Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

1M2. MÁJUS 23. 5 ZENEI NAPLÓ A Pécsi Kamarakórus hangversenyéről Nincs nemesebb és őszin­tébb öröme a kritikusnak, — mint ha olyan zenei élmény­ről számolhat be, melynek tiszta harmóniában egyesülő értékeit nem zavarja semmi A Nevelők Házában otthonra talált Pécsi Kamarakórus hét­fő esti hangversenye a 100 éves pécsi dalosmozgalom meg lehetősen zsúfolt koncertso­rozatában is figyelemre méltó­an kiemelkedve, sikeresen keltette a kritikusban és a Liszt termet örvendetes mó­don teljesen megtöltő közön­ségben ezt a ritka érzést. Már a címben realizálódó mű­sorösszeállítást: Pécsett még fel nem csendült művek be­mutatásának értékes kezde­ményezését, pontosabban e ré­gi hagyomány újbóli feltá­masztását és ápolását hasznos kísérletként kell értékelnünk. A fiatal erőkből álló Pécsi Ka­marakórus az évad egyik leg­szebb skálájú hangversenyé- • vei örvendeztetett meg. Idő­ben közel négy évszázadot, mű fajban az a capella-kórustól az énekszólón, duetten, szóló- - hangszeren át a hangszeres együttesig ívelt a műsor, a reneszánszból a barokkba haj­ló kor nagy mestereinek, Ge- sualdonak és Monteverdinek, valamint századunk kórus­kultúrájának legjavából sze- melgetve ezen a hangverse­nyen. Nem könnyű problémát je­lenthetett a kórus számára, hogy ezeknek a megformálás és intonálás szempontjából nem egészen problémátlan kórusműveknek hiányzik még a mélyebbre és messzebbre nyúló előadásbeli hagyomá­nya. A Pécsi Kamarakórus en nek ellenére vállalta az új keresésének talán kissé há­látlan feladatát, melyet csak­nem hibátlanul oldott meg. Az idő i§; segítségére lesz majd a kórusnak abban, hogy minden szám' tökéletessé érlelődött előadásban ne csak most, ha­nem rendszeresen is elhan­gozzék a kórus műsorában, örvendetes volt az is, hogy a többségében fiatalokból _ áUó közönség meglepő hozzáértés­sei reagált az új, élményt nyúj tó művekre. A madrigálköltészet utolsó és az operairodalom első mes­terének, Monteverdinek mű­veit megdöbbentően modern­nek éreztük. Ihletett tolmácso lásukra csak olyan kórus vál lalkozhat sikeresen, mely egyenként is olyan kiváló hang anyagot képviselő, jól kép­zett dalosokból áll, mint a Pécsi Kamarakórus. Hasonló­an komoly, bár kissé arányta­lanul hosszúra nyúlt teljesít­ményt jelentett J. S. Bach a capella művészete egyik gyöngyszemének a bemutatá­sa is. Századunk kórusmuzsi­kájának ízelítőjéül Debussy, Ravel és Sztravinszkij alko­tásai csendültek fel. Különö­sen Ravel Nicolette című de­rűs kis kompozíciója aratott nagy közönségsikert. A hang­versenyt napjaink magyar énekkari irodalmából Petro­vich Emil, Farkas Ferenc és Bárdos Lajos egy-egy művé­nek megszólaltatása fejezte be. A Móra Ferenc költemé­nyére komponált, lírai han­gulatú Bárdos-mű, a Hajnali dal alaposan kidolgozott elő­adásán érezhető volt, hogy ma ga a szerző foglalkozott vele pécsi kóruspróbáján. A mű­vek élvezetét csak fokozta a költői versszövegek mondá­sa. Az önmagában is szép és értékes kórusest teljességét szolgálta az egész műsor han­gulatát megfelelően indító furulyaegyüttes szereplése, a Monteverdi áriát és kamara- duetteket mély átéléssel és meglepően szép hanganyag­gal megszólaltató Bessenyő Hedvig és Meggyesi Katalin énekszáma, valamint a Hin­demith Capriccio előadása Mi­hályi István (gordonka) és Neményi Klára (zongora) tol­mácsolásában. Jól illeszkedett az est hangulatába a Janus Pannonius Leánygimnázium vendégeként meghívott, jó­képességű kamarakőrusa Ivasivka Mátyás vezénylésé­vel. Előadásukban elhang­zott Tillai Aurél Weöres Sán­dor játékos verssorait kórus­hangokba foglaló szvitje is. A közönség melegen ünnepel te a fiatal pécsi zeneszerzőt, úgy is, mint a Kamarakórus egyik vezetőjét, akinek lelkes és kulturált hozzáértésű mun­kája nagyban hozzájárult az est sikeréhez. A másik diri­gens, Dobos László kamagyi képességei mellett, mint az előadott művek szövegének avatott tollú műfordítója is bemutatta tudását. A zongora­kíséretet Liptai Ágnes látta el, míg a tömör, mindig a lé­nyeget tartalmazó ismertető­szövegért dr. Siptár Ernőt il­leti dicséret. — nt — Miért borulnak fel a traktorok? A gépállomásokon is nőtt a balesetek száma — A karbantartások elmulasztása is okozhat balesetet Pécsi egyetemisták a televízióban A KISZ Központi Bizottsága levélben értesítette a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának KISZ- szervezetét, hogy a szellemi öttusa csapatot meghívják az országos döntőre, amelyet jú­nius 30-án rendeznek meg Bu dapesten. Az országos vetélke­dőn — amelyről a Magyar Te levízió helyszíni közvetítésben számol be — részt vesz az április elején megrendezésre került felsőoktatási intézmé­nyek kulturális szemléjének területi bemutatóin első helye zést elért négy csapat. A pécsi egyetem joghallgatói nak szellemi öttusa csapa­tát Rutai István V., Bruhács János IV., Halász Lajos és Kovács Tamás IV., valamint Dalmadi György II. éves hall­gatók képviselik. A KISZ Köz ponti Bizottsága dicséretben részesítette a pécsi egyetem jogi karának KlSZ-szerveze- tét, amiért a kulturális szem­le területi bemutatóit az or­szág másik három területi be­mutatójához viszonyítva a legjobban megrendezte. Az utóbbi néhány hétben feltűnően sok traktor-baleset­ről kaptunk hírt a megyében. A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának baleseti statiszti­kája azt mutatja, hogy az el­múlt év hasonló időszakához képest ebben az évben nőtt a balesetek száma. Míg tavaly január 1-től április 30-ig 27 baleset — köztük egy halálos — volt, 428 kiesett munkanap­pal, addig ez év április végéig 39 baleset — közte egy halá­los kimenetelű — történt. A kiesett munkanapok szá­ma pedig 662-re emelkedett. A termelőszövetkezeteknél sem kedvezőbb a helyzet, sőt, a tsz-eknél a baleseteket előidéző tényezők még erőseb­bek. A balesetek száma min­denesetre óvatosságra int. A balesetek legtöbbje gondatlanságból. ittasság­ból stb. adódik. A közelmúlt­ban a kozármislenyi gépállo-1 máson történt halálos kimene- I telű baleset oka például az volt, hogy a traktoros, nem tudni mi okból, leszerelte a Hoffher féktárcsáját, s így in­dult neki egy meredek lejtő­nek. Ez a traktoros életével fizetett a meggondolatlansá­gáért, és tegyük hozzá, tapasz­talatlanságáért, hisz nemrég végezte el a pápai traktoros­képző iskolát, s így kevés gya­korlati tapasztalattal rendel­kezett. Ángyán Istvánnak, a Gép­állomások Megyei Igazgatósá­ga főmérnökének ezzel kapcso­latban következő a véleménye: — A balesetek száma az utóbbi időben valóban emelke dett, a fokozott óvó rendszabá­lyok, és intézkedések ellenére. Ennek egyik oka szerintem az, hogy régi traktorosgárdánk je­lentős része átment a termelő­szövetkezetekhez, sok az új, fiatal traktoros. 3 bár a trak­torosképzés elég gyors ütemű, a tapasztalatszerzés nein megy máról-holnapra. A kozármisle­nyi halálos baleset .is fokozott óvatosságra kell, hogy intse a fiatal, kezdő traktorosokat, A termelőszövetkezeteknél is hasonló a helyzet, sőt, ha le­het, egy fokkal még rosz- szabb. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye? Súlyos hibának tartom, hogy sok termelőszövetkezetben el­hanyagolják a traktorok kar­bantartását. Április hónapra például 243 gépre kötöttek ve­lünk szerződést a tsz-ek és ez­zel szemben csak 33 gépet hoz tak be karbantartásra. A tsz- vezetők azzal védekeznek, hogy a traktorosok vállalták a házi karbantartást. Ha a gépek karbantartása csak az olajo­zásból és a zsírozásból állna, akkor el is végezhetnék, a do­log azonban nem ilyen egy­szerű. A tökéletes karbantar­táshoz Eddig 112 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Mohácson Rendbehozzák a sportpályákat, csinosítják a klubokat A társadalmi munka segít­ségével a dunai szabad stran­dot rendbehozták, mely ebben az évben az ide érkező vendé­geknek sokkal kellemesebb pi­henést és szórakozást biztosít, mint az előző években. Ezen­kívül a sportoló fiatalok a sport­pályák csinosítására, rende­zésére már eddig több mint 2000 társadalmi órát fordí­tottak. Társadalmi munkában ala­kították ki a városi tanács dol­gozói a klubhelyiségüket, va­lamint az Uj Barázda Terme­lőszövetkezet tagjai a Kossuth klub helyiséget. . Mező utca és környéke dol­gozói az utcáik rendezésére ed­dig már közel 700 óra társa­dalmi munkát fordítottak. Mo­hács városában május 1-ig 112 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztek a dolgo­zók. A városi üzemek, élén a Mo­hácsi Bútorgyárral, a Vegyes ipari Vállalattal, a Farost- lemezgyárral péidát mutat­nak a társadalmi munkában, de nem maradnak le a mohá­csi iskolák sem, ahol eddig a Kisfaludy Károly Gimnázium és a mohácsi Ipari Tanuló Is­kola és a Mezőgazdasági Tech­nikum jár élen. A városi ta­nács vezetői dicséretben része­sítették és részesítik a társa­dalmi munkában élenjáró ta­nácstagokat és dolgozókat. Dr. Vadon Antal Mohács városi Tanács 1962.1 februári tanácsülésén értékel­te az 1961. évi társadalmi mun ka eredményét és megállapí­totta, hogy Mohács város or­szágos viszonylatban a társa­dalmi munkában lemaradt. 1962. évi társadalmi munkát az országos és a Baranya megyei eredmények figyelembe véte­lével, sokkal körültekintőbben kezdték megszervezni. A társadalmi munka szerve­zésénél legmesszebbmenőkig támaszkodott a városi tanács a tanácstagokra, a tanács dol­gozóira és igyekezett a társa­dalmi munka szervezését az egész város lakosságának köz­ügyévé tenni. A városi tanács vezetői pél­damutatóan élenjártak és ma is élenjárnak a társadalmi munka szervezésében és a társadalmi munka végzésé­ben is. Ennek eredményeképpen az üzemek, intézetek, intézmé­nyek dolgozói már eddig közel 50 000 társadalmi munkaórát ajánlottak fel és az iskolák, valamint a lakosság is a tár­sadalmi munkába legmesszebb menőkig bekapcsolódnak. A társadalmi munka ered­ménye volt, hogy május 1-re Mohács utcáit és parkjait „Vi­rágos Mohácsért” mozgalom keretében társadalmi munká­ban virágokkal ültették be és a május 1-i felvonulást nagy­ban emelte a város szépen vi- rágosított utcái és parkjai. . —1 • ■ mm mw —1 ■ Gyorsabb közlekedés a Balatonra j 75 hidat építenek át a Kaposvár—Fonyód közötti úton. — Korszerűsítik a vasútvonalat a második ötéves tervben A pécsi és Baranya megyei dolgozóknak régi kívánsága teljesül második ötéves ter­vünkben. A magyar tenger partját a pécsiek még az irányvonatok közlekedtetésé­vel is sajnos csak órákig tartó utazással tudták megközelíte- ná. A kaposvár—fonyódi vas­útvonal korszerűsítésével ezek a problémák jórészi megoldást nyernek. A vasútvonal átépí­tése azt jelenti, hogy Ina­gyofob teljesítményű mozdo­nyok, nagyobb és szebb vasúti kocsik tudnak majd közle­kedni ezen a vonalon és ezzel az utazási idő jelentősen ie- rövidüL Értesüléseink szerint nem kevesebb mint 75 kisebb vasúti hidat építenek át a vo­nalon és jelentős földmunká­kat is fognak végezni. MqUléí a sMannif- snrzidéssi esi Baranyában BÍRÓSÁGI KRÓNIKA HARMINCKÉT éves Hencz József, de már ült lopásért. Szakmája is van, de nem szeret dolgozni. Az egyik nap otthagyta a motorszerelést meg a vál­lalatot, és beállított Sz. Gy.-né pécsi asszonyhoz. Ahhoz az Sz. Gy.-néhez, akinek fia rossz fát tett a tűzre, és o szombathelyi börtönben ül. — Ki tudom szabadítani a fiát! — közölte titokzatos arccal. — Csak egy kis pénzre lenne szükség hozzá. Az asszony nem tudta, hogy minden hájjal megkent csalóval van dolga. O csak egyet tudott: szerette volna vi­szontlátni rossz útra tért fiát. Ezért hatottak rá varázsvesszővel a szavak, s ötszáz forintot nyomott a férfi markába. Hencz néhány nap múlva ismét be­kopogtatott az asszonyhoz. Még az előbbinél is titokzatosabb képpel újsá­golta: jól haladnak a dolgok, csakhát az ötszáz forint nem elég. Több kelle, ne, hiszen Pestre kell utaznia Aczél ügyvéd úrhoz, aki nagyon befolyásos ember ám, és majd intézkedik a fia sorsá t illetően... Az asszony megint leolvasott ötszáz forintot. Néhány nap múlva újabb ezret. Várta-várta a fiát, de mint ahogy a fia nem lett meg, Hencz Józsefet sem látta sehol. Eltűnt, mint a kámfor. Nemsokára találkoznak a pécs járás- bíróságon. Fegyőrök között fogja vi­szontlátni. A HŐERŐMŰ építkezésen dolgozott Csirmaz Miklós. Az egyik januári na­pon elunta magát és nem ment be a munkahelyre. Hiába hívták a többiek r— otthon maradt a legénys^filláson. Délelőtt eszébe jutott, hogy baj le­het ebből, mégiscsak jó lenne valami papírt szerezni az orvostól. Felkelt és magára vette Bencze Mihály bőrkabát­ját. Kesztyűt és sálat is szerzett — a másik szobatárs szekrényéből. Nem mintha lopni akart volna — máskor is felvették egymás holmiját — ő csak orvoshoz akart menni. Legalábbis így vallotta Csirmaz Miklós. Hogy mégis lopott, annak szerinte a kocsma az oka. Miért építették az út széléire? Mert ő nem bírta megállni: betért, s ha már betért, csak azért jött ki, hogy a másikba menjen. Néhány óra múlva már a Lokomotív Vendéglőben mulatozott meglehetősen virágos hangulatban. Nincs pénz, oda lett a negyven forint, ami még a zse­bében volt? Sebaj, több is veszett Mo­hácsnál! Húzd rá cigány csakazért is, akár még az ingemért — akarom mon­dani a cimbora nagykabátjáért is. Ki­veszi meg, kinek kell? Akadt rá vevő, hogyne akadt volna! Háromszáz forintot adtak érte. A kesz­tyű is elkelt nyolcvanért, hanem a sá­lért csak egy tízest adtak. így mulatozott tovább, mígnem kijó­zanodott, s a haragos cimboráktól fél­ve Útilaput kötött a talpára. Pest mel­lett, Nagykovácsiban kötött ki, Pilis- csabín is megpróbálkozott egy „stikli- vel”, s máig is lopkodná a kabátokat — Piliscsabán is arra specializálta magát — ha megengednék. — Rászoktam az italra! Egy liter után mindenre kapható vagyok! — mon dogatta a bírósági tárgyaláson. Két évet kapott. * KÜLÖNÖS ES ELSZOMORÍTÓ tör­ténet ez is: egy anya beperelte a fiát. Ne szidjuk az anyát: nem akart rosz- szat. ő csak élni akart, nem mást, s mivel özvegyen maradt, és nyugdíjat sem leap, a fiához fordult segítségért. Ebből támadt az összeütközés. Az egyik sehogysem alcart fizetni. így lett per, a perből pedig további összeütkö­zések. Elég az hozzá: az anya levelet írt távollévő fiának, hogy segítse, fi­zesse meg amit a bíróság megítélt, mert nagyon elkel a pénz... A fiú válasza: „... ha éhen pusztul is, akkor sem fogom segíteni, még egy fillérrel sem” ... Boszorkány, vén hü­lye — és így tovább. így írt vissza a fiú a tulajdon any­jához. így lett újra per. Az anya jelentette fel a fiát — becsületsértésért. M. L. A Baranya megyei MÉK is megkezdte a szálastakar­mány értékesítési szerződés-1 kötést megyénkben. Elsőként o marócsai Győzelem Tsz ez- idáig 300 mázsa réti szénára, a szászvári Üj Barázda Tsz 1200 mázsa ipari szalmára kötött szerződést. A vajszlói Arany Kalász Termelőszövet­kezet 1 000 mázsa ipari szal­mára, a vajszlói Zöld Mező Tsz pedig 500 mázsa ipari és 500 mázsa alomszalmára szer ződött, A MÉK pillangós szé­nánál mázsánként 10 forint, réti szénánál mázsánként hat forint, takarmány szalmánál 3, ipari szalmánál pedig 4 fo rint nagyüzemi felárat fizet a termelőszövetkezetnek. pontos műszerek, berendezések kellenek s az ilyen speciális berendezé­sekkel a tsz-ek többsége még nem rendelkezik. A traktor porlasztó, adagoló, vagy dina­mó leellenőrzéséhez szakérte­lem és felszerelés kell. A ta­pasztalat szerint a tsz-ek már csak akkor hozzák be a gépe­ket, ha nagy baj van, ez már költségesebb is és több munka­nap-kiesést eredményez. Az utóbbi időben több tsz- ből jelezték, hogy az újtípu­sú Zetor 3011-es traktor fel­borult. Mi a teendő ennek megelőzésére? — Ezek az új Zetor 3011-es traktorok kultivációs és szállí­tási célra egyaránt használha­tók bizonyos átszereléssel, a TECHNOIMPEX kultivációs, tehát növényápolási célokra rendelte meg Csehszlovákiából ezeket a gépeket. Ennek elle­nére a szövetkezetek — mert csak tsz-ek rendelkeznek ilyen traktorokkal — szállítási célok ra használják zömmel. Ez egy­részt érthető is, mert a trak­torokhoz szükséges /nunkagé- pek, kultivátorok, stb, nagy része még nem érkezett megi Szállításkor a borulás tehát azért következik be, mert a gépet nem szerelték át. A köz­lekedési rendészet levizsgáztat ta az új Zetorokat, ebben az állapotban. Helyes lenne, ha a közlekedési rendészet kiköt­né, hogy csak az átszerelt gépekre adja meg a forgalmi engedélyt. — Az átszerelési művelet igen egyszerű, mert a Zetor tengely hossza szabályozható. Az átszereléssel 110 milliméter rel lehet alacsonyabbra és 148 milliméterrel lehet hosszabb­ra állítani a traktort. így már jobban fekszi az utat, kisebb lesz a borulás eshetősége. A gép egy óra alatt visszaállít­ható kultivációs állapotba, te­hát megéri a fáradságot. — Ha a gép már át van sze­relve — szállításra, — akkor ajánlatos levenni az első kerék tárcsanehezékeit, mert felesle­gesen terhelik az első kereke­ket és a csapágyakat. Szállítás közben tehát elegendő az az elsőtengely-nehezék, amit gyá­rilag rászereltek. Az új Zetor 3011-es igen értékes gép. a traktor élettartama és a bal­esetveszély csökkentése érde­kében is fontos, hogy a tsz- traktorosok ezt a kis plusz­munkát mindig elvégezzék. Értesítés A Baranya megyei Temetkezési Vállalat értesíti a lakosságot, hogy 1962. június 1-től a pécsi köztemetőben a sírgondozó tevékenységet a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet veszi át. Ez időponttól a temető területén magánosok — saját sírok kivételével — sírgondozó tevékenységet nem végez­hetnek. * A szövetkezet 1962. május 21-ével a temetői gondnoki irodában megkezdi a megbízások felvételét. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a sírgondo- ) zás megrendelése végett a felvételi irodában mielőbb je­lentkezzenek, mert június 1. után a kijein’t szövetkeze­ten kívül munkákat senki sem végezhet. IGAZGATÓSÁG 31563 * > I Családi házak, öröklakások, leválasztható lakrészek, ház részek, házhelyek, egyéb ingatlanok adásvételét, la­káscseréket közvetítünk, fő­bérleti lakásokat vásáro­lunk kijelölt vállalatok ré­szére, INXŐZ Pécs, Rákócziit 39/b. INKÖZ kirendeltségünk: Mohács. 206

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents