Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

t9«S. MÄJUS 89. 3 Újítók mondták el Többször adtunk már tudó­sítást megyéik ipari üzemei­nek újító-mozgalmáról, azok­ról a százezrekben, millió fo­rintokban számolt eredmé­nyekről, amelyek két szén- trösztünk, vailamdmf közép- és kásüzemainfc nagyszerű ered­ményeiről tanúskodnak. Ko­rántsem lenne teljes a sor, ha csak a legismertebbek, dr. Szirtes Lajos, Skoda Béla, Solymár Henrik, Valter Jó­zsef, Ótott Kovács Antal, Aj­tói Aladámé, Lanczner János és az apa nyomdokain haladó Lanczner Ferenc hevét emel­nénk ki az újítók dicsőségtáb­lájáról, mert egyre nagyobb, egyre népesebb a tábora a je­lentős újítóknak, feltalálók­nak. Cikkeztünk arról is, hogy egyes üzemeinkben hogyan támogatják az újítói kezdemé­nyezések kibontakozását, a be­nyújtott javaslatok gyors, szakszerű felülvizsgálatát, el­fogadását vagy éppen elveté­sét. A legjobb példának talán a Pécsi Postaigazgatósá­got kell kiemelni, ahol az újítási szak vélemé­nyezők késedelem néHkül és amellett aprólékos gonddal foglalkoznak minden benyúj­tott újítással. Elsőnek is azt tartják szemelőtt, hogy az újí­tási javaslat mennyiben oldja meg az érintett terület problé­máit és ezen túlmenően gaz­daságossági, takarékossági szempontból mélyen értéket jelent a vállalat, illetve a nép­gazdaság számára. Ez a rendszer rendkívüli tü­relmet, alaposságot követel meg a szakvélemónyezőktől. Ugyanis igen gyakran megtör­ténik, hogy a benyújtott újí­tási javaslat, legfeljebb ötlet­nek minősíthető, amihez a be­nyújtó sem rajzot, sem részle­tes leírást nem mellékel. Eb­ben az esetben a legkönnyebb „intézkedés” az elutasítás len­ne, mégsem ez történik. Ilyen esetben ajánlatot tesznek a ja­vaslat,, illetve az ötlet benyúj- tójáriák, hogy társuljon össze egy olyan műszaki beosztású munkatárssal, aki képzettségé­nél fogva kiegészíti a javaslat hiányos részleteit. Igen hasznos és más üzemek számára is követendő példa az, hogy a posta minden évben egy újítási katalógust bocsát ki, amelyben tisztán látni, hogy az iparágban milyen újí­tásokat vezettek be, illetve milyen természetű újítások vannak folyamatban. Ez a módszer két okból is hasznos. Egyfelől sok felesleges és hosz- szadalmas munkától, fejtörés­töl mentesíti a hasonló újítá­son fáradozó embert, másrészt arra is jó, hogy az újító a maga javaslataival betársul­hat, belesegíthet a már kísér­leti stádiumban folyó újítás­ba. A Postaigazgatóság helyes módszereihez hozzátartozik még az is, hogy újítóikat rend­szeres üzemi újítói tapasztalat­cserékre küldik, de rendszeres látogatói az országos ipari vá­sároknak is. Sajnos nem minden üze­münkben történik ilyen rend­szeresem az ú j ítómozgalom tá­mogatása. A pécsi széntröszt- nél, ahol pedig tudvalévőén je­lentős eredmények születtek és vannak folyamatban az újí­tások terén. Nem az újítások felülbírálásában, elfogadásá­ban történnek mulasztások, hanem az egyes nagyobbérté- kű újítások felsőbb fórumokon történő eüfektetéséban, amiben hibásak a pécsi széntröszt il­letékesei is. Bizony sok eset­ben kálváriát kell járnia az újítónak javaslata keresztül­viteléért, amihez nem igen kap támogatást a vállalatnál. Vagy ha már kézben van az újítás, nincs aki legyártsa, noha saját újítóműhelye is van a szén- trösztnek. Persze, ebben a mű­helyben állandó a zsúfoltság, ami a nagyobbméretű újítások kivitelezésével magyarázható, de ml legyen az apróbb, s amellett nagyon hasznos újítások kivitelezésével? Az is bosszantó jelenség, hogy a tröszt újítóinak alig van alkalmuk arra, hogy ré­szesei, szemtanúi legyenek egyes bel- vagy külföldi ipari Mániásoknak, ha csak saját költségükön meg nem oldják ilyen irányú ambícióikat. Az ilyen „saját költségű” tapaszta­latcserék viszont nem adnak módot arra, hogy az útbaeső jelentősebb üzemeket megte­kinthessék. Mennyivel haszno­sabb lenne, ha a vállalat ma­ga biztosítaná e tapasztalat- cseréket, méghozzá olyanfor­mában, hogy az újítót megha­tározott céllal, meghatározott üzemekbe küldenek tapaszta­latcserére. A Pannónia Sörgyárban sem sokkal különb a helyzet. Egyik újítójuk például azt panaszol­ja, hogy kétszer is felrendel­ték Pestre, ahol a központi la­boratóriumban zsűri előtt is be kellett bizonyítania újítása elvi, gyakorlati hasznát A vége mégis az lett, hogy ké­sőbb írásbeli választ kapott, amelyben közölték vele, hogy ők is Mkísérletezték a mód­szert és az övéké bizonyult jobbnak. Tehát így is elsüly- lyedhet egy újítás, ha a válla­latvezetők nem állanak az újí­tók mögé. De ilyen esetiben nemcsak az újítás süllyedhet ei, hanem véle együtt az újí­tási kedv is, ami nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi kárt von­hat maga után. Szenvedély ez, a kutató- szomj olyasfajta kielégítése, amely messze túlnéz a szemé­lyes anyagi érdekeltségen és az elsőrendű elismerést abban élvezi, ha munkájával haszno­san hozzájárul a vállalati vagy az országos érdek előbbrevite- léhez. És ha mindezért anyagi elismerésben is részesül, jogo­san megjár néki, mert alapo­san megdolgozott érte. A KISZ, a MEDOSZ, a me­gyei tanács által meghirdetett ifjúsági mezőgazdasági moz­galmakba mind nagyobb szám­ba kapcsolódnak be a termelő­szövetkezetek, állami gazdasá­gok és gépállomások fiatal dolgozói. A termelőszövetkezetekből 17 brigád, 320 fővel, 390 hői­den nevezett be a kukoricater- meléss versenybe. A 10 holdon aluli kukoricaferrnelésd ver­senyben 41 termelőszövetkeze­ti KISZ-szervezet vesz részt, 177 fővel, 105 holdon. Az ál­lami gazdaságokból 11 ifjúsági brigád, 229 fővel kapcsolódott be a kukori oatermeiési ver­senybe. . A termelőszövetkezetekből 8 silózó és 14 állattenyésztő ifjúsági brigád vesz részt a Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista If­júság Szövetség Központi Bi­zottsága hétfőn ülést tartott, amelyen megvitatta a fegyve­res erőknél működő KISZ- szervezetek munkáját, illetve á KlSZ-szervezetek feladatait a honvédelmi neveűőmunkában. A napirend előadója Pataki László, a Központi Bizottság titkára volt. A Központi Bizottság ülésén lésztvett és a vitában felszó­lalt Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja. Ott voltak az ülésen Sándor József és Töm­pe András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetői is. A KISZ Központi Bizottsá­ga a vita után határozatokat hozott, majd második napiren­di pontként szervezeti kérdése­ket tárgyalt. Ebi ízben osztották ki a Buiát Pál-enEíékérmet A TIT Országos Elnöksége, a tudományos ismeretterjesz­tésben kiemelkedő munkát végző TIT-tagok részére em­lékérmet alapított. A társulat alapítójáról, Bugát Pálról el­nevezett emlékérmet első íz­ben hétfőn — a társulat fenn­állásának 121. évfordulóján — a Kossuth Klubban ünnepé­lyesen nyújtották át a kitünte­tetteknek. Az emlékéremmel tüntették ki többek között Földvári Já­nost, a Baranya megyei Ta­nács VB elnökhelyettesét, dr. Prantner Józsefet, a Tolna megyei bíróság elnökhelyette­sét. versenymozgatmakban, Az if­jú traktorosok megyei verse­nyébe 72-en vesznek részt, a termelőszövetkezetekből és 12-en az állami gazdaságokból. Az állami gazdaságokból egy süókombájnveizető és 9 ba­romfitenyésztő vesz részt az országos ifjúsági versenyben. Egy hónap múlva államkölcsön- sorsolás Az Országos Takarékpénztár ismét államkölcsön sorsolásra készülődik. Egy hónap múlva, június 29-én és 30-án Budapes­ten rendezik a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1962. első félévi húzását. Ezúttal a második békeköl­csön kötvényekre 27, a harma­dikra 47,1, a negyedikre pedig 28,9 millió forint — a három kölcsönre összesen 103 millió forintot sorsolnak ki. A jobb primőráru- ellátásért Érdekes tervezet készül a Talaj- ! erőgazdálkodási Vállalatnál a táp \ kocka gyártás bevezetésével. A | tápkockának az a lényege, hogy J a szennyvíztelep Iszapját tőzeggel keverve kis kockába préselik, s a melegágy helyett a kockákba vetik el a magot. Amikor a pa­lánta eléri a kellő nagyságot, a tápkockával együtt kiültetik a földbe. Ezzel az eljárással mint­egy 7—10 nappal korábban ter­meszthetők a primőráruk. Ido j árás j el en tés VárhatJ Időjárás kedd estig: a nappali felmelegedés a Du-ántúlon tovább fokozódik, máshol nem vál tozik. Az idő országszerte saélceSfi des és felhős marad, több helyen esővel, zivatarral. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 11— 15. legmagasabb naippall hőmérsék­let holnap keleten 23—37, nyugaton l 21—24 fok között;-gy— A jövőt alapozzák Pécsudvardon A FALUBAN fetünően sok az épít­kezés. Uj házakat építenek, új kőkerí­téseket a régi házak köré, a tsz major­ban is épül az új száz férőhelyes is­tálló. Volt itt termelőszövetkezet az elmúlt évben is. A vezetők gyengék vol­tak, maguk sem tudták mit akarnak, a tagok meg mégúgyse. Immel-ámmal dől goztak a közösben, de éjszaka serényen látogatták közülük a termelőszövetkezet kukoricatábláit, rendre vágott szénáit. Hazavitték a közösét, maguktól loptak. A közös állománynak kevés volt az abrak, a tsz-tagok egyikének-másikának portáján pedig a nagy abrakinségben szaporán zsurrogott a morzsológép. És az emberek elégedetlenek voltak. Elége- c '‘lenek a 9,S0 forintos munkaegység­gel. UJ ELNÖKÖT KAPTAK. Sári József, az új elnök Tolna megyéből jött és az agronómussal együtt munkához láttak. Es az egyhónapos munkának az ered­ménye máris látszik. A tsz majorjában hordják a lóvontatású fűkaszákat, ló­kapákat, hengereket. Vannak, akik szí­vesen adják, de vannak olyanok is, akik még eldugják, azt mondják: köl­csön adták ennek, meg annak, esak ne kelljen a közösbe beadni. A majorban traktor berreg, asszonyok dobálják a trágyát a pótkocsira. Beszél­getnek. Néhány szavukat kapom csak el, de ez is tanulságos. — Ilyet többet nem szabad megenged­ni. Ide hordani a trágyát. A földre kell azt kivinni, mindjárt,,. Ha megfelelő vezetőjük van, akkor nagy dolgokra képesek. Ennek az asz- szonybrigádnak a példája is azt bizo­nyítja. Nem ismernek fáradságot. Meg­mondták nekik: mennyit kapnak a trágyakihordásért és ők mennek. Ipari üzemben dolgozó jön, hogy vinnék ki az 6 trágyáját is a tsz-földjére. Ingyen adja, csak vigyék. Elviszik azt is, meg a többit is. Mintha mindazt a mulasz­tást pótolni akarnák, amit az elmúlt évben elkövettek a vezetők is, a tagok is. Megállapodtak az asszonyokkal: hét­fő, kedd, szerda, csütörtök a közösé. Ez azt jelenti, hogy ezen a négy napon mindenki a közösben köteles dolgozni. Pénteken piacra készülnek az asszo­nyok és szombaton telt kosarakkal Pécsre jönnek. Jönnek, de nem minden­ki. Az elnök aid mondja: nem fordult még elő, hogy pénteken, szombaton a piac miatt állt volna a munka. Jönnek akkor is, amikor nem kőtelező. Itt is elsősorban az asszonyoké a döntő szó. ök vannak többségben. Közöttük van több fiatal is. Amikor ott jártam, ak­kor is két pótkocsival hozták haza az asszonyokat Babot voltak vetni a ku­koricában. Hetven hold babot vetnek köztesként. ÉPÜL AZ UJ SZÁZ FÉRŐHELYES ISTÁLLÓ. Orovicza János, Bozsánopics József, Orsolits János, Felzeinstein József, Morovácz Mihály és az idős Náray István, aki nyugdíjba ment már a vasúton, fundamentumot ásnak. Praks István a Pécsi Építő KTSZ építésveze­tője méricskél, mérgelődik, hogy még mindig nem küldik a kavicsot. Az emberek dolgoznak és beszélget­nek. Sok mindenről szó esik itt. A 11 forintos munkaegység előlegről is, — amelyről többen még mindig azt mond­ják a közösben: nem tudni meddig lesz. Az emberek azt mondják: addig, amíg becsülettel dolgozunk. Igazuk van. Szó esik a fiatalokról is. Sok fiatal jár be Pécsre. Pécsről havonta körül­belül 200 ezer forint vándorol a falu­ba. Ennyit hoznak az iparban, bányá­ban dolgozók. Valamelyikük fel is só­hajt: mi lesz az utánpótlással? Kérdi ezt önmagától és kérdi mindenkitől. Közbeszólok: a maguk fiai is Pécsre járnak? Ez más kérdés. Itt most nem erről van szó — ütik el a dolgot. Pedig erről is szó van, arról a vitáról is, amit a fiatalok és az öregek folytatnak. A fiatalok azt mondják: legyen jobb a jövedelem, akkor haza jövünk, az öre­gek meg: akkor lesz jobb, ha haza jöttök. A vita vita maradna, ha az idő­sebbek nem látnának hozzá a munká­hoz. ** HEHÉZ A KEZDET — mondják. Sokat be& építeni. Ha az építésre for­dított összeget mind kioszthatnánk, ak­kor ideiglenesen nagyobb lenne a jöve­delmünk, de akkor mi lenne később? Hiába, meg kell alapozni a jövőt. Ezt ők mondják, a jövő ala.pozói. szálai János' KÉPES HÍRADÖ a Helikon-ünnepségekről Vasárnap végétért a dunántúli középiskolások hagyomá­nyos, nagy kulturális szemléje, a négynapos keszthelyi Heli­kon-ünnepség. Képriportunkban a pécsi diákok szerepléséről mutatunk be néhány felvételt. A technikumok helikoni vándorserlegét a pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum nyerte el. A technikum leányai fellépésük után Hévízről küldik már a képeslapot haza: jól érezzük magunkat, nagy sikerünk volt... Az énekkarok közül a legnagyobb sikert a pécsi Leőweg Klára Gimnázium aratta. A Vönöczky Endre által vezetett kórus aranyéremmel tért haza. Idén először szerepelt a társasági tánc a helikoni ünnep­ségen, itt is kitűnően szerepeltek a pécsiek. Az egyik pécsi pár Erdélyi Csilla (Leőrney) és Tóth Gyula (Nagy Lajos) holt­versenyben első helyen végeztek egy keszthelyi táncospárral a csárdásban, a második helyre kerültek. (A felső pár) . Kőműves, ács, festő és mázoló, hideg- és melegburkoló, épületlakatos, víz- és gázszerelő, központi fűtésszerelő, villanyszerelő szakmákra 8 ALTALANOS ISKOLAI VÉGZETT FlCKAl ipari tanulónak FELVESZÜNK. jelentkezés: ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat Pécs, Rákóczi út 56. szám. Munkaügyi osztálya. 31840 A falusi fiatalok termelési mozgalmai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents