Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
1962. MÁJUS 23. (HATOLÓ 3 Két és fél millió forintos évi megtakarítás Büszke érzés tölt el bennünket, pécsieket, ha városunk egy-egy komolyabb üzemmel, »agy más létesítménnyel gyarapodik. így vagyunk az utóbbi évek egyik legnagyobb ipari létesítményével, a Pécsi Hóerőművel is. Sőt, mi több, további bővítés előtt áll és néhány esztendő múlva az elektromos áram termelését megkétszerezi. A jóleső érzések között azonban tagadhatatlan az a szorongó érzés, amikor a Mecsek magasabb pontjairól szemléljük a város alatt húzódó nagy fekete foltot, amely nem más, mint az Erőműből vízzel kimosott és ülepített porszénhamú, vagy másként nevezve; pernye. Az Erőmű üzemeltetése több évtizedre terveződön, Sőt az előbb említettek alapján a kapacitása is emelkedni fog és ezzel együtt a meddő anyagnak a termelése is. Azt hiszem ilyen szempontból indokolt az aggodalmunk. Miről is kívánok itt tulajdonképpen említést tenni? — Nem másról, mint arról, hogy ezt a hatalmas mennyiségű pernyét hogyan lehetne felhasználni úgy, hogy a bosszúságot okozó zagyvalék helyett komoly népgazdasági megtakarítást eredményezzen. A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári telepén már egy éve annak, hogy a pernye felhasználásával kapcsolatos üzemi kísérletek befejeződtek. Itt elsősorban a betoncsövek gyártásánál lenne jelentősége és ahogy a kísérletek konkrétan igazolják, mi nőségben jobb vízzáró csöveket lehetne előállítani. A pernye felhasználása így éven te 100^*0. cement-megtakarítást eredményezne. Amennyiben levonjuk a szállítási és kezelési költségeket, még úgy is félmillió forintos megtakarítást jelentene. Ez természetesen csak a betoncső előállítására vonatkozik, de lehetőség nyílna arra, hogy a pernye használatát más beton- gvártmányokra is kiterjesz- szük. A Pécsi Hőerőmű pernyéjének felhasználására — mely minőségileg a kazánok jó hatásfoka miatt kifogástalan, éghető anyagot már alig tartalmaz — az előbbi vállalatnál nagyobb igénnyel jelentkeznek a Beremendi Cement- és Mészművek. Itt évente 11 000 tonna száraz pernyét tudnának felhasználni a sokkal költ A TIT jiitalominfsora a villányiaknak Villányban szombaton fejeződött be a TIT népfőiskolája, amelyen az elmúlt öt év alatt 125 előadást tartottak. Egy-egy előadáson átlagosan százan jelentek meg. Időközben országjáró tanulmányuta kon — miskolci, egri, szegedi kirándulásokon — vettek, részt- a népfőiskola hallgatói. Az idén húszán közös külföldi kirándulásra készülnek közülük. A népfőiskola hallgatói- nak zömét a helybeli termelő szövetkezet tagsága adta, — akik nagy hasznát vették munkájukban a TIT előadásainak. Az öt évig egyhuzamban működő népszerű népfőiskola záróünnepségén a TIT villányi szervezete, a terme- lőszövetkezet vezetősége jutalom-műsort adott a hallgatóknak, Meghívásukra a pécsi Jnmis Pannonius Leánygimnázium és a Nagy Lajos Fiú- ^'rpn*7HTm irQdalmi színoa- dai mikrobusszal keresték fe1 Villányt, ahol a színesbő- jtj nének irodalmából és a Ba la^nról irt legszebb versekből adtak egész- estét_ betö’tő műsort a községi művelődéin Wávhant ségesebb, Dunaújvárosból szállított kohósalak helyett. A helyzet itt még a továbbiakban is kedvezőbben alakul, mi után a szállítási költségek lényegesen redukálódnak azzal, hogy Beremendről az ömlesztett cementet szállító tartálykocsikat „visszfuvarral” le hetne kihasználni. A Beremendi Cementgyárnál így közel 2 millió forintos évi megtakarítást lehetne elérni. Fentiekből kitűnik, hogy az említett vállalatoknál érdemes lenne bevezetni a pernye felhasználását, mivel az ösz- szegezve évente közel 2,5 millió forintos megtakarítást ered ményezne. Mi az, amit mégis ebben az ügyben tenni kellene? Nem más, mint egy pernye lefejtő berendezést üzembe helyezni az Erőműben, amely berendezés lehetőséget nyújtana arra, hogy a közúti cementszállító tartálykocsikat — melyek Pécs utcáin az elmúlt napokban már be is mutatkoz tak — pneumatikus úton tölteni lehessen. Ilyen töltőberendezést az országban más Erőműveknél már használnak, a berendezés költsége kb. 700 000 forintot tesz ki. Ezt az összeget ha összehasonlítjuk az döbbeni megtakarításokkal — de különösen, ha figyelembevesz- szük a Cementáruipari Vállalat műszaki dolgozóinak javaslatát, mely szerint a lefejtő berendezést olcsóbban, mintegy aooooo Ft-os költséggel meg lehetne valósítani — azt hiszem világosan tárul elénk a kép, hogy mi az, amit tenni kellene. Nem volna helyes, ha a már említett vállalatok közül valamelyiknek kdlene a lefejtő berendezés megépítését vállalnia. Abban az esetben idegen vállalat területén kellene beruházást végeznie, a meglevő és üzemelő berendezésekre kellene ráépíteni. Ez külső vál lalatnak — mégha az Erőmű műszaki ellenőrzése alatt folynának a munkálatok, akkor is — a bonyolult berendezések között sok nehézségbe ütköző feladat lenne. Sokkal célravezetőbb lenne ha az Erőmű Vállalat nyújtana lehetőséget a pernye elszállítására. Ameny nyiben ilyen formában a pernye kivétdi lehetőségei a lefejtő berendezés megépítésével megnyílnának, az említett két vállalaton kívül bizonyára még több — főleg építőipari vállalat — foglalkozna a pernye felhasználásának kér- désévd. Így ki lehetne szélesíteni a fdhasználási kört, Azt hiszem érdemes a kérdéssel komolyabban foglalkozni, elsősorban az Erőmű Vállalatnak. A pernyének megállapított ára van és így mi azt megvásárolnánk. Ezzel egyidejűleg az Erőműnek ki külön jövedelmezne. Az említett mennyiségek vi szonylag denyészőek az Erőmű szinte megszámlálhatatlan milliói mellett, azonban véleményem szerint e kérdés mellett mégsem szabad úgy elsiklani. Elsősorban népgazdasági érdekek miatt feltétlenül tenni kell az ügy érdekében valamit. Bánfai Antal a pécsi Cejnentáruipari V. főmérnöke Kijelölték a pécsi éttörövasát pályáiéi A Közlekedéstudományi Egyesület pécsi csoportja már a múlt évben tervet dolgozott ki a mecseki úttörővasút építésére. Az építkezést jelentős társadalmi munkával valósítják meg, a költségek oroszlánrészét a városi tanács fedezi. A napokban az egyesület szakemberei, akik a tervet elkészítették kijelölték a vasút pályáját. A tervek szerint még ebben az évben elkészül a Dömörkapú és az Állatkert közötti szákasz, mely azonban nem egyenesvonalú, hanem nagyon is kanyargós pálya lesz. A tervezők éppen a nagyobb szórakozási lehetőség kedvéért jelölték ki a mintegy 600 méter hosszú szakaszt. Még arra is vigyáztak, hogy a nagyobb fákat kikerüljék. A kis úttörővasút mozdonya nyitott kocsikat fog von tatni. IV. Nagyüzem a Szerencse Palotában A SZOVJETUNIÓBAN május elseje mindig kettős ünnep, mi azonban úgy döntöttünk, hogy az ünnepi fogadás fáradalmait éppencsak, hogy kipihenve, május másodikén teljes munkaprogramot bonyolítunk le. Hat nap igen rövid idő, — kár lett volna akárcsak egy fél napot is kihagyni. így aztán az ünnep másnapján már kora délelőtt kocsiba ültünk, hogy a terület (ez alatt mindig megye értendő) második legnagyobb városába Dro- gobicsba utazzunk. Az üzemek, intézmények zárva lévén, ezt a napot arra szántuk, hogy amennyire lehet, életközeiben ismerkedjünk meg a pártmunka gyakorlatával, — hogyan dolgozik, milyen módszereket alkalmaz egy kisebb város párt bizottsága. Ez természetesen azt is jelentette, hogy megismertük a város életének minden fontosabb kérdését, mert az SZKP pártszervezeteinek, pártmunkásainak munkastílusára éppen az jellemző, hogy mindent az élet, a termelés konkrét gyakorlatába ágyazva vizsgálnak, nem ismerik az öncélú pártmunkát. Drogobi cs, amelyről mellesleg megtudtuk, hogy tulajdonképpen már a „második” Bics. (ez volt a város eredeti neve ősidőktől fogva). Az „első” Bicst a tatárok 1200-ban le- •ombolták. Nem is olyan régen rnég megyeszékhely volt, de az tóközben végrehajtott terület- nndezés során egyesítették a ovi területtel. A Szovjetunióban igen célra- irően, következetesen oldották neg a területi összevonásokat. \z apparátusok csökkentése ninőségi javulást eredményezett az összevont, tehát megerősített megyékben, szervezetibb a munka, jobban el lehet osztani a szakembereket, és mivel kevesebb az áttétel, hatékonyabb az irányítás. Az összevonás során felére csökkentették a járások számát is, — bár még így is, a mi számunkra szinte elképzelhetetlenül sok — 31 járás van ebben a megyében. Drogobics — akár csak Lvov — méltán kiérdemli a virágok városa jelzőt. Bármerre jártunk széltében, hosz- szában, mindenfelé parkokat láthattunk és mindegyik néhány éves frisseségű. Nagyobb, érdekes és tanulságos az az út, amelyen idáig eljutottak. A városi pártbizottság néhány évvel ezelőtt kikérve a város dolgozóinak véleményét, kiadott egy jelszót, amelyben hosz szú időkre summázta a három legfontosabb feladatot: Kommunista módon termelni, a szó cialista kultúrát széleskörűen kibontakoztatni, városukat megszépíteni. Társadalmi akciókat szerveztek például a magánkézben lévő házak külső falának tatarozására. Nincs is olyan ház Drogobicsban, amely ről hiányozna a vakolat, ne lenne kifestve. KÜLÖNÖS GONDOT fordítottak az utak, terek fásítására, virágosítására, parkok létesítésére. Érdemes elgondolkodni módszereik — talán így lehetne leginkább jellemezni, — finom nagyvonalúságán. Drogobicsban nem kötelező a fásításban való részvétel. Most épült fel 300 ágyas kórházuk, szülőotthonuk. Elhatározták, hogy a kórház minden felgyógyult betegét, minden újszülött édesapját felkérik majd arra, hozzájárultunk a virágos Drogobics szépítéséhez, örömmel fogadtuk az ajánlatot és reméljük, hogy fáradozásunkat siker koronázta. Barátságunkat jelképező fácskák szépen gyökeret eresztenek a drogo- bicsi földben. EZ A „SZERENCSE PALOTA” egyébként nem más, mint egy összkomfortos házasság- kötő kombinát, amelyet a város legszebb épületében, az ukrán ízléseknek és szokásoknak megfelelően azzal a céllal rendeztek be, hogy kellő ünnepélyességet, vonzó külsőségeket biztosítsanak a polgári házasságot kötő fiatalok számára. A probléma ismert. Nyolc—tíz évvel ezelőtt nálunk is sok gondot okozott a polgári házas ságkötési szertartás szürkesége, amelyen most már szerencsére mi is sokat változtattunk. Drogobicsban egy egész kis palota szolgálja ezt a célt és hogy mennyire sikeresen, arról egyetlen adat is meggyőzően beszél: április 29-én* egyetlen napon 41-en kötöttek házasságot a Szerencse Palotában. Kérdésünkre, hogy valóban szerencsét hoz-e minden fiatal pár számára ez a palota, — mosolyogva válaszolták: tavaly 900 esküvő volt a városban, — de válásról még nem érkezett hír. Jellegzetes ukrán kedélyesség húzódik amögött az intézkedés mögött, hogy az elvált és másodszor anyakönyv vezető elé kerülő házasjelöltek egy szérényebb, kevésbé díszes teremben tartják meg az eske- tési szertartást. Az épületben egyébként „üzemi napokon” vi rágot, ajándéktárgyakat is árusít a helyi kereskedelem. Még csak annyit, hogy az egészet társadalmi munkával tartják fenn a helyi szovjet nőszövetség aktívái közreműködésével. Aktívák... társadalmi munka... bármerre járunk, mindenütt ezt a szót hallottt. legtöbbek Annyi kívánkozik még ide és ez talán mindennél jobban mutatja, hogy milyen irányba fejlődik manapság az SZKP. munkastílusa, Zakroj elvtárs, a pártbizottság első titkárának tájékoztatója szerint a pártbizottság mellett 400 aktíva dőlGyümölcsfák között Zengőalján Hatszáznyolcvan hold gyümölcsös és 120 hold kertészet a birodalma. Itt tölti élete nagy részét, a Zengőaljai Állami Gazdaság főkertésze Oko- licsányi József. Most is a gyümölcsösben ta lálunk rá. Éppen azt vitatják, Kasza Józseffel: permetezni kellene itt is, de másutt is. Ide is húz a szíve, meg a másik területre is, de ott nagyobb a veszély, mint itt. — Holnap ide is jönnek per metezni — nyugtatja meg a részlegvezetőt, akiről különben az a véleménye: nélküle és a többi részlegvezető nélkül semmire sem mennék. Enyhe szellő borzolja a kajszibarackfák leveleit, amelyeken apró zöld barackok láthatók, és most lent a völgyben szabályos négyszögben barnáink a nemrég telepített kilencven holdas új gyümölcsös. — Az ősszel kellett volna elültetni azokat a fákat, de akkor nagy volt az egérkár. Ezért tavaszra hagytuk inkább. — mondja a főkertész. Nagy a gyümölcsös és egyre nagyobb lesz. — Hatszáznyolcvan hold gyümölcsösünk van, de még ebben az évben körülbelül 250 holdat telepítünk. Az elkövetkezendő években még ennél is többet. A második ötéves terv végére háromezer hold gyümölcsös lesz a Zengőaljai Állami Gazdaságban. Gyümölcstermesztésre ren- de7,kednek be. Ehhez az alapok már megvannak, de meg— ötven hold őszibarack fordult termőre az idén. De termőre fordul még ebben az évben 90 hold kajszi is. Az előbbiről 15 yagon termést várunk. Az utóbbin is szépen mutatkozik. De ez még nem szerepel a tervünkben. Az elkövetkezendő, években mindig 80—100 hold gyümölcs ösü n ík fordul termőre. És tovább beszél a gyümölcs ről. Megszívlelendő dolgokat mond. Ilyeneket: a mi kereskedelmünk még nem fordít nagy gondot az áruk osztályozására, válogatására. Pedig gondolom — mondja — a pécsiek is szívesen ennének szép, gusztusos gyümölcsöt De ez is megoldódik majd — teszi hozzá és most egészen másról kezd beszélni. Másról, de továbbra is a gyümölcsösről és a másikról, amit legalább úgy szeret, ami legalább úgy a szívéhez nőtt: a kertészetről. Százhúsz holdon kertészkednek. Nem olyan ez a kertészet, mint a zöldségbolt, ahol mindent kaphat az ember. Itt nem nagy a választék: mindössze négy féle zöldséget termelnek. — Tíz hold karfiolunk-van. Ezt előveteménynek . szántuk, a bimbós kel előtt. Ebből a jövő hónap elején már szállítunk. A 120 holdas öntözéses kertészet termékei nagyrészt ex- I portra mennek, de marad be- i lőlük bőven a hazai boltokba 14a ftaBBsS»' üi áriáét számítottak külföldre. A vevők megvoltak az áruval elégedve. Bíznak benne: így lesz ez most is. Távolabb gépek szedik fel a rendet, a Méhladerről azonnal a pótkocsiba hullik a széna, emberi kéz hozzá sem ér. — A gyümölcsösben is, a kertészetben is sok mindent végzünk géppel. Hogy mást ne mondjak: a hatszáznyolcvan hold gyümölcsösben és a százhúsz holdas kertészetben mindössze 100 ember dolgozik. Géppel ültetik a palántát, félautomata szedi á paprikát, a kertészetben a trágyázás automatikus, mert az öntöző vízzel együtt juttatják el a talajba a műtrágyát is. Géppel válogatják, osztályozzák a gyümölcsöt, a zöldséget. Egyszóval: nagyfokú itt a gépesítés. Nem is lehetne másként ekkora területet 100 emberrel megművelte tni. A gazdaság elindult a gépesítés útján, lehet, hogy ebben az évben géppel szedik már a gyümölcsöt is, lehet, de még nem biztos. Vannak már ilyen gépek, csakhogy nem biztos: kapnak-e ők belőlük. Ha ilyet látnak a termelőszövetkezeti vezetők. tagok, akkor egy kicsit elszorul a szívük és felteszik maguknak a kérdést: — Mikor lesz már nálunk is is így? Erre csak egy lehet a válasz: hamarosan, Bnfai hogy felgyógyulásuk, gyermekük születésének emlékére, ültessenek egy-egy fát a kórház előtti térségen. Ismerve a nép- szaporulat magas mutatóit, néhány év múlva már minden bizonnyal szép park kerekedik a mai szántóföld helyén. A városban működik Ukrajna egyik legnagyobb, 1000 deákot foglalkoztató felsőfokú ta- nítóképezdéje. Náluk már hosz szú évek óta okos hagyomány az, hogy a végzős diákok, Lenin születése napján egy-egy fát ültetnek el az intézetet körülvevő parkban, mondhatni, jelképesen így róják le hálájukat a szovjet hatalomnak, a városnak, hogy lehetőséget adott számukra a továbbtanuláshoz, a diploma megszerzéséhez. Ez nemcsak a drogobi- csiaknak jó. A hagyományhoz az is hozzátartozik, hogy Drogobicsban végzett tanárok tovább ápolják ezt a szép szokást abban az iskolában, ahová kerülnek. A végzős növendékekkel ők is elültettetnek egy-egy fát, hadd gyarapodjanak, lombosodjanak Ukrajna parkjai. Jellemző a drogobicsi elvtársak következetességére, hogy amikor a későbbiek során bemutatták egyik büszkeségüket, a Szerencse Palotát, — minket is megkértek arra, hogy a palota kertjében ültessünk el egy egy diófát. így legalább sokáig élő, szép emléket hagytunk magánk mögött és aá ® gozik. Egész osztályaik vannak, — az iskolai, építési, pénz ügyi, — amelyet státuszonkí- vüli, tehát társadalmi aktívák irányítanak. A városhoz tartozó híres gyógyhely, — Trusz- kovec helyi pártbizottságában például egyetlen függetlenített ember sincs. AZ EGÉSZ MUNKÁT társadalmi szervezésben látják eL Hogy mégis mindezek ellenére minden rendben megy, azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió szerte híres gyógyhely látogatottsága, gyógyító kapacitása évről évre nő. Havonta 10 ezer máj-, epe-, gyomorbeteg számára tudnak igen hatékony ivóterápiás kezelést nyújtani. A szanatóriumok, szálláshelyek nagy részét Ukrajna üzemei, intézményei tartják fenn. Előbb azt ígértem, hogy a drogobicsi pártbizottság munkamódszeréről írok. Úgy érzem, betartottam az ígéretemet, anélkül, hogy az értekezletekről és egyéb effélékről egyetlen szót is ejtettem volna. Uj, máris bevált, hasznos irány: a pártmunka társadalmasítása. A drogobicsiak szép eredményei is bizonyítják, a pártszervezetek így solucalta közelebb kerülnek az élethez, .vagyis hatékonyabb, gyümölcsözőbb munkát tudnak végezni. Vásáraid Feresss
