Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

1962. MÁJUS 3. NAPLÓ 5 ZENEI NAPLÓ A Liszt Ferenc-kórus oratórium estje Hivatásos, egészein függetle­nített zenekarnak is becsüle­tére váló teljesítményt jelentő évad végén még mindig tel­jes írisseséggel ült ki hétfőn este a Nemzeti Színház szín­padára a Pécsi Szimfonikus Zenekar, hogy a Liszt Ferenc Kórussal vállvetve, élményt nyújtó ,országos jelentőségű zenei eseménynek legyen ak­tív szereplője. Antal György, asz est diri­gense, az oratorikus műfaj ki­váló ismerője ezúttal nem a nagy klasszikus oratóriumok, Bach és Händel világához nyúlt vissza, hanem a XX. század, a ma emberének érzés- és gondolatvilágához közelálló műveket hozott a pécsi közön­ség elé. Az ő érdeme, hogy városunk zenekedvelői is meg­ismerhették Szelényi István új alkotását, a Spartacus-t. A számunkra még szokatlan hangzású, sok külsőséges ha­tást alkotó mű librettója, (László Zsigmond munkája) a történelemben elsőnek feljegy­zett, a thrák származású rab­szolga-gladiátor vezette láza­dás kétezeréves témáját dol­gozta fel. Ennek a tragikus befejezése ellenére is felemelő érzéseket ébresztő történetnek a mcgelevení tésére kiválóan Csaknem 3000 hold liatal gyümölcsös iordu lei móré 5 ét a!att a megye állami gazdaságaiban Az állami gazdaságokban tavaly mindössze 450 holdon termett szilva, kajszi és őszi­barack. Ebben az évben 58 hold őszibarack, 121 hold kaj­szi, 63 hold szilva, tehát össze­sen 242 hold fiatal gyümölcsös lesz első termő évében. 1963- ban 37 és fél hold mandula, 81 hold kajszi, 43 hold őszibarack és 21 hold mogyoró is a termő gyümölcsösök sorába lép. 1963 és 1967 között mintegy két és félezer hold fiatal gyümölcsösből takaríthatnak be termést. Az újtelepítésű gyümölcsösökben főként szil­va, kajszi, őszibarack terem, de a Zengőaljai, Pécsi és Vil­lány-Siklósi Állami Gazdasá­gokban komoly mennyiségű törpe almás, sőt, Bogádmind- szenten törpe körtés is van. Ez év tavaszán 90 hold ala­csony törzsű kajszit telepítet­tek Zengőalján, Pécsett pedig 23 kh törpealmást és 13 hold őszibarackot. Ősszel a Villány- Siklósi Állami Gazdaságban 100 holdas barackost telepítenék. Az Állami Gazdaságok 110 vagon gyümölcsöt adnak eb­ben az évben, az 5 év alatt termőre forduló 3000 holdról pedig mintegy 700 vagon gyü­mölcsöt kívánnak majd szál­lítani. alkalmasnak bizonyult az ora­tórium hagyományos forma­kerete. Antal György alapos mű ismerettel rendelkező ve­zénylése nyomán szinte film­szerűen peregve, néhol csak felvillantva az eseményeket tárul elénk a lázadás kirob­banása, lefolyása és leverése. A Spartacus tolmácsolása meglehetősen nehéz és szokat­lan feladat. Ha a próbák és a vasárnap délelőtti előadás még nem is volt elegendő ahhoz, hogy a produkció tökéletessé érjen, Antal hallatlan ener­giával össze tudta tartani a rendelkezésre álló rövid idő alatt egységessé semmiképp sem válhatott nagyszámú elő­adói gárdát A fővárosból meg hívott szólisták közül Tiszay Magda és Tarnay Gyula már a budapesti bemutatón is éne­kelte a művet. Különösen a Spairtacust megszemélyesítő Tarnay Gyula erőteljes szerep tolmácsolását éreztük meggyő-- zőnek, drámainak. Hasonló­képp megkapóan magasirendűt nyújtott Spartacus asszonyá­nak, Varinianak szerepében Tiszay Magda, örömmel hal­lottuk az oratórium műfajá­ban is kiválóan helytálló, a rabszolgasereg kettészakadását előidéző alvezér, Ganicus szó­lamát éneklő tehetséges Tré­fás István. Rövid szerepében is a szokott jó teljesítményt nyújtotta László Margit és Hotter József. A modem ora­tóriumok példájára Szelényi is beszélővel, Historicussal tol­mácsolja a drámai cselekmény nek a zenei tételeket össze­kötő prózai részét. Dobák La­jos szép kiejtésű, mélyen át­élt szövegmondása valósággal részévé vált a muzsikának, mely nemegyszer fölényre en­gedte jutni a szöveget, és inkább csak melodrámai mó­don aláfestette, érzelmileg és tartalmilag is kiegészítette azt. A Liszt Ferenc Kórus éppúgy, mint a Szimfonikus Zenekar elismerésre méltóan birkózott meg a realista ábrázolásmód erőteljesebbé tételét szolgáló újszerű megoldásokkal. Gon­dolunk itt a férfiak már-már véressé fajuló vitájába magu­kat közbevető asszonyok kot- tábafogtalt sikolyára vagy a zenekar nem egy „meleg” hely zetére. Sajnáltuk, hogy a Liszt Ferenc Kórusnak ezúttal nem jutott megfelelő lehetőség a műben rejlő heroikus erejű mondanivaló teljes kifejezésé­re. Még a Róma kegyetlen hatalmát szimbolizáló Via Ap­piát elénk idéző zárótétel erő­sen lerövidített ütemei sem fejezhették ki nagy zenei for­mává válva eléggé hi ironikus erővel és felemelő érzéseket keltve Spartacus tettének hő­si diadalát. A mű pécsi be­mutatóján megjelent Szelényi István és László Zsigmond is. A hangverseny második ré­szében, a Spartacus-mű drá­mai fojtottsága után felszaba­dult, harsány jókedvvel szó­lalt meg Orff méltán népsze­rű műve, a Carmina burana. Nyáron, a Szabadtéri Színpa­don már egyszer hallottuk ezt a középkori versgyűjtemény- kódexből vett, hol gyengéd, hol vaskos, hol humoros szö­vegekre komponált művet és akkor az előadást is részlete­sebben elemeztük. Ezúttal csak annyit, hogy a Liszt Ferenc Kórus valóban elemében volt, különösen a női kair remekelt. Kár volt, hogy a férfi kar né­hány remek humorú számát elnyelte a rossz akusztikájú színpad. A szólistákat — a tisztulás magasságokban ének­lő, tisztán intanáló Réít Józse­fet, a mű minden ízét és pa- rodisztikus árnyalatosságát re mek humorral érzékelte Me lis Györgyöt, valamint László Margitot — a legnagyobb di­cséret illeti. Antal György minden tudását beleadva a produkcióba friss lendülettel irányította népes együttesét, méltán érdemelve ki a közön­ség téteü-isRnétllést toirtapsodój meleg ünneplését. — nt — DIVATOZIK A FALU... — A szövetkezeti boltból vettük neki,'.'. Nyári táborozáson Országjáráson Külföldi túrákon Felkerestük az intézeteket, hogy választ kapjunk kérdé­sünkre: hová mennek gyerme­keink nyaralni, milyen mérté« ben biztosították az egész évi tanulás után megérdemelt pi­henést, szórakozást. A Cséti Ottó Bányaipari Technikum hallgatói gazdag programot bonyolíta­nak le. Egy hónapi időtartam­ra az NDK-ba, Eitslebenbe mennek a helyi bányamérnöki iskolába, ahol szakmai gyakor­laton vesznek részt. Elméleti és gyakorlati tudásuk fejlesz­tését itt összeköthetik a kül­földre va.ó utazás szórakozá­sával. Ezen a kiránduláson huszonhét növendék vesz részt Az őrs ág legkülönbözőbb bányáihoz látogatnak egy hó­napra a többi tanulók, ahol a helyi munkamódszerekkel is­merkednek meg és amellett sok vidéki tájat is megismer­nek. A Fóliák Mihály Építőipari Technikum tanulói június 25-től július 23-ig kö­telező szakmai gyakorlaton vesznek részt, többek között Zalaegerszegen, Kaposváron, Komlón, a Balaton környékén. Többen a Baranya megyei Építőipari Vállalat különböző munkahelyeit keresik fel. A r evelők mint műszaki irányí­tók vesznek részt a szakmai gyakorlaton. Nem kevesebb, mint 230 növendék fogja majd szakmai tudását gyarapítani nyáron. Május 14-én Északnyugat- Magyarországra mennek or­szágjáró körútra a leendő épí­tésztechnikusok. A kirándulás alkalmával megismerkednek nagy építőipari létesítmények­kel. A Zrínyi Miklós közgazdasági Technikum hallgatói a KISZ által szervezett tábo­rozáson kívül május 24. és 27 között a Helikon-versenyekre utaznak. A versenyen kamara­kórusuk, tánccsoportjuk, sza- valóik, vesznek részt, de van­nak, akik pályamunkával ké szülnek a nemes versengésre. A „Helikon”-versenyeket Du­nántúl középiskolásai részére minden évben megrendezik és a pécsiek nagy sikerrel szere­pelnek. Múlt évben a kamara- kórus arany jelvényt «tiport A növendékek fogadk «znak, hogy az idén sem végednek rosszabb helyen. A Zipernovszky Károly Gépipari Technikum fl »írtjai közül a második és harmadik evet végzők Budapestre, kü'öa böző nagy üzemekbe mennek szakmai gyakorlatra. Júnij: 18-án népes csoport indul Diós vesznek részt középiskolás fiataljaink győrbe, Balatonfüredre, és más KGM üzemekbe. Többen a Fécsi Sopiana Gépgyárban fej j lesztik tovább az iskolában ta­nultakat. Az elsősök ki/éteié- | vei mintegy 300 tanuló kereke­dik fel, hogy közelebbről is( megismerkedjék nagy gyáraink termelésével. A tanulók a nyá­ri gyakorlatokról, rajzokkal, dolgozatokkal számolnak be. Megnézik az üzemek d-iku mentációit, a gépek működé­sét, kihasználtságukat. A Széchenyi István Gimnázium diákjai sem tétlenkednek • nyári szün időben. Két hétre KISZ-tábor- ba mennek a fiatalok. A áoo- rozáson 135-en vesznek -észt. A pályaválasztás megkönnyí­tésére itt is szakmai gyakorla­tokon vettek és vesznek részt a növendékek, melyeknek mi­nőségi vizsgái már most pén­teken elkezdődnek. A Nagy Lajos Gimnázium diákjai Kaposfőre látogatnak az év­végi összefoglalók után, és szakmai gyakorlatot is tarta­nak. A kaposfői építőtábort 180-an keresik fel. Tervbe vet­ték, hogy a Vöröskereszt és a Természetbarátok által szerve­zett tanfolyamon is sokan részt vesznek. Itt túravezetőknek képezik ki a fiúkat és vörös­keresztes kiképzésben is része­sülnek. A próbacsoportvezetők, mintegy negyvenen, szintén táboroznak a nyáron. Mint a nevelők megjegyezték, az is­kola növendékeinek 74 száza­léka dolgozott tavaly is fizikai munkán és ez nagyon jó szó-a kozás volt a növendékeknek. Ebben az évben is arra töre­kednek, hogy minél többen ve­gyenek részt a nyári munkák­ban. Augusztus második felé ben a KISZ-titkárok bevöné- sával Siklóson tartanak meg­beszélést, ahol a jövő évi mun­katerveket is megtárgyalják. A Leőwey Kiára Gimnázium tanulói augusztus 11-től kéthetes túrát tesznek a Bükkben. Itt egy központi sátortábort telepíte­nek, ahonnan bejárják a szép tájakat. Erre a kirándulásra 30—35 pécsi lány fog elmenni. A tanulók teljes önellátók lesz nek, maguk készítik majd ebéd jüket, vacsorájukat. Ez kedves, de tanulságos szórakozás lesz a lányok számára. A KISZ-bizottság által szer­vezett építőtáborba (a Boly melletti Károly majorba) 176- an mennek, ahol kukoricací- merezést végeznek. Huszonha- tan próbacsoportképző táborba vonulnak. Egy harmincas tanuló cso­port az NDK-ba utazik, ahol városnézés és kirándulások sze repelnek a műsorban. Külön­leges külföldi túrára is sor kerül a Kaukázusba, Kievbe. Ez jutalomüdülés lesz, a leg­jobban dolgozó KISZ-fiatalok részére. A húsznapos kirándu­láson 12-en vesznek majd részt. Szüts István Beszélgetés a MÁV pécsi színjátszóival Az együttesnek eddig szá­mos nagysikerű előadása volt, amelyek közül kiemelkedik az április 28-án bemutatott Tré­fás kisöreg című humoros ösz- szeállítás. Ezt a műsort tájon is bemutatják. A repertoárjuk gazdag, Tolsztojtól Karinthiig sok min­dent játszik a 17 tagú törzs­gárdával rendelkező együttes. 1960-ban 35, 1961-ben 25 elő­adást tartottak, de idén előre­láthatólag csúcsteljesítményt érnek el. Az együttes tagiadnak több­sége vasutas, fizikai dolgozó. Kiemelkedik közülük CSEKE LÁSZLÓ 40 éves szocialista brigádve­zető, aki amellett, hogy a munkában élenjár, sokat tesz a kultúrcsoportért, amelynek aktív tagja a felesége is. Egyeztetni tudják a magánéle­tet, a munkát és a kulturális tevékenységet, holott 7 apró gyermekük van. Említésre méltó OKBAN JÓZSEF esete, akit a kuitúrcsoport jó kollektív szelleme segítette ah­hoz, hogy teljesértékű ember­ként tudja megállni helyét a hétköznapi munkában és az életben egyaránt. Az együttesnek ma már osz­lopos tagja, aki néhány évvel ezelőtt került vidékről Pécsre. A lüktető városi életbe csak nehezein tudott beleilleszkedni, elhagyatott és félénk volt, azért munkáját sem tudta jól elvégezni. A kollektíva felis­merte Orbán József ifjúmun­kással szembeni kötelességét és ma már a fiatalember ki­tűnően megállja helyét a mun­kában és az életben egyaránt. A körülöttem ülő színjátszók között húzódott meg cAz ut&iiá iz&kteifo A zt mondjak, ez volt az ** utolsó eset, már ezért is érdemes megörökíteni. B. M. megszöktette Sz. A.-t. ősi ci­gányszokás szerint. Roman­tikus história? Lehet, majd meglátjuk a végén. Azzal kezdődött, hogy a fiú, meg a lány együtt jártak a táncszakkörbe. Népi táncokat próbáltak Ment is a dolog mindkettőjüknek, ahogy mon­dani szokás: vérükben volt a tánc ritmusa. Együtt mentek haza a faluból a cigánytelep­re. Ott aztán szépen, illen­dően elbúcsúztak egymástól. Eleinte rövid volt a búcsú, ké­sőbb mindig nehezebbé és egyúttal hosszabbá vált. Az­tán újra csak a legközelebbi táncpróbán találkoztak, mert a fiú dolgozni jár az állami gazdaságba, kora reggel indul, későn érkezik. — Elvennélek — mondta egy napon a fiú. Ki tudja., mikor született mett az elhatározás, de az egyetértés megvolt közöttük. — Nem lehet — mondta mégis szomorúan a lány — anyám ellenzi. , Mind a ketten tizenhét éve­seit voltak akkor. Közel a ti­zennyolcadik születésnaphoz. A lány anyja mást szemelt ki. Szemrevalóbbat, kicsjvel mó­dosabbat. Az volt a vágya, hogy az esküvő fényes lesz, s benn, a faluban tartják, ahol az ő jelöltje már építi a házát. Mikor észrepette a két fiatal között szövődő szerelmet; szi­dalmazta a lányát, s elmondta a legényt tekergőnek, semmi- rekelönek, meg mindennek. B. M. és Sz. A. azonban nem mondott le egymásról. A tilalom talán még csak erősí­tette a vonzalmukat. A legény egyszer a táncpróbáról hazafe­lé menet elmondta tervét a lánynak. T de figyelj, búcsúkor el­■* viszlek az öregapám­hoz, nagybőgős a városban, ott meghúzódhatunk egy dara­big. A búcsúban nagy volt a zsi- bongás, észre sem vették, hogy egy lány meg egy legény nem szórakozik együtt a többiek­kel, hanem eltűnik. Külön in­dultak, a legény a határban várta meg a lányt, aztán neki­vágtak az útnak. Huszonöt ki­lométerre volt a város, gyalog mentek odáig. Előbb csali dü- lőutakon bujkáltak, aztán, mi­kor már messze jártak a falu­juktól. rátértek az országúira, azon ballagtak végig. Szekerek zörögtek, autók suhantak el mellettük. néhányan talán meg is nézték az ünneplőién öltözött fiatal párt, de senki sem törődött velük, senkinek sem jutott eszébe, hogy egy ősi szokás szerint lebonyolított lányszöktetés főszereplőit lát­ja. A legény öregapja szívesen fogadta őket, bár csóválta a fejét. — Ejnye gyerekek — mond­ta — hát nemsokára úgyis nagykorúak lettetek volna, akkor aztán egyiknek az any­ja se szólhat bele a dologba. Hiába, a nagyapapa város­ban él, tájékozottabb az ilyes­miben. De ha már így történt, megtörtént, helyet adott a fia­taloknak, s ottmaradhattak. Nem sokáig tartott a nyu­galom. A lány anyja, amikor hiába várta haza a lányát, rögtön sejtetet, mi is történt. — Csak az öregpajához vi­hette a gazember — állapítot­ta meg, s megtette az előké­születeket.. hogy utánuk men­jen. Az előkészület annyiból állt, hogy jó erős botot vágott magának. frisset, szívósat, hogy ne törjön el mindjárt az első ütésnél, s másnap útra kelt. á~itthon találta a fiatalokat. ■ Éppen egymás kezét fogva beszélgettek, tervezget­ték, hogyan lesz ezután. — Majd adok én nektek! — rohant rájuk az öregasszony, megforgatta a botot és lesúj­tott. A lány összekuporodott és nyöszörögve tűrte a haragos ütéseket. Nem tiltakozott, nem hívta segítségül ifjú férjét, tudta, hogy a verés „kijár” neki. A legény sem mozdult, csak nézte, hogy veri az anyós a párját. Mikor már sokaUni kezdte, felmordult: — Hagyja már! Mire megy vele? Minek veri? — Nyughass, mert neked is jut! — kiáltott rá az öregasz- szony, de ahogy fáradt a kar­ja, úgy hagyta el a méreg is. \fire a nagyapa is elöke- rült, már a sarokban tilt a bot, a menyasszony sz»- pogva tapogatta az ütések he­lyét, az anyós megeresztett még néhány kacskaringós ká­romkodást. aztán megbékéltek. Nemsokára hazatértek hár­masban. A szöktetés sikerrel járt. A tanácstitkár azért meg­idézte az ifjú párt, s elmondta; hogy ha kicsit várnak, meg­köthették volna a házasságot szépen a tanácsnál.- — Jöttünk vobna — mondta az ifjú férj — de nem tudunk ám mi imádkozni. Megnyugtatta őket a tanács- titkár, hogy nem is kell az imádság. Megvárták még azt a kis időt a tizennyolcadik szü­letésnapjukig, aztán elmentek a tanácsra és annak rendje s módja szerint megkötötték a házasságot. A szerény lakoda­lomra meghívták a kultúrcso- port vezetőjét is. Engedelmet kértek tőle, hogy most egy ideig nem járnak el a próbák­ra, mivel jön a gyerek, de majd azután újra jönnek. A gyerek azóta megszületett, B. M. és felesége azóta is szor­galmas tagjai a táncszakkör­nek. JJ ár enyi az egész. Ez az utolsó szöktetés hiteles története. Hogy höl van benne a romantika? Van benne any- nyi. amennyi minden szere­lemben megtalálható. Több nincs. Nem szerepel a törté­netben sem a vajda, sem a kártyavetö, sem a „cigányro­mantika” más figurája. De ha megkérdezzük a cigánytelep lakóit, azok is elmondhatják, hogy az utolsó szöktetés éppen olyan volt, mint a régiek, azaz a régi szöktetésekben sem volt sokkal több romantika. Csak azért szöktek akkor is, mert nem volt egyetértés. Azt mondják, nem lesz többé lány­szöktetés. Ne is legyen. __Mészáros Ferenc N AGY ÉVA. a csoport egyik tehetséges és csinos tagja. — Mióta játszik a kultúr- csopontban? — kérdem. — Két éve. tudniillik, érett­ségi után a Színművészeti Fő­iskolára szerettem volna men­-ni. Sajnos, a tervem nem sike­rült, azóta a bányánál dolgo­zom, mint könyvelő, de mű­vészet iránti vágyaimat úgy ér­zem kielégíti az itteni szerep­lésem. — Mit játszott legszíveseb­ben? — Minden alakításom ked­ves a számomra, de a legna­gyobb élményt Tatjána Jego- rovna figurájának a megsze­mélyesítése jelentette. És végül YBL ERNŐ elvtárstól, a Vasutas Színpad vezetőjétől arra kértem vá­laszt. hogy mik a terveik, a jövőben mát láthatónk az együttes műsorában? — Továbbra is készülünk esztrád, kabaré és prózai mű­vek bemutatására, rövidesen, július első napjaiban Dunaúj­városban vendégszerepelünk és terveink szerint a nyári prog­ram is gazdagnak ígérkezik. Schmidt Attila t l

Next

/
Thumbnails
Contents