Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
néz. Április is. MAPI© 5 A nagyharscmyi kőbánya üzemvezetője A harsányi hegy csúcsa felé kaptatunk. Beregszászi József üzemvezető oly biztonságosan lépked a kiálló sziklák, éles §1 kövek között, mintha világéletében ezt az úttalan sziklacsúcsot járta volna. Megállunk, alattunk az E—25-ös csehszlovák kotrógép bontja a sziklafalat. Pár méternyire felettünk pedig egy nyugatnémet fúrógép dolgozik. Beregszászi József elvtárs a múlt esztendő augusztusában került a nagyharsányi üzembe. Előtte a tarcali kőbánya üzemvezetője volt. — Örömmel jöttem a Dunántúlra s örömmel vállaltam az itteni feladatokat.. Meggyőződésem ugyanis, hogy szervezéssel, az újításokkal és a munkások jó hozzáállásával fellendíthetjük a termelést. Amikor Beregszászi elvtárs az üzembe került, bizony sok probléma volt a termeléssel. Az egyik E—25-ös kotrógép, amelynek értéke 4 millió 300 ezer forint — több mint fél éven át kihasználatlanul állt. Beregszászi elvtárs olyan em bér, aki mindig töri a fejét valami újításon, ami előbbre lendíti a termelést. Amióta itt van, már több olyan újítást be vezettek, ami több százezer forint értékkel növeli a termelésüket. Az üzem egyik legnagyobb problémája volt, a szállítószalagok gyors elhasználódása. Az elhasználódás megakadályozására szerkesztettek egy olyan védőberendezést, amely évi 825000 forint megtakarítást jelent az üzemnek. Van egy NDK fúrógépük, amelyből mindössze tíz darab van az országban, nde mindenütt kihasználat lanul állnak. Ez a fúrógép egy műszak alatt 2 métert fúrt a kőbe. Az üzemben Beregszászi elvtárs vezetésével olyan újítást végeztek a gépen, hogy egy műszak alatt folyamatos fúrás mellett 45 métert, átállásokkal pedig 20—25 métert tudnak fúrni, s amig a régi, kifúrt lyukak átmérője 80 milliméter volt, addig az újítás után 100 milliméter átmérőjű lyukat fúrnak. Ebben az újításban Beregszászi elvtárson kívül részt vettek még: Schmieder József művezető, Kázmér Gyula művezető, Béres János brigádvezető, Szá- ger Károly brigádvezető és Sári Ferenc esztergályos. Nagy probléma volt az is az üzemnél, hogy az E—25-ös kotrógép bronz csapágyai sűrűn összetörtek. Többszöri kísérletezés után rájöttek, hogy az ágyúhüvely réz kiválóan alkalmas a csapágyak belső kiképzésére, s amióta ezt alkalmazzák, azóta nincs baj a csapágyakkal. Egy másik újításukkal évente 45 000 tonna követ megmentenek a meddőből, ami jelentősen emeli termelésüket. Ez az újítás mintegy kétmillió forintot jelent az üzemnek. Beregszászi elvtárs egy ízben összehívta a szakembere- I két, hogy megtanácskozza velük; hogyan lehetne mielőbb I üzemképes állapotba hozni az 300 ismeretterjesztő előadást tartottak a sellyei járásban 175 dolgozó végzi el az általános iskola 7—8 osztályát Eredményes népművelési munka folyt a télen a sellyei járásban. Csaknem 300 israe- letterjeszrtő előadást tartottak ebben az időszakban a járás községeiben. Egy-egy előadáson több mint 30-an jelentek meg, s különösen a természettudományos témák voltak népszerűek. A feJsőszanitmártoni művelődési házban megtartott atheista előadássorozat minden alkalommal nagyszámú érdeklődőt vonzott a terembe. Nagy érdeklődés tapasztalható a felnőttek körében a dolgozók iskolái iránt is. A dolgozók általános iskoláját 14 helyen szervezték meg a járásban, 175 felnőtt végzi vagy végezte már el az általános iskola 7. és 8. osztályát. Az eddig lezajlott vizsgák feleletei arról tanúskodnak, hogy a dolgozók és pedagógusok egyaránt jó munkát végeztek ezen a területen. A művészeti munkában is fejlődés tapasztalható, bár ez a haladás nem olyan töretlen, mint a népművelési .területen. Változatlanul a színjáitszás foglalja el a központi helyet, különösein a piskói és bogád- mindszemti színjátszó csoport szerepjelt jól. Sok énekszólista és versmondó mutatkozott be a körzeti szemléken, műsor- összeállításaik, témaválasztásuk azonban már sok kívánnivalót hagyott maga után. A népi tánccsopjortok között a sumanyi, sellyei, vajszlói magyar tánccsopjortok és a bo- gádmindszenti cigány tánccsoport szerepelt a legjobban. Elismerést érdemel a gyöngyös- melléki cigánycsoport is, smely színvonalas énekszámaival és szavalataival megérdemelt sikert aratott. E—25-ös, hatalmas kotrógépet. A szakemberek összedugták a fejüket, s rövidesen megszületett a megoldás. Ma már mind a két E—25-ös csehszlovák kotrógép üzemben van. Uj eljárást dolgoztak ki a levegőcsövek gyors összeszerelésére. Eddig ugyanis 2—3 órát vett igénybe egy-egy műszakban a szerelés, most ezt az időt alig pár percre leredukálták, s emellett munkaerő is felszabadult. Húszán végezték eddig a levegőcsövek összeszerelését, most 12 látja el ugyanezt a munkát. A nagyszelvényű fúrógépeknél Igen gyakori volt a vídia- törés. A fúrókorona újszerű kiképzésével ezt is kiküszöbölték, s két hónapja már sikerrel alkalmazzák. Az első negyedévben 89 000 tonna követ termeltek, tervük 106 000 tonna volt. A lemaradás a rossz idő, a külszíni fejtés és a diszpozíció hiánya miatt történt. A kőbánya üzem dolgozói azonban a kongresszusi felajánlásukban vállalták, hogy az első negyedévi lemaradást behozzák. Beregszászi elvtárssal végig járjuk az üzemet. Az üzemben ma már mindent gépekkel csinálnak, csupán a gépek vezérlését végzi emberi erő. A Munkaérdemrenddel kitün tetett üzemvezető bizakodva mondja: — Szeretném itt Nagyhar- sányban az ország legszebb, leggazdaságosabb kőbányáját megteremteni. A feltételek mind adottak, csak rajtunk múlik, hogy ez valósággá váljék. Lent a falu alatt most épülnek az új szolgálati lakások, s én is ideköltözöm végérvényesen. A feleségem a nyir egyházi kórház gazdasági vezetője, a leányom Budapesten jár orvosi egyetemre, két nyolc éves ikerfiam pedig ugyancsak Nyíregyházán van. Havonta csak egyszer mehetek hozzájuk. S ha jelenleg még vannak is nehézségeim, mindent megteszek, hogy szívvel végezzem a munkámat, hogy megfeleljek a bizalomnak, s azt adhassuk népgazdaságunknak, amit jogosan elvár ettől az üzemtől. (H. I.) Öltöző épül a gyermekjátszótéren A nyugati városrész épülő gyermekjátszóterén öltözőt létesítenek. Az új objektum terveit a Pécsi Tervező Vállalat 7 tagú kollektívája készíti Szőke Gyula tervezőmérnök irányításával, társadalmi munkában. A 600 ezer forintos létesítményt még az idén fel akarjak építeni. Az épület lehetőséget nyújt a különböző gyermekjátékok (hinták, biciklik, stb.) elhelyezésére is. Az öltöző és zuhanyozó nyáron a tornaünnepélyek alkalmával lesz hasznos, télen pedig melegedőnek használhatják a korcsolyázók. Méh észgyű lés Mohácson Vasárnap délelőtt közgyűlést tartott a mohácsi méhész szövetkezet. Fonód József elnök ismertette a megye legnagyobb méhész szervezetének 1961. évi mérlegét. Elmondotta, hogy a rossz gazdasági év ellenére 14 ezer forintos tiszta nyereséggel zárták le az elmúlt esztendőt. A méhészek elhatározták-, hogy lehetőleg mindegyikük vándorolni visz; a méhcsaládokat. Az idén Somogy megye és Vas megye, valamint Bács- Kiskun megye községeibe mennek. Kísérleteket folytatnak majd a virágpjor csapdákkal is ,mivel a virágpor jelentős alapanyag a gyógyszer és a tápszer gyártásához, s számottevő jövedelmei hoz. Negyedszázad a Sörgyárban 1916-tól 38-ig gróf Széchenyi László uradalmi cselédje volt Körösztös István. Harmincnyolc óta a Sörgyárban dolgozik. Sokáig szürke segédmunkásként, később mint csoportvezető dolgozott, ma pedig a hordófejtő szocialista brigádnak a vezetője. Többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó, munkahelyén 11 éve szakszervezeti bizalmi, és tagja az Országos Söripari Vállalat üzemi tanácsának. Idén augusztusban nyugdíjba megy, de a gyárat, ahol annyi megbecsülésben volt része és munkatársait, akikkel kölcsönösen segítették egymást, nem fogja elfelejteni. Százötven színjátszó, batvaoMmi népitánc-csopor», baszonegy irodalmi színpad a lepäesi A megyei tanács művelődési osztályán Pákolitz István, művészeti főelőadó szívesen válaszol, hogy az ősz mát érlelt a népművelés fáján, mely jobbára télen termi gyümölcseit. — Jelenleg a „Steinmetz Miklós” kulturális szemle értékelése folyik. Erre a szemlére ősszel nevezték be a vidéki művészeti csoportok. — Mennyi Ilyen vidéki csoport van most megyénkben? — Kettőszáznyolcvanét. Százötven színjátszó, hatvan- három népi táncos, huszonöt ének, tizenhét tánc, huszonegy irodalmi színpad és kilenc bábjátékot bemutató művészeti együttes. — Ez ötezerhétszáz emberi jelent, ha egy csoportban húszán vannak. Ha egy csoport csak öt előadást tartana és azt száz ember nézné végig?... — Ezennógyszázhiiszonöt előadás, száznegyvenkétezer ember minit néző. De ez nagyon hozzávetőleges szám. Most a járási szemlék folynak. Egy bizottság bírálja felül az előadásokat, azok művészi MINDIG NYUGODTAN költött a gerle Görgesicsék kertjében, senki sem riasztotta el a fészkéről. A kisborjú ba- rátkozón nyaldosta a fiú kezét, és játékosan futott elébe az ajtóig a kis csikó is. Görgesics Pista már gyerek korában is vagyon szerette az állatokat, s a mostani ősz hajú, 72 éves Görgesics István bácsi már nem csupán szereti őket, de ért is a nyelvükön, mestere a jószág nevelésnek. Amikor a csertői Kossuth Tsz-ben három esztendeje 12 borjú mellé kerestek állatgondozót, alig akadt jelentkező. — Nagy felelősség, nagy lekötöttség — mondták az emberek —, nincs se ünnepe, se vasárnapja annak, aki elfogadja, Görgesics István csak annyit szólt: bízzátok rám. Másfél év alatt hat mázsás, széles hátú bilcákat nevelt a kis- borjakból, s az istállóban már újabb 11 borjú nevelődik. Tiszták, jól gondozottak, meglátszik, hogy sokat dolgozik velük. Még az égen van a hajnalcsillag, amikor felkel és elindul az istállóba, hogy széna kerüljön a jászolba és friss alom az állatok alá. Kilenc óra is van, mire elvégez. Ilyenkor délelőtt jut csak egy kis ideje pihenésre, beszélgetésre. Előkerül a zsebből a kosbőr dohányzacskó, meg a rózsagyökér pipa, nagyokat szippant és elégedetten hunyorog a napfényben Miről is beszélgethetnék egy idős emberrel, akinek szinte minden gondolatát, örömét a munka adja. — ITT MINDEN MEGVAN a közösben, amire csak szüksége lehet a jószágnak. Ez idáig még nem szűkösköü- tünk a takarmányban — mondja. — Azért az etetéssel itt is vigyázni kell, figyelni ne hulljon le, ne pazalödjon cl egy deka sem. Biztosan másutt is megkapja a jószág, ami neki jár, de a takarmány egymagában nem elég. IsmerKései Md <ni kell az állatok természetét is. A bika például nagyon büszke, nem szíveli a verést. Ficánkol, összetép, felrúg mindent, ha bántják. Pedig cscúk az fejlődik igazán, amelyik szépen elnyugszik, nagyokat pihen. Ismét az istálló felé veszi az útját. — Nincsen maradásom — szól —, mert félek, hogy kárt tesznek magukban. Olyan játékosak, hát ha még a friss zöld megérkezik és kierősödnek, nem is ajánlatos közéjük menni idegeneknek. Az is elve Görgesics Istvánnak, hogy amíg a jószággal bánik az ember, ne igyék. Be nem térne a kocsmába munkaidő alatt. — Ha ivott valaki, már nem olyan tiszta az elméje, mint kellene, és az állat megérzi a bizonytalanságot. Könnyen az életével fizethet a bikák között, aki részeg. Kora reggel és késő este egyaránt az istálló körül találni az idős embert. A megyei tanácson, amikor a közelmúltban átadták neki a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést, elsőként mondott búcsút a vendégmarasztaló pohárnak. — Mennem kell — szabadkozott, — mi lesz az állatokkal, ha más eteti meg őket? SZORGALMÁÉRT, lelkiismeretességéért a megye vezetői és a termelöszö- vekezeti tagság egyaránt tiszteli. Azt beszélik, hogy külön kevert darát, a tenyeréből etetett nemrégiben egy étvágy tálán borjút, és langyos vízzel gyengítette meg a lucemaszénát, hogy nagyobb kedvvel fogyasszák az állatok. Amikor a kitüntetésre terelődik a szó, sokáig hallgat. Kevés beszédű ember, lassan és mélyről jön az őszintesége. rr- Sokat dolgoztam már életemben — mondta tenyerét nézegetve, amelyben hatalmas barázdákat szántott a munka. — Sokat dolgoztam, de mindig csak elfogadták tőlem, eddig még nem köszönte meg senki. Aztán ott Pécsett azt gondoltam, a piros selymen csillogó kitüntetést látva, későn jött, de mégis eljött a boldogság. Talán nem is az a dicsőség, hogy engem válaszottak a legjobbak közé, hanem az, hogy mindenképpen megköszönik az én hűségemet. — Amikor hazajöttem a városból és bementem a mieinkhez a tsz-irodára, azzal fogadott a tsz-elnök, hogy 500 forint pénzjutalomban részesít a termelőszövetkezet jó munkámért. Csak álltam, kezet ráztam és kisiettem a szabadba, mert nagyon-nagyon kevés volt ott a szobában énnekem a levegő. Tudom, hogy nem váló sírni egy férfiembernek. de aki öreg, az könnyen elérzé- kenyül. PÁR ÉVE TALÁN még ö is megsiratta a lovát, s most a közös jószágállományáért menne tűzbe. — Errefelé nagyon szorgalmas a nép — mondja dicsekedve, mintha a saját fiáról mondana jót. — A termelőszövetkezet is szépen erősödik. Hátha még mindenki úgy érez majd, mint én. Mert nagy öröm tudni, hogy egy háznak jó helyre épített erős téglája vagyok. Idős vagyok már az ilyen beszédhez, nem tudom kimagyarázni, amit érzek. Nemrégiben még zsúpfedeles házban éltek Görgesicsék, s most már a ..Tiszta udvar rendes ház”-tábla is ott büszkélkedik a szép új épületen. Az ablakon csipkefüggöny, s a kertben fiatal fenyők. A munka mellett a szép otthon, meg Janika, az eleven kis unoka teszi teljessé a boldogságot. HA KÉSŐN IS, de eljött a boldogsága, amikor úgy dolgozhat, hogy magának is öröme telik benne. XVESZTL MÁRTA színvonalát, értékét és a iól minősítettek különböző bemutatókat tartanak majd a megyében. Ez a módszer azért jó, mert az együtteseket aktívabb, jobb játékra serkenti, elmélyültebb munkát kíván meg tőlük. — A kulturális szemlén kívül milyen rendezvényekre számíthatunk? — Megrendezzük az irodalmi színpadok tájbemutatóit májusban. Somogy, Tolna, Vas, Fejér, Veszprém, Győr-Sop- ron, Zala és Baranya megye legjobb irodalmi színpadjai versengenek. A nemes versengésben jó helyezésit elérők országos bérmutatókon vesznek majd részt. — A művészeti csoportok hogyan szervezik meg előadásaikat? Honnan veszik a művészeti anyagot? Ki rendezi, ki végzi például a szereposztást? Tímár Irma, a tanácsadó vezetője válaszd ezekre a kérdésekre. — Mi foglalkozunk a művészeti csoportok eszmei patro- nálásával. Mii biztosítjuk a kultúrotthonok vezetőinek, munkatársainak, a tisztelet- díjas csoportvezetőknek továbbképzését. Van például két éves színjátszórendezői akadémiánk. Ott húsz ember tanul. Aztán alapfokú rendezői tanfolyamokat, konferenciákat tartunk, többek között Mohácson, Szentlőrincen, Komlón. A karnagyoknak, táncoktatóknak elméleti előadásokat. Felkészítjük a csoportokat arra, hogyan kell egy műsort összeállítani, hogyan kell a játékra, előadásra kerülő műveket ösz- szeválogatni. — Mit várnak ettől a gazdag oktatási programtól? — Elsősorban az együttesek művészi színvonalának emelkedését. Nagyon sokat kell segítenünk még, mert vidéken az eldugott kis falvakban most ismerkednek meg az emberek a művészettel, az irodalommal és nagyon megnőtt az emberek igénye is az előadásokkal szemben. Szeretnénk, ha a megyében minden emberhez eljutna nagy íróink, költőink szava, szeretnénk, ha a legjobb alkotások kerülnének bemutatásra. (Szütsi T
