Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

• IMS. WAJÜS L IíiaM 5 LEVELEZŐINK Tegyünk pontot a végére! Az István-afanai szénbánya területén dolgozom, éyek óta Pécsről járok naponta á mun­kahelyemre a 11, 12-es számú autóbuszjárattal. Elfogadható kényelmes, aránylag pontos utazást bizto­sít a Pécsi Közlekedési Válla­lat, összes dolgozói, amint lá­tom nem kis erőfeszítés árán. Sajnos mégis vannak a köz­lekedési vállalat dolgozói kö­zött, akik a meglévő lehető­ségek mellett szándékosan okoznak az utasoknak kelle­metlen perceket István-aiknáról 1962. április 27-én a 18—71 sz. (12-es járat­tal 22.15-kor indultam Pécsire munka után. A Zsoiinay domb nál bejelentettem a kallauznő- nek, hogy a fémipariig szeret­nék utazni. Választ nem kap­tam sem elutasítót sem jóvá­hagyót, így nem szálltam le, mert így szoktunk utazni: a kalauznő leszállt és az ellenőr bódénál elintézve dolgát visz- szajött a kocsiba. Ekkor a ve­zető karjával intett az ablakon keresztül, először nem értet­tem, azt jelezte, hogy szálljak le, pillanatra meginogtam, a kalauznőre néztem, de az is szó nélkül, tanácstalanul né­zett tovább nem volt idő a gondolkodásira, mert a kocsi­ban sötét lett és a kocsi meg­indult. Az Irányi Dániel téri megállót elhagyva azonnal je­leztem, hogy a fémiparinál kívánok leszálflni. A gépkocsi a kívánt hélyen meg is állt, de a vezető az ajtót nem nyitotta Köszönet a becsületes kalauznőnek H. József mázai bányász március ban Pécsre utazott beteg feleségét meglátogatni a kórházba. Pécsett a kiszállás után vette észre, bogy zsebéből elveszett 400 forintja. Már elveszettelek hitte pénzét, mégis megkérdezte a GA 28-59. rendszá­mú kocsin szolgálatot teljesítő Bccz Katalin kalauznőt; találtak-e pénzt az autóbuszon. Mondani sem kell, milyen » -~v volt az öröme, amikor Bocz Katalin és Sós^i Jó­zsef gépkocsivezető visszaadták 40« forintját. IMRÖ LÁSZLÓ ki, látszott az ingerült magatar tósán, hogy — majd én meg­mutatom, máskor nem óhajt ilyen későn autóbuszon utazni, berobogott a Bacsó utcai telep­re. Amikor a Közlekedési Vál­lalat; vezetősége mindent meg­tesz az utasok gyors és ud­varias szállítása érdekében, úgy gondolom, nem tűrheti, hogy egyes magukról megfe­ledkező gépkocsivezetők sze­szélyüktől függően szállítsák az utasokat, csak azért mert 1 percet megtakarít á menetidő­ből. Semmi kedvünk éjjeli lá­togatást tenni a Bacsó utcai garázsban. Balogh és több bányásztársa Hol volt friss fehér kenyér? Az Élélmiszerkereskedelmi Vál­lalat közölte, hogy április 30-£p több pécsi üzletben finom fehér kenyeret árusítanak. Bár nem je­lezték, hogy a kenyér friss lesz, a naiv fogyasztók mégis abban reménykedtek. Ezzel szemben mi történt? A Doktor Sándor utca 15. szám alatti boltban április 30-án reggel csak néhány darab, négy-öt napos, száraz, maradék kenyér volt (igaz, hogy ,,finom-fehér”), és az elárusítók dicséretes önura­lommal vették tudomásul, hogy ezért kellett az ünnepen kinyit­niuk. Az Alkotmány utca 2. sz. alatti üzletben volt — másnapos — kenyér és azt, ha nem is meg­jegyzés^ nélkül — tömegesen vá­sárolták. Ém is. Mi szülésé- volt azonban erre? Hiszen a másnapos kenyeret — a félrevezető hirdetmény nélkül — előző napon is megvehettük volna! Dr. Porvay Jenő, Pécs, Steinmetz tér 5. se. Baráti megjegyzések A napokban, «mikor a mayyar­egrogyi Mecsek Gyöngye Tsz-ben jártaim, azt láttam, hogy a tagok nagy többsége a háztájiban szor­goskodott, a tsz közös földjein pe­dig nem folyt a munka. Pedig a közös területen is éppen olyan fontos lenne a tavaszi munkát el­végezni, mint a háztájiban. Olyan tagról is tudok, nem is egyről, akinek még egyetlen mun­kaegysége sincsen, május elejém Nem akarok belekötni oktalanul a tsz tagságába, csak szeretném megmondani, hogy az ipari műn­Mit szól ehhez a Műemlékvédelmi Felügyelőség ? Vasárnap délelőtti sétám alkal­mával megdöbbenve tapasztaltam, hogy városunk egyik legrégibb és legszebb műem’. vének, a székes- egyháznak a lábazata, vandál mó­don gépzsínral van bekenve. Még ez sem volt elég a kenegetőknek, mert a székesegyház előtt lévő négy lámpaoszlopot is bezsírozták. Mivel két évvel ezelőtt szurok­kal kenték be a székeseeyház déli felének lábazatát, szeretnénk fel­hívni a Műemlékvédelmi Felügye­lőség, esetleg a rendőr járőrök fi­gyelmét erre. Mivel műemlékeink már nemcsak néhány szűk társa­dalmi réteg érdekeit szolgálják, hathatós intézkedést kellene ten­ni, hogy az ilyen és ehhez hasonló tettektől egyszer Is mindenkorra kedvét vegy k az illetőknek. K. I, a Dunántúli Napló olvasója. Porlekötés a Mecseken? Sok panaszt hallunk mosta­nában arra vonatkozólag, hogy levegőtlenek, rosszul szellőzői­tek az autóbuszok. Pedig köny nyen lehetne segíteni ezen: ha szép az idő, nyissák ki a jegy- kezelőnők az ablakot, Rossz levegőben, szellßzetlen kocsi­ban utaztunk nemrég mii is a Mecsekre a 18—74-es autóbu­szon. Amikor végre kiizzadva megérkeztünk az áliaitkerlhetz, újabb meglepetés fogadott ben nünket: a műúton lévő salak egy-egy autóbusz elszáguldása Közlemények A Pécsi Zeneoktatói Munkaközös »ég harmonika tanszakának nővén déléé i május 6-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor az Erkel-teren^en (Művészeti Gimn.) hangversenyt adnak. Belépődíj nincs. •f' TÁNCEST — ÖSSZTÁNC lesz szombat és vasárnap este a Vasutas Kultúrotthonban (Váradi Antal utca 7/2 sz.) • * UJ TÁNCISKOLA kezdődik május 9-én, szerdán este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthon­ban. (Váradi Antal u. 7/2. sz.). Tanít: Balogh. Autószerelőket, vaseszter­gályosokat, raktári kiadót keres felvételre a 12 számú AKÖV. Pécs, Rét u. 43. sz. 290 után valóságos porfelhővé vá­lik és szennyezi a levegőt. Va­jon nem lehetne tenni valamit a por lekötése érdekében ? esetleg ^ salakot is el lehetne hordatmi addig, amíg a követ­kező télen nem lesz szükség rá. Szécsi Kálmán kások, akik erre járnak és látják ezt, nem helyeslik. Igen elkelne már a tervezett kút Is a tsz-be, hogy vizük legyen az állatok tartására és öntözésre Is. Igaz, hogy 32 fornltot terveztek egy munkaegységre ebben az éy- ben, s ha bíznak saját erejükben, meg Is lesz ez. De, hogy megle­gyen, ahhoz el kell vetni az ái> pát s mindazt, ami a földbe kíván­kozik, méghozzá időbeni Nagyon kérem a tsz tagságát, ne vegye ezt a néhány megjegyzése­met alaptalan kritizálásnak, in­kább jóindulatú segíteni akarás­nak, mindnyájunk érdekében. Hogy a Mecsek Gyöngye Tsz va­lóban a Mecsek gyöngye legyen, büszkeségünk legyen az év végére, amikor a zárszámadásra kerül sor. Nyers József, szállítógépész, Szászvár Fordulat Kölkeden Május elsejére befejezték a kukorica vetését Jegyzem a községek nevét. Dunaszekcső, Himesháza, Boly, Majs, Palotabozsok és Köl- ked május elsejére befejezte a kukorica vetését. Nem aka­rok hinni a fülemnek. Még egyszer megkérdem: Kölked? — Igen! Kölked! — néz rám csodálkozva a mohácsi járási tanács előadója. Irány Kölked Az úton emlékek elevened­nek meg. Zárszámadáskor itt 12 forin­tot fizettek. Az emberek lá­zongtak, elkeseredettek vol­tak. Mérgükben sokan leitták magukat. Nyolcszázezer forint mérleghiány! Jövedelem szin­te semmi. Aztán egy másik eset. A járási párttitkárral beszél­gettem. Kölked is szóba ke­rült. —- Hagyd! Olyan az a járás hátán, mint egy púp. Mindig csak szégyenkeznünk kell miatta. A tervtárgyaló közgyűlés. Ez is viharos volt. Voltak, akik azt mondták: késő van, men­jünk már haza, de a többség felzúgott: ha kell reggelig ma­radjunk, de alaposan beszél jünk meg mindent. És ez a termelőszövetkezet elvetette a kukoricát. A mohá­csi járásban a vetés befejezé­sében az elsők között volt?! Szinte hihetetlen! Mit csinál­tak, hogyan csinálták? — Ez az első kérdésem a termelőszövetkezetben is. Harminchat órán át dolgozott Lénárt István töttősi traktoros, hogy pótolja társa gépének kiesését A becsületes megtalálót keressük... Tibor nevű, 11. általánosba járó kisfiam március 28-án két társával a Mecsekre ment. Bevallása szerint a vidámpark táján egy bokorba tették tás­kájukat és bementek a park­ba játszani. Amikor kijöttek, kisfiam táskáját már nem ta­lálták rejtekhelyén. A táska új volt, benne vol­tak kisfiam összes könyvei, fü­zetei, tornacipője, tisztálkodá­si eszközei, valamint 175 fo­rint értékű iskolai betétköny­ve. A könyvein és füzetein ne­ve és lakcímünk rajta van, s ha a táskát már nem is, leg­alább a megtalálóra nézve ér­téktelen tankönyveket, füzete­ket és a betétkönyvet szeret­nénk visszakapni. Kisfiam ese te nagyon sújt bennünket, mert rokkantsági nyugdíjas va gyök és három gyermekem van. Tihanyi Mátyás Pécs, Ótemető u. 24/2 Egy kiváló traktoros helyt­állásának szép példájáról ér­kezett hír a töttősi Szabadság Termelőszövetkezetből. A trak torok itt a talajelőkészítést végzik, a fogatotok pedig vet­nek. Noha a gépek kezdettől fogva nyújtott műszakban dol­goznak, csak megfeszített munkával, tudnak akkora terű letet előkészíteni, amennyit a fogatok naponta bevetnek. A sürgős munka kellős közepén elromlott az egyik gép, még­pedig éppen a nagyteljesítmé­nyű, lánctalpas traktor és hasiz szaibb ideig tartó javításra szo­rult. Emiatt a vetőgépek egy részét is le kellett volna állí­tani. A másik traktoros, Lé­náit István, ekkor két ember és egy gép munkáját vállalta magára. Egyfolytában két nap és egy éjszaka dolgozott erő­gépével,- azaz összesein 36 órát töltött a traktor nyergében. Felesége a határba vitte utána a kosztját is, amit a gép mel­lett költött ed. A többszörösen nyújtott műszak alatt Lénárt István 47 holdat készített elő vetésre és e mellett egy hol­das táblát meg is szántott. A kiváló traktorosnak sikerült ily módon biztosítania, hogy a fogatok teljes számban dol­gozhattak tovább és előrelát­hatóan a hét derekán földbe kerül teljes egészében a ku­korica. A termelőszövetkezet vezetősége köszönetét fejezte ki Lénárt Istvánnak a hősies munkájáért, nagyszerű ered­ményéért. Feltárások Szigetváron A Pécsi Janus Pannonius Múzeum álltai a szigetvári vár­ban végzett feltáró és kutató­munka már eddig is szép ered­ményeket hozott. Most folynak az ásatások eredményednek tudományos feldolgozásai. A készülő dokumentáció eddig mintegy 130 fényképfelvételt és 100 gépelt oldal szöveget tartalmaz. Jelenleg az észak­keleti bástya udvarának egy cikkelynyi részén a gerenda és cölöp-szerkeaet feltárási mun­kád folynak. A közeli napokban az észak­nyugata bástyaudvar kutatását kezdik ed, mert ennek a bás­tyának nagysága és formája a többi bástyáétól elüt és egyes történetírók erre a területre helyezik az úgynevezett régi belső várat, valamint azt a he­lyet, illetve árkot, ahol Zrínyi kirohanása történt. A külső ásatások már valószínűleg a nyár folyamán befejeződnek. Megpróbálják keresni azoknak a török házaknak a hedyét és maradványait, amelyek a visszafoglalás évében, 1689-ben a vár területén még álltak. 1960-ra, a 400 éves évfordu­lóra készíti a Janus Pannonius Múzeum a kiállítási anyagot, amellyel a nagyközönség szá­mára is bemutatják — fény­képek, rajzok és más doku­mentációk segítségével — a tö­rök és a Zrínyi korabeli várat. Miért csökkentették a vásárok számát Baranyában? Helybeli és vidéki munka­helyekre 1« ulijko« munkakörbe dolgozókat vesz fel az ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vállaltit Pécs. Rákóczi u. 56. Munkaügyi osztály. 19616 Csökkentették á vásárok szá­mát. Tavaly még 126 vásár volt a miegyében, az idén pedig csak 45 lesz. Három község — Kótújfaiu, Gyöngyösmellék és Himesháza — vásártartó jogát megszüntették és nem is kap­ják már vissza. Noha a három községből kettő — Kétújfalu és Gyön- gyösmeldék — maga kérte, hogy ne legyen náluk többé vásár, mégis feltételezhető, hogy a döntés nem mindenki­nek tetszik. Nagy hagyománya, sok száz éves múltja van fa­lun a vásárnak, az idősebb pa­raszti nemzedék némelyike ta­lán visszakívánja a régi, szí­nes vásárok kavargó képét. Az állam ráfizet Mielőtt igent vagy nemet | mondanánk, nem árt megvizs­gálni, hogy is jutott a megyed tanács végrehajtó bizottsága erre az elhatározásra. Széles­körű vizsgálat indult a megyé­ben. A megyei tanács keres­kedelmi szakemberei, az Állat­forgalmi Vállalat, Baranya megyei Élelmi szarkiskereske- delmi Vállalat, Bm. Vendég­látó Vállalat, Bm. Kiskereske­delmi Vállalat a KIOSZ, KISOSZ, MÉSZÖV és minden szerv képviselői, akik a vásá­roknál anyagilag érdekelve voltak, brigádot alkottak és megvizsgálták a tavalyi vésá- sárok forgalmát. A vizsgádat legfőbb tanulsága: a látoga­tottság, a forgalom aránylag gyér, a vásárok számának csökkentése mindenképp kívá­natos. Ezt a javaslatot terjesztették a megyei tanács vb-ülése elé. Az állami, illetve tanácsi vállalatok számára a vásár rá­fizetés. Csak a vendéglátóipa­ri vádiadat kivétel e szabály alól, olyan* kivéted, amely erő­síti a szabályt. A Bm. Kiske­reskedelmi Vállalat vásározó részlegének miár 15—20 ezer forint ráfizetése volt az elmúlt évben, s hasonlót mondhat­nánk a többiről is. Az arány­lag gyér forgalom nem egyen­lítette ki a magas fuvarozási költséget, az eladók napidíját, tehát azt a pluszt, ami a jövő­menő vásározó részlegnél elő­áll. Nyerészkedő pesti kereskedők A nagyobb, a jobbanmenó vásárokat — mert ilyenek is voltak azért — valósággal el­árasztották a magánkereske­dők. Különösen Pestről jöttek sokan. A többségük tele zseb­bel ment el a vásárokról, ők most is megtalálták a számí­tásukat. Nem véletlenül. A magánkereskedők között számmal akadt olyan, add — enyhén szólva — becsapta a vásárlókéit. Hánynak a körmé­re koppintottak az ellenőrök, nem is tudjuk valamennyit el­sorolni! Különösen a kötöttáruval „seffteltek”. 90—140 forintot érő női kuíigánt adtak ed 240 —340 forintért. Pamutból ké­szült, de ők gyapjúnak mond­ták, s addig erősködtek, bi­zonygatták, míg a vevő elhitte. Átkötött nylonharisnyájukat is sokan megszidták. A hiszé­keny vevő ugyanis csak otthon jött rá, hogy a harisnya bizony nem nylonnal, hanem műse- lyemméL van átkötve és nem tart semeddig sem. Hiába ad­ták ki a 48—52 forintot, szét­szakadt a harisnya, mintha pókhálóból kötötték volna. Gojzervarrott cipőt is talál­tak Komlón. 500 forintos áron. A megyei tanács ellenőrének gyanús volt a maszek porté­kája, elvette és felküldte Bu­dapestre, a KERMI-nék. (Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet). A KERMI válasza: a mutatós duplatalpú cipőnek csak a külső rétege készült bőrből, a többi papír... Elárasztották a vásárokat glccses képekkel és térítőkkel, félmeztelen, vonagló nőt ábrá­zoló „játékokkal" és másféle szeméttel. Jól éltek a rászedett falusi nép bőrén: cscmagtartós személyautóval jöttek a vásár­ra, a Nádorban meg a Pannó­niában szálltak meg, mert volt mdbőL. Bóvli helyett korszerű falusi boltok A falvak tele vannak szak­üzletekkel, az öltönytől a mé­teráruig, a méterárutól a mo­torkerékpárig mindent meg lehet kapni helyben. Nem ér­demes egy asztali tűzhelyért a pécsi vásárra jönni, s hazáig zötyögtetni a szekéren a drá­ga, zománcozott holmit, ami­kor a szakboltban is megkap­ható, s ha nincs szakbolt — a kisebb falvakra gondolunk — akkor megrendelhető. Még az állatvásárok ideje is leáldo­zott, hiszen lejárt a kupecek napja, az állatforgalmat is az Állatforgalmi Vállalat bonyo­lítja már le. Az közvetít a tsz-ek között, még a háztáji állatot is az veszi meg. Egye­dül a hízóeladás fog virágza­ni, ahhoz azonban nem kell vásár, azt — mint eddig is — a piacokon fogják lebonyolíta­ni. A vásár felett eljárt az idő. Ami száz évvel ezelőtt jó volt, nem jó a huszadik század kö­zepén, igényesebb már a pa­raszti nép. Ez talán a dolog legfőbb tanulsága. ! — Mappa*: — — Fizetünk — válaszolják —. Mindent leszerződtünk. Az állam a szerződött növényekre, állatokra előleget ad és eb­ből fizetünk minden hónapban — és sorolják, hogy mi min­denre kötöttek szerződést: öt­ven hízó bikára, de még húsz- szal megtoldják ezt, 410 ser­tésre, 1118 hektoliter tejre, 64 000 tojásra, harmincholdas öntözéses kertészetük termé­kére is szerződésük van. El­adnak az államnak 1300 múzsa busát, 3680 mázsa burgonyát, 4300 mázsa cukorrépát, 400 mázsa napraforgót és ki tudná hirtelen mindazt felsorolni, amiből pénzt látnak majd a tagok. — Húsvét előtt fizettünk először a tagoknak. Visszame­nőleg is. 140 6000 forintot ad­tunk ki összesein — mondja a tsz könyvelője. Ettől kezdve bíznak az emberek. Voltak, akik kétezer, de voltak, akik négyezer forintot is . kaptak visszamenőleg a három hó­napra. A termelőszövetkezetben normában dolgoznak. Ugyan­azokat a normákat vezették be, amelyeket az állami gazda­ságokban is alkalmaznak. Az emberek elégedettek és megy munka. Az asszonyok például a cukorrépa sarabólásánál na­ponta 42 forintot kerestek. En­nek nyolcvan százalékát hónap végén kifizetik nekik. Apró epizódokat mesélnek el. Azelőtt, az elmúlt években ebben a termeiőszö vetkezetb em délelőtt tíz óra felé kezdődött el a munka és négykor már be is fejeződött. Most már reg­gel öt óra, fél hatkor mennek az emberek és kérik: hová osztották be őket. Most már az a baj. hogy nem tudnak mindenkinek, mindig munkát biztosítani. Volit olyan eset, hogy egy-egy munkára valósággal be kellett osztani az embereket. Egyik is három napot dolgozott, a má­sik is, hogy mindenki kereset­hez jusson. A tagok munkaszer­vezetekben dolgoznak. Valósággal kirágják maguk közül az asszonyok az olyano­kat. akik lassan dolgoznak, rossz munkát végeznek. Nem hagyják megszégyeníteni ma­gukat. A napokban történt például: a kertészetben dolgozóknak volt egy kis szabadidejük. Gondolták: kihasználják ezt az időt is és elmennek meg- sarabolják a mákot. Lett eb­ből baj. Észrevették a növény- termesztők, hogy „idegenek járnak a mákban. Rögtön oda­mentek és azt mondták: „Ez a mi területünk'’, ók sarabo! ták. Ilyen sem fordult még elő Kölkeden. Majdnem összevesz­tek a munkán. De olyan s-em fordult még elő, hogy szinte elsőnek fejezték be a cukor­répa, a mák sanabolását a já­rásban. — Harmadik éve vagyok itt kérem — mondja a növényter­mesztési brigád vezetője —. Én is nekikeseredtem már egypárszor, de most bízok. Bízok az emberekben. Ilyen jól még soha nem dolgoztak a kölkedd tsz-ben. Igazságát a végzett munka bizonyítja. Kölkeden nem történt sem­miféle csoda. Nem is alkal­maztak semmiféle csoda mód­szert, csak azt, amit minden termelőszövetkezet alkalmaz­hat a megyében. A módszer bevált, az emberek elégedet­tek és úgy érzik: megtalálták számításukat, érdemes a kö­zösben dolgozni. így érzik és ennek szellemé­ben is cselekszenek. VÁLOGASSON kottáink között nézze át keleti és nyugati zenemű jegyzékeinket! Idegennyelvű és Zenemű­bolt JÓKAI TÉR! 18263

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents