Verdi: Álarcosbál, Menotti: Médium és egy új magyar opera szerepel majd a műsorban, valamint Offenbach: Hoffmann meséi című operát visszük színre. Első pró zai bemutatóként pedig Rostand Ciranó-ját adjuk elő Németh Antal rendezésében. — Valóba» szép tervek. Balett? — Pécsett marad és önálló batettbenmtatőt * tervezünk. T- Igen, most itt Pécsett tótok új feladatok megoldásához. — kezdi a beszélgetést. — A Pécsi Nemzeti Színház új vezetősége ezt a színházat fővárosi igényű színházzá kívánja fejleszteni. Azt akarjuk, hogy Pécs és Baranya színháza legyünk, kielégítsük a sokrétű érdeklődési körű közönség igényét A közönséggel együtt akarunk jó színházat csinálni. Júliustól a színház szervezési osztálya, — mert ilyen te tesz — az üzem- igazgató és én végigjárjuk a város üzemeit, intézményeit, bemutatjuk az új színészeket is, an'kétsorozatokat szervezünk. Kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére, tanácsé Miért kell időben lekaszálni a rétet? Az elvénült fű csak szalma értékű — Megkésett kaszálás irtán kevesebb lesz a sarjútermés Ritkán van alkalmasabb időjárás rét kaszálására, réti széna készítésére, mint az idei. A A június eleje csapadéktaüam volt, mégis a rétikaszálás és Rzénabetákarítás csak nagyon vontatottan indult be a megyé ben. A néphit tévesen úgy tartja, hogy szent Antal napja előtt felesleges lekaszálni a rétet. Varga Lajostól, a megyei tanács rét- legeSőgazdálkodásd felügyelőjétől kérdezzük meg, mi a tudomány álláspontja ezzel kapcsolatban? — A néphitből csak annyi helyes, hogy a rétkaszálás legoptimálisabb időpontja a virágzás kezdete. Ekkor adja a legnagyobb tömeget a réti fű. Ha azonban ennél to* vább várunk, a füvek magot hoznak, a tápanyagot tehát nem a vegetatív részek fejlesztésére. hanem a magkő- tésre használják fel. Minél tovább várunk a kaszálással, annál értéktelenebb fesz a ráta szénását A táp- érték egyre csöSfeeo» a este ás a tevélzet fáscsfik. s az így képződött cellulózéit, illetve rost anyagot az éHiait csak nehezen értékesíti. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ilyen fűből készült széna már csak szalma értékű. A megye összes rétterülete 39 544 hold, de ennek még csak kb. 25—30 százalékát kaszálták te a tsz-ek, a gyűjtéssel és betakarítással pedig még ennél is rosszabbul aimak. Ha tokáig halogatják a tsz-efk a kaszálást, félő. hegy a gyűjtés és behord ás belenyúlik majd a már nagyon közelgő aratásba, s ez nagy munkatorlódást okozhat. — Sajnos az idén a vetett takarmányokhoz — tavasai keverékek. lucerna stto. — hasonlóan a rétek is esafc gyenge szénatermést Ígérnek s ha még ezt a kevés termést sem óvjuk meg, télen komölv gondokat okozhat majd a takarmányozás. Sürgető a rétkaszálás és betakarítás a sarjú hozam miatt te. Az elkésett első kaszálás áfán kevesebb lesz a sarjú s ezzel megint csak takarmányveszteség a® elő. A gondosabb tsB-ekben, sM már elvégezték a rét kaszálást, most jól jött az eső, ami elősegíti a sarjúnöveke- dést. A füvek már mindenütt kasza alá értek, sőt magot hoztak a mielőbbi betakarifásükkal sok takaimányvasstesóget e36z hetinek meg a tsz-ek. Tavasszal jelentős területen végezték el a rétek ápolását a tsz-ek. Ezeken a rétien már géppel is elvégezhető a kaszálás.- A gépállomások fűkasza parkja — a lucerna első kasza Iásáliak befejezése rutáin — jelenleg teljesen kihasznáüa&an. Az idő sürgetése miatt igénybe ikefll venni a gépállomást fűkaszákat is s ahol csak lehet géppel lekaszálni a réteket. — Télen a jó minőségű réti széna megtéríti ezt a többlet ki- adBrffr _ — Milyen kapcsolatokat kíván kiépítem Nógrádi elvtárs a Pécsett élő írókkal? — Amellett, hogy szó van Sándor Iván és Dobozy Imre művének bemutatójáról, szinte magától értetődik, hogy a pécsi írókkal is a legszorosabb kapcsolatot akarjuk kialakítani. Már fel is vettük úgymond- hatnd a tárgyalás fonalát egy dráma ügyében, de azt szeretnénk, ha a pécsi írók sűrűn bejáratosak lennének a színházhoz. Beszélgetésünk közvetlen aa után történik, hogy Nógrádi Róbert elvtárs megérkezett Budapestről- Gondolom, tarsolyában új művészeket is „hozott”. — így van. Hol te kezdjem? Ami az űj szerződéseket illeti elmondhatom, hogy szerződtettük a nyugat-németországi turnéjáról hazatért Pataki Otti Hát, aki nálunk lesz főstátus- bam, azonban a Fővárosi Operettszínházzal megegyeztünk, hogy egy-két vendégszereplésre átengedjük. Szúbretfcről, bon viváraról még nincs végleges döntés. A pécsi közönség bizonyára örömmel veszi majd, hogy a jövő évadban a színház új táncoskomikusa: ifj. tata- bár Kálmán lesz, akit a tele-' vízióból is már jól ismerhetünk, és aki most végezte el a főiskolát. A főiskolából kikerülő Pécsi Ildikó is a pécsi színpadon játszik az új évadban. A főiskoláról Győri Franciska, Végvári Tamás, Dávid Kiss Ferenc, Karikás Péter jön Pécsre. Miskolcról Horváth Sándor, Szolnokról Upor Péter, jön és visszajön Miskolcról Galambos György. A színház új főrendezőjeként Dobat Vilmost üdvözölhetjük — őt ismerik a pécsiek, rendezőnek jön Kalmár András a televíziótól, Téry Árpád a Budapestt Nemzeti Színháztól. Kalmár András feladata lese az operettekkel kapcsolatos „teendők ellátása”. Még más művészekkel te folytatunk tárgyalásokat — A színháznak hosszá ideig nem volt dramaturgja, pedig egy jó dramaturg nem hiányozhat egy színháznál. Az új évadban reméljük ezt a hiányosságot is kiküszöbölik. — Igen. Czimmer József a Vígszínház dramaturgját szerződtettük és az egyik pesti színháztól egy díszlettervező is itt folytatja majd tevékenységét Szeretnénk, ha a színház és a közönség egymásra találna. Meg fceS mondanom, hogy lényeges átszervezést hajtunk végre és meg akarjuk nyerni a közönség bizalmát Mi pártolni akarjuk a közönséget — így kezdjük — és utána kérjük, hogy a közönség te pártoljon bennünket. Igényes, a közönségnek tetsző műveket akarunk bemutatná — mondta a beszélgetés befejezéséül Nógrádi Róbert tártán. Garay Ferena Hatmillió forint kártérítés fél év alatt 140 ezer biztosítást tartanak nyilván a megyében tartozója és «mellett az életbiztosítás meghatározott idő után felmondható s ekkor ugyancsak jelentős összeg ve- hető fel. Magámsaemáiiyets: részére étet és balesetbiztosítások után mintegy másfél-miliő forintot fizetett fél év alatt a biztosító. Különösen az üzemi dolgozók balesetbiztosítását kötik meg sokan. A tanulók bafesetbiztósításá nál hasonló az arány. A megyében 48 ezer tanuló, a diákok 82 százaléka biztosított Csupán öt forintot kell fizetniük a diákoknak s ennek ellenében baleset, vagy halál esetén jelentős összeget fizet a biztosító. A biztosítás ráadásul nemesek a tanév, hanem a nyári srfxnídő tartamára ih iisssäixFCSL II Az ABsmd Biztosító Baranya megyei Igazgatóságánál nyilvántartott adatok saeónt 140 ezer biztosítóst kötöttek a megye termelőszövetkezeted, vállelateá és a magánszemélyek. Tinehhait főbb biztosítási forma van. Az Aham* Biztosító idén eddig több mtot hatmillió forint kártérítést fizetett ki. A legnagyobb összeget a termelőszövetkezetek kapták az általános vagyonbiztosítás után, A termelőszövetkezetek 95 százaléka kötötte ezt meg, de az » néhány tsz is, amelyik éhben nem vesz részt, rendelkezik külön jeges tűzbiztosítással. Az életbiztosítás és a baleset biztosítás igen kedvelt, hiszen beleset, halálozás alkalmával .igém tetemes összeget kap kézhez a brstoBiífct vagy facgpÁNógrádi Róbert elvtárt interjú közben
