Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

1988. JÜNIUS 19. IUAf»S.6 A Pécsi Szénbányászati Tröszt a beruházások utolsó szakaszában Megkezdődött a 3. országos automatizálási konferencia Nyolc éven belül mér har- madizben hívta össze országos konferenciára az automatizá­lási szakembereket a Mérés- technikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. Csak­nem száz előadásban olyan eredményeket ismertetnek a részvevő mintegy kálencszáz szakember előtt, amelyek az automatizálás elméleti és gya­korlati kérdéseinek egész terü­letét érintik. A szombatig tartó konferen­cia hétfőn reggel kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A megjelenteket ár. Frigyes Andor egyetemi docens, a ren dező egyesület főtitkára üdvö­zölte, majd Csergő János kohó- és gépipari miniszter hangsú lyozta, milyen nagy segítséget adhatnak az automatizálással foglalkozó szakemberek a má­sodik ötéves terv feladatainak végrehajtásához, az érintett iparágak gyorsütemű fejlesz­téséhez, a gyártástechnológiák korszerűsítéséhez, tehát a gaz­daságosabb termeléshez, a műn ka termelékenységének növe­léséhez. Dr. Benedikt Ottó akadémi­kus az automatizálás társadal­mi vonatkozásairól tartott elő­adást. Végül Szekér Gyula nehéz­ipari miniszterhelyettes szólt' arról a szerepről, amely az automatizálásra vár a magyar .vegyipar fejlődésében. Az Akadémiai Kiadó újdonságai Az Akadémiai Kiadó június első felében több jelentős, rész ben a nagyközönség érdeklődé­sére számot tartó tudomá­nyos munkával jelentkezett & könyvpiacon. A társadalomtu­dományi kismonográfiák soro­zatban E rdey-Gruz Tibor aka­démikus Anyag és mozgás — adalékok a kémiai jelenségek dialektikájához című könyve a dialektikus materializmus né­hány kérdését taglalja a ve­gyész szemszögéből. Gerézdi Rábán a Magyar világi líra kezdetei című munkája iro­dalomtörténetünk nagy adós­ságából törleszt. Az irodalom- tudomány másik csemegéje Honit Jánosnak, a fiatalon mártírhalált halt jeles népmese kutatónk Válogatott tanulmá­nyok címmel megjelent kötete. Az orvostudomány több ma­gyar és német nyelvű szak­munkával jelentkezik. Dr. Mol­nár Jenő Általános spermaito- lógia című munkája 15 év ha­zad vizsgálataink és külföldi eredményeknek ismertetésevei segíti elő a meddőségre vonat­kozó kutatásokat és gyakorlati nek megfelelő követelménye­ket A lápacsamok (lámpa­kamra) már önkiszolgáló rend­szerű lesz, ahol a bányász ma­ga veszi le és maga helyezi vissza a lámpát, s a kiszolgáló személyzet helyett csak a kar­bantartók, a szerelők tartóz­kodnak a helyiségben. Az új lámpacsamokban már hiába is keresnénk a régi ak­kumulátoros kézilámpákat, he­lyettük a modem, sisakra sze­relhető, homlokvilágítású lám­pákat találjuk, amelynek akku mulátora az övön talál helyet, A komplett bányászfelszere­léshez nélkülözhetetlen „Dézsi” féle önmentőkészüléket is sa­ját magának "utalványozza” ki a munkára induló bányász. E készülékről csak annyit, hogy összehasonlíthatatlanul előnyö sebb az eddig alkalmazott len­gyel gyártmányú készülékek nél. Amíg az utóbbiak csak a szénmonoxidot szűrték ki a levegőből, s egyáltalán nem voltak alkalmasak az oxigén pótlásra, addig az új (pécsi szabadalom) 30 percnyi időtar tamra teljes biztonsággal, élet mentő levegővel látja el a vi­selőjét 1963. június 30-ig, tehát egy év múlva elkészül, illetve üzem képes állapotba jut az üzem működéséhez nélkülözhetetlen új kazánház, a transzformátor­állomás és a magas-, illetve alacsonynyomású kompresszor. Készen áU és üzemel az István akna és az Újhegy közötti új kötélpálya, és nem marad el mögöttük az egyik legfontosabb létesítményt, a mosó korszerűsítése sem, amelyet üzemközben alakíta­nak át a legkorszerűbb igé­nyeknek megfelelően. Egyik része a finommosó már elké­szült és részben csehszlovák, másrészt magyar tervezéssel megkezdődött a durvamosó re­konstrukciója is. Elkészülte, üzembe állítása után az eddi­gi 18 százalékos hamutartalmú kohókoksz előállítására alkal­mas szénmennyiséget körülbe­lül a kétszeresére növelik és emellett a hamutartalmát is 12 százalékra redukálják. Ez­zel elsősorban a Dunai Vasmű­vet mentesítik az utánmosás- tól, amely feltétlenül hozzájá­rul az előállított kokszolható szén gazdaságosságához. Per­sze a Dunai Vasmű szénmosó­ját sem helyezik „nyugdíjba”, miután a komlóiak által szállí­tott szén utánmosására tovább ra is szükség lesz, noha ez sem örök érvényű, mert a komlóiak is rekonstrukciót kívánnak vég rehajtani a saját szénmosójuk­ban. A Széchenyi-akna korszerű­sítése lényegében befejeződött. Ugyanis az előírt kapacitást a napi 165 vagonos termelést tel­jesítik. Azonban e kapacitás tartása, biztosítása érdekében szükséges, hogy megvalósuljon a IX. szint befejezése és a X. szint feltárása. Természetesen itt sem feled­kezik meg a tröszt a szociális létesítményekről és ennek meg felelően Pécs-Meszesen 500 fős bányászszállót és 200 fős, ezer adagos konyha létesítését tűzte napirendre. A fentebb emlftett 500 fős bányászszálló, a szó szoros ér­telmében is szálloda lesz, azzal a különbséggel, hogy állandó jelleggel bír és a modern szál­lodákra jellemző kényelem, a hideg-meleg fürdő, a könyvtár, a társalgó, a rádió, televízió szolgáltatás teszi lakályossá, otthonossá. Megvalósításának időpontja is eléggé közeli, mi után. 1964-ben át kell adni vá­rományosainak. Énnek érdeké­ben a széntröszt már a közeli napokban szerződést köt a Komlói Építőipari Vállalattal, akik július elsejével hozzá is kezdenek az építkezésekhez. A beruházások ütemének biztosí­tására, ellenőrzésére a Nehéz­ipari Minisztérium, az Orszá­gos Tervhivatal szakemberek­ből álló állandó bizottságot ho­zott létre, amelynek elsőrendű feladata lesz a menetközben felmerülő nehézségek, akadá­lyok leküzdése felszámolása. A pécsi széntröszt távlati tér veiben két koncentráció kiala­kítása is szerepel. E tervek szerint István-akna foglalná magába a még önállóan dol­gozó Széchenyi-, Béke- és Rüc- ker-akna területét, amig Hosz- szúhetény a Petőfi-akna meg­maradt illetve az ettől kelet­re elterülő „reménybeli” szén­területeket fogná össze. Noha bányász nyelven „reménybeli” területnek titulálják, mégis a szakemberek szerint is többet jelent ennél a fogalomnál, mi­után az eddigi próbafúrások a szénterületek jelenlétét min­den kétséget kizáróan igazol­ták. — sgy —| Ezer cipőmodell bemutatója Hétfőn a városligeti Kossuth pavilonban a könnyűipar állan dó kiállítási csarnokában cipő bemutató nyűt. Az ipar a szak emberekkel itt ismerteti meg a jövő évi kollekcióját képező mintegy ezer modelljét. Bará- bás Bálint, a Könnyűipari Mi­nisztérium bőr- és cipőipari igazgatóságának vezetője is­mertette, hogyan akarják a vásárlók igényeit jobban, meg­felelőbben kielégíteni. A vásárlók jogos észrevéte­lei közül figyelembe vették például azt, hogy nagyon elto­lódott a gyártás a hegyesorrú cipők javára és csak a kes- kenylábúakról gondoskodik az ipar. Ezért a gyárak most igye keztek megfelelő arányokat ki­alakítani a modern vágott or­rú, a hegyesorrú, a fólgömbö- lyű és gömbölyű forma között Ügyeltek arra is, hogy a gyárt­mányok a lábegészségügyi kö­vetelményeknek jobban meg­feleljenek. A kollekcióban meg találhatók a bővebb méretek is, hogy a saéleslábúak is ké­nyelmes, divatos cipőben jár­hassanak. A nők gyakran hiá­nyolták, hogy kevés az ala­csony. kubán és trotőr sarkú cipő és kérésükre most ezek­ből is szélesebb választékot nyújtanak a ragasztott és rá­mán varrott cipőknél egyaránt. „Aranyeső" után A falusiak szerint a májusi eső aranyat ér. Az idén ez <ta aranyat érő eső egy kicsit megkésve, csak most, június kö­zepén érkezett meg. A hosszú szárazság után valóban ara­nyat ér minden cseppje, hiszen ezzel sok növény megmene­kül a kipusztulástól, ugyanakkor sok-sok vagonnal több te­rem kukoricából, búzából, répából, 1 Az esőt dicsérik falun a brigádvezetők, agronómusok, nö­vénytermesztők, és az egyszerű földművelők. két-három mázsa holdankénti többletet, a cukorrépánál pe­dig 50 mázsát jelent. A leg­jobbkor talán a burgonyának jött, mert ha tovább tartott volna még egy-két hétig a szá­razság, legalább 50 százalé­kos veszteségünk lenne. A bólyi Kossuth Termelő­szövetkezet növénytermesztési brigádvezetőjét Kovács Dezsőt kérdeztük meg, mit használt a kiadós eső? — Háromszázhúsz hold ku­koricásunkból az eső után 3200 mázsával teremhet több. Az ilyen eső a búzánál is adhat Baranyai fiatalok a jobb rétekért és legelőkért Ez év tavaszán a KISZ és a megyei tanács közös felhívás­sal fordult a falusi KlSZ-szer- vezetefchez, hogy vállaljanak védnökséget a rétek és legelők karbantartásáért A KISZ megyed bizottsága értékelte a védnökségvállaiás tavaszi eredményeit. Megálla­pították, hogy a megye 97 községében a fia­talok társadalmi munkában 4312 holdon legelő és 1737 holdon rét tavaszi karban­tartását végezték el. K iemelkednek a szigetvári járás fiataljai, akik 2500 hold legelő és 1200 hold rét, a siklósdaik, akik 1290 hold legelő karban­tartását végezlek el. A megyei bizottság jó munkájuknak el­ismeréséként dicséretben ré­szesítette a kölkedi, az íbafai, a somogyhatvani, a boldogasz­szonyfai, az almiamellléld, a pa- tapoklosi, a botykapeterdi, a görcsönydobokai, a háságyi, a Isósventikei, a mágocsi és a pécsváradi termelőszövetkeze­tek KISZ-szervezeteinek fia­taljait. A legelőkarbantartás során a fiatalok a sellyei járásban főleg a gyomirtásban segédkeztek, a siklósi és szigetvári járások­ban nagy területeken végezték el a legelők trágyázását is. A mohácsi járás fiataljai minta­legelőket készítettek elő. A legnehezebb munkát a pécsvá­radi járásban végezték, ahol vizenyős területeket csapoltak le, fákat irtottak ki.. A legelők nagy részét rendbehozták és már május közepén a taná­csok kiadták a legeltetési en­gedélyeket Kék köpenyében az ember inkább pedáns szerelőnek néz­né, minit könyvelőinek. Pedig olyan ember ő, akit sok ember gondja nyom. Az elnök, az ag- ronómus inkább csak a határ­ban, az istállókban, látja: mi várható, mi lesz meg a terv­ből, ő, ha ki sem lép az irodá­ból akkor is pontosan tudja: hogy áll a termelőszövetkezet szénája. Papírokat rak ki és magya­rázza: ha őszinte akar lenni, akkor meg kell mondani a múlt évben ráfizetéses volt az állattenyésztés. Hogyne lett volna, hisz egy liter tejet 4,98 forintért termelt a szövetkezet. Ezt látta a papírokbóL Megbeszélték az elnökkel, az emberekkel a dolgot. Kiderült: rossz az ál­lomány és nem megfelelő a takarmányozás módszere sem. Drága takarmányt etettek azok kai a tehenekkel is, amelyek nem érdemelték meg. Tavaly egy mázsa szilázs náluk 6,17 forint volt. a pillangós mázsá­ja viszont 46,33 forint. Vilá­gos: pillangóst csak az a tehén kap, amelyik ad is érte vala­mit De pótabrak is csak a termelő tehénnek jár, nem ám mindegyiknek egyformáin. — Ma már ott tartunk — mondja —■. hogy talán sikerül a tej előállítási költségét 3,50 forintra lenyomni. Még ez sem jó, de lényegesen jobb az elő­ző évinél. A papírok igaz, hogy szőtla- nok. merevek, de ajpi ért hoz­zájuk, aki ért a nyelvükön, annak sokat mondanák. Azt mondták például a papírok Podró Józsefinek, a szigetvári 19} Élet Termelőszövetkezet főkönyvelőjének, aki hamaro­san a mérlegképes könyvelő: vizsgát is leteszi: 102,16 forint­ba kerül egy mázsa réti széna Ez sok. Világos: ilyen drágis szénával nem lehet etetni az állatokat. Kiderítették: azéri drága a réti széna, mert rosz- szak a rétek. Mélyfékvésűek: nem kifizetődő ezeken a terü­leteken szénát termelni. Legel­tetni kifizetődőbb. Ezért úgy határoztak, hogy ezentúl a ré­tek nagy részét legeltetik és a szálas takarmányt inkább szántóföldi termesztéssel bizto­sítják. így olcsóbb is. több is, jobb is a takarmány. Együtt vallatjuk most már a számokat. A növendékmarha kilója 23,24 forintba, a hizlalásba fo­gott marha minden ráhízott kilója 12,99 forintba kerül. Ez még nem ráfizetés, sőt. De most jön a következő szám. A választott malacok minden ki­lója az elmúlt évben 47,99 fo­rint volt. Megdöbbentő ez a szám. Mindjárt kérdem is az okát. ő készségesen válaszol. Az első ok: a rossz elhelyezés. Az ólak mélyenfékvő területen épültek. Hiába söprik ki a gondozók óránként az ólakat a sertések akkor is pocsolyában fefirenganek. Tavaly például 277 malacot ellettek a kocák és ebből mindössze 82 darabot sikerült felnevelni. Hiba volt a fajtával is. Mind fehér hús­sertés volt. Az elhelyezésen nem tudtak változtatni, de azért csak 'teszteltek valamit. Valamit, ami úgy látszik be­válik. A fehér hússertéseket keresztezték mangalicával. Ed­dig 143 malacot ellettek a ko­cák. I gaz, hogy ezek a mala­cok kisebbek, mint a tavalyiak de edzettebbek. Ebből öt da­rabot még választáskor elad­tak, mert úgy látták: ezt nem tudják felneveted. A választás előtt négy, választás után szin­tén négy hullott éli. Ezek a szá­mok világosan bizonyítják, hogy az idén lényegesen ol­csóbb lesz a malacok felneve- lási költsége is. Az igazsághoz hozzátartozik: nem csak a pa­pírok hívták fel a vezetőség figyelmét a drága sertésre, de a számok alátámasztották a gondolatot: valamit tenni kell, A növénytermelésről is beszélnek a számok. Például: egy mázsa árpa. zab előállítási *költsége a múlt év­ben 146,93, egy mázsa cukor­répa 37,66, egy mázsa burgo­nya 151,07 és ami a legszem­betűnőbb: egy mázsa májusi morzsolt kukorica önköltsége 241,92 forint volt. Az ember nem hisz a szemének. Pedig így van. Azt a kukoricát, amit 210 forintért adhatnak el hi­vatalos áron 241,92 forintért állították elő. Mi a magyará­zata ennék? Egy: a tagok nem tülekedtek a kapálásért A ku­korica hatvan százalékát kin­tiek kapálták meg és még így is ötven holdat ki kellett szán­tani. Kiszántani, amikor azt a területet: szántás, talajelőké­szítés, vetés, meg sok minden terheltéi Az állattenyésztők is meg­örültek a csapadéknak. Stefán János a babárci Béke Tsz ál­latgondozója ezt mondja: — Szövetkezetünknek 480 hi zója és kocája van és több mint 170 szarvasmarhája. — Ilyen sok állatnak elég sok ta­karmány is kell. A jó esőtől feljavulnak a legelők és idén lehet, hogy harmadszor is ka­szálunk a réten, és a herét is mégegyszer le tudjuk vágni. Ez igen sokat számít, mert így télire is megfelelő mennyiségű takarmányt tudunk biztosítani az állatoknak. Saly György a Szederkényi Növényvédő Állomás fpagroná musa is csak jót tud mondani: — Itt Szederkényben 30 mil­liméter csapadékot mértünk. Ez csak használt. A hungazi- nos vegyszeres gyomirtásnak ugyancsak nagyon jól jött, mert a hungazin csak csapa­dékkal tudja kifejteni legjob­ban a hatást. Jobb lett volna ha korábban esik, de hát mint mondani szokták, jobb későn mint soha. Az ilyen eső után ha meleg párás idő követke­zik, fennél a szőlők peronosz- póra veszélye. Figyelni kell a szőlőt és ha az ólajfoltok a legcsekélyebb mértékben is je­lentkeznek, azonnal permetez­ni kell. A csapadék persze nemcsak a kultúrnövényeknek de a gyomoknak is „használ”, így véleményem szerint ko­moly munkát ad majd a ka­pásoknak és a gépeknek. (Erb) Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: további záporok,. zivatarok, né hány helyen jégeső. Élénkebb szél. A hőmérséklet néhány fokkal csökken. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 15—18, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 21—25 fok között. — Előrejel­zés a Balaton területére hol­nap reggelig: záporok, zivata­rok. A zivatarok idején átme­netileg erős, változó irányú szél. A hőmérséklet napnyugta kor húsz, hajnalban 17 fek közelében lesz, A Pécsi Szénbányászati Tröszt több esztendős beruhá­zásainak termését lényegében az idén és a legközelebbi esz­tendőkben aratja le. Tehát az idei esztendő és a jövő év első fele lesz ama bizonyos, nagy roham, amely 1964-re minden eddiginél külöftb alapokra he­lyezi a pécsi bányák szénter­melését. A széntröszt idei beruházási terveit döntő mértékben a fejlesztés problémái alakították ki. A fejlesztés jelen stádiumában valamennyi közül is a legki­emelkedőbb István-akna beru­házásainak még hátra lévő befejezése. Ennek keretében javában folyik és befejező sza kaszához közeledik az aknave­zetőléc, a kábel, a csőszerelés, és gyorsított ütemben halad a torony gépeinek, belső szerke­zeteinek szerelése is. Mind­ezekkel párhuzamban a két­ezer személyes fürdő és a lámpacsarnok építése is előre­haladott állapotban van, ahol a legmodernebb elveknek meg felelő fekete-fehér öltözőkkel oldják meg a minden igény­— Az idén itt sem lesz prob­léma — mondja Podró Józsefi. ■— A kukoricánál is bevezet­tük a premizálást — és magya ’ rázza: 15 mázsa májusi mar- t zsotet terveztek be. Aki ezt teljesíti, az megkapja a termés tíz százalékát és az előírt mun ' kaegységet. Viszont, ha valaki - déri a húsz mázsás termést ' szemesben az nem kap mun- ’ kaegységet, de megkapja a ti- 1 zenöt mázsán felüli termést. i — Most nincs kukoricánk kapálatlam — büszkélkedik. Mindenki igyekszik a munkával. r Még a gyárban dolgozó csa- ’ ládtagok is kimennek szabad * idejükben kukoricát kapálni. : Szükség is van erre. hisz ná­luk egy munkaképes, állan­dóan dolgozó termelőszövetke­zeti tagra öt hold kapás terü­let jut. Ezzel nehéz lenne más­ként megbirkózni. Hasonlóan premizálják a burgonyát is: 70 1 mázsa burgonyát kell termelni a terv szerint, ha ezt megter­meli a tag, akkor a termés tíz százaléka az övé és megkapja a munkaegységet is. Termett itt már száz mázsa burgonya , is és ha igaz terem is Erire ösztönzik á tagokat. Mert ha száz mázsát tereméinek, akkor övék a hetven mázsán felüli rész. Kék köpenyében inkább pe­dáns szerelőnek nézné az em­ber Podró Józsefet, a sziget­vári Uj Élet Termelőszövetke­zet főkönyvelőjét, aki harma­dik éve vallatja a számokat eb ben a községben. Tanul, hogy évről évre többet tudjon meg a számoktól, Szálai János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents