Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ IMS. MÁJUS 9. SZERDA | NAPLÓ A MAGYAR S20CIALISTÄ MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 5# FILLÉR 10«. SZÁM A győzelem napja Élmény volt, felejthetetlen; lenyűgöző élmény, amikor meghallottuk, hogy vége a háborúnak. A háború vége, 1943, má jút, Síének a nap,ja. — a fasiszta barbarizmus feletti győzel­met jelentette. Ez a győzelem teremtette meg annak a lehe­tőségét, hogy úgy éljünk, aho­gyan ma élünk. 1945. május kilencedikén *7. utolsó német fasiszta, ka­tona is letette a fegyvert. A szovjet hadsereg, saját bar­langjában fojtotta meg a bar­bárság barnainges sárkányát. Európa népeinek legnagyobb ellensége, a világot félelem­ben és rettegésben tartó fa­sizmus gyűlölt uralma véget ért. Emlékeztetni kell erre az időre, és emlékezni keli Harmincmillió ember halt meg oktalanul, az örült Hitle­rek agyábari termett bomlott eszmékért, imperialista érde­kekért. Saját érdekeik ellen háborúba vezényelt emberek haltak meg ellenségeik érdé- - keiért. Negyédmffltio magyar pusz­tult el az értelmetlen háború­ban. Lehel-e elfelejteni ezt? Sza­bad-e felejteni? Pedig dé jó volna néha nem emlékeztetni a múltra, csak előre és felfelé nézni, elfeledni a szörnyűségeket örökre. Jó volna örökre elfelejteni a gázkamrákat, a sterilizációt, Lidicét, Oradonrt, a fényké­pet a püspökről amelyen lát­tuk, hogyan szenteli és áldja meg a gyilkolásra' induló fegyvereket. Soha még népnek nem voW •lyaa szerencséje, mint ne­künk, amikor uraink háború­ja elveszett. Lcgyőzöttek vol­tunk, mégis felszabadult em­berek és győztesek lettünk abban a pillanatban, amikor a német fenevad aláírta a feltétel nélküli fegyverletételt A győzelem emberi méltó­ságra emelte újra az embert, megcsillantotta a felemelke­dés szocialista útját előttünk. A győzelem a béke erőinek f iflme volt a háború érői f «lett. Azóta, is rohamosan nőnek a béke erői és újabb győzel­meket aratnak. A háborús pusztítás erői mindig nagyobb vereségeket szenvednek. A béke erőin múlott, hogy mi Is erre az útra léptünk, ame­lyen most járunk, hogy a há­ború erői odakényszerültek a tárgyalóasztalhoz. Feltámasztják, új kalandok­ba akarják sodorni Európa népeit, új világégéssel fenye­getik az emberiséget. A győzelem napján azon­ban emlékeztetünk és emlé­kezünk! Emlékeztetünk és emléke­zünk, bogy mindörökre elfe­lejtsük, mit jelent az a szó, hogy háború. Tizenhét év telt el a győzelem óta, még élnek a szemtanúk, még élnek a bősök fiai, testvérei. De nyu­gaton újra akadtak, akik azt vélik, hogy a legki fizetőbb árucikk az emberi vér. a leír­óm ásabb hasznot hajtó üzle­tekkel kecsegtet a háború. A győzelem élménye las­san elszürkül, • történelmi ténnyé fakul a történelem­könyvek lapjain. De tény ma­rad, meg nem változtatható tény, örök bizonyítéka annak hogy az agresszív erőkre bu­kás, vereség, posztulás vár és hogy a béke erőié lesz a négsé ggásclea*’ Tavaszi szemle a sásdi járásban Gyümolcstelepités Egyházaskozáron— Kicsinek bizonyul a halár i\agyhaj máson Tavasztól ősaig nincs megál­lás a mezőgazdasági munká­ban, A BIKALI termelőszövetkezetben még ki se fogytak a taukericavetésből, az asszonyok már nekiláttak a 35 hold fővetésű bab elvetésé­hez. A Szabadság Termelőszö­vetkezetet mént jó halászati tsz-t is számon tartják a me­gyében. A 70 holdas halastó jó jövedelmi forrás is így ért­hető, hogy halastóépítés leg­alább olyan fontos munka Bi­káiban, mint a haitár megmű­velése. A babvetés, maksarabo- iás mellett naponta 7 fogat és 30 ember dolgozik az új 30 holdas halastó épí­tésénél, amelyben az idén a jövő évre szükséget ivadékokat állítják elő. A jelenlegi 20 holdas mellé üjab 20 holdasat építenek és így jövőre, a bdkajiak már 110 holdas, valóságos kis halgazda­sággal dicsekedhetnek. Csinos, gondozott a isz-áro- da környéke az EGYHÁZASKOZÁRI termeiőszovetkezje'tben és ugyanilyen gondosan I szépén művelt a hatéi' is. Sajnos, a ta­vassá munkákkal nemcsak az időjárás miatt késtek el, sok szántam való maradit az ősz­ről, . . ' ., ä A* elmúlt hónapokban azon­ban 80 százalékban Képesí­tették a termelőszövetkezetet és így sikerült behozni a lema­radást. Mindössze pár hold ku­korica vár még elvetésre és csak ügy tarkáink a tábla a Üde hangok csengése verte fel tegnap délben az öreg gimnázium folyosóinak csendjét, kakottszoknyus. fehérblúzgs lányok simogatták tekintetükkel az ismerős falakat, a kedves tanárokat. Pettyes tarisznya, gyöngyvirág, öröm. szomorúság és sok-sok jó kívánság egyszerre: ..Boldog, békés ■ munkás-éle­tet!’’., „Legyetek hűségesek a néphez!’’ És a harmadikosok igaz szívből fakadó tréfás kívánsága: „Jó egészséget, megértő érettségi elnököt!” Meghajlik a KISZ zászló a színpadon, a' harmadikosok hajtják meg' $ szalagot kötnek ra az érettségi-' zők: „Őrizzétek hát!”, „Példátokra”. Azután megint felcsendül a ballagó diákok éneke. Meg-: mozdul az egész színpad: a gimnázium kétszázharminckilent lobogólelkű diákja elindul az igazi érettségi felé, az életbe. ■’ ; rft.t *'/ ­naijak kai a rövid időt, u nö­vényápolás megkezdéséig. Meredek, művelésre alkal­matlan területen 15 holdat ültetnek be akácfával. Az asszonyok holnap kezdik a répasara bolá&t s mintegy het­venen vállaltak részt az 50 hold köztesként! bab vetésben. Négy évvel ezelőtt átadtak 200 hold földet a szomszédos áfflaimi gazdaságnak. Úgy érez­ték, nem győzik, s most kilenc erőgép eszi a holdakat, kicsi­nek bizonyult a határ. Az emfoe rek naponta jönnek munkái kérni a tsz-irodára. Az elnök i azt mondja, a kelések után 250 hold kapálni való vár a tagság­ra és ha jól hasznosítják a kincset érő munkaerőt, gazda­godhat a közös, a kis területem is megélhet, jól kereshet, a tag­sok szoknyától: 30 asszony sarabolja a zsenge cukorrépáit. Most morzsolják az asszo­nyok a kukoricát is, mert a kapálás! szezonban már nem jut ilyesmire idő. A termelőszövetkezet kerté­szetében szépen fejlődik a korai káposzta, karfiol és a spenót is rendszeresen szál­lítanak már. Most fejeződött be az öt hold málnatelepítés és nagy terüle­ten ültettek kajszi és meggyfa csemetéket is. Ez idáig- kevés gyümölcs volt a környéken, most azonban nemcsak a kö­zösben, de a gyümölcstermelői társulás keretében a háztáji­ban is sok gyümölcsfát ültet­tek, hiszen tudják, hogy sok friss zöldárut és gyümölcsöt var innen á kornto -szászvári bányavidék. Kevés tiermelósaővetikezet- bem folyik ilyen nagyarányú építkezés mint Egyházaskaza- ron. A tsz épitőbrigád most sem tétlenkedik, 300 férőhelyes sertéshizlaldát, sertésfiazta- tót, kukoricagórét, bognár- és asztalosmfiheljd építenek. Ebben a faluban már kész­pénzben fizetnek a mindenna­pi mmnikáért és így bizony szí­vesen segítenek a családtagok is. Sok szőlő és munkaigényéé növény kellene, hogy addig is dolgozhasson aki akar. amíg nincs itt a munka dandárja. Már letették a kukoricavetés gondját a NAGYHAJMASIAK és most legelő fásításira ha&z­Ezer halóit, ezeröiszáz sebesült Algériában a feiyverszünet óta \«S* érdeklődéssel várják Ben Khedda sxerdai besxédéf Pénze. A francsalMt'mány már n»eg | natározta, de még nem hozta j nyilvánosságra az algériai nép i szavazás időpontját Párizsi j politikai körökben vsloszsraű- i nek tartják, hogy a népsaava- j zásra július 8—Ifl-e körül ke- I rül sor. Peyrefitte ta jékortabaaügyi A béke és ftútiáUá# feyyéJUt* — Mit csináltok Magyaror­szágon ? — kérdezik az egyik algériai fiataltól. — Itt fogunk tanulni a ma­gyar egyetemeken mind a százhúszan. De csak ősztől j kezdve, mert addig először j megtanulunk magyarul olvas-| ni, imi és főleg beszélgetni. Ghánái, guineai, kenyai fia­talok, kapcsolódtak be a beszéli petéibe. Rögtön szó esik arról-, hogy milyen nagyszerű lehető- ■ ségek nyíltak meg a f iatalok \ előtt a kulturális felemelke- \ aésben azóta, hogy hazájuk lei- i vívta a függetlenséget. De el-1, hangzik egy-egy szomorú meg­jegyzés is: — A mi hazánk még sokat szenved az angol imperialista elnyomóktól — mondja az egyik afrikai fiatal. — Remé­lem azonban, hogy amire el­végzem hét év múlva az o-rvosi egyetemet, már én is szabná országba mehetek vissza or­vosnak! A beszélgető, ismerleedó tár­saság csoportokra oszlik és felkeresik az egyes üzemrésze­ket. Mindenütt nagy örömmel fogadták őket és itt is, ott is egy kis fehér figura kerül em­lékül a vendégek kezébe. A fehér porcelán vakítóan ragyog a fekete tenyerekben. A barátság szálai erősöd­■S* tek meg ezen a délelöt- tön százhúsz külföldi fiatal és a gyár if jú dolgozói között. Az a barátság, amely éppen a leg­fontosabb kérdésben «' legerő­sebb: a béke megőrzéséért fo­lyó küzdelemben, MMtlSItt-j Több modern, variálható kisbútorra van szükség A •• . . 7 . _ ’ ' .\ . ' ‘ Kísérletek a Mohácsi Bútorgyárban ’A .kamtaos*m$keliibén Néhány évvel ezelőtt a Mo­hácsi Bútorgyár még kocsiké­szítéssel foglalkozott, csak két évvel ezelőtt tért át a bútor- gyártásra, s eleinte sezlonokat és Harmonia garnitúrákat adott a kereskedelemnek. Ta­valy év elején azonban saját tervezésű kombinált szobabú­tor készítésébe kezdtek, amely először nehezen ment A műhelyekben egyre több gépet szerelnek fel. A múlt hónap óta például új páros körfűrész és egy modern szá­rítóberendezés üaemel. Most én kezeit az NDK-ból egy 400 000 forint értékű csiszoló, amely; nek felállítása már folyamat­ban van. A régi, kézi erővel hajtott liftet korszerűsítik, vagyis ezután villamosenergia hajtja. A dolgozók társadalmi munkában kazánházat építet­tek, amely faforgáccsal üzemel és ellátja a két szárítót néhány helyiséggel együtt A gyár évente szekrénnyel koawbinál’t szobabútorból 1500 a& -készít aoel&S peásx 3209-aí áPít ellő. A BüteH'értékesítő V megrendelései azt mutatják, hogy jelenleg nagy a kereslet irántuk, azonban egyre többe« érdeklődnek a világos, modern, variálható kisbútorok iránt, amelyekből nem áll elég meny nyiség a vásárlók rendelkezé­sére. A mohácsi- bótorgyáriak előrelátók, kísérleteket folytat­nak egy újtípusú, variálható bútorfajta előállítására, ame­lyet úgy terveznek, hogy meg­feleljen a vásárlók ízlésének, de ugyanakkor a gyár is vissza esés nélkül kezdhessen a so­rozatgyártásba. A műhelyekben öt brigád nyerte el a szocialista címet; Minden brigádnak külön fali­újságja van, amelyen rendsze­resen jelennek meg a cikkek a legfontosabb nemzetközi ese­ményekről és fényképek a bri­gád életéből. Ott van elhelyez­ve díszes kötésben, üveglap alatt a brigádnapló is, amely­nek lapjain, mint a króniká­ban, megelevenedik a brigád I : államtitkár, majd Abderrahman Farészl az algériai ideiglenes végrehajtó -szerv elnöke kije­lentette. hogy a 'rí ép.szavakasf-. tekintet nélkül az OAS-ra, mindenképpen megtartják a kitűzött időben. Az PLN kö­reiben viszont, hangoztatják, az üt a$» új' * Algéria felé az OAS megsemmisítésén keresz­tül' vezet.- Ezt- húzza alá' Jazid tájékoztatásügyi miniszter hétfő esti nyilatkozata: az al­gériai nép előtt kettős- feladat áll,, a hazája függetlenségéről döntő népszavazás előkészítése és a fasiszta bűnszervezet fel­számolása. ( , , Az algériai ideiglenes kor­mánynak erre vonatkozó irány elveit ismerteti Ben Khedda szerdán este a tuniszi rádió­! ban. Ben Khedda beszédét, : amelyet. £airp, .'T^ptósí.- j b»t és Tanger is'feözv^iíf, fián | ciaországban is nagy- érdeklő- I dús előzi még. Az’FŰN hivatár j los sajtóirodája az utóbbi na-< ' pókban nyíltan rámutatott a. | francia hatóságok bűnös tét« ; lényégére és- az -OAS-hoz fű« ! ződő cinkosságára. A fegyver« j szünet óta eltelt hét hét' meg- | döbbentő mérlege — 1000 haT ! iott és 1550 sebesült •— vilá­gosán mutatja az algériai hely zet tarthatatlanságát. ­Mint az Humanité jelentől dr. Szádek Hadzsareszt, az Al­gériai Kommunista Part Poli­tikai Bizottságának tágját, akit a napokban Algírban letail-ozr tattak, ‘hétfőn szabadlábra he- í, lyeziék. 'Végnap reggel egymásután három piros Ikarusz autóbusz kanyarodott a Pécsi Porcelángyár bejárata elé. A kellemesen melegítő májusi napfény kicsalogatta a portára az egyes üzemrészek fiataljait, hogy jelen legyenek a külföldi ösztöndíjasok fogadtató iánál, akik a Baranya megyei három­napos tartózkodásuk alatt első ízben hozzájuk látogattak el. A vidám, zajos, tarka együt­tes pillanatokon belül benépe­sítette az udvart. Kattogtak a fényképezöképek, megkezdő­dött az ismerkedés. Afrika, Azsta és Dél-Amerika fiatal­jai adtak találkozót egymásnak írre a délelőttre a porcelán- jyári fiatalokkal. — Nézd — mondotta az tgyik munkáslány, — hogy ra­gyog a napsütésben annak a néger fiatalnak az arca! — Mintha kifényesítették volna! — hangzik a tréfás vá­lasz. Egzotikum, vagy idegenfor­galmi látványosság fakasztot- a ezeket a. kérdéseket? Né­hány percen belül kiderül, hogy nem. Már az első szóvál­tások kellemes m glepetést szereztek a gyári fiataloknak. Nem kell ide tolmács, mert a külföldi ösztöndíjas fiatalok nagy többsége elég jól beszél magyarul!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents