Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

1962. MÄJtTS 12. 3 Jelentés as első negyedévről: •- AZ IPAR 9,1 SZÁZALÉKKAL TERMELT TÖBBET, MINT TAVALY !»- 831 EZER TONNA FEKETESZÉN f- A SZOCIALISTA IPARBAN 42 EZER EMBER DOLGOZIK ?- A MUNKÁSOK ÁTLAGKERESETE HAVONTA 1811 FORINT VOLT F- LEMARADÁS VAN AZ EXPORTTERV TELJESÍTÉSÉ­BEN •- A TSZ-EK ÁTLAGOS KÖZÖS TERÜLETE MEGHALAD­JA AZ 1900 HOLDAT t~ A KISKERESKEDELEM F ORGALMA 575,6 MILLIÓ FORINT VOLT A Központá Statisztikai Hi­vatal Baranya megyei Igazga­tósága közzé tette jelentését megyénk első negyedévének gazdaság eredményeiről. A vaskos jelentés részletesen elemzi Baranya megye ipará­nak, mezőgazdaságának, keres­kedelmének, egész gazdasági és kulturális életének 1962 el­ső negyedévében elért ered­ményeit és fogyatékosságait. Ipar A szocialista ipar az év első negyedében 9,1 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A minisztériumi ipar 10,3, a ta­nácsi vállalatok pedig 4,9 szá­zalékkal haladták túl a múlt év hasonló időszakának ered­ményeit. A szocialista ipar­ban összesen 42 ezer ember dolgozott, s a munkások át­lagkeresete 1811 forint volt, ami 0,7 százalékkal magasabb a tavalyi első negyedévi átlag­nál. A megye legfontosabb ter­mékéből, a feketeszénből je­lentősen növekedett a terme­lés. Az összesen kitermelt 83 ezer vagon szén 8,6 százalékkal (6,5 ezer vagonnal) volt több az egy évvel korábbinál. A pécsi szénbányák átlagos napi termelése elérte az 500 vagont, 59 vagonnal megha­ladva az 1961. évi és 44 va­gonnal meghaladva az 1955- ben elért legmagasabb szintet. A komlód bányák napi átlagos termelése 16 vagonnal maga­sabb a tavalyi átlagnál. A pécsi' tröszt többlettermelése teljes egészében a termelé­kenység . növelésiéivel valósult jneg­Ez év első negyedében a termelés közel két és félszere­sére növekedett a Mohácsi Fa­rostlemezgyárban, csaknem kétszeresére a Szigetvári Kon­zervgyárban és a Pécsi Hőerő­műnél, a második ötéves terv előirányzatainak megfelelőéin. Ezzel szemben több gyár és vállalat nem teljesítette a ter­vét, különösen jelentős a ter­melés visszaesése a szabadban dolgoztató építőanyagipari vál­lalatoknál és a Szigetvári Ci­pőgyárban. A megye ipari üzemed első negyedévi exporttervüket ál­talában nem teljesítették. A tervvel rendelkezők közül csak á Pécsi Porcelángyár és a Kesztyű KTSZ teljesítette ki- szállítási tervét. A Sopiana Gépgyár export kötelezettségé­nek még negyven százalékát sem teljesítette, mivel a meg­rendelt gépeknél konstrukciós hibák mutatkoztak. A Sziget­vári Cipőgyár exportlemaradá- sa minőségi hiányosságok kö­vetkezménye. Az építőipar első negyed­éves termelése 114,8 millió fo­rint érték volt, ami a tervtől lemaradást jelent. A lemara­dás oka a sokáig elhúzódó rossz idő. A negyedév utolsó napján a megyében 465 darab 100 ezer forinton felüli épít­mény állt kivitelezés alatt. Mezőgazdaság A nagyüzemi mezőgazdaság kedvezőbb feltételeinek a meg­teremtése érdekében az év el­ső negyedében 40 termelőszö­vetkezet szűnt meg és egye­sült másik szövetkezettel.^ A negyedév végén a megyében 211 tsz gazdálkodott 450 ezer katasztrális .holdon 53 ezer 400 taggal. A termelőszövetkeze­tek átlagos közös területe az egyesülések eredményeképpen az egy évvel korábbi 1505 holddal szemben meghaladja az 1900 holdat. 3000 holdnál nagyobb területen 35 tsz gaz­dálkodik, az ezer holdnál ki­sebb területű tsz-ek száma pe­dig 54. Az őszi vetéseik átteleüi&e és jelenlegi állapota a vártnál kedvezőbb. Operatív adatok szeműt a tsz-ek őszi búzájának 50 százaléka közepes, 27 száza­léka' pedig gyenge állapotú az átteieüés után. Az állattenyész­tés számadatait a márciusi ál- latszáműáiás mutatja, amely szerint a megye szarvasmarha, és juhállománya számbelileg növekedett az előző év hasonló időszakához képest, míg a ser­tés-állomány — az országossal ellentétben — csökkent. A ló­állomány is kevesebb, mint a tavalyi időszakban volt. Kereskedelem A megye Műkereskedelme az első negyedévben 575,6 millió forintos forgalmat bonyolított le. Jelentősen növekedett az élelmiszerek vásárlása, amely az elmúlt öt esztendő során jelenleg a legmagasabb. Igen megnőtt a televízió vásárlók száma, csupán Pécsett 1095 darabot vásároltak három hó­nap alatt, ami kétszerese a tavalyi első negyedévinek. Ez­zel szemben csökkent a rádiók és a motorkerékpárok eladása az év első negyedében. Város- és község- gazdálkodás 1962 első negyedévében 59 lakást adtak át beköltözésre, ebből 52 Pécsett, 7 pedig Kom­lón épült fel. A magánerőből történő építkezések terén bi­zonyos visszaesés jelentkezik, melynek a kevés telek az oka, hisz a II. kerületben alig, a III. kerületben pedig egyáltalán nincs értékesíthető telek. Művelődésügy, népesedés és egészségügy A művelődésügy területén általában a tavalyi esztendő adatait közli a statisztikai je­lentés. Az adatokból kitűnik, hogy tavaly a megyében 4624 tanuló végzett az általános is­kolákban, s közülük 3233 to­vább tanult középiskolában. Érdekesen alakult a népese­dés az év első negyedében. 1962. I. negyedévében a ko­rábbi évekhez mérten a szüle­tések. száma csökkent, mint­egy 250-nel kevesebben szület­tek az első három hónapban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A halálesetek száma viszont jelentősen emel­kedett. A múlt év első negye­dének 1149 halálesetével szem­ben most a halálozások száma meghaladta az 1700-at. A szü­letések és a hal álozások ily kedvezőtlen alakulása azt eredményezte, hogy az előző év első negyedének 505 fős természetes szaporulatával szemben az elmúlt negyedév­ben 310 fős csökkenés mutat­kozik. Az üzemi balesetek száma örvendetesen csökkent a ta­valyi év hasonló időszakához viszonyítva, de a súlyosság emelkedett, hiszen a tavalyi egy halálos balesettel szemben eddig már hat halálos üzemi baleset fordult elő. A közleke­dési balesetek száma kilenccel magasabb, mint tavaly az első negyedévben volt Nagysikerű kiállítás Sásdon Több bőnap eredményekben gazdag munkáját tárja a láto­gatók élé a Sásdon megren­dezett járási kézimunka és foto-kiállítás, mélyet a kuitúr- házban működő kézimunka és foto-szakkörök tagjai rendez­tek. A női kézimunka szakkör hetven tagot számlál. Céljuk elsősorban a népi hagyomá­nyok ápolása, s hogy e téren jól ügyködtek, azt a több mint 140 eredeti buzsáká, torockói, kalotaszegi, kunsági, kalocsai hímzés bizonyítja. A fotoszakkör tagjai az élet­ből ellesett pillanatokat örö­kítettek meg. S ha a képek ki­dolgozásában bizonyos techni­kai nehézségek miatt vannak is kívánnivalók, a lelkes kez­deményezés, a járás életének ily módon való feldolgozása feltétlenül becsülendő tény. Kár, hogy nem küldte el mun­káit a kiállításra a járás min­den foto-szakköre. Reméljük, hogy a legközelebbi kiállítá­son valamennyi vidéki szak­kört üdvözölhetjük. Érdemes volt megnézni a kézimunka és a foto-kdállítást, melyet megnyitása utáni há­rom napban több mint három­százan tekintettek meg, köz­tük több külföldi vendég is. Vajda József Fokozatosan térjünk át a zöldetetésre Beszélgetés Dömötör Jenővel, a Szeiitlőrinci Tangazdaság állattenyésztőjével Ezen a héten megyeszerte megkezditek a zöldtakarmá- nyok kaszálását s ezzel egy­idejűleg a zöldetetést Más években a Szentlörimci Tan­gazdaság már április 20-án megkezdte az őszi keverékek kaszálását, a kései kitavaszo­dás azonban kerekes egy hó­nappal tolta ki ezt a dátumot A búzáskeverékek Szentlörin- cen is csak körülbelül május 20-ra ,témefkf’ kasza alá. A lucerna kaszálását és etetését azonban már május 8-án meg­kezdték. Dömötör Jenővel a tangazda ság főállattemyésztőjével a zöldetetésre való áttérés ve­szélyeiről beszélgettünk. — Milyen bajokat okozhat a hirtelen takarmányváltozás és hogy lehet azt elkerülni? — Az állat szervezete, külö­nösen az idei hosszú tél során hozzászokott a szilárd, magas szárazanyag tartalmú takar­mányok fogyasztásához. A fia­tal legelő fű és a zsenge lu­cerna pillanatnyilag olyan nagy mennyiségű vegetatív vizet tartalmaz, hogy normá­lis adag esetében az állatban nem kelts jódlakottség érzését Ahhoz, hogy az állat ebből a zsenge zöldből jól lakjon, tö­méntelen mennyiséget kellene elfogyasztania, ebben az eset­ben azonban erős hasmenés és egyéb zavarok lépnének fel. A mi gazdaságunkban nem romlott le, jó kondícióban te­lelt át az állomány, mégsem kockáztathatjuk meg az átme­net nélküli é trendváltozást Azokban a tsz-ekben azonban, ahol a szűkös takarmánykész- letek miatt az éJlomány le­gyengült, még jobban kell ügyeim a fokozatos áttérésre, mert a legyengült szervezetű állatnak kisebb az eUenállló- képessége és ilyen esetben mégnagyobb kárt okozhat a hasmenés. — A Szentlőrinci Tangazda­ságban milyen módszerrel tér­nek át téli takarmányozásról a zöldetetésre? — Az áttérési időszak ná­lunk tíz—tizennégy napig tart Ez idő alatt az állat szerve­zete is megszokja a zoldtakar- mányt, másrészt időközben a zöldnövények fásodnak, szá­razanyag tartalmuk nő, s egy­idejűleg víztartalmuk egy ré­szét elvesztük. A kéthetes átmeneti időszak ban fejősteheneink a legelő­fű mellett tíz kiló zöldilucer­nát kapnak szecskázva, mely­hez ugyancsak felaprítva egy kilogramm zabszalmát keve­rünk. Ez leköti a zöld nagy víztartalmát és a jóllakottság érzését biztosítja a teheneknél Ehhez jön természietesen a pót- abrak. Az egy éven aluli üszők a legelő mellett egy kilogramm lucemaszénát kapnak és egy kiló vegyesabrakot Az- éven felüli üszők a legelő mellett csak egy kiló szénát kapnak naponta. Azokban a tsz-ekben, ahol már elfogyott a széna, megteszi a takarmány szalma is, sőt végső esetben a búza­szalma. — Más állatfajnál mi a teendő? — Juhoknál hasonló a hely­zet A nyáj legeltetését már április elején megkezdtük, az átmenetnél itt is szénát és ta- karmányszalmét kaptak az ál­latok. Ha hasmenés mégis fel­lépett (és ez rendszerint az el­ső napokban fordul elő), akkor a juhász csak néhány órára hajtotta ki a nyájat a legelő­re s fokozatosan tért át az egésznapos legeltetésre. Mi a sertésekkel is etetünk zöld lu­cernát, mert a zsenge lucer­na fehérje tartalma igen ma­gas és étrendi hatása is ked­vező. A sertéssel etetett meny- nyiség azonban túl kevés ah­hoz, hogy zavarokat okozzon. — Nem tartja-e túl gyengé­nek a kaszáláshoz a lucernát? — Mi lassan be is fejezzük a lucerna első kaszálását, ki­véve azt a részt, amelyet zöld­etetésre szánunk. Igaz; hogy a lucerna általában — és nálunk is gyenge. Az első kaszálásból jó,- ha nyolc mázsás szénater­mést kapunk, tovább várni ve­le azonban mégsem érdemes. A száraz téli hidegben a lu­cerna főhajtásai elfagytak és most méllékhajtásokat hozott és ezért igen lassan fejlődik. Az egérkár is nagy károkat okozott benne. Helyesebb te­hát mielőbb levágni és helyet adni a sarj növekedésének, így a második kaszálás erősebb lesz. Egyébként is már túlha­ladott álláspont az, hogy a lu­cernát zöld biimbós állapotban keil kaszálni. Igaz, hogy ak­kor adja a legnagyobb zöldtö­meget, de ha ennél korábban vágjuk, jobb a minősége. A későbben kaszált lucernában több a nyersxost, a cellulóz, amit az állat nem tud haszno­sítani. így többet veszítünk minőségben, mint amennyit nyernénk mennyiségben. A jö­vő iráyzata az egészen zsengén levágott lucernáé és a meleg levegős szénaszárításé. A le­kaszált nyerslucemát a táblá­ról azonnal a szárítóba hord­ják és ott meleg levegővel öt perc alatt megszárítják, majd azonnal lisztté őrlik. Az így nyert szénaldsztet maradék nélkül értékesíti az állat. Ilyen szárítót építenek a közeljövő­ben Sátorhelyen, aihd az egész üzemegységet lucernával fog­ják betelepíteni. Mi ebben az évben újra a Vámosi-féle hi­deglevegős szénaszárítási mód­szert alkalmazzuk, ami az el­múlt évben nagyon bevált Ehhez hasonló eredményt le­het elérni az állványos széna­szárítással is, mely a termelő­szövetkezeteknek javasolható. Könnyűzenei bemutató a városi Művelődési Házban Az idén érettségiző lányok búcsúztatására, Vidám tavaszi könnyűzenei bemutatót rende­zett tegnap délután 5 órai kéz dettél a városi művelődési ház ban a Janus Pannonius Gim­názium könnyűzenei szakköre, amely egyben fennállásának tizedik évfordulóját is május 11-én ünnepelte. A műsor jól sikerült. Kiemel kedő teljesítményt nyújtott a közelmúltban alakult Bohém tánczenekar. Az énekszámok során talán a legjobbnak mond ható Konrád Jutka, aki a KISZ Baranya megyei Bizottsága ál­tal meghirdetett dalpályázaton hatodik díjat nyert számot éne kelte, de említésre méltó Je- ránt Márk által előadott ének­szám is. A prózai előadások kö zül Farkas Mária által előadott monológ aratott méltán sikert Egy hét múlva szedik a korai zöldborsót Az előzetes felmérés szerint május húszadika körül megin­dul a korai zöldborsó szedése. Történetek a könnyelmű emberekről n eggel bement a munka- helyére, s kerékpárját odatámasztotta a ház kapuja alá. Sűrűn járt, kelt a nép a Bajcsy Zsilinszky utcán, de nem nyugtalankodott. Más­kor is a kapu alá támasztot­ta a biciklit, és sohasem jött be az utcáról ellopni senki. Nyolc óra tájt a városba küldték, ahonnan csak tizen­két óra után jött vissza. Né­zi a kerékpárt: nincs sehol. Mosolygott magában, hi­szen munkatársai, a maga­korabeli tizennyolc éves fiúk már többször megtréfálták. Egyszer a fára akasztották a biciklijét, máskor meg le­eresztették a gumiját. Most is bolondoznak ■— gondolta magában. A munkaidő vége felé már nyugtalankodni kezdett. Hiá­ba nógatta a fiúkat, hogy ad­ják 'elő a kerékpárt: item adta senki. Mindvégig ko­molyak maradtak, nyoma sem volt arcukon a tréfá­nak meg az ugratásnak. ■Kiverte a verejték az ar­cát. Mégiscsak ellopták vol­na? Ami azt illeti, a nyitott kapun bárki bejöhetett... Meddig tart? Egész életében erről a ke­rékpárról álmodozott. Vé­konyvázas versenybicikli volt nagyszerű cseh gyártmány. Kétezer forint, kéthavi kere­sete, hiszen nem sokat kap egy kezdő fiú, tizenhét éves korában. Hetek múlva találták meg a kerékpárt, a vasútállomás pincelejáratánál, Lábszorító nélkül, elromlott pedállal és sárosán. A rövidnadrágos, szőghajú legény fogadkozik, hogy leg- ■ közelebb csak lelakatolva hagyja a biciklit a kapu alatt... * yárba járt a Kovács- telepi asszony, este ki­mosta a kardigánt meg a ha­risnyanadrágot. Másnap reg­gel kiteregette az udvarba és elment a gyárba. Mielőtt elment bezárta az utcára nyíló kiskaput. A kul­csot a kapufélfára akasztot­ta. Ott szokott lógni a szö­gön, „elrejtve” a járókelők szeme elől. Munka után elmegy haza, és össze akarja szedni a száradt ruhát. Nézi, nézi a kötelet, de a holmi nincs se­hol. Hiába mereszti a sze­mét: lába kelt a kardigán­nak meg a harisnyanadrág­nak. Csodálkozva áTl és néz, hi­szen bezárta a kiskaput lel­kiismeretesen. A kulcsot is odaakasztotta, ahová szokta. Minden rendben volt és még­is eltűnt a kardigánja. Mi­lyen furcsa, A legfurcsább: a kulcs ép­pen azon a szögön lógott* ahol hagyta. A tolvajnak is lehet hu­morérzéke. ötszáz, hatszáz forintért — annyiba került a kardigán meg a harisnyanadrág = megéri. * IT etvenéves a mama, ne- *■*- gyedmagával él a Már­tírok útján. Fia és a menye reggel elmentek munkába, a gyereket meg elvitték az óvodába. Délelőtt a néni átfutott a szomszédba a lakatosért, — mert elromlott az ajtó zárja. Jön a szomszéd, nézegeti a zárat, aztán kicsavarja a szer kezetet és elballag haza. Ott maradtak a szerszámok, ott­hon könnyebb lesz megcsi­nálni. ■ A mama nem tud erről semmit, mert lefutott a szu- terinba. "Nyugodtan tesz- vesz, s csak húsz perc múl­va megy vissza az üres la­kásba. Nyugodt, hiszen miért is nyugtalankodna? Visszajön a lakatos este­felé megérkezik a fia, meg a menye a gyerekkel, örülnek a jó zárnak, vacsoráznak, fekszenek és kelnek =- ahogy mindennap szokást , Másnap este betoppan a fényképész, a megrendelt ké pekkek A fiatalasszony ma­gabiztos mozdulattal nyúl a kombináltszekrénybe a pénz után. Azaz csak nyúlna, mert a pénz nincs sehol. — Mama, hova tette a pénzt? — kérdi a fiatal- asszony. A márna csodálkozik. Hogy hogy hová tette? Nem nyúlt ahhoz a pénzhez napok óta. Ott kell annak lennie, nézze meg csak jól... Megnézik. Kiforgatják a hármasszekrényt, összetur- kálják a fiókokat, az egész család keres, de hiába: a pénz nincs sehol. A 2100 fo­rint szőrén szálán eltűnt. A szomszéd nem vihette el annak becsületéhez nem fér­het kétség. Valaki más járt a lakásban, amíg a mama a szuterinban járt, de hogy ki az a más, nem tudják. Nem tudják, messze van a szute- rin a belső szobától... * ff iadt emberek mennek a rendőrségre. Szeretnék viszontlátni a pénzüket és kardigánjukat. Mennek mint a csodavárók, és irigykedve gondolnak arra a fiúra, aki már lelakatolhatja a kerék- pártját. Könnyelmű emberek. MAGYAR LÁSZLÓ Baranyában 1040 katasztrális holdat vetettek ebői a növény­ből. A szakértők szerint az idén százhuszonnégy vagon termés várható. Ebből a meny- nyiségből nyodcszázkét hold termését, vagyis körülbelül nyolcvanhárom vagon korai zöldborsót kötöttek le szerző­déssel a központi árukészlet részére. A lekötött terület ter­méséből mintegy tizenhárom vagonnal már a Pécs környéki zöldövezet ad a városi lakos­ságnak. Körülbelül hetven va­gon zöldborsót pedig a hagyo­mányos termelő körzetből ad­nak át a MÉK-nek. Az állami gazdaságok a MÉK közvetítése nélkül szállítanak majd ebből a növényből a konzerviparnak és külföldre. Szekszárdi orvos- vendégek érkeztek Pécsre Dr. Szentgáld József, a szek­szárdi kórház igazgató főorvo­sának vezetésével, orvosvendé­gek érkeztek tegnap délelőtt a Pécsj Orvostudományi Egye­temre. A szekszárdi kórház, az egyetem patronál ási terüle­téhez tartozik, éppen ezért a két szerv között már régebben jó kapcsolat alakult ki. Né­hány hónapja a pécsi orvosok jártak Szekszárdon, amely lá­togatás viszonzásaképpen ér­keztek Pécsre a szekszárdi kór­ház főorvosai. A vendégek délelőtt az egve- tem aulájában találkoztak a Pécsi Orvostudományi Elve­tem vezetőivel, valamint a professzorokkal. Később meg­tekintették a klinikák műnk» iák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents