Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

MM. MÁJUS 1& s As István-aknai beruházás utolsó ssakassa Végéhez közeledik a tízéves program — 1963-ban üzembe lép az űj akna Szeptemberben készen lesz a 2100 személyes fürdő — Csehszlovák turbó­kompresszorok — Szerelik a szabolcsi légakna gépeit Pécs legnagyobb ipari beru­házása lassan megvalósul és kialakul a pécsi szénmedence hatalmas bányaüzeme, a sza­bolcsi István-akna. Az építke­zések utolsó időszakában rövid sétát tettünk az új létesítmé­nyeknél, s feljegyeztük; mit csináltak eddig és mi van még hátra. doboz-szerkezetű AKNATORONY A Komlóra vezető műútról látni lehet a modem aknator­nyot. A sima, világosszürke, új aknatorony igen lenyűgöző és szép, de mégsem nyerte meg a bányászok tetszését, ök meg­szokták a régi — Európa-szer- te híres és sajátosan pécsi — dúcos anatomyot Persze, szo­kás dolga az egész, s idővel ez lesz a szabolcsi bányászok ked­vence. Miért nem építették a régi stílusban? Azért, mert a mai építészeti technika jóval fejlettebb, s ez a kivitelezés jobb és olcsóbb is, mint a ré­gi. A vasbeton aknatorony modem, karcsú, úgynevezett doboz-szerkezetű és a falvas- tagsága mindössze 20 centimé­ter. Előnyös volt a megépítése, hiszen faanyagot alig kellett . hozzá adni, talán 10 köbmétert összesen. Az aknatorony ma­gassága 50 méter, s az akna je­lenlegi mélysége 504 méter, amelyet a későbbiek során 900 méter mélységig visznek le. Kész a XV. és V. szinti rako­dók kiépítése is, s az aknato­ronyban készen áll a Ward- leonaird gépház. MŰKÖDIK A KÖTÉLPÁLYA, KÉSZEN ÁLL A LÉG AKNAI GÉPHÁZ. Az István-afcnai beruházás nem egyedül az új aknato­ronyból áll, a tízéves program felöleli még a szabolcsi lég­aknát, a külszíni építményeket és az új kötélpályát. Az egész program megvalósítását 1953- ban kezdték el, s 1963-ban, il­letve véglegesen csak 1964- ben fejezik be. A tavalyi év végéig elkészültek; a Szabolcs- légakna mélyítésével 288 mé­terig a II. és III. szinti rako­dóival és az egyes szintekein körülbelül 1200 méter hosszú íőkeresztvágatokkal együtt. Készen áll az Isitván-akna és Újhegy közötti kötélpálya' a tároló bunkerekkel, a fél automatikus I. ütemű csiHefor- galommal, körbuktatóval és a szállítószalagokkal. Elkészült az István-aknad 35/3 kilo­voltos és a 3/0,4 kilovoltos tenszformátoráliomás, a csa­tornázás, a szennyvízderí­tés és a tereprendezés nagyob­bik része. Ugyancsak készen van a szabolcsi légakna gép­háza, a számítógépház, a tra- fóállomási, a kompresszorház és a Ward-Letmard gépház. EZ ÉVBEN 73,5 MILLIÓ FORINTOT FORDÍTANAK BERUHÁZÁSOKRA. Az 1962. évi főfetodat az Ist­ván II. akna végleges kiépíté­se abból a célból, hogy 1963- ban a tervezett kapacitással üzembe léphessen. A feladat magában foglalja elsősorban az István II. akna véglegesí­tését — vezérléc építést, sűrí­tettlevegő csőépítését, kábel építést, a szállítógépek szere­lését az aknatoronyban, a IV. és V. szinti rakodók gépi be­rendezéseinek a befejezését, az aknatorony afcnagárdi mun­káinak, vasszerkezetei nek és gépi szereléseinek elvégzését. Az 1962-es feladatok közé tartozik a kazánház, a fürdő, az irodák, a lámpakamra, a gőz távvezeték, a vízellátás és a tereprendezés munkáinak a befejezése is. Az első negyedéviben a be­ruházások üteme kielégítőnek mondható, hiszen az évi 73,5 millió forintból 19.3 millió fo­rintot használtak fel, ami az összes rendelkezésre álló ösz- szegnek több mint negyedré­sze. Talán csak az építési fél- adatoknál. mutatkozik lema­radás, mert az évi 40,4 milliós keretből mindössze 7,4 millió értékű munkát végeztek el, amely kevés még akkor is, ha a hosszú és havas telet figye­lembe vesszük. 100 ÉVES PROBLÉMÁT SZÜNTET MEG AZ UJ FÜRDŐ. A 2100 személyes fürdőépü­let olyan stádiumban van, hogy ez év szeptemberében Megkezdődött a gyapjűbeváltás Áz Idén 33 vagon zsírban nyírt gyapjút vásárol tel a Gyapjúforgalmi Vállalat Baranyában Az elmúlt hét melegebb idő­járása következtében megye- szerte megkezdték a juhok nyírását. Szombaton délelőtt megérkezett az idei első gyap­jútétel, a Gyapjúforgalmi Vállalat pécsi raktárába, egye­lőbe tsz háztáji gazdaságokból. A hét közepén a nagyüzemi gazdaságok is megkezdik a gvapjú értékesítését. Az első nagyüzemi tétéit a bólyi föld­mű vesszövetkezet veszi át má­jus 17-én. Ettől kezdve folya­matos lesz az átvétel. A bólyi fmsz körzetében a termelőszö­vetkezetektől és háztáji gazda­ságoktól összesen 120 mázsa gyapjút vásárolnak fel. Az all ami gazdaságok részben helyszínen, részben Budapest­re szállítva értékesítik a gyap­jút. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok 170 000. az állami gazdaságok pedig 156 000 kiló gyapjút értékesí­tenek az állam félé. Az idei országos gyapjúhozam 1000 va­gon lesz, ebből Baranyában 33 vagon zsírban nyírt gyapjút vásárol fel a vállalat. A beérkezett szórvány-téte­lek szerint az idei gyapjú mennyiségére és minőségére is kihatással volt a hosszú téh takarmányhiány. Főleg fésűs­gyapjúban van nagyobb ki­esés. mert a gyapjú hossza nem éri el a 6 centimétert. A gyengébb téli tartás követketz- tébetn a nyírási súly is csak; kent valamelyest, de ez nem érinti az átvételi árat. A vál­lalat nem a zsírban nyírt, ha­nem a mosott, tiszta gyapjú után fizet a termelőknek. birtokukba vehetik a szabolcsi bányászok. Persze, hamarább is kész lehetett vcána, ha az építők a téli időszakban na­gyobb ütemben végzik a belső szakipari munkákat, hiszen az épület már az össizel tető alatt volt, s ugyanakkor külső épít­kezést úgysem tudtak az idő miatt végezni. Az új fürdőről csak annyit, hogy 2100 személy minden igényét kielégíti a fe­kete és fehér öltözőszekré­nyekkel ellátott épület. A fe­kete szekrényeken melegleve­gőt cdrkuiáltatnak keresztül, amely gyorsan megszárítja a nedves munkaruhákat. Az új épületben kapnak helyet az irodák, a lámpakamra és más helyiségek. Az épületből zárt folyosó vezet az aknához, s a szintkülönbségeket gyorsfelvo­nókai küszöbölik ki. Egyéb­ként az új fürdőépületben kapnak helyet a Béke-aknai dolgozók is, ahol jelenleg 100 éves és nagyon korszerűtlen fürdő van. Az István-akmai régi fürdőt korszerűsíteni fog­ják, hiszen arra szükség lesz továbbra is. UJ kazanház, , UJ TURBÓ­KOMPRESSZOROK. Az épülő Isitván-aknai ka- aánház az új fürdő és az összes régi épületek hőenergiával va­ló ellátását biztosítja majd. Jelenleg a kazánszerelés és a falazás munkálatait végzik. A kazánházban három darab, egyenként 100 négyzetméter fűtőfelületű automatikus tüze­lésű (szénre és metángázra egyaránt alkalmas) kazán lesz beépítve. Az első kazán augusztus végére, a második október végére és a harmadik, amely tartalékként szerepel, december végére készül el. Ez évi tervben szerepel még a régi trafóház megszüntetésé­vel és átalakításával kiépíten­dő két darab csehszlovák tur- bókompresszor beszerelése. Az épület, átalakítással októ­ber végére készen lesznek és akkor megkezdik a kompresz- szorok szerelését, amelyek megérkeztek Csehszlovákiából. A légaknai kompresszortelep épülete késze#» áll, nagy és hosszú huzavona után végre késizüinek a kompresszorok is a MÁVAG-ban és az év végére itt lesznék. A 3 darab egyen­ként 6000 köbméteres ála- csonynvomésú kompresszorok a jövő év első felében lépnek üzembe. Summázva, az István-aknad beruházás jelenlegi helyzetét; az ütem kielégítőnek mondha­tó, a munkák minősége is megfelelő, s a további folyta­tás az építőkön és az aknamé­lyítőkön múlik, hogy minden az előre megtervezett időben készüljön el. Harminc éve rem volt ilyen hernyódúlás a mecseki erdőkben A rendkívüli időjárás, a hir­telen felmelegedés, rendkívüli módon kedvezett az erdőket károsító hernyófélék elszapo­rodásának. A mecseki, aenit- sógi és ormánsági lomberdők szinte hemzsegtek a hernyók­tól. A nagy és kis tédiaraszlók hernyói annyira ellepték a fá­kat, hogy félő, a nyár elejére eltűnik a tavaszi lombozat s csak a kopasz ágakat hagyják meg a falánk, rmlliárdszárnra hemzsegő hernyók. A szakem­berek ezt a jelenséget hemyó- dúlásmak nevezik­Gyengítik a fákat, kevesebb lesz a fatömeg Gyapay Jenő, a Mecseki Er­dőgazdaság főmérnöke har­minc év óta nem emlékszik ilyen hernyódúlásra. Még az 1947-es hemyóvész sem hason­lítható ehhez, amikor a gyap­jaspille hernyója károsított egyes területeken. A gyapjas- pille ellen azonban biológiai ellensége, a fűrészdarázs él- szaporításával lehetett véde­kezni. 1956-ban a fiatal fekete és erdei fenyvesekben a fésűs fenyődarázs lépett fel nagyobb mértékben. Ez a kártevő je­lenleg is károsít más megyék­ben. Baranyában még nem je­lent meg. Mivel a fenyődarázs fiatal fenyvesekben pusztít, háti porozógépekkel, HCH-ás porozással hatásosan lehet éllé ne védekezni. Egyik említett eset sem ha­sonlítható a jelenléti hetrnyó- dúláshoz. Az araszolok, polifá- gok, tehát minden lombos fát, tölgyet, csert, bükköt. sőt még a gyertyánt is megtámadják és leveleit, .fiatal hajtásait tövig lerágják. Az araszoló nincs te­kintettél a fa korára sem, fia­tal és öreg fákon egyaránt ká­rosít. Előfordulhat, hogy ft nyár elejére akárcsak ősszel, lombtalanok lesznek a mecseki erdők A részleges védekezés csak kitolja a krízist Mi a teendő tehát,' hogy a mecseki erdők lombját meg­mentsük? Dr. Kaúventz Ödön az erdő­művelési csoport vezetője a következő választ adta: — A hemyódúlást jelentet­tük már a központnak, sőt Sopronba is. A Soproni Erdő­védelmi Állomás a napokban kiszáll a helyszínre és akkor megállapítják; mit lehet ten­ni. őszintén megmondom, ne­künk az araszoló dúlásra saját tapasztalaink nincsenek. Any- nyit azonban tudunk, hogy a tudomány jelenlegi állása sze­rint a baj nehezen orvosolha­tó. Az araszolénak a fűrész- darázshoz hasonló természetes ellenségéről sem tudunk. — Egyetlen pusztítói az énekes madarak, melyek száma a mo­dern erdőgazdálkodás miatt, évről évre fogy; A mesterséges védekezés vi­lágviszonylatban nincs még megoldva. Ezekben a hatalmas erdőkben a hátiporozás nem megoldás, s a növényvédő gé­pek sem boldogulnak a magas fákkal. Egyébként is a részle­ges védekezés csak kitolja a krízist, de nem szünteti meg az araszolok dúlását. Egy meg oldás lehetséges csak, a repü­lőgépről történő totális véde­kezés — idagméreggei. Kül­földön próbálkoztok ezzel a módszerrel. Igaz, hogy elpusz­títja a hernyót, de megöli az énekes madarakat, apróvada­kat és az erdő egyéb hasznos élőlényeit. Ezért kétélű fegy­ver. Reménykedünk abban, hogy Akik még az aszállyal is szembe szálltak A szél előtt görnyedten haj- longanak a fák, a kerékpáro­sok leszállnak és tolják a bi­ciklit, de a tótszentgyörgyi ha­tárban néhány asszony kemé­nyen dacol az időjárással. Ka­pálják a cukorrépát. Most még csak néhányan, de délutánra ellepik a földet a tarkaszok­nyás asszonyok. Minden percet kihasználnak ebben a termelőszövetkezetben a munkára. Közgyűlésükön úgy határoztak: az idén is ér­dekeltté teszik a tagokat a ter­melésben. Tavaly jól bevált ez a módszer. Nem volt olyan szép kukorica a környéken, mint Tótszentgyörgyön. — Az aszály ellenére 25 mázsa csö­veskukoricát takarítottak be holdanként a molványhidi üzemegységben pedig ennél is többet, harminc mázsát. Harmincnyolc tagon kukoricájuk termett, pedig aránylag fejest, mindósz- sze 775 feold szántójuk van. Nem volt különösebb abrak gondjuk és az egész évre be­tervezett 204 hízott sertést már az első félévben eladják az államnak. Aztán újakat ál­lítanak hízóba. Szeretnék túl­teljesíteni a tervüket. Az idén is jól indult 'a mun ka. Bár késön tavaszodott, azért a szokott időre mindent elvégeztek. A kapásokat csalá­dokra mérték ki. Alaposan megnézték: melyik család, mi­lyen munkaerővel rendelkezik. Az ügyet megtárgyalták a köz­gyűlésen is. Viharos volt a közgyűlés, éjfélig tartott, de a vitának meg is lett az ered­ménye. Voltak tagok, akik azt kérték: csökkentsék az ő terü­letüket, de voltak szép szám­mal, akik több kukoricát kér­tek művelésre. Ä kukoricához szabták a többi kapást is. Egy hold kukorica mellé adtak 295 négyszögöl cukorrépát, 194 takarmányrépát, 400 naprafor­gót és 190 négyszögöl burgo­nyát. A kimért területet családon­ként kimutatták és ezt alá is íratták a tagokkal. Felelőssé­get vállaltak a tagok ezekért a területekért. így volt ez az el­múlt évben is. Megnőtt a kapálást kedv Ennek oka, hogy a termelőszö­vetkezetben érdekeltté tették a tagokat a többtermelésben. Húsz munkaegységet kap a tag egy-egy hold kukorica meg­műveléséért, betakarításáért, de övé a termés tíz százalé­ka is. Ha több lesz a termés, több lesz a tíz százalék is. — Minden tag azon van, hogy több kukorica teremjen. A tér melőszövetkezet tizennyolc má zsa májusi morzsoltat terve­zett be holdanként, de ha az időjárás kedvez, ennél lénye­gesen több lesz. A tagokon nem múlik a több termés, sem a kukorica, sem más kapás esetében. A cukorrépát is érdemes jól megművelni. Minden mázsa megtermelt cukorrépa után 50 deka cukrot kap a tag. övé a területén megtermelt bur­gonya és takarmányrépa tiz százaléka és ezen túlmenően természetesen a munkaegység. Nem nagy a termelőszövet­kezet, de elég jó állatöllo- mánnyal rendelkezik. Negy­venhét ló, 345 sertés, 114 db. szarvasmarha kér itt minden­nap abrakot. Sok abrakra van szüksége a közösnek, de sok abrakot fogyaszt a ház­táji állomány is. Az abrak­igényt pedig csak úgy tudják kielégíteni, ha többet termel­nek. Tudják ezt « tótszengyör- gyiek. Ezért birkóznak még a vad széllel is, hogy időben végez­zenek minden munkával. A ta vályi példa van ilyenkor előt­tük. Tavaly is minden mun­kát időben elvégeztek és igy őket nem nagyon sújtotta még as aszály séma ' (SZALATj a természet most is, mint min- dig, igyekszik a megbontott biológiai egyensúlyt helyrebil­lenteni. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ha a hernyók eny- nyire elszaporodtak, miután ki fogy a táplálékuk, egyszerűen éhenpusztulnak és lepottyan­nak a fákról, vagy erős pestis- járvány lép fel köztük, ami tö­megesen pusztítja őket. A fák ilyenkor még kihajtanak, ki­heverik a dúlást. A mestersé­ges védekezést az Erdővédel- rry Állomás javaslata alapján kezdjük meg. Éber jelzőszolgálat az erdők melletti gyümölcsösökben A Mecseki Erdőgazdaság évente egy vagon HCH-t és nagymennyiségű DDT rovar­irtót, valamint Wofatoxot hasz nél fel a tűlevelű és lombp^ fák védelmére. A mostani her­nyódúlás lezajlása azonban ne­hezen akadályozható meg. — Ezért fontos, hogy az erdők mellett lévő nagyüzemi gyü­mölcsösökben éber jelzőszolgá­lat működjön. A kártevők, ha elfogyott az erdőlomb, esetleg megtámadhatják a gyümölcs­fákat is. A gyümölcsökben meg oldódott már a nagyüzemi vé­dekezés. Ezért, hogy a kárte­vő a gyümölcsfákon megjele­nik, azonnal el kell végezni az idegmérges porozást, hogy gyű möicsfáimk lombját és termé­sét megmenthessük a pusztu­lástól — Rné — Utolsó sstarfioz cfeztll a niáros épifése A vásárvárosba hétfőn érkéz bek az utolsó külföldi nagy szállítmányok, a hatalmas lá­dákba csomagolt gépek és be­rendezések. A MASPED vásári irodájának vezetői elmondot­ták, hogy az idén lényegesen több külföldi termék került a pavilonokba, mint más évek­ben — körülbelül ötszáz vagon — köztük nagy gépek, óriásda­ruk. Több országból érkezett rendkívül nagyteljesítményű Bagger, amelyet különleges szállítóeszközökön vittek a pá­lyaudvarokról a vásárra. A kül földi pavilonok belsejét igen nagy gonddal és szorgalommal képezik ki. A szovjet pavilon belsejének rendezése, az árúk elhelyezése kedden befejező­dik, s utána csak apróbb csi- nosítási és takarítási munká­latokat kell elvégezni. A vásár gazdag Kemény­sorozata már csütörtökön meg kezdődik. Csütörtökön délután Naményi Géza, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak vezetője tart sajtótájékoz­tatót, s utána a sajtó képvise­lői megtekintik a vásárt. Az idei Budapesti Ipari Vásárt pénteken reggel 9 órakor Veres József, a fővárosi tanács vId- elmöke nyitja meg, s pénteken 14 órakor a nagyközönség elotS is megnyílnak a kapuk. I A pogányi Tavasz Term elöszöveíhezet földjein a cukorrépát és a saiátát kapálják « tsz asszonyai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents