Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-30 / 124. szám
ttot. MÁJUS SO. Vtntnkta a kngresszisi zászlóért ■ama? kis-ztoiofti«. íllami gízdaságo’i versenye A kongresszusi munkaverseny egyre nagyobb méreteket ölt a mezőgazdaságban is. A versenyhez csatlakoztak a megye állami gazdaságai és vállal ták, hogy az MSZMP Vili. kong resszusának tiszteletére a következő célkitűzéseket valósítják meg. Csökkentik a termelési költségszintet, az önköltséget, jobban és gazdaságosabban alakítják ki a munka- és üzemszervezeteket, takarékoskodnak az anyaggal és a munkaerővel, modernebb technológiát alkalmaznak. Ezeket az eredményeket úgy kívánják elérni, hogy növelik a vezetés színvonalát Növelik a termelési hozamokat is a leg újabb agro- és zootechnika alkalmazásával, a munkákat optimális időben végzik el. Az állami gazdaságok nagy tapasz talattal rendelkeznek. Éppen ezért vállalják, hogy a környező termelőszövetkezeteknek eze két a tapasztalatokat átadják. Több árut akarnak exportra is szállítani. A kongresszusi verseny a megye állami gazdaságaiban mintegy 20 millió forintos ered ményjavulást eredményez. A kongresszusi verseny során 2,7 százalékkal csökkentik a költségszintet 18 százalékkal növelik a termelékenységet. Külön érdemes itt megemlíteni, hogy a termelékenység növelését esak negyven százalékban segíti elő a létszámnövekedés és hatvan százalékban a termelékenység. A vállalások alapján 1961-hez képest 62 539 mázsa val több kenyérgabonát, 1669 000 literrel több tejet, 1204 000 darabbal több tojást, 3616 mázsával több mar hahúst, 18 849 mázsával több sertéshúst adnak közfogyasztásra az állami gazdaságok ebben az évben. A munkaverseny anyagi ösztönzéseként a megye legjobb állami gazdaságai 45 000 forint céljutalmat kapnak. Ezen felül a megyei igazgatóság párt- és szakszervezetének javaslata alapján több mint félmillió forinttal jutalmazzák a versenyben legjobb eredményt elért szocialista brigádokat, kiváló munkahelyeket, dolgozókat. Az első negyedévi értékelés azt mutatja, hogy megyénk állami gazdaságainak jól felkészült munkás- és vezetőgárdája eleget tesz vállalásainak. Védnökségei vállalt az Egyetemi Városrész énitésében az tál tpitőipari Vállalat itjúsága Megtartották a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál az ifjúsági brigádvezetők értekezletét, amelyen sok értékes és hasznos felajánlással bővítették a VIII; pártkongresszus tiszeletére hirdetett munkaver senytj A vállalat ifjúsági brigádjai védnökséget vállaltak az egyetemi városrész építkezésében. A kongresszusi munka verseny keretében alakult meg a Pu- oh«r forgácsoló-brigád is, amely értékes felajánlásokat tett Vállalták, hogy a forgácsolási munkát mindig időben és jó minőségben készítik eh Korábban két műhelyben 7 fő esztergályos dolgozott A TMK üzem egyesítése során a jövőben ezt a munkát 5 fővel oldják meg. Vállalták, hogy a normaidőt 5 százalékkal csökkentik, ami igen szép eredményjavulást hoz, A szerszámgépek maximális kihasználására törekszenek, s 700 kg. vasat takarítanak meg azáltal, hogy mintegy 4000 forint értékben hulladékvasat használnak fel, A fémhulladékból 150 kg-ot akarnak összegyűjteni, ami ed dig teljesen veszendőbe ment. Vállalták a brigád tagjai, hogy egyetlen igazolatlan hiányzó sem lesz közöttük, s valameny nyien részt vesznék a műhely által szervezett szakmai továbbképzésen. A vidámpark részére egy szputnyük játékot készítenek társadalmi munkában. Szocialista ú$ Hiúsági brigádmozgalom a Baranya megyei Tég agyári Egyesülésnél Általános versenyformáiként az eióző éveikben jól bevált versenyt hirdették mag a téglaprések — (bánya, nyens- ainyaggyártó brigádok) és kemencék (égető és kemencemunkás brigádok között. Versenyfeladatul tűzték ki a nyersgyártási terv teljesítését, a, villamos energia fel- használás csökkentését, a nyersselejt csökkentését és a présteljesítmények óránkénti növelését. Fontos szempontnak tartják még a gépállások csökkenté- sét, a munkavédelem és a munkafegyelem javítását, az újítások, ésszerűsítések bevezetését, a minőség javítását. A Téglagyári Egyesülés vezetősége az általános versenymozga- lom kidolgozása mellett mindent megtett annak érdekében, hogy az 1961-ben beindult szocialista brigádmozgalmat tovább fejlessze, új szocialista brigádokat szervezzen. A versenyfelhívást a Téglagyári Egyesülés valamennyi üzemében megértették a dolgozók és csatlakoztak a versenyfelhívás hoz. A pécsi, mohácsi, sásdi, siklósi üzemekben összesen 27 brigád aiakult, amelyben 410 fő versenyez a szocialista brigád címért. A 27 brigádból 5 ifjúsági brigád, 5 pedig a múlt évbén már elnyerte a szocialista brigád kitüntető címet, s annak a megtartásáért harcol; Az ifjúsági brigádok részt vesznek a brigádok általános versenyében, de csatlakoztak a Téglaipari Igazgatóság, a szak- szervezet és a KISZ Központi, versenyéhez is, A hidasi fiatalok ügyében Félig gyermekek még. Ami- I kar a gondatlan gyerekkor tegnapi élményeivel, s a felnőtt kar nagy álmaival terheltéin, amúgy is olyan neihéz rendet teremteni a ma kuszaságában, akkor kívánják az: embertől, hogy döntsön jövője felől. Ám legyen, a hidasi 17 évesek már döntöttek. És jói döntöttek. Azt választották, ahol álmaik a legközelebb elérhetők, az otthont, Hidast, a szövetkezetét. Nincs is még egy falu a megyében, ahol ennyi fiatal szerződött szakmunkás tanulónak. Az amúgy is munkaerő hiánnyal küzdő tsz vezetősége is örült a lelkes fiatal fiúnak és leánynak. Sőt, az elnök is, amikor csak tehette biztatta őket; — Majd meglátjátok fiúk, micsoda új gépeket kapunk. Lesz itt technika, nem kell azért a városba menni. Olyan szakmát kaptok, hogy megirigyelhetnék benneteket a lakatosok, marósok, de még a vájárok is. Építünk itt halastavat, lesz nagy baromfitelep, tejház, szóval minden, ami csak kéül egy nagyüzemben. Ilyen, és ehhez hasonló beszélgetés zajlott le nem egyszer a vezetők és a fiatalok között. A szülők sem ellenezték a dolgot. Ha már így sikerült, mindegy, fontos az, hogy szakmát kapjon a gyerek. 'És a fiatalok szakmát választottak. A hat lány közöl három tejgazdasági, három pedig baromfitenyésztési szakmunkásnak jelentkezett. Két fiú a halászati szakmára készült, a többi pedig szántóföldi növénytermelőnek. Főleg az új gépek vonzották erre a szakra a tíz fiatalt. Egy év telt el azóta, gyakorlati munkában eltöltött esztendő. A fiatalok minden hónapban megkapták az államtól az ebéd és munkaruha térítést, a tsz-től i>edig a munkaegységet. Tavasszal aztán elérkezett az elméleti oktatás ideje. A tejgazdasági lányokat Szent- lőrincre hívták be három hónapra, a halászokat a tatai tangazdasághoz, a növénytermelőket pedig Kiskunfélegyházára a Mezőgazdasági Technikumba. Tőlük azonban elpártolt a szerencse. Tíz közül kilencet azonnal visszaküldték. A hidasiak csak hüledeztek, amikor a fiúk beállítottak. A tsz-ban is vailatóra fogták őket. — Hát ti miért jöttetek visz- sza? — Mert küldték. — És miért küldtek? — Mert nem Volt meg a nyolc általános iskolánk. Kilenc fiú állt ott tanácstalanul, csalódottan, a felnőttek pedig megdöbbenve. — Egyikőtöfcnek sincs meg? — kérdezte valaki. 7— A Biszék Jancsinak megvan, de ő meg nem bírta a kosztot. Erre bizony előbb kellett volna gondolái. Igaz, a rendelet sem volt egészen világos, mert abban az állt, hogy szerAutóbuszt lopott A társadalmi bíróság az elbocsátását javasolta Nem mindennapos eset miatt jöttek össze tegnap délután a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói a vállalat telephelyén lévő kultúrterembe. Lakatos Károly szerelő ügye szerepelt a napirenden. Lakatos Károly el len nem más volt a vád, mint az, hogy május 24-ről 25-re virradóan a PKV telephelye mellett lévő Bacsó Béla utcából ellopott egy IKARUS gépkocsit. A lopott kocsival Aba- Iiget közelében karambolozott.. A gépkocsit nem érte nagyobb sérülés s így azt visszavezette és a Dohány utcában hagyta. Szerelők, gépkocsivezetők, Jegyzetek az Agrária Keményítőgyárból Pedáns rend és tisztaság ural kodik az üzem egész területén. A gyár udvarának közepén vagyhalom kukorica, mellette transzportőr és két munkás. Továbbítják a sárga csöveket a morzsolóba, s aztán megindul a gyártási folyamat, csövek és páternoszterek segítségével a kukoricaszemek végig vándorolnak a különböző üzemrészeken, hogy végül hófehér színű tengerikeményítöként, vagy sárga színű dextrinként hagyják el a gyár raktárait. Az úgynevezett tengeri lekvár mint melléktermék kerül ki a gyárból. A keményítőgyártás folyamata nagyjából a következő: a megtisztított kukoricaszemek öt napig áznak kén- dioxidos vízben, amely bizonyos sókat és fehérjéket von ki a kukoricából. Az áztató levet később besűrítik, s ebből lesz a lekvár, amelyet a gyógyszer- gyárak használnak a penicillin gombák kitenyésztésére. A kukoricaszemeket az ötnapos áz- tatás után megőrlik, majd újból mosás alá veszik, amikor a rostok közül kivonják a keményítőt. A kész keményítőből állítják elő ß dextrint, amelynek a lényege csupán annyi, hogy a savazott keményítőt pörkölő üstökben a kívánt sárgás színig pörkölik és máris kész a kiváló ragasztóanyag a dextrin. A tengerikeményítőt a lakk és festékgyártásnál, az öntödei formázásnál, valamint a textilipari irezésnél használják. A gyár története Évi termelési értéke 16 millió forint, amelyet összesen 82 dolgozó állít elő. Miniatűr az egész gyár. Például az egyik „gyáregység", a dextrinüzem jelentős tevékenységet végez, létszáma azonban még a tízet sem haladja meg. Valamikor a Braun-testvérek csont- és rongytelepe volt a mai üzem helyén. Első ízben a Braun-cég honosította meg a keményítőgyártást. Később új tulajdonos kezébe került a „vál lalat", Kovács—Konsiszky Rt. vette át az irányítást, s ekkor született az „Agrária” elnevezés is. Az rt. nem elégedett meg a keményítőgyártással, mellette likőrkészítéssel is foglalkozott, sőt az általuk gyártott „candidát” likőr országosan kedvelt és elismert itóka volt. A gyárat a felszabadulás után államosították és profiljában kizárólag a tengerikemé- nyitő gyártása szerepelt. Dolgozói nagyrészt kertvárosi emberek, s a környező Keszü, Málom és Postavölgy települések lakói. Nagy részük évek óta ott dolgozik, amit legjobban az bizonyít, hogy a legutóbb kiosztott törzsgárda- jelvényt 62 dolgozó kapta meg. A kollektíva ereje Az éveleji influenza járvány próbára tette a kis gyár kellek tiváját. Tíz—tizenkét ember hiányzott naponta az üzemből, ami egy ekkora üzemnél igen vagy szó. A gyár műszaki és adminisztratív dolgozói amig a „náthás időszak” tartott, 89 műszakot végeztek el, ami azt is jelentette, hogy 4300 forint munlcabért takarítottak meg, de talán ennél is lényegesebb, hogy az üzem zökkenő mentesen termelt abban az időszakban is. 42 évi szolgálat Az igazgató pontosan 60 esztendős, fehérhajú ember. 1920- ban került a szakmába, a pécsi Agráriába tíz évvel ezelőtt jött, amikor „zilált” állapotban volt az üzem. Néhány számadói munkájának eredményéről; régebben napi 70 mázsa keményítőt gyártottak, s egy mázsához 230 kilogramm kukoricát használtak fel. Jelenleg napi 100 mázsa keményítő készül, s egy mázsához 163 kilogramm kukoricára van szükség. Régebben a kevesebb termelést 118 ember végezte, jelenleg pedig 82. A gépesítés fejlődése az igazgató személyes tevékenységeképp történt. Kétszer kapta meg az Élelmiszeripar kiváló dolgozója címet, birtokosa a Kiváló újítók bronzérmének, s most, április negyedikén a Munkaérdemrend kitüntetést adományozták 42 éves szolgálatának elismeréseképpen Bach János igazgatónak. (GAZDAGH ISTVÁN) műszakiak, kalauzok hallgatják a vádat, amelyet dr. Gen- geiy László a társadalmi bíróság elnöke terjesztett elő. Meg botriánkozó hangokat hallani a hallgatóság soraiból, nem is csodalatos, ilyen még nem fordult eló a vállalatnál. De hol a vádlott? Nem jelent meg, pedig szabályszerűen megidéztek. Ugy- látszik, nem mer szemébe nézni dolgozó társainak. Vallomását azonban még korábban jegyzőkönyvezték. A jegyzőkönyv szerint — ezt fel is olvassák — elismeri az esetet. „Május 18-án kellett volna dolgoznom, azonban úgy éreztem, hogy a jobb vállam gyulladást kapott, ezért üzentem munkahelyemre — orvoshoz megyek, táppénzre. Betegségemet megállapították, táppénzre írtak. Május 24-én este a Baranya vendéglőben megittam egy-két pohár sört, majd gépkocsizni volt kedvem. így jutottam arra a gondolatra, hogy elviszek egy autóbuszt.” A gondolatot tett követte. Jo gosítvány nélkül, ittasan ült a volán meké és még szerencse, hogy kis karambollal megúszta, illetve jogtalan vezetésével nem csinált nagyobb szerencsétlenséget. Nem is tagadhat semmit s a társadalmi bíróság — erre joga van — tá- volűétében is dönthet ügyében. Egymás után jelentkeznek szólásra a vállalat dolgozó) s valamenmyiüknék szavából ki- érzik: élesen elítélik Lakatos Károly cselekedetét. Verebes Ernő gépkocsivezető: — Úgy tudom, hogy Lakatos a TEFU-nál is követett él hasonló bűntényt, börtönbe is ült autólopásért és a jogosítványát is elvették tőle. Nem tudom megérteni, hogy 25 éves ember létére, hogyan lehet valaki ilyen felelőtlen. Az a véleményem, hogy nem köztünk a helye... Garai János gépkocsivezető: — Addig amíg mi spórolunk az üzemanyaggal, óvjuk a társadalmi tulajdont, vannak akik könnyű szórakozási vágyból pazarolják, semmibe veszik. Az a véleményem, hogy a teljes kárt, amit' a karambolo- zással elkövetett, térítse meg és el kell azonnali hatállyal bocsátani. Szó után szót kérnek, és úgyszólván senki nem menti a bűnöst. Szabó Béla, a vállalat igazgatója: — A mi társadalmunkban, ha valaki hibát vét, megbün- hődik, de utána ismét elfoglalhatja helyét a dolgozók között. Lakatos Károly már egyszer hasonló bűnt követett el, mi mégis lehetőséget adtunk neki a becsületes élethez. Nem élt vele. Az esetből tanultunk, a portaszolgálatot megszigorítjuk és eljárunk, hogy a telep melletti területet mihamarabb megkaphassuk, bekeríthessük. A társadalmi tulajdont társadalmilag kell megvédeni s ebben nagyot vétett Lakatos Károly. A társadalmi bíróság úgy határozott, hogy javasolják: a vállalat igazgatója fegyelmi úton vonja felelősségre és bocsássák él, ugyanakkor büntető eljárást is indítsanak , ellene. Az okozott kár megtérítésére pedig kötelezzék. Ez a dolgozók döntése. (Garay) ződhet az is, aksnék nincs :aeg a nyolc osztálya. Homályosai» emlékeznek ugyan valami tol» dalékra is, mi szerint menet közben azért el kell végezni az általános iskolát. Most aztán oda egy teljes év. Mi lesz m kilenc fiúval? És ez még ma is kérdés Hä» dason. Érthetetlen, hogy a mai 17 évesek közül nyolcán — csalc akiről tudunk — nem ?e- jezte be az általános iskolát ebben a faluban. Kovács Janos tsz-elnök néhány gyerek eseté» ben családi körülményekre hi» vatkozott. A fiúk nem szívesen beszélnek erről. Az egyikük ömli Lajos, némi daccal csak ennyit mond: — Kimaradtam a hatodikból, ennyi az egész. De el fogom végezni a nyolc osztályt, akárhogy is, de elvégzem. Akad köztük kevésbé eltökélt is. Olyan, aki azt hiszi, könnyen magússza a dolgok Majd elmegy traktoros tanfolyamra s egyetlen nagy célját, hogy gépre ülhessen, gépet irányíthasson, így könnyebb úton is elérheti. Legtöbbjük azonban már felmérte azt, hogy manapság nyolc általános nélkül legfeljebb ha segédmunkás lehet valaki, nemhogy korszerű és egyre bonyolultabb gépek mestere. Kovács János a tsz elnöke is szívén viseli a fiatalok sorsát. Kettőt közülük már elküldött traktoros képzőre, de még mindig maradt hét fiú, akik úgy ragaszkodnak ehhez a szövetkezethez, hogy ha küldenek sem mennének máshová. Egy a sorsuk ezzel a ma még nagyon is kezdő, gyermekcipőben járó szövetkezettel, s életük első pofonja után a fiatalok ezt erősebben érzik, mint valaha. Itt kell nekik valamiféleképpen kialakulniok, mert ha itt nem megy, akkor máshol, a városban, iparbah, ahöl talán még nagyobbak a követelmények, még úgysem. Fiatalok, fogékonyak s ha most nem tanulnak, mikor? A Hidasi Tanács VB már egy ízben tárgyalta az esti iskola megszervezésének ügyét. Jó lenne ha a tsz közössége, a KISZ, a pedagógusok és főleg a falu vezetői mielőbb kézbe vennének a hét fiatal ügyét. Akikben meg van a vágy a tartalmasabb élet, a mesterség megszerzése iránt, csak éppen a buktatókon kell őket átsegítem. Ezt kívánja a tsz érdeke is, amely leendő szakmunkák törzsgárdáját veszítheti el vagy nyerheti meg benhük. — Rné — Kőműves, ács, parkettás, tetőfedő, bádogos SZAKMUNKÁSOKAT ás segédmunkásoJcát keres a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. Bajcsy Zte. u. 4 sz. 550 Orszrgos versenyt rendezett h mezőgazd T’ági anutóitiúság / A mezőgazdasági technikumok, és egyéb agrár szakiskolák ifjúsága Pápán országos versenyt rendezett a gyakorlati munkából. A fiatalok bemutatták a legkülönbözőbb gépek kezelés sét és ugyanakkor megtekintették gépgyártásunk kiállított legújabb típusait. A versenyeket zsűri értékelte és a tanulók között díjakat osztottak ki. A képen: az EMAG Gyár legújabb gyártmányát is nagy tömeg veszi körűi. MTI Foto. v
