Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

»GS, MÁJtTS t hias»gl6 3 Szükségből, passzióból... ## /# Ugye sehogy sem illik egy gépész kezébe a vizesvödör, a felmosórongy. Szabó Gyula is Ilyesfélét gondolhatott, amikor nagy magyarázkodás közben előadita, hogy náluk a gépház­ban így megy ez már évek óta. Mégsem kísérelik meg, hogy a veszélyes villamosberende­zések között avatatlan ember mossa fel a helyiséget, mert elég egy figyelmetlen moztlu­amely üzembiztosabb, teher­bíróbb az eredetinél. Egy má­sik újításukkal olyan gondot adtak át a múltnak, amelyre évtizedig nem gondolt egyet­len tervező sem. Pedig milyen egyszerű. Az akkumulátorok vizsgálata a helyszínen is el­lenőrizhető, miután egy saját áramforrásból táplált speciális tükör segítségével elmozdítás nélkül vizsgálható, kezelhető. Derka László és Szabó Gyula munka közben. lat, már kész a baj. És már mondja is, mutatja is a külö­nösen veszélyes gócokat, a kapcsolótábla kábellabirintu­sát, ahol a 380 Voltos feszült­ség szelíd amperekre redukál­ja az áramot. Huszonegy éve dolgozik itt b pécsi Posta katakomba for­májú gépházában, ahol az ő számára kezesbárány már az erős áram, s ahol egyetlen alattomos ellenség az akku­mulátorház kéngőzös kádjai­nak fojtó tüdősorvasztó lehel- lete. Mégis ebből a huszonegy esztendőből az utolsó négyben gondolhatott arra, hogy vala­miképpen segíteni kellene a bajokon. Azelőtt hiába is gon­dolt volna rá. Két nyugdíjba készülő lassú mozgású, komó­tos gondolkodású „szakival” dolgozott együtt és azok úgy vélekedtek: ha jó volt így negyven évig, megfelel ezután is. Szabó Gyula mégseift hagy­ta annyiban a dolgot, különö­sen, amikor új „főnököt”^ ka­pott Derka Láskló személyé­ben. Vagyis négy évvel ezelőtt már közösen tervezgették, mit hogyan kellene csinálni a biz­tonságosabb, és amellett gaz­daságosabb munka érdekében. Nagyon kellett már ez, jiiszen nem kisebb feladat volt a gondjaikra bízva, mint Pécs város legfőbb távközlési köz­pontjainak üzembetartása, ahol hiba esetén 5200 városi telefon és egy inter-vonal bé­nult volna meg az általuk biz­tosított áramforrás hiányában. fc)e a gépházi teendők mellett sereg más tennivalójuk is van. A város üzemi telefonközpont­jainak, az utcai automaták ak­kumulátorainak töltése, kezelé­se és szinte minden erősáramú városi berendezés karbantartá­sa. valamint a kapcsoló- és töltókészülékek ellenőrzése, javítása. Ráadásnak ott van még négy megye távközlő akkumulátorainak energiael­látása is, amihez ők szolgál­tatják a kénsavat, a desztillált vizet. ■ Mégis e gondok garmadája mellett tucatnál több újításra is futotta az erejükből. Nem nagy, nem országra szóló egyetlen újításuk sem, de oly praktikus és amellett oly egy­szerű. hogy- a laikus is pillana­tok alatt megérti működési el­vüket. felméri gyakorlati értékűket. nyeri például a villamos át­kajBcsolón végzett újításuk is, A töltése is saját szerkesztésű, úgynevezett „héron-labda” vagy még egyszerűbben a szódásüveg működési elvén alapszik. így lehetne sorolni tovább a többi újítás célját, hasznát, rendeltetését, amit a két nagy­szerű ember nem is titulál újításnak. Azt mondják, ritka esetben élték a szabályosan benyújtott újítási javaslatok szolgálati útjávai, úgy jött valamennyi „magától“. Szüksége volt rá a postának, de nekik is, így hát a maguk módján, a maguk erejéből se­gítettek a bajokon, vagy ahogy Derka László mondja találóan: — Nálunk mindent az apuka csinált'... — Valahogy ügy voltunk vele — mondta még —, hogy szükségből is, meg passzióból is. Szükségből azért, mert az üzemein és magunkon segítet­tünk, passzióból meg azért, mert kedvet kaptunk rá, ami­kor az első. a második kísér­let sikerrel járt. Nemegyszer az újítási meg­bízott szólt nekik utólag, hogy egyik-másik produkció julcat nyújtsák be újításnak. Ök a legkevésbé gondoltak arra, hogy példának okáért újítás­nak számi t a kénsavas demi- zsonok perforálása, p>edig igen komoly forint-megtakarítás származott belőle. Ezért nincs is közöttük még a nyoma sem a féltékenységnek, s a világért sem hallgatnák el egymás elő^t a legparányibb gondolatot sem, amellyel egy fokkal elő­rébb vihetik a biztonságosabb, a jobb munkakörülményeket. Mindketten „kiváló dolgozó”- jelvényesek, ami megint csak arra jó, hogy még szorosabb barátságra, szövetségre köte­lezze őket. —s—gy— Pécsi orvostan» hallgató képkiállítása A Pécsi Orvostudományi Egyetem Balassa János Kollé­giumában a naplókban nyílt meg Szalag Zoltán V. éves or­vostanhallgató képkiállítása a klubszobában. Az orvoskari KISZ-szervezet ágit. prop. és kulturális bizottsága által.szer­vezett kiállításon mintegy har­minc akvarell és olajfestmény, valamint grafikai és szénrajz kerül bemutatásra. Egyetemi tanulmányai mel­lett művészi hajlamainak en­gedve, az orvostanhallgató szabadidejében készítette a több egészen jól sikerült port­rét, tájképiét és az alkotó em­bert ábrázoló művét. Szaiay Zoltán képeit május 12-ig egész nap nyitvatartó kiállítá­son mutatják be, amelyet mái eddig is szépszámú érdeklődő tekintett meg. Idő j árás j elen tés Y%rható Időjárás vasárnap estig: változó mennyiségű felhőzet, né­hány helyen kisebb eső, éjszaka gyenge légáramlás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—9, legmagasabb nap pali hőmérséklet holnap 16—20 fok között. Pécsi joghallgatók a siklási és a mattyi tsz-ekben Az elmúlt napx>kban a Pé­csi Tudományegyetem Allam- és Jogtudományi Karán ta­nácsülésen tárgyalták meg az egyetem vezetői és professzo­rai a II. éves joghallgatók nyári termelőszövetkezeti gya­korlatát. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti jogi tanszék vezetője dr. Földes Iván egye­temi docens, a jogtudományok kandidátusa, mint a joghall­gatók nyári gyakorlatának szervezője, érdeklődésünkre a következő tájékoztatást adta: — A Művelődésügyi Minisz­térium megbízásából a pécsi egyetemen kísérletképpen megszervezzük a nyár folya­mán a II. éves joghallgatók termelőszövetkezeti gyakorla­tát. A gyakorlat célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése után a falu megváltozott arculatá­val. Ezalatt az idő alatt tanul­mányozni fogják a falu és a tsz életét. A nap egyik felében társadalmi munkában fizikai munkát végeznek, míg a nap másik felét arra használják fel, hogy a gyakorlat kitűzött általános célját megválósítsák. Résztvesznek majd a tsz-ek brigádértekezletein és a tagok esetleges más megbeszélésein. Nem maradnak távol a kultu­rális rendezvényektől sem, és megvizsgálják azt, hogy a gé­pek felhasználása milyen ha­tást gyakorol a termelésre és ennek folytán hogyan változott meg a paraszti munka. — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazda- sági osztályának segítségével történik a nyári gyakorlat megszervezése. így a pécsi egyetem mintegy 60 II. éves joghallgatója egy része Sikló­son, a „Magyar—Bolgár Test­vériség” Termelőszövetkezet­ben, a hallgatók másik fele plé­dig Mattyon fogja segíteni a tsz munkáját. A gyakorlatra az évvégi vizsgák befejezése után, június 18-tól június 30-ig kerül sor. A parlamentben Szilágyi Sándor a komlói Kossuth-bányá- ^ ban dolgozik elővájási csapatával. Evek óta részt vesznek a szocialista brigád címért folyó munkaversenyben. Váltakozó sikereket értek el, de a szocialista brigád címet nem tudták megszerezni két éven keresztül. Min­dig közbejött valami. A termelési eredmé­nyekkel nem volt különösebb probléma, in­kább a tanulás és a kollektíva összetartásá­ban akadt némi hiba, amely aztán elütötte őket a címtől. Tavaly már a „százalékon fe­lüli” dolgokkal sem volt baj és a csapat el­nyerte a megtisztelő címet. A szép előrehaladásnak meg lett az ered­ménye. A csapat vezetőjét, Szilágyi Sándort küldöttnek választották a szocialista brigád- vezetők első országos kongresszusára. összesen öten képviselték a'komlói szocia­lista brigádokat, köztük Szilágyi Sándor is. Nem lehet ráfogni, hogy amolyan „vidéki” gyerek lenne, hiszen ismeri a fővárost is, járt már több felé az országban, de úgynevezett „komolyabb” helyeken még nem vendégeske­dett. Jfudapesten az egyik szállodában kaptak helyet. A kongresszus kezdete előtti na­pon néhány Baranya megyei társával együtt a parlamentbe voltak hivatalosak. Mivel a kis csoport egy taxiban nem fért el, először né­gyen mentek, majd a parlament előtt meg­várták a társaikat, s éppen az ünnepség kez­detére érkeztek a parlament bejáratához, on­nan pedig együtt indultak el a Munkácsy- terembe. Amikor az előcsarnokban megálltak és rágyújtottak egy cigarettára, megszólalt a csengő, jelezvén, hogy kezdődik az ünnepség. Éppen indultak volna be a terembe, amikor egy dossziét szorongató ember az előcsarnok ban■ hangosan keresni kezdte Szilágyi Sándort a csoportok között. Amikor Szilágyiék cso­portjához ért, a fiatal, szőkehajú fiú megszó- lajB — Tessék. Én vagyok. — Magát keresem, — fordult feléje « dosz- sziés ember, — s mondom is, hogy miről len­ne szó. A kitüntetések átadása után egy rö­vidke beszédben mondjon köszönetét társai nevében. Rendben van? U irtelen szóhoz sem jutott Szilágyi Sándor, *-*• úgy meglepődött. A brigádértekezleten sokszor beszélt már, sőt az üzemi gyűlésen is, a tröszti értekezleteken azonban inkább hallgat­ni szokott. Egyszer felszólalt ugyan, de akkor minden le volt írva papírra, csak fel kellett olvasni. Kérdően nézett a dossziés emberre, o alig tudta kinyögni a szavakat. — Ha leírnánk papírra ... — Nincs arra idő, Szilágyi elvtárs. Máris kezdődik... Gyorsan beléptek á terembe, ahol a többiek már elfoglalták a helyeiket, s a vezetők ott álltak az asztalnál. Szilágyi Sándor az elsők között kapta meg a kitüntetést, s aztán vissza­ült a helyére. Egyik kezéből a másikba rakos­gatta a kitüntetést és a zsebeit tapogatta. Sa ceruza, se papír. Nem azon járt az esze, hogy mit is kellene mondani, hanem a papíron, amelyre leírná a mondanivalót. A brigád előtt még elmondaná valahogy, akár egy negyed­óráig is, de itt, az ország vezetői előtt a par­lamentben, életében sem gondolt ilyesmire. Szinte beleizzadt még a gondolatába is, hogy néhány perc múlva neki kell ebben a nagy teremben beszélni. Az utolsó kitüntetést adták át, amikor a dossziés ember ránézett és némán intett í szemével. Szilágyi Sándor felállt, egyet elő­re lépett, a szomszédjára tekintett, aki moso­lyogva, biztatóan viszonozta azt, s bólintott egyet. Lehet, hogy a szomszéd bólintása, de az is lehet, hogy valami más adott erőt Szi­lágyinak. Papír nélkül mondta el mindnyájuk nevében a köszönő szavakat. Sikerült. (GAZDAGÉ ISTVÁN) Sefíimek a $ép&k A Pécsi ÉPFU Vállalatnál nagy gondot fordítanak a ne­héz rakodómunka könnyítésére. A telep udvarán egy nagytel­jesítményű angol serleges önjáró rakodón végzik az utolsó beállításokat. A gép a homok és folyami kavics rakodását segíti majd. Három hétköbméteres cementszállító-autó kezdte meg a munkát ezen a héten, így a panelüzemben és az egyetem á- rosrész építkezésénél lassan ismeretlenné válik a nehé: le­rn pn<~ Ae Uj-Mecsekalján alkalmazzák a Clark-villany lapátot. Ezzel az ötletes szerkezettel egy ember egy óra alatt képes kirakni egy vágr.nmd sódert. Az vj-mecsekaljai 30-as anyagtelepen a nehéz anyagra• kodásnál úgyszólván alig látni embert,

Next

/
Thumbnails
Contents