Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

Beszél helyettük a határ Vidéki körútra indalt a Romániában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség Borzesti, Az MTI tudósítói jelentik: Az H. Sz. Hruscsov veszette «sávját párt- és kormány kül­döttség Daménias taróakodasá- nak harmaduk napján meg­kezdte vidéki kőrútját A dele­gáció tagjai szerdán déSeüőtt tíz arakor kutanvonattai utaz­tak el a bukaresti északi pá­lyaudvarról) első áfiornásbe- lyükme, a fővárost*# háromszáz . kilométerre lévő Borzestibe, fisz ország 'vegyipssrs vidékére A szovjet vendégeket ótj Tik­ra elkísérte Gheorghiu-Def az RMP Központi Bázottsógának első tátikáira, az áffiamtanács el­nöke, Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács etaőke, Cornelia Manescu fcülügymin észter, va­lamint a párt- és a kormány más képviseli. A Scöiönvanat BuhannesUbfil eflimxWtwa végighaSadt Pioesti- nel az ország gazdag kóoiaj- mezéiin, majd a csodálatosain szép Pnahova-völgyétéB észak­kelet felé fopduDva haladt el a Kárpátok dorntooMMamak vo­nulatén és Foesarmriáft, az egy­kori moldvai fejedelemség tenüeitére érkezett. Ez a terület volt valamikor Románia legszebb vidéke. An­nak idején N. Sadoveamn, a nagy román ivó azt írta énéi a tájról, bogy „Sz az a vidék, ahol semmi sem történikA felszabadulás óta azonban nagy változások történtek. Wt van mot* Borzesta és Ones ti Az ország vegyiparának „szí­ne". Borzesti Románia legfia­talabb városa. A városnak ma több néni 45 ezer lakosa ven, s az iskoláktól mázaktól kezd­ve él van látva mindenféle társadalmi intézménnyel. A Romáin Népköztársaságnak es a vegyipari központja szovjet és román tervek alapján 1956- ban kezdett épülni. Ez a ha­talmas vegyiüzem 38 részleg­ből áll. Ide látogattak et a feranu- nizroust építő szovjet nép kül­döttel A magas vendégeket a Simon Istyán Kossuth-díjas költő előadása Pécsett báfomszá* fcSoméber hossaí útvonalon az aromásokon mán denűtt a dolgozók ezrei kö­szöntötték. A szovjet pánt- és kofirmányküld&ttség fcülönvoeea ti fToiptatáe a 1 otdalonj Kádár János elvtárs fogadta Max Reimann elvtársai A* MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására családjá­val együtt szabadságra Ma­gyarországra érkezett Mas Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt első titkára. Kádár és Reimann elvtársak kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt munkájáról, a két ország hely­zetéről. A találkozó, amelyen résztvett Holla! Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának vezető­je, szívélyes elvtársi légkörben folyt le. Versenyben a kongresszusi zászlóért A Zengőaljai Állami Gazdaság kőműves« és ácsbrigádjainak vállalásaiból — Vrtaffeoztimk azon, — írok is, olvasók is, — hogy mi a fontosabb: jó művekkel szol­gálni a népet, vagy a közéleti szereplésben állást foglalni, ki­állni a művekkel hirdetett igazság mellett — mondotta Simon István, az írószövetség titkára tegnap este Pécsett, a Városi Művelődési Házban, irodalmunk mai problémáiról tartott előadásában. Hangsúlyozta, hogy mind a kettő fontos, s hogy íróink, költőink helyesen ismerték fel ezt az írószövetség két és fél évvel ezelőtt lezajlott újjászer vezése óta. Aktív munka fo­lyik. írnak az írók. Műveik­ben lehetnek vitatott kérdések, lehet vitázni a stílusirányzatok ról, a modernség problémájá­ról, művészetpolitikaá kérdések ről, de egységesek szocialista életünk igenlésében. Sokszínű a mi mai életünk, az irodalom is sokszínű. Sok­rétű is. Jó az irodalmi közélet, abban már nincs vita, hogy szocialista irodalom kell a szo­cializmust építő népnek. Tel­jesen hamis képet adnánk, ha azt állítanánk, amit 1951 táján mondtunk, hogy egységes az irodalom, — de az igaz, hogy a fő kérdésekben megvan az egység és az elvi egység is kezd kialakulni az írók között. Kiéleződnek más* • vitáik. S is. e vitákban születik meg az igazán jelentős irodalom, mert művekkel igazolják íróink azt, amit a vitákban képviselnek. Nagy irodalmi közvélemény van kialakulóban, s ez külö­nösen jó, mert nagy irodalom <sak abban az országban lehet, amelynek nagy irodalmi köz­véleménye van — hangsúlyoz­ta Simon István. Az alkotói módszerekről szól va azt mondotta, hogy a mo­dernizmus és modemkedés rossz divat, majd elmúlik, mint minden divat. Nem jó az, ha a köntös nagyobb hang­súlyt kap, mint amit takar, s hiába csillog, nem lehet érté­kes, ha amit takar, az is ha­mis. A népet, a magyar élet valóságát kell ábrázolni, ez a fő dolog, s ne a formai izmu­son, a stíluson, meg a modern­ségen vitatkozzunk most már, mert ha itt rekedünk meg, elszalad előttünk az élet. Rámutatott, hogy ami ha­mis, nagyképű, az torz jelen­ség az irodalomban éppen úgy, mdnt az élet minden más terü­letén. Szeretné — mondotta végül — ha az iroclalrm élet problémáiról folyó vita nem csak az írók között terjedne, nem csupán az írókat mozgat ná meg, hanem az egyre szé lesedé irodalma közvélemény is. Vasárnap szántóverseny lesz Ksvágószőiöswi Vasárnap déleMtt, a kővágó- szőlő® Vörös Szikra Tsz-ben rendezik meg a második pécsi járási szántóversenyt. A járás termelőszövetkezeteinek leg­jobb traktorosai — köztük a tavalyi győztes, be&várdgyulai traktoros is — a peüüérdd el­ágazásnál käjeäölit tsz táblánál gyülekeznek, hogy újból össze­mérjék tudásúkat. A verseny három első helyezettje az érté­kes díjak elnyerésén túl, to­vább kerül az augusztus 20-ám Pécsett megrendezésre kerülő megyei szántóversenyre. jyfeglepően szép a Hshar- 1,1 sänyi határ. A kukori­ca haragoszöld, térden felül ér. Kevés ilyen kukoricát lát­ni a megyében. Már kétszer kapálták kézzel és aratás előtt még egyszer Iákapával is meg­váratják. A harmadszori gazoló kapálás aratás utánra marad. De szépek az ősziek és ami meglepő a tavasziak közül is jó termést ígér a tavasziárpa. Tizenegy mázsát terveztek búzából átlagosan és ez meg is lesz. Nyolcvan hold ősziár­pájuk a tervezettnél többet ígér. A terv ugyanis tizenlcét mázsa: a kilátás pedig IS má­zsa körül mozog. Igaz, hogy kétszer fejtrágyáztak, de a leg­döntőbb mégis az, hogy a tava­sziak nagy többsége őszi mély­szántásba került. Kisharsány- ban már tavaly is látták az őszi mélyszántás előnyét, de az igazi bizonyítás éve, mégis­csak az idei. Mondják is a ter­melőszövetkezet vezetői: — Az idén mindent meg szántunk már az ősszel. Sö< Nem hantunk tarlót, haner, helyette nyári mélyszán­tást végzünk. Megbizonyosod tunk róla, hogy ez jó. Mos: teljesen gépesítve van tt tér melöszövetliezet, nem függünk a gépállomástól ott és akko állíthatjuk munkába a gépe két. ahol szükséges. Persze, a teljes gépesítés i is problémával jár. A kishar- sányiak például arra számítót­4j/dte ftij-hmr fri-uTn-rfifuTDitiiMlj fcnihtfinr ht7­Kombájn helyett azonban cséplőgépet kapott a termelő­szövetkezet. Saját cséplőgépük van és most azon gondolkod­nak: hogyan lássák el ezt a gé­pet saját munkaerővel 1*. A munka itt is sok. Bár a kukorica, a búza, őszi­árpa jó termést ígér, mégis lesz kiesésük. A tavasziak — kivéve a tavaszi árpát — elég gyengék itt is. Ez pedig bele­szól a takarmányozás kérdé­sébe. Ha nem gondoskodnak most a kiesés pótlásáról, bi­zony itt is gondok lesznek a takarmányozással. De gondol­tak ők erre is. A Zengőaljai Állami Gazda­ságban is egyre nagyobb teret hódít a kongresszusi munka- verseny. Mindenki versenyben áll itt. A cél: többet, olcsóbban termelni. Versenyeznek a kő­műves, de versenyeznek az ács brigád tagjai is. Érdemes bele­pillantani vállalásukba. Két kőművesbrigád dolgozik a gaz­daság szá lágypusztai üzemegy Bégében. Mindkettő vállalta például: tíz perccel a munkai- kezdés előtt megjelennek a helyszínen, pontosan kezdik és fejezik be a munkát Ez a vál­lalás beletartozik abba, amit így fogalmaztak meg: „... műn kánka* szocialista emberhez méltóan végezzük, hogy ne­künk és a gazdaságnak, nem utolsósorban a népgazdaságnak a vára szolgáljon*, A brigád tagjai vállalták azt is, hogy éves termelékenységi tervüket 110 százalékra teljesítik. Takarékoskodnak az építőanyaggal, ésszerűen használják fel és olyan törmelékanyagból, amit másutt nem tudnak felhasznál­ni, egy rakodót építenek. Az építkezés körül itt is rendet­lenség volt eddig. De ezentúl nem lesz. A brigád tagjai ezen túl minden hétéin egy óiát arra áldoznak a munkaidő után, hogy rendet teremtenek az épít kezes körüL A gazdaságnak 2 600 000 forint értékben építe­nek sertésfiaztatót, hizlaldákat Ennek eredeti átadási határ­ideje november 30. Ök novem­ber 7-re adják át Kőművesek­ről, építőkről van szó, akiknek szemét bántja: nem mindig olyan a kultúrház, amilyennek lennie kellene. A bulitúrháizat is bevették vállalásukba. Még­pedig úgy, hogy ezentúl ők gpn doskodnak rendbe tartásáról. A brigád tagjai részt vesznek a téK politikai oktatáson és áztok, akik eddig — Nyolcvan holdon ő&sziár- pánic van — mondják —. Úgy tervezzük, hogy ezt a nyolcvan holdat aratás után azonnal el­vetjük napraforgóval kevert kukoricával. A napraforgó jól bírja a szárazságot is. így az­tán a közősnek is, a háztáji­nak te, akár decemberig is lesz zöldtakarmánya. Í7a nem szóitok volna sem- ■* mit a kisharsányiak, az arra járó akkor is tudná: szor­galmas. gazdálkodni tudó em­berek élnek ebben a község­ben. Beszél helyettük a határ is. Talán többet ts mond, mint ez a kis írás. még nem végezték el az általá­nos iskola hetedik—nyolcadik osztályát, beiratkoznak és vizs­gát tesznek. Akik ezen már túljutottak és rátermettséget éreznek hozzá: beiratkoznak az építőipari technikumba. Hasonló a bognár- és ács- brigád vállalása is. ök például a termelékenységi tervüket 115 százalékra kívánják teljesíteni és meghatározzák a takarékos­ság mennyiségét is. öt köbmé­ter fát takarítanak meg, ami hatezer forintot jeäent a gazda­ságnak. Ök is vállalnak társa­dalmi munkáit A brigád tagjai társadalmi munkában két hin­tát építenek a játszótéren. Eb­ben a brigádban is elvégzik a nyolc általánost és a rátermeb- tek beiratkoznak az építőipari terchnikumba is. Addig is azonban minden hónapban két órát fordítanak szakmai okta­tásra. Ötvenhat hizónrartát ; mentettek ki a lángokban állé geresdi istállóból A püspöMiaSS Béke Termelő­szövetkezet geresdi üzemegysé­gének szerfás istállójába ked­den délután (június 19-én) — belecsepott a villám. A fából épült, szalmatetejű istálló a villámcsapástól tüzet fogott és pillanatok múlva lángokban állott. A termelőszövetkezet dolgozói és az önkéntes tűzol­tók ruhájukat, testi épségüket nem kímélve, siettek az érték« közös vagyon, az 56 jászolhoz kötözött hízómarha megmen­tésére, amihez hamarosan se­gítséget kaptak a pécsváraóö járási tűaoltópanancsnokságtól is. Alig hogy kivezették az is­tállóból az utolsó hízómarhát, a favázas épület összerogyott. A termelőszövetkezeti tagok és a környékbeli önkéntes tűzol­tók hősi helytállásának köszön hestő, hogy az értékes hízómar- ha-áRomány nem vált a tűz martalékává. A leégett szerfás istálló értéke mintegy 9—10 ezer forintot tesz: ki. Hyen a kisbarsányiafc knkorfeSJa. 220 hold halastavat építettek az idén a tsz-ek A halértékesités biztos, jó j jövedelmi forrása a közös j gazdaságnak. Dunaszekcsön j három tó épült az idén, összesen 70 katasztrális hodd- i nyi területen. Babarcon hat- I van holdas halastó létesült, ! és rövidesen átadják rendelte- | lésének a baranyaszentgyörgji I 40 holdas halastavát is. A so- mogyhárságyiak új 50 holdas tóval büszkélkednék, amely­ből a jövő évben már jelentős mennyiségű élőhalat kivannak VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! semm m, CSÜTÖRTÖK ) NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM. ARA: 90 FILLÉR 143. SZÁM V A ) Pécs—Meszes déli részén újabb lakóházakat épít a Komlói Állami Építőipari Vál­lalói. Az öt háromemeletes lakóházban 160 egy szoba, összkomfortos lakás lesz. ' 1 Erb János felvétele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents