Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-16 / 112. szám
1M2. MÁJUS 1« NAPLÓ 3 Miért nem teljesítette a megye építőipara az első negyedéves tervét? A megye építőipari vállalatai és a szövetkezetek első negyedéves saját építőipari tér vüknek valamivel több, mint kétharmadát teljesítették, ami az éves tervteljesítés 12.7 százalékának felel meg. A tervteljesítésben mutatkozó nagymérvű lemaradást elsősorban A FEBRUÁR, MÁRCIUS HAVI KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS OKOZTA, Emiatt, illetve a fagyszabadságok következtében a tervezett építőipari létszámnak csupán 82.2 százalékát foglalkoztatták ebben az időszakban. A negyedév utolsó napján 456 darab, egyenként 100 ezer forintot meghaladó értékű építmény állt kivitelezés alatt a megyében, ami 25 darabbal kevesebb a tavalyi év március végi értékelésnél. Az átadott lakóházak és más .építmények kivitelezési időtartama a szerződésekhez képest nem mutatott nagyobb arányú eltolódást, amit az is bizonyít, hogy a 104 darab 100 ezer forint generál-költségvetési összeget meghaladó átadott építmény közül mindössze három épület nél tartott lényegesen tovább a ráfordított munka a tervezett időtartamnál. Az 1962-re megrendelt mun kák sajnos nem töltik ki teljes mértékben a megye két legnagyobb vállalata — Baranya megyei és a komlói építőipari vál lalatok — kapacitását. Például a Baranya megyei Építőipari Vállalat ez évre szóló 418.7 millió forintos fő vállalkozói termelési tervéből MINDÖSSZE 343 MILLIÖ FORINT ÉRTÉKŰ , MUNKÁNAK VAN TERVDOKUMENTÁCIÓJA. Emiatt az illetékes minisztérium tölTb nagyobb értékű kijelölést törölt a vállalat által elvégzendő munkák közül. Ilyenek például a XIV-es Autó javító Vállalat forgalmi telepe, j valamint a Felsőfokú Műszer és Automatika Technikum idei építése Ezért az éves termelési terv teljesítése érdekében az építkezések ütemének gyorsítása lépett előtérbe. (A stáza üzem, a klinikai tömb, a bolgárkerti lakótelep, a pécsi vízellátás és a patyolat építési határidejének rövidítése.). Mindezeken kívül a vállalat javasolta még a Magaslati úti házak es a harkányi kórházra vonatkozó tervdokumentáció előrehozását. A Komlói Építőipari Vállalatnál ■ is hasonló a helyzet, amit még az is tetéz, hogy a késői tervszállítások miatt a vállalat egyes építkezéseinél ütem csökkentést kell eszközölni. (Pl. a pécsújhegyi durvamosó. a mohácsi távvezeték, a komlói C.-terület 1963-ra átmenő lakásai, valamint a vasasi 8 tantermes iskola esetében.). Annak érdekében, hogy a vállalat teljesíteni tudja éves tervét, ÜTEMGYORSITAST JAVASOLT a komlói legényszálló, a me- sze i E, F épületek, a pécsvá- radi iskola, illetve kultúrterem. a mecseki tüdőszanatórium és a Mohácsi Farostle- r-r -gyár lakásainak • építési r' mkálataiban. A tervek tel:té-e érdekében mind a rr ’-ryei, mind a komlói válla- 1"‘ a második negyedév folyamán több munkahelyén bevezeti a kétműszakos termelést, amivel nagy mértékben csökkentik a kivitelezési határidőket. Megyei viszonylatban számos értékhatár feletti ipari beruházás üzembehelyezését írja elő az idei terv. Közülük a legfontosabb a Mohácsi Farostlemez- gyár 235 millió forintos beru házással készülő második lépcsője, amelynek próbaüzemeltetését az első negyedév végén eredményesen hajtották végre. Ugyancsak ebben az évben vár megvalósításra a pécsi II. sz. és a szigetvári 35 kW-os trafóállomások, a Pécsi Kokszművek kamracseréjének, a Baranya megyei Építőipari Vállalat „stáza” födémlemez üzemének és a Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat új épületének üzembe helyezése. A terv előírja még, hogy az üzembehelyezendő kommunális beruházások közül a legfontosabbak a Pécsi Pedagógiai Főiskola diákotthona, a pécsi Köztársaság téri 16 tantermes általános iskola, valamint az MTH pécs—új-mecsekaljai 400 fős tanulóotthonának és 6 tantermes iskolájának felépítése, illetve átadása. A felsorolt létesítményeken kívül A KORÁBBI LEMARADÁSOK MIATT EZ ÉVBEN KELL ÜZEMBE HELYEZNI többek között a Bm. Építőipari Vállalat penelgyárát, a Siklósi Állami Gazdaság villányi szőlő feldolgozóját és az Ásványolajforgalmi Vállalat mecsekaljai új telepét. Az 1962-ben folytatódó, de csak a későbbi évek ben befejeződő beruházások közül legfontosabb a Pécsi Hőerőmű 100 megawattos építése és az új klinikai tömb további építési munkálatai. A Bm. Építőipari Vállalat 600.lakást épít ebben az esztendőben, amelyből az első negyedév végén 91-et adtak át rendeltetésének. Noha Pécsett az éveleji kedvezőtlen időjárás ellenére is örvendetesen növekszik az állami erőből átadandó lakások száma, a pécsi „téglagyári gödör” beruházási programjának jóváhagyása éppen olyan nehézkesen és késedelmesen történt, mint a komlói C-terület lakásainál. A lakóépület-tervekhez képest mind a két településen KÉSVE KÉSZÜLNEK A KÖZMŰHÁLÓZATI TERVEK, pedig köztudomású, hogy az építkezések e legelemibb követelményeiről van szó. Egyéb ként is hátrányos ez a jelenlegi lakásberuházási gyakorlat, ami szerint csak az „engedélyezett”, vagyis a rövid időn belül megvalósítható lakásberuházásokhoz készülhet tervdokumentáció. Tény, hogy azelőtt sok felesleges épületterv, köztük igen sok felesleges lakóépület-terv készült, ami által indokolatlanul terhelték a tervező vállalatok kapacitását, késleltették a megvalósulásra váró építkezések tervezését. Azonban akkora településnek, mint Pécs vagy Komló, mindig kellene, hogy legyen elegendő közmű- és lakóház-terve ahhoz, hogy ha egy-egy épület előre nem látható okokból csak késedelem mel valósulhat meg, akkor ne okozzon áthidalhatatlan nehézségeket a tervhiány. E kérdés fontosságát országos viszonylatban aláhúzza az a körülmény is, hogy a rögzített áras szerződések bevezetésével még nehézkesebbé vált a lakásépítke zések előkészítése. Helyi viszonylatban pedig különösen fontos, hogy megfelelő időpontban elegendő számú, helyszínre alkalmazott lakóépületterv álljon rendelkezésre. Megkezdték a pécsi hullámfürdő új 50 m-es verseny medence jenek az alapozását. A tervek szerint az új medencének június 30-ra kell elkészülnie (!), hogy megkezdhessék a próbaüzemelést. Megkezidött a tervszerű munka évi 50 millió köbméter termőtalaj megmentésére 240000 holdra készít az idén komplex talajvédelmi irányterveket a Vízügyi Tervező Iroda M Baranya megyei Téglás-ári ES felvesz: központi ivítóműhelyébe (Pécs, Felszabadulás u. 14. szám) gyakorlott lakatost ( esztergályost) a sásdi téglagyárba üzemgépészt (lakatost). Jelentkezés a fenti munkahelyeken vagy az ES központjában Pécs, Rákóczi út 11. Sás- don munkásszállást, üzemi étkeztetésben ebédet biztosítunk. W&3 Viták az új általános iskolai tankönyvekről A Pedagógusok Szakszervezetének rendezésében vitatják országszerte az oktatási reform irányelveinek megfelelően az álltalános iskolák részére készülő új tankönyvek tervezetét Négy helyen — Budapesten, Esztergomiban, Debrecenben és Szegeden — tántottak ankétot az első osztályos tankönyvről. Ezeken a megbeszéléseken részt vettek a szerzők, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Tankönyvkiadó Vállalat képviselői is. A megbeszélésen jó vélemény alakult ki a legkisebb iskolásoknak készülő új tankönyvről. Fő érdemének tudják be, hogy segíti a gondolkodást. A felszólalók javasoltak néhány kisebb változtatást, amit a végleges kidolgozásnál az illatékesek ttgyelemlbe vesznek. A vitákat tovább folytatják az általános iskola többi osztályaiban bevezetésre kerülő új tankönyvekről. Hazánkban 3,5 millió hold- nyi terület van kitéve a lefolyó csapadékvíz pusztító hatásának, azaz az eróziónak. Ezeken a területeken a víz évente mintegy 50 millió köbméternyi termőtalajt mos le a völgyekbe, folyókba, vízmosásokba, s ezzel több mint 40 millió tonna istállótrágyának megfelelő szervesanyag vész kárba. Az ország területének több mint egyhartnadán az erózió — hozzávetőleges becslések szerint — több mint 30 százalékos terméscsökkenést okoz. A múlt század közepén megindult az árvízvédetem, az ezt követő belvízrendezések, majd a harmincas évek végén kezdődött vízhasznosítás mellett most került előtérbe a vízgazdálkodás talajvédelmi ága. Késése azon is múlott, hogy az esrózá nem okoz olyan kézzel fogható károkait, mint például az árvíz és leküzdése nem hoz olyan gyorsan hasznot, mint az öntözés, de elhanyagolásának más okai is voltak. Az egyik, hogy a talajvédelem csak komplex módon, a vízgazdálkodás többi ágával! együtt, sőt csak különböző népgazdasági ágak összefogásával oldható meg, a másik, hogy hazánkban az eredményes talajvédelemnek feltétele volt a szocialista nagy üzemi gazdálkodás létrejötte, hiszen a víz nincsen tekintettel a btrtokhatárokra. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről néhány hónappal ezelőtt hozott törvény értelmében a vízügyi tervező irodában megkezdődött a talajvédelmi iránytervek kidolgozása, amelyeknek megvalósítása a mezőgazdaság, a vízügy és az erdészet közös feladata lesz. Az első irányterv a szekszárdi borvidék részére, már elkészült. Eszerint 4400 hektárt ren deznek majd be, jórészt korszerű nagyüzemi szőlőgazdálkodásra, oly módon, hogy a talaj pusztulás az eddiginek negyedére csökken. A szőlőterületek első komplex talajvédelmi iránytervének elkészítésével a Vízügyi Tervező Iroda több új eljárást vezetett be, így például alkalmazott matematikai módszerekkel állapították meg a különböző lejtők optimális terasz-szélességét. A Vízügyi Tervező Iroda az idén öt nagyobb vízgyűjtő- területre, összesen csaknem 240 000 holdra dolgoz ki talajvédelmi irányterveket. A Rakaca-patak völgyében a talajvédelemmel előzik meg a közelmúltban létesült nagy víz tározó iszapolódását is. A Torna patak és a Marcal folyó vidékén ugyancsak többrétű á feladat: az erózió megállításával oldják meg. hogy az ajkai iparmedence üzemei hor- dalékmentes vizet kapjanak, s a talajvédelmi rendezés során ezer hold öntözését is lehetővé teszik. Háromszázhatyanöt vers a szerelemről A népszerű világirodalom gyöngyszemei sorozatban az ünnepi könyvhétre Szerelmes kalendárium címmel 365 költő 365 szerelmesversét jelenteti meg a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. A válogatás az olvasók kérésére és a Vallomás című összeállítás, nagy sikerére való tekintettel lát napvilágot A Szerelmes Kalendárium anyagát Kormos István válogatta, a költemények az évszakok ritmusát követik és a szerelem „tematikai sorrendjében” — gyermekkori, ->re- dő, beteljesülő szerelem — sorakoznak a kötetekben. Az összeállítás a magyar- és .világirodalom minden jelentős — és sok, kevésbé ismert .— költőnek egy-egy szép művét tartalmazza. A könyv 20 0Ó0 példányban lát napvilágot. A GYÖNGYFA! ASSZONYNÉP GYÖNGYFÁRÓL Marton Sándorné szólalt fel a járási aktíván. De felszólalt a megyei, sőt, az országos asszonykonferencián is. Bár ő maga sertésgondozó volt, azért tudta, hogy milyen nehéz az asz- szonyoknak a növénytermelésben. Kevés a faluban a munkaerő, 6—7 hold kapás jut egy asszonyra. Az állatok mellett ő is vállalt minden évben egy darab kukoricát és egy hold egész évi munkájáért 15—16 munkaegységet kapott. Ezért beszélt olyan lelkesen az új premizálási rendszerről, s a gyöngyfái asszonyok nevében kijelentette, hogy ebben az évben az asszonyok mindent megtesznek a magasabb termésért. A konferencián nagy tapsot kapott, otthon azonban nem ment olyan simán a dolog. Mi sem volt könyebb, mint az asszonyokat megnyerni. De a férfiak .,. Még néhány vezetőségi tag, sőt, kezdetben maga az elnök is ellenük volt. Nagy harc kezdődött, s az asszonyok talán meg is hátrálnak, ha. Mártonná nem járta volna meg a három konferenciát, nem ismerte volna olyan pontosan a határozatókait és az asszonyok jogaitj Tulajdonképpen a fogatotok miatt volt minden, akik tiltakoztak az ellen, hogy az asszonyok 1 hold kukorica műveléséért a 20 munkaegységen felül a termés 10 százalékát is megkapják. Részt követeltek a 10 százalékból, legalább 3 százalékot, vagy ellenkező esetben — hangoztatták — csak tessék-lássék lókapálják meg a kukoricát, vagy még úgy sem és az asszonyok süthetik a tudományukat. DE AZ ASSZONYOK nem engedtek. Végül is megszavazták az új premizálási formát és a kocsisok is megkaptak — természetesen nem az asszonyok rovására -r- a 3 százalékot. A vihar elcsitult, s csak most lángolt fél újra, hogy kikelt a kukorica. Az egyik esős májusi délelőtt látogattunk el a gyöngyfái asszonyokhoz, hogy megtudjuk; mi is lett a konferencián elhangzott ígéretből. Az eső miatt népiden volt a határ, de ezt egy gyöngyfái asz- szony sem bánja, mert hői földben a mag, el keU a májusi eső most mindennek. Márton Sándomét is otthon találtuk. Elmondta, hogy most már 6 is inkább növénytermelő, mint állatgondozó. Csak 30 süldőt gondoz, hogy többet segíthessen a kapálásban. Mert most már szépen megindult a növényápolás. Az asszonyok mindennap ott voltak a répásban, befejezték a sarabolást. Az egyeiést is megkezdték volna, ha nem szakítja őket félbe az eső. A KUKORICÁVAL azonban baj van. Az asszonyok minden nap figyelték, mikor kél ki, s ahogy kikéit, az első 40 holdas táblát azonnal ki is mérték családokra. Ott volt a brigádvezető, meg az elnök is, na de hallgathattak is az asszonyoktól. A kukorica kikéit, de nagyon hiányosan. Mint kiderült, a hatsoros gépnek két csöve rossz volt, s a 25 holdas táblán minden fordulóban két sor csaknem teljesen hiányzik. Az asszonyok felháborodása nem ismert határt. Hogy hagyják meg ők a 18 000 tövet, ha el sincs vetve, hogy érjenek d magasabb termést, ha a vetéskor ezzd mit sem törődték. Gyuronovies Imre tsz-elnök a gép után járó két farost okolja a gondatlanságért, azoknak észre kellett volna venni, hogy töltéskor két tartály ürült fez. Azok a traktorost okoljak, a traktoros meg biztos azzal érőd, hogy a brigádvezető átvette tőle a munkát. Az asszonyokat felháborította ez a dolog, de kedvüket nem szegte. Azon melegében javasolták az elnöknek, hogy ha már a pótlást nem engedélyezi, ők vetnek bele köztes- babot. Úgyis leszerződtek 20 mázsára, hát ha már igy sikerült, az egész babot ebbe a hiányos táblába fogják elvetni. A FOGATOSOK azonban újra tiltakoztak. Még mit nem, a bab az asszonyok maszek ügye, még ha a tsz-en keresztül értékesítik is. Hogyne, hogy ők potyára lókapálják meg azt a babot, amit az asszonyok egy szálig hazavisznek. Inkább maradjon üresen az a föld. Ez az újabb vihar, akárhogy is vesszük, nem vet valami jó fényt a gyöngyfái férfiakra, elsősorban a fogatosokra. Mar- tonné — akinek tavaly is 460 munkaegysége volt — meg a többi asszony is, igen sokat dolgozik a közösben, hisz alig van férfierő, és sokszor bizony még a férfimunkát is meg kóU ragadniok. Az sem kis dolog, hogy egy asszonyra 6, meg 7 hóid kapálni való jut, és akkor ott van még a többi munka, trágyahordás, szénagyűjtés, marokszedés, meg még felsorolni is sok. Vállalták, hogy kétszer kapálnak meg mindent, pállaltáik a kästet» babot ss úgy, hogy még az ültetést is ők végzik s a tsz-en keresztül értékesítik. A gyöngyfaiaknak mérlegelni kell, hogy mit jelent az asz- szonymunka ebben a tsz-ben. S ELSŐSORBAN a vezetőséget terheli a felelősség áz ilyenfajta vitákért, mely kedvét szegi az asszonyoknak. Az elnök nem lehet sem férfi, sem női párti, tárgyilagosan kell dbírálnia a körülményeket, amelyek kissé az ő hibájából is adódtak. A hiányosan vetett kukoricatábla nemcsak a teljesítményre törő és minőséggel mit sem törődő gépállomást traktoros, nemcsak, a lelkiismeretlen faros, és a még lelki- ismeretlenebb brigádvezető, de egy kissé az elnök bűne is. Nem olyan hatalmas a gyöngyfái tsz, hogy egy ilyen fontos növény. mint a kukorica vetése, ne lehetne sűrűbben ellenőrizni, s ha kell, a traktorost visszaparancsolni a táblába A GYÖNGYFÁI TSZ vezetőségének, ha ezt az ügyet úgy akarja eldönteni, hogy a közösnek minél több haszna legyen belőle, akkor nem a pasz- sziv az „inkább mar triton üresen a föld”-et hangozta *ó. hanem az aktív erőkre kd1 támaszkodnia. S ez az aktív erő. ha némelyiknek nehéz is ezt elismerni. Gyöngyfán most az asszonynépt ti ttné -ö I
